Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9562 – Alight Solutions/NGA Human Resources)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 414/01)

2019. október 29-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32019M9562 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a digitális ifjúsági munkáról

(2019/C 414/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY

1.

az intelligens ifjúsági munkáról szóló tanácsi következtetések hozzájárulnak az ifjúsági munka innovatív fejlesztéséhez Európában, és hogy fokozott erőfeszítésekkel kell továbbhaladni ezen az úton.

2.

A digitális jártasság és más 21. századi készségek döntő szerepet játszanak a fiatalok függetlenségében, társadalmi befogadásában, foglalkoztathatóságában és mindennapi életében. A fiatalok különböző olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tevékenységüket digitalizált környezetben végezzék. Jövőbeli munkája és mindennapi élete során azonban minden fiatalnak gyors, rugalmas és kritikus megközelítést kell majd követnie a digitális technológia tekintetében.

3.

A digitális szakadékot át kell hidalni. (1) Hátterétől függetlenül minden fiatal számára egyenlő lehetőségeket kell biztosítani digitális kompetenciái megerősítésére (2).

4.

A digitális ifjúsági munka segítheti az európai ifjúsági célok teljesítését (3).

5.

Foglalkozni kell a digitális kompetenciák és a digitális tevékenységekben való részvétel terén a nemek között fennálló szakadékkal, valamint a digitális technológiák használatához kapcsolódó sztereotípiákkal.

6.

Az ifjúsági munka jelentős potenciált rejt magában a tapasztalati tanulás nem formális keretek közötti lehetővé tételére, valamint a fiatalok bevonására olyan tevékenységekbe, amelyek a digitális kompetenciáik és médiaműveltségük megerősítésére irányulnak. Az ifjúsági munkában olyan fiatalok is közreműködhetnek, akiket az a veszély fenyeget, hogy egy digitalizált társadalomban lemaradnak.

7.

Az ifjúsági munkára vonatkozó megközelítéseket, célokat, elveket és szakmai korlátokat meg kell vizsgálni a digitalizáció összefüggésében, és hatásukat ennek fényében értékelni kell.

8.

Az ifjúsági munka képessé teszi a fiatalokat arra, hogy aktívak és kreatívak legyenek a digitális társadalomban, hogy megalapozott és átgondolt döntéseket hozzanak, valamint hogy felelősséget vállaljanak digitális identitásukért és kezükbe vegyék az irányítást afelett. Az ifjúsági munka segítheti a fiatalokat, hogy szembenézzenek a magatartáshoz, tartalomhoz, kapcsolatfelvételhez és kereskedelmi haszonszerzéshez kapcsolódó online veszélyekkel (4), ideértve a gyűlöletbeszédet, az internetes megfélemlítést, a dezinformációt és a propagandát.

9.

Az ifjúsági munka digitalizálását gyakran a közösségi média használataként értelmezik. A közösségi média mellett azonban gyors tempóban jelennek meg új digitális technológiák is. Többek között a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a robotika és a blokklánc-technológia a kommunikációs szférán túl is érinti társadalmainkat. Nemcsak digitális alapkompetenciákra van szükség, hanem fontosak a fiatalok foglalkoztathatóságát javító, sajátos digitális kompetenciák is. Az ifjúsági munkának képesnek kell lennie a digitális és a fizikai környezet közötti konvergenciával kapcsolatos kihívások kezelésére, valamint a digitális transzformáció által kínált lehetőségek kihasználására, miközben kihívásokkal kell szembenéznie a szolgáltatások tekintetében.

10.

Az elmúlt években a digitális média és technológia terén tett gyors előrelépések szintén befolyásolták az ifjúsági munkát. Ugyanakkor a gyakorlatban ifjúsági munkát végzők jelentős része – pénzügyi, strukturális, anyagi vagy adminisztratív okokból – nem rendelkezik digitális kompetenciákkal és ismeretekkel ahhoz, hogy a digitális technológiákat a lehető legnagyobb mértékben a magas színvonalú ifjúsági munka szolgálatába állítsa.

11.

Számos ifjúságpolitikai dokumentumból hiányzik az arra vonatkozó előretekintés, hogy a digitalizáció milyen módon érinti majd a társadalmat, a fiatalokat és az ifjúsági munkát. Sok stratégia esetében nem létezik az ifjúsági munkának a digitális korban való fejlesztésére vonatkozó holisztikus megközelítés sem.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN

12.

Mozdítsák elő és fejlesszék az olyan ifjúsági politikákat és stratégiákat, amelyek a technológiai fejlődés és a digitalizáció tekintetében a proaktivitást tűzik ki célul. A fiatalok életét befolyásoló szakpolitikák kidolgozása során figyelembe kell venni és értékelni kell a digitalizáció által a társadalmakra, azon belül az ifjúsági munkával kapcsolatos gyakorlatokra és szolgáltatásokra gyakorolt hatást. E célból fokozni kell az érintett szakpolitikai ágazatok és érdekelt felek közötti ágazatközi együttműködést.

13.

Adott esetben foglaljanak bele ifjúsági stratégiáikba vagy más vonatkozó szakpolitikai terveikbe egyértelmű célokat és konkrét lépéseket egyrészt a digitális ifjúsági munka fejlesztésére és megvalósítására, másrészt a digitális ifjúsági munka által a fiatalokra és az ifjúsági munkára gyakorolt hatás értékelésére vonatkozóan. Ezeket a célokat a fiatalok digitális kompetenciáira vonatkozó ismeretekre, bizonyítékokra és adatokra, valamint az ifjúsági munkával kapcsolatos szolgáltatásokra kell alapozni.

14.

Ösztönözzék az ifjúsági munkát végzőket és az ifjúsági szervezeteket egyrészt arra, hogy miközben saját egyedi érdekeiknek és szükségleteinek megfelelően fejlesztik digitális tevékenységeiket és szolgáltatásaikat, kövessék e célokat, másrészt arra, hogy alkalmazzanak innovatív módszereket az ifjúsági munka eredményessé tételének támogatására, többek között a digitális ifjúsági munka révén.

15.

Adott esetben mérlegeljenek kísérleti és innovatív megközelítéseket és új együttműködési modelleket a digitális ifjúsági munkával kapcsolatos tevékenységek és szolgáltatások biztosítása érdekében.

16.

Ruházzanak be az ifjúságsegítők, az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági munkát végző szervezetek körében a digitális kapacitás építésébe, és dolgozzanak ki erre vonatkozó iránymutatásokat. A digitális ifjúsági munka beágyazódhatna mind az ifjúságsegítők szakmai tanterveibe, mind az önkéntesek képzésébe, és azt az ifjúságsegítők továbbképzésébe is be lehetne építeni.

17.

Ösztönözzék az ifjúságsegítőket és a fiatalokat, hogy közös tanulási folyamat során fokozzák és javítsák digitális kompetenciáikat.

18.

Mozdítsák elő a meglévő anyagok (5) használatát, és dolgozzanak ki a digitális ifjúsági munkával kapcsolatos új anyagokat és az ifjúságsegítőket célzó képzést, többek között a 2016–2018-as időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv keretében létrehozott szakértői csoport (6) által javasolt képzési igények listájának felhasználásával. Emellett szervezzenek képzéseket a digitális ifjúsági munka stratégiai fejlesztéséről.

19.

Teremtsék meg a teret és a feltételeket ahhoz a kísérletezéshez, amely egyrészt az ifjúsági munka digitális eszközeinek és szolgáltatásainak fejlesztését szolgálja, másrészt pedig arra irányul, hogy az ifjúsági munka, az ifjúsági kutatás és az ikt-ágazat összekapcsolásával sor kerüljön a digitális ifjúsági munka sikeres gyakorlatainak kidolgozására és a tapasztalatok megosztására.

20.

Teremtsenek lehetőséget minden fiatal számára, hogy az ifjúsági munkával kapcsolatos különböző helyzetekben gyakorolhassák és javíthassák digitális kompetenciáikat, többek között a digitális kompetenciának a Digitális Kompetenciakeretben (DigComp 2.1.) felsorolt legfontosabb területein, melyek: információ- és adatkezelési jártasság; kommunikáció és együttműködés; tartalom előállítása; biztonság; valamint problémamegoldás. A tanulási módok magukban foglalhatják a tapasztalati tanulást, a fordított mentorálást és a nemzedékek közötti együttműködést.

21.

Vonják be a fiatalokat – köztük azokat is, akik úgy érzik, hogy nem hallgatják meg őket és/vagy akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek – a demokratikus életben való részvétel digitális és más innovatív, valamint alternatív formáiba, képessé téve őket ezáltal arra, hogy aktívan szerepet vállaljanak a demokratikus döntéshozatali folyamatokban, így többek között az EU ifjúsági párbeszédében.

22.

Vegyenek számba minden olyan akadályt – így a megkülönböztetés és a nemi sztereotípiák valamennyi formáját –, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a fiatalok lehetőségeit és motivációját arra, hogy oktatásuk és képzésük keretében, valamint szakmai pályájuk során digitális kompetenciákat sajátítsanak el és tudományos, technológiai, művészeti, mérnöki és matematikai tanulmányokat (STEAM) kezdjenek, illetve e területeken építsék ki karrierjüket.

23.

Erősítsék meg azt a szerepet, amelyet az ifjúsági munka tölt be a technológia fiatalok általi kreatív használatának a támogatásában, és vértezzék fel a fiatalokat azokkal a készséggel, amelyeknek köszönhetően technológiai tekintetben egyaránt kritikus fogyasztóvá és aktív alkotóvá válhatnak.

24.

Digitális technológiák alkalmazása révén tegyék hozzáférhetőbbé az ifjúsági munka keretében nyújtott szolgáltatásokat a fiatalok számára, különösen azon fiatalok esetében, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, valamint vidéki és távoli területeken élnek, illetve ha e szolgáltatások személyes igénybevétele nem lehetséges.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

25.

Ösztönözzék a digitális stratégiák végrehajtásával és fejlesztésével kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, többek között az Erasmus+ és más releváns uniós finanszírozási eszközök által kínált lehetőségek kihasználása révén.

26.

Az ifjúsági munka keretében eszköz, tevékenység vagy tartalom formájában vegyék igénybe és népszerűsítsék azokat a már meglévő digitális és fizikai fórumokat, amelyek a társaktól való tanulást szolgálják a digitális technológia alkalmazását illetően.

27.

Szervezzenek olyan rendezvényeket, amelyeken egyaránt részt vesznek a fiatalok, az ifjúságsegítők, a terület szakértői és kutatói, valamint az IKT-ágazat szereplői, és amelyek célja, hogy új módszereket és megközelítéseket dolgozzanak ki arra vonatkozóan, hogy miként lehet alkalmazni a technológiát az ifjúsági munkában.

28.

Ösztönözzék és támogassák az Európa egészére kiterjedő olyan kutatásokat, amelyek célja az azzal kapcsolatos ismeretek bővítése, hogy milyen hatást gyakorol a digitalizáció a fiatalokra és az ifjúsági munkára.

29.

Nem formális tanulás és képzés útján javítsák a digitális kompetenciákat, figyelemmel a digitális oktatási cselekvési terv naprakésszé tételére irányuló folyamatra, amelynek célja, hogy a cselekvési tervet kiterjesszék az ifjúsági munkára is.

---

(1)  A „digitális szakadék” kifejezetten magában foglalja az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést, valamint az információs társadalomban való részvételhez szükséges kapcsolódó készségeket.

(2)  A „digitális szakadék” a nem, az életkor, az oktatás, a jövedelem, a társadalmi csoportok vagy a földrajzi hely szerint sorolható be.

(3)  Az EU ifjúsági stratégiájának (2019–2027) 3. melléklete.

(4)  https://www.childnet.com/ufiles/Supporting-Young-People-Online.pdf

(5)  Pl. a képzésre és az ifjúsági munkára vonatkozó Salto-eszköztár, https://www.salto-youth.net/tools/toolbox.

(6)  A digitalizáció ifjúságot, ifjúsági munkát és ifjúságpolitikát érintő kockázatainak, lehetőségeinek és hatásainak a kezelésével foglalkozó szakértői csoport által meghatározott képzési igények a következők: 1. A társadalom digitalizációja, 2. A digitális ifjúsági munka tervezése, kialakítása és értékelése, 3. Információ- és adatkezelési jártasság, 4. Kommunikáció, 5. Digitális kreativitás, 6. Biztonság és 7. Reflektálás és értékelés (https://publications.europa.eu/s/fouj)

A Tanács következtetései – „Az 5G jelentősége az európai gazdaság számára és az 5G-hez kapcsolódó biztonsági kockázatok enyhítésének szükségessége”

(2019/C 414/03)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

TEKINTETTEL AZ EUROPAI GAZDASAG, AZ EU EGYSEGES PIACA ES AZ EUROPAI POLGAROK SZAMARA AZ 5G HALOZATOKBAN REJLO LEHETOSEGEKRE,

TEKINTETTEL AZ 5G HALOZATOKKAL KAPCSOLATOS KIHIVASOKRA,

A TANÁCS EZÉRT

Értesítés az egyiptomi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/172/KKBP tanácsi határozatban és az egyiptomi helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 270/2011/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére

(2019/C 414/04)

Az alábbi információt hozzuk Mohamed Zohir Mohamed Wahed Garrana és Habib Ibrahim Habib Eladli tudomására, akik az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/172/KKBP tanácsi határozat (1) mellékletében és az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 270/2011/EU tanácsi rendelet (2) I. mellékletében szerepelnek.

A Tanács mérlegeli, hogy fenntartsa a fent említett személyekkel szembeni korlátozó intézkedéseket. Tájékoztatjuk az említett személyeket, hogy annak érdekében, hogy hozzájussanak a jegyzékbe vételükkel kapcsolatban a Tanács ügyirataiban lévő adatokhoz, 2019. december 19. előtt kérelmet nyújthatnak be a Tanácshoz a következő címre:

Az Európai Unió Tanácsa

Főtitkárság

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím: sanctions@consilium.europa.eu

Ezzel összefüggésben felhívjuk az érintett személy figyelmét arra, hogy a Tanács rendszeres időközönként felülvizsgálja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek a 2011/172/KKBP határozatban és a 270/2011/EU rendeletben foglalt jegyzékét.

---

(1)  HL L 76., 2011.3.22., 63. o.

(2)  HL L 76., 2011.3.22., 4. o.

Értesítés a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, a (KKBP) 2019/2109 tanácsi határozattal (1) módosított 2010/788/KKBP tanácsi határozatban, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló, az (EU) 2019/2101 tanácsi végrehajtási rendelettel (2) végrehajtott 1183/2005/EK tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére

(2019/C 414/05)

A Tanács az alábbi információkat hozza a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP tanácsi határozat (3) II. mellékletében, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 1183/2005/EK tanácsi rendelet (4) Ia. mellékletében felsorolt személyek tudomására.

Az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy a fent említett mellékletekben szereplő személyeket fel kell venni a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozatban és a Kongói Demokratikus Köztársaságra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 1183/2005/EK rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe. Az érintett személyek jegyzékbe vételének indokolása az említett mellékletek vonatkozó rovataiban szerepel.

A Tanács felhívja az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy kérvényezhetik az érintett tagállam(ok)nak az 1183/2005/EK rendelet II. mellékletében szereplő honlapokon feltüntetett illetékes hatóságainál, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatát (vö. a rendelet 3. cikkével).

Az érintett személyek 2020. szeptember 1. előtt kérvényezhetik a Tanácsnál a jegyzékbe vételükről szóló döntés felülvizsgálatát. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím: sanctions@consilium.europa.eu

A Tanács a 2010/788/KKBP határozat 9. cikkével összhangban elvégzett következő felülvizsgálatakor figyelembe fogja venni a beérkezett észrevételeket.

Felhívjuk továbbá az érintett személyek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

---

(1)  HL L 318., 2019.12.10., 134. o.

(2)  HL L 318., 2019.12.10., 1. o.

(3)  HL L 336., 2010.12.21., 30. o.

(4)  HL L 193., 2005.7.23., 1. o.

Értesítés a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére

(2019/C 414/06)

Az Európai Unió Tanácsa a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 12. cikkének megfelelően tájékoztatja az érintetteket az alábbiakról:

Ennek az adatkezelési műveletnek a jogalapja az 1183/2005/EK tanácsi rendelet (2).

Az adatkezelési művelet viszonylatában az adatkezelő szerv az Európai Unió Tanácsa, melynek képviseletét a Tanács Főtitkársága RELEX Főigazgatóságának (Külügyek, Bővítés és Polgári Védelem) főigazgatója látja el, az adatkezelési művelet végrehajtásával megbízott szolgálat pedig a RELEX Főigazgatóság 1C egysége, melynek elérhetősége a következő:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-cím: sanctions@consilium.europa.eu

Az adatkezelési művelet célja az 1183/2005/EK rendeletben meghatározott korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékének összeállítása és naprakésszé tétele.

Az érintettek azok a természetes személyek, akik teljesítik a jegyzékbe vételnek az említett rendeletben meghatározott kritériumait.

Az összegyűjtött személyes adatok magukban foglalják az érintett személy megfelelő azonosításához szükséges adatokat, az indokolást, továbbá valamennyi ezzel kapcsolatos adatot.

Az összegyűjtött személyes adatok szükség esetén megoszthatók az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal.

A 45/2001/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában előírt korlátozások sérelme nélkül a hozzáférésre irányuló kérelmek, valamint a helyesbítésre irányuló, illetve a kifogást tartalmazó kérelmek a 2004/644/EK tanácsi határozat (3) 5. szakaszával összhangban kerülnek megválaszolásra.

A személyes adatokat az érintettnek a vagyoni eszközök befagyasztása által érintett személyek jegyzékéből való törlésének, illetve az intézkedés érvényessége lejártának időpontjától számított öt évig, vagy a bírósági eljárások időtartama alatt tárolják, amennyiben azok elkezdődtek.

Az érintettek a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően az európai adatvédelmi biztoshoz fordulhatnak.

---

(1)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(2)  HL L 193., 2005.7.23., 1. o.

(3)  HL L 296., 2004.9.21., 16. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. december 9.

(2019/C 414/07)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1075
JPY	Japán yen	120,15
DKK	Dán korona	7,4723
GBP	Angol font	0,84195
SEK	Svéd korona	10,5435
CHF	Svájci frank	1,0959
ISK	Izlandi korona	134,30
NOK	Norvég korona	10,1238
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,528
HUF	Magyar forint	331,58
PLN	Lengyel zloty	4,2837
RON	Román lej	4,7789
TRY	Török líra	6,4270
AUD	Ausztrál dollár	1,6228
CAD	Kanadai dollár	1,4675
HKD	Hongkongi dollár	8,6692
NZD	Új-zélandi dollár	1,6890
SGD	Szingapúri dollár	1,5060
KRW	Dél-Koreai won	1 319,29
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,1780
CNY	Kínai renminbi	7,7960
HRK	Horvát kuna	7,4388
IDR	Indonéz rúpia	15 506,11
MYR	Maláj ringgit	4,6074
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,316
RUB	Orosz rubel	70,5731
THB	Thaiföldi baht	33,571
BRL	Brazil real	4,5903
MXN	Mexikói peso	21,3499
INR	Indiai rúpia	78,7070

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2019/C 414/08)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára alkalmazandó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2019. szeptember 10-én nyújtotta be a Federación Nacional de Asociaciones de Transformados Vegetales y Alimentos Procesados (a továbbiakban: Fenaval vagy kérelmező) olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) teljes uniós gyártásának 100 %-át teszi ki.

A kérelem nyilvános változatát, valamint az uniós gyártók támogatásának mértékére vonatkozó elemzést az érdekelt felek számára betekintésre összeállított akta tartalmazza. Ezen értesítés 5.6. pontja tájékoztatással szolgál arról, hogy az érdekelt felek hogyan férhetnek hozzá az aktához.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat keretében vizsgált termékkel: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a Harmonizált Rendszer 2008 vámtarifaszámának meghatározása szerinti, jelenleg a 2008 30 55, 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kód alá besorolt (TARIC-kód: 2008309061, 2008309063, 2008309065, 2008309067 és 2008309069) – hozzáadott alkoholt nem, de hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot adott esetben tartalmazó – feldolgozott vagy tartósított mandarin (beleértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és más hasonló hibrid citrusfélék (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3.   Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket az 1313/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja (3).

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

4.1.    A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás

A dömping alátámasztásaként a kérelmező arra hivatkozott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az érintett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

A jelentős torzulásokra vonatkozó állításának alátámasztásaképpen a kérelmező nyilvánosan hozzáférhető forrásokra, nevezetesen az érintett ország hatóságainak szakpolitikai dokumentumaira, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, az OECD és más szervek által kiadott jelentésekre, valamint a Bizottság szolgálatai által 2017. december 20-án közzétett, az érintett ország sajátos piaci körülményeit leíró országjelentésre (4) támaszkodott. A kérelmező különösen azt állította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítására és értékesítésére kihathatnak a kínai mezőgazdasági, acélipari, energia- és vegyipari ágazat torzulásai.

Ennek következtében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésére való tekintettel a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás egy – megfelelő reprezentatív országbeli torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján számtanilag képzett – rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett ország vonatkozásában jelentősek.

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték utal arra, hogy az árakra és a költségekre kiható jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az érintett országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, ezért indokolt az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján vizsgálatot indítani.

Az országjelentés megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

4.2.    A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező elegendő bizonyítékkal szolgált a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan.

A kérelmező bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló behozatala abszolút értékét és piaci részesedését tekintve egyaránt jelentős mértékű maradt.

A kérelmező bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan is, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba érkező behozatala – az érintett országban működő exportáló gyártók exportkapacitásai és az uniós piac vonzereje miatt – valószínűleg a jelenleginél magasabb szintet fog elérni. Továbbá intézkedések hiányában a kínai exportárak elegendően alacsony szinten lennének ahhoz, hogy kárt okozzanak az uniós gazdasági ágazatnak. Végül a kérelmező állítása szerint az érintett országból dömpingáron érkező behozatal jelentős mértékű további növekedése az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

5.    Az eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömping és a kár valószínűségével kapcsolatban a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthetően folytatódik-e vagy megismétlődik-e a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országból származó termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért kár.

Amint azt a Bizottság már korábban bejelentette, a piacvédelmi eszközök modernizációs csomagja (a 2018. június 8-án hatályba lépett (EU) 2018/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5)) több más változás mellett a dömpingellenes eljárások időbeli ütemezése és határidői tekintetében is jelentős változásokat hozott a korábbiakhoz képest. Az érdekelt feleknek – különösképpen a vizsgálatok korai szakaszában – rövidebb idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Az ezen értesítésben e vizsgálat tekintetében meghatározott időbeli ütemezés konkrét instrukciókat tartalmaz az információk egyes vizsgálati szakaszokban történő benyújtásához és a meghallgatások szervezéséhez. Emellett szigorodnak a határidők meghosszabbításának szabályai, és ebben a körben a Bizottság csak a kellően megindokolt kérelmeket vizsgálja. Ezért a Bizottság felkéri az érdekelt feleket az ezen értesítésben és a Bizottság további közleményeiben meghatározott eljárási lépések és határidők tiszteletben tartására.

5.1.    Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2018. október 1-jétől 2019. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2015. október 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    Észrevételek a kérelemmel és a vizsgálat megindításával kapcsolatban

A Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől (6) számított 15 napon belül ismertesse álláspontját a kérelemben megadott inputokról és Harmonizált Rendszer (HR) szerinti kódokról.

5.3.    A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság megvizsgálja a felülvizsgálati időszak tekintetében az Unióba irányuló kivitelt, és – az Unióba irányuló kiviteltől függetlenül – meghatározza, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országban gyártó és értékesítő vállalatok helyzete alapján valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetére az Unióba dömpingáron megvalósított kivitel.

Ennek megfelelően a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országban működő valamennyi gyártóját (7) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre, függetlenül attól, hogy a gyártó a felülvizsgálati időszakban exportálta-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba, vagy sem.

5.3.1   Az érintett országban működő gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, az érintett országban működő gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes gyártót – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozóan az ezen értesítés közzétételét követő 7 napon belül küldjék meg a Bizottságnak az ezen értesítés I. mellékletében meghatározott információkat.

Az érintett országban működő gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az érintett országban működő gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – az érintett országban működő összes ismert gyártót, az érintett ország hatóságait és az érintett országban működő gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Miután megkapta a gyártók mintájának kiválasztásához szükséges információkat, a Bizottság tájékoztatja az érdekelt feleket arról, hogy bekerültek-e a mintába, vagy sem. A mintába felvett gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában a mintába való felvételükre vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kitöltve vissza kell küldeniük egy kérdőívet.

A Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az érintett országban működő gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (8).

A Bizottság a kérdőívet a gyártók ismert szervezeteinek, valamint az érintett ország hatóságainak is a rendelkezésére bocsátja.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek („a mintában nem szereplő együttműködő gyártók”).

5.3.2.   Az érintett országra vonatkozó további eljárás

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottság röviddel az eljárás megindítása után feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatást ad a vizsgálatban érintett feleknek arról, hogy milyen forrásokat kíván felhasználni az érintett országhoz tartozó rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő meghatározásához. Ez valamennyi forrásra kiterjed majd, ideértve adott esetben a megfelelő reprezentatív harmadik ország kiválasztását is. A feljegyzésnek az aktához való csatolását követően 10 nap áll a vizsgálatban érintett felek rendelkezésére arra, hogy észrevételeket tegyenek.

A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján az érintett ország tekintetében ebben az esetben Törökország lehetséges reprezentatív harmadik ország. A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy vannak-e olyan országok, amelyek gazdasági fejlettségi szintje hasonló az érintett országéhoz, amelyekben gyártják és értékesítik a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és amelyekben a vonatkozó adatok könnyen elérhetők. Ha több ilyen ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

A figyelembe veendő forrásokkal összefüggésben a Bizottság felkéri az érintett országban működő valamennyi gyártót, hogy az ezen értesítés közzétételétől számított 15 napon belül küldje meg számára az ezen értesítés III. mellékletében kért adatokat.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása keretében a költségek és az árak meghatározásához rendelkezésre bocsátani kívánt tényszerű információkat tartalmazó beadványokat az ezen értesítés közzétételétől számított 65 napon belül kell benyújtani a Bizottságnak. Az erre a célra felhasznált tényszerű információk kizárólag nyilvánosan hozzáférhető forrásokból vehetők.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küld az érintett ország kormányának is.

5.3.3.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (9) (10)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban – az e vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletben kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országból érkező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Emellett a Bizottság a minta kiválasztásáról feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. A minta kiválasztására vonatkozó esetleges észrevételeknek a mintával kapcsolatos értesítés dátumától számított 3 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket bocsát a mintába felvett független importőrök rendelkezésére. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 30 napon belül kell kitöltve visszaküldeniük a kérdőívet.

A független importőrök számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (11).

5.4.    A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit az általa folytatott hatályvesztési felülvizsgálatban való részvételre.

5.4.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A Bizottság az uniós gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében kérdőíveket bocsát az ismert uniós gyártók rendelkezésére, akiknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A Bizottság felkéri a fenti felsorolásban nem szereplő uniós gyártókat és képviseleti szervezeteiket, hogy haladéktalanul, de – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítés közzétételétől számított 7 napon belül jelentkezzenek és igényeljenek kérdőívet, lehetőleg e-mailben.

Az uniós gyártók számára összeállított kérdőív egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (12).

5.5.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, el kell dönteni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel.

A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) forgalmazóit, a szakszervezeteket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy szolgáltassanak információkat az uniós érdekkel kapcsolatban. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Az uniós érdek vizsgálatával kapcsolatos információkat eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtani. Az információk tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújthatók be.

A kérdőívek – köztük a citrusfélék forgalmazói számára összeállított kérdőív – egy példánya megtekinthető az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (13). A 21. cikk alapján szolgáltatott információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.6.    Érdekelt felek

A vizsgálatban való részvételhez az érdekelt feleknek, köztük az érintett országban működő gyártóknak, az uniós gyártóknak, az importőröknek és képviseleti szervezeteiknek, a felhasználóknak és képviseleti szervezeteiknek, a citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) forgalmazóinak, a szakszervezeteknek, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteknek elsőként bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Azokat az érintett országban működő gyártókat, a citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) forgalmazóit, valamint az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteket, amelyek az 5.3., az 5.4. és az 5.5. pont szerinti eljárások keretében információkat szolgáltattak, a Bizottság érdekelt félnek tekinti, amennyiben tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

Más felek csak attól az időponttól fogva vehetnek részt a vizsgálatban érdekelt félként, amikor jelentkeznek, és csak akkor, ha tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az, hogy egy személy vagy szervezet érdekelt félnek minősül-e, nem érinti az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását.

Az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a Tron.tdi platformon keresztül, a következő internetcímen lehet hozzáférni: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/TDI. A hozzáféréshez az oldalon található utasításokat kell követni.

5.7.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

Az érdekelt feleknek a termékmeghatározással és a termékkörrel kapcsolatos észrevételeiket az ezen értesítés közzétételétől számított 10 napon belül kell megtenniük.

5.8.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá annak összefoglalását, hogy az érdekelt fél a meghallgatás keretében mit kíván megvitatni. A meghallgatás az érdekelt felek által előzetesen írásban megjelölt kérdésekre korlátozódik.

A meghallgatás főszabályként nem használható fel az ügy keretében még rendelkezésre nem álló tényszerű információk bemutatására. Mindazonáltal a megfelelő ügyintézés céljából és annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálatai továbbléphessenek a vizsgálatban, az érdekelt felek felkérhetők arra, hogy a meghallgatás után új tényszerű információkkal szolgáljanak.

5.9.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információk nyújthatók be. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (14) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét, vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket a TRON.tdi platformon (https://webgate.ec.europa.eu/tron/TDI) keresztül – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában mellékelve – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. A TRON.tdi platform vagy e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az a TRON.tdi platformon keresztül vagy e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

TRON.tdi: https://tron.trade.ec.europa.eu/tron/tdi

E-mail-címek:

a dömpinggel kapcsolatos kérdésekben:

TRADE-CITRUSFRUITS-DUMPING@ec.europa.eu

a kárral kapcsolatos kérdésekben:

TRADE-CITRUSFRUITS-INJURY@ec.europa.eu

6.    A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően rendesen az ezen értesítés közzétételétől számított 12 hónapon belül – de 15 hónapon belül mindenképpen – lezárul.

7.    Információk benyújtása

Az érdekelt felek csak az ezen értesítés 5. pontjában meghatározott időkeretek között szolgáltathatnak információkat.

A vizsgálatnak a kötelezően előírt határidőkön belül való lezárása érdekében a Bizottság nem fogad el beadványokat az érdekelt felektől az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére, valamint, ha alkalmazandó, az érdekelt felek újabb végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek megtételére előírt határidő után.

8.    Észrevételek fűzése más felek beadványaihoz

A védelemhez való jog garantálása érdekében az érdekelt feleknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy észrevételeket fűzzenek a más érdekelt felek által benyújtott információkhoz. Ezekben az észrevételekben az érdekelt felek csak a más érdekelt felek beadványaiban tárgyalt kérdésekkel foglalkozhatnak, új kérdéseket nem vethetnek fel.

Az érdekelt feleknek a végleges ténymegállapításokról való tájékoztatása nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételekben szereplő információkhoz fűzött észrevételeket a végleges ténymegállapításokra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 5 napon belül kell benyújtani. Ha az érdekelt felek újabb végső tájékoztatást kapnak, az újabb végső tájékoztatás nyomán más érdekelt felek által megfogalmazott észrevételeket az újabb végső tájékoztatásra vonatkozó észrevételek megtételére előírt határidőt követő 1 napon belül kell benyújtani.

A fenti időkeretek nem sértik a Bizottság azon jogát, hogy kellően indokolt esetekben kiegészítő információkat kérjenek az érdekelt felektől.

9.    Az ezen értesítésben meghatározott határidők meghosszabbítása

Az e közleményben megállapított határidők meghosszabbítása az érdekelt felek kellően indokolt kérelmére meghosszabbíthatók.

Az ezen értesítésben vagy az érdekelt felekkel folytatott levélváltás során a kérdőívek kitöltésére vonatkozóan vagy más célra meghatározott határidők legfeljebb 3 nappal hosszabbíthatók meg. Ha a meghosszabbítást kérő fél igazolja a kivételes körülmények fennállását, a határidő meghosszabbításának időtartama legfeljebb 7 napra növelhető.

10.    Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

11.    Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közbenjárását a közbenjárásra okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

12.    Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, ténymegállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – azok hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az érdekelt felek valamelyike úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, kérheti az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindítását.

Az ilyen, az ezen értesítés tárgyát képező hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül lefolytatandó felülvizsgálatot kérő felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

13.    A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kezeli.

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/

---

(1)  HL C 104., 2019.3.19., 10. o.

(2)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3)  A Bizottság 1313/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 10.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatát követő kivetéséről (HL L 354., 2014.12.11., 17. o.).

(4)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2, elérhető a következő internetcímen: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf (angol nyelven). Indokolt kérelemre a Bizottság az országjelentésben hivatkozott dokumentumokat is rendelkezésre bocsátja.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/825 rendelete (2018. május 30.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet és az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet módosításáról (HL L 143., 2018.6.7., 1. o.).

(6)  Eltérő megjelölés hiányában ahol a szöveg ezen értesítés közzétételére utal, ott ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele értendő.

(7)  Gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja.

(8)  http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2425.

(9)  A mintában kizárólag független, azaz az érintett országban működő gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. A gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(10)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(11)  http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2425.

(12)  http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2425.

(13)  http://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2425.

(14)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9694 – Hermes/Iridium/JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 414/09)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám M.9521– Bamesa/Sumitomo/Steel Centre Europe)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 414/10)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele

(2019/C 414/11)

Ez az értesítés a 2018. október 17-i (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„COUR-CHEVERNY”

PDO-FR-A0304-AM02

Az értesítés időpontja: 2019. szeptember 18.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   A metszésre vonatkozó szabályok

A „Cour-Cheverny” eredetmegjelölés termékleírása VI. részének 1.b pontjában törlésre került „A termőágak száma virágzás után (a Lorenz-féle 23. fenológiai fázisban) legfeljebb 11.” mondat.

A törlés, melynek célja az éghajlatváltozás jobb kezelése, több rugalmasságot biztosít a metszésre vonatkozó szabályok terén, lehetővé téve szélsőséges időjárási viszonyok esetén az alkalmazkodást.

Az egységes dokumentum 5.1. pontja ennek megfelelően módosul.

2.   Adóraktár-engedélyesek közötti szállítás

Törlésre került az 1. fejezet IX. részének az adóraktár engedélyesei közötti borszállítás dátumára vonatkozó 5.b) pontja.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

3.   Főbb ellenőrizendő pontok

A 3. fejezet a főbb ellenőrizendő pontok ellenőrzési módszereinek egyszerűsítése céljából átdolgozásra került.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

4.   INAO-hivatkozás

A 3. fejezet II. részében szereplő „Montreuil sous-bois” helységnevet a „Montreuil” helységnév váltja fel.

E módosítás a helységnév módosításának figyelembevételét szolgálja.

Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   A termék elnevezése

Cour-Cheverny

2.   A földrajzi árujelző típusa

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés

3.   A szőlőből készült termékek kategóriái

1. Bor

4.   A bor(ok) leírása

Száraz csendes fehérborok

A száraz borok térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalma legalább 10,5 %.

A száraz borok csomagolás utáni erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) literenként legfeljebb 4 gramm, az egy literre jutó borkősav grammjában kifejezett összes savtartalma pedig literenként legfeljebb 2 grammal alacsonyabb az erjeszthetőcukor-tartalomnál (glükóz és fruktóz).

Azon borok esetében, amelyek térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalma legalább 13,5 %, a csomagolás utáni erjeszthetőcukor-tartalom (glükóz és fruktóz) literenként legfeljebb 6 gramm.

A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12,5 %-ot. Az illósavtartalom, az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékeit az uniós jogszabályok állapítják meg. A borok csendes fehérborok, az újborok tele vannak élénkséggel.

Az egyéb kritériumok megfelelnek a hatályos szabályozásnak.

Illatukat gyakran citrusaromák, sárga húsú gyümölcsök vagy fehér virágok aromái jellemzik. Esetenként rebarbarára emlékeztető, fűszeres vagy mentolos jegyek is érzékelhetők. Eredetiségük ugyanakkor az idő múlásával teljesedik ki, és néhány évnyi tárolás után gyakran méz-, citrom-, viasz- vagy szilvaaromák jelentkeznek, csakúgy, mint az oxidáció édes jegyei, ami a romorantin B szőlőfajta egyik jellegzetessége. Amikor erjeszthető cukrokat tartalmaznak, összetettségük és tárolhatóságuk általában még jelentősebb mértékű.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

Csendes félédes és édes fehérborok

A félédes és édes borok térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalma legalább 13,5 %.

A félédes és édes borok csomagolás utáni erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) literenként legalább 20, de legfeljebb 45 gramm.

A literenként legalább 20 gramm erjeszthetőcukor-tartalommal (glükóz és fruktóz) rendelkező borok alkoholtartalom-növelés nélkül készülnek. Az illósavtartalom, az összes savtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékeit az uniós jogszabályok állapítják meg.

Az egyéb kritériumok megfelelnek a hatályos szabályozásnak.

Illatukat gyakran citrusaromák, sárga húsú gyümölcsök vagy fehér virágok aromái jellemzik. Esetenként rebarbarára emlékeztető, fűszeres vagy mentolos jegyek is érzékelhetők. Eredetiségük ugyanakkor az idő múlásával teljesedik ki, és néhány évnyi tárolás után gyakran méz-, citrom-, viasz- vagy szilvaaromák jelentkeznek, csakúgy, mint az oxidáció édes jegyei, ami a romorantin B szőlőfajta egyik jellegzetessége. Amikor erjeszthető cukrokat tartalmaznak, összetettségük és tárolhatóságuk általában még jelentősebb mértékű.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter)

5.   Borkészítési eljárások

a)    Alapvető borászati eljárások

Konkrét borászati eljárás

A literenként 20 grammot meghaladó erjeszthetőcukor-tartalommal (glükóz és fruktóz) rendelkező borok alkoholtartalom-növelés nélkül készülnek. Fadarabok használata tilos. A borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 12,5 %-ot. A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.

Művelési gyakorlat

a) – Ültetési sűrűség: A minimális ültetési sűrűség hektáronként 4 500 tőke, a sorok közötti távolság legfeljebb 2,1 méter. Az ugyanazon sorban elhelyezkedő tőkék közötti távolságnak 0,9 méter és 1,2 méter között kell lennie. b) – A metszésre vonatkozó szabályok: A szőlőt tőkénként legfeljebb 13 rügyre metszik a következő technikák szerint: – Guyot-metszés egyetlen szálvesszővel és legfeljebb 2 csappal; – 2 félszálvesszőre metszés; – csapos metszés (legyezőművelés vagy Royat-kordonművelés).

b)    Maximális hozamok

Száraz borok

hektáronként 72 hektoliter

Félédes és édes borok

hektáronként 60 hektoliter

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése Loir-et-Cher megye következő településeinek területén történik: Cellettes, Cheverny, Chitenay, Cormeray, Cour-Cheverny, Huisseausur-Cosson, Montlivault, Mont-près-Chambord, Saint-Claude-de-Diray, Tour-en-Sologne és Vineuil.

7.   Fontosabb borszőlőfajták

Romorantin B – Daner

8.   A kapcsolat(ok) leírása

a)   A kapcsolathoz hozzájáruló természeti tényezők leírása

A Loire folyó bal partján fekvő földrajzi területet északon a folyó partvonala, délen Cheverny és Cour-Cheverny települések határolják. Északnyugaton a Loire és a Russy-erdő, keleten és délen a Grande Sologne (különösen a Chambord park és a Cheverny-erdő folyamatos erdősávja) szegélyezi. Az erdő kiemelten fontos szerepet játszik a földrajzi területen belül, és a szőlőültetvények – ha nem a Loire közelében találhatók – számos kisebb-nagyobb erdő borította terület közötti tisztások közepén helyezkednek el.

A földrajzi terület egy többnyire lágyan hullámzó fennsíkon fekszik, melynek vízelvezetését keletről nyugat felé a Loire két mellékfolyója, a Cosson és a Beuvron, valamint azok egyes mellékfolyói biztosítják. A geológiai szubsztrátumot alapvetően szenonkori agyagos-szilíciumos képződmények alkotják, melyekre beauce-i mészkő (aquitániai korszak), arra pedig sologne-i agyagos-homokos képződmények (burdigáliai korszak) rakódtak. Mindezt helyenként a Loire magas teraszai, valamint futóhomokrétegek borítják.

A szőlőszürethez pontosan meghatározott parcellaterületen a következő típusú talajok találhatók: – túlnyomórészt homokos vagy agyagos-homokos szerkezetű talajok, alattuk agyagos talajszinttel (sologne-i képződmények), valamint – meszes „calcosol” és „calcisol” típusú barna talajok (beauce-i mészkő).

A mérsékelt óceáni éghajlat erőteljesebb kontinentális jelleget mutat, mint azon ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott Loire-menti borok esetében, amelyek a touraine-i régióból, az alsó folyószakaszról származnak: enyhén szárazabb (25–50 milliméternyi éves csapadékkal kevesebb), és érzékelhetően hűvösebb (a vegetációs időszakban a középhőmérséklet 0,5–1 °C-kal, a legalacsonyabb hőmérséklet pedig 1 °C-kal kevesebb). E klímára az erdős területek, valamint a Beuvron, a Cosson és kis mellékfolyóik völgyei helyi szintű befolyást gyakorolnak.

b)   A kapcsolathoz hozzájáruló emberi tényezők leírása

I. Ferenc 1519-ben egy Bourgogne-ból származó fehér szőlőfajtából 80 000 tőkét telepített romorantin-i birtokára. A fajtát a későbbiekben erről a Cour-Cheverny-től mintegy negyven kilométerre délkeletre fekvő városról nevezték el. A közelmúltban elvégzett genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a szőlőfajta a gouais B és a pinot noir N, valamint más burgundiai fajták (aligoté B, auxerrois B, chardonnay B, gamay N és melon B) keresztezéséből származik, ami hitelesen alátámasztja a fajta burgundiai eredetét.

1577-ben a párizsi parlament ediktumot bocsátott ki, melyben megtiltotta a párizsiaknak a fővárostól kevesebb mint 20 gall mérföldre (88 km-re) készített borok vásárlását. Annak érdekében, hogy a keresletnek meg tudjanak felelni, az ültetvényeket először Orléans környékén terjesztették ki, majd a folyó mentén lefelé, Blois és Tours irányába, egyre nagyobb területeken. A XVII. században csatornát létesítettek a Loire és a Szajna között, ami megkönnyítette a bor szállítását. A szőlőültetvényesek között ekkoriban egyre több a nagytermelő, és a XVIII. században a Cassini-féle térkép a Loire mindkét partján egybefüggő szőlőültetvényeket ábrázol. Ugyanakkor a régi Beauce régió területén fekvő (a Loire ellenkező partján található) szőlőtermesztő vidékkel ellentétben, ahol elsősorban teinturier N (a helyiek által gros noirként ismert, kifejezetten erőteljes és termékeny teinturier fajta) ültetvények alakultak ki, a „Cour-Cheverny” földrajzi területe minőségi szőlészeti hagyományokat őriz, és a szőlőtermelők hűek maradtak a korai romoratin B szőlőfajtához, amely igénytelensége miatt jól alkalmazkodik a természeti környezethez. Túlérlelésével olyan borok állíthatók elő, melyek több-kevesebb erjeszthető cukrot tartalmaznak. Ezt a szőlőfajtát sem Franciaországban, sem a világ más részén nem termesztik jelentős mértékben. 2008-ban a „Cour-Cheverny” szőlőültetvényt 60 hektár területen körülbelül harminc termesztő művelte, akik valamivel több mint 1 500 hektolitert állítottak elő. A borok csendes fehérborok, az újborok tele vannak élénkséggel. Illatukat gyakran citrusaromák, sárga húsú gyümölcsök vagy fehér virágok aromái jellemzik. Esetenként rebarbarára emlékeztető, fűszeres vagy mentolos jegyek is érzékelhetők. Eredetiségük ugyanakkor az idő múlásával teljesedik ki, és néhány évnyi tárolás után gyakran méz-, citrom-, viasz- vagy szilvaaromák jelentkeznek, csakúgy, mint az oxidáció édes jegyei, ami a romorantin B szőlőfajta egyik jellegzetessége. Amikor erjeszthető cukrokat tartalmaznak, összetettségük és tárolhatóságuk általában még jelentősebb mértékű. A nehezen megmunkálható, a gabona-terméshozam szempontjából kevésbé, a szőlőtermesztés tekintetében viszont kifejezetten kedvező szegény talajok jelenléte meghatározó tényező volt a szőlőültetvények telepítésénél. A Loire munkája (erózió és teraszos üledéklerakás formájában) erőteljes hatást gyakorol a földrajzi terület geológiájára, melyet – más ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott Loire-menti borok földrajzi területeivel összehasonlítva – eredeti jelleggel ruház fel.

A felhasználási módokhoz igazodva a meghatározott parcellaterülethez az elsősorban homokos szerkezetű, kevésbé mély, kevésbé termékeny, jó vízelvezető és csekély vízmegtartó képességű talajokkal rendelkező parcellák tartoznak. Ezek a parcellák biztosítják a szőlő megfelelő érését.

A szőlőtermelőknek a szőlő viselkedésével kapcsolatos megfigyelései és elemzései segítséget nyújtanak a szőlőtelepítés megfelelő módjának meghatározásában, előnyben részesítve a ritka és különleges romorantin B szőlőfajtát, amely jelentős mértékben erősíti a borok aromaprofiljának eredetiségét. Az ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott borok készítésére szánt egyetlen szőlőfajta igénytelensége és a földrajzi terület nehéz természeti viszonyaihoz való alkalmazkodási képessége arra késztette a szőlőtermelőket, hogy a szőlőt az érettség határain túl felhasználják kiváló minőségű édes borok előállításához.

Az e szőlőfajtához való öt évszázados ragaszkodás lehetővé tette a termelők számára, hogy a növény és a termőképesség optimális kezelése révén – ami a művelési módok megválasztásában és a szigorú metszési szabályok alkalmazásában mutatkozott meg – hangsúlyossá tegyék a termékük eredeti jellegét biztosító, elismert karakterjegyeket.

Az 1993-tól elismert „Cour-Cheverny” ellenőrzött eredetmegjelöléssel ellátott termék mára a Loire-völgyi borok egyik gyöngyszemének számít. A termelők annak érdekében, hogy növeljék e borok ismertségét, Cheverny kastélyában eredeti borházat nyitottak, amelyet évente több mint 300 000 látogató keres fel.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

További feltétel típusa:

A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés

A feltétel leírása:

A borok erjesztése, készítése és érlelése tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület Loir-et-Cher megye következő településeit foglalja magában: Candé-sur-Beuvron, Feings, Fougères-sur-Bièvre, Fresnes, Maslives, Les Montils, Muides-sur Loire, Ouchamps, Saint-Dyé-sur-Loire, Saint-Laurent-Nouan, Sambin, Seur, valamint Monthou-sur-Bièvre település E kataszteri egysége.

Jogi keret:

Nemzeti jogszabályok

További feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

a)	A szőlőfajta megjelölése nem szerepel a címkén az ellenőrzött eredetmegjelölés neve alatt.

b)	A literenként legalább 20 gramm erjeszthetőcukor-tartalmú (glükóz és fruktóz) borokat kötelezően el kell látni a „félédes” vagy „édes” megjelölésekkel, amelyek a borban található erjeszthetőcukor-tartalomnak (glükóz és fruktóz) felelnek meg az uniós jogszabályok által meghatározottak szerint.

c)	A címkéken valamennyi fakultatív információt akkora méretű karakterekkel kell feltüntetni, amelyek sem a magasság, sem a szélesség tekintetében nem haladják meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét.

d)	A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az ellenőrzött eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát.

e)	Az ellenőrzött eredetmegjelölésű borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység, feltéve, hogy: – kataszteri területről van szó; – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozaton.

A termékleíráshoz vezető link

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-449162c2-914f-4ae7-a61a-51f9e03d691b

---

(1)  HL L 9., 2019.1.11., 2. o.