L:2007:316:FULL

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - L:2007:316:FULL - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document L:2007:316:FULL

Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 316, 2007. december 04.

Display all documents published in this Official Journal

HTML

PDF

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 316

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. december 4.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 1415/2007/EK rendelete (2007. december 3.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 1416/2007/EK rendelete (2007. december 3.) a sertéshúsra vonatkozó magánraktározási támogatás iránti kérelmek benyújtási határidejének megállapításáról	3
	*	A Bizottság 1417/2007/EK rendelete (2007. november 28.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	4
	*	A Bizottság 1418/2007/EK rendelete (2007. november 29.) az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről ( 1 )	6

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2007/783/EK
*	A Bizottság határozata (2006. március 29.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek való nyilvánításáról (COMP/M.3975 – Cargill/Degussa ügy) (az értesítés a C(2006) 1034. számú dokumentummal történt) ( 1 )	53
	2007/784/EK
*	A Bizottság határozata (2007. július 18.) egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: COMP/M.4504 – SFR/Télé 2 France) (az értesítés a C(2007) 3443. számú dokumentummal történt) ( 1 )	57
	2007/785/EK
*	A Bizottság határozata (2007. december 3.) az Egyesült Királyságban, Romániában és Lengyelországban a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2007) 6109. számú dokumentummal történt) ( 1 )	62


	(1) EGT-vonatkozású szöveg

HU	Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

4.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/1

A BIZOTTSÁG 1415/2007/EK RENDELETE

(2007. december 3.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. december 4-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 3-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. december 3-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	114,0
	MA	68,2
	SY	68,2
	TR	100,9
	ZZ	87,8
0707 00 05	JO	196,3
	MA	51,7
	TR	102,2
	ZZ	116,7
0709 90 70	MA	51,0
	TR	118,5
	ZZ	84,8
0709 90 80	EG	301,9
0709 90 80	ZZ	301,9
0805 20 10	MA	70,1
0805 20 10	ZZ	70,1
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	62,5
	HR	52,3
	IL	66,3
	TR	73,3
	UY	82,5
	ZZ	67,4
0805 50 10	EG	79,1
	TR	104,8
	ZA	104,9
	ZZ	96,3
0808 10 80	AR	87,7
	CA	87,3
	CL	86,0
	CN	76,4
	MK	30,6
	US	83,1
	ZA	95,7
	ZZ	78,1
0808 20 50	AR	49,2
	CN	42,4
	TR	145,7
	US	109,4
	ZZ	86,7

(1) Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

4.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/3

A BIZOTTSÁG 1416/2007/EK RENDELETE

(2007. december 3.)

a sertéshúsra vonatkozó magánraktározási támogatás iránti kérelmek benyújtási határidejének megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a sertéshús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2759/75/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A sertéshúsra vonatkozó magánraktározási támogatás odaítélésének különleges feltételeiről szóló, 2007. október 26-i 1267/2007/EK bizottsági rendelet (2) alapján nyújtható magánraktározási támogatás kedvezően hatott a sertéshúspiacra, és a sertéshús árának átmeneti stabilizálódására lehet számítani. Ennélfogva indokolt megszüntetni a sertéshúsra vonatkozó magánraktározási támogatást.

(2)	A Sertéshúspiaci Irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A sertéshúsra vonatkozó magánraktározási támogatás iránti kérelmek benyújtásának határideje 2007. december 4-e.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. december 4-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 3-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 282., 1975.11.1., 1. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 283., 2007.10.27., 53. o.

4.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/4

A BIZOTTSÁG 1417/2007/EK RENDELETE

(2007. november 28.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezéséről szóló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

(4)

Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, és az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódex Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

2. cikk

A 2913/92/EGK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 28-án.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1352/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 303., 2007.11.21., 3. o.). módosított rendelet.

(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokok

(1)

(2)

(3)

A következő elemekből álló körömdíszítő készlet:

48 műköröm

egy kis tubus ragasztó

körömreszelő

manikűrceruza

körömdíszítő matricák

A műkörmök fröccsöntött műanyagból készültek és többféle méretűek.

A készlet kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt.

3926 90 97

A termékbesorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1., 3. b) és 6. általános szabály, valamint a 3926, 3926 90 és 3926 90 97KN-kód szövege határozza meg.

A termékek, így bemutatva, a 3 b) általános értelmezési szabály alapján készletnek tekinthetők.

A készlet nem tartalmaz a 3304 30 00 vámtarifaszám alá tartozó manikűrkészítményt, mivel az ujjkörmökre ragasztandó műköröm készletet tartalmazza, nem tartalmaz viszont a kéz és a természetes köröm ápolására szolgáló manikűrkészítményeket (3304. vámtarifaszámhoz tartozó harmonizált rendszer, magyarázat B. pont).

A készlet különböző termékből áll, és tekintettel a műanyag műkörmökre, amelyek a készlet lényeges jellemzőjét adják, a 3926 90 97 vámtarifaszám alá kell besorolni.

2.	Fröccsöntött műanyag műkörmök Ezeket akrilragasztó segítségével a természetes körömre kell ragasztani. Az azonos méretű műkörmök ötvenesével vannak csomagolva.

3926 90 97

A termékbesorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 3926, 3926 90 és 3926 90 97 KN-kód szövegezése határozza meg.

A termékek nem tekinthetők a 3304 30 00 vámtarifaszám alá tartozó manikűrkészítményeknek, mivel a termékek az ujjkörmökre ragasztandó műköröm készletet jelentik, és nem tartalmaznak a kéz és a természetes köröm ápolására szolgáló szépségápoló készítményeket (3304. vámtarifaszámhoz tartozó harmonizált rendszer, magyarázat B. pont). vámtarifaszámhoz tartozó harmonizált rendszer, magyarázat B. pont).

Ezért az alkotórész alapján a műanyagból készült más áruk, a 3926 90 97 vámtarifaszám alá kell besorolni.

A következő anyagokat tartalmazó ragasztó:

etil-cianoakrilát

szilícium-dioxid

poli(metil-metakrilát)

kalixarén

hidrokinon

trigliceridek

A ragasztó a fröccsöntött műanyag műkörmöt a természetes körömhöz ragasztja. Lassan köt, hogy lehetővé tegye a műköröm alakítását.

A ragasztót kis fejjel ellátott tubusba csomagolják, a könnyű és pontos használat érdekében. Nettó tömege legfeljebb 1 kg.

3506 10 00

A termékbesorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 3506 és 3506 10 00 KN-kód szövegezése határozza meg.

A termék nem tekinthető a 3304 vámtarifaszám alá tartozó manikűr- vagy pedikűrkészítménynek.

A termék ragasztó vagy enyv a 3506 vámtarifaszám értelmében.

4.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/6

A BIZOTTSÁG 1418/2007/EK RENDELETE

(2007. november 29.)

az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 37. cikke (2) bekezdésére,

az érintett országokkal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az 1013/2006/EK rendelet 37. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság írásos megkeresést küldött a hulladékok hasznosítási célú, határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló C(92) 39 végleges határozatot felülvizsgáló C(2001) 107 végleges OECD tanácsi határozat hatálya alá nem tartozó összes országba, kérve annak az írásos megerősítését, hogy az említett rendelet III. illetve IIIA. mellékletében felsorolt és a 36. cikkben elrendelt, tilalom alá nem tartozó hulladék kivihető-e a Közösségből az abban az országban történő hasznosítás céljából és annak jelzését, hogy milyen ellenőrzési eljárás alá tartozik a rendeltetési országban, ha ilyen ellenőrzés létezik.

(2)	E megkeresésekben minden országot arra kértek, hogy jelezze, a tilalmat vagy az előzetes írásos bejelentési és engedélyezési eljárást választotta, illetve hogy az említett hulladékok esetében ellenőrzést nem végez.

(3)

Az 1013/2006/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerint és az említett rendelet hatálybalépése előtt a Bizottság rendeletet fogad el a beérkezett válaszok figyelembevételével. A Bizottság szabályszerűen elfogadta a 801/2007/EK rendeletet (2). Mindazonáltal az említett időpont után beérkezett további válaszokból és pontosításából jobban kitűnik, hogy mi módon kellene figyelembe venni a rendeltetési országtól kapott válaszokat.

(4)

A Bizottság a következő országoktól kapott választ írásos megkeresésére: Algéria, Andorra, Argentína, Banglades, Belarusz, Benin, Botswana, Brazília, Chile, Costa Rica, Dél-Afrika, Egyiptom, Elefántcsontpart, Fülöp-szigetek, Grúzia, Guyana, Hong Kong (Kína), Horvátország, India, Indonézia, Izrael, Kenya, Kirgizisztán, Kína, Kuba, Libanon, Liechtenstein, Makaó (Kína), Malajzia, Malawi, Mali, Marokkó, Moldova, Omán, Orosz Föderáció, Pakisztán, Paraguay, Peru, Seychelle-szigetek, Sri Lanka, Tajvan, Thaiföld, Tunézia, Vietnám.

(5)

Egyes országok nem erősítették meg írásban, hogy engedélyezik a hulladéknak a Közösségből az országukba irányuló, hasznosítási célú kivitelét. Emiatt az 1013/2006/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdése második albekezdésével összhangban úgy kell tekinteni, hogy az említett országok az előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárást választották.

(6)

Egyes országok válaszukban kifejezték azon szándékukat, hogy az 1013/2006/EK rendelet 37. cikke (1) bekezdésétől eltérően a nemzeti jogszabályok által előírt ellenőrzési eljárásokat alkalmazzák. Ezen kívül és az 1013/2006/EK rendelet 37. cikke (3) bekezdésével összhangban a szóban forgó rendelet 18. cikkét kell alkalmazni mutatis mutandis az említett szállítmányokra, kivéve ha a hulladék az előzetes bejelentési és engedélyezési eljárás hatálya alá is tartozik.

(7)

A 801/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. Az egyértelműség érdekében és tekintettel a szükséges változtatások számára, helyénvaló hatályon kívül helyezni az említett rendeletet és helyébe e rendeletet léptetni. Mindazonáltal azt a hulladékot, amelyet a 801/2007/EK rendeletben úgy soroltak be, mint amely nem esik ellenőrzés hatálya alá a rendeltetési országban, de amely jelen rendelet alapján előzetes bejelentési és engedélyezési eljárás alá tartozik, a rendelet hatálybalépését követő 60 napos átmeneti időszak alatt továbbra is úgy kell besorolni, hogy a hulladék nem esik ellenőrzés hatálya alá a rendeltetési országban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1013/2006/EK rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt hulladékoknak a hulladékok hasznosítási célú, határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló C(92) 39 végleges határozatot felülvizsgáló C(2001) 107 végleges OECD tanácsi határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kivitelére a mellékletben szereplő eljárásokat kell alkalmazni.

2. cikk

A 801/2007/EK rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő tizennegyedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Mindazonáltal a 801/2007/EK rendeletet az említett időpontot követően 60 napig még alkalmazni kell a szóban forgó rendelet mellékletének c) oszlopában felsorolt hulladékokra, amelyek jelen rendelet mellékletének b) oszlopában vagy b) és d) oszlopában szerepelnek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 29-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 190., 2006.7.12., 1. o.

(2) HL L 179., 2007.7.7., 6. o.

MELLÉKLET

E melléklet oszlopainak címsorai a következőkre utalnak:

a)	tilalom;
b)	az 1013/2006/EK rendelet 35. cikkében szereplő előzetes írásbeli bejelentés és engedélyezés;
c)	nincs ellenőrzés a rendeltetési országban;
d)	az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján más ellenőrzési eljárásokat alkalmaznak a rendeltetési országban. A c) oszlopban szereplő hulladékokat illetően az 1013/2006/EK rendelet 18. cikkében meghatározott általános információs követelményeket kell alkalmazni mutatis mutandis, kivéve ha a hulladékot a b) oszlopban is feltüntették.

Ha két kódot kötőjel választ el, azt úgy kell érteni, hogy mindkét kódra vonatkozik, sőt a köztük lévő kódokra is.

Ha két kódot pontosvessző választ el, azt úgy kell érteni, hogy a két adott kódra vonatkozik.

Algéria

GC030

ex 8908 00:

csak ha a keret azbesztet tartalmazhat

GC030

ex 8908 00:

kivéve ha a keret azbesztet tartalmazhat

GC030

ex 8908 00:

kivéve ha a keret azbesztet tartalmazhat

GG030

ex 2621:

ha nincs olyan elemzés, amely bizonyítja, hogy a hulladék nem veszélyes

GG030

ex 2621:

ha van olyan elemzés, amely bizonyítja, hogy a hulladék nem veszélyes

GG030

ex 2621:

ha van olyan elemzés, amely bizonyítja, hogy a hulladék nem veszélyes

GG040

ex 2621:

ha nincs olyan elemzés, amely bizonyítja, hogy a hulladék nem veszélyes

GG040

ex 2621:

ha van olyan elemzés, amely bizonyítja, hogy a hulladék nem veszélyes

GG040

ex 2621:

ha van olyan elemzés, amely bizonyítja, hogy a hulladék nem veszélyes

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Andorra

a)	b)	c)	d)
az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Argentína

B1010

B1020

B1030-B1050

B1060

B1070-B1130

B1140

B1150-B1170

B1180;

B1200-B1230

B1240

B1250-B2110

B2120; B2130

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—	polivinil-alkohol

—	Térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek

—	Fluortartalmú polimer hulladékok (1)

B3010 kódból:

minden más hulladék

B3020 kódból:

—	olyan papír- vagy kartonpapír-hulladék, amelyet főként mechanikusan készített papírpépből (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő

—	egyéb, beleértve de nemcsak arra korlátozva: 2. osztályozatlan papírhulladék

B3020 kódból:

minden más hulladék

B3030; B3035

B3040; B3050

B3060

B3065

B3070 kódból:

—	Penicillingyártásból származó, takarmányozási célra felhasználható inaktivált gomba mycelium

B3070 kódból:

minden más hulladék

B3070

B3080-B3110

B3120

B3130-B4020

B4030

GB040

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

GN030

ex 0505 90

Banglades

B1010 kódból:

minden más hulladék

B1010 kódból:

—	Vas- és acélhulladék

—	Alumíniumhulladék

B1020-B2130

B3010 kódból:

minden más hulladék

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—

etilén

—

sztirol

B3020 kódból:

minden más hulladék

B3020 kódból:

—

Papír vagy kartonpapír alábbi hulladéka:

—	fehérítetlen kartonpapír, illetve hullámpapír- vagy hullámkartonpapír-hulladék

—	más olyan papír- vagy kartonpapír-hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő

B3030-B4030

GB040

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Belarusz

B1010 kódból:

—	Germániumhulladék

—	Vanádiumhulladék

—	Hafnium-, Indium-, Nióbium-, Rénium- és Galliumhulladék

—	Tóriumhulladék

B1010 kódból:

minden más hulladék

B1020 kódból:

—	Berilliumhulladék

—	Tellúrhulladék

B1020 kódból:

minden más hulladék

B1030 kódból:

kizárólag vanádium szálló por

B1030 kódból:

minden hulladék, kivéve a vanádium szálló port tartalmazó hulladékot

B1031 kódból:

Kizárólag titán szálló por

B1031 kódból:

minden hulladék, kivéve a titán szálló port tartalmazó hulladékot

B1040; B1050

B1060

B1070

B1080

B1090

B1100; B1115

B1120 kódból:

—	Átmeneti fémek

B1120 kódból:

—	Lantanidák (ritka földfémek)

B1130-B1170

B1180

B1190

B1200-B1240

B1250

B2010

B2020

B2020 kódból:

kizárólag olyan hulladék, amely nem tartalmaz a Belarusz által megnevezendő anyagokat

B2030

B2040 kódból:

—	Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó, részben finomított kalcium-szulfát

—	Rézelőállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra.

—	Lítium-tantál- és lítium-nióbium-tartalmú üvegtörmelék

B2040 kódból:

—	Épületek bontásából származó gipsz falkarton vagy vakolatkarton hulladék

—	Szilárd halmazállapotú kén

—	Kalcium-ciánamid gyártásából származó mészkő (9-nél alacsonyabb pH-érték)

—	Nátrium-, kálium-, kalcium-klorid

—	Korund (szilícium-karbid)

—	Tört beton

B2060; B2070

B2080; B2090

B2100; B2110

B2120 kódból:

kizárólag olyan hulladék savas vagy lúgos oldatok, amelyek a Belarusz által megnevezett anyagokat tartalmazzák

B2120 kódból:

minden hulladék, kivéve az olyan savas vagy lúgos oldatokat, amelyek a Belarusz által megnevezett anyagokat tartalmazzák

B2130

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—

etilén

—

sztirol

—	polipropilén

—	polietilén tereftalát

—	akrilonitril

—

butadién

—	poliamidok

—	polibutilén tereftalát

—	polikarbonátok

—	akrilpolimerek

—	poliuretán (CFC-t nem tartalmazó)

—	polimetil metakrilát

—	polivinil-alkohol

—	polivinil-butirál

—	polivinil-acetát

—	Térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—	poliacetátok

—	poliéterek

—	polifenilén szulfidok

—	alkánok, C10–C13 (lágyítók)

—	polisziloxánok

—	Az alábbi fluortartalmú polimer hulladékok (2):

—	perfluor-etilén/propilén (FEP)

—	perfluor-alkoxi-alkán

—	tetrafluor-etilén/perfluor

—	vinil-éter (PFA)

—	tetrafluor-etilén/perfluor-metilvinil-éter (MFA)

—	polivinilfluorid (PVF)

—	polivinilidén-fluorid (PVDF)

B3020

B3030 kódból:

—	Gyapjú, finom vagy durva állatiszőr-hulladék, beleértve a fonalhulladékot, de kizárva a farkasolási hulladékot

B3030 kódból:

minden más hulladék

B3035

B3040

B3050

B3060 kódból:

—	Degras (cserzőzsír): zsíros anyagok, állati vagy növényi viaszok feldolgozásából származó maradékanyagok

—	Csont- és szarvhulladék, feldolgozatlan, zsírtalanított, egyszerűen kikészített (de nem formára vágott), savval kezelt vagy zselatinmentesített formában

—	Halhulladék

B3060 kódból:

minden más hulladék

B3065

B3070 kódból:

—	Emberihaj-hulladék

B3070 kódból:

minden más hulladék

B3080-B3100

B3110; B3120

B3130; B3140

B4010-B4030

GB040 kódból: 7112

2620 30

2620 90:

kizárólag réztartalmú galvániszapok

GB040 kódból: 7112

2620 30

2620 90:

kizárólag nemesfémek salakjai

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39:

kizárólag az azbeszthez hasonló fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkező üvegszálhulladék

GE020

ex 7001

ex 7019 39:

minden hulladék, kivéve az azbeszthez hasonló fizikai-kémiai jellemzőkkel rendelkező üvegszálhulladék

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Benin

a)	b)	c)	d)
az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Botswana

a)	b)	c)	d)
	az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Brazília

B1010 kódból:

—	Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

—	Vas- és acélhulladék

—	Nikkelhulladék

—	Cinkhulladék

—	Ónhulladék

—	Volfrámhulladék

—	Molibdénhulladék

—	Tantálhulladék

—	Magnéziumhulladék

—	Kobalthulladék

—	Bizmuthulladék

—	Titánhulladék

—	Cirkóniumhulladék

—	Mangánhulladék

—	Germániumhulladék

—	Vanádiumhulladék

—	Hafnium-, Indium-, Nióbium-, Rénium- és Galliumhulladék

—	Krómhulladék

B1010 kódból:

—	Rézhulladék

—	Alumíniumhulladék

—	Tóriumhulladék

—	Ritka földfémek hulladékai

B1010 kódból:

—	Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

—	Vas- és acélhulladék

—	Nikkelhulladék

—	Cinkhulladék

—	Ónhulladék

—	Volfrámhulladék

—	Molibdénhulladék

—	Tantálhulladék

—	Magnéziumhulladék

—	Kobalthulladék

—	Bizmuthulladék

—	Titánhulladék

—	Cirkóniumhulladék

—	Mangánhulladék

—	Germániumhulladék

—	Vanádiumhulladék

—	Hafnium-, Indium-, Nióbium-, Rénium- és Galliumhulladék

—	Krómhulladék

B1020-B1040

B1050

B1060

B1070; B1080

B1090

B1100 kódból:

—

Cinktartalmú salakok, fölözékek:

—	Horganyzáskor képződő cinkfölözék (> 90 % Zn)

—	Horganyzáskor képződő cinksalak (> 92 % Zn)

—	Tűzihorganyzáskor képződő cinksalak (sarzsonként) (> 92 % Zn)

—	Réz kohósításából származó tűzálló béléshulladékok, beleértve a tégelyeket

B1100 kódból:

—	Keménycink tartalmú maradvány

—

Cinktartalmú salakok, fölözékek:

—	Kokillaöntéskor képződő cinksalak (> 85 % Zn)

—	Cinkfölözék

—	Nemesfémek továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

—	Tantált tartalmazó ónsalak, 0,5 %-nál alacsonyabb óntartalommal

B1100 kódból:

—	Alumíniumfölözék (vagy salakhártya), kivéve a sósalakot

B1100 kódból:

—	Keménycink tartalmú maradvány

—

Cinktartalmú salakok, fölözékek:

—	Kokillaöntéskor képződő cinksalak (> 85 % Zn)

—	Cinkfölözék

—	Nemesfémek továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

—	Tantált tartalmazó ónsalak, 0,5 %-nál alacsonyabb óntartalommal

B1115

B1120; B1130

B1140

B1150; B1160

B1170-B1190

B1180

B1200-B1250

B2010; B2020

B2030 kódból:

—	Cermethulladék és -törmelék (fém-kerámia kompozitok)

B2030 kódból:

minden más hulladék

B2030 kódból:

—	Cermethulladék és -törmelék (fém-kerámia kompozitok)

B2040 kódból:

—	Rézelőállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

B2040 kódból:

—	Épületek bontásából származó gipsz falkarton- vagy vakolatkarton-hulladék

—	Lítium-tantál- és lítium-nióbium-tartalmú üvegtörmelék

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2040 kódból:

—	Épületek bontásából származó gipsz falkarton- vagy vakolatkarton-hulladék

—	Lítium-tantál- és lítium-nióbium-tartalmú üvegtörmelék

B2060

B2070-B2110

B2120; B2130

B3010; B3020

B3030 kódból:

—	Használt ruhák és más használt textiláruk

B3030 kódból:

minden más hulladék

B3030 kódból:

minden más hulladék

B3035

B3040

B3050-B3065

B3060

B3070 kódból:

—	Penicillingyártásból származó, takarmányozási célra felhasználható inaktivált gomba mycelium

B3070 kódból:

—	Emberihaj-hulladék

—	Hulladékká vált szalma

B3080; B3090

B3100-B3120

B3130

B3140-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Chile

B1010

B1031

B1050

B1070; B1080

B1115

B1250

B2060

B2130

B3010

B3030

B3035

B3060; B3065

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Costa Rica

a)	b)	c)	d)
az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Dél-Afrika

a)	b)	c)	d)
	az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Egyiptom

B1010 kódból:

—	Krómhulladék

B1010 kódból:

minden más hulladék

B1020-B1040

B1050-B1070

B1080-B1140

B1150

B1160-B1190

B1220; B1230

B1240

B1250

B2010; B2020

B2030

B2040 kódból:

—	Rézelőállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2060-B2080

B2090

B2100-B2110

B2120

B2130

B3010

B3020 kódból:

Papír- vagy papírlemez-hulladék vagy -törmelék

—

más

2. osztályozatlan papírhulladék

B3020 kódból:

minden más hulladék

B3030-B3110

B3120

B3130-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Elefántcsontpart

B1250

B3030 kódból:

—	Használt ruhák és más használt textiláruk

B3140

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Fülöp-szigetek

B1010 kódból:

—	Kobalthulladék

B1010 kódból:

minden más hulladék

B1020 kódból:

—	Ólomhulladék (kivéve a savas ólomakkumulátort)

B1020 kódból:

minden más hulladék

B1030-B1115

B1120 kódból:

—	Kobalt, lantán

B1120 kódból:

minden más hulladék

B1130-B1150

B1160; B1170

B1180-B1220

B1230; B1240

B1250

B2010

B2020

B2030 kódból:

—	Cermethulladék és -törmelék (fém-kerámia kompozitok)

B2030 kódból:

—	Máshol meg nem határozott és máshová nem sorolt kerámiaalapú szálak

B2040

B2060

B2070-B3010

B3020-B3050

B3060-B3070

B3080

B3090-B3140

B4010; B4020

B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Grúzia

B1010; B1020

B1030

B1031-B1080

B1090

B1100; B1115

B1120-B2130

B3010-B3030

B3035

B3040

B3050

B3060; B3065

B3070; B3080

B3090-B3110

B3120-B4010

B4020

B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Guyana

a)	b)	c)	d)
			az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Hong Kong (Kína)

B1010 kódból:

—	Tantálhulladék

B1010 kódból:

minden más hulladék

B1020

B1030-B1040

B1050

B1060-B1090

B1100 kódból:

—	Réz kohósításából származó tűzálló béléshulladékok, beleértve a tégelyeket

B1100 kódból:

minden más hulladék

B1115

B1120 kódból:

—	Lantanidák (ritka földfémek)

B1120 kódból:

minden más hulladék

B1130

B1140-B1190

B1200

B1210; B1220

B1230

B1240

B1250-B2060

B2070; B2080

B2090

B2100-B2130

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—	poliacetátok

—	poliéterek

—	alkánok, C10–C13 (lágyítók)

—

Az alábbi fluortartalmú polimer hulladékok (3):

—	perfluor-etilén/ propilén (FEP)

—	perfluor-alkoxi-alkán

—	tetrafluor-etilén/perfluoro-vinil-éter (PFA)

—	tetrafluor-etilén/perfluor-metilvinil-éter (MFA)

—	polivinilfluorid (PVF)

—	polivinilidén-fluorid (PVDF)

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—

etilén

—

sztirol

—	polipropilén

—	polietilén tereftalát

—	akrilonitril

—

butadién

—	poliamidok

—	polibutilén tereftalát

—	polikarbonátok

—	polifenilén szulfidok

—	akrilpolimerek

—	poliuretán (CFC-t nem tartalmazó)

—	polisziloxánok

—	polimetil metakrilát

—	polivinil-alkohol

—	polivinil-butirál

—	polivinil-acetát

—	Térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek

B3020; B3030

B3035

B3040-B3060

B3065

B3070-B3090

B3100-B3130

B3140

B4010-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Horvátország

a)	b)	c)	d)
	az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék		az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

India

B1010 kódból:

—	Vas- és acélhulladék

—	Rézhulladék

—	Nikkelhulladék

—	Alumíniumhulladék

—	Cinkhulladék

—	Ónhulladék

—	Magnéziumhulladék

B1020

B3010 kódból:

minden más hulladék

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—	polietilén tereftalát

B3020

B3030 kódból:

minden más hulladék

B3030 kódból:

—	Használt rongyok, zsineg, madzag, kötél és heveder, valamint textilből készült használt zsineg, madzag, kötél vagy heveder

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Indonézia

B1010; B1020

B1030-B1100

B1115

B1120-B2010

B2020

B2030 kódból:

—	Máshol meg nem határozott és máshová nem sorolt kerámiaalapú szálak

B2030 kódból:

—	Cermethulladék és -törmelék (fém-kerámia kompozitok)

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2040:

—	Lítium-tantál- és lítium-nióbium-tartalmú üvegtörmelék

B2060-B3010

B3020

B3030 kódból:

—	Használt ruhák és más használt textiláruk

—	Használt rongyok, zsineg, madzag, kötél és heveder, valamint textilből készült használt zsineg, madzag, kötél vagy heveder

B3030 kódból:

minden más hulladék

B3035

B3040-B3090

B3100-B3130

B3140

B4010-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Izrael

a)	b)	c)	d)
			az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Kenya

B1010-B1030

B1031

B1040-B1080

B1090

B1100 kódból:

—

Cinktartalmú salakok, fölözékek:

—	Tűzihorganyzáskor képződő cinksalak (sarzsonként) (> 92 % Zn)

—	Cinkfölözék

—	Alumíniumfölözék (vagy salakhártya), kivéve a sósalakot

—	Réz kohósításából származó tűzálló béléshulladékok, beleértve a tégelyeket

—	Nemesfémek továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

—	Tantált tartalmazó ónsalak, 0,5 %-nál alacsonyabb óntartalommal

B1110 kódból:

—	Keménycink tartalmú maradvány

—

Cinktartalmú salakok, fölözékek:

—	Horganyzáskor képződő cinkfölözék (> 90 % Zn)

—	Horganyzáskor képződő cinksalak (> 92 % Zn)

—	Kokillaöntéskor képződő cinksalak (> 85 % Zn)

B1120 kódból:

minden más hulladék

B1120 kódból:

—

mangán

—

vas

—

cink

B1130-B2130

B3010

B3020

B3030 kódból:

—	Valódi kender (Cannabis sativa L.) kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

—	Használt rongyok, zsineg, madzag, kötél és heveder, valamint textilből készült használt zsineg, madzag, kötél vagy heveder; nem válogatottak

B3030 kódból:

minden más hulladék

B3035-B3130

B3140

B4010-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Kirgizisztán

a)	b)	c)	d)
			az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Kína

B1010 kódból:

—	Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

—	Molibdénhulladék

—	Kobalthulladék

—	Bizmuthulladék

—	Cirkóniumhulladék

—	Mangánhulladék

—	Germániumhulladék

—	Vanádiumhulladék

—	Hafnium-, Indium-, Nióbium-, Rénium- és Galliumhulladék

—	Tóriumhulladék

—	Ritka földfémek hulladékai

—	Krómhulladék

B1010 kódból:

—	Vas- és acélhulladék

—	Rézhulladék

—	Nikkelhulladék

—	Alumíniumhulladék

—	Cinkhulladék

—	Ónhulladék

—	Volfrámhulladék

—	Tantálhulladék

—	Magnéziumhulladék

—	Titánhulladék

B1020 kódból:

minden más hulladék

B1020 kódból:

—	Átmeneti fémek ha > 10 % V2O5 –t tartalmaznak

B1030

B1031 kódból:

minden más hulladék

B1031 kódból:

volfrám, titán, tantál

B1040

B1050

B1060

B1070; B1080

B1090

B1100 kódból:

minden más hulladék

B1100 kódból:

—	Keménycink tartalmú maradvány

B1115

B1120 kódból:

—	Lantanidák (ritka földfémek)

B1120 kódból:

minden más hulladék

B1130-B1200

B1210

B1220

B1230

B1240

B1250

B2010; B2020

B2030 kódból:

—	Cermethulladék és -törmelék (fém-kerámia kompozitok), kivéve a volfrámkarbid-törmeléket minden más hulladék

B2030 kódból:

—	Cermethulladék és -törmelék (fém-kerámia kompozitok) kizárólag a volfrámkarbid-törmelék

B2040-B2130

B3010 kódból:

—

Az alábbi térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek:

—	karbamid-formaldehid gyanták

—	melamin-formaldehid gyanták

—	epoxigyanták

—	alkidgyanták

B3010 kódból:

—	Műanyaghulladék nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból

—

Az alábbi térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek:

—	fenol-formaldehid gyanták

—	poliamidok

—

Az alábbi fluortartalmú polimer hulladékok (4):

—	perfluor-etilén/propilén (FEP)

—	perfluor-alkoxi-alkán

—	tetrafluor-etilén/perfluoro-vinil-éter (PFA)

—	tetrafluor-etilén/perfluor-metilvinil-éter (MFA)

—	polivinilfluorid (PVF)

—	polivinilidén-fluorid (PVDF)

B3020

B3030 kódból:

minden más

B3030 kódból:

—

Az alábbi pamuthulladék:

—	fonalhulladék (beleértve a cérnahulladékot is)

—	más hulladék

—

Az alábbi, mesterségesen előállított szálak hulladékai (beleértve a kócot, a fonalhulladékot és farkasolási hulladékot)

—	szintetikus szálak hulladékai

—	műszálak hulladékai

B3035; B3040

B3050

B3060 kódból:

minden más

B3060 kódból:

—	Csont- és szarvhulladék, feldolgozatlan, zsírtalanított, egyszerűen kikészített (de nem formára vágott), savval kezelt vagy zselatinmentesített formában

B3065-B4030

GB040 kódból

7112

2620 30

2620 90:

minden más hulladék

GB040 kódból

7112

2620 30

2620 90:

kizárólag réz feldolgozásából származó salak

GC030

GC020 kódból:

minden más hulladék

GC020 kódból:

kizárólag huzalhulladék, motorroncs

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Kuba

a)	b)	c)	d)
		az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Libanon

B1010 kódból:

—	Krómhulladék

B1010 kódból:

minden más hulladék

B1010

B1020-B1090

B1100 kódból:

—	Cinkfölözék

—	Alumíniumfölözék (vagy salakhártya), kivéve a sósalakot

B1100 kódból:

—	Keménycink tartalmú maradvány

—

Cinktartalmú salakok, fölözékek

—	Horganyzáskor képződő cinkfölözék (> 90 % Zn)

—	Horganyzáskor képződő cinksalak (> 92 % Zn)

—	Kokillaöntéskor képződő cinksalak (> 85 % Zn)

—	Tűzihorganyzáskor képződő cinksalak (sarzsonként) (> 92 % Zn)

—	Réz kohósításából származó tűzálló béléshulladékok, beleértve a tégelyeket

—	Nemesfémek továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

—	Tantált tartalmazó ónsalak, 0,5 %-nál alacsonyabb óntartalommal

B1100

B1115

B1120-B1140

B1150-B2030

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2040 kódból:

—	Rézelőállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

B2040

B2060-B2130

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—	polivinil-alkohol

—	polivinil-butirál

—	polivinil-acetát

—	Térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek

—

Az alábbi fluortartalmú polimer hulladékok (5):

—	perfluor-etilén/propilén (FEP)

—	perfluor-alkoxi-alkán

—	tetrafluor-etilén/perfluoro-vinil-éter (PFA)

—	tetrafluor-etilén/perfluor-metilvinil-éter (MFA)

—	polivinilfluorid (PVF)

—	polivinilidén-fluorid (PVDF)

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—

etilén

—

sztirol

—	polipropilén

—	polietilén tereftalát

—	akrilonitril

—

butadién

—	poliacetátok

—	poliamidok

—	polibutilén tereftalát

—	polikarbonátok

—	poliéterek

—	polifenilén szulfidok

—	akrilpolimerek

—	alkánok, C10–C13 (lágyítók)

—	poliuretán (CFC-t nem tartalmazó)

—	polisziloxánok

—	polimetil metakrilát

B3010:

B3020-B3130

B3140

B4010-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

GN030

ex 0505 90

Liechtenstein

a)	b)	c)	d)
			az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Makaó (Kína)

a)	b)	c)	d)
az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Malajzia

B1010 kódból:

—	Nikkelhulladék

—	Cinkhulladék

—	Volfrámhulladék

—	Tantálhulladék

—	Magnéziumhulladék

—	Titánhulladék

—	Mangánhulladék

—	Germániumhulladék

—	Vanádiumhulladék

—	Hafnium-, Indium-, Nióbium-, Rénium- és Galliumhulladék

—	Ritka földfémek hulladékai

—	Krómhulladék

B1010 kódból:

—	Molibdénhulladék

—	Kobalthulladék

—	Bizmuthulladék

—	Cirkóniumhulladék

—	Tóriumhulladék

B1010 kódból:

—	Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

—	Vas- és acélhulladék

—	Rézhulladék

—	Alumíniumhulladék

—	Ónhulladék

B1020-B1100

B1115

B1120-B1140

B1150

B1160-B1190

B1200; B1210

B1220-B1240

B1250-B2030

B2040 kódból:

—	Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó, részben finomított kalcium-szulfát

—	Rézelőállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2060

B2070; B2080

B2090

B2100

B2110-B2130

B3010

B3020-B3035

B3040

B3050 kódból:

—	Fahulladék és -törmelék; független attól, hogy hasáb, brikett, pellet vagy hasonló formájúra tömörítették-e

B3050 kódból:

—	Parafahulladék: aprított, granulált vagy őrölt parafa

B3060 kódból:

—

Máshol meg nem határozott vagy máshova nem tartozó, állati takarmányozásra használt szárított és fertőtlenített növényi hulladékok, maradékanyagok és melléktermékek, függetlenül attól, hogy azokat pellet formájúra tömörítették-e (kizárólag a rizskorpa és a 2302 20 100/900 alá sorolt más melléktermékek)

—	Csont- és szarvhulladék, feldolgozatlan, zsírtalanított, egyszerűen kikészített (de nem formára vágott), savval kezelt vagy zselatinmentesített formában

—	Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

—	Mezőgazdaság más élelmiszer-ipari hulladékai, kivéve azokat a melléktermékeket, amelyek az emberi vagy állati fogyasztásra való alkalmasság nemzeti és nemzetközi követelményeinek és szabványainak megfelelnek

B3060 kódból:

—

—	Mezőgazdaság más élelmiszer-ipari hulladékai, kivéve azokat a melléktermékeket, amelyek az emberi vagy állati fogyasztásra való alkalmasság nemzeti és nemzetközi követelményeinek és szabványainak megfelelnek

B3065-B3140

B4010

B4020

B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

GN030

ex 0505 90

Malawi

a)	b)	c)	d)
az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Mali

B1010 kódból:

minden más hulladék

B1010 kódból:

—	Krómhulladék

B1020

B1030-B1040

B1050

B1060

B1070; B1080

B1090-B1120

B1130

B1140-B2030

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2040 kódból:

—	Rézelőállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

—	Szilárd halmazállapotú kén

B2060

B2070-B2100

B2110; B2120

B2130-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Marokkó

B1010 kódból:

—	Vas- és acélhulladék

—	Volfrámhulladék

—	Molibdénhulladék

—	Tantálhulladék

—	Magnéziumhulladék

—	Kobalthulladék

—	Bizmuthulladék

—	Cirkóniumhulladék

—	Germániumhulladék

—	Vanádiumhulladék

—	Hafnium-, Indium-, Nióbium-, Rénium- és Galliumhulladék

—	Tóriumhulladék

B1010 kódból:

—	Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

—	Rézhulladék

—	Nikkelhulladék

—	Alumíniumhulladék

—	Cinkhulladék

—	Ónhulladék

—	Titánhulladék

—	Mangánhulladék

—	Ritka földfémek hulladékai

—	Krómhulladék

B1020 kódból:

—	Antimonhulladék

—	Ólomhulladék (kivéve a savas ólomakkumulátort)

—	Tellúrhulladék

B1020 kódból:

—	Berilliumhulladék

—	Kadmiumhulladék

—	Szelénhulladék

B1030-B1200

B1210

B1220-B1250

B2010-B2020

B2030 kódból:

—	Máshol meg nem határozott és máshová nem sorolt kerámiaalapú szálak

B2030 kódból:

—	Cermethulladék és -törmelék (fém-kerámia kompozitok)

B2040-B2130

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—

sztirol

—

butadién

—	poliacetátok

—	poliamidok

—	polibutilén tereftalát

—	polikarbonátok

—	poliéterek

—	polifenilén szulfidok

—	akrilpolimerek

—	alkánok, C10–C13 (lágyítók)

—	polisziloxánok

—	polimetil metakrilát

—	polivinil-butirál

—	polivinil-acetát

—

Az alábbi fluortartalmú polimer hulladékok (6):

—	perfluor-etilén/propilén (FEP)

—	perfluor-alkoxi-alkán

—	tetrafluor-etilén/perfluoro-vinil-éter (PFA)

—	tetrafluor-etilén/perfluor-metilvinil-éter (MFA)

—	polivinilfluorid (PVF)

—	polivinilidén-fluorid (PVDF)

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—

etilén

—	polipropilén

—	polietilén tereftalát

—	akrilonitril

—	poliuretán (CFC-t nem tartalmazó)

—	polivinil-alkohol

—	Térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek

B3020-B3050

B3060 kódból:

minden más hulladék

B3060 kódból:

—	Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

B3065

B3070-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Moldova

B3020 kódból:

minden más hulladék

B3020 kódból:

—	fehérítetlen kartonpapír, illetve hullámpapír- vagy hullámkartonpapír-hulladék

—	más olyan papír- vagy kartonpapír-hulladék, amelyet főként fehérített, tömegében nem színezett papírpépből állítottak elő

—	olyan papír- vagy kartonpapír-hulladék, amelyet főként mechanikusan készített papírpépből (pl. újságokból, folyóiratokból és más nyomtatványokból) állítottak elő

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Oman

B1010 kódból:

minden más

B1010 kódból:

—	Vas- és acélhulladék

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Orosz Föderáció

B1010-B2120

B2130

B3010-B3030

B3035; B3040

B3050-B3070

B3080

B3090

B3100

B3110-B3130

B3140

B4010-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

GE020

ex 7019 39

GE020

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

GN030

ex 0505 90

Pakisztán

B3060 kódból

—

Borseprő

B3140

GN010 ex 0502 00 kódból:

Sertés-, vadkan- vagy vaddisznósörte vagy –szőr hulladéka

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Paraguay

a)	b)	c)	d)
		az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Peru

B3030 kódból:

—	Gyapjú, finom vagy durva állatiszőr-hulladék, beleértve a fonalhulladékot, de kizárva a farkasolási hulladékot

—	Pamuthulladék (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot is)

—	Valódi kender (Cannabis sativa L.) kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

—	Juta és más textilrost (kivéve a lent, a valódi kendert és a ramit) kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

—	Szizál és más, az Agave-félékhez tartozó növények textilkészítésre használt rostjainak kóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot

—	Kókuszdió kóca, fésűskóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

—	Manilakender (Musa textilis Nee) kóca, fésűskóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

—	Rami és egyéb, máshol meg nem határozott és máshová nem sorolt növényi textilrost kóca, fésűskóca és más hulladéka (beleértve a fonalhulladékot és a farkasolási hulladékot)

B3030 kódból:

—	Selyemhulladék (beleértve a le nem gombolyítható selyemgubót, fonalhulladékot, a foszlatott anyagot)

—	Len kóca és más hulladéka

—	Mesterségesen előállított szálak hulladékai (beleértve a kócot, a fonalhulladékot és farkasolási hulladékot)

—	Használt ruhák és más használt textiláruk

—	Használt rongyok, zsineg, madzag, kötél és heveder, valamint textilből készült használt zsineg, madzag, kötél vagy heveder

B3060 kódból:

—	Degras (cserzőzsír): zsíros anyagok, állati vagy növényi viaszok feldolgozásából származó maradékanyagok

—	Csont- és szarvhulladék, feldolgozatlan, zsírtalanított, egyszerűen kikészített (de nem formára vágott), savval kezelt vagy zselatinmentesített formában

B3060 kódból:

minden más hulladéks

B3065 kódból:

Állati eredetű étolajok és zsírok hulladékai (pl. sütőolaj), feltéve hogy nem rendelkeznek a Bázeli Egyezmény (veszélyes hulladékok) III. mellékletében szereplő jellemzőkkel

B3065 kódból:

Növényi eredetű étolajok és zsírok hulladékai (pl. sütőolaj), feltéve hogy nem rendelkeznek a Bázeli Egyezmény (veszélyes hulladékok) III. mellékletében szereplő jellemzőkkel

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Seychelle-szigetek

GF010

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden más hulladék

Sri Lanka

a)	b)	c)	d)
	az 1013/2006/EK rendelet III. mellékletében felsorolt minden hulladék

Tajvan

B1010 kódból:

—	Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

—	Molibdénhulladék

—	Tantálhulladék

—	Kobalthulladék

—	Bizmuthulladék

—	Cirkóniumhulladék

—	Mangánhulladék

—	Vanádiumhulladék

—	Hafnium-, Indium-, Nióbium-, Rénium- és Galliumhulladék

—	Tóriumhulladék

—	Ritka földfémek hulladékai

—	Krómhulladék

B1010 kódból:

—	Vas- és acélhulladék

—	Rézhulladék

—	Nikkelhulladék

—	Alumíniumhulladék

—	Cinkhulladék

—	Ónhulladék

—	Volfrámhulladék

—	Magnéziumhulladék

—	Titánhulladék

—	Germániumhulladék

B1020-B1031

B1040

B1050-B1090

B1100 kódból:

—	Alumíniumfölözék (vagy salakhártya), kivéve a sósalakot

—	Réz kohósításából származó tűzálló bélés hulladékok, beleértve a tégelyeket

—	Nemesfémek továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

—	Tantált tartalmazó ónsalak, 0,5 %-nál alacsonyabb óntartalommal

B1100 kódból:

—	Keménycink tartalmú maradvány

—	Cinktartalmú salakok, fölözékek

—	Horganyzáskor képződő cinkfölözék (> 90 % Zn)

—	Horganyzáskor képződő cinksalak (> 92 % Zn)

—	Kokillaöntéskor képződő cinksalak (> 85 % Zn)

—	Tűzihorganyzáskor képződő cinksalak (sarzsonként) (> 92 % Zn)

—	Cinkfölözék

B1115; B1120

B1130

B1140-B1220

B1230

B1240

B1250

B2010-B2030

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2040 kódból:

—	Rézelőállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

B2060-B2130

B3010 kódból:

—

Műanyaghulladék az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—	poliuretán (CFC-t nem tartalmazó)

—	Térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek

B3010 kódból:

minden más hulladék

B3020

B3030; B3035

B3040; B3050

B3060-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Thaiföld

B1010

B1020; B1030

B1031

B1040-B1090

B1100 kódból:

minden más

B1100 kódból:

—	Réz kohósításából származó tűzálló béléshulladékok, beleértve a tégelyeket

—	Nemesfémek továbbfinomítás (raffinálás) céljából végzett feldolgozásának salakjai

—	Tantált tartalmazó ónsalak, 0,5 %-nál alacsonyabb óntartalommal

B1115-B1140

B1150

B1160-B1240

B1250

B2010; B2020

B2030

B2040 kódból:

—	Rézelőállításból származó salak, kémiailag stabilizált, magas (20 % feletti) vastartalommal, ipari előírásoknak (pl. DIN 4301 és DIN 8201) megfelelően feldolgozva, főként építkezési és csiszolási alkalmazásra

—	Kalcium-ciánamid gyártásából származó mészkő (9-nél alacsonyabb pH-érték)

—	Lítium-tantál- és lítium-nióbium-tartalmú üvegtörmelék

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2060; B2070

B2080; B2090

B2100

B2110-B2130

B3010 kódból:

—	Műanyaghulladék nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból

—

Az alábbi fluortartalmú polimer hulladékok (7):

—	perfluor-etilén/propilén (FEP)

—	perfluor-alkoxi-alkán

—	tetrafluor-etilén/perfluoro-vinil-éter (PFA)

—	tetrafluor-etilén/perfluor-metilvinil-éter (MFA)

—	polivinilfluorid (PVF)

—	polivinilidén-fluorid (PVDF)

B3010 kódból:

—	Térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek

B3020

B3030 kódból:

—	Mesterségesen előállított szálak hulladékai (beleértve a kócot, a fonalhulladékot és farkasolási hulladékot)

—	Használt rongyok, zsineg, madzag, kötél és heveder, valamint textilből készült használt zsineg, madzag, kötél vagy heveder

B3030 kódból:

minden más

B3035

B3040 kódból:

—	Egyéb gumihulladékok (kivéve a máshol meghatározott hulladékokat)

B3040 kódból:

—	Keménygumi (pl. ebonit) hulladéka és törmeléke

B3050-B3140

B4010-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Tunézia

B1010

B1020-B1220

B1230; B1240

B1250

B2010

B2020; B2030

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2040 kódból:

—	Kalcium-ciánamid gyártásából származó mészkő (9-nél alacsonyabb pH-érték)

—	Nátrium-, kálium-, kalcium-klorid

—	Korund (szilícium-karbid)

B2060-B2130

B3010 kódból:

—

Az alábbi fluortartalmú polimer hulladékok (8):

—	perfluor-etilén/propilén (FEP)

—	perfluor-alkoxi-alkán

—	tetrafluor-etilén/perfluoro-vinil-éter (PFA)

—	tetrafluor-etilén/perfluor-metilvinil-éter (MFA)

—	polivinilfluorid (PVF)

—	polivinilidén-fluorid (PVDF)

B3010 kódból:

—	Műanyaghulladék nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból

—	Térhálósított hulladék műgyanták vagy kondenzációs termékek

B3020

B3030 kódból:

minden maís

B3030 kódból:

—	Használt ruhák és más használt textiláruk

B3035-B3065

B3070 kódból:

—	Penicillingyártásból származó, takarmányozási célra felhasználható inaktivált gomba mycelium

B3070 kódból:

—	Emberihaj-hulladék

—	Hulladékká vált szalma

B3080

B3090-B3130

B3140

B4010-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

Vietnám

B1010 kódból:

—	Nemesfémek (arany, ezüst, a platinacsoport, de a higany nem)

—	Tantálhulladék

—	Kobalthulladék

—	Bizmuthulladék

—	Germániumhulladék

—	Vanádiumhulladék

—	Hafnium-, Indium-, Nióbium-, Rénium- és Galliumhulladék

—	Tóriumhulladék

—	Ritka földfémek hulladékai

B1010 kódból:

—	Vas- és acélhulladék

—	Rézhulladék

—	Nikkelhulladék

—	Alumíniumhulladék

—	Cinkhulladék

—	Ónhulladék

—	Volfrámhulladék

—	Molibdénhulladék

—	Magnéziumhulladék

—	Titánhulladék

—	Cirkóniumhulladék

—	Mangánhulladék

—	Krómhulladék

B1020 kódból:

—	Berilliumhulladék

—	Kadmiumhulladék

—	Szelénhulladék

—	Tellúrhulladék

B1020 kódból:

—	Antimonhulladék

—	Ólomhulladék (kivéve a savas ólomakkumulátort)

B1030-B1190

B1200

B1210-B2010

B2020

B2030

B2040 kódból:

minden más hulladék

B2040 kódból:

—	Füstgáz kénmentesítéséből (FGD) származó, részben finomított kalcium-szulfát

B2060-B2130

B3010 kódból:

minden hulladék, kivéve a műanyaghulladékot az alábbi nem halogénezett polimer és kopolimer anyagokból:

—

etilén

—

sztirol

—	polipropilén

—	polietilén tereftalát

—	polikarbonátok

B3010

B3020

B3030-B4030

GB040

7112

2620 30

2620 90

GC010

GC020

GC030

ex 8908 00

GC050

GE020

ex 7001

ex 7019 39

GF010

GG030

ex 2621

GG040

ex 2621

GH013

3915 30

ex 3904 10-40

GN010

ex 0502 00

GN020

ex 0503 00

GN030

ex 0505 90

(1) Lásd az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) 64. oldalán található lábjegyzetet.

(2) Lásd az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) 64. oldalán található lábjegyzetet.

(3) Lásd az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) 64. oldalán található lábjegyzetet.

(4) Lásd az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) 64. oldalán található lábjegyzetet.

(5) Lásd az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) 64. oldalán található lábjegyzetet.

(6) Lásd az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) 64. oldalán található lábjegyzetet.

(7) Lásd az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) 64. oldalán található lábjegyzetet.

(8) Lásd az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.) 64. oldalán található lábjegyzetet.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

4.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/53

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. március 29.)

egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek való nyilvánításáról

(COMP/M.3975 – Cargill/Degussa ügy)

(az értesítés a C(2006) 1034. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/783/EK)

A Bizottság 2006. március 29-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) – és különösen annak 8. cikke (1) bekezdése értelmében – összefonódási ügyben hozott határozatot. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_hu.html

I. ÖSSZEFOGLALÓ

(1)	2005. október 21-én a Bizottsághoz bejelentés érkezett a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti javasolt összefonódásról.

(2)	A Bizottság a bejelentés megvizsgálását követően arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett művelet az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozik.

(3)

A felek 2005. november 23-án kötelezettségvállalásokat nyújtottak be a Bizottságnak. 2005. december 14-én a Bizottság megállapította, hogy az összefonódás – még a kötelezettségvállalásokat figyelembe véve is – komoly kétségeket vet fel a közös piaccal való összeegyeztethetőség tekintetében, és ennélfogva az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti eljárás elindítása mellett döntött.

(4)

Mélyreható vizsgálatot követően azonban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett művelet a közös piaccal való összeegyeztethetőséget illetően nem ad okot aggodalomra. Ennélfogva az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján javasolták a bejelentett ügylet engedélyezését.

II. A FELEK ÉS A MŰVELET

(5)

A Cargill USA-ban honos, világszerte tevékeny, magántulajdonban álló vállalat, mely mezőgazdasági termékeket, takarmányt, illetve élelmiszert állít elő és forgalmaz, valamint azokkal kapcsolatos pénzügyi szolgáltatásokat biztosít. A DFI jelenleg a Degussa AG (amelynek fő részvényese az RAG és az E.ON) tulajdonába tartozó, élelmiszer-összetevőket előállító német vállalkozás. A DFI két fő üzletága a „DFI Texturant Systems” és a „DFI Flavours”. A művelet a jelenleg a Degussa AG tulajdonában lévő DFI-részvények 100 %-os megszerzéséből áll.

III. KÖZÖSSÉGI VONZATÚ ÖSSZEFONÓDÁS

(6)	A javasolt ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 1. cikkének (3) bekezdése értelmében a DFI egésze feletti irányítás Cargill által történő megszerzéséből áll.

IV. AZ ÉRINTETT TERMÉKPIACOK

(7)

A Bizottság által végrehajtott piaci vizsgálat ezen esetben különösen a géntechnológiával nem módosított folyékony lecitinre és a géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitinre összpontosított (1.). Az egyéb érintett piacok közé a géntechnológiával módosított lecitin, pektin és a nyersmagból készített olaj tartozott (2.).

1. A lecitin különböző piacai

(8)

A lecitin olyan élelmiszer-összetevő, amelyet „emulgeálószerként” emulziók – vagyis hidrofil (pl. víz) és hidrofób (pl. olaj) anyagok keverékeinek – stabilizálásához használnak. A lecitint főként élelmiszerekben és takarmányokban, ugyanakkor kozmetikai, gyógyszerészeti és ipari termékekben (mint például gyomirtó szerek vagy bőr) egyaránt alkalmazzák Annak ellenére, hogy általában a teljes előállítási költség kevesebb mint 1 %-át teszi ki, rendszerint alapvető fontosságú a végfelhasználókat illető ipari folyamatban, és lényegesen módosíthatja a végtermékek minőségét.

(9)

A lecitin olyan melléktermék, amely olajos magvak, általában szójabab préselésekor keletkezik: a piacon értékesített lecitin legnagyobb részét szójaolajból (95 %) nyerik, az egyéb források, mint például a repce vagy a napraforgó, jelentéktelen szerepet játszanak. A lecitin mennyiségileg kevesebb mint 1 %-át, értékét tekintve pedig jóval kevesebb mint 5 %-át teszi ki a szójababnak.

a) A lecitin és a mesterséges emulgeálószerek nem ugyanarra a termékpiacra tartoznak

(10)

Az emulgeálószereket természetes (pl. a lecitin) és mesterséges emulgeálószerekre (pl. a mono- és digliceridek) lehet felosztani. Míg a természetes emulgeálószereket olajos magvakból nyerik, a mesterséges emulgeálószereket kémiai reakciókkal állítják elő. A Bizottság által végzett piaci vizsgálat megállapította, hogy az emulgeálószerek e két típusa nem ugyanarra a termékpiacra tartozik, ami főként az alábbiakkal indokolható.

(11)

A kereslet szempontjából a piaci tesztek azt mutatták, hogy a lecitin és a mesterséges emulgeálószerek sem technológiai, sem pedig minőségi tekintetben nem helyettesíthetőek. E megállapítás az élelmiszerek és takarmányok előállítóira vonatkozik. Elmondható, hogy habár az elmúlt két év során kétszeresére emelkedett a géntechnológiával nem módosított lecitin ára, ez idáig gyakorlatilag a géntechnológiával nem módosított lecitin egyetlen vásárlója sem állt át mesterséges emulgeálószerre, és a többség akkor sem választaná a mesterséges emulgeálószereket, ha a lecitin ára a jövőben 10 %-kal emelkedne.

b) A géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított lecitin külön értékelendő

(12)

A piaci vizsgálat arra is rámutatott, hogy Európában elkülönül a géntechnológiával módosított és a géntechnológiával nem módosított lecitin piaca. Az európai fogyasztók (ellentétben a világ többi fogyasztóival) határozottan ellenzik a géntechnológiával módosított termékeket. Mindez számos olyan rendelet elfogadására késztette az Európai Uniót, amelyek 2004-től előírják a géntechnológiával módosított élelmiszerek, takarmányok és azok összetevőinek nyomonkövethetőségét és címkézését (2). A lecitin következésképpen csak akkor mentesülhet a címkézési kötelezettség alól, ha meghatároznak egy olyan tanúsítási eljárást („eseménynaplót”), amely kiterjed a teljes termelési és ellátási láncra, és amellyel tanúsítható, hogy a szóban forgó szójabab géntechnológiával nem módosított, valamint hogy a köztes, illetve a végtermék alapanyagait a termesztés, a betakarítás, a tárolás, a feldolgozás és a forgalmazás során elkülönítették a géntechnológiával módosított termékektől.

(13)

A kínálati oldal szempontjából a géntechnológiával nem módosított lecitin előállítási költségei lényegesen magasabbak a géntechnológiával módosított lecitin előállítási költségeinél. A géntechnológiával nem módosított lecitin ellátási lánca valóban eltér a géntechnológiával módosított lecitinétől. Ennek eredményeképpen jelentős a különbség a géntechnológiával nem módosított és a géntechnológiával módosított lecitin ára között.

c) A folyékony, az olajtalanított és a frakcionált lecitin külön értékelendő

(14)

A Bizottság ezenfelül megállapította, hogy a lecitinnek különböző fajtái vagy kategóriái vannak, mivel a folyékony lecitin (mint alaptermék) olajtalanítási folyamat révén tovább finomítható „olajtalanított” lecitinné vagy frakcionálás révén „frakcionált” lecitinné (3). A Cargill nem folytat tevékenységet a frakcionált lecitin előállítása területén. A piaci vizsgálat számos olyan elemet azonosított, amely a folyékony, az olajtalanított és a frakcionált lecitin elkülönítése mellett szól.

(15)

Csaknem valamennyi vásárló kinyilvánította, hogy nem tud átállni folyékony lecitinről olajtalanított lecitinre és fordítva, mivel a mindenkori lecitin nagyon különleges fogyasztói szükségleteket elégít ki (pl. íz, feldolgozás stb.) és saját előállítási eljárással rendelkezik. Az olajtalanított és a frakcionált lecitin előállítása – a kínálati oldalról nézve – pótlólagos gyártási létesítményeket, jelentős beruházást, valamint eltérő gyártási know-how-t igényel.

2. Pektin

(16)

A felek tevékenységei a pektin területén is fedik egymást. A pektint kocsonyásításához, stabilizálásához és keményítéshez használják. A Bizottság a pektin egyes fajtái között további különbséget kívánt tenni (pl. alma- és citrompektin, valamint a metiltartalom szerint), végül aztán lezáratlanul hagyhatta a piaci meghatározás kérdését, mivel a művelet egyik piaci meghatározás értelmében sem befolyásolná a versenyt.

V. AZ ÉRINTETT FÖLDRAJZI PIACOK

1. Lecitin

(17)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy legalábbis a géntechnológiával nem módosított lecitin piacai az egész EGT-re kiterjednek.

(18)

Az európai fogyasztók géntechnológiával nem módosított termékek iránti erős preferenciája – ami nyilvánvalóan Európára korlátozódik – eltérő piaci feltételekhez vezet Európában. A géntechnológiával nem módosított lecitin teljes értékesítésének 80 %-a az EGT-re esik, annak ellenére, hogy a világszinten a lecitin csupán 45 %-át értékesítik az EGT-ben. Ezen túlmenően az ügyfelek közvetlenül csak ritkán vásárolnak Európán kívüli beszállítóktól, és nem csak a szállítási költségek jelentősége miatt, hanem azért is, mert számos vásárlónak fontos az időben történő szállítás, a terméket illető műszaki háttér és a termelési know-how. Az EGT-n belüli, lecitin iránti kereslet szerkezete ennélfogva lényegesen eltér a világ többi részén tapasztalhatótól.

(19)

A géntechnológiával módosított lecitin (folyékony és olajtalanított) piacait illetően, jóllehet néhány tényező nyilvánvalóan a világméretű piac mellett szól (pl. a szabályozási követelmények terén nem tapasztalható jelentős eltérés a világban), a Bizottság e rendelet alkalmazásában lezáratlanul hagyhatta a pontos földrajzi piac meghatározását.

2. Pektin

(20)	A piaci vizsgálat ugyan rámutatott arra, hogy a piacok földrajzi hatálya az EGT-re korlátozódhat, lezáratlanul hagyható azonban a pontos földrajzi piac meghatározása, hiszen a versenyre nézve egyik meghatározás értelmében sem állnak fenn aggályok.

VI. ÉRTÉKELÉS

1. Géntechnológiával nem módosított folyékony lecitin

(21)	A géntechnológiával nem módosított folyékony lecitin EGT-piacát illetően a mélyreható piaci vizsgálat eredményei valóban feloszlatták a javasolt művelet közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó komoly aggályokat.

(22)

A vizsgálat kimutatta, hogy a felek jelenlegi piaci részesedése ([30–40] %) alacsonyabb a felek által becsültnél ([40–50] %), és alátámasztotta, hogy a többi versenytárs részéről gyakorolt versenynyomás elég erős ahhoz, hogy ténylegesen korlátot szabjon a felek piaci helyzetének. A Cargill versenytársainak, a DFI-nek és a Solae-nak folyamatosan és jelentősen nő a részesedése. Nem csak bevezetett, élelmiszer-összetevőket előállító forgalmazók, mint például a Nore Ingredients ([5–15] %-os piaci részesedés) vagy a Helm AG ([0–10] %-os piaci részesedés) voltak képesek részesedésük növelésére. Az utóbbi időben már a brazíliai és indiai versenytársak is hiteles alternatívát jelentenek az európai ügyfelek számára, mivel sokuk (ellentétben a Cargillel és a Degussával) közvetlenül hozzáfér a géntechnológiával nem módosított folyékony lecitin nyersanyagához. A nagyobb élelmiszer-/csokoládégyártók némelyike már ma is közvetlenül brazil termelőktől vásárol. A vezető brazil előállítók bizonyították, hogy képesek saját forgalmazói és logisztikai hálózatot kiépíteni Európában, és közvetlenül az olyan jól bevezetett versenytársakkal is felvenni a versenyt, mint az összefonódás révén létrejött vállalkozás és a Solae.

(23)

Az ár jelentős emelkedése és a géntechnológiával nem módosított folyékony lecitin vonzó árrése még inkább arra ösztönzi a brazil és indiai előállítókat, hogy agresszívabb fellépést tanúsítsanak az európai piacon tevékeny felekkel szemben. Mivel az EGT vezető piaci szereplői (Cargill, DFI, Solae) majdnem teljes egészében tényleges vagy legalábbis potenciális brazil versenytársaktól szerzik be a géntechnológiával nem módosított nyersanyagot, úgy tűnik, hogy a géntechnológiával nem módosított folyékony lecitin piacán jelenleg fennálló versenykörnyezet nem fog olyan mértékben módosulni, hogy az jelentősen akadályozná a versenyt.

(24)

A Bizottság által végzett piaci vizsgálat azt is megállapította, hogy az összefonódás a koordinált hatások révén nem fog versenyellenes hatást kiváltani. Mindez nemcsak arra vezethető vissza, hogy a két fő piaci szereplő összefonódás utáni piaci részesedése asszimetrikus. A piaci vizsgálat eredményei világosan rámutattak arra is, hogy a géntechnológiával nem módosított folyékony lecitin piaca nem tekinthető átláthatónak. A géntechnológiával nem módosított lecitin árát egyedi alapon tárgyalják a beszállítók és a vásárlók, árlista nem áll rendelkezésre. Ennek következtében a folyékony lecitin ára – még vásárolt mennyiség szempontjából összehasonlítható – ügyfelenként is jelentős eltérést mutat.

2. Géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitin

(25)

A bizottsági vizsgálat különösen a géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitin piacára összpontosított, mivel e piacon a felek együttes piaci részesedése kifejezetten magas. Míg a bejelentés szerint csak három piaci szereplő folytat tevékenységet e piacon, a mélyreható vizsgálat fényt derített arra, hogy több új beszállító is belépett vagy a közeljövőben be fog lépni a géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitin piacára, ami ténylegesen korlátozza a felek azon képességét, hogy versenytársaiktól függetlenül járhassanak el.

(26)

A piaci vizsgálat megerősítette, hogy a géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitin piacán 2005-ben, [50–60] %-os piaci részesedéssel még a DFI volt a legnagyobb beszállító. A Cargill 2005-ös, [0–10] %-ot kitevő piaci részesedésével együtt az egyesülés révén létrejött vállalkozás a géntechnológiával nem módosított lecitin EGT-piacának [60–70] %-ára fog kiterjedni.

(27)

A vizsgálat ezen túlmenően megállapította, hogy viszonylag gyenge a Cargill helyzete az olajtalanított lecitin piacán, és hogy versenytársként való kiesése nem változtatna jelentős mértékben a piac jelenlegi versenyszerkezetén. A Cargill – ellentétben fő versenytársaival – ugyanis nem rendelkezik saját gyártási létesítményekkel az olajtalanított lecitint illetően, azt egy arkansasi (USA) üzemben állíttatja elő. Az üzem viszonylag korlátozott kapacitással rendelkezik, amelyet komoly műszaki problémák miatt nem tudott kihasználni. A piaci vizsgálat mindemellett rámutatott arra is, hogy a Cargill által a géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitin piacára való bejutás érdekében választott „alacsony ár” stratégia a nyersanyag (géntechnológiával nem módosított folyékony lecitin) költségeinek drasztikus emelkedése végett fenntarthatatlannak bizonyult.

(28)

A vizsgálat egyaránt beszámolt arról is, hogy új beszállítók megfelelő tevékenységi körrel már beléptek vagy valószínűleg hamarosan belépnek a géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitin piacára. E beszállítók legtöbbje (pl. a Berg & Schmidt/Sternchemie, a Ruchi és a Matlani) már felépítette vagy a jövő évre üzemképessé teszi (pl. az SG Lecitinas) saját létesítményét az olajtalanításhoz. Azon tény, hogy jelentősek az olajtalanítást illetően újonnan létrehozott kapacitások, arra enged következetni, hogy az indiai és dél-amerikai beszállítók határozott szándéka megjelenni az európai piacon. A géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitint illető, Indiában és Brazíliában újonnan rendelkezésre álló termelési kapacitás meg fogja haladni a teljes EGT-piac mennyiségét.

(29)

Mivel viszonylag nagy számban lépnek be vállalkozások a piacra, azt lehet megállapítani, hogy az olajtalanított lecitin piacára való belépésnek ugyan jelentősek, de nem leküzdhetetlen az akadályai: igaz ugyan, hogy az olajtalanított lecitin nem „alapárucikk” és előállítása technológia- és know-how-igényes, a versenytársak bizonyították, hogy e technológiát be lehet szerezni a piacon (pl. műszaki cégek révén), és hogy képesek a piacvezető vállalatok által készítetthez hasonló minőségű, géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitint gyártani. E versenytársak számára az sem képez jelentős akadályt, hogy számos élelmiszergyártó megköveteli tőlük az európai piacon való jelenlétet, mivel a legtöbbjük bevezetett európai forgalmazókkal dolgozik együtt, akik az ügyfeleket és az ügyfelek egyedi igényeit illetően biztosítják a szükséges know-how-t. Számos ügyfél még meg is erősítette, hogy érdekeltek alternatív forrásokban a géntechnológiával nem módosított olajtalanított lecitin tekintetében.

3. A géntechnológiával módosított lecitin piacai

(30)

A piaci vizsgálat nem erősítette meg, hogy a verseny tekintetében problémák állnának fenn a géntechnológiával módosított lecitin piacain. A folyékony lecitint illetően az ADM – még ha feltételezzük is az európai piacok létezését – [40–50] %-os részesedéssel továbbra is nyilvánvaló piacvezető, akit a felek, a Solae és számos kisebb versenytárs követ. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az új vállalkozás kevés mozgástérrel rendelkezik az árak egyoldalú emelése vagy a verseny egyéb módon történő akadályozása tekintetében. A Cargill ezen túlmenően nem a géntechnológiával módosított termékek piacára összpontosítja lecitinforgalmazási stratégiáját. A Bizottság elhanyagolhatónak értékeli azon kockázatot, hogy az összefonódás a magatartások egyeztetésével járna, főként a géntechnológiával nem módosított folyékony lecitin kapcsán említett okok miatt (az árak átláthatóságának hiánya, a piaci részesedések asszimetriája stb.). A géntechnológiával módosított olajtalanított lecitin tekintetében a Solae európai piaci részesedése [50–60] % lenne; utána második helyen a DFI áll (részesedése enyhén emelkedik a Cargill révén). Számos egyéb versenytárs létezik még a piacon (pl. ADM). Következésképpen nagyon korlátozott mértékű az átfedés géntechnológiával módosított olajtalanított lecitin piacain.

4. Pektin

(31)

A felek pektint illető együttes piaci részesedése sem a világméretű, sem pedig az EGT-n belüli piac tekintetében nem haladja meg a 25 %-ot, növekedése pedig nagyon korlátozott mértékű. Az összefonódás nem befolyásolja a piacvezető CP Kelco és a jelenleg második helyen álló Danisco helyzetét. Ezen értékelésen nem változtatna semmit, amennyiben különbséget tennének az alternatív piacok között (pl. világméretű piacok, az alma- és citrompektin piacai vagy a pektin metiltartalom szerinti piacai), mivel a Cargill helyzete e piacokon még gyengébb.

5. Vertikális hatások (nyersmagból készített olaj)

(32)

Annak ellenére, hogy a javasolt ügylet – az EGT-n belüli nyers szójaolaj upstream piacának feltételezett meghatározása alapján – technikailag vertikális hatást gyakorolhatna a piacra, a helyzet nem ad okot aggodalomra, főként azért, mert a DFI és a Cargill harmadik felektől vásárol kész formában, géntechnológiával nem módosított folyékony lecitint, és nem használ saját előállítású, géntechnológiával nem módosított nyersanyagot a géntechnológiával nem módosított lecitin gyártásához.

VII. KÖVETKEZTETÉS

(33)	A határozat ezért arra a következtetésre jut, hogy a javasolt összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a közös piacon vagy annak jelentős részén a versenyt.

(34)	Következésképpen a határozat – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (1) bekezdésével, illetve az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – az összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.), az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.).

(3) Létezik néhány formája a módosított/fogyasztói igényekhez igazított „különleges lecitinnek”; ezek piaci részesedése azonban jelentéktelen.

4.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/57

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 18.)

egy vállalati összefonódásnak a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével összeférhetőnek nyilvánításáról

(Ügyszám: COMP/M.4504 – SFR/Télé 2 France)

(az értesítés a C(2007) 3443. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/784/EK)

A Bizottság 2007. július 18-án a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése értelmében határozatot fogadott el egy összefonódási ügyben. A határozat teljes szövegének nem bizalmas változata az ügy hiteles nyelvén és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

ÖSSZEGZÉS

(1)

2006. november 28-án a 139/2004/EK („összefonódás-ellenőrzési”) tanácsi rendelet (1) 4. cikkének megfelelően a Bizottság bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról, amely szerint a Vivendi SA (a továbbiakban: Vivendi, Franciaország) és a Vodafone Group plc (a továbbiakban: Vodafone, Egyesült Királyság) közös irányítása alatt álló SFR S. A. (a továbbiakban: SFR, Franciaország) vállalat részesedés vásárlása útján a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint teljes irányítást szerez a Télé 2 France (a Télé 2 csoport leányvállalata, a továbbiakban: Télé 2, Franciaország) vállalatnak az internet-hozzáférés és a helyhez kötött telefonszolgáltatás területén végzett üzleti tevékenységei felett. A Télé 2 mobiltelefon-szolgáltatással kapcsolatos tevékenységét nem érinti a bejelentett összefonódás.

(2)	Az SFR a mobiltelefon-szolgáltatás ágazatában Franciaországban tevékenykedő francia vállalat. A Vivendi és a Vodafone irányítása alatt áll.

(3)	A Vivendi a média és a telekommunikáció ágazatában tevékenykedő francia csoport anyavállalata. A Vivendi csoport alapvetően – a Canal+ csoporton keresztül – a fizetős televíziós szolgáltatások, illetve a mozi, a zene, az interaktív játékok és távközlés terén van jelen.

(4)	A Vodafone egy, az uniós tagállamokban és azokon kívül mobiltelefon-hálózatokat üzemeltető és más telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó brit csoport anyavállalata.

(5)

A Télé 2 France (Télé 2) a Télé 2 csoport francia leányvállalata. Tevékenységi körébe tartozik a helyhez kötött telefonszolgáltatás, az internetszolgáltatás, valamint a DSL-en (2) keresztüli televíziószolgáltatás 2006 júniusi elindítása óta a fizetős televíziós szolgáltatások. A Télé 2 a mobiltelefon-szolgáltatás terén is tevékenykedik.

(6)

A piacvizsgálat megállapította, hogy a bejelentett összefonódás idővel a DSL-operátok által gyakorolt versenykényszer jelentős gyengítéséhez vezethet a fizetős televíziós szolgáltatások franciaországi piacán, s így idővel az árak drágulását és a kínálat minőségének gyengülését vonhatja maga után. Erős a kétely tehát, hogy a bejelentett összefonódás jelentősen akadályozza a valódi versenyt a közös piacon vagy annak jelentős részén. Az SFR és a Vivendi ugyanakkor e kételyek eloszlatására alkalmas javaslatokat tett a helyzet orvoslására.

I. A PIACOK MEGHATÁROZÁSA

Bevezetés

(7)

A bejelentett összefonódás a franciaországi fizetős televíziós szolgáltatások ágazatát érinti. Ez az ágazat vázlatosan a következőképpen épül fel: A termelési-forgalmazási lánc kezdeti szakaszában találhatóak a műsorok (filmek, sorozatok, sportesemények stb.) sugárzási jogainak tulajdonosai. A közvetítői szinten a csatornák szerkesztői maguk készítik el házon belül a saját műsoraikat, és/vagy megvásárolják a műsorok (filmek, sorozatok, sportesemények stb.) sugárzási jogát a csatornáik tartalmának összeállítása céljából. A termelési-forgalmazási lánc következő szintjén a forgalmazók megvásárolják a szerkesztőktől a csatornáik sugárzási jogát, és csatornacsomagokból álló előfizetéses televíziós ajánlatot állítanak össze. A fizetős televíziós kínálatnak a végfogyasztókhoz való eljuttatása különféle átviteli módszerekkel lehetséges: a legfontosabb ezek közül Franciaországban a kábel, a műhold, a DSL és az (analóg és digitális) földfelszíni átvitel.

Termékpiacok

A termelési-forgalmazási lánc első szakasza: az audiovizuális sugárzási jogok megvásárlásának piacai

(8)

Az audiovizuális műsorok sugárzási jogával foglalkozó piac szegmentálásának és elkülönítésének a fő kritériumai:

i)	a program jellege: újabb keletű filmek, sorozatok; sportesemények; egyéb audiovizuális tartalmak (megőrzendő vagy egyszeri sugárzásra szánt műsorok);

ii)	a forgalmazás platformja: kábel, műhold, DSL és analóg földfelszíni vagy digitális földfelszíni átvitel;

iii)	a műsorszórás fajtája: hagyományos lineáris televíziócsatornák és nem lineáris televíziószolgáltatás (a pay-per-view („PPV”) szolgáltatások, azaz csak a megtekintett műsorok utáni fizetés, illetve a lekérhető videók (Video on Demand, „VoD”)).

(9)

A termelési-forgalmazási lánc kezdeti szakaszában lévő piacon a DSL-en keresztüli televíziózást szolgáltatók Franciaországban elsősorban a lekérhető videók (VoD) sugárzási jogának vásárlásával foglalkoznak. Ugyan a Télé 2 nem foglalkozott lekérhetővideó-szolgáltatással a tervezett összefonódás előtt, mégis fönnállt az esélye, hogy belép a lekérhető videók surgárzásijog-vásárlásával és sugárzásával kapcsolatos piacra. A jelen tervezett összefonódás versenyre gyakorolt hatásának értékelése céljából – a piac vizsgálatának eredményeire alapozva – szükségesnek látszik a lekérhető videóként való sugárzásra szánt filmek sugárzásijog-vásárlásának piacát meghatározni.

A csatornák értékesítésének „közvetítő” piacai

(10)

Ezek a közvetítő piacok létesítenek kapcsolatot a televíziós csatornák szerkesztői és a fizetős televíziós szolgáltatások forgalmazói között. A Bizottság döntéshozatali gyakorlatának megfelelően megkülönböztetünk ingyenes csatornákat, amelyeket túlnyomórészt hirdetések bevételeiből finanszíroznak (amit esetleg – a közszolgálati csatornák esetében – költségvetési forrásokkal egészítenek ki), és fizetős csatornákat, amelyeket főként a forgalmazók által fizetett jogdíjakból finanszíroznak.

(11)

A Bizottság több ízben fölvetette a piac csatornák témája szerinti szegmentálásának ötletét (például a prémium- és a sportcsatornák), ám végül nem döntött a kérdésben. Anélkül, hogy e kérdésben dönteni kellene, a Bizottság úgy véli, hogy a vonzó csatornacsomag olyan, különböző fő témákat (prémium, mozi, ifjúsági, sport, információs) lefedő alapcsomag, amely egy sor, egymással többé-kevésbé fölcserélhető más témával egészül ki.

(12)

Végezetül a versenyhatóságok elvben nem a forgalmazás technikai módozata szerint (tehát a különféle sugárzási platformok, például a kábel, műhold és – újabban – a DSL között különbséget téve) osztályoznak, hiszen a szerkesztők – a minél nagyobb bevétel elérése érdekében – a lehető legnagyobb körben kívánják értékesíteni a csatornáikat, de legalábbis jelen kívánnak lenni minden sugárzási platformon a több platformra kiterjedő kizárólagossági megállapodások révén.

Az értéklánc következő szintjén lévő piac: a fizetős televíziós szolgáltatások kiskereskedelmi forgalmazásának piaca

(13)

A Bizottság gyakorlatának megfelelően a fizetős és az ingyenes televíziós szolgáltatások forgalmazása egymástól elkülönülő termékpiacot képez. Valójában – a kereslet szempontjából – a fizetős és az ingyenes televíziós szolgáltatások egymással kevéssé fölcserélhetőek. A jelen tervezett összefonódással kapcsolatos vizsgálat nem kérdőjelezte meg ezt az alapvető felosztást.

(14)

Az üggyel kapcsolatban végzett piacvizsgálat egyébiránt megerősíteni látszik azt, hogy nem indokolt a piacot a fizetős televíziós szolgáltatás különféle sugárzási módozatai (kábeles, műholdas, DSL, földfelszíni) alapján felosztani, hiszen a tartalom szempontjából a különböző platformok egyre inkább közelítenek egymáshoz. Másfelől pedig a jelen ügy szempontjából nem szükséges arról nyilatkozni, hogy a televíziós szolgáltatások mobiltelefonos felületen keresztüli elterjedőben lévő forgalmazása külön piacot képez-e, hiszen, egyfelől az SFR már a tervezett összefonódás előtt is mobilszolgáltatóként működik, másfelől a Télé 2 mobilszolgáltatói tevékenységét nem érinti a tervezett összefonódás.

Földrajzi piacok

(15)

A Bizottság – a döntéshozatali gyakorlatnak megfelelően – a fönt meghatározott piacok összességét nemzeti szinten értelmezi. Ami a tartalom (jogok vagy csatornák) vásárlását illeti, az ajánlattevők és a vásárlók közötti tárgyalásokat nemzeti szinten szervezik meg (akár nemzeti, akár külföldi tartalmakkal kapcsolatos jogdíjakról legyen is szó). A fizetős televíziós szolgáltatások forgalmazásának az értéklánc következő szintjén lévő piacával kapcsolatban meg kell említeni azt, hogy az egyes sugárzási módozatok az ország területének egészét lefedik (műhold), vagy idővel fokozatosan e terület egészét vagy számottevő részét le fogják fedni (digitális földfelszíni televíziózás, DSL és kábel). Meg kell jegyezni továbbá, hogy a fizetős televíziós szolgáltatás forgalmazói az ország területének egészén egységes árpolitikát alkalmaznak.

II. VERSENYJOGI ÉRTÉKELÉS

A piacnak a bejelentett összefonódás előtti működése

(16)

A bejelentett összefonódás előtt a Vivendi csoport közvetlenül a fizetős televíziós szolgáltatások műholdas és földfelszíni forgalmazása terén tevékenykedik. A Vivendi csatornacsomagjait ezenkívül DSL-en keresztül is kínálják. Ugyanakkor – mivel a tervezett összefonódás előtt DSL-hez szükséges infrastruktúrával nem rendelkezik – a Vivendi DSL-szolgáltatók hálózatát kell, hogy igénybe vegye a forgalmazásukhoz. A DSL-szolgálatók tehát csak közvetítik a Vivendi csatornacsomagjait, semmiképpen sem forgalmazzák azokat, hiszen a Vivendi tartja fönn a csomagok előfizetőivel a közvetlen üzleti kapcsolatot.

(17)

Így tehát az olyan DSL-szolgáltatók, amilyen a Télé 2 is, a fizetős televíziós szolgáltatás piacán nem vesznek részt forgalmazóként, kivéve a „tulajdonosi” csatornacsomagjaik esetében, amelyeket a saját maguk által megvásárolt sugárzási jogú televíziós szolgáltatásokból és csatornákból állítanak össze, aztán közvetlenül a végfogyasztóknak kínálnak. E tulajdonosi csomagokat a távközlési (telefon-és/vagy szélessávú internet) szolgáltatásokat is tartalmazó „multiple play” nevű ajánlat keretében forgalmazzák.

(18)

A DSL- és a DTT-platformok a sugárzás legdinamikusabb módjai, és ezek a növekedés legfőbb hordozói a fizetős televíziós szolgáltatások franciaországi piacán, miközben – az előfizetők száma szempontjából – a műholdas és kábeles szolgáltatás fejlődése viszonylag visszafogottabb. A francia lakosság DSL-kapcsolattal rendelkező részének az elkövetkező években előrelátható növekedését figyelembe véve a DSL-szolgáltatók multiple play szolgáltatásaira előfizetők száma minden bizonnyal továbbra is, mintegy automatikusan, erőteljesen fog növekedni.

(19)

A DSL-szolgáltatók dinamizmusa azzal magyarázható, hogy más platformokkal összevetve bizonyos komparatív előnyöket élveznek:

—	a „multiple play” kereskedelmi előnyei (szélessávú internet, IP-telefon, -televízió, illetve, fokozatosan, mobiltelefonálás), amelyek a műholddal vagy a DTT-vel meg nem valósíthatóak,

—	műszaki előnyök: hagyományos telefonvonalon (rézvezetékpáron) át nyújtott szolgáltatás, innovatív szolgáltatások, így például a lekérhető videók (VoD) lehetősége – a műhold és a DTT esetén ez, ellentétes irányú adatátviteli út híján, nem lehetséges – a hagyományos PPV-szolgáltatások mellett.

(20)

A piacvizsgálat megállapította ugyanakkor, hogy a DSL-szolgáltatók tulajdonosi televíziócsatorna-csomagjai jelenleg csekély versenykényszert gyakorolnak a Vivendi csoport ajánlataira, mert lehetetlen vonzó televíziós tartalmakhoz jutniuk. Másfelől pedig e kényszer közvetlenül annak az eredménye, hogy a Vivendi kizárólagossági megállapodásokat kötött a legvonzóbb és Franciaországban legismertebb csatornák szerkesztőivel, legyenek azok a saját csoportjához tartozóak vagy külsősök.

Horizontális hatások

(21)

A második szakasz vizsgálata során gyűjtött információk alapján a Bizottság becslése szerint a Vivendi piaci részesedése – az előfizetők számát tekintve – [60–70]*%. A Vivendi piaci részesedése azonban a forgalom tekintetében – a televíziós szolgáltatásainak a versenytársaiéihoz képest magasabb eladási ára miatt – mindenképpen messze meghaladja az előfizetők száma alapján számított piaci részesedését.

(22)	A Télé 2 a piac igen kicsi, 1 % alatti részével rendelkezik. Az összefonódást bejelentő fél adatai alapján a Télé 2 a piac egészén kevesebb, mint 2 % új előfizetőt toborzott 2006-ban.

(23)

Ugyan a Télé 2 gyenge piaci részesedése megmagyarázható azzal, hogy viszonylag későn (2006 júniusában) lépett be a fizetős televíziós szolgáltatások piacára, azonban úgy tűnik, hogy e vállalat nem bír meghatározott szereppel a piacon, és az előrelátható jövőben sem fog ilyenre szert tenni. A bejelentő fél és más megkérdezettek által a piacvizsgálat során szolgáltatott tényelemek alapján a Télé 2 jelenlegi részesedése hozzávetőleg arányos az általa gyakorolt vagy előidézni tudott versenykényszer mértékével. A piacvizsgálat kimutatta, hogy a Télé 2 nem részesül külön előnyökben más DSL-szolgáltatókhoz képest, így – a jelen tervezett összefonódás hiányában – a piaci átlagnál nem ért volna el gyorsabb növekedést.

(24)

A piacvizsgálat ugyanakkor kimutatta, hogy a Télé 2 – ha a Vivendi az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés szempontjából különleges elbánásban részesítené – gyorsan és jelentős mértékben meg tudná erősíteni a helyzetét a fizetős televíziós szolgáltatások forgalmazásának az értéklánc következő szintjén lévő piacán.

Vertikális hatások

(25)

A vizsgálat második szakasza – amely megerősítette az eljárás megindítását elrendelő határozatban fölvetett súlyos gyanúkat – egyértelműen megerősítette azt, hogy a tervezett összefonódás után a Vivendinek már nem vagy kevésbé lesz oka arra, hogy bizonyos DSL-szolgáltatók tartalmakhoz (audiovizuális csatornákhoz és műsorokhoz) való hozzáférését továbbra sem segítse. Voltaképpen amint a Vivendi teljes feladatkört ellátó DSL-szolgáltatóvá válik, megszűnnek azon késztetései, hogy ne tegyen különbséget a DSL-szolgáltatók között. Voltaképpen érdekelt lesz abban, hogy az SFR/Télé 2-t segítse, hogy ezáltal a DSL-szegmensnek a fizetős televíziós szolgáltatások forgalmazásának az értéklánc következő szintjén lévő piacán való növekedéséből minél nagyobb részt kamatoztathasson a saját hasznára.

(26)

A termelési-forgalmazási lánc kezdeti szakaszában lévő és a közvetítői piacon betöltött igen jelentős szerepe révén a Vivendi számottevő mértékben megerősíthetné az SFR/Télé 2 tulajdonosi csatornacsomagját azáltal, hogy vonzó és/vagy differenciált és más DSL-szolgáltatók számára nem vagy az SFR/Télé 2 számára megállapíthatónál kevésbé kedvező feltételekkel hozzáférhető tartalmakat bocsát a rendelkezésére. Mivel a DSL-szolgáltatók ajánlatainak távközlési (telefonos és világhálós) összetevője viszonylag egységessé vált, a Télé 2 multiple play ajánlata televíziós összetevőjének efféle megerősítése révén a többi közül kitűnő és a korábbinál jóval vonzóbb ajánlattal jelentkezhetne.

(27)

E megkülönböztető intézkedések tulajdonképpen úgy tennék jelentősen vonzóbbá a Tele 2 ajánlatait (és népesebbé előfizetői táborát), hogy eközben nem nyílna valós lehetőség a DSL-versenytársak számára, hogy hasonló vonzó tartalmakhoz hozzájussanak. A DSL-szolgáltatók helyzete ezért jelentős mértékben meggyengülne a fizetős televíziós szolgáltatások forgalmazásának az értéklánc következő szintjén lévő piacán, aminek következtében a csatornák sugárzási jogainak lehetséges vásárlóiként és az audiovizuális műsorok forgalmazóiként is meggyengülnének. Következésképpen, az előfizetői bázisa kibővülése révén a Vivendi tárgyalási pozíciói jelentősen megerősödnének a termelési-forgalmazási lánc kezdeti szakaszában lévő és a közvetítői piacon.

Következtetés

(28)

Így tehát a tervezett összefonódás a bejelentésbeli formájában magában hordozza a DSL-szolgáltatók által gyakorolt, kialakulóban lévő versenykényszer gyengítésének veszélyét a fizetős televíziós szolgáltatások forgalmazásának az értéklánc végső szintjén lévő piacán, holott azok már eleve sebezhetőek voltak a Vivendi által a fizetős televíziós szolgáltatások franciaországi piacán betöltött máris igen erőteljes szerep miatt. Az értéklánc következő szintjén lévő piacon a DSL-szolgáltatók lehetséges versenyének meggyengülése csak tovább erősítené a Vivendi máris igen erős pozícióit a termelési-forgalmazási lánc kezdeti és a közvetítői szakaszában lévő piacon.

III. KORREKCIÓS INTÉZKEDÉSEK

(29)

A versenyt fenyegető – fenn bemutatott – kockázatok orvoslása céljából az SFR és a Vivendi 2007. június 13-án kötelezettségvállalásokat nyújtott be. E kötelezettségvállalások alapvetően három tartalomfajtához való hozzáférés feltételeivel kapcsolatosak: csatornák (1-es és 2-es kötelezettségvállalás), a csatornacsomagok és mini csatornacsomagok (3-as kötelezettségvállalás) és a lekérhető videókkal („VoD”) kapcsolatos jogok (4-es kötelezettségvállalás).

(30)

Három csatornafajtát érintenek a kötelezettségvállalások:

—	az „1-es kategóriájú csatornák” a Vivendi csoport szerkesztette lineáris tematikus csatornák (azaz lekérhető videó VoD és előfizetéses digitális videotéka sVoD szolgáltatásokat nem tartalmaznak),

—	a „2-es kategóriájú csatornák” a „külsősök (a Canal+ France kisebbségi részvényeseit is ideértve) szerkesztette lineáris tematikus csatornák, amelyek xDSL-en való forgalmazásának kizárólagos joga a Vivendi csoport tulajdonában van”, és

—	a „3-es kategóriájú csatornák” a „külsősök (a Canal+ France kisebbségi részvényeseit is ideértve) szerkesztette lineáris tematikus csatornák, amelyek xDSL-en való forgalmazásának kizárólagos joga nincs a Vivendi csoport tulajdonában”.

(31)

Az 1-es kötelezettségvállalás célja azt garantálni, hogy a Vivendi az általa szerkesztett vagy azon csatornákat illetően, amelyek DSL-en való kizárólagos forgalmazási jogával rendelkezik vagy rendelkezhet majd, nem biztosít az SFR/Télé 2-nek kedvezőbb feltételeket, mint a többi DSL-szolgáltatónak E kötelezettségvállalás alapján a Vivendi tulajdonképpen köteles a DSL-szolgáltatóknak az SFR/Télé 2 forgalmazta csatornákat a piaci feltételeknek – amelyek nem lehetnek az SFR/Télé 2-re érvényeseknél kedvezőtlenebbek – megfelelően kínálni.

(32)

Az 1-es kötelezettségvállalás nem vonatkozik a Canal Satellite/TPS-művelet keretében a Vivendi és a Canal Plus csoport által a francia gazdasági miniszter jelenlétében aláírt kötelezettségvállalásainak 21. pontjában említett csatornákra. E kötelezettségvállalás értelmezésének pontosításaként az SFR és a Vivendi egy 2007 június 13-án kelt levélben megerősítette, hogy e kötelezettségvállalás kizárja annak lehetőségét, hogy a hét csatornájához való hozzáférés során az SFR/Télé 2 bármiféle megkülönböztetett bánásmód előnyeit élvezhesse.

(33)

A 2-es kötelezettségvállalás megtiltja az SFR/Télé 2 számára, hogy a DSL-en való kizárólagos forgalmazási jogokat szerezzen vagy hasznosítson. E kötelezettségvállalás azért fontos, mert csak a 3-as kategóriájú csatornák hozzáférhetőek DSL-szolgáltatók számára, akik – a tulajdonosi televíziócsatornáknak a Vivenditől függetlenül való kifejlesztésével – kívánnak a Vivendiéitől eltérő ajánlattal jelentkezni. A tervezett összefonódás megvalósítása után azonban az SFR/Télé 2-nek – a Vivendi csatornavásárlási piaci erős helyzetére támaszkodva – módjában állhatna a csatornák DSL-en keresztüli forgalmazásának kizárólagos jogát megszerezni.

(34)

A 2-es kötelezettségvállalás tartalmaz egy időszakonkénti felülvizsgálati záradékot, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság előzetes ellenőrzést tartson, amennyiben az SFR/Télé 2 a 3-as kategóriájú csatornákkal kapcsolatos kizárólagos DSL-jogokat kívánna megszerezni; s így biztosítsa, hogy az SFR/Télé 2 efféle jogokhoz jutása ne vegye el a többi DSL-szolgáltatótól a lehetőséget, hogy tulajdonosi televízió ajánlataikat a Vivenditől függetlenül fejleszthessék ki.

(35)

A 3-as kötelezettségvállalás szerint a Vivendi nem részesítheti előnyben az SFR/Télé 2 előfizetőit az általa forgalmazott csatornacsomagokhoz való hozzáférésben, amelyek a következőek: a Canal+ Le Bouquet (amely jelenleg négy prémium csatornát foglal magában, alapvetően sport és elsőközlésű mozifilm típusú), illetve a Canal Satellite és TPS csatornacsomagok, amelyek a maguk sajátos módján több tíz tematikus (ifjúsági, hír-, tudományos és utazási, mozifilmek ismétléseit sugárzó stb.) csatornát foglalnak magukban. A Canal+ Le Bouquet, illetve a Canal Satellite és TPS csomagok a franciaországi fizetős televíziós szolgáltatás „prémium” ajánlatát alkotják, amelynek azonnal rendelkezésre álló egyenértékű helyettesítője nem létezik a francia piacon. Ezért fontos kiegészítők a DSL-szolgáltatók multiple play ajánlatainak előfizetői közül azok számára, akik szélesebb körű fizetős televíziós szolgáltatáshoz kívánnak hozzáférni.

(36)

A 3-as kötelezettségvállalás a Vivendi által szerkesztett vagy szerkesztendő, a megtekintett műsorok utáni fizetés jellegű (pay-per-view („PPV”) szolgáltatásokra is vonatkozik. Alkalmazandó tehát a PPV Foot + nevű szolgáltatásra is, amely igen vonzó (és így – az előfizetők toborzása szempontjából – fontos) és erőteljesen megkülönböztető jellegű, sporttal kapcsolatos tartalmakat forgalmaz.

(37)

A 4-es kötelezettségvállalás megtiltja a Vivendinek és az SFR-nek, hogy újabb keletű amerikai vagy francia filmek lekérhető videó formájában való forgalmazásának kizárólagos jogát megszerezhesse. E kötelezettségvállalás célja tehát az, hogy az SFR/Télé 2 DSL-szolgáltató versenytársai megszerezhessék az újabb keletű amerikai és francia filmek – amelyek fontos, a fizetős televíziós szolgáltatás ajánlatai közötti megkülönböztetéshez hozzájáruló tartalmak – lekérhető videó formájában való forgalmazásának jogát. Időszakonkénti felülvizsgálati záradék lett bevezetve arra az eshetőségre, amennyiben a piaci gyakorlat módosulása arra a megállapításra vezetne, hogy a Vivendi versenytársai a lekérhető videókkal kapcsolatban kizárólagos jogokat szereznének.

(38)

A kötelezettségvállalások alkalmazásával és nyomon követésével kapcsolatos rendelkezések lehetővé teszik a kötelezettségvállalások hatékony nyomon követését és ellenőrzését, és így végső soron a hatékonyságukat garantálják. A jogviták megoldására a kötelezettségvállalások gyorsított eljárást (választottbíróság) írnak elő.

(39)

A kötelezettségvállalások öt évre szólnak. Az új technológiákkal kapcsolatos piacok dinamikus voltára való tekintettel ez az időtartam elegendőnek tűnik. Ezen ötéves időtartamnak előnye emellett, hogy általa egybeesik a jelen kötelezettségvállalás időtartama a Canal Satellite/TPS összefonódása alkalmával a francia versenyhatóságok előtt tett kötelezettségvállalásokéval.

(40)	A fentiek fényében az a következtetés vonható le, hogy az SFR és a Vivendi által benyújtott kötelezettségvállalások betartása esetén elhárul a francia fizetős televíziós szolgáltatás piacát érintő tervezett összefonódás keltette minden, a versennyel kapcsolatos probléma.

IV. KÖVETKEZTETÉS

(41)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben az SFR és a Vivendi teljes mértékben betartja a kötelezettségvállalásait, a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentősen a valódi versenyt a közös piacon vagy annak egy jelentős részén. Ezért a bejelentett összeolvadás az SFR és a Vivendi által benyújtott kötelezettségvállalások által módosított formájában az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete 2. cikkének (2) bekezdése, 8. cikkének (2) bekezdése és 10. cikkének (2) bekezdése, valamint az EGT-megállapodás 57. cikke értelmében összeegyeztethetőnek minősíthető a közös piaccal és az EGT-megállapodás működésével.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(2) Digital Subscriber Line (digitális előfizetői vonal). A DSL olyan technológia, amelynek segítségével a hagyományos telefonvonalak adatátviteli teljesítményét jelentős mértékben lehet fokozni. Számos változata létezik ennek a technológiának, közülük a leggyakoribb az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal).

4.12.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/62

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. december 3.)

az Egyesült Királyságban, Romániában és Lengyelországban a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2006/415/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2007) 6109. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/785/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 63. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösségben a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a 2006/135/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. június 14-i 2006/415/EK bizottsági határozat (4) a betegség elterjedésének megakadályozása érdekében bizonyos védekezési intézkedéseket határoz meg, ideértve a feltételezett vagy megerősített járványkitörést követő „A” és „B” területek kijelölését is.

(2)	Az egyesült királyságbeli Suffolk grófság területén lévő baromfiállományban észlelt, magas patogenitású H5N1 altípusú madárinfluenza-járvány kitörését követően a 2006/415/EK határozatot – melléklete módosításának céljából – a 2007/731/EK határozattal (5) módosították.

(3)	Az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében most felülvizsgálták az Egyesült Királyságnak a 2006/415/EK határozat értelmében hozott védekezési intézkedéseit, beleértve az „A” és „B” területeknek az említett határozat 4. cikkében előírt létrehozását is.

(4)	Mivel a korlátozás alá vont körzetek egyikében újabb járványkitörést észleltek, módosítani kell a korlátozás alatt álló körzet kijelölését és az intézkedések időtartamát az új járványügyi helyzetnek megfelelően.

(5)	A H5N1 altípusú magas patogenitású madárinfluenzának a romániai Tulcsa (Tulcea) megye egyik háztáji gazdaságában jelentkező kitörését követően elfogadták a 2006/415/EK határozatot módosító 2007/770/EK határozatot (6) annak érdekében, hogy a 2006/415/EK határozat mellékletét módosítsák.

(6)	Az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében felülvizsgálták a Románia által a 2006/415/EK határozat értelmében hozott védekezési intézkedéseket, beleértve az „A” és „B” területeknek az említett határozat 4. cikkében előírt létrehozását.

(7)

Lengyelország a nagy patogenitású H5N1 madárinfluenza-járvány két kitörését jelentette a Bizottságnak – mind a kettő a Lengyelország területén található Brudzeń Duży község baromfitartó gazdaságaiban történt –, és a 2006/415/EK határozatnak megfelelően megtette a megfelelő intézkedéseket, ideértve a határozat 4. cikkében említett „A” és „B” területek létrehozását is.

(8)

A Bizottság Lengyelországgal együttműködve megvizsgálta az intézkedéseket és megállapította, hogy az adott tagállam illetékes hatósága által létrehozott „A” és „B” területek határai elegendő távolságra vannak a járványkitörés tényleges helyszínétől. Így Lengyelország „A” és „B” területei jóváhagyhatók, és meg lehet határozni a régiókba való sorolás időtartamát.

(9)	A 2006/415/EK határozatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/415/EK határozat mellékletének helyébe az e határozat mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 3-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított irányelv; helyesbített változat: HL L 195., 2004.6.2., 12. o.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 2002/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 315., 2002.11.19., 14. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(4) HL L 164., 2006.6.16., 51. o. A legutóbb a 2007/770/EK határozattal (HL L 311., 2007.11.29., 45. o.) módosított határozat.

(5) HL L 295., 2007. 11. 14., 28. o.

(6) HL L 311., 2007.11.29, 45. o.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A. RÉSZ

A 4. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott »A« terület:

ISO országkód

Tagállam

A terület

Alkalmazás határideje: 4. cikk (4) bekezdés b) pont iii. alpont

Kód

(ha van)

Megnevezés

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

SUFFOLK

00162

NORFOLK

00154

Védőkörzet:

Suffolk és Norfolk grófság azon részeit magába foglaló terület, amelyek a TM 06178 76666 és TL 9506381001 (1) koordinátájú pontok köré vont 3 kilométeres sugarú körökben találhatók.

2007.12.19.

SUFFOLK

00162

NORFOLK

00154

Megfigyelési körzet:

Suffolk és Norfolk grófság azon részeit magába foglaló terület, amelyek a TM 06178 76666 és TL 9506381001 (1) koordinátájú pontok köré vont 10 kilométeres sugarú körökben találhatók.

ROMÁNIA

00038

Védőkörzet:

Murighiol

2007.12.31.

00038

Védőkörzet:

Dunavatu de Jos

Dunavatu de Sus

Colina

Plopu

Sarinasuf

Mahmudia

LENGYELORSZÁG

MAZÓVIAI VAJDASÁG

(MAZOWIECKIE WOJEWÓDZTWO)

01400

Płock járás

Védőkörzet:

Brudzeń Duży megye:

Główina

Gorzechówko

Gorzechowo

Myśliborzyce

Rembielin

Rokicie

Siecień

Siecień Rumunki

Strupczewo Duże

Uniejewo

Więcławice

Nowy Duninów megye:

Karolewo

Nowa Wieś

Nowy Duninów

2007.12.31.

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG

(KUJAWSKOPOMORSKIE WOJEWÓDZTWO)

00400

Włocławek járás

Védőkörzet:

Włocławek megye:

Skoki Duże

Skoki Małe

MAZÓVIAI VAJDASÁG

(MAZOWIECKIE WOJEWÓDZTWO)

01400

Płock járás

Megfigyelési körzet:

Brudzeń Duży megye:

Bądkowo

Bądkowo Jeziorne

Bądkowo Kościelne

Bądkowo Podlasie

Bądkowo Rochny

Biskupice

Brudzeń Duży

Brudzeń Mały

Cegielnia

Cierszewo

Izabelin

Janoszyce

Karwosieki Cholewice

Kłobukowo

Krzyżanowo

Lasotki

Murzynowo

Noskowice

Parzeń

Parzeń Janówek

Patrze

Radotki

Robertowo

Sikórz

Sobowo

Suchodół

Turza Mała

Turza Wielka

Wincentowo

Winnica

Zdziębórz

Żerniki

Stara Biała megye:

Brwilno Górne

Kobierniki

Kowalewko

Ludwikowo

Mańkowo

Maszewo Duże

Srebrna

Ulaszewo

Wyszyna

Nowy Duninów megye:

Brwilno Dolne

Brzezinna Góra

Duninów Duży

Grodziska

Jeżowo

Kamion

Kobyla Góra

Środoń

Stary Duninów

Studzianka

Wola Brwileńska

MAZÓVIAI VAJDASÁG

(MAZOWIECKIE WOJEWÓDZTWO)

01400

Sierpc járás

Megfigyelési körzet:

Mochowo megye:

Będorzyn.

Grodnia

Łukoszyn

Łukoszyno Biki

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG

(KUJAWSKOPOMORSKIE WOJEWÓDZTWO)

00400

Włocławek járás

Megfigyelési körzet:

Włocławek megye:

Dąb Mały

Dąb Polski

Dąb Wielki

Dobiegniewo

Jazy

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG

(KUJAWSKOPOMORSKIE WOJEWÓDZTWO)

00400

Lipno járás

Megfigyelési körzet:

Dobrzyń nad Wisłą megye:

Chalin

Chudzewo

Dobrzyń Nad Wisłą

Kamienica

Łagiewniki

Lenie Wielkie

Michałkowo

Mokówko

Mokowo

Płomiany

Ruszkowo

Wierznica

Wierzniczka

Tłuchowo megye:

Trzcianka

B. RÉSZ

A 4. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott »B« terület:

ISO országkód

Tagállam

B terület

Alkalmazás határideje: 4. cikk (4) bekezdés b) pont iii. alpont

Kód

(ha van)

Megnevezés

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

NORFOLK

00154

SUFFOLK

00162

A következő körzetek:

Babergh

Breckland

Forest Heath

Ipswich

Mid Suffolk

Norwich

St Edmundsbury

South Norfolk

Suffolk Coastal

Waveney

2007.12.19.

ROMÁNIA

00038

Tulcsa (Tulcea) megye

2007.12.31.

LENGYELORSZÁG

MAZÓVIAI VAJDASÁG

(MAZOWIECKIE WOJEWÓDZTWO)

01400

Płock járás

Az alábbi községek:

Bielsk

Bodzanów

Brudzeń Duży

Bulkowo

Drobin

Gąbin

Łąck

Mała Wieś

Nowy Duninów

Radzanowo

Słubice

Słupno

Stara Biała

Staroźreby

Wyszogród

2007.12.31.

Płock városa

Gostynin járás

Az alábbi községek:

Gostynin

Pacyna

Sanniki

Szczawin Kościelny

Sierpc járás

Az alábbi községek:

Gozdowo

Mochowo

Rościszewo

Sierpc

Szczutowo

Zawidz

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG

(KUJAWSKOPOMORSKIE WOJEWÓDZTWO)

00400

Włocławek járás

Az alábbi községek:

Baruchowo

Boniewo

Brześć Kujawski

Choceń

Chodecz

Fabianki

Izbica Kujawska

Kowal

Lubanie

Lubień Kujawski

Lubraniec

Włocławek

KUJÁVIA-POMERÁNIAI VAJDASÁG

(KUJAWSKOPOMORSKIE WOJEWÓDZTWO)

00400

Lipno járás

Az alábbi községek:

Bobrowniki

Chrostkowo

Dobrzyń nad Wisłą

Kikół

Lipno

Skępe

Tłuchowo

Wielgie

Włocławek városa”

(1) A koordináták brit nemzeti koordináták.

Top

Choose the experimental features you want to try