4.9.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 210/1

1.

Az Európai Központi Bank (EKB – „a bank”) és az uniós tagállamok nemzeti központi bankjai alkotják együttesen a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). A KBER elsődleges célja az árstabilitás fenntartása (1). Az EKB e cél érdekében végrehajtja az alapokmányában (2) meghatározott feladatait, és felel a tevékenységei, illetve pénzügyei irányításáért. Az Európai Központi Bank (EKB) gazdálkodásának működési hatékonyságát az Európai Számvevőszék a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 27. cikkének (2) bekezdése (3) értelmében ellenőrzi. A 2006-os pénzügyi évre vonatkozó ellenőrzés témaköre az EKB költségvetési gazdálkodása volt. Az ellenőrök figyelembe vették a 2006–2008-as időszak vonatkozó fejleményeit is. A Számvevőszék az EKB működési hatékonyságának más kapcsolódó szempontjairól is végez ellenőrzéseket, ezek eredményei valószínűleg szintén 2009 folyamán jelennek meg.

2.

Az EKB költségvetési kiadásai a 2006-os és 2007-es pénzügyi évekre 326 millió, illetve 355 millió eurót tettek ki (lásd: 1. táblázat). Az EKB költségvetési hatósági feladatkörét a Kormányzótanács látja el. A Kormányzótanács fogadja el az EKB éves költségvetését az Igazgatóság (4) javaslata alapján. Az Igazgatóság általános felelősséggel tartozik a bank összes erőforrásának kezeléséért. Működési szinten a költségcentrumok vezetőinek (5) a feladata, hogy felhatalmazás alapján a hozzájuk tartozó költségcentrumot a bank szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítsák. Az EE, Költségvetés és Szervezet Főigazgatóságon (az ábrán: DG-H) belüli költségvetési és projektosztály (angol rövidítése: BUP) központi felügyeleti szerepet tölt be, valamint tanácsokkal és segítséggel látja el a költségcentrumokat, hogy eredményesen és hatékonyan tervezhessék meg, illetve kezelhessék az erőforrásaikat. Az 1. ábra áttekinti a költségvetési folyamatban résztvevő főbb szereplőket.

1. ábra –   A főbb EKB-szereplők feladatai a költségvetési folyamatában

Forrás: Európai Számvevőszék.

3.

A Számvevőszék ellenőrzésének fő célja az volt, hogy felmérje az EKB költségvetési gazdálkodásának működési hatékonyságát a következő három kérdés megválaszolásával:

4.

Az ellenőrzés keretében az ellenőrök értékelték az EKB költségvetési eljárásának különböző szakaszaira vonatkozó EKB-szabályokat és eljárásokat, valamint megvizsgálták azok alkalmazását a 2006-os és 2007-es költségvetési évekre vonatkozóan. Felülvizsgálták továbbá, hogy miként alakult az EKB költségvetési gyakorlata 2008 első felében. Ezenfelül, hogy az EKB költségvetési előrejelzéseit értékelhessék, áttekintették a 2006-os és 2007-es költségvetési évekre vonatkozó rendszeres és projektkiadások költségvetési végrehajtását.

5.

A szabályok és eljárások helyes alkalmazásának felmérése érdekében a 17 üzleti terület több mint 100 költségcentrumából öt terület 10 költségcentrumát vizsgáltak felül (6). A költségvetési eljárás vizsgált szempontjai a tervezésre, a költségvetési átcsoportosításokra és a beszámolóra vonatkoztak.

6.

A költségvetés felhasználásának mértéke a költségvetési eljárás megfelelőségének egyik mutatója. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy 2006-ban és 2007-ben milyen mértékű volt a költségvetés felhasználása (7), és elemezte a jelentős fel nem használás okait, hogy megállapíthassa, hogy a költségvetési előrejelzések reálisak voltak-e. Mind a 2006-os, mind a 2007-es költségvetési évben a teljes felhasznált költségvetés a felülvizsgált költségvetés 92 %-ának felelt meg (lásd: 1. táblázat). A szervezeti egységek rendszeres kiadásainál, valamint „a bank működtetése” költségvetési szakasznál a költségvetési előrejelzések elég reálisak voltak. A „projektek” és „a bank alakítása/fejlesztése” szakaszoknál a kihasználtság mértéke viszont csak 65 %, illetve 82 % volt. A kihasználtsághiány elsősorban a projektvégrehajtásban bekövetkező késedelmekből adódott. A 2006-ban befejezett 14 nagyprojekt 43 %-a, illetve a 2007-ben befejezett 15 nagyprojekt 40 %-a esetében jelentős késedelmek merültek fel. Amint a Számvevőszék a 2000-es (8) és 2003-as (9) pénzügyi évre vonatkozó jelentéseiben már megállapította, a projekteknél akkor fordulnak elő ismétlődően és viszonylag gyakran késedelmek, amikor a kezdeti projektterv irreálisnak bizonyul.

1. táblázat –   Az EKB költségvetésének végrehajtása 2006-ban és 2007-ben

Forrás: Európai Központi Bank és Európai Számvevőszék

2006

2007

7.

A Számvevőszék felmérte az EKB költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályainak és eljárásainak megfelelőségét azáltal, hogy megvizsgálta a bank költségvetési tervezésre, felügyeletre és beszámolásra kialakított szabályainak és eljárásainak teljességét és érthetőségét. A 2002-es pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki jelentés arra ösztönző ajánlása (10) ellenére, hogy az EKB törekedjék tovább a költségvetési gazdálkodási és felügyeleti eljárások egyetlen naprakész dokumentumba foglalására, 2007 közepén a különféle költségvetési szabályok és eljárások még mindig egy sor különböző adminisztratív közlemény és feljegyzés között aprózódtak szét. Ez fokozta a következetlenség kockázatát. 2007-ben a szabályokra és politikákra vonatkozó közlemények és feljegyzések egy részét összevonták az Üzleti gyakorlati kézikönyvbe (angol rövidítése: BPH) (11). Az Igazgatóság ugyanezen év júliusában hivatalosan is elfogadta a kézikönyvet.

8.

Egyidejűleg az EE, Költségvetés és Szervezet Főigazgatóság kibocsátotta „Az EKB költségvetési ciklusa: tervezési, nyomon követési és előrejelzési irányelvek és eljárások” c. dokumentumot (12). A különböző adminisztratív közlemények és feljegyzések összevonása két főbb dokumentumba pozitív fejleménynek bizonyult, mert így egyértelművé vált, hogy az EKB költségvetési gazdálkodási szabályaiban és eljárásaiban hogyan oszlanak meg a feladatok az EKB költségvetési döntéshozó szervei, illetve a költségvetési és projektosztály, valamint a költségcentrumok vezetői között. A szabályok és eljárások világosan leírják az EKB költségvetési eljárásait is, valamint azt, hogy mi a teendő a költségvetési ciklus egyes szakaszaiban. A fenti előrelépések ellenére az a tény, hogy a szabályok és eljárások még mindig nem érhetőek el egyetlen átfogó dokumentumban, továbbra is magában hordozza a következetlenség kockázatát (13).

9.

2006 júniusában döntés született a költségvetéshez és tervezéshez használt, házon belül kifejlesztett informatikai rendszer lecseréléséről egy új vállalati erőforrás-tervező (angol rövidítéssel: ERP) rendszerre. Az új rendszert 2006 szeptemberében telepítették azzal a céllal, hogy előállítsa a szükséges információkat a költségvetési ciklus egyes szakaszaihoz. A szolgáltatást végző vállalkozó azonban az ígért alkalmazások egy részét nem tudta rendelkezésre bocsátani, és annak ellenére, hogy kötelezettséget vállalt azok mihamarabbi biztosítására, 2008 közepéig nem történt jelentős előrelépés.

10.

Ennek eredményeképp a 2007-es és 2008-as költségvetési években is előfordult, hogy nem lehetett a bank valamennyi költségvetési szabályát és eljárását alkalmazni, különösen az adatfeldolgozásra (14), a felügyeletre és a beszámolásra vonatkozóan. A költségvetési alkalmazásokkal kapcsolatos főbb problémák külön megterhelték a költségvetési és projektosztályt is, mivel a rendszerhiányosságok hatásait pluszmunkával kellett enyhíteniük. Az ígért alkalmazások rendelkezésre bocsátásának elmaradása tehát az adminisztratív hatékonyság csökkenéséhez vezetett (15).

11.

A Számvevőszék által vizsgált területekre vonatkozó költségvetési szabályokat (lásd: 5. bekezdés) rendeltetésszerűen alkalmazták mind központi (költségvetési és projektosztály), mind operatív szinten (költségcentrumok). A vizsgált 10 költségcentrum közül csak egyben nem alkalmazták helyesen a költségvetés felügyeletére, illetve a költségvetési kontrollra vonatkozó szabályokat. Ebből adódóan ennél a költségcentrumnál feltáratlanul maradtak helytelen költségvetési tételek.

12.

A költségvetés tervezési szakaszában a költségcentrumok vezetői pénzügyi forrásokra irányuló kérelmeket nyújtanak be. A kérelmeket a költségvetési és projektosztály bírálja el. Mind a 2006-os, mind a 2007-es költségvetési évben bizonyos kiadási tételekre központilag előírt költségvetési megszorítások vonatkoztak az összes költségcentrumnál. Mivel azonban a megszorítások egyenlő arányúak voltak, azokat sem a végrehajtásra kiválasztott tevékenységek, sem a szervezeti egységek által kitűzött célok nem befolyásolták.

13.

Havi eljárásaik keretében a költségcentrumok vezetőinek kell biztosítaniuk, hogy az egyes tevékenységeknél az azokra elkülönített költségvetést ne lépjék túl. Ha több pénzforrásra van szükség, költségvetési átcsoportosításokra kerülhet sor. Az ilyen átcsoportosítások célja:

14.

A költségvetési átcsoportosítási kérelmeket azok jellegétől, illetve összegétől függően különböző vezetői szinteken hagyják jóvá. A Számvevőszék 30 költségvetési átcsoportosítást (16) vizsgált meg a 2006-os, illetve a 2007-es költségvetési évből. Három átcsoportosítási kérelem esetében nem megfelelő szinten történt a jóváhagyás, azaz hiányzott a szükséges engedélyezés. A három eset közül egyben a költségvetési átcsoportosításra irányuló kérelmet az Igazgatóság helyett a projektirányító-bizottság hagyta jóvá.

15.

A költségvetési és projektosztály havi táblázatban számol be a költségcentrumoknak, amelyben szervezeti egységek szerint összesíti az előző hónap fontosabb költségvetési és emberi erőforrással kapcsolatos adatait. Ebben a havi jelentésben az információk minősége összességében megfelelő volt. Az ellenőrök megállapítása szerint ugyanakkor az információkat annyira késve küldték meg a költségcentrumoknak, hogy a vezetés számára nem állt mindig időben rendelkezésre naprakész információ.

16.

A költségvetési és projektosztály felel a Kormányzótanács és az Igazgatóság költségvetési információkkal való ellátásáért is. Évente három fő költségvetési beszámoló (17) készül, valamint kérésre ad-hoc jelleggel is szolgáltatnak költségvetési információt. 2006-tól 2008-ig a nyújtott költségvetési információk szerkezetüket tekintve összességében nem változtak, de a mennyiségük és minőségük jelentősen javult.

17.

Az EKB kellően reálisan becsülte fel a szervezeti egységek rendszeres kiadásai alapján a költségvetési szükségleteit, és a 2006-os és 2007-es költségvetési években viszonylag magas költségvetési kihasználtságot ért el. Egyes tevékenységeknél, például a „projektek” és „a bank alakítása/fejlesztése” területén azonban a költségvetési előrejelzések irreálisnak bizonyultak, mivel jelentős késedelmek merültek fel a projektek végrehajtásában 2006-ban, illetve kisebb mértékben 2007-ben is.

18.

Az EKB a költségvetési gazdálkodásra vonatkozó szabályait és eljárásait összességében megfelelően alakította ki. A szabályok kijelölik a bank költségvetési gazdálkodási eljárásainak a keretét, és világosan meghatározzák az eljárás valamennyi szakaszára vonatkozóan a szerepeket, a feladatokat és a várt eredményeket. Az, hogy 2007-ben két fő dokumentumban egyesítették a különböző adminisztratív közleményeket és feljegyzéseket, pozitív fejlemény volt. Abból azonban, hogy két dokumentum létezik, ellentmondások adódhatnak.

19.

Annak következtében, hogy a szolgáltató a kért alkalmazások egy részét nem tudta biztosítani, a költségvetési eljárás támogatásához használt ERP-rendszer végrehajtásában jelentős hiányosságok és késedelmek jelentkeztek. Ez az adminisztratív hatékonyság csökkenéséhez vezetett, mivel a hiányzó alkalmazások pótlása jelentős pluszmunkát igényelt.

20.

A költségvetési szabályok és eljárások alkalmazása általában kielégítő volt, kivéve a költségvetési átcsoportosításokat, ahol az engedélyezés szintjén előfordultak hibák. A költségvetési tervezési és beszámolási eljárások megfelelőek voltak. Az EKB költségvetési beszámolóiban szolgáltatott információk minősége sokat javult a 2006–2008-as időszakban.

21.

A Számvevőszék javasolja, hogy az EKB: