1.Következtetések és ajánlások

1.1Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről (a továbbiakban: PSC) szóló 2009/16/EK irányelv a végrehajtás 12 éve alatt hatékonyan működött. Az érdekelt felek és az európai intézmények hatásvizsgálati jelentései szerint a PSC jelentősen hozzájárult a tengeri szállítás biztonságának, védelmének és fenntarthatóságának növelésére irányuló célkitűzéshez, ugyanakkor fokozta a tagállamok közötti együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét is.

1.2Az éghajlatváltozással, a környezetbarátabbá válással, a digitalizációval és a különböző típusú hajók és tengeri tevékenységek jobb nyomon követésével kapcsolatos új kihívások a jelenlegi szabályozási keret további módosítását teszik szükségessé. Ezért a 2009/16/EK irányelv felülvizsgálata létfontosságúnak tekinthető az ágazatnak az új nyomonkövetési kihívásokhoz és a fenntarthatósági célokhoz való további alkalmazkodása, illetve a tengeri piacok zökkenőmentes konszolidációja szempontjából.

1.3Adminisztratív szempontból az Európai Bizottság biztosítani fogja, hogy ne legyenek jelentős átfedések vagy ellentmondások a lobogó szerinti államokról szóló irányelv 1 végrehajtásával és felülvizsgálatával. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az új uniós rendelet garantálja az összhangot a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet szabályozási keretével.

1.4A klímasemleges és digitalizált tengergazdaságra való átállás kulcsfontosságú motiváció ahhoz, hogy konkrétabb és egyszerűsített keretet alkalmazzanak a célzott ellenőrzések kapcsán, ugyanakkor a hajótulajdonosokat is ösztönzi flottáik környezeti teljesítményének javítására.

1.5Az EGSZB osztja az azzal kapcsolatos általános aggodalmakat, hogy a tagállami és uniós jogszabályokat össze kell hangolni a nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban, például a Párizsi Memorandumban és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) legutóbbi jogi aktusaiban és kezdeményezéseiben meghatározott nemzetközi normákkal. Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan alkalmazkodni tudjanak a felülvizsgált jogszabályokhoz, egy és három év közötti átmeneti időszakot kell bevezetni.

1.6Az irányelv 2 módosításainak figyelembe kell venniük a zöld megállapodással, az EU és az ENSZ fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos menetrendjével, az emberi és munkavállalói jogokkal, valamint a társadalmi kohézióval kapcsolatos alapvető uniós szakpolitikai prioritásokat. Ezért az irányelv felülvizsgált részeinek tisztázniuk kell a tengerészek minimális munkafeltételeivel, a vizek és a halállományok megőrzésével, valamint a környezet egészének védelmével kapcsolatos aspektusokat.

1.7Az EGSZB üdvözli a 3. pontban szereplő módosítást (a 2009/16/EK irányelv módosítására irányuló javaslat 1. cikke, az 5. cikkre vonatkozóan), amely közvetlenül hivatkozik a lehetséges ellenőrzések teljes számának (az úgynevezett „igazságos feladatmegosztásnak”) a kiszámításához használt algoritmus kiigazítására. Ez az algoritmus figyelembe veszi az egyéb, a magasabb kockázatok vagy rakománymennyiségek kalkulációjához közvetlenül nem kapcsolódó kikötői ellenőrzések számát.

1.8A 7. pontban (Vis maior, a 8a. cikkre vonatkozó módosítási javaslat) foglalt rendelkezések is fontosak, hiszen nagyobb rugalmasságot biztosítanak a tagállamok számára azáltal, hogy jól dokumentált bizonyítékok alapján súlyos vis maiornak tekinthető események esetén lehetővé teszik az ellenőrzések átszervezését vagy elhagyását.

1.9A környezetvédelmi kritériumokat folyamatosan gondosan felül kell vizsgálni és át kell alakítani annak érdekében, hogy elkerüljük a nemzetközi hajózási ágazatban az európai flottákat hátrányba helyező versenytorzulást.

1.10A PSC-irányelv előírja a személyzet minőségi és számbeli fejlesztését, mivel az IMO szabályain alapuló új rendelet szigorúbb követelményeket támaszt, és az ellenőrzési készségeket technikai és operatív szempontból is javítani kell. Ezért alapvető fontosságú a PSC-tisztviselők naprakész kurzusok révén biztosított továbbképzésének és átképzésének finanszírozása. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséget (EMSA) bízták meg azzal a feladattal, hogy képzéseket dolgozzon ki és kínáljon az uniós tagállamok ügynökségei számára, lehetővé téve számukra az irányelv rendelkezéseinek jobb teljesítését.

1.11Az EGSZB helyesli az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy kiterjessze az EMSA szerepét; mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a most előírt valamennyi feladat hatékony ellátásához további emberi és pénzügyi erőforrásokra lesz szükség. Az EMSA-t jobban támogatni kell eszközökkel, pénzügyi forrásokkal, szakértelemmel és személyzettel annak érdekében, hogy emelni tudja a kikötő szerinti állam általi ellenőrzéshez kapcsolódó képzés szintjét, és ki tudja fejleszteni a megfelelő szakismereteket. Az így megszerzett tudást el kell terjeszteni a nemzeti hatóságok körében, amelyeknek szintén fejleszteniük kell szakértelmüket és fokozniuk kell együttműködésüket.

1.12A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi hajótípust illetően közös, egységes és kölcsönösen jóváhagyott módszertan és tanúsítási eljárás álljon rendelkezésre a digitális nyomon követésre és az információcserére vonatkozóan. Az EGSZB támogatja a módosított záradékokat (16. és 26. pont), amelyek ösztönzik elektronikus bizonyítványok alkalmazását (ami feltételezi egy közös sablon meglétét, illetve egy közös validációs eszköz és egy uniós szintű közös adattár használatát).

1.13A technológiai és digitális eszközökbe történő új beruházások, valamint a kikötői infrastruktúra korszerűsítése nagyon fontos szerepet fog játszani a felülvizsgálat célkitűzéseinek elérésében, az uniós költségvetésnek pedig előirányzatokat kell meghatároznia az ilyen típusú finanszírozásra.

1.14A hajók kockázatértékelésének nemcsak korlátozó intézkedéseket kell tartalmaznia a megfelelésre vonatkozóan, hanem kiigazítási időszakot is elő kell írnia, különösen az olyan hajók esetében, amelyeknél kevés hiányosságot regisztráltak. Ugyanakkor a hajótulajdonosokat utasításokkal és ajánlásokkal kell ellátni arra vonatkozóan, hogy miként tudják folyamatosan fejleszteni és felújítani flottájukat.

1.15Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a módosított irányelv végrehajtását kevesebb mint tíz évvel annak elfogadása után vizsgálja felül (lásd a 22. pontot), és ezzel párhuzamosan készüljön egy, az Európai Parlament, az EGSZB és a nemzeti érdekelt felek által összeállított időközi értékelő jelentés is. Ehhez létfontosságú a szociális partnerek szerepvállalása.

2.Háttér

2.1A PSC magában foglalja mindazokat az eljárásokat, amelyekre szükség van a külföldi hajók nemzeti kikötőkben történő, annak biztosítását szolgáló ellenőrzéséhez, hogy a személyzet kompetenciái, a munkafeltételek, a hajó navigációs képessége és hajózási célja megfeleljen a nemzeti és európai jogszabályokban jóváhagyott nemzetközi előírásoknak.

2.2A PSC hatékony eszköz, amely lehetőséget kínál az EU kék ökoszisztémája számára arra, hogy kezelje a felelőtlen vagy az előírásoknak nem megfelelő tengeri hajózással, a biztonsági és védelmi hiányosságokkal és az olyan általános attitűdökkel kapcsolatos kockázatokat, amelyek közvetve vagy közvetlenül károsítják a tengeri és part menti ökoszisztémákat vagy negatív továbbgyűrűző hatásokat okoznak azokban.

2.3Az Európai Bizottság 2018-ban elvégezte a 2009/16/EK irányelv végrehajtásának utólagos értékelését. Arra a következtetésre jutott, hogy a PSC-irányelv az előző években meglehetősen hatékony és inkluzív volt, ami jelentős mértékben hozzájárult az IMO és az EU szabványainak végrehajtásához, ugyanakkor voltak olyan szempontok, amelyek további vizsgálatra és fejlesztésre szorultak. Az elmúlt évtizedek óta a tengeri szállítás területén jelentős technológiai és jogi fejlemények, fontos szakpolitikai prioritások és új kihívások jelentek meg.

2.4Az Európai Bizottság 2023 júniusában új irányelvre irányuló javaslatot terjesztett elő a PSC témájában, a tengeri szállítással kapcsolatos egyéb felülvizsgálati kezdeményezések mellett.

2.5A PSC-irányelv felülvizsgálatának célja, hogy további paramétereket és kritériumokat vegyen figyelembe az olyan szempontok kézben tartása érdekében, mint a hajók környezeti szempontú nyilvántartása és a társaságok kockázati profilja, valamint hogy biztosítsa a nemzetközi szabályok hatékony alkalmazását.

2.6A felülvizsgálat azt vizsgálja, hogy az elektronikus adatok szélesebb körű felhasználásával célirányosabban végezhetők-e az ellenőrzések. Ez lehetővé tenné, hogy az ellenőrzések az operatív problémákra összpontosítsanak, és ne merüljenek ki az okirat-ellenőrzésben. Ezáltal a környezetvédelmi problémákra való fokozottabb összpontosítás, valamint az újabb/környezetbarátabb és minőségi szállítást ösztönző mechanizmus kialakítása is lehetővé válna.

2.7A felülvizsgált irányelv célja a tagállamok kapacitásépítésének fokozása a megfelelően képzett ellenőrök felvétele és képzése terén, továbbá az ellenőrzési adatbázis hasznosítása, ami elősegítené a terhek tagállamok közötti jobb megosztását.

2.8A felülvizsgálat várhatóan ki fogja bővíteni az ellenőrzések hatályát, amely így kiterjed majd azokra a külföldi halászhajókra is, amelyek különösen veszélyesnek bizonyultak. Emellett aktualizálja a hajók ellenőrzésének módját, és kockázati profiljuk meghatározásakor nagyobb jelentőséget tulajdonít a hajók környezeti teljesítményének, javítva ezáltal a tagállamok kapacitását. Az irányelv hatályát kiterjesztenék a halászhajókra is, a PSC-t pedig tovább digitalizálják.

2.9A felülvizsgálati kezdeményezés az Európai Bizottság REFIT programjához is kapcsolódik, amelynek célja a tengeri szabályozási keret harmonizálása, összehangolása és egyszerűsítése. A kezdeményezés elsődleges célja a hajók biztonsági profiljának javítása, valamint a tagállami hatóságok támogatása ellenőrzési és jelentéstételi kötelezettségeik teljesítésében.

3.Általános megjegyzések

3.1Az EU PSC-vel kapcsolatos politikájának középpontjában az IMO és a Párizsi Memorandum nemzetközi normáin alapuló harmonizált ellenőrzési rendszer végrehajtása áll. A PSC-irányelvet a tagállamok megfelelően átültették és végrehajtották, hozzájárulva ezzel az uniós kikötőkbe befutó hajók fokozott biztonságosságához.

3.2Az Európai Bizottság hatásvizsgálata 3 szerint az irányelv javasolt felülvizsgálata a következő célkitűzésekre összpontosít:

a hatály kiterjesztése a halászhajókra; a jogszabályban előírt elektronikus bizonyítványok EU-szerte harmonizált használatát és elfogadottságát szolgáló rendszer kifejlesztése; a rendelkezésre álló elektronikus információk, elektronikus bizonyítványok stb. használatának előírása; proaktívabb képzési programok kialakítása az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségen (EMSA) belül a PSC-tisztviselők számára a biztonság, a védelem és a környezetszennyezés megelőzése témájában; ösztönzési rendszer kialakítása a jó teljesítménnyel rendelkező és/vagy környezetbarát hajók számára; a kitiltásra vonatkozó rendszer szabályainak megerősítése annak érdekében, hogy azokat a követelményeket nem kielégítő hajókat, amelyek kapcsán több alkalommal megállapították, hogy nem felelnek meg az alkalmazandó normáknak, a lobogóra tekintet nélkül ki lehessen tiltani az uniós vizekről; az ellenőrzések elhalasztásával kapcsolatos feltételek és időkeret szabályozása; a zöld technológia és az új üzemanyagok, valamint az autonóm hajózás által a PSC-re kifejtett hatás vizsgálata.

3.3A kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzések kiegészítik a lobogó szerinti államokról szóló irányelv végrehajtását, és az ilyen ellenőrzésekre gyakran a követelményeket nem kielégítő hajókkal szembeni második védelmi vonalként tekintenek. Az uniós kikötőkbe befutó hajók alacsony hatékonyságának és gyenge teljesítményének orvoslása érdekében elengedhetetlen a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzések összehangolása a lobogó szerinti állam követelményeivel.

3.4Új típusú kockázatok jelennek meg, új adminisztratív feladatokat kell elvégezni, és ezért új készségek kialakítására van szükség ezekhez a nagy igényeket támasztó kikötői ellenőrzési eljárásokhoz. Az EMSA-nak operatív és adminisztratív szinten is támogatnia kell a tagállamokat, hogy javítsa nyomonkövetési teljesítményüket és az új technológiai, digitális és zöld kihívásokhoz alkalmazkodni kénytelen személyzetük készségeit. A munkavállalók biztonságát, védelmét és a környezetszennyezést érintő kockázatok olyan további jelentős tényezők, amelyeket a kikötői hatóságoknak és a tagállamoknak egységes és összehangolt módon kell felmérniük.

3.5Beszámolók szerint az ellenőrzésekhez jelenleg nincsenek meg azok az eszközök és digitális képességek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a bizonyítványok és egyéb dokumentumok elektronikus változatainak fokozott használata révén az ellenőrzések hatékonyabbá váljanak. Alapvető fontosságú, hogy egységes digitális nyilvántartást dolgozzanak ki a valamennyi európai kikötőbe beérkező és onnan kifutó hajókról, további előrelépést érve el az IMO-előírások és a nemzetközi egyezmények alapján.

3.6A korlátozott emberi és pénzügyi erőforrásokkal rendelkező tagállamok, amelyek gyakran az első belépési pontok az EU-ban, nehezen tudják hatékonyan teljesíteni ellenőrzési kötelezettségvállalásaikat. Az EGSZB szerint a személyzetbe és az infrastruktúrába történő beruházás előfeltétele a harmonizációnak és az adminisztratív terhek tagállamok közötti egyenlő elosztásának.

3.7A jelenlegi kiválasztási rendszer nem teszi lehetővé, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a környezetvédelmi szempontokra és jutalmazzák a „környezetbarátabb” hajókat. Ezért át kell alakítani az uniós kikötőkbe befutó hajókra vonatkozó ösztönzési mechanizmust és a kockázati profiljuk meghatározását szolgáló rendszert. Az „Irány az 55%!” csomag szerint az EU-ban 2030-ig 55%-kal kell csökkenteni a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet. A tengeri szállítási tevékenységeket ennek megfelelően át kell alakítani. A zaj, a légszennyezés és a szén-dioxid-kibocsátás összetett tényezők, amelyek növelik a követelményeket nem kielégítő hajózás kockázatát.

3.8A világjárvány kétségtelenül átstrukturálta a tagállamok és általában az érdekelt felek prioritásait, így csökkent az ellenőrzések száma, ami az optimálistól elmaradó ellenőrzési eljárásokhoz és eredményekhez vezetett. A felülvizsgált rendelet figyelembe vesz a jövőben esetlegesen felmerülő új kockázatokat, és lehetővé teszi a tagállamok és a hatóságok számára, hogy hatékonyabban kezeljék a várható vagy előre nem látható katasztrófákat, kockázatokat stb. E tekintetben elengedhetetlen, hogy a vis maior eseteket az európai hatóságok által a nemzeti érdekelt felekkel együttműködésben kidolgozandó és rendelkezésre bocsátandó, ajánlott ütemterv keretében kezeljék.

3.9A halászhajók eddig nem tartoztak a PSC hatálya alá, de a beszámolók szerint a nagy (24 méternél hosszabb) hajók esetében súlyos biztonsági problémák, romló munkafeltételek és túlhalászás tapasztalható. Ezért a célzott ellenőrzések egy konkrét mechanizmusa révén fejleszteni kell a halászhajókra vonatkozó biztonsági előírásokat, alkalmazkodási időszak biztosítása mellett.

4.Részletes megjegyzések – fakultatív

4.1A közös európai integrált képzési projektekkel összhangban a munkavállalókat, szakembereket és munkáltatókat megcélzó képzési és továbbképzési programokat (mint amilyen az Erasmus+), illetve a bevált gyakorlatok nemzeti ügynökségek közötti megosztását kell tervbe venni és végrehajtani annak érdekében, hogy a PSC-tisztviselők jobban ki tudják elégíteni a növekvő ellenőrzési igényeket.

4.2Az új irányelvben nem szabad figyelmen kívül hagyni a tengeri állatok jólétének védelmét, és az irányelvnek hozzá kell járulnia a halászati eljárások és korlátozások megszilárdításához, valamint a szennyezés kék ökoszisztémákra gyakorolt hatásának hatékonyabb ellenőrzéséhez.

4.3A kikötő szerinti állam hatóságait megfelelően ki kell képezni és fel kell készíteni, hogy képesek legyenek a tengeri ágazatban felmerülő potenciálisan súlyos kockázatok (vízszennyezés, a hajózás biztonsági problémái, szökőárhatás, az infrastruktúra éghajlati jelenségek miatti pusztulása, tengeri útvonalakon történő migrációs áramlások stb.) kezelésére.

4.4Az agyelszívás és a nemek közötti egyenlőtlenség problémájának kezelése érdekében az EGSZB olyan programokat tart kívánatosnak a tengerészeti ágazatban, amelyek kifejezetten fiatalok és nők felvételére irányulnak.

Kelt Brüsszelben, 2023. szeptember 20-án.

Oliver Röpke

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

___________

(1)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32009L0021&qid=1603460905182 .

(2)     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52023PC0271 .

(3)       https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2023)148&lang=hu .