25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/1

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. szeptember 24.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség egy igazgatósági tagjának kinevezéséről

2012/C 288/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 79. cikkére,

mivel:

(1)	Az 1907/2006/EK rendelet 79. cikke úgy rendelkezik, hogy a Tanács az Európai Vegyianyag-ügynökség igazgatósági tagjaként (a továbbiakban: igazgatósági tag) tagállamonként egy képviselőt nevez ki.

(2)	A Tanács 2011. május 17-i határozatával (2) kinevezett 15 – köztük egy belga – igazgatósági tagot.

(3)	A belga kormány értesítette a Tanácsot arról, hogy az igazgatóság belga képviselőjét le kívánja váltani, és jelölést nyújtott be az új képviselőre vonatkozóan, akit a 2015. május 31-ig terjedő időszakra kell kinevezni,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács Helmut DE VOS helyére a 2012. szeptember 25-től2015. május 31-ig terjedő időszakra Jean Roger DRÈZE-t – belga állampolgár, született 1951. június 6-án – nevezi ki az Európai Vegyianyag-ügynökség igazgatósági tagjává.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  HL C 151., 2011.5.21., 1. o.

---

25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/2

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. szeptember 24.)

az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó 4. sz. költségvetésmódosítás-tervezetéről szóló tanácsi álláspont elfogadásáról

2012/C 288/02

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 314. cikkére, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével összefüggésben,

tekintettel a legutóbb a 2010. november 24-i 1081/2010/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 37. cikkére,

mivel:

—	2011. december 1-jén sor került az Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végleges elfogadására (3),

—	a Bizottság 2012. június 20-án benyújtotta a 2012-es pénzügyi év általános költségvetésére vonatkozó 4. sz. költségvetésmódosítás-tervezetre irányuló javaslatát,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács 2012. szeptember 24-én elfogadta az Európai Unió 2012-es pénzügyi évre vonatkozó 4. sz. költségvetésmódosítás-tervezetéről szóló tanácsi álláspontot.

A Tanács webhelyén a teljes szöveg megtekinthető vagy onnan letölthető: http://www.consilium.europa.eu/

---

(1)  HL L 311., 2010.11.26., 9. o.

(2)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o., magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 4. kötet, 74. o., helyesbítések: HL L 25., 2003.1.30., 43. o. és HL L 99., 2007.4.14., 18. o.

(3)  HL L 56., 2012.2.29., 1. o., helyesbítések: HL L 79., 2012.3.19., 1. o. és HL L 184., 2012.7.13., 19. o.

---

---

25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/4

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2012. szeptember 24.)

az Európai Vegyianyag-ügynökség egy igazgatósági tagjának kinevezéséről

2012/C 288/03

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 79. cikkére,

mivel:

(1)	Az 1907/2006/EK rendelet 79. cikke úgy rendelkezik, hogy a Tanács az Európai Vegyianyag-ügynökség igazgatóságának (a továbbiakban: az igazgatóság) tagjaként tagállamonként egy képviselőt nevez ki.

(2)	A Tanács 2007. június 7-i határozatával (2) kinevezte az Európai Vegyianyag-ügynökség 27 igazgatósági tagját.

(3)	A magyar kormány értesítette a Tanácsot arról, hogy az igazgatóság magyar képviselőjét le kívánja váltani, és jelölést nyújtott be az új képviselőre vonatkozóan, akit a 2013. május 31-ig terjedő időszakra kell kinevezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács ADAMIS Zoltán helyére a 2012. szeptember 25-től2013. május 31-ig terjedő időszakra CSENGŐDY Krisztinát – magyar állampolgár, született 1961. január 9-én – nevezi ki az Európai Vegyianyag-ügynökség igazgatósági tagjává.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  HL C 134., 2007.6.16., 6. o.

---

25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/5

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. szeptember 24.

2012/C 288/04

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2916
JPY	Japán yen	100,79
DKK	Dán korona	7,4563
GBP	Angol font	0,79680
SEK	Svéd korona	8,4928
CHF	Svájci frank	1,2095
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,4370
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,940
HUF	Magyar forint	283,28
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6963
PLN	Lengyel zloty	4,1540
RON	Román lej	4,5183
TRY	Török líra	2,3259
AUD	Ausztrál dollár	1,2415
CAD	Kanadai dollár	1,2668
HKD	Hongkongi dollár	10,0130
NZD	Új-zélandi dollár	1,5742
SGD	Szingapúri dollár	1,5871
KRW	Dél-Koreai won	1 446,53
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,7171
CNY	Kínai renminbi	8,1491
HRK	Horvát kuna	7,4265
IDR	Indonéz rúpia	12 351,43
MYR	Maláj ringgit	3,9691
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,931
RUB	Orosz rubel	40,3205
THB	Thaiföldi baht	39,949
BRL	Brazil real	2,6175
MXN	Mexikói peso	16,6727
INR	Indiai rúpia	69,0680

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/6

---

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján

Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség módosítása

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 288/05

Tagállam	Egyesült Királyság
Érintett útvonal	Tingwall–Fair Isle; Tingwall–Foula; Tingwall–Papa Stour; Tingwall–Out Skerries
A közszolgáltatási kötelezettség hatálybalépésének napja eredetileg	1997. december 31.
A módosítások hatálybalépésének napja	2013. április 1.
Az a cím, amelyen a közszolgáltatási kötelezettség szövege és az azzal összefüggő lényeges információk és/vagy dokumentumok beszerezhetők	Shetland Islands Council Transport Planning Service Development Services Department 8 North Ness Business Park Lerwick Shetland Scotland ZE1 0LZ UNITED KINGDOM Tel. +44 1595744868 E-mail: transport@shetland.gov.uk Internet: http://www.shetland.gov.uk

---

25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/7

---

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján

Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére

2012/C 288/06

Tagállam	Egyesült Királyság
Érintett útvonal	Tingwall–Fair Isle; Tingwall–Foula; Tingwall–Papa Stour; Tingwall–Out Skerries
A szerződés érvényességi ideje	2013. április 1-jétől2016. március 31-ig, 2017. március 31-ig meghosszabbítható
A pályázatok és az ajánlatok benyújtásának határideje	2012. december 4.
Az a cím, amelyen a pályázati felhívás szövege, valamint a nyilvános pályázati eljárással és a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő információk és dokumentumok beszerezhetők	Shetland Islands Council Transport Planning Service Development Services Department 8 North Ness Business Park Lerwick Shetland Scotland ZE1 0LZ UNITED KINGDOM Tel. +44 1595744868 E-mail: transport@shetland.gov.uk Internet: http://www.shetland.gov.uk

---

25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/8

---

Reorganizációs intézkedések

Határozat a Forte Asigurări SA szanálási eljárásának lezárásáról

(Közzététel a biztosítóintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke alapján)

2012/C 288/07

Biztosító	Forte Asigurãri SA, cím: Calea Grivitei nr. 6, etaj 5, Bucuresti, Sector 1, Romania, cégjegyzékszám: J40/1814/11.3.1996, egyedi regisztrációs szám: 8209593, jogi képviselõ: Guglielmo Frinzi vezérigazgató
A határozat dátuma, hatálybalépése és jellege	Az S.C. Forte Asigurări SA pénzügyi helyreállítási terv alapján történő szanálási eljárásának lezárásáról szóló, 2012. augusztus 7-i 452. sz. határozat
Illetékes hatóságok	Comisia de Supraveghere a Asigurarilor (Biztosítási Felügyelőbizottság), cím: București, str. Amiral Constantin Bãlescu nr. 18, sectorul 1, Romania, adó-nyilvántartási szám: 14045240/1.7.2001
Felügyeleti hatóság	Comisia de Supraveghere a Asigurarilor (Biztosítási Felügyelõbizottság), cím: București, str. Amiral Constantin Bãlescu nr. 18, sectorul 1, Romania, adó-nyilvántartási szám: 14045240/1.7.2001
Alkalmazandó jog	A biztosításokról és a biztosítások felügyeletéről szóló, módosított 32/2000. sz. törvény

---

25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/9

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 288/08

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„HOLSTEINER TILSITER”

EK-sz.: DE-PGI-0005-0807-26.04.2010

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Holsteiner Tilsiter”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Németország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.3. osztály:

Sajtok

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Holsteiner Tilsiter” tehéntejből hagyományosan előállított félkemény sajt, amelyet az érési idő alatt folyamatosan rúzskultúrával (Brevibacterium linens) kezelnek, a sajt zsírtartalma a szárazanyagban pedig 30–60 %. A „Holsteiner Tilsiter” mind nyerstejből, mind pasztörizált tejből előállítható. A klasszikus kerékforma mellett a sajtot egyre többször készítik cipóformájúra is. A sajtnak vékony, sárgásbarna színű, természetes héja van, amelyet a legalább öthetes érlelés során a rúzskultúra, tejsavó, sovány tej vagy sós víz keverékével kezelnek. A világossárga tészta szeletelhető, nyújtható és nagyon rugalmas. Az előállítás különleges módjából adódóan a „Holsteiner Tilsiter” a tilsiti sajtra jellemző, törésre-hasadékra hasonlító lyukakkal rendelkezik. Az íztartomány a tárolási időtől függően a lágy, enyhén fűszeres íztől az erőteljesen pikánsig terjed. A sajtot cipó- vagy dobozformában, 3,5–5 kg-os súllyal állítják elő.

A „Holsteiner Tilsiter” három különböző zsírtartalommal készül: legalább 30 % zsír a szárazanyagban; legalább 45 % zsír a szárazanyagban; illetve legalább 60 % zsír a szárazanyagban. A sajt minimális zsírtartalma 30 % zsír a szárazanyagban. A „Holsteiner Tilsiter” gyártása túlnyomórészt fűszerezés nélkül történik. Fűszerezés esetén kizárólag köményt használnak, egyéb fűszereket nem alkalmaznak.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

A felhasználandó tejnek nem kell a fent nevezett földrajzi területről származnia.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A sajtkészítés valamennyi lépésének – a nyersanyagok átvételétől egészen a legalább öthetes tárolásig és érlelésig – a meghatározott földrajzi területen kell történnie.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A Németországi Szövetségi Köztársaság Schleswig-Holstein tartománya. A „Holsteiner Tilsiter” készítésének történelmileg igazolható területe a 20. század első felétől kezdve (kb. 1920-tól) a mai határok közötti Schleswig-Holstein tartományt fedi le.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A különleges sajtkészítési mód, valamint az abból fakadó különleges minőség és a „Holsteiner Tilsiter” megbecsültsége ebben a formában csak ezen a területen alakulhatott ki, a következő különleges feltételek összejátszása miatt:

Schleswig-Holstein éghajlata az Északi- és a Keleti-tenger közötti fekvéséből adódóan erősen óceáni jellegű. A földrajzi elhelyezkedés és a talaj tulajdonságai egyedi növénytársulások kialakulásához, és ezáltal ahhoz vezettek, hogy a takarmány különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Ez pedig kedvezett mind a tejtermelésnek, mind a sajtkészítésnek, és nem utolsósorban a „Holsteiner Tilsiter” fűszeres-aromás jellegében tükröződik vissza.

A tejtermelés Schleswig-Holsteinben nagy múltra tekint vissza, mivel a tartomány ebből a szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik. A 16. század végén vette kezdetét Schleswig és Holstein hercegségekben a tulajdonképpeni tejgazdaság, amikor már több tejet termeltek, mint amennyire a két hercegségnek saját céljaira szüksége volt. Akkortájt holland menekültek hozták magukkal a professzionális tejtermelésre vonatkozó ismereteket erre a vidékre. A 19. század végén alakult ki a szövetkezeti tejgazdaságok struktúrája. Csak 1888-ban 251 új tejgazdaságot alapítottak. A tejtermelő üzemek struktúrája, a kiváló szakmai hozzáértés, valamint a kedvező éghajlati és talajviszonyok együttesen avatják Schleswig-Holsteint Európa-szerte kitüntetett helyzetű tejtermelő vidékké. A világhírű, holstein-fríz (Németországban feketetarka néven is ismert) tejelőszarvasmarha-faj ezért nem véletlenül viseli ezt a nevet. A tejhez és a borjútól származó tejoltóhoz való könnyű hozzáférésnek köszönhetően a sajtkészítés jól fejlődhetett a tartományban. A Schleswig-Holsteinben manapság zajló sajtkészítés során azonban a földrajzi területen kívülről származó tejet is felhasználnak.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Holsteiner Tilsiter” magas minőségű, a régióra jellemző sajtkülönlegességként már mintegy 120 éve kiváló hírnévnek örvend. Régi dokumentumok támasztják alá, hogy az ún. Holsteinische Schweiz területén, a Behl-birtokon már a 16. században létezett hasonló sajt. A tilsiti receptúrájának első írásos rögzítését 1840-ben egy bizonyos Westpfahl asszony végezte el, aki az akkori Kelet-Poroszország területén található birtokon élt. Ennek alapján történt a sajtfajta tulajdonképpeni névadása. A 19. század végén ez a receptúra került a mai Schleswig-Holstein tartományba, ahol a tilsiti hamarosan a legkedveltebb sajt lett, és a mai napig az is maradt.

A „Käsebereitung und Käsespeisen in Deutschland seit 1800” (Sajtkészítés és sajtételek Németországban 1800 óta) (Frank Roeb, Mainz 1976) című műben ez áll: „Schleswig-Holsteinben készítését (megj.: a tilsiti sajtét) még később kezdték, mivel arra utaló hírek állnak rendelkezésünkre, hogy ott a tilsiti sajt készítését 1900 előtt nem kezdték meg nagy léptékben, azonban utána már államilag is támogatták (1929-től, lásd Middelhauve).”

Manapság Schleswig-Holstein számít a tilsitisajt-készítés egyik központjának (lásd Dr. Oetker Lebensmittel-Lexikon, 2004, 812. o.; C. Dumont, Kulinarisches Lexikon, 1998, 516. o.; „Essen & Trinken im Detail” című cikk, „mein coop magazin”: „Holsteiner Tilsiter und Beaujolais AOC”). A „Slow Food Conviviums Hamburg” (Burchard Bösche, 2005) c. kiadványban a „Tilsiter – Käse der Ostsee” (Tilsiti – a Keleti-tenger sajtja) című cikkben ez áll: „Manapság kétségtelenül a tengerek között elhelyezkedő tartomány, Schleswig-Holstein a tilsiti sajt készítésének fellegvára.”

A megkérdezett szakmai intézmények állásfoglalása megerősíti, hogy a „Holsteiner Tilsiter” – e néven, és a Schleswig-Holsteinben készített tilsiti sajt gyűjtőneveként is – ismert és kedvelt, a régióra jellemző specialitássá vált. Ezt támasztja alá az is, hogy Peter Peter „Kulturgeschichte der deutschen Küche” (A német konyha kultúrtörténete) (2005, 135. o.) című munkájában regionális sajtspecialitásként szerepel: „Holsteiner Tilsiter, Würchwitzer Milbenkäse, Allgäuer Bergkäse, (…) a magas minőségű német sajtok választéka Franciaországhoz és Olaszországhoz, sőt Angliához vagy Írországhoz képest is szerény.” Különböző internetes oldalakon is utalnak a „Holsteiner Tilsiter” különleges hírnevére. Az „Alles Käse – das Infoportal” (http://www.walserstolz.de) honlapon ez található róla: „Különösen Észak-Németországban, és azon kívül a Keleti-tenger partjának teljes hosszában a tilsiti sajt nagy hagyományokra tekint vissza. A német gyártás központja elsősorban Schleswig-Holstein, ahol a »tilsiti« és a »félkemény sajt« részben szinonimaként használatosak.” A német élelmiszerekre vonatkozó, USA-beli útmutatóban (http://www.germanfoods.org) ez olvasható: „… a Németország északi részén található (…) Schleswig-Holsteinben állítják elő Németország néhány leghíresebb sajtját (…) például a tilsiti sajtot (…)”. További utalások találhatók többek között a Paulsen cég honlapján (http://www.party-paulsen.de), ahol ez áll: „Holsteiner Tilsiter – Schleswig-Holstein legjobb sajtja”.

A generációk során át kitenyésztett, különleges, természetes és csak itteni érlelő pincékben honos baktériumkultúrák kölcsönzik a „Holsteiner Tilsiter”-nek azt az összehasonlíthatatlanul pikáns ízt, amely a más földrajzi területekről származó tilsiti sajtoktól egyértelműen megkülönbözteti.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Holsteiner Tilsiter” különleges hírneve és nagy megbecsültsége egyrészt azon alapszik, hogy Schleswig-Holstein tej- és sajttermelő vidékként régi hagyományokkal rendelkezik, másrészt és elsősorban azonban az itteni tejesgazdák kézműves művészetének és egyedi szaktudásának köszönhető. A kiemelkedő tejtermelésre építve alakult ki az évszázadok során a paraszti sajtkészítés e vidéken. A régi receptúrák és a kézműves sajtkészítésben szerzett tapasztalatok nemzedékről nemzedékre szálltak, és így alakultak ki a tartomány sajtkülönlegességei. Ezek közül a „Holsteiner Tilsiter” máig kiemelkedő jelentőséggel bír. Ez különböző változataival együtt regionális specialitás, amely a régión kívül is ismert és nagyra becsült.

A „Holsteiner Tilsiter” markánsan fűszeres íze és klasszikus lyukacsossága a tartományban már kialakult, amikor az e sajtfajtára alkalmazott „tilsiti” elnevezés még nem volt bevett. A Kelet-Poroszországból származó fogalom csak a 19. század végén vált ismertté Schleswig-Holsteinben, és az itt hasonló receptúra alapján készített sajtra is alkalmazták. Ettől kezdve ismert tehát ez a sajt „Tilsiter aus Schleswig-Holstein” vagy „Holsteiner Tilsiter” néven.

A sajtkészítés a paraszti hagyományon alapulva a mai napig folyamatosan továbbfejlődött Schleswig-Holsteinben. A tejesgazdák tejtechnikai képzettsége – amelynek megszerzése ma a Bad Malente-i tejgazdasági tan- és kísérleti intézetben összpontosulva zajlik – a tartomány határain messze túl is kitűnő hírnévnek örvend.

A „Holsteiner Tilsiter” kiváló hírnevét elsősorban egészen különleges aromájának, valamint a köménnyel való egyedi fűszerezés nyomát viselő sajátos ízének köszönheti. Mindkét tulajdonság csak speciális baktériumkultúrák segítségével érhető el, amelyek ilyen fajtákban és összetételben kizárólag az Északi- és a Keleti-tenger közötti terület éghajlatán alakulhatnak ki.

A „Holsteiner Tilsiter”-t készítő üzemek állnak a tartomány határain kívül is ismert „Käsestraße Schleswig-Holstein” (schleswig-holsteini sajtút) középpontjában is. Ezen egyesület keretében közel 40 sajtkészítő üzem kapcsolódik össze a schleswig-holsteini sajt hagyományának ápolására, és mintegy 120 különböző sajtfajtát képviselnek. Az egyesület megalapítása az 1999-ben a hamburgi „Kiekeberg” szabadtéri múzeum területén megtartott, a „Slow Food” kulináris mozgalom által kezdeményezett sajtvásáron indult útjára. A schleswig-holsteini sajtfajtáknak e sajtvásáron bemutatott változatossága vezetett ahhoz, hogy a schleswig-holsteini sajtkészítőkre az „Észak vincellérjei” elnevezést kezdték alkalmazni. A „Holsteiner Tilsiter” különböző változatait kiemelten mutatták be a vásáron, mint a „Schleswig-Holstein sajttartományra” jellemző sajtokat.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

[Az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (7) bekezdése]

A teljes termékleírás megtalálható:

Markenblatt, 2009. július 24-i 30. kötet, 7a-aa. rész, 13378. o.

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/7201

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---

25.9.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 288/13

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 288/09

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„WALBECKER SPARGEL”

EK-sz: DE-PGI-0005-0857-08.02.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Walbecker Spargel”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Németország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.6. osztály

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Friss, fehér, zöld vagy lila spárga (Asparagus officinalis). Az emberi fogyasztásra alkalmas spárgaszárak (spárgasípok) hámozatlanul vagy hámozott állapotban kerülnek értékesítésre. A „Walbecker Spargel” termesztése a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályai szerint történik. Hámozatlan formában legalább az FFV04. számú ENSZ-EGB-szabványnak (Asparagus) megfelelő állapotban értékesítendő.

A spárgasípok hossza halványított spárga esetében legfeljebb 22 cm lehet. A spárgának ép és sérülésmentes állapotúnak kell lennie. A spárgának rothadás- és sérülésmentesnek kell lennie, friss illattal és külsővel kell rendelkeznie.

A „Walbecker Spargel” finomrostúságának, enyhén diós és intenzív spárgaízének, valamint a spárgasípok zsengeségének köszönhetően egyedülálló.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

A „Walbecker Spargel” termesztési folyamatának – az ültetéstől a betakarításig – a meghatározott földrajzi területen kell történnie.

A termesztés az ültetés előtti szakszerű talaj-előkészítéssel kezdődik. A talaj-előkészítés keretében a termőterület humusztartalmát a megfelelő szintre kell hozni (zöldtrágya, komposzt). A talaj-előkészítés egy évig tart, és ennek során a talajt 80 centiméter mélyen felássák, hogy a növények mélyre tudjanak gyökerezni, és optimálisan tudjanak növekedni. A spárga ültetése általában április közepén, korai tavasz esetén márciusban történik. Ültetéskor a bakhátakat gondosan meg kell tisztítani a gyökérmaradványoktól és kövektől, mert ezek a kemény talajrészek akadályoznák a spárgasípok egyenes növekedését.

Két év növekedés után először a harmadik évben takarítják be a spárgát.

Amennyiben a spárgát fekete-fehér fólia alatt termesztik, szigorúan ügyelni kell arra, hogy intenzív napsugárzás esetén a fóliát idejében átfordítsák a fekete oldaláról a fehér oldalára, így előzve meg azt a minőségromlást, amelyet a spárga megpuhulása okozna.

A betakarított spárgaágyásokat csak a betakarítási időszak után szabad nitrogén-műtrágyázással kezelni. Megközelítőleg 21 nappal a spárgaszezon vége előtt talajmintákat vesznek annak megállapítására, mi hiányzik a talajból, hogy a spárga leszedése után megfelelő nitrogén-műtrágyázást lehessen végezni. A minőség javítására és a növekedés elősegítésére talajművelési műveleteket végeznek, ilyenek pl. a kíméletes talajmegmunkálás és a megfelelő, többek között magnézium- és káliumtrágyával történő trágyázás.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Csomagolás

A csomagolási egységek tartalmának egyenletesnek kell lennie. Minden egyes egység csak a „Walbecker Spargel” termesztésére engedélyezett régióból származó spárgát tartalmazhat. Egy csomagolási egység azonos minőségű, azonos színárnyalatba tartozó és azonos méretű spárgákat tartalmazhat. A csomagolási egység látható részének a teljes tartalomra jellemző képet kell mutatnia.

A „Walbecker Spargel” spárgát minősége megőrzése érdekében hirtelen hűtésnek vetik alá. A spárgát leszedése után legkésőbb négy órával kútvízben vagy jeges vízben 1–12 °C-os hőmérsékletre hűtik le. A spárgát lehetőség szerint minél hamarabb értékesíteni kell. Három napnál hosszabb ideig lehetőleg nem szabad tárolni; a tárolásnak hűtőházban, 1–4 °C-os hőmérsékleten kell történnie.

A hűtési lánc a termelőnél csak rövid időre szakadhat meg csomagolás, be- és kiszállítás céljából.

Az előkészítő, hűtő-, valamint adott esetben az árusító helyiségeknek meg kell felelniük a higiéniai követelményeknek.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Walbecker Spargel” termőterülete Észak-Rajna–Vesztfália német szövetségi tartomány északnyugati részén található. A termőterület a német–holland határ mentén húzódik. Nyugaton a termőterület határa egybeesik az államhatárral. Északon a termőterület határa az államhatár és az A57-es autópálya metszéspontjától az A57-es vonalát követi kelet felé. Az A57-es autópálya és a B9-es főút kereszteződésétől a termőterület határa délkeleti irányban halad tovább, és a B9-es főút vonalát követi a B9-es és B58-as főút kereszteződéséig. Itt a termőterület határa a B58-as főút mentén, délnyugati irányban halad tovább. A B58-as főút és az L221-es országút kereszteződésétől a termőterület határa az L221-es vonalát követi az L221-es országút és az A61-es autópálya kereszteződéséig. Ezután a termőterület határa az A61-es autópálya vonalát követi az A61-es és az államhatár metszéspontjáig.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A termőterület az Alsó-rajnai-síkság részét képezi. Éghajlati viszonyai ideálisak a spárgatermesztéshez. Éppen a spárga növekedésének hónapjaiban, márciusban, áprilisban, májusban és júniusban megfelelő mennyiségű csapadék esik, és ezekben a hónapokban általában enyhe az időjárás.

A termőterületen homokos, délkeleten agyagos és lösztalaj is található. A spárgatermesztés céljára hagyományosan kiválasztott területeket magas homoktartalmú talaj jellemzi. A talaj homoktartalmát a Maas–Niers-dombság homokja adja. A Niers és Maas folyók között jellemző talajszerkezet a jégkorszakban alakult ki. Helyenként enyhén homokos, levegő- és vízáteresztő, ásványokban gazdag, alacsony lösz-, magasabb humusz- és magas mészkőtartalmú talaj jellemzi. A termőterületen élő gazdálkodók hagyományosan kedvezőtlennek tartották ezeket a talajviszonyokat a környező területek (Pont, Nieuwkerk, Aldekerk és Baersdonk) zsíros talajaihoz képest, amelyek általánosságban nézve alkalmasabbak a haszonnövények termesztésére, mint a szóban forgó földrajzi terület talajai. A szóban forgó földrajzi terület talajai azonban kifejezetten ideálisak a spárgatermesztésre.

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Walbecker Spargel” – amely csak frissen, fehér, zöld vagy lila spárga formájában értékesíthető – finomrostúságának, enyhén diós és intenzív spárgaízének, valamint a spárgasípok zsengeségének köszönhetően egyedülálló. A helyi termelők különleges szaktudással rendelkeznek a spárgatermesztés terén, amely a helyes talaj-előkészítés és ültetés, valamint a betakarítás időpontjának helyes megválasztása révén biztosítja a „Walbecker Spargel” különlegesen szép, egyenes növését és jó állagát. A „Walbecker Spargel” a hosszú termesztési hagyományoknak és különlegesen kedvező tulajdonságainak köszönhetően messze a termőterületén túl is jó hírnévnek örvend.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A spárgasípok finomrostúsága, dióra emlékeztető és intenzív íze, valamint zsengesége és egyenes növése a walbecki terület ideális talajviszonyainak, illetve az Alsó-rajnai-síkság éghajlati viszonyainak köszönhető. A spárga esetében nagyon szoros összefüggés áll fenn a termék tulajdonságai és a természeti körülmények között. A spárga íze ugyanis 70 százalékban a talajtól függ, 20 százalékban a talaj megművelésétől és trágyázásától, és csak 10 százalékban a spárga fajtájától. A spárgatermesztésnél előnyben részesített, humuszos, dombsági homok éppen márciusban, áprilisban, májusban és júniusban kap elegendő csapadékot, mindemellett ezekben a hónapokban általában enyhe az időjárás. Másrészről a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályai is garantálják a termékek minőségét.

A termelőknek a spárgatermesztés terén több generáción keresztül szerzett szaktudása – különösen ami az ültetés, a betakarítás kezdetének és végének megfelelő időpontját, a takarófóliák fajtáját és méretét, valamint a bakhát szakszerű előkészítését, gyökérbojtoktól és kövektől való megtisztítását, illetve a szükséges trágyázás talajpróbák révén történő meghatározását illeti – biztosítja a „Walbecker Spargel” különleges minőségét.

A „Walbecker Spargel” kiemelkedően jó hírnévnek örvend. Dr. Walther Klein-Walbeck jogász és szolgálaton kívüli őrnagy próbálkozott először spárgatermesztéssel a walbecki kastély körül az 1923. évi infláció idején. Sikerei gyorsan felkeltették a helyi termelők érdeklődését, akik a homokos talajon más terményekkel nem tudtak különösebben jó bevételt produkálni. 1927 őszén 33 walbecki termelő elhatározta, hogy 1928 tavaszán spárgatermesztésbe kezd. Az első szezonban 200 hold (50 hektár) termőföldet műveltek meg spárgatermesztés céljából. Dr. Walther Klein-Walbeck 1929. január 1-jén 55 walbecki spárgatermelővel együtt megalapította e kérelem benyújtóját, a Spargelbaugenossenschaft Walbeck und Umgegend e. G.-t. Azóta az e kérelem benyújtója által tömörített termelők szövetkezeti alapon termelik, és „Walbecker Spargel” megjelöléssel értékesítik a spárgát. A spárgatermelő szövetkezet 1932 és 1938 között 36 000 mázsa spárgát szállított Straelenbe, ami az akkoriban szegény Walbeck település számára 1,3 millió birodalmi márka bevételt jelentett. Az 1936-os spárgaszezonban 40 000 spárgakedvelő látogatott el a faluba.

A második világháború alatt a spárgatermesztés leállt. Az 1948. évi pénzreformot követően újra beindult a spárgatermesztés. E kérelem benyújtója ma 50 tagot számlál, akik 80 hektáron termesztik a spárgát.

A „Walbecker Heimatlied” című dalból (a dal szövegírója: Jakob Schoppmanns, 1935, megjelent: Niederrheinische Landeszeitung, 1935. július 5.; a dal zeneszerzője pedig a fia: Helmut Schopmanns, 1977) is kiderül, milyen nagy szerepet játszik a spárga Walbeck falu és környéke identitástudatában:

Az évente megrendezett, kétnapos spárgafesztivál alkalmából nagy ünnepi felvonulást rendeznek, ahol feldíszített kocsiján trónolva felvonul a közönség előtt a következő spárgabetakarításig uralkodó spárgahercegnő. Ő képviseli a spárgatermesztő Walbeck falut a rádióban és a televízióban, a vásárokon és az Alsó-Rajna-vidék számos népünnepélyén.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/13251

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---