VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

EGYIDEJŰLEG ZAJLÓ ÉRTÉKELÉSHEZ ÉS HATÁSVIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a tervezett kezdeményezésről, és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.

A kezdeményezés címe

A kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékeket érintő, a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó felülvizsgált uniós követelmények

Vezető főigazgatóság – felelős egység

Energiaügyi Főigazgatóság, B.3 egység – Épületek és termékek

A kezdeményezés várható típusa

Felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (környezettudatos tervezés)

Felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (energiacímkézés)

Indikatív ütemterv

Az elfogadás 2028 harmadik negyedévében várható

További információk

A környezettudatos tervezés / energiacímkézés felülvizsgálata – kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat. 

A. Politikai környezet, értékelés, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A környezettudatos tervezés és az energiacímkézés hozzájárul a tisztaipar-megállapodás és a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv megvalósításához. A környezettudatos tervezés régóta támogatja a körforgásos gazdaságot, és megerősítette az energiafogyasztást befolyásoló termékek uniós egységes piacát. Végrehajtása jelentősen csökkentette a fogyasztói energiaszámlákat, és fokozta az EU energiabiztonságát azáltal, hogy csökkentette a primerenergia-fogyasztást és az importtól való függőséget. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez és az éghajlatváltozás költséghatékony mérsékléséhez is hozzájárult, mivel az elkerült energiaköltségek meghaladják a szükséges beruházásokat.

A meglévő intézkedéseket rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy azok a technológiai és piaci fejlemények fényében relevánsak, hatékonyak és eredményesek maradjanak. A Bizottság környezettudatos tervezésre és energiacímkézésre vonatkozó munkaterve (2022–2024) 1 magában foglalta a kereskedelmi célú hűtésre vonatkozó környezettudatos tervezési és energiacímkézési intézkedések felülvizsgálatát ((EU) 2019/2024 és (EU) 2019/2018 rendelet). A munkaterv hangsúlyozta, hogy a környezettudatos tervezésnek és az energiacímkézésnek jobban hozzá kell járulnia a körforgásos gazdasághoz, például az anyaghatékonysági kérdések (úgymint a tartósság, a javíthatóság és az újrafeldolgozhatóság) szisztematikusabb kezelése révén. A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet keretében kidolgozott első munkatervet( 2 ) most tették közzé. Az átmeneti rendelkezésekben nem szereplő, befejezetlen feladatok – beleértve a kereskedelmi célú hűtést is – az előző munkatervből átkerültek az új munkatervbe.

Értékelés

A környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó jelenlegi intézkedések felülvizsgálatának részeként az értékelés fel fogja mérni, hogy a rendeletek mennyire voltak sikeresek a célkitűzéseik elérése vagy azok megközelítése terén (a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokban előirányzott három értékelési kritériumra, azaz arra összpontosítva, hogy az intézkedések eredményesek, hatékonyak és relevánsak voltak-e). Elemzés tárgyát fogja képezni a felhasznált források és a rendelet hatásai közötti kapcsolat, figyelembe véve a különböző érdekelt felek számára jelentkező költségeket és előnyöket. A „koherenciát” arányos módon fogják értékelni. Az értékelés nem terjed ki a „szubszidiaritás és az uniós hozzáadott érték” részletes vizsgálatára, mivel az értékelt rendeletek másodlagos jogszabályok, és ezeket a szempontokat a fő jogi aktus kidolgozásakor figyelembe vették.

Az értékelés az egész EU-ra kiterjedően vizsgálja majd a szabályokat a hatálybalépésüktől a jelenlegi helyzetig tartó időszakot lefedve. 

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A hatásvizsgálat becslése szerint a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó jelenlegi rendeletek 2030-ig 19 TWh-val csökkentik a kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékek energiafogyasztását, és az intézkedések nélküli forgatókönyvhöz képest évente 7,4 millió tonna CO₂-egyenérték kibocsátást takarítanak meg( 3 ). Ugyanakkor számos olyan problémára derült fény, amelyek akadályozhatják az energiahatékonyság vagy a környezeti teljesítmény további növekedést. Ezzel kapcsolatban például a következőket kell megjegyezni:

-Az energiacímke-küszöbértékeket az akkor rendelkezésre álló legjobb adatok alapján határozták meg, azonban az energiacímke-köteles termékek európai adatbázisában (EPREL) szereplő adatok mostanra aktuális, teljes körű és megbízható áttekintést nyújtanak az uniós piacon jelen lévő modellekről, ami lehetővé teszi a jóval nagyobb piaci relevanciával rendelkező címkézési küszöbértékek meghatározását.

-Az energiacímkézési és a tájékoztatási követelmények jobban tájékoztathatnák a vásárlókat a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kérdésekről.

-A követelményeket naprakésszé kell tenni, hogy tükrözzék a piaci és technológiai fejleményeket annak érdekében, hogy a rendeletek hatálya alá tartozó termékek esetében minden gazdaságilag életképes megtakarítás elérhető legyen. Ez az F-gázokra vonatkozó uniós rendelet és a gazdasági nyomás által vezérelt fejleményeket is magában foglalja.

-Energia- és környezetvédelmi megtakarítások érhetők el a jelenleg a rendelet hatályán kívül eső termékek, például a hűtött élelmiszer-tárolók (áruházakon kívül használt, utólag értékesített hűtőkészülékek), intelligens árusító automaták, áruházi hűtőbútorok – amelyeket hűtővízkörökhöz csatlakoztatnak, és amelyeknél szén-dioxidot használnak hűtőközegként (az F-gázokra vonatkozó szabályoknak tulajdoníthatóan mindkét megoldás egyre inkább előtérbe kerül) – révén.

-Biztosítani kell, hogy a tárolási hőmérsékletre, valamint az áruházi hűtőbútorok integrált és távoli konfigurációira vonatkozó kiigazítási tényezők továbbra is megfelelőek maradjanak.

-A rendeleteket ki lehetne igazítani annak érdekében, hogy ne akadályozzák az élelmiszeripar arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a fagyasztott élelmiszerek tárolási hőmérsékletének módosítása révén energiamegtakarítást lehessen elérni (néhányan a –18 °C-ról –15 °C-ra való áttérés mellett érvelnek az energiamegtakarítás érdekében).

-Az (EU) 2019/2024 rendelet 8. cikkében felsorolt egyéb szempontok ugyancsak további előnyökhöz és a szabályok jobb végrehajtásához vezethetnek.

A jogszabályok egyszerűsítésének és az adminisztratív költségek csökkentésének módjait is értékelni fogják.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

Az energiacímkézés keretének meghatározásáról szóló (EU) 2017/1369 rendelet( 4 ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)( 5 ) 194. cikkének (2) bekezdésén alapul, amely az energiahatékonyságot elősegítő intézkedések jogalapjául szolgál.

A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló (EU) 2024/1781 rendelet( 6 ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén alapul, amely a belső piac működését szolgáló intézkedések jogalapja.

Ezekkel a jogi aktusokkal a Parlament és a Tanács jogalkotási hatáskörrel ruházta fel a Bizottságot arra, hogy szabályozza az energiafogyasztást befolyásoló termékek környezeti teljesítményét, így különösen azok energiahatékonyságát.

Az uniós fellépés szükségessége

Az e termékekre vonatkozó uniós jogszabályok előírják, hogy a Bizottság a technológiai fejlődés fényében vizsgálja felül a jogszabályokat. Az e szabályok aktualizálását célzó intézkedéseket kizárólag uniós szinten lehet meghozni. Előfordulhatnak olyan, a jogszabályok által nem szabályozott szempontok, amelyekkel kapcsolatban az EU tagállamai esetleg lépéseket kívánnak tenni. Ha az EU nem lépne fel ezeken a területeken, az uniós tagállamok a saját szabályaikat állapíthatnák meg a nem szabályozott szempontokra és termékekre vonatkozóan. Ez széttagolt szabályozást eredményezne a technikai szempontok összetettsége miatt, amelyek zavart okozhatnak a belső piac működésében.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák

A jogi keret fő célja az egységes piacon belül, hogy költséghatékony módon – mindenekelőtt a nagyobb energiahatékonyság révén – csökkentse a termék környezeti hatásait, beleértve az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is. A hatásvizsgálat legalább a következő fő szempontokat fogja értékelni:

1.mérési és vizsgálati módszerek;

2.energia- és anyaghatékonysági követelmények;

3.az energiacímkézés szempontjai, beleértve az energiacímke-skálát is;

4.az érintett termékek köre;

5.egyéb környezeti hatások.

A hatásvizsgálat legalább a következő szakpolitikai alternatívákra vonatkozik majd:

1.az uniós szintű fellépés mellőzése (szabályozás nélküli forgatókönyv);

2.önkéntes megállapodások;

3.a környezettudatos tervezés felülvizsgált követelményei, köztük az alábbiak:

a)a hatókör kiterjesztése;

b)a követelmények felülvizsgálata a technológiai fejlődés és a jobb piaci adatok fényében (EPREL);

c)tájékoztatási követelmények;

d)felülvizsgált anyaghatékonysági követelmények, beleértve lehetőleg a tartósságot, az újragyártást és a javíthatóságot, az újrafeldolgozhatóságot és az újrafeldolgozott tartalmat.

4.Felülvizsgált energiacímkézési követelmények, köztük az alábbiak:

a)aktualizált energiahatékonysági osztályok;

b)a körforgásos gazdaság szempontjaira vonatkozó információk;

c)a termékbesorolás – többek között az integrált és a távoli hűtőbútorok közötti különbségtétel révén történő – pontosításának megvalósíthatósága.

C. Várható hatások

Ha a környezettudatos tervezésre vonatkozóan szigorúbb követelményeket állapítanak meg, azok magasabb beszerzési költségekhez, magasabb árakhoz vezethetnek, és a gyártók, nagykereskedők és kiskereskedők árbevételének növekedését eredményezhetik. A gazdasági tevékenység ezen változásai valószínűleg hasonló változásokat eredményeznek a foglalkoztatásban. Az anyaghatékonysági követelmények bármely változása tükröződne a gyártóknak az áruk javítását előmozdító közös szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2024/1799 irányelv szerinti kötelezettségeiben. Az energiacímkézés valószínűleg fokozza a versenyt a címkén feltüntetett fő jellemzők, különösen az energiahatékonyság tekintetében.

E termékek fő környezeti hatásai a használati fázis energiafogyasztásából erednek. Az alacsonyabb szintű energiafelhasználás gyengíti a kapcsolódó negatív környezeti hatásokat, továbbá csökkenti a fogyasztói költségeket és az energiaellátási ágazat forgalmát. Az energiahatékonysági követelmények célja a lehető legalacsonyabb fogyasztói költségek elérése az életciklus során annak érdekében, hogy a várható költségmegtakarítás ellensúlyozza a termékárak emelkedését.

Az egyéb környezetvédelmi követelmények növelhetik a kezdeti költségeket. A termékek élettartamát befolyásoló követelmények gazdasági hatásai attól függnek, hogy a fogyasztók – például javítás révén – meghosszabbítják-e a termék élettartamát, és hogy ez milyen költségekkel jár. Az élettartam meghosszabbodása alacsonyabb termékértékesítést és -forgalmat eredményez.

Ez a versenyképességre várhatóan nem lesz hatással, mivel a követelmények minden egyenértékű termékre vonatkoznak. Hatások akkor jelentkezhetnek, ha az intézkedések kifejezetten egy adott termékszegmensre vagy árszintre vonatkoznak. A forgalomban bekövetkező változások várhatóan nem lesznek hatással a gazdasági szereplők nyereségességére. A nyilvántartásba vétel és a termékkategóriák észszerűsítésére való összpontosítás célja a beszállítók terheinek csökkentése.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat és értékelés

E kezdeményezés előkészítésének támogatása és a Bizottság döntésének megalapozása érdekében párhuzamos értékelés és hatásvizsgálat készül majd. Az értékelés véglegesítésére várhatóan 2025 negyedik negyedévében kerül sor. A hatásvizsgálatot várhatóan 2026 negyedik negyedévében vizsgálja felül a Szabályozói Ellenőrzési Testület.

Konzultációs stratégia

A konzultáció célja a nyilvánosság és az érdekelt felek tájékoztatása, valamint visszajelzéseik összegyűjtése a tervezett kezdeményezéssel kapcsolatban. Az elemzés elvégzéséhez minőségi információk (rendelkezésre álló technológiák, a vevők, beszállítók és környezetvédelmi szervezetek álláspontja stb.) és mennyiségi adatok (EPREL-adatok, az értékesítésre és az árakra vonatkozó piaci adatok, laboratóriumi vizsgálati eredmények) gyűjtése a cél.

-Ezt a véleményezési felhívást nyilvános konzultáció követi majd az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon( 7 ). A konzultáció az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lesz, és 12 hétig áll nyitva.

-Az értékelés és a hatásvizsgálat munkafolyamatát a környezettudatos tervezési és energiacímkézési fórumon mutatjuk be. A fórum a tagállamokat, az ágazati szövetségeket és a civil társadalom képviselőit tömöríti, lehetővé téve számukra, hogy a folyamat egésze során észrevételeket tegyenek.

-A jogalkotási javaslat tervezetére a szokásos elfogadási eljárások részeként négyhetes visszajelzési időszak és a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) való bejelentési kötelezettség vonatkozik.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

Lehetőséget kívánunk nyújtani az érdekelt feleknek arra, hogy észrevételeket tegyenek a kereskedelmi használatra szánt hűtőkészülékekre vonatkozó jelenlegi rendeletek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokkal és a hatásvizsgálat során azonosított főbb lehetőségekkel kapcsolatban, és további információkkal szeretnénk szolgálni a piaci vagy technológiai fejleményekkel kapcsolatban.

Célközönség

A célközönséget szakértők és az érintett érdekelt felek képviselői alkotják, ideértve az ipari szövetségeket (gyártással, kiskereskedelemmel, üzembe helyezéssel és javítással foglalkozó vállalkozások), az egyes vállalatokat, a környezetvédelmi és fogyasztói szervezeteket, a nemzeti hatóságokokat és a magánszemélyeket.