Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 7b58a99c-fc08-11ee-a251-01aa75ed71a1

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2053 rendelete (2023. szeptember 13.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról, az 1936/2001/EK, az (EU) 2017/2107 és az (EU) 2019/833 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/1627 rendelet hatályon kívül helyezéséről

02023R2053 — HU — 08.04.2024 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2053 RENDELETE

(2023. szeptember 13.)

az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról, az 1936/2001/EK, az (EU) 2017/2107 és az (EU) 2019/833 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/1627 rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 238, 2023.9.27., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/897 RENDELETE  (2024. március 13.)

  L 897

1

19.3.2024




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2053 RENDELETE

(2023. szeptember 13.)

az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv létrehozásáról, az 1936/2001/EK, az (EU) 2017/2107 és az (EU) 2019/833 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/1627 rendelet hatályon kívül helyezéséről



I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet általános szabályokat állapít meg az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: ICCAT) által az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhal állományra (Thunnus thynnus) vonatkozó többéves gazdálkodási terv Unió általi egységes és hatékony végrehajtására vonatkozóan.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a) 

olyan uniós halászhajók és rekreációs célú halászatot folytató uniós hajók, amelyek:

i. 

az egyezmény hatálya alá tartozó területen kékúszójú tonhalat halásznak; és

ii. 

az egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott kékúszójú tonhalat – akár az egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül is – átrakják vagy a fedélzeten szállítják;

b) 

uniós halgazdaságok;

c) 

olyan harmadik országbeli halászhajók és rekreációs célú halászatot folytató harmadik országbeli hajók, amelyek uniós vizeken halásznak és az egyezmény hatálya alá tartozó területen kékúszójú tonhalat fognak;

d) 

olyan harmadik országbeli hajók, amelyeket tagállami kikötőkben ellenőrző vizsgálatnak vetnek alá, és amelyek az egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott kékúszójú tonhalat, vagy uniós vizeken halászott kékúszójú tonhalból készült olyan halászati termékeket szállítanak a fedélzeten, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben.

3. cikk

Célkitűzés

E rendelet célja az ICCAT által elfogadott, a kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves gazdálkodási terv végrehajtása a kékúszójú tonhal biomasszájának az MFH-t előállítani képes szint felett tartása céljából.

4. cikk

Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

E rendelet eltérő rendelkezése hiányában e rendelet a halászati ágazatot szabályozó egyéb uniós jogi aktusok sérelme nélkül alkalmazandó, különös tekintettel a következőkre:

1. 

az 1224/2009/EK rendelet;

2. 

az 1005/2008/EK rendelet;

3. 

az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és a tanácsi rendelet ( 1 );

4. 

az (EU) 2017/2107 rendelet;

5. 

az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és a tanácsi rendelet ( 2 ).

▼M1

5. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. 

„ICCAT”: az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság;

2. 

„SCRS”: az ICCAT Kutatási és Statisztikai Állandó Bizottsága;

3. 

„egyezmény”: az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény;

4. 

„az egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az egyezmény I. cikkében meghatározott földrajzi terület;

5. 

„szerződő fél”: az egyezmény szerződő fele és valamely nem szerződő, de együttműködő fél, jogalany vagy halászatot folytató jogalany;

6. 

„gazdasági szereplő” vagy „üzemeltető”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bármilyen, a halászati és akvakultúra-termékek előállító, feldolgozó-, forgalmazó-, elosztó- és kiskereskedelmi láncának valamely szakaszával kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozást működtet vagy ilyen vállalkozással rendelkezik;

7. 

„halgazdaság helye szerinti tagállam” vagy „a halgazdaságért felelős tagállam”: az a tagállam, amelynek a joghatósága alá tartozó területen a halgazdaság található;

8. 

„lobogó szerinti tagállam”: az a tagállam, amelynek a lobogója alatt a halászhajó közlekedik;

9. 

„csapda helye szerinti tagállam” vagy „a csapdáért felelős tagállam”: az a tagállam, amelynek a joghatósága alá tartozó területen a csapda található;

10. 

„halászhajó”: a kékúszójú tonhal kereskedelmi kiaknázására használt motoros hajó, beleértve a fogóhajókat, a halfeldolgozó hajókat, a segédhajókat, a vontatóhajókat, az átrakásban részt vevő hajókat, a tonhaltermékek szállítására felszerelt szállítóhajókat és a kisegítő hajókat, a konténerhajók kivételével;

11. 

„fogóhajó”: a kékúszójú tonhal kereskedelmi célú halászatára használt hajó;

12. 

„vontatóhajó”: az élő kékúszójú tonhalak ketreceinek vontatására használt hajó;

13. 

„halfeldolgozó hajó”: olyan hajó, amelynek fedélzetén a halászati termékeken csomagolásuk előtt egy vagy több műveletet végeznek el az alábbiak közül: filézés vagy darabolás, fagyasztás és/vagy feldolgozás;

14. 

„segédhajó”: minden olyan halászhajó, amely nem fogóhajó, halfeldolgozó hajó, vontatóhajó, átrakást végző hajó, tonhaltermékek szállítására felszerelt szállítóhajó vagy kisegítő hajó, és amely a kékúszójú tonhal halászatában támogató feladatok ellátására engedéllyel rendelkezik;

15. 

„kisegítő hajó”: az elpusztult (nem feldolgozott) kékúszójú tonhalaknak a szállítóketrectől vagy tenyésztőketrectől, erszényes kerítőhálós hajótól vagy csapdától a kijelölt kikötőbe vagy halfeldolgozó hajóra való szállítására használt hajó;

16. 

„kis méretű part menti hajó”: olyan fogóhajó, amely az alábbi öt közül legalább három tulajdonsággal rendelkezik:

a) 

teljes hosszúsága kisebb mint 12 méter;

b) 

a hajó kizárólag a lobogó szerinti tagállam joghatósága alá tartozó vizeken halászik;

c) 

a halászati utak időtartama kevesebb mint 24 óra;

d) 

a személyzet maximális létszáma négy főben van megállapítva;

e) 

a hajó olyan technikák alkalmazásával folytat halászatot, amelyek szelektívek és korlátozott környezeti hatással járnak;

17. 

„nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajó”: 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajó;

18. 

„rekreációs célú halászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi célú halászati tevékenység;

19. 

„erszényes kerítőháló”: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását;

20. 

„közös halászati művelet”: két vagy több erszényes kerítőhálós hajó részvételével végrehajtott művelet, amelynek során az egyik erszényes kerítőhálós hajó fogása egy előzetes megállapodás tárgyát képező elosztási kulcs alapján egy vagy több erszényes kerítőhálós hajónak tulajdonítható;

21. 

„halászeszközcsoport”: ugyanazt a halászeszközt használó halászhajók csoportja, amelyre vonatkozóan csoportkvóta került kiosztásra;

22. 

„halászati erőkifejtés”: a halászhajó kapacitásának és aktivitásának szorzata a halászati műveletek intenzitásának mérése céljából; ez a mérés a halászeszköztől függ; horogsoros halászat esetében a horgok száma vagy a horogra vonatkozó órák száma alapján mérik; erszényes kerítőhálós hajók esetében a hajónapok (halászati idő és a keresési idő) alapján mérik.

23. 

„aktív halászat”: az a tény, hogy valamely fogóhajó egy adott halászati idényben kékúszójú tonhalra halászik;

24. 

„kékúszójútonhal-fogási dokumentum” vagy „BCD”: a kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási dokumentum;

25. 

„elektronikus kékúszójútonhal-fogási dokumentum” vagy „eBCD”: a kékúszójú tonhalra vonatkozó, elektronikus fogási dokumentum;

26. 

„átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található halászati termékek bármelyikének vagy mindegyikének egy másik halászhajóra történő áthelyezése; az elpusztult kékúszójú tonhalak erszényes kerítőhálóból, csapdából vagy vontatóhajóról kisegítő hajóra való áthelyezése azonban nem minősül átrakásnak;

27. 

„élő kékúszójú tonhal”: olyan kékúszójú tonhal, amelyet egy bizonyos ideig életben tartanak egy csapdában, vagy élve elszállítják egy halgazdaságba, ketrecbe helyeznek, hizlalnak és végül lehalásznak vagy elengednek;

28. 

„lehalászás”: kékúszójú tonhalak halgazdaságokban vagy csapdákban történő leölése;

29. 

„csapda”: a tengerfenékhez horgonyzott, rögzített halászeszköz, amely általában fel van szerelve a kékúszójú tonhalakat egy vagy több rekeszbe terelő vezetőhálóval, mely rekeszekben lehalászásukig vagy tenyészetbe vételükig tartják őket;

30. 

„ketrecbe helyezés”: az a folyamat, amelynek során az élő kékúszójú tonhalat halgazdaságokba szállítják, majd hizlalás és a kékúszójú tonhal teljes biomasszájának növelése céljából etetik;

31. 

„ellenőrzési célú ketrecbe helyezés”: a ketrecbehelyezési művelet megismétlése az ellenőrző hatóságok kérésére, a ketrecbe helyezés alatt álló halak számának vagy átlagos tömegének ellenőrzése céljából;

32. 

„tenyésztés” vagy „hizlalás”: az a folyamat, amelynek során a kékúszójú tonhalat a gazdaságokban ketrecbe helyezik, majd hizlalás és a kékúszójú tonhal teljes biomasszájának növelése céljából etetik;

33. 

„halgazdaság”: egy vagy több helyen elhelyezkedő, földrajzi koordinátákkal egyértelműen meghatározott tengeri terület, amely a sokszög minden egyes pontjára vonatkozóan egyértelműen meghatározza a földrajzi hosszúságot és szélességet, és amelyet csapdákkal vagy erszényes kerítőhálós hajókkal fogott kékúszójú tonhal hizlalására vagy tenyésztésére használnak;

34. 

„bemeneti tenyésztési kapacitás”: a vadon élő kékúszójú tonhal azon maximális mennyisége tonnában kifejezve, amelyet egy halgazdaság egy halászati idény során ketrecbe helyezhet;

35. 

„áthelyezés”: a következők közül bármelyik módon történő áthelyezés:

a) 

élő kékúszójú tonhal fogóhajó hálójából szállítóketrecbe történő áthelyezése;

b) 

élő kékúszójú tonhal áthelyezése a csapdából a szállítóketrecbe, a vontatóhajó jelenlététől függetlenül;

c) 

élő kékúszójú tonhal egyik szállítóketrecből a másikba történő áthelyezése;

d) 

élő kékúszójú tonhalakat tartalmazó ketrec egyik vontatóhajóból a másikba történő áthelyezése;

e) 

élő kékúszójú tonhalak ugyanazon halgazdaságban különböző ketrecek közötti áthelyezése (halgazdaságon belüli áthelyezés);

f) 

élő kékúszójú tonhalak halgazdasági ketrecből egy szállítóketrecbe történő áthelyezése;

36. 

„ellenőrzési célú áthelyezés”: bármely áthelyezésnek az ellenőrző hatóságok kérésére végrehajtott megismétlése;

37. 

„halgazdaságok közötti áthelyezés”: élő kékúszójú tonhalak áthelyezése egyik halgazdaságból egy másik halgazdaságba, amely két fázisból áll, az átadó halgazdaság ketrecéből a szállítóketrecbe történő áthelyezésből, valamint a szállítóketrecből az átvevő halgazdaság ketrecébe történő ketrecbe helyezésből;

38. 

„első áthelyezés”: élő kékúszójú tonhalak áthelyezése az erszényes kerítőhálóból vagy csapdából a szállítóketrecbe;

39. 

„további áthelyezés”: az első áthelyezést követően és a rendeltetési hely szerinti halgazdaságban történő ketrecbe helyezés előtt végzett bármely áthelyezés, például két szállítóketrec tartalmának felosztása vagy egyesítése, az önkéntes vagy ellenőrzési célú áthelyezések kivételével;

40. 

„önkéntes áthelyezés”: bármely áthelyezés olyan megismétlése, amelyet az átadó üzemeltető önkéntesen hajt végre;

41. 

„ellenőrző kamera”: az e rendelet szerinti ellenőrzések céljára szolgáló sztereoszkopikus kamera vagy hagyományos videokamera;

42. 

„sztereoszkopikus kamera”: két vagy több objektívvel és objektívenként külön képérzékelővel vagy filmes képkockával rendelkező, a halak hosszának mérése céljából háromdimenziós kép előállítására képes kamera;

43. 

„átadó üzemeltető”: annak a fogó- vagy vontatóhajónak a parancsnoka vagy a parancsnok képviselője, vagy annak a halgazdaságnak vagy csapdának az üzemeltetője vagy az üzemeltető képviselője, ahonnan – az önkéntes és ellenőrzési célú áthelyezés kivételével – az áthelyezési művelet kiindul;

44. 

„az átadó üzemeltető szerinti tagállam”: az a tagállam, amely joghatóságát gyakorolja az átadó üzemeltető felett.

▼B

II. FEJEZET

Állománygazdálkodási intézkedések

6. cikk

A halászati állománygazdálkodási intézkedésekhez kapcsolódó feltételek

(1)  
Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy fogóhajóinak és csapdáinak halászati erőkifejtése arányos legyen a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az adott tagállam számára az Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel. A tagállamok által elfogadott intézkedéseknek ki kell terjedniük az engedéllyel rendelkező hajók 26. cikkben említett jegyzékében szereplő, 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú fogóhajóikra vonatkozó egyéni kvóták megállapítására.
(2)  
A tagállamok előírják a fogóhajók számára, hogy amint egyéni kvótájuk kimerítettnek minősül, az 1224/2009/EK rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul fussanak be az általuk kijelölt kikötőbe.
(3)  
A kékúszójú tonhal halászatában nem megengedettek a hajóbérleti műveletek.

7. cikk

A nem lehalászott élő kékúszójú tonhalak átvitele

▼M1

(1)  
A nem lehalászott élő kékúszójú tonhalak átvitele egy halgazdaságon belül az előző évek fogásaiból csak akkor engedélyezhető, ha a tagállam megerősített ellenőrzési rendszert dolgoz ki, és erről jelentést tesz a Bizottságnak. E rendszernek szervesen illeszkednie kell a tagállam 14. cikkben említett éves nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati tervébe, és tartalmaznia kell legalább az 56c., az 56d. és a 61. cikk szerinti intézkedéseket.

▼B

(2)  

Ha az (1) bekezdéssel összhangban az átvitel engedélyezett, a következő pontokat kell alkalmazni:

a) 

minden év május 25-ig a halgazdaságokért felelős tagállamok a következőket tartalmazó éves átviteli nyilatkozatot töltenek ki, és azt elküldik a Bizottságnak:

i. 

az átvinni kívánt hal mennyisége (kg-ban kifejezve) és darabszáma,

ii. 

a fogás éve,

iii. 

átlagos tömeg,

iv. 

lobogó szerinti tagállam vagy szerződő fél,

v. 

az átvitt fogásoknak megfelelő BCD-re való hivatkozások,

vi. 

a halgazdaság neve és ICCAT-száma,

vii. 

a ketrec száma, valamint

viii. 

a lehalászás elvégzése esetén a lehalászott mennyiségre vonatkozó információk (kg-ban kifejezve);

b) 

az (1) bekezdés alapján átvitt mennyiségeket a halgazdaságban külön ketrecekben vagy külön ketreccsoportokban kell elhelyezni, a fogás éve alapján elkülönítve egymástól.

(3)  
A halgazdaságokért felelős tagállamok a halászati idény kezdete előtt gondoskodnak a joghatóságuk alá tartozó halgazdaságok masszív lehalászását követően átvitelre kerülő élő kékúszójú tonhalak alapos értékeléséről. E célból az olyan fogási évekből átvitelre kerülő élő kékúszójú tonhalakat, amikor sor került a halgazdaságokban masszív lehalászásra, sztereoszkopikus kamerarendszerek vagy alternatív módszerek alkalmazásával át kell helyezni más ketrecekbe, amennyiben ezek – az 51. cikkel összhangban – ugyanolyan szintű precizitást és pontosságot biztosítanak. A teljeskörűen dokumentált nyomonkövethetőséget mindenkor biztosítani kell. Az olyan évekből származó kékúszójútonhal-átvitelét, amikor nem került sor masszív lehalászásra, minden évben ugyanazon eljárásnak a megfelelő mintákra történő, kockázatelemzésen alapuló alkalmazásával kell ellenőrizni.
(4)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg az élő kékúszójú tonhal átvitelére vonatkozó megerősített ellenőrzési rendszer kialakítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼M1

8. cikk

A fel nem használt kvóták átvitele

(1)  
A fel nem használt kvóták automatikus átvitele nem engedélyezhető.
(2)  
A tagállamok kérhetik éves kvótájuk legfeljebb 5 %-ának a következő évre történő átvitelét. Az érintett tagállam ezt a kérést belefoglalja az éves halászati és kapacitásgazdálkodási tervébe az ICCAT által jóváhagyandó uniós halászati és kapacitásgazdálkodási tervbe való felvétel céljából.

▼B

9. cikk

Kvótaátadások

▼M1

(1)  
Az Unió és a többi szerződő fél közötti kvótaátadásra csak az érintett tagállamok és szerződő felek előzetes engedélyével kerülhet sor. A Bizottság a kvótaátadás előtt értesíti az ICCAT titkárságát az érintett kvóták mennyiségéről.

▼B

(2)  
A kvótáknak a halászeszközcsoportokon belüli, illetve a járulékos fogási kvóták és az egyes tagállamok egyéni halászati kvótái közötti átadása megengedett, feltéve, hogy az érintett tagállamok az ilyen átadásokról előzetesen tájékoztatják a Bizottságot, hogy a Bizottság még az átadás hatálybalépése előtt tájékoztathassa az ICCAT titkárságát.

10. cikk

Túlhalászás esetén alkalmazandó kvótalevonások

Amennyiben a tagállamok túllépik a számukra kiosztott kvótákat, és a helyzet nem orvosolható az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerinti kvótacserékkel, az 1224/2009/EK rendelet 37. és 105. cikkét kell alkalmazni.

11. cikk

Éves halászati tervek

(1)  

Minden kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam éves halászati tervet készít. Ebben a tervben legalább a következő információk szerepelnek a fogóhajókra és a csapdákra vonatkozóan:

a) 

az egyes halászeszközcsoportoknak kiosztott kvóták, a járulékos fogási kvótákat is beleértve;

b) 

adott esetben a kvóták elosztására és kezelésére alkalmazott módszer;

c) 

az egyéni kvóták tiszteletben tartását biztosító intézkedések;

d) 

az egyes halászeszköz-kategóriákra vonatkozó nyitott halászati idények;

e) 

a kijelölt kikötőkre vonatkozó információk;

f) 

a járulékos fogásokra vonatkozó szabályok; és

g) 

a fenékvonóhálós hajók kivételével azon 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú fogóhajók és erszényes kerítőhálós hajók száma, amelyek számára engedélyezett a kékúszójú tonhal halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

(2)  
Azok a tagállamok, amelyek a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező kis méretű part menti hajókkal rendelkeznek, külön ágazati kvótát osztanak ki e hajók számára, és ezt halászati terveikben feltüntetik. Emellett az említett flotta általi kvótafelhasználás szoros monitorozására szolgáló további intézkedéseket is felvesznek nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati terveikbe. A tagállamok az (1) bekezdésben említett paramétereket alkalmazva eltérő számú hajót engedélyezhetnek halászati lehetőségeik teljes kihasználása céljából.
(3)  
Portugália és Spanyolország ágazati kvótákat oszthat ki az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek uniós vizeiben csalival halászó hajók számára. Az említett ágazati kvótákat bele kell foglalni éves halászati terveikbe, és az ezen kvóták felhasználásának nyomon követésére szolgáló kiegészítő intézkedéseket egyértelműen meg kell határozni az éves nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati terveikben.
(4)  
Amikor a tagállamok a (2) vagy a (3) bekezdéssel összhangban ágazati kvótákat osztanak ki, a halászati lehetőségek elosztásáról szóló alkalmazandó uniós jogi aktusban meghatározott, 5 tonnás minimumkvóta-követelmény nem alkalmazandó.
(5)  
Az éves halászati tervek bármely módosítását az érintett tagállam legkésőbb három munkanappal az adott módosítás által érintett halászati tevékenység megkezdése előtt benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság legkésőbb egy munkanappal az adott módosítás által érintett halászati tevékenység megkezdése előtt továbbítja a módosítást az ICCAT titkárságának.

12. cikk

A halászati lehetőségek kiosztása

Az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamok a számukra rendelkezésre álló halászati lehetőségek kiosztása során átlátható és objektív – többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű – kritériumokat alkalmaznak, és törekednek arra, hogy a nemzeti kvótákat méltányosan osszák el a különböző flottaszegmensek között, különös figyelmet fordítva a hagyományos és a kisüzemi halászatra, valamint ösztönzőket biztosítanak olyan uniós halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközöket vagy alacsony környezeti hatású halászati technikákat alkalmaznak.

13. cikk

Éves halászati kapacitásgazdálkodási tervek

Minden kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam éves halászati kapacitásgazdálkodási tervet készít. Ebben a tervben a tagállam olyan módon igazítja ki a fogóhajók és csapdák számát, amely biztosítja, hogy a halászati kapacitás arányos legyen a fogóhajók és csapdák részére az érintett kvótaidőszakban kiosztott halászati lehetőségekkel. A tagállam a halászati lehetőségek kiosztására vonatkozó alkalmazandó uniós jogi aktusban meghatározott paraméterek felhasználásával igazítja ki a halászati kapacitást. Az erszényes kerítőhálós hajókra vonatkozó uniós halászati kapacitás kiigazításának mértéke a 2018. évi halászatikapacitás-referenciaértékhez viszonyítva maximum 20 %-os eltérést mutathat.

▼M1

14. cikk

Éves nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati terv

A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező összes tagállam éves nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati tervet készít az e rendeletnek való megfelelés biztosítása céljából. Az egyes tagállamok benyújtják e tervüket a Bizottságnak. Az egyes tagállamok a következőkkel összhangban állítják össze tervüket:

a) 

a kékúszójú tonhalra vonatkozó, az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke alapján létrehozott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programban meghatározott vizsgálati tevékenységek célkitűzései, prioritásai, eljárásai és referenciaértékei;

b) 

2025. december 31-ig az 1224/2009/EK rendelet 46. cikke alapján létrehozott, a kékúszójú tonhalra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési program, az említett időpontot követően pedig az említett rendelet 93a. cikke alapján létrehozott nemzeti ellenőrzési program.

▼B

15. cikk

Éves tenyésztésszervezési tervek

(1)  
Minden kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam éves tenyésztésszervezési tervet készít.
(2)  
Az éves tenyésztésszervezési tervben minden tagállam gondoskodik arról, hogy a teljes bemeneti kapacitás és a teljes tenyésztési kapacitás arányos legyen a tenyésztési célra rendelkezésre álló kékúszójú tonhal becsült mennyiségével.

▼M1

(3)  
A tagállamok a tonhaltenyésztési kapacitásukat azon tenyésztési összkapacitásra korlátozzák, amely szerepel az ICCAT-nak a kékúszójú tonhal tekintetében működésre engedélyezett halgazdaságok nyilvántartásában (a továbbiakban: az ICCAT kékúszójútonhal-tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartása), vagy amelyeket 2018-ban engedélyeztek és bejelentettek az ICCAT-nak.

▼B

(4)  
A valamely tagállam halgazdaságaiba telepíthető, kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak maximális száma az adott tagállam halgazdaságaiba az ICCAT „kékúszójútonhal-tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartása” szerint a 2005., a 2006., a 2007. vagy a 2008. évben telepített egyedek számára korlátozódik.
(5)  
Ha egy adott tagállamnak növelnie kell az egy vagy több halgazdaságába telepíthető, kifogott vadon élő tonhalak maximális számát, ennek a növekedésnek arányosnak kell lennie az adott tagállam részére kiosztott halászati lehetőségekkel, valamint a más tagállamból vagy szerződő féltől esetlegesen behozott élő kékúszójú tonhal mennyiségével.

▼M1

(6)  
A tagállamok a ketrecbe helyezés (a fogott vadon élő halak bevitele), a lehalászás és az export éves mennyiségére vonatkozó statisztikákat jelentik a Bizottságnak, amely – amíg az ICCAT titkársága ki nem fejlesztette az eBCD-rendszerben az adatkinyerési funkciót, és ez a funkció elérhetővé nem válik – továbbítja az adatokat az ICCAT titkárságának.
(7)  
A tagállamok adott esetben minden év május 15-éig benyújtják a Bizottságnak a felülvizsgált tenyésztésszervezési terveket, az ICCAT titkárságának minden év június 1-jéig történő továbbítás céljából.

▼B

16. cikk

Az éves tervek megküldése

(1)  

Minden év január 31-ig minden kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő terveket:

a) 

a 11. cikkel összhangban kidolgozott éves halászati terv azokra a fogóhajókra és csapdákra vonatkozóan, amelyeket az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhal halászatára használnak;

b) 

a 13. cikkel összhangban kidolgozott éves halászati kapacitásgazdálkodási terv;

▼M1

c) 

a 14. cikkel összhangban kidolgozott éves nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati terv; és

▼B

d) 

a 15. cikkel összhangban kidolgozott éves tenyésztésszervezési terv.

(2)  
A Bizottság összegyűjti az (1) bekezdésben említett terveket, és felhasználja azokat az éves uniós terv elkészítéséhez. A Bizottság az éves uniós tervet – az ICCAT általi megvitatás és jóváhagyás céljából – minden év február 15-éig megküldi az ICCAT titkárságának.
(3)  
Abban az esetben, ha egy tagállam az (1) bekezdésben említett tervek bármelyikét nem nyújtja be a Bizottságnak az említett bekezdésben meghatározott határidőn belül, a Bizottság dönthet úgy, hogy az uniós tervet az érintett tagállam tervei nélkül küldi meg az ICCAT titkárságának. Az érintett tagállam kérésére a Bizottság igyekszik figyelembe venni az (1) bekezdésben említett, az említett bekezdésben meghatározott határidő után, de a (2) bekezdésben meghatározott határidő előtt benyújtott valamelyik tervet. Ha egy tagállam által benyújtott valamely terv nem felel meg e rendelet éves halászati, kapacitásgazdálkodási, ellenőrző vizsgálati, illetve tenyésztésszervezési tervekre vonatkozó rendelkezéseinek, vagy olyan súlyos hibát tartalmaz, amely ahhoz vezethet, hogy az ICCAT bizottsága nem hagyja jóvá az uniós éves tervet, a Bizottság dönthet úgy, hogy az uniós éves tervet az érintett tagállam tervei nélkül továbbítja az ICCAT titkárságának. A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az érintett tagállamot, és az e tagállam által esetleg benyújtott felülvizsgált terveket igyekszik belefoglalni az éves uniós tervbe vagy annak módosításaiba, feltéve, hogy az említett felülvizsgált tervek megfelelnek e rendelet éves halászati, kapacitásgazdálkodási, ellenőrző vizsgálati, illetve tenyésztésszervezési tervekre vonatkozó rendelkezéseinek.

III. FEJEZET

Technikai intézkedések

17. cikk

Halászati idények

(1)  
Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren minden évben május 26. és július 1. között engedélyezett a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata.
(2)  
E cikk (1) bekezdésétől eltérve Ciprus és Görögország a 11. cikkben említett éves halászati terveiben kérheti, hogy a lobogója alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajók minden évben május 15-től július 1-jéig folytathassanak kékúszójútonhal-halászatot a Földközi-tenger keleti térségében (37.3.1. és 37.3.2. számú FAO halászati területek).
(3)  
E cikk (1) bekezdésétől eltérve Horvátország az 11. cikkben említett éves halászati tervében kérheti, hogy a lobogója alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajók tenyésztés céljából minden évben május 26-tól július 15-ig folytathassanak kékúszójútonhal-halászatot az Adriai-tengeren (37.2.1. számú FAO halászati terület).

▼M1

(4)  
Az (1), a (2) és a (3) bekezdéstől eltérve, ha az időjárási körülmények megakadályozzák a halászati műveleteket, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az említett bekezdésekben említett halászati idényeket a kieső napok számával megegyező számú nappal, de legfeljebb 10 nappal meghosszabbítják.
(5)  
Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren minden év január 1-je és május 31-e közötti időszakában megengedett a kékúszójú tonhal nagy méretű nyílt vízi horogsoros fogóhajókkal történő halászata, a nyugati hosszúság 10°-ától nyugatra és az északi szélesség 42°-ától északra eső terület kivételével.

▼B

(6)  
A tagállamok az erszényes kerítőhálós hajóktól és a nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajóktól eltérő hajókból álló flottáik részére az éves halászati terveikben határozzák meg a halászati idényeket.

18. cikk

Kirakodási kötelezettség

E fejezet nem érinti az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkét és az arra vonatkozóan alkalmazandó eltéréseket.

19. cikk

Minimális állományvédelmi referenciaméret

(1)  
Tilos olyan kékúszójú tonhalat kifogni, fedélzeten tartani, átrakni, áthelyezni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni, amelyek tömege 30 kg-nál kevesebb, vagy a farok tövéig mért hossza nem éri el a 115 cm-t, ideértve a járulékos fogásként vagy a rekreációs célú halászat keretében fogott kékúszójú tonhalakat is.
(2)  

Az (1) bekezdéstől eltérve a kékúszójú tonhal minimális állományvédelmi referenciamérete 8 kg vagy 75 cm (a farok tövéig mérve) a következő esetekben:

a) 

az Atlanti-óceán keleti részén csalival halászó hajóval vagy pergetett horogsoros hajóval kifogott kékúszójú tonhal;

b) 

a Földközi-tengeren folytatott, friss hal kifogására irányuló halászat keretében, kis méretű part menti hajókkal – csalival halászó hajókkal, horogsoros hajókkal és kézi horogsoros hajókkal – kifogott kékúszójú tonhal; és

c) 

az Adriai-tengeren Horvátország lobogója alatt közlekedő hajók által tenyésztés céljából kifogott kékúszójú tonhal.

(3)  
A (2) bekezdésben említett eltérésre vonatkozó egyedi feltételeket az I. melléklet tartalmazza.
(4)  
A tagállamok halászati engedélyt adnak ki az I. melléklet (2) és (3) bekezdésében említett eltérések alapján halászatot folytató hajók számára. Az érintett hajókat fel kell tüntetni a fogóhajók 26. cikkben említett jegyzékében.
(5)  
Az e cikkben meghatározott minimális állományvédelmi referenciaméret alatti, elpusztult állapotban visszadobott halakat bele kell számítani az érintett tagállam kvótájába.

20. cikk

A minimális állományvédelmi referenciaméret alatti véletlen fogások

(1)  
A 19. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kékúszójú tonhal aktív halászatában részt vevő fogóhajók és csapdák esetében legfeljebb a fogások számának 5 %-ában engedélyezettek a 8 és 30 kg közötti tömegű, vagy pedig a farok tövéig mérve 75 és 115 cm közötti hosszúságú kékúszójú tonhalak véletlen fogásai.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett 5 %-os arányt az egyes halászati műveleteket követően bármikor az adott hajó fedélzetén vagy a csapdában tárolt összes kékúszójútonhal-fogás alapján kell kiszámítani.
(3)  
A véletlen fogásokat le kell vonni a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam kvótájából.
(4)  
A minimális állományvédelmi referenciaméret alatti kékúszójú tonhal véletlen fogásai a 31., a 33., a 34. és a 35. cikk hatálya alá tartoznak.

21. cikk

Járulékos fogások

(1)  
Kvótája keretében mindegyik tagállam rendelkezik a kékúszójú tonhal járulékos fogásairól, és erről halászati tervének benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot.
(2)  
A járulékos fogások engedélyezett arányát, amely nem haladhatja meg az egyes halászati utakat követően a fedélzeten tárolt összes fogás 20 %-át, valamint az említett járulékos fogásoknak a fedélzeten található teljes fogásmennyiséghez viszonyított aránya kiszámításához használt módszertant egyértelműen meg kell határozni a 11. cikkben említett éves halászati tervben. A járulékos fogások százalékos aránya tömegben vagy egyedszámban számítható ki. Az egyedszámalapú kiszámítás kizárólag az ICCAT által szabályozott tonhalfajokra és makrahalalkatúakra alkalmazandó. A kis méretű part menti hajókból álló flotta esetében a járulékos fogások engedélyezett szintje éves alapon is kiszámítható.
(3)  
Az elpusztult kékúszójú tonhalak fedélzeten tartott vagy visszadobott járulékos fogásainak teljes mennyiségét le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából, valamint a 31. és a 32. cikkel összhangban nyilván kell tartani és be kell jelenteni a Bizottságnak.
(4)  
A kékúszójútonhal-kvótával nem rendelkező tagállamok esetében az érintett járulékos fogásokat a kékúszójú tonhal járulékos fogásaira az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésével és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban megállapított uniós külön kvótából kell levonni.
(5)  
Miután egy tagállam kimerítette a számára kiosztott teljes kvótát, kékúszójú tonhal fogása a továbbiakban nem engedélyezett az e tagállam lobogója alatt közlekedő hajók számára, és az említett tagállamnak meg kell hoznia a járulékos fogásként kifogott kékúszójú tonhalak visszaengedésének biztosításához szükséges intézkedéseket. Amennyiben a kékúszójú tonhal járulékos fogásaira az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésével és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban megállapított uniós külön kvóta kimerült, a kékúszójú tonhal fogása nem engedélyezett a kékúszójútonhal-kvótával nem rendelkező tagállamok lobogói alatt közlekedő hajók számára, és az említett tagállamoknak meg kell hozniuk a járulékos fogásként kifogott kékúszójú tonhalak visszaengedésének biztosításához szükséges intézkedéseket. Ilyen esetekben tilos az elpusztult kékúszójú tonhalak feldolgozása és kereskedelmi hasznosítása, és minden fogást nyilvántartásba kell venni. A tagállamok az elpusztult kékúszójú tonhalak ilyen járulékos fogásainak mennyiségére vonatkozó információkat évente bejelentik a Bizottságnak, amely továbbítja ezeket az információkat az ICCAT titkárságának.
(6)  
A kékúszójú tonhal aktív halászatával nem foglalkozó hajóknak a kékúszójú tonhal fedélzeten tartott bármilyen mennyiségét egyértelműen el kell különíteniük a többi fajtól, hogy az ellenőrző hatóságok ellenőrizni tudják az e cikknek való megfelelést. Ezek a járulékos fogások – amennyiben tartozik hozzájuk eBCD – forgalmazhatók.

▼M1

21a. cikk

A kékúszójú tonhal segédhajók fedélzetén való tartásának tilalma

A segédhajók nem tarthatnak a fedélzeten és nem szállíthatnak kékúszójú tonhalat.

▼B

22. cikk

Légi eszközök használata

A kékúszójú tonhal felkutatására tilos bármilyen légi eszközt, beleértve repülőgépet, helikoptert vagy bármilyen típusú pilóta nélküli légi járműveket használni.

IV. FEJEZET

Rekreációs célú halászat

23. cikk

A rekreációs célú halászatra vonatkozó külön kvóták

▼M1

(1)  
A tagállamok adott esetben külön kvótát oszthatnak ki a rekreációs célú halászat számára. Az ilyen kiosztás során az esetleg elpusztult kékúszójú tonhalakat is figyelembe kell venni, a „fogd ki és engedd vissza” horgászat során elpusztult egyedekre is kiterjedően. A tagállamok halászati terveik benyújtásakor tájékoztatják a Bizottságot a rekreációs célú halászat folytatása céljából kiosztott kvótáról.

▼B

(2)  
Az elpusztult kékúszójú tonhalak fogásait be kell jelenteni, és bele kell számítani a tagállam kvótájába.

24. cikk

A rekreációs célú halászatra vonatkozó külön feltételek

▼M1

(1)  

A rekreációs célú halászatra vonatkozó kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok szabályozzák e halászatot azáltal, hogy a hajók számára rekreációs célú halászat céljából halászati engedélyeket bocsátanak ki. Az ICCAT kérésére a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét. E jegyzéket a Bizottság elektronikus úton továbbítja az ICCAT-nak. A jegyzék minden hajóra vonatkozóan a következő információkat tartalmazza:

a) 

a hajó neve;

b) 

a nyilvántartási szám;

c) 

az ICCAT nyilvántartási szám (ha van);

d) 

korábbi név (ha volt);

e) 

a tulajdonosok és üzemeltetők nevei és címei.

▼B

(2)  
Rekreációs célú halászat keretében tilos hajónként és naponta egynél több kékúszójú tonhalat kifogni, a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.
(3)  
A rekreációs célú halászat során kifogott kékúszójú tonhalat tilos forgalmazni.

▼M1

(4)  
A tagállamok nyilvántartják a rekreációs célú halászatra vonatkozó fogási adatokat, ezen belül minden egyes, rekreációs célú halászat keretében kifogott kékúszójútonhal-egyed tömegét, és minden évben június 30-ig közlik a Bizottsággal a megelőző év adatait. A Bizottság ezt az információt továbbítja az ICCAT titkárságának.

▼B

(5)  
Az egyes tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak a lehető legnagyobb mértékű biztosítására, hogy a rekreációs célú halászat során élve kifogott kékúszójú tonhalakat – különösen a növendékegyedeket – visszaengedjék. A kékúszójú tonhalat egészben, kopoltyú nélkül és/vagy kibelezve kell kirakodni.

25. cikk

Fogás, jelölés és visszaengedés

(1)  
A 23. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kizárólag sporthorgászatot folytató hajók számára az Atlanti-óceán északkeleti részén „fogd ki és engedd vissza” horgászatot engedélyező tagállamok korlátozott számú, sporthorgászatot folytató hajó számára külön kvóta kiosztása nélkül is engedélyezhetik kékúszójú tonhalak „fogás, jelölés és visszaengedés” céljából történő horgászatát. Az ilyen hajóknak egy tudományos kutatási program égisze alatt működő kutatóintézet tudományos projektjének keretében kell működniük. A projekt eredményeiről tájékoztatni kell a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságait.
(2)  
Az ICCAT kékúszójú tonhalra vonatkozó kutatási programja keretében tudományos kutatást folytató hajók tevékenysége nem tekinthető az (1) bekezdésben említett „fogási, jelölési és visszaengedési” tevékenységnek.
(3)  

A „fogási, jelölési és visszaengedési” tevékenységeket engedélyező tagállamok:

a) 

a 12. és a 15. cikkben említett halászati és ellenőrző vizsgálati terveik szerves részeként benyújtják e tevékenységek és a rájuk alkalmazandó intézkedések leírását;

b) 

szorosan nyomon követik az érintett hajók tevékenységét annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek e rendeletnek;

c) 

gondoskodnak arról, hogy a jelölési és visszaengedési műveleteket képzett személyzet végezze az egyedek magas túlélési arányának biztosítása érdekében; és

d) 

minden év június 30-ig éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az elvégzett tudományos tevékenységekről. A Bizottság az SCRS következő évi ülése előtt 60 nappal továbbítja a jelentést az ICCAT titkárságának.

(4)  
Minden olyan kékúszójú tonhalat, amely „fogás, jelölés és visszaengedés” tevékenység során pusztul el, jelenteni kell és le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából.

V. FEJEZET

Ellenőrzési intézkedések

1. szakasz

Hajók és csapdák jegyzékei és nyilvántartásai

26. cikk

Hajók és csapdák jegyzékei és nyilvántartásai

▼M1

(1)  

A tagállamok minden évben a halászati engedélyezési időszak kezdete előtt 1 hónappal benyújtják a Bizottságnak a következő hajójegyzékeket:

a) 

egy minden olyan fogóhajóra kiterjedő jegyzék, amely a kékúszójú tonhalra irányuló aktív halászatot folytat; és

b) 

egy, a fogóhajókon kívül minden más olyan hajóra kiterjedő jegyzék, amely a kékúszójú tonhal halászatával kapcsolatos tevékenységet folytat.

Minden hajójegyzéknek tartalmaznia kell a következő információkat:

a) 

a hajó neve és nyilvántartási száma;

b) 

a hajótípus meghatározása, megkülönböztetve legalább a fogóhajókat, a vontatóhajókat, a kisegítő hajókat, a segédhajókat és a halfeldolgozó hajókat;

c) 

hossz és bruttó regisztertonna (BRT) vagy, amennyiben lehetséges, bruttó tonnatartalom (BT);

d) 

IMO-szám (ha van);

e) 

használt halászeszköz (ha van);

f) 

korábbi lobogó (ha volt);

g) 

korábbi név (ha volt);

h) 

más nyilvántartásokból való korábbi törlésre vonatkozó adatok;

i) 

nemzetközi rádióhívójel (ha van);

j) 

a tulajdonosok és üzemeltetők nevei és címei; és

k) 

a kékúszójú tonhal tekintetében a tenyésztés céljából történő halászatra, az üzemeltetésre és a szállításra engedélyezett időszak.

A Bizottság az említett információkat a halászati tevékenység megkezdése előtt 15 nappal továbbítja az ICCAT titkárságának annak érdekében, hogy az említett jegyzékben szereplő hajókat felvegyék az ICCAT-nak az engedéllyel rendelkező hajókról vezetett nyilvántartásába, valamint adott esetben a legalább 20 méter teljes hosszúságú, az egyezmény hatálya alá tartozó területen működési engedéllyel rendelkező hajókról vezetett ICCAT nyilvántartásba.

▼B

(2)  
Egy adott halászhajó egy naptári évben az (1) bekezdésben említett mindkét jegyzékben szerepelhet, feltéve, hogy a két jegyzékben nem egyidejűleg szerepel.
(3)  
Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett hajókra vonatkozó információknak tartalmazniuk kell a hajó nevét és az (EU) 2017/218 bizottsági végrehajtási rendelet ( 3 ) I. melléklete szerinti uniós flottanyilvántartási számot.
(4)  
A Bizottság visszamenőleg nem fogadja el az (1) bekezdésben említett jegyzékek benyújtását.

▼M1

(5)  

Az (1) bekezdésben említett jegyzékek és az (1) és a (3) bekezdésben említett információk bármilyen utólagos, a naptári év során eszközölt módosítása csak akkor fogadható el, ha a bejelentett halászhajó indokolt működési okok vagy vis maior miatt nem tud részt venni a halászati tevékenységben. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja erről a tényről a Bizottságot, és megadja az alábbiakat:

a) 

az adott hajó helyettesítésére szánt halászhajó vagy halászhajók részletes adatai; és

b) 

a helyettesítés indokának részletes leírása, valamint a vonatkozó bizonyítékok és igazolások.

▼B

(6)  
A Bizottság szükség esetén az év folyamán módosítja az e cikk (1) bekezdésében említett, hajókra vonatkozó információkat azáltal, hogy az (EU) 2017/2403 rendelet 7. cikkének (6) bekezdésével összhangban naprakész információkat küld az ICCAT titkárságának.

27. cikk

Hajók halászati engedélye

(1)  
A tagállamok halászati engedélyeket adnak ki a 26. cikk (1) és (5) bekezdésében említett jegyzékek egyikében szereplő hajók számára. A halászati engedélyeknek tartalmazniuk kell legalább a VII. mellékletben meghatározott információkat, és azokat említett mellékletben meghatározott formátumban kell kibocsátani. A tagállamok biztosítják a halászati engedélyben szereplő információk pontosságát és az e rendelettel való összhangját.
(2)  
A 21. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a 26. cikk (1) bekezdésében említett ICCAT-nyilvántartásba fel nem vett uniós halászhajók nem kaphatnak engedélyt a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászatára, fedélzeten való tárolására, átrakására, szállítására, áthelyezésére, feldolgozására és kirakodására.
(3)  
Amikor egy hajó egyéni kvótája kimerült, a lobogó szerinti tagállam visszavonja a hajó kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati engedélyét, és előírhatja a hajó számára, hogy haladéktalanul fusson be egy, a tagállam által kijelölt kikötőbe.

28. cikk

A kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett csapdák jegyzéke és nyilvántartása

▼M1

(1)  
Halászati tervük részeként az egyes tagállamok elektronikus formában benyújtják a Bizottságnak azon csapdák jegyzékét, amelyekkel engedélyezett a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászata. E jegyzéknek tartalmaznia kell a csapdák nevét és nyilvántartási számát, valamint a csapdasokszög földrajzi koordinátáit. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat az ICCAT titkárságának azzal a céllal, hogy az említett csapdákat felvegyék a kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett csapdákra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba.

▼B

(2)  
A tagállamok halászati engedélyeket adnak ki az (1) bekezdésben említett jegyzékben szereplő csapdákra. A halászati engedélyek legalább a VII. mellékletben meghatározott információkat tartalmazzák és az ott meghatározott formátumot követik. A tagállam biztosítja a halászati engedélyben szereplő információk pontosságát és az e rendelettel való összhangját.
(3)  
A kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett csapdákra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásban nem szereplő uniós csapdák számára nem adható engedély kékúszójú tonhalaknak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára. Ilyen csapdákkal fogott kékúszójú tonhalakat tilos a fedélzeten tartani, áthelyezni, ketrecbe helyezni vagy kirakodni.
(4)  
A lobogó szerinti tagállam visszavonja a tonhalcsapdák számára a kékúszójú tonhalra vonatkozóan kiadott halászati engedélyt, amikor úgy ítéli meg, hogy a hozzájuk tartozó kvóta kimerítettnek minősül.

▼M1

(5)  
A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett csapdák jegyzékének minden kiegészítéséről, a jegyzékből való minden törléséről vagy a jegyzék bármilyen módosításáról. A Bizottság haladéktalanul továbbítja ezen változásokat a ICCAT titkárságának.

28a. cikk

A halgazdaságok jegyzékei és nyilvántartása

(1)  

Halászati tervük részeként az egyes tagállamok elektronikus formában benyújtják a Bizottságnak azon halgazdaságok jegyzékét, amelyeknek a kékúszójú tonhal tekintetében történő üzemeltetése engedélyezett az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren. E jegyzéknek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) 

a halgazdaság neve;

b) 

a nyilvántartási szám;

c) 

a tulajdonosok és üzemeltetők nevei és címei;

d) 

az egyes gazdaságokhoz rendelt bemeneti és teljes tenyésztési kapacitás;

e) 

a haltenyésztési tevékenységekre engedélyezett területek földrajzi koordinátái; és

f) 

a halgazdaság státusza (aktív vagy inaktív).

A Bizottság továbbítja ezeket az információkat az ICCAT titkárságának azzal a céllal, hogy az említett halgazdaságokat felvegyék a kékúszójútonhal-tenyésztő létesítmények ICCAT-nyilvántartásába.

(2)  
A kékúszójútonhal-tenyésztő létesítmények ICCAT-nyilvántartásában nem szereplő halgazdaságokat úgy kell tekinteni, hogy nem rendelkeznek engedéllyel arra, hogy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalak tekintetében üzemeljenek.
(3)  
A tenyésztési tevékenységekre jóváhagyott földrajzi koordinátákon kívüli tenyésztési tevékenységek – beleértve a hizlalási célú etetést vagy a lehalászást – nem engedélyezhetők.
(4)  
A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a halgazdaságaik jegyzékeinek minden kiegészítéséről, a jegyzékből való minden törléséről vagy a jegyzék bármilyen módosításáról. A Bizottság az ilyen változtatásokat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.
(5)  
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ne kerülhessen kékúszójú tonhal olyan halgazdaságba, amely nem szerepel a kékúszójútonhal-tenyésztő létesítmények ICCAT-nyilvántartásában, és hogy a halgazdaságok ne fogadjanak kékúszójú tonhalat olyan hajókról, amelyek nem kerültek be a hajók ICCAT-nyilvántartásába. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a kékúszójútonhal-tenyésztő létesítmények ICCAT-nyilvántartásában nem szereplő halgazdaságokban végzett műveleteket.

▼B

29. cikk

A halászati tevékenységekre vonatkozó információk

(1)  

A tagállamok minden év július 15-éig részletes tájékoztatást nyújtanak be a Bizottságnak az előző évben az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren ejtett kékúszójútonhal-fogásokról. A Bizottság ezeket az információkat minden év július 31-ig továbbítja az ICCAT titkárságának. Ezek az információk a következők:

a) 

az egyes fogóhajók neve és ICCAT-száma;

b) 

az egyes fogóhajók engedélyének/engedélyeinek érvényességi ideje;

c) 

az egyes fogóhajók összes fogása az engedély(ek) érvényességének teljes időtartama alatt, ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás;

d) 

az egyes fogóhajók által az engedély(ek) érvényességének teljes időtartama alatt az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászattal töltött összes nap száma; és

e) 

az engedély érvényességi idején kívül ejtett összes fogás (járulékos fogások).

(2)  

A tagállamok az alábbi információkat nyújtják be a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő azon halászhajókra vonatkozóan, amelyek nem kaptak engedélyt a kékúszójú tonhal aktív halászatára az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, de járulékos fogásként kékúszójú tonhalat fogtak:

a) 

a hajó neve és ICCAT-száma vagy – amennyiben az ICCAT nyilvántartásában nem szerepel – nemzeti lajstromozási száma; és

b) 

a hajó összes kékúszójútonhal-fogása.

(3)  
A tagállamok benyújtanak a Bizottságnak minden információt azokról a hajókról, amelyek nem szerepelnek az (1) és a (2) bekezdésben, de amelyekről ismert vagy feltételezhető, hogy az Atlanti-óceán keleti részén vagy a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra halásztak. A Bizottság azonnal továbbítja az említett információkat az ICCAT titkárságának, amint rendelkezésre állnak.

30. cikk

Közös halászati műveletek

(1)  
A kékúszójú tonhalra irányuló közös halászati műveletek csak akkor engedélyezhetők, ha a lobogó szerinti tagállam(ok) engedélyt ad(nak) az ilyen műveletekben részt vevő hajóknak. Az engedélyezéshez minden erszényes kerítőhálós hajótól meg kell követelni, hogy rendelkezzen a kékúszójú tonhal halászatához szükséges felszereléssel és egyéni kvótával, valamint, hogy feleljen meg a 32. cikkben meghatározott jelentéstételi kötelezettségeknek.
(2)  
A közös halászati műveletekre kiosztott kvótának meg kell egyeznie a részt vevő erszényes kerítőhálós hajóknak kiosztott kvóták összegével.
(3)  
Az uniós erszényes kerítőhálós hajók nem folytathatnak közös halászati műveleteket más szerződő felek erszényes kerítőhálós hajóival.
(4)  

A közös halászati műveletben való részvétel engedélyezése iránti kérelem formanyomtatványát a IV. melléklet határozza meg. Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a közös halászati műveletben részt vevő erszényes kerítőhálós hajóitól begyűjtse a következő információkat:

a) 

a közös halászati műveletek engedélyezésének kért időtartama;

b) 

az érintett gazdasági szereplők azonosítását lehetővé tevő adatok;

c) 

az egyes hajók kvótái;

d) 

az érintett fogásoknak a hajók közötti elosztási kulcsa; és

e) 

a rendeltetési hely szerinti halgazdaságokra vonatkozó információk.

(5)  
A tagállamok legalább 10 nappal a közös halászati művelet megkezdése előtt benyújtják a Bizottságnak a (4) bekezdésben említett információkat a IV. mellékletben meghatározott formátumban. A Bizottság ezeket az információkat legalább 5 nappal a halászati művelet megkezdése előtt továbbítja az ICCAT titkárságának és a közös halászati műveletben résztvevő többi halászhajó lobogó szerinti tagállamának.
(6)  
Vis maior esetén az (5) bekezdésben meghatározott határidők nem alkalmazandók a rendeltetési hely szerinti halgazdaságokra vonatkozó információk tekintetében. Ilyen esetekben a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül benyújtják a Bizottságnak a naprakésszé tett információkat, a vis maiort okozó események leírásával együtt. A Bizottság továbbítja ezeket az információkat az ICCAT titkárságának.

2. szakasz

Fogásnyilvántartás

31. cikk

Nyilvántartási követelmények

(1)  
Az uniós fogóhajók parancsnokai az 1224/2009/EK rendelet 14., 15., 23. és 24. cikkével, valamint e rendelet II. mellékletének A. szakaszával összhangban halászati naplót vezetnek a műveleteikről.
(2)  
Az uniós vontatóhajók, kisegítő hajók és feldolgozóhajók parancsnokai a II. melléklet B., C. és D. részében meghatározott követelményekkel összhangban kötelesek feljegyezni tevékenységeiket.

32. cikk

A hajóparancsnokok és a csapdák üzemeltetői által küldött fogási jelentések

(1)  
Az aktív halászatot folytató uniós fogóhajók parancsnokai a kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó engedélyük teljes időtartama alatt napi fogási jelentéseket küldenek a lobogójuk szerinti tagállamnak. A kikötőben tartózkodó hajók számára nem kötelezőek ezek a jelentések, kivéve, ha közös halászati műveletben vesznek részt. A jelentésekben megadott adatokat a hajónaplóból kell átvenni, azoknak magukban kell foglalniuk az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott kékúszójútonhal-halászat napját, időpontját és helyét (földrajzi szélesség és hosszúság), valamint a kifogott kékúszójú tonhalak tömegét és egyedszámát, beleértve a visszaengedéseket és az elpusztult egyedek visszadobását is. A hajóparancsnokok a III. mellékletben meghatározott vagy a tagállam által előírt formátumban küldik el a jelentéseket.
(2)  
Az erszényes kerítőhálós hajók parancsnokai minden egyes halászati műveletre vonatkozóan elkészítik az (1) bekezdésben említett napi fogási jelentéseket, ideértve az olyan műveleteket is, amelyek alkalmával nem volt fogás. A hajóparancsnok vagy meghatalmazott képviselői greenwichi középidő szerint 9 óráig elküldik az előző napra vonatkozó jelentéseiket a lobogó szerinti tagállamuknak.
(3)  
A kékúszójú tonhal aktív halászatában részt vevő csapdák üzemeltetői vagy azok meghatalmazott képviselői napi jelentéseket készítenek és a kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó engedélyük teljes időtartama alatt 48 óránként elküldik azokat a lobogó szerinti tagállamnak. Ezek a jelentések tartalmazzák a csapda ICCAT-nyilvántartási számát, a fogás napját és időpontját, a kifogott kékúszójú tonhalak tömegét és egyedszámát, beleértve azokat az eseteket is, amikor nem volt fogás, valamint a visszaengedéseket és az elpusztult egyedek visszadobását. Ezeket az információkat a III. mellékletben meghatározott formátumban kell elküldeni.
(4)  
Az erszényes kerítőhálós hajóktól eltérő halászhajók parancsnokai minden kedden, greenwichi középidő szerint 12 óráig továbbítják a lobogójuk szerinti tagállamnak az (1) bekezdésben említett jelentéseiket az előző vasárnap véget ért hétre vonatkozóan.

3. szakasz

Kirakodási és átrakási műveletek

33. cikk

Kijelölt kikötők

(1)  
Minden kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam kijelöli azokat a kikötőket, ahol engedélyezett a kékúszójú tonhalak kirakodása vagy átrakása. A kijelölt kikötőkre vonatkozó információkat bele kell foglalni a 11. cikkben említett éves halászati tervbe. A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a kijelölt kikötőkre vonatkozó információk bármiféle módosításáról. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.
(2)  

Ahhoz, hogy egy kikötő megkapja a kijelölt kikötői státuszt, a kikötő szerinti tagállamnak biztosítania kell a következő feltételek teljesülését:

a) 

meghatározott kirakodási és átrakási idők;

b) 

meghatározott kirakodási és átrakási helyek; és

c) 

olyan ellenőrző vizsgálati és felügyeleti eljárások, amelyek a 35. cikkel összhangban az összes kirakodási és átrakási időben, valamint az összes kirakodási és átrakási helyen biztosítják az ellenőrzést.

(3)  
A szerződő felek és a tagállamok által kijelölt kikötőkön kívül mindenhol tilos az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászott kékúszójú tonhal bármilyen mennyiségének fogóhajókból, valamint feldolgozóhajókból és kisegítő hajókból történő kirakodása vagy átrakása. Kivételes esetben a csapdából vagy ketrecből lehalászott elpusztult kékúszójú tonhalakat kisegítő hajóval egy feldolgozóhajóra lehet szállítani, amennyiben e szállításra az ellenőrző hatóság jelenlétében kerül sor.

▼M1

(4)  
Ezt a cikket a veszélyhelyzetbe vagy vis maior helyzetbe került halászhajóknak a nemzetközi jog szerinti, a kikötőbe való belépéshez fűződő jogának a sérelme nélkül kell alkalmazni.

▼B

34. cikk

A kirakodások előzetes bejelentése

(1)  
A 26. cikkben említett hajójegyzékben szereplő, legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokaira az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke alkalmazandó. Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke szerinti előzetes értesítést el kell küldeni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy szerződő fél illetékes hatóságának.

▼M1

(2)  

A 26. cikkben említett hajójegyzékben szereplő uniós halászhajók – ideértve a halfeldolgozó hajókat és a kisegítő hajókat – parancsnoka vagy annak képviselője a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább négy órával bejelenti legalább a következő információkat a lobogójuk szerinti tagállam vagy azon szerződő fél illetékes hatóságának, amelynek a kikötőjét vagy kirakodóhelyét használni kívánják:

a) 

az érkezés várható dátuma és időpontja;

b) 

a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége;

c) 

arra a földrajzi területre vonatkozó információ, ahol a fogás történt.

▼B

(3)  
Amennyiben az alkalmazandó uniós jog lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a várható érkezési időpontot megelőző négy órás időszaknál rövidebb értesítési határidőt alkalmazzanak, a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége érkezés előtt, az alkalmazandó értesítési határidő szerinti időpontban is bejelenthető. Ha a halászterület kevesebb mint négy órányi távolságra van a kikötőtől, a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége az érkezés előtt bármikor módosítható.
(4)  
A kikötő szerinti tagállam hatóságai nyilvántartást vezetnek a folyó évre vonatkozó összes előzetes értesítésről.

▼M1

(5)  
A kikötő szerinti tagállam illetékes ellenőrző hatóságai minden Unióban történő kirakodást ellenőriznek, egy bizonyos százalékukat pedig a kvótát, a flotta méretét és a halászati erőkifejtést figyelembe vevő kockázatértékelési rendszer alapján vizsgálatnak vetik alá. Az egyes tagállamok által elfogadott ellenőrzési rendszerek valamennyi részletét meg kell határozni a 14. cikkben említett éves nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati tervben.

▼B

(6)  
Az uniós fogóhajók parancsnokai – a hajó teljes hosszától függetlenül – a kirakodás befejezését követő 48 órán belül kirakodási nyilatkozatot nyújtanak be a kirakodás helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságainak és a lobogójuk szerinti tagállamnak. Az uniós fogóhajó parancsnoka felel a nyilatkozat teljességéért és pontosságáért, amelyet igazolnia is kell. A kirakodási nyilatkozatban szerepelnie kell legalább a kirakodott kékúszójú tonhalak mennyiségének és annak a fogási területnek, ahol azokat fogták. A kirakodott fogásokat kivétel nélkül le kell mérni. A kikötő szerinti tagállam a kirakodás befejezése után 48 órával kirakodási jelentést küld a lobogó szerinti tagállam vagy szerződő fél hatóságainak.

35. cikk

Átrakás

(1)  
A fedélzetükön kékúszójú tonhalat szállító uniós halászhajók, vagy uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók számára a tengeren végzett átrakás minden körülmények között tilos.
(2)  
Az (EU) 2017/2107 rendelet 52. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint 54. és 57. cikkének sérelme nélkül a halászhajók kizárólag az e rendelet 33. cikkében említett kijelölt kikötőkben rakhatják át a kékúszójútonhal-fogásokat.
(3)  
A fogadó halászhajó parancsnoka vagy annak képviselője a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább 72 órával átadja a kikötő szerinti állam illetékes hatóságainak az V. mellékletben meghatározott átrakási nyilatkozatmintában felsorolt információkat. Minden átrakáshoz az érintett átrakó halászhajó lobogója szerinti tagállam vagy szerződő fél előzetes engedélye szükséges. Emellett az átrakó hajó parancsnoka az átrakáskor tájékoztatja a hajó lobogója szerinti tagállamot vagy szerződő felet az V. melléklet szerint előírt időpontokról.
(4)  
A kikötő szerinti tagállam az érkezéskor átvizsgálja az átvevő hajót, és ellenőrzi az átrakási művelethez kapcsolódó mennyiségeket és dokumentumokat.

▼M1

(5)  
Az átrakási műveletekben részt vevő uniós halászhajók parancsnokainak vagy azok képviselőiknek a kikötői átrakás időpontját követően legkésőbb 5 munkanapon belül ki kell tölteniük és továbbítaniuk kell a lobogójuk szerinti tagállam illetékes hatóságainak az ICCAT átrakási nyilatkozatot. Az átrakó halászhajók parancsnokainak vagy azok képviselőiknek az V. mellékletben meghatározott formátummal összhangban kell kitölteniük az ICCAT átrakási nyilatkozatot. Az ICCAT átrakási nyilatkozatot az abban szereplő adatok keresztellenőrzésének megkönnyítése érdekében össze kell kapcsolni az eBCD-vel.

▼B

(6)  
A kikötő szerinti tagállam az átrakás befejezését követő 5 napon belül átrakási jelentést küld az átrakó halászhajó lobogója szerinti tagállam vagy szerződő fél hatóságának.
(7)  
A kijelölt kikötő szerinti tagállamok illetékes hatóságai minden átrakást átvizsgálnak.

4. szakasz

Jelentéstételi kötelezettségek

▼M1

36. cikk

A tagállamok által benyújtott fogási jelentések

Az egyes tagállamok kéthetente fogási jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak. E jelentéseknek a csapdákra és a fogóhajókra vonatkozóan a 32. cikkben előírt adatokat kell tartalmazniuk. Az információkat halászeszköztípus szerinti bontásban kell benyújtani. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

▼B

37. cikk

Értesítés a kvóta kimerítéséről

(1)  
Az 1224/2009/EK rendelet 34. cikkének való megfelelés mellett az egyes tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, amikor egy meghatározott halászeszközcsoport tekintetében megállapított kvóta felhasználása 80 %-ban kimerítettnek minősül.
(2)  
Az 1224/2009/EK rendelet 35. cikkének való megfelelés mellett az egyes tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, amikor valamely halászeszközcsoport, közös halászati művelet vagy erszényes kerítőhálós hajó vonatkozásában megállapított kvóta kimerítettnek minősül. Ehhez az információhoz mellékelni kell az azt igazoló hivatalos dokumentumokat, hogy a tagállam a flotta, a halászeszközcsoport, a közös halászati művelet vagy az egyéni kvótával rendelkező hajók vonatkozásában halászati tilalmat rendelt el vagy hajókat hívott vissza, valamint egyértelműen meg kell jelölni a tilalom dátumát és idejét.
(3)  
A Bizottság tájékoztatja az ICCAT titkárságát a kékúszójú tonhalra vonatkozó uniós kvóta kimerítésének időpontjáról.

5. szakasz

Megfigyelői programok

38. cikk

Nemzeti megfigyelői program

(1)  

Mindegyik tagállam biztosítja, hogy a kékúszójú tonhal aktív halászatában részt vevő halászhajókon és csapdákon tartózkodó, hivatalos azonosító okmánnyal rendelkező nemzeti megfigyelők tevékenysége legalább a következőkre kiterjedjen:

a) 

az aktív, nyílt vízi vonóhálós halászhajóinak 20 %-a (15 méteres hosszúság felett);

b) 

az aktív halászatot folytató hosszú horogsoros halászhajóinak 20 %-a (15 méteres hosszúság felett);

c) 

az aktív, csalit használó halászhajóinak 20 %-a (15 méteres hosszúság felett);

d) 

vontatóhajóinak 100 %-a;

e) 

a csapdákból történő lehalászási műveletek 100 %-a.

Azok a tagállamok, amelyek ötnél kevesebb, az első albekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt kategóriákba tartozó és a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajóval rendelkeznek, biztosítják, hogy a nemzeti megfigyelők tevékenysége a hajók kékúszójú tonhal aktív halászatával töltött idejének legalább 20 %-át lefedje.

▼M1

(2)  
Az (1) bekezdéstől eltérve, a tonhalfélék halgazdaságokból történő visszaengedése esetén a vontatóhajókon csak a 39. cikkben említett regionális ICCAT-megfigyelők lehetnek jelen.
(3)  
A nemzeti megfigyelők kötelezettségeit, felelősségeit és feladatait a VIII. melléklet határozza meg.

▼B

(4)  
Az egyes tagállamok megfigyelői programja keretében összegyűjtött adatokat és információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A Bizottság továbbítja az említett adatokat és információkat az SCRS-nek vagy adott esetben az ICCAT titkárságának.

▼M1

(5)  

E cikk alkalmazásában a tagállamok biztosítják az alábbiakat:

a) 

a megfigyelők időben és térben reprezentatív elosztása annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a fogásokkal, a halászati erőkifejtéssel és egyéb tudományos és gazdálkodási vonatkozásokkal kapcsolatban megfelelő és helyes adatokat és információkat kapjon, figyelembe véve a flották és a halászati tevékenység jellemzőit;

b) 

megbízható adatgyűjtési protokollok;

c) 

hogy a megfigyelők munkába állásuk előtt megfelelő képzésben részesüljenek és megszerezzék a szükséges jóváhagyást;

d) 

hogy a megfigyelők tevékenységük megkezdése előtt megkapják a tagállam illetékes hatóságán belüli azon kapcsolattartók listáját, akikhez az észrevételeket be kell jelenteniük;

e) 

a megvalósíthatóság határain belül, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területen a hajók és a csapdák tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarják;

f) 

hogy a halászhajók parancsnokai vagy a csapdák üzemeltetői hozzáférést biztosítsanak a megfigyelők számára a halászhajók fedélzetén vagy a csapdákon lévő elektronikus kommunikációs eszközökhöz.

▼B

39. cikk

ICCAT regionális megfigyelői program

(1)  
A tagállamok biztosítják az ICCAT e cikkben és a VIII. mellékletben meghatározott regionális megfigyelői programjának hatékony végrehajtását.
(2)  

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy regionális ICCAT-megfigyelő jelen legyen:

a) 

a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező valamennyi erszényes kerítőhálós hajón;

b) 

minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat erszényes kerítőhálós hajókról helyeznek át;

c) 

minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat csapdából szállítóketrecbe helyeznek át;

▼M1

d) 

a halgazdaság egyik ketrecéből egy szállítóketrecekbe való összes áthelyezés során, amelyet utána egy másik halgazdaságba vontatnak;

▼B

e) 

minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat halgazdaságokban ketrecbe helyeznek;

f) 

minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat halgazdaságokban lehalásznak; és

g) 

amikor kékúszójú tonhalat tenyésztőketrecből visszaengednek a tengerbe.

▼M1

(2a)  
Az (1) bekezdéstől eltérve, az érintett tagállam engedélyezheti a friss kékúszójú tonhal piacának ellátása céljából a halgazdaságokból történő, napi 1 000  kg-ot meg nem haladó és évente halgazdaságonként legfeljebb 50 tonna mennyiségű lehalászást, feltéve, hogy a halgazdaság helye szerinti tagállam által meghatalmazott nemzeti ellenőr az ilyen lehalászások 100 %-ánál a helyszínen tartózkodik és a teljes műveletet ellenőrzi. Az említett meghatalmazott nemzeti ellenőr a lehalászott mennyiségeket az eBCD-rendszerben is hitelesíti. Ilyen esetekben nem szükséges a regionális ICCAT-megfigyelő aláírása az eBCD lehalászással kapcsolatos információkra vonatkozó részében.

▼B

(3)  
Olyan erszényes kerítőhálós hajó, amelyen nem tartózkodik regionális ICCAT-megfigyelő, nem kaphat engedélyt kékúszójú tonhal halászatára.

▼M1

(4)  
A tagállamok biztosítják, hogy minden halgazdaságba kirendeljenek egy regionális ICCAT-megfigyelőt a ketrecbehelyezési és lehalászási műveletek teljes időtartamára. Vis maior esetén, és azt követően, hogy a halgazdaság helye szerinti tagállam igazolta a vis maiornak minősülő körülményeket, vagy amikor az ugyanazon halgazdaság helye szerinti tagállam által engedélyezett és ellenőrzött szomszédos halgazdaságok egy egységként közösen működnek, a tenyésztési műveletek folyamatosságának biztosítása érdekében egy regionális ICCAT-megfigyelő egyszerre több halgazdaságban is tevékenykedhet, amennyiben biztosított a regionális ICCAT-megfigyelő feladatainak megfelelő ellátása, és miután azt a halgazdaság helye szerinti tagállam igazolta.
(4a)  
A (4) bekezdéstől eltérve, az ugyanazon tagállam joghatósága tartozó két különböző halgazdaság közötti áthelyezés esetén egy regionális ICCAT-megfigyelő jelölhető ki a teljes folyamat lefedésére, beleértve a halaknak a vontató szállítóketrecbe történő áthelyezését, a halaknak az átadó halgazdaságból a rendeltetési hely szerinti halgazdaságba történő vontatását és a halak ketrecbe helyezését a rendeltetési hely szerinti halgazdaságban. Ebben az esetben a regionális ICCAT-megfigyelőt az átadó halgazdaságnak kell foglalkoztatnia, és a költségeket az átadó és a rendeltetési hely szerinti halgazdaságnak meg kell osztania, kivéve, ha e halgazdaságok üzemeltetői másként határoznak.

▼B

(5)  

Az ICCAT regionális megfigyelőinek feladatai elsősorban a következők:

a) 

a halászati és tenyésztési műveletek megfigyelése és nyomon követése az ICCAT vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel összhangban, beleértve a ketrecbe helyezés idején a sztereoszkopikus kamerafelvételekhez való hozzáférés révén, amely lehetővé teszi a hosszúság mérését és a megfelelő tömeg becslését;

b) 

az ITD-k és a BCD-k aláírása, amennyiben az azokban foglalt információk összhangban vannak saját megfigyeléseivel. Ellenkező esetben a regionális ICCAT-megfigyelő jelzi a jelenlétét és az egyet nem értés okait az ITD-ken és a BCD-ken, külön megemlítve a be nem tartott szabály(oka)t vagy eljárás(oka)t;

c) 

tudományos munka végzése, az SCRS iránymutatásai alapján történő mintagyűjtést is beleértve.

▼M1

(6)  
A parancsnokok, a személyzet tagjai, valamint a halgazdaságok, a csapdák és a hajók üzemeltetői semmilyen módon nem akadályozhatják, nem félemlíthetik meg, nem zavarhatják, illetve indokolatlanul semmilyen módon nem befolyásolhatják a regionális ICCAT-megfigyelőket feladataik ellátásában.
(7)  
A regionális ICCAT-megfigyelőkre vonatkozó kötelezettségeket, felelősségeket és feladatokat a VIII. melléklet határozza meg.

▼B

6. szakasz

Áthelyezési műveletek

40. cikk

Áthelyezési engedély

▼M1

(1)  

Az áthelyezési művelet kezdete előtt, az önkéntes áthelyezést is beleértve, az átadó üzemeltető előzetes áthelyezési értesítést küld a lobogó szerinti, halgazdaság helye szerinti, illetve a csapda helye szerinti tagállamnak, amelyben feltünteti a következőket:

a) 

a kékúszójú tonhal áthelyezendő egyedeinek száma és becsült tömege;

b) 

a fogóhajó, a vontatóhajók, a halgazdaság vagy a csapda neve és ICCAT-nyilvántartási száma;

c) 

a fogás napja és helye;

d) 

az áthelyezés napja és várható ideje;

e) 

a becsült helyzet (földrajzi szélesség és hosszúság), ahol az áthelyezésre sor kerül, valamint az átadó és átvevő halketrecek számai;

f) 

a rendeltetési hely szerinti halgazdaság neve és ICCAT-száma;

g) 

az átadó halgazdaság neve és ICCAT-száma, ha a halgazdaság ketrecéből szállítóketrecbe történik áthelyezés;

h) 

a két halgazdaság ketreceinek ketrecszáma és a halgazdaságon belüli áthelyezések esetén az esetlegesen érintett szállítóketrecek ketrecszáma.

▼M1 —————

▼M1

(3)  
A 45c. cikkben említett egyedi azonosító számot kell hozzárendelni az élő kékúszójú tonhal áthelyezéséhez és a kapcsolódó szállításhoz használt valamennyi ketrechez.

▼B

(4)  
Az a tagállam, amelyhez az (1) bekezdés alapján az áthelyezési értesítést küldték minden egyes áthelyezési művelethez engedélyszámot rendel, amelyet közöl a halászhajó parancsnokával vagy adott esetben a csapda vagy a halgazdaság üzemeltetőjével. Az engedélyszám a tagállam hárombetűs kódjából, az évet jelölő négy számból, valamint az engedély megadását (AUT) vagy megtagadását (NEG) jelölő három betűből áll, amelyeket sorszámok követnek.

▼M1

(5)  
Az (1) bekezdésben említett tagállam az előzetes áthelyezési értesítés benyújtását követő 48 órán belül engedélyezi az áthelyezést, vagy megtagadja annak engedélyezését. Az áthelyezés nem kezdhető meg az előzetes engedély száma nélkül, amely jelzi, hogy az engedély megadására (AUT) sor került.

▼B

(6)  
Az áthelyezési engedély nincs hatással a ketrecbehelyezési művelet későbbi megerősítésére.

▼M1

(7)  
Az önkéntes és ellenőrzési célú áthelyezésekhez nem kell új áthelyezési engedélyt kérni.

▼B

41. cikk

▼M1

Az áthelyezésre vonatkozó engedély megtagadása és a kékúszójú tonhal ezt követő visszaengedése

▼B

(1)  

Az a tagállam, amelyhez a 40. cikk (1) bekezdése alapján az előzetes áthelyezési értesítést küldték megtagadja az áthelyezést, ha az előzetes áthelyezési nyilatkozat beérkezésekor úgy ítéli meg, hogy:

a) 

a fogóhajó vagy csapda, amely a bejelentés szerint a halat fogta, nem rendelkezett elegendő kvótával;

▼M1

b) 

a fogóhajótól vagy a csapdától nem érkezett megfelelő módon jelentés a kékúszójú tonhal egyedeinek számáról és tömegéről, vagy a kékúszójú tonhal egyedeinek ketrecbe helyezése nem volt engedélyezve;

c) 

a fogóhajó vagy csapda, amely a bejelentés szerint a halat fogta, nem rendelkezett a kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó, a 27. vagy a 28. cikknek megfelelően kiadott érvényes halászati engedéllyel;

d) 

a bejelentés szerint az áthelyezett halat fogadó vonóhajó nem szerepel az ICCAT-nak a 26. cikkben említett, egyéb halászhajókra vonatkozó nyilvántartásában, vagy nincs felszerelve teljesen működőképes VMS rendszerrel vagy azzal egyenértékű nyomkövető berendezéssel; vagy

e) 

a rendeltetési hely szerinti halgazdaság nem szerepel aktív halgazdaságként a kékúszójútonhal-tenyésztő létesítmények ICCAT-nyilvántartásában.

▼B

(2)  
Amennyiben az a tagállam, amelyhez a 40. cikk (1) bekezdése alapján az áthelyezési értesítést küldték megtagadja az áthelyezést, haladéktalanul visszaengedési utasítást ad ki a fogó- vagy a vontatóhajó parancsnokának, illetve adott esetben a csapda vagy a halgazdaság üzemeltetőjének, hogy tájékoztassa őket az áthelyezés megtagadásáról, és a XII. melléklettel összhangban kötelezze őket a halak tengerbe való visszaengedésére.

▼M1

(3)  
A VMS-nek a halgazdaságba történő szállítás során bekövetkező műszaki meghibásodása esetén a vontatóhajót egy másik, teljesen működőképes VMS-sel felszerelt vontatóhajóval kell felváltani, vagy a hajón a lehető leghamarabb, de legkésőbb a műszaki meghibásodás után 72 órán belül új, működő VMS-t kell telepíteni vagy használni. Ez a 72 órás határidő kivételesen meghosszabbítható vis maior vagy bizonyított működési korlátok esetén. A műszaki hibáról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot, amely tájékoztatja az ICCAT titkárságát. A hajóparancsnok vagy annak képviselője a műszaki hiba észlelésétől annak orvoslásáig megfelelő távközlési eszközökkel óránként tájékoztatja a lobogó szerinti tagállam ellenőrző hatóságait a halászhajó naprakész földrajzi koordinátáiról.

▼B

42. cikk

ICCAT áthelyezési nyilatkozat

▼M1

(1)  

Az áthelyezési művelet végén az átadó üzemeltető a VI. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően kitölti az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot (a továbbiakban: az ITD), és továbbítja azt a következőknek:

a) 

a lobogó szerinti vagy a csapda helye szerinti tagállam illetékes hatóságai;

b) 

a regionális ICCAT-megfigyelő, amennyiben kötelező e megfigyelő jelenléte; és

c) 

adott esetben a vontatóhajó parancsnoka vagy a rendeltetési hely szerinti halgazdaság üzemeltetője.

▼B

(2)  
Az ITD nyomtatványokat az áthelyezési művelet kiindulási pontja szerinti, a halászhajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam hatóságai megszámozzák. A ITD nyomtatványok számának tartalmaznia kell a tagállam hárombetűs kódját, amelyet az évet jelölő négy számjegy, egy háromjegyű sorszám és a hárombetűs „ITD” jelzés követ (MS-20**/xxx/ITD).

▼M1

(3)  
Az áthelyezés során a halakkal együtt az eredeti ITD-t is el kell juttatni a rendeltetési hely szerinti halgazdaságba, ahol a kékúszójútonhal-egyedeket ketrecbe helyezik.

Amikor az első áthelyezés során egy fogást az erszényes kerítőhálóból vagy a csapdából egynél több szállítóketrecbe helyeznek át, az átadó üzemeltetőnek az ITD eredeti példányából másodpéldányt kell készítenie.

További áthelyezés esetén az átadó vontatóhajó parancsnokának az ITD 3. szakaszának (További áthelyezések) kitöltésével kell naprakésszé tennie az ITD-t, majd a naprakész ITD-t az átvevő vontatóhajó rendelkezésére kell bocsátania.

Az ITD egy példányát az átadó fogó- vagy vontatóhajók fedélzetén kell tartani, vagy azt az átadó csapda vagy az átadó halgazdaság üzemeltetőjének kell őriznie, és annak a halászati idény időtartama alatt ellenőrzés céljából bármikor hozzáférhetőnek kell lennie.

▼B

(4)  
Az áthelyezési műveletet végző hajók parancsnokai a II. melléklettel összhangban kötelesek jelentést készíteni tevékenységeikről.

▼M1

(5)  
Az azon halakkal kapcsolatos információkat, amelyekről az áthelyezés során vagy a halaknak a rendeltetési hely szerinti halgazdaságba történő szállítása során észlelték, hogy elpusztultak, a XIII. melléklettel összhangban kell rögzíteni.

▼B

43. cikk

Videokamerás felügyelet

▼M1

(1)  

Az átadó üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az áthelyezést a vízben lévő videokamerával nyomon kövessék, hogy meghatározzák az áthelyezett kékúszójútonhal-egyedek számát, kivéve a ketrecek két vontatóhajó közötti áthelyezését, amely nem jár élő kékúszójútonhal-egyedek ketrecek közötti mozgatásával. A videofelvétel készítése során a videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó, a X. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak megfelelően kell eljárni.

Az átadó üzemeltető szerinti tagállam minden illetékes hatósága megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az átadó üzemeltető haladéktalanul rendelkezésre bocsássa a vonatkozó videofelvételek példányait:

a) 

az első áthelyezés és bármely önkéntes áthelyezés esetén a regionális ICCAT-megfigyelőnek, az átvevő vontatóhajó parancsnokának, valamint a halászati út végén az átadó üzemeltető lobogója vagy csapdájának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának;

b) 

további áthelyezések esetén az átadó vontatóhajó fedélzetén lévő nemzeti megfigyelőnek, az átvevő vontatóhajó parancsnokának és a vontatási út végén az átadó vontatóhajó lobogó szerinti tagállama illetékes hatóságának;

c) 

két különböző halgazdaság közötti áthelyezés esetén a regionális ICCAT-megfigyelőnek, az átvevő vontatóhajó parancsokának és az átadó üzemeltető halgazdaságának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának; valamint

d) 

ha a nemzeti vagy ICCAT-ellenőr jelen van az áthelyezési művelet során, az említett ellenőrnek.

(1a)  
A halakkal együtt az érintett videofelvételt is el kell juttatni a rendeltetés helye szerinti halgazdaságba. A csapdákon, a halgazdaságokban vagy az átadó hajók fedélzetén meg kell őrizni a videofelvétel másolatát, és annak a halászati idény időtartama alatt ellenőrzés céljából bármikor hozzáférhetőnek kell lennie.

▼B

(2)  
Amennyiben az SCRS felkéri a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésre a videofelvételek másolatait, a tagállamok ezeket a másolatokat a Bizottság rendelkezésére bocsátják, amely továbbítja azokat az SCRS-nek.

▼M1

(3)  
Az átadó üzemeltetőnek, valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságainak legalább 3 évig meg kell őrizniük az áthelyezéssel kapcsolatos videofelvételeket, és azokat az ellenőrzési és végrehajtási célokból szükséges ideig meg kell tartaniuk.

43a. cikk

Önkéntes és ellenőrzési célú áthelyezések

(1)  
Ha a 43. cikkben említett videofelvétel nem felel meg a videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó, a X. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak, és különösen, ha annak minősége és tisztasága nem elégséges az áthelyezett kékúszójútonhal-egyedek számának meghatározásához, az átadó üzemeltető önkéntes áthelyezéseket végezhet.
(2)  
Ha nem került sor önkéntes áthelyezésre, vagy ha az önkéntes áthelyezés ellenére sem lehet meghatározni az áthelyezésre kerülő kékúszójútonhal-egyedek számát, az átadó üzemeltető lobogója vagy csapdájának vagy halgazdaságának helye szerinti tagállam illetékes hatósága ellenőrzési célú áthelyezést rendel el, amelyet addig kell megismételni, amíg a videofelvétel minősége lehetővé nem teszi az áthelyezésre kerülő kékúszójútonhal-egyedek számának meghatározását.
(3)  
Az önkéntes és az ellenőrzési célú áthelyezések során a halakat üres ketrecbe kell áthelyezni. Az áthelyezett kékúszójútonhal-egyedeknek az érvényes önkéntes vagy ellenőrzési célú áthelyezés során meghatározott számát kell felhasználni a halászati napló és az ITD kitöltéséhez, valamint az eBCD vonatkozó szakaszainak kitöltéséhez.
(4)  
A szállítóketrecnek az erszényes kerítőhálós hajótól, a csapdától vagy a halgazdasági ketrectől való elválasztása addig nem történhet meg, amíg az erszényes kerítőhálós hajó fedélzetén lévő, vagy a halgazdaságban vagy csapdánál jelen lévő regionális ICCAT-megfigyelő el nem végezte a vonatkozó feladatokat.
(5)  
Amennyiben az önkéntes áthelyezésekről készült videofelvétel minősége még mindig nem teszi lehetővé az áthelyezett egyedek számának meghatározását, az átadó üzemeltető szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a szállítóketreceknek az erszényes kerítőhálós hajótól, a csapdától vagy a halgazdaságtól való elválasztását. Ebben az esetben az átadó üzemeltető szerinti tagállam illetékes hatósága elrendeli az érintett szállítóketrecek ajtóinak pecséttel való lezárását a XVa. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően, és előírja, hogy egy meghatározott időben és helyen, a lobogó, a csapda vagy a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jelenlétében ellenőrzési célú áthelyezéseket hajtsanak végre.
(6)  
Abban az esetben, ha a lobogó, a csapda vagy a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem tudnak jelen lenni az ellenőrzési célú áthelyezéskor, az ellenőrzési célú áthelyezésre egy regionális ICCAT-megfigyelő jelenlétében kerül sor. Ebben az esetben az áthelyezésre kerülő kékúszójútonhal-egyedek tulajdonjogával rendelkező halgazdaság üzemeltetője felelős a regionális ICCAT-megfigyelő ellenőrzési célú áthelyezés ellenőrzése céljából történő kirendeléséért.

▼M1

44. cikk

Az átadó üzemeltető szerinti tagállam illetékes hatósága általi vizsgálat

(1)  

Az átadó üzemeltető szerinti tagállam illetékes hatóságai kivizsgálnak minden olyan esetet, amikor:

a) 

az átadó üzemeltető által az ITD-ben bejelentett kékúszójútonhal-egyedek száma és a kékúszójútonhal-egyedeknek a regionális ICCAT-megfigyelő vagy adott esetben a nemzeti megfigyelő által meghatározott száma között 10 %-nál nagyobb eltérés van;

b) 

a regionális ICCAT-megfigyelő nem írta alá az ITD-t.

Az első albekezdés a) pontjában említett 10 %-os hibahatárt az átadó üzemeltető adatainak százalékában kell kifejezni.

A vizsgálat megkezdésekor az átadó üzemeltető szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja az érintett vontatóhajók lobogója szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságát a vizsgálatról, és gondoskodik arról, hogy a vizsgálat lezárásáig ne engedélyezzék az érintett szállítóketrecből vagy -ketrecbe történő áthelyezést.

Adott esetben a vizsgálatnak ki kell terjednie az összes vonatkozó videofelvétel elemzésére. Az ilyen vizsgálatot a halgazdaságban történő ketrecbe helyezés időpontja előtt, de mindenképpen a vizsgálat megindításától számított 96 órán belül le kell zárni, kivéve a vis maior esetét. A vizsgálat eredményeinek megszületéséig ketrecbe helyezés nem engedélyezhető, és az eBCD-ben nem hitelesíthető az erre vonatkozó szakasz.

(2)  
Minden olyan áthelyezési művelet esetében, ahol videofelvételre van szükség, az átadó üzemeltető által az ITD-ben bejelentett áthelyezésre kerülő kékúszójútonhal-egyedek száma és az átadó üzemeltető szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatósága által megállapított egyedszám közötti, 10 %-nál nagyobb eltérés az érintett halászhajó, csapda vagy halgazdaság potenciális meg nem felelésének minősül.

▼B

45. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e szakasz alkalmazására vonatkozó operatív eljárások meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼M1

45a. cikk

Az ITD-k és eBCD-k módosításai tengeri ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat követően

Ha egy tengeri ellenőrzést vagy egyvizsgálatot követően megállapítást nyer, hogy az áthelyezésre kerülő kékúszójútonhal-egyedek száma több mint 10 %-kal eltér az ITD-ben és az eBCD-ben bejelentettől, az átadó üzemeltető helye szerinti tagállam illetékes hatósága az említett ellenőrzés vagy vizsgálat eredményének tükrében módosítja az eBCD-t.

▼B

7. szakasz

Ketrecbehelyezési műveletek

▼M1

45b. cikk

Általános rendelkezések

(1)  
Minden halgazdaság helye szerinti tagállam kijelöl egy olyan illetékes hatóságot, amely felelős a joghatósága alatt végzett ketrecbehelyezési műveletekre vonatkozó információk gyűjtésének és ellenőrzésének koordinálásáért, a joghatósága alá tartozó halgazdaságokban végzett tevékenységek ellenőrzéséért, valamint a ketrecbe helyezett tonhalat kifogó hajók vagy csapdák esetében a lobogó szerinti, valamint a csapda helye szerinti tagállam és szerződő felek illetékes hatóságai felé történő jelentéstételért és az azokkal történő együttműködésért.
(2)  
A kékúszójú tonhal halászatával és tenyésztésével kapcsolatos valamennyi tevékenységet a 14. cikk alapján benyújtott éves nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati tervben meghatározott ellenőrzésnek kell alávetni.
(3)  
A ketrecbe helyezéssel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő tagállamok információt cserélnek és együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a ketrecbe helyezésre szánt kékúszójútonhal-egyedek száma és tömege pontos legyen és összhangban legyen az erszényes kerítőhálós hajó parancsnoka vagy a csapda üzemeltetője által bejelentett és az eBCD megfelelő szakaszaiban közölt fogási mennyiségekkel.
(4)  
A halgazdaság helye szerinti tagállamok biztosítják, hogy a halgazdaságok üzemeltetői mindenkor pontos tervrajzzal rendelkezzenek a halgazdaságaikról, amelyen az összes ketrec tekintetében feltüntetik a 45c. cikkben említett egyedi azonosító számokat és a ketrecek halgazdaságban elfoglalt egyedi elhelyezkedését. Az említett tervrajzot ellenőrzés céljából mindenkor a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága és a halgazdaságba kihelyezett regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani. A tervrajz naprakésszé tétélét minden esetben előzetesen be kell jelenteni a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságának. A tervrajzot minden olyan esetben naprakésszé kell tenni, amikor módosul a tenyésztőketrecek száma vagy elosztása.
(5)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága legalább 3 évig megőriz a joghatósága alá tartozó halgazdaságokban végzett ketrecbehelyezési műveletekkel kapcsolatos valamennyi információt, dokumentációt és anyagot, és az információkat mindaddig tárolja, amíg az a végrehajtás érdekében szükséges. Ez a kötelezettség értelemszerűen vonatkozik a halgazdaságok üzemeltetőire a halgazdaságaikban végzett ketrecbehelyezési műveletek tekintetében.

45c. cikk

Egyedi azonosítószám

(1)  
A kékúszójútonhal-halászati kampány kezdete előtt a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága egyedi azonosító számot (a továbbiakban: a ketrecszám) rendel a joghatósága alá tartozó halgazdaságokhoz kapcsolódó minden egyes ketrechez, beleértve a halak halgazdaságba történő szállításához használt ketreceket is.
(2)  
A ketrecszámokat egy egyedi számozási rendszernek megfelelően kell kiadni, amelyeknek legalább a halgazdaság helye szerinti tagállamot azonosító háromjegyű alfanumerikus kódot és azt követően három számjegyet kell tartalmazniuk. A ketrecszámok állandó érvényűek és nem vihetők át egyik ketrecről a másikra.
(3)  
A ketrecszámokat a ketrec gyűrűjének két ellentétes oldalán, a vízvonal felett kell felfesteni vagy felpecsételni, az azon háttérrel kontrasztos színben, amelyre felfestették vagy felpecsételték, és azoknak ellenőrzés céljából bármikor láthatónak és olvashatónak kell lenniük. A betűk és számok magasságának legalább 20 cm-nek kell lennie, a vonalvastagságnak pedig legalább 4 cm-nek.
(4)  
A (3) bekezdéstől eltérve, a ketrecszám ketrecen való feltüntetésére alternatív módszerek is megengedettek, feltéve, hogy ugyanolyan garanciát nyújtanak a láthatóságra, az olvashatóságra és a sérthetetlenségre.

45d. cikk

Ketrecbe helyezésre vonatkozó engedély

(1)  
Minden ketrecbehelyezési művelet a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eljárás hatálya alá tartozik.
(2)  

A halgazdaság üzemeltetőjének ketrecbe helyezésre vonatkozó, a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállítandó engedélyt kell kérnie. A ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélynek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) 

a ketrecbe helyezendő kékúszójútonhal-egyedek száma és tömege az ITD-ben említettek szerint;

b) 

a vonatkozó ITD;

c) 

az érintett eBCD-k száma, amint azt a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatósága igazolta és hitelesítette;

d) 

a szállítás során elpusztult halakról szóló összes jelentés, a XIII. mellékletnek megfelelően rögzítve.

(3)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága jelenti a (2) bekezdésben említett információkat az érintett, kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállamok vagy szerződő felek illetékes hatóságainak, és megerősítést kér arra vonatkozóan, hogy a ketrecbehelyezési művelet engedélyezhető-e.
(4)  
A kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállamok illetékes hatóságai 3 munkanapon belül értesítik a halgazdaság helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságát arról, hogy az érintett ketrecbehelyezési művelet engedélyezhető-e vagy azt el kell-e utasítani. Elutasítás esetén a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága meghatározza az elutasítás indokait. Az elutasításnak tartalmaznia kell az ebből következő visszaengedési utasítást.
(5)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt az érintett kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatósága által adott megerősítés kézhezvételét követően haladéktalanul kiadja. E megerősítés hiányában a ketrecbehelyezési műveletet a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága nem engedélyezheti.
(6)  
A ketrecbe helyezés nem engedélyezhető, ha a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedély tárgyát képező halakat nem kíséri a (2) bekezdésben előírt valamennyi információ.
(7)  
A 44. cikkben említett, a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatósága által lefolytatott vizsgálat eredményéig a ketrecbe helyezés nem engedélyezhető, és az eBCD megfelelő, a fogási információkra és élő halak kereskedelmével kapcsolatos információkra vonatkozó szakaszai nem hitelesíthetők.
(8)  
Ha a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt a halgazdaság helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatósága nem adja ki 1 hónapon belül azt követően, hogy a halgazdaság üzemeltetője kérelmezte a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt, a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága a XII. melléklettel összhangban elrendeli az érintett szállítóketrecben lévő összes hal visszaengedését, és eljár ennek érdekében. A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul tájékoztatja a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam vagy szerződő fél érintett illetékes hatóságát, valamint az ICCAT titkárságát a visszaengedésről.

▼M1

46. cikk

A ketrecbe helyezésre vonatkozó engedély megadásának elutasítása

(1)  

A fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam illetékes hatósága elutasítja a ketrecbe helyezés jóváhagyását, ha úgy ítéli meg, hogy:

a) 

a fogóhajónak vagy a halat kifogó csapdának nem volt elegendő kvótája, amely lefedné a ketrecbe helyezendő kékúszójú tonhalat;

b) 

a fogóhajó vagy a csapda nem megfelelő módon jelentette be a ketrecbe helyezendő halak mennyiségét; vagy

c) 

a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezik a kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó, a 27. vagy a 28. cikkel összhangban kiadott érvényes halászati engedéllyel.

(2)  

Ha a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam elutasítja a ketrecbe helyezés jóváhagyását, akkor:

a) 

tájékoztatnia kell a halgazdaság helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságát; és

b) 

fel kell kérnie a halgazdaság helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságát, hogy foglalja le a fogásokat, és a halakat engedje vissza a tengerbe.

46a. cikk

Ketrecbe helyezés

(1)  
A vontatóhajónak a halgazdaság közelébe érkezésekor a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy a vontatóhajó legalább 1 tengeri mérföld távolságra maradjon a halgazdaság bármely létesítményétől, amíg a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága fizikailag jelen nem lesz. Az említett vontatóhajók helyzetét és tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(2)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága nem engedélyezheti a ketrecbe helyezés megkezdését az említett hatóságnak és a regionális ICCAT-megfigyelőnek a jelenléte nélkül, illetve azt megelőzően, hogy a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállamok vagy szerződő felek illetékes hatóságai kitöltötték és hitelesítették volna az eBCD megfelelő, a fogási információkra és az élő halak kereskedelmével kapcsolatos információkra vonatkozó szakaszait.
(3)  
Tilos a szállítóketreceket – a halak olyan áttelepítése nélkül, amely lehetővé teszi sztereoszkopikus kamerás felvételek készítését – a halgazdaságban tenyésztőketrecekként lehorgonyozni.
(4)  
A kékúszójútonhal-egyedeknek a vontatóketrecből a tenyésztőketrecbe történő átszállítását követően a halgazdaság helye szerinti tagállam ellenőrző hatósága biztosítja, hogy a kékúszójú tonhal egyedeit tartalmazó tenyésztőketrecek mindenkor pecséttel le legyenek zárva. A pecsét felbontása csak a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jelenlétében és annak engedélye alapján lehetséges. A halgazdaság helye szerinti tagállam ellenőrző hatósága protokollokat hoz létre a tenyésztőketrecek lezárására vonatkozóan, amely protokolloknak biztosítaniuk kell a hivatalos pecsétek használatát és azt, hogy ezeket a pecséteket úgy helyezzék el, hogy megakadályozzák az ajtóknak a pecsétek feltörése nélküli kinyitását.
(5)  
A halgazdaság helye szerinti tagállamok biztosítják, hogy a kékúszójútonhal-fogások külön ketrecekben vagy ketreccsoportokban, egymástól a lobogó szerinti származási tagállam vagy szerződő fél és a fogási év alapján elkülönítve kerüljenek elhelyezésre. Azonban, ha a kékúszójú tonhalat közös halászati művelet keretében fogták ki, az érintett fogásokat külön ketrecekben vagy ketreccsoportokban kell elhelyezni, egymástól a közös halászati művelet és a fogási év alapján elkülönítve.
(6)  
A halakat minden év augusztus 22-e előtt ketrecbe kell helyezni, kivéve, ha a halgazdaságért felelős tagállam illetékes hatóságai ennek elmulasztását alaposan megindokolják, beleértve a vis maiort is, és az indokolást a ketrecbehelyezési jelentés benyújtásakor csatolják. A halakat semmilyen esetben sem lehet ketrecbe helyezni az adott év szeptember 7-e után. A fenti határidők a halgazdaságok közötti áthelyezésekre nem alkalmazandók.

47. cikk

A kékúszójú tonhal fogásainak dokumentálása

A halgazdaság helye szerinti tagállamok nem engedélyezhetik az olyan kékúszójútonhal-fogások ketrecbe helyezését, amelyeket nem kísérnek az ICCAT által az (EU) 2023/2833 rendelet ( 4 ) szerinti fogási dokumentációs program keretében megkövetelt dokumentumok. A dokumentációnak pontosnak és teljes körűnek kell lennie, és azt a fogóhajók lobogója szerinti vagy a fogást ejtő csapda helye szerinti tagállamnak, illetve szerződő félnek hitelesítenie kell.

▼M1 —————

▼M1

49. cikk

A ketrecbehelyezési műveletek rögzítése ellenőrző kamerákkal és a ketrecbehelyezési nyilatkozat

(1)  
A halgazdaság helye szerinti tagállamok gondoskodnak arról, hogy ellenőrző hatóságaik hagyományos és sztereoszkopikus kamerák segítségével egyaránt nyomon kövessék a ketrecbehelyezési műveleteket. Minden egyes ketrecbehelyezési műveletről videofelvételt kell készíteni, összhangban a videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó, a X. mellékletben meghatározott minimumelőírásokkal.
(2)  
Amennyiben a ketrecbe helyezett kékúszójútonhal-egyedek számának és tömegének meghatározásához használt, ellenőrző kamerával rögzített videofelvételek minősége nem felel meg a videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó, a X. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak, a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága elrendeli az ellenőrzési célú ketrecbe helyezést, amíg lehetővé nem válik a kékúszójútonhal-egyedek számának és tömegének meghatározása. A ketrecbehelyezési művelet megismétléséhez nincs szükség új ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyre.
(3)  
Ellenőrzési célú ketrecbe helyezés esetén a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az átadó halgazdaság ketrecét pecséttel lezárják, és hogy a ketrecet az új ketrecbehelyezési műveletet megelőzően ne lehessen manipulálni. Az ellenőrzési célú ketrecbe helyezéshez használt átvevő tenyésztőketreceknek üresnek kell lenniük.
(4)  
A ketrecbehelyezési művelet befejezésekor a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy a regionális ICCAT-megfigyelő azonnal hozzáférjen az összes ellenőrző kamerával rögzített videofelvételhez, és másolatot készíthessen annak érdekében, hogy a felvételek elemzésének feladatát szükség szerint más időpontban vagy más helyen teljesíthesse.
(5)  
A halgazdaság helye szerinti tagállamok biztosítják, hogy a halgazdaság üzemeltetője minden egyes ketrecbehelyezési műveletről a tényleges ketrecbehelyezési műveletet követő 1 héten belül ICCAT ketrecbehelyezési nyilatkozatot nyújtson be a XIV. mellékletben meghatározott minta felhasználásával.

50. cikk

Vizsgálat indítása és lefolytatása

(1)  
Amennyiben egy fogási művelet esetében a kékúszójú tonhalak ketrecbe helyezés alatt álló egyedeinek a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága által az 51. cikk (3) bekezdésével összhangban közölt száma több mint 10 %-kal eltér az eBCD-ben vagy az ITD-ben fogottként és/vagy áthelyezettként bejelentett mennyiségtől, a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága vizsgálatot indít azon pontos fogási tömeg meghatározása érdekében, amelyet le kell vonni a nemzeti kékúszójútonhal-kvótából.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett vizsgálat alátámasztására a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága bekéri az összes kiegészítő információt és a vonatkozó videofelvételek elemzésének eredményeit, amelyeket az érintett szállítási és ketrecbehelyezési műveletben részt vevő lobogó szerinti és halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságai végeztek.
(3)  
A tagállamok illetékes hatóságai – beleértve azon hajók lobogó szerinti tagállamait is, amelyek részt vettek a halak szállításában – aktívan együttműködnek, többek között a rendelkezésére álló valamennyi információ és dokumentáció megosztása révén.
(4)  
A kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága a vizsgálatot a ketrecbe helyezés eredményeinek a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága általi közlésétől számított 1 hónapon belül lezárja.
(5)  
Az érintett hajó vagy csapda által kifogott, bejelentett kékúszójú tonhal-egyedek és a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága által a vizsgálat eredményeként meghatározott szám közötti, 10 %-nál nagyobb eltérés potenciálisan az érintett hajó vagy csapda meg nem felelésének minősül.
(6)  
Az (1) és az (5) bekezdésben említett 10 %-os hibahatárt a halászhajó parancsnoka vagy a parancsnok képviselője, vagy a csapda üzemeltetője vagy a csapda üzemeltetőjének képviselője által bejelentett számadatok százalékában kell kifejezni, és az egyes ketrecbehelyezési műveletek szintjén kell alkalmazni.
(7)  
A kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam meghatározza a kékúszójú tonhalnak a kékúszójú tonhalra vonatkozó nemzeti kvótájából levonandó tömegét, figyelembe véve a ketrecbe helyezett mennyiségeket, amelyeket a XI. melléklettel összhangban számolnak ki, biztosítva, hogy a ketrecbe helyezéskor mért tömeget a vadon élő halakra vonatkozó hossz-tömeg arány, valamint a XIII. melléklettel összhangban a bejelentett mortalitás alapján számítsák ki.
(8)  
Amikor azonban az e cikk (1) bekezdésében említett vizsgálat arra a következtetésre jut, hogy a kékúszójútonhal-egyedek a XIII. mellékletben meghatározottak szerint elveszített halak, az elveszített halak tömegét a XIII. mellékletnek megfelelően le kell vonni a tagállam kvótájából, úgy, hogy a fogásban található kékúszójútonhal-egyedeknek a lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága által meghatározott számát, amely a vizsgálat keretében az első áthelyezés videofelvételeinek elemzése alapján adódik, megszorozzák a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága által közölt, a ketrecbe helyezéskor mért átlagos egyedtömeggel.
(9)  
A (8) bekezdéstől eltérve, a halaknak a rendeltetési hely szerinti halgazdaságig történő szállításában részt vevő lobogó szerinti tagállammal folytatott konzultációt követően a lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy nem vonja le a tagállam kvótájából a vizsgálat során elveszítettnek minősített halakat, amennyiben a veszteségeket az üzemeltető vis maiorként megfelelően dokumentálta (pl. a sérült ketrecről készített képek, meteorológiai jelentések révén), a vonatkozó információkat az eseményt követően azonnal közölte az üzemeltető szerinti tagállam illetékes hatóságával, és a veszteségek nem eredményeztek ismert mortalitást.

51. cikk

A ketrecbe helyezés alatt álló kékúszójú tonhalak egyedszámának és tömegének meghatározására vonatkozó intézkedések és programok

(1)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága a halgazdaság üzemeltetője által az egyes ketrecbe helyezésekről rendelkezésre bocsátott videofelvételek elemzésével meghatározza a ketrecbe helyezés alatt álló kékúszójútonhal-egyedek számát és tömegét. Az említett elemzés elvégzéséhez a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a XI. mellékletben meghatározott eljárásokat követik.
(2)  
Ha a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága által meghatározott egyedszám vagy tömeg és az ICCAT ketrecbehelyezési nyilatkozatban bejelentett megfelelő adatok között 10 %-nál nagyobb eltérés van, a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága vizsgálatot indít az eltérés okainak megállapítása érdekében, és adott esetben kiigazítja a ketrecbe helyezett kékúszójútonhal-egyedek számát és/vagy tömegét. Ezt a 10 %-os hibahatárt a halgazdaság üzemeltetője által megadott adatok százalékában kell kifejezni.
(3)  
A ketrecbehelyezési művelet, vagy – közös halászati művelet vagy ugyanazon tagállam csapdái esetében – az említett közös halászati művelethez vagy az említett csapdákhoz kapcsolódó utolsó ketrecbehelyezési művelet befejezését követően a halgazdaság helye szerinti tagállam a XI. melléklet B. szakaszának 2. pontjával összhangban közli a XI. mellékletben említett sztereoszkopikus program eredményeit a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállammal vagy szerződő féllel.
(4)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam a (3) bekezdésben említett sztereoszkopikus program eredményeit közli azzal a szervezettel is, amely az ICCAT regionális megfigyelői programot az ICCAT megbízásából működteti.
(5)  
A (3) bekezdésben említett sztereoszkopikus programot a XI. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani. Alternatív módszerek csak akkor alkalmazhatók, ha azokat az ICCAT éves ülésén jóváhagyta.
(6)  
A halgazdaságok helye szerinti minden tagállam minden év szeptember 30-ig benyújtja a Bizottságnak a sztereoszkopikus programmal vagy az (5) bekezdésben említett alternatív módszerekkel kapcsolatos eljárásokat és eredményeket, hogy azokat minden év október 31-ig továbbítsák az SCRS-nek.
(7)  
A halgazdaság üzemeltetőjének a XIII. melléklettel összhangban jelentést kell tennie minden olyan kékúszójú tonhalról, amely a ketrecbehelyezési művelet során elpusztul.
(8)  

A kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam a XII. mellékletben megállapított eljárásokkal összhangban visszaengedési utasítást ad ki a ketrecbe helyezett azon mennyiségek tekintetében, amelyek meghaladják a kifogott és áthelyezett halak bejelentett mennyiségeit, amennyiben:

a) 

egyetlen ketrecbehelyezési művelet vagy egy közös halászati művelethez kapcsolódó valamennyi ketrecbehelyezési művelet esetében az 50. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálat a sztereoszkopikus program eredményeinek közlésétől számított 10 munkanapon belül nem fejeződik be; vagy

b) 

az 50. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a kékúszójú tonhalak egyedszáma és/vagy átlagos tömege meghaladja a kifogott és áthelyezett kékúszójú tonhalak bejelentett egyedszámát és/vagy átlagos tömegét.

A többlet visszaengedését az ellenőrző hatóságok jelenlétében kell elvégezni.

(9)  
A sztereoszkopikus program eredményeit fel kell használni az arról történő döntéshez, hogy szükséges-e a visszaengedés, a ketrecbehelyezési nyilatkozatokat és a BCD vonatkozó szakaszait pedig ennek megfelelően kell kitölteni. A halak visszaengedésének elrendelése esetén a halgazdaság üzemeltetőjének kérelmeznie kell, hogy a visszaengedés megfigyelése céljából legyen jelen valamely nemzeti ellenőrző hatóság és egy regionális ICCAT-megfigyelő.

52. cikk

Ketrecbehelyezési műveletekhez kapcsolódó visszaengedések

(1)  
A visszaengedendő halak meghatározását a XI. melléklet B. szakaszának 3. pontja szerint kell elvégezni.
(2)  
Ha a ketrecbe helyezés alatt álló kékúszójú tonhal tömege meghaladja a kifogottként és/vagy áthelyezettként bejelentett tömeget, a kifogó lobogó szerinti vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága visszaengedési utasítást ad ki, és erről haladéktalanul tájékoztatja a halgazdaság helye szerinti érintett tagállam illetékes hatóságát. A visszaengedési utasítást a XI. melléklet B. szakaszának 3. pontjával összhangban kell kiadni, figyelembe véve – a XI. melléklet B. szakaszának 5. pontjával összhangban – a közös halászati művelet vagy a csapda szintjén történő esetleges kompenzációt.
(3)  
A visszaengedési műveletet a XII. mellékletben meghatározott protokollal összhangban kell végrehajtani.

▼M1 —————

▼B

56. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e szakaszban megállapított rendelkezések alkalmazására vonatkozó eljárások meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼M1

7a. szakasz

Lehalászási műveletek

56a. cikk

Lehalászás

(1)  
A halgazdaságokban vagy csapdákban tevékenykedni szándékozó feldolgozóhajóknak legalább 48 órával a halgazdaságok vagy csapdák területére való megérkezésük előtt előzetes értesítést kell küldeniük a halgazdaság vagy a csapda helye szerinti tagállamnak. Az előzetes értesítésnek tartalmaznia kell legalább az érkezés dátumát és becsült időpontját, valamint az arra vonatkozó információt, hogy a feldolgozóhajó fedélzetén van-e kékúszójú tonhal, és ha igen, akkor részletesen meg kell adnia a rakomány adatait, beleértve a feldolgozott és az élőtömegben kifejezett mennyiségeket, valamint a fedélzeten lévő kékúszójú tonhal eredetére (halgazdaság vagy csapda és tagállam vagy szerződő fél) vonatkozó adatokat.
(2)  

A halgazdaságokban vagy csapdákban végzett bármilyen lehalászási művelethez a halgazdaság vagy a csapda helye szerinti tagállam engedélye szükséges. E célból a kékúszójú tonhalat lehalászni szándékozó halgazdaság vagy csapda üzemeltetőjének engedélykérelmet kell benyújtani a halgazdaság vagy a csapda szerinti tagállamhoz, amely kérelemnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

— 
a lehalászás időpontja vagy időszaka,
— 
a kékúszójú tonhal lehalászni kívánt egyedeinek becsült mennyiségei egyedszámban és kg-ban kifejezve,
— 
a kékúszójú tonhal lehalászni kívánt egyedeihez tartozó eBCD-szám,
— 
a műveletben részt vevő kisegítő hajók adatai, és
— 
a lehalászott kékúszójú tonhal rendeltetése (feldolgozóhajó, export, helyi piac stb.).
(3)  
Az elpusztuláshoz közel álló kékúszójútonhal-egyedek kivételével semmilyen lehalászási művelet nem engedélyezhető azelőtt, hogy az 50. cikk (7)–(9) bekezdésével összhangban megállapították volna a kvótafelhasználás eredményeit, és elvégezték volna a kapcsolódó visszaengedéseket.
(4)  
Lehalászási műveletekre nem kerülhet sor csapdák esetében a nemzeti megfigyelőnek, halgazdaságban történő lehalászás esetében pedig a regionális ICCAT-megfigyelőnek a jelenléte nélkül. A halfeldolgozó hajókra szállított halak esetében a nemzeti megfigyelő vagy a regionális ICCAT-megfigyelő a halfeldolgozó hajóról végezheti vonatkozó feladatait.
(5)  
A halgazdaság vagy csapda helye szerinti tagállamok illetékes hatóságai ellenőrzik és keresztellenőrzik a tagállamuk joghatósága alá tartozó halgazdaságokban és csapdákban végzett valamennyi lehalászási művelet eredményeit, felhasználva a birtokukban lévő összes vonatkozó információt. A halgazdaság vagy csapda helye szerinti tagállam illetékes hatóságai ellenőrzik a feldolgozóhajókra szánt kékúszójú tonhalra irányuló összes lehalászási műveletet, valamint kockázatelemzés alapján a többi lehalászási művelet egy bizonyos százalékát.
(6)  
Ha a kékúszójú tonhal rendeltetési helye egy halfeldolgozó hajó, a halfeldolgozó hajó parancsnokának vagy annak képviselőjének feldolgozási nyilatkozatot kell kitöltenie. Ha a lehalászott kékúszójú tonhalat közvetlenül a kikötőben kívánják kirakodni, a halgazdaság vagy a csapda üzemeltetőjének lehalászási nyilatkozatot kell kitöltenie. A feldolgozási és a lehalászási nyilatkozatokat a lehalászásnál jelen lévő nemzeti megfigyelőnek vagy regionális ICCAT-megfigyelőnek hitelesítenie kell.
(7)  
A feldolgozási és lehalászási nyilatkozatokat a lehalászási művelettől számított 48 órán belül e-mailben továbbítani kell a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a XVb. mellékletben meghatározott minta használatával.

7b. szakasz

Ellenőrzési tevékenységek a halgazdaságokban a ketrecbe helyezést követően

56b. cikk

Halgazdaságokon belüli áthelyezések

(1)  
Halgazdaságon belüli áthelyezésre nem kerülhet sor a halgazdaság helye szerinti illetékes hatóság engedélye és jelenléte nélkül. Minden egyes áthelyezést ellenőrző kamerákkal kell rögzíteni, hogy igazolják az áthelyezett kékúszójútonhal-egyedek számát. A videofelvételeknek meg kell felelniük a videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó, a X. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak. A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága nyomon követi és ellenőrzi ezeket az áthelyezéseket, valamint biztosítja azt, hogy minden halgazdaságon belüli áthelyezést rögzítsenek az eBCD-rendszerben.
(2)  
A ketrecbe helyezés 5. cikk 30. pontja szerintit fogalommeghatározásától eltérve, a kékúszójú tonhal egyedeinek ugyanazon halgazdaság két különböző helye közötti, szállítóketrecben történő áttelepítése (a továbbiakban: a halgazdaságon belüli áthelyezés) a 7. szakasz alkalmazásában nem minősül ketrecbe helyezésnek.
(3)  
A halgazdaságon belüli áthelyezések során a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az azonos lobogó szerinti származású és az azonos közös halászati műveletből származó halak átcsoportosítását, feltéve, hogy fenntartják a nyomonkövethetőséget és az SCRS növekedési rátáinak alkalmazhatóságát.
(4)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságának és a halgazdaság üzemeltetőjének legalább 3 évig meg kell őriznie a joghatósága alá tartozó halgazdaságokban végzett halgazdaságokon belüli áthelyezések valamennyi videofelvételét, és az információkat mindaddig meg kell őriznie, amíg az a végrehajtás érdekében szükséges.

56c. cikk

Átvitel

(1)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága a következő erszényes kerítőhálós hajós és csapdás halászati idény kezdete előtt alaposan felméri a joghatósága alá tartozó halgazdaságokban tartott élő kékúszójú tonhal átvitt mennyiségét. E célból az érintett élő kékúszójú tonhalakat üres ketrecekbe kell áthelyezni, és az áthelyezett kékúszójútonhal-egyedek számának és tömegének meghatározása érdekében ellenőrző kamerák segítségével meg kell azokat figyelni.
(2)  
Az (1) bekezdéstől eltérve, a kékúszójú tonhalnak az olyan évekből és olyan ketrecekből történő átvitelét, amelyekben, illetve amelyekből nem történt lehalászás, az 56e. cikkben meghatározott szúrópróbaszerű ellenőrzési eljárás alkalmazásával évente ellenőrizni kell.
(3)  
Az átvitt élő kékúszójú tonhalat a halgazdaságban külön ketrecekben vagy ketreccsoportokban kell elhelyezni, és a közös halászati művelet vagy ugyanazon csapda szerinti származási tagállam vagy szerződő fél és a fogási év alapján kell elkülöníteni.
(4)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az átvitelek értékeléséhez szükséges áthelyezések ellenőrző kamerával készített videofelvételei megfeleljenek a videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó, a X. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak, és hogy a kékúszójú tonhal átvitt egyedei számának és tömegének meghatározása összhangban legyen a XI. melléklet A. szakaszával.
(5)  
Amíg az SCRS ki nem dolgoz egy algoritmust a hizlalt, tenyésztett, vagy hizlalt és tenyésztett halak hosszának tömegre történő átváltására, az átvitt kékúszójútonhal-egyedek tömegét az SCRS által készített legfrissebb növekedésiráta-táblázatok alapján kell meghatározni.
(6)  
A kékúszójútonhal-egyedek számában adódó azon eltérést, amely az átvitel értékeléséből származó egyedszám és a lehalászás után várt egyedszám között mutatkozik, a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága megfelelően kivizsgálja, valamint rögzíti az eBCD-rendszerben. Többlet esetén a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága elrendeli a kékúszójú tonhal megfelelő számú egyedének visszaengedését. A visszaengedési műveletet a XII. melléklettel összhangban kell végrehajtani. Az eltéréseknek a halgazdaság különböző ketrecei közötti kiegyenlítése nem megengedett. A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága legfeljebb 5 %-os hibahatárt engedélyezhet a kékúszójú tonhal egyedeinek az átvitel értékelése révén megállapított száma és a ketrecben lévő egyedek várt száma között.
(7)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága legalább 3 évig megőrzi a joghatósága alá tartozó halgazdaságokban az átvitelre irányulóan végzett értékelésekről készült videofelvételt és az összes vonatkozó dokumentációt, és ezeket az információkat mindaddig megőrzi, amíg az a végrehajtás érdekében szükséges.

56d. cikk

Éves átviteli nyilatkozat

(1)  

A halgazdaság helye szerinti tagállamok illetékes hatóságai kitöltik és a felülvizsgált tenyésztésszervezési tervhez csatolva, az átvitel értékelésének befejezését követően 10 napon belül továbbítják a Bizottság részére az éves átviteli nyilatkozatot. Az említett nyilatkozatnak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) 

lobogó szerinti tagállam;

b) 

a halgazdaság neve és ICCAT-száma;

c) 

a fogás éve;

d) 

az átvitt fogásoknak megfelelő eBCD-re való hivatkozások;

e) 

ketrecszámok;

f) 

a kékúszójú tonhal átvitt egyedeinek mennyisége (kg-ban kifejezve) és darabszáma;

g) 

átlagos tömeg;

h) 

az átvitel értékelését célzó egyes műveletekre vonatkozó információk: dátum és ketrecszámok; és

i) 

adott esetben a halgazdaságon belüli korábbi áthelyezésekre vonatkozó információk.

A Bizottság az éves átviteli nyilatkozatot az átvitel értékelését célzó művelet befejezését követő 15 napon belül továbbítja az ICCAT titkárságának.

(2)  
A sztereoszkopikus rendszerről szóló jelentést adott esetben csatolni kell az éves átviteli nyilatkozathoz.

56e. cikk

Szúrópróbaszerű ellenőrzések

(1)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez a joghatósága alá tartozó halgazdaságokban. A (2) bekezdésben említett minimális szúrópróbaszerű ellenőrzéseket a ketrecbehelyezési műveletek befejezése és a következő év első ketrecbe helyezése között kell elvégezni a halgazdaságokban. Az ilyen ellenőrzések során a kékúszójú tonhal valamennyi egyedét kötelezően át kell helyezni a tenyésztőketrecekből másik tenyésztőketrecekbe annak érdekében, hogy a kékúszójú tonhal egyedeinek számát ellenőrző videofelvételek segítségével meg lehessen számolni.
(2)  
Minden halgazdaság helye szerinti tagállam meghatározza a joghatósága alá tartozó egyes halgazdaságokban elvégzendő szúrópróbaszerű ellenőrzések minimális számát. A szúrópróbaszerű ellenőrzések számának el kell érnie az egyes halgazdaságokban lévő ketrecek számának legalább 10 %-át a ketrecbehelyezési műveletek befejezése után, és halgazdaságonként legalább egy ellenőrzést el kell végezni, szükség esetén felfelé kerekítve. Az ellenőrizendő ketrecek kiválasztásának kockázatelemzésen kell alapulnia. A 14. cikkben említett tagállami nyomonkövetési, ellenőrzési és ellenőrző vizsgálati tervnek tükröznie kell az elvégzendő szúrópróbaszerű ellenőrzések tervezését.
(3)  
Bár nem kötelező, a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága legfeljebb 2 naptári nappal korábban előzetes értesítést küldhet az érintett halgazdaságoknak arról, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzésre fog sor kerülni. Ebben az esetben a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag az érintett halgazdaságba való megérkezésekor tájékoztathatja a halgazdaság üzemeltetőjét a kiválasztott ketrecekről.
(4)  
A halgazdaságok üzemeltetőinek minden megfelelő lépést meg kell tenniük a szúrópróbaszerű ellenőrzések elősegítése érdekében, és amennyiben sor került előzetes értesítésre, gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi eszköz rendelkezésre álljon ahhoz, hogy a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága bármikor, a halgazdaság bármely ketrecében elvégezhesse a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket.
(5)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága törekszik arra, hogy lerövidítse a szúrópróbaszerű ellenőrzések elrendelése és az ellenőrzési műveletek végrehajtásának időpontja közötti időtartamot. A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy a szúrópróbaszerű ellenőrzés elvégzése előtt a halgazdaság üzemeltetőjének ne legyen lehetősége az érintett ketrecek manipulálására.
(6)  
A szúrópróbaszerű ellenőrzést követően a kékúszójú tonhal egyedeinek a szúrópróbaszerű ellenőrzések révén megállapított száma és a ketrecben lévő egyedek várt száma közötti bármilyen eltérést megfelelően ki kell vizsgálni és rögzíteni kell az eBCD-rendszerben. Többlet esetén a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága elrendeli a kékúszójú tonhal megfelelő számú egyedének visszaengedését. A visszaengedési műveletet a XII. melléklettel összhangban kell végrehajtani. Az eltéréseknek a halgazdaság különböző ketrecei közötti kiegyenlítése nem megengedett. A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága 5 %-os hibahatárt engedélyezhet a kékúszójú tonhal egyedeinek az ellenőrzési célú áthelyezés révén megállapított száma és a ketrecben lévő egyedek várt száma között.
(7)  
A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága legalább 3 évig megőrzi a joghatósága alá tartozó halgazdaságokban végzett szúrópróbaszerű ellenőrzésekről készült valamennyi videofelvételt, és ezeket az információkat mindaddig megőrzi, amíg az a végrehajtás érdekében szükséges.
(8)  
A szúrópróbaszerű ellenőrzések eredményeit a Bizottság a 17. cikkel összhangban, az egyes tagállamokra alkalmazandó új erszényes kerítőhálós hajós halászati idény kezdete előtt közli az ICCAT titkárságával az ICCAT Megfelelési Bizottságának való továbbítás céljából.

56f. cikk

Halgazdaságok közötti áthelyezések

(1)  
A kékúszójú tonhal élő egyedeit két különböző halgazdaság között csak a halgazdaságok helye szerinti érintett tagállamok illetékes hatóságainak előzetes írásbeli engedélyével lehet áthelyezni.
(2)  
Az átadó halgazdaság ketrecéből a szállítóketrecbe történő áthelyezésnek meg kell felelnie a 6. szakaszban meghatározott követelményeknek, beleértve a kékúszójú tonhal áthelyezett egyedeinek számát igazoló videofelvételt, az ITD kitöltését és a műveletnek a regionális ICCAT-megfigyelő általi ellenőrzését.
(3)  
A (2) bekezdés ellenére, amennyiben a teljes tenyésztőketrecet átszállítják a rendeltetési hely szerinti halgazdaságba, a műveletet nem szükséges videofelvételen rögzíteni, és a ketrecet pecséttel lezártan kell a rendeltetési hely szerinti halgazdaságba szállítani.
(4)  
A kékúszójú tonhal rendeltetési hely szerinti halgazdaságban történő ketrecbe helyezése a 46a. és a 49. cikkben, valamint az 51. cikk (1), (2) és (7) bekezdésében a ketrecbehelyezési műveletekre vonatkozóan megállapított követelmények hatálya alá tartozik, beleértve a ketrecbe helyezett kékúszójútonhal-egyedek számát és tömegét igazoló videofelvételt, valamint a műveletnek a regionális ICCAT-megfigyelő általi ellenőrzését. A más halgazdaságból származó, ketrecbe helyezés alatt álló kékúszójútonhal-egyedek tömegének meghatározása mindaddig nem alkalmazandó, amíg az SCRS ki nem dolgoz egy algoritmust a hossznak a hizlalt vagy tenyésztett halak, vagy mindkettő tömegére történő átszámítására.

▼B

8. szakasz

Nyomon követés és felügyelet

57. cikk

Műholdas hajómegfigyelési rendszer

▼M1

(1)  
Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésétől eltérve, a lobogó szerinti tagállamok e rendelet XV. mellékletével összhangban a legalább 12 méter teljes hosszúságú valamennyi halászhajójuk és – hosszúságuktól függetlenül – valamennyi vontatóhajójuk tekintetében VMS-t vezetnek be. Valamennyi ilyen hajónak legalább kétóránként egyszer üzeneteket kell továbbítania, kivéve a vontatóhajókat és az erszényes kerítőhálós hajókat, amelyeknek legalább óránként kell üzeneteket továbbítaniuk.
(2)  
Azon halászhajóknak, amelyeknek az (1) bekezdésnek megfelelően VMS rendszerrel kell rendelkezniük, az engedélyezési időszakuk előtt legalább 5 nappal el kell kezdeniük megküldeni VMS-adataikat az ICCAT titkárságának és az adatküldést a halászati engedélyezési időszakuk vége után legalább 5 napig folytatniuk kell, kivéve, ha a Bizottsághoz ezt megelőzően arra vonatkozó kérelmet küldtek, hogy a hajót töröljék az ICCAT hajónyilvántartásából.

▼B

(3)  
Ellenőrzés céljából a parancsnok vagy annak képviselője gondoskodik arról, hogy a VMS-adatoknak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajók általi megküldése nem szakad meg a hajók kikötői tartózkodásának ideje alatt, kivéve, ha létezik egy kikötői be- és kijelentkezési rendszer.
(4)  
A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket halászati felügyelő központjaik valós időben és https adatátviteli formátumban továbbítsák a Bizottságnak és az általa kijelölt szervnek. A Bizottság ezeket az üzeneteket továbbítja az ICCAT titkárságának.
(5)  

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

▼M1

a) 

a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket az (1) bekezdésben meghatározottak szerint továbbítsák a Bizottságnak;

▼B

b) 

a VMS műszaki hibája esetén a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 25. cikkének (1) bekezdése értelmében alternatív eszközök útján kapott üzeneteket azoknak a halászati felügyelő központjaikba való beérkezéstől számított 24 órán belül továbbítsák a Bizottságnak;

▼M1

ba) 

A VMS műszaki meghibásodása esetén az érintett vontatóhajót egy másik, teljes mértékben működőképes VMS rendszerrel rendelkező vontatóhajóval kell helyettesíteni; ha nem áll rendelkezésre másik vontatóhajó, a lehető leghamarabb, de legkésőbb 72 órán belül új, működőképes VMS-t kell a fedélzetre telepíteni, vagy ha már telepítették, akkor azt kell használni, kivéve vis maior esetén, amelyről értesíteni kell az ICCAT titkárságát; eközben a parancsnoknak vagy a parancsnok képviselőjének az esemény észlelésétől és/vagy közlésétől kezdve óránként megfelelő távközlési eszközökkel közölniük kell a lobogó szerinti tagállam ellenőrző hatóságaival a vontatóhajó aktuális földrajzi koordinátáit;

▼B

c) 

a Bizottságnak továbbított üzenetek (egyedi azonosítókkal történő) számozása az üzenetek többszörös elküldésének elkerülése érdekében folyamatos legyen;

d) 

a Bizottságnak továbbított üzenetek eleget tegyenek a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak.

(6)  
Minden tagállam biztosítja az ellenőrhajóik rendelkezésére bocsátott valamennyi üzenet bizalmas kezelését, és azok kizárólagosan tengeren végzett ellenőrző vizsgálatok céljára történő felhasználását.

9. szakasz

Ellenőrző vizsgálat és jogérvényesítés

58. cikk

Az ICCAT közös nemzetközi ellenőrzési rendszere

(1)  
A közös nemzetközi ellenőrző vizsgálati tevékenységeket az ICCAT-nak a nemzeti joghatóságon kívül eső vizek nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó, az e rendelet IX. mellékletében meghatározott közös nemzetközi ellenőrzési rendszerével (a továbbiakban: ICCAT-rendszer) összhangban kell elvégezni.
(2)  
Azok a tagállamok, amelyek halászhajói engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhal kifogására, ellenőröket jelölnek ki, és az ICCAT-rendszer keretében ellenőrző vizsgálatokat folytatnak a tengeren.
(3)  
Ha valamely tagállam az egyezmény hatálya alá tartozó területen bármikor több mint 15, a lobogója alatt közlekedő halászhajóval halászik kékúszójú tonhalra, az érintett tagállam egészen addig, amíg a hajók ott tartózkodnak, tengeri ellenőrzés és ellenőrző vizsgálat céljából, kockázatértékelés alapján ellenőrhajót működtet az egyezmény hatálya alá tartozó területen. Ezt a kötelezettséget akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a tagállamok az ellenőrhajó üzemeltetése céljából együttműködnek, vagy ha az egyezmény hatálya alá tartozó területen uniós ellenőrhajó tevékenykedik.
(4)  
A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az ICCAT-rendszer keretében uniós ellenőröket jelölhet ki.
(5)  
A (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv összehangolja az Unió felügyeleti és ellenőrző vizsgálati tevékenységeit. A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve olyan közös ellenőrző vizsgálati programokat dolgozhat ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió teljesítse az ICCAT-rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. Azok a tagállamok, amelyek halászhajói kékúszójú tonhalra halásznak, meghozzák az e programok végrehajtásának elősegítéséhez szükséges intézkedéseket, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.
(6)  
A tagállamok minden év április 1-jéig értesítik a Bizottságot azon ellenőrök és ellenőrhajók nevéről, akiket, illetve amelyeket az év során az ICCAT-rendszerben való részvételre ki szándékoznak jelölni. Ezen információk felhasználásával a Bizottság a tagállamokkal együttműködve minden évben az Uniónak az ICCAT-rendszerben való részvételére vonatkozó tervet dolgoz ki, amelyet elküld az ICCAT titkárságának és a tagállamoknak.

59. cikk

▼M1

Ellenőrző vizsgálatok feltételezett jogsértés esetén

▼B

A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajó fizikai ellenőrző vizsgálataira saját kikötőiben és a saját felügyelete alatt kerüljön sor, vagy – ha a halászhajó nem a tagállam kikötőjében tartózkodik – azokat egy általa kijelölt ellenőr végezze, amennyiben a halászhajó:

a) 

nem teljesítette a 31. és a 32. cikkben meghatározott nyilvántartási és jelentéstételi követelményeket; vagy

b) 

megsértette e rendeletet, vagy az 1005/2008/EK rendelet 42. cikkében, vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkében említett súlyos jogsértést követett el.

60. cikk

Keresztellenőrzések

(1)  
Az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkével összhangban minden tagállam ellenőrzi az ellenőrző vizsgálati és megfigyelői jelentések, a VMS-adatok és – adott esetben – az e-BCD-k, a halászhajói által vezetett hajónaplók, az áthelyezési és átrakási dokumentumok és a fogási dokumentumok információit és időben történő benyújtását.
(2)  
A tagállamok keresztellenőrzéseket végeznek valamennyi kirakodási, átrakási vagy ketrecbehelyezési művelet vonatkozásában a halászhajók naplójába bejegyzett fajonkénti mennyiségek vagy az átrakási nyilatkozatban rögzített fajonkénti mennyiségek, valamint a kirakodási nyilatkozatban vagy a ketrecbehelyezési nyilatkozatban rögzített mennyiségek, és bármely egyéb érintett dokumentumban – többek között számlákon vagy értékesítési bizonylatokban – szereplő mennyiségek összevetésével.

10. szakasz

Jogérvényesítés

▼M1

61. cikk

Jogérvényesítés

Az 1224/2009/EK rendelet 89–91. cikkének és különösen a tagállamok azon kötelezettségének sérelme nélkül, hogy megfelelő jogérvényesítési intézkedéseket hozzanak valamely halászhajó tekintetében, a halgazdaság helye szerinti tagállam megfelelő jogérvényesítési intézkedéseket hoz azon halgazdaság tekintetében, amelyek vonatkozóan az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban megállapítást nyert, hogy nem felel meg e rendelet 45b–52. cikkének. Ezek az intézkedések – a vétség súlyosságától függően és az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban – magukban foglalhatják az engedély felfüggesztését vagy a halgazdaságnak a halgazdaságok nemzeti jegyzékéből való törlését, és/vagy pénzbírság kiszabását.

▼B

VI. FEJEZET

Forgalmazás

62. cikk

A forgalmazással kapcsolatos intézkedések

(1)  
Az 1224/2009/EK, az 1005/2008/EK és az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) sérelme nélkül tilos az olyan kékúszójú tonhal uniós kereskedelme, kirakodása, behozatala, kivitele, ketrecben történő hizlalása vagy tenyésztése, újrakivitele és átrakása, amelyet nem kísér az e rendelet, valamint a kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási dokumentációs programra vonatkozó ICCAT-szabályokat végrehajtó uniós jogi aktusok által előírt pontos, hiánytalan és hitelesített dokumentáció.
(2)  

Tilos a kékúszójú tonhal uniós kereskedelme, behozatala, kirakodása, tenyésztési vagy hizlalási céllal történő ketrecbe helyezése, feldolgozása, kivitele, újrakivitele és átrakása, ha:

a) 

a kékúszójú tonhalat olyan halászhajóval vagy csapdával fogták, amelynek lobogó szerinti állama az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései alapján nem rendelkezik kvótával vagy fogási korláttal a kékúszójú tonhal halászatára; vagy

b) 

a kékúszójú tonhalat olyan fogóhajóval vagy csapdával fogták, amelynek egyéni kvótája vagy államának halászati lehetőségei a kifogás időpontjában ki voltak merítve.

(3)  
Az 1224/2009/EK, az 1005/2008/EK és az 1379/2013/EU rendelet sérelme nélkül, tilos minden olyan, hizlaló vagy tenyésztő gazdaságból származó kékúszójú tonhal uniós kereskedelme, behozatala, kirakodása, feldolgozása és kivitele, amely nem felel meg az (1) bekezdésben említett rendeleteknek.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

63. cikk

Értékelés

A Bizottság kérésére a tagállamok haladéktalanul részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendelet általuk történő végrehajtásáról. A tagállamoktól kapott információk alapján a Bizottság az ICCAT által meghatározott határidőre részletes jelentést nyújt be az ICCAT titkárságának a 19-04. sz. ICCAT-ajánlás végrehajtásáról.

64. cikk

Finanszírozás

Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) alkalmazásában ez a rendelet az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti többéves tervnek minősül.

65. cikk

Bizalmas adatkezelés

Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályokkal összhangban kell kezelni.

66. cikk

Módosítási eljárás

(1)  

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 67. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ICCAT által elfogadott, az Unióra és tagállamaira nézve kötelező intézkedésekkel való összhang megteremtése érdekében a következők tekintetében módosítsa ezt a rendeletet:

▼M1

a) 

a kékúszójú tonhal 8. cikk szerinti éves átvitele;

b) 

adatszolgáltatási határidők a 15. cikk (7) bekezdésében, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 24. cikk (4) bekezdésében, a 26. cikk (1) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 32. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 35. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 36. cikkben, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésében, az 50. cikk (4) bekezdésében, az 57. cikk (5) bekezdésének b) pontjában és az 58. cikk (6) bekezdésében meghatározottak szerint;

c) 

a halászati idények tekintetében a 17. cikk (1)–(4) bekezdésében előírt időszakok;

▼B

d) 

a 19. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális állományvédelmi referenciaméret;

e) 

a 13. cikkben, a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (1) bekezdésében, a 44. cikk (2) bekezdésében, az 50. cikkben és az 51. cikk (8) bekezdésében meghatározott százalékos arányok és referenciaparaméterek;

f) 

a 11. cikk (1) bekezdésében, a 24. cikk (1) bekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében, a 30. cikk (4) bekezdésében, a 34. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében és az 55. cikkben említett, a Bizottságnak benyújtandó információk;

g) 

a nemzeti megfigyelők és a regionális ICCAT-megfigyelők feladatai a 38. cikk (2) bekezdésében, illetve a 39. cikk (5) bekezdésében előírtak szerint;

h) 

a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározott áthelyezési engedély megtagadásának okai;

i) 

a fogások 46. cikk (4) bekezdése szerinti lefoglalásának, valamint a visszaengedés elrendelésének okai;

j) 

a hajók 58. cikk (3) bekezdésében meghatározott száma;

▼M1

k) 

az I–XVb. melléklet;

▼M1

l) 

a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott átviteli nyilatkozat tartalma és a ketrecbe helyezésre vonatkozó, a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott rendelkezések;

m) 

a halászati területek kijelölése, a halászhajók és a halászeszközök tekintetében a 17. cikk (2) bekezdésében foglalt eltérések, valamint a kékúszójú tonhal tenyésztési célú halászata tekintetében a 17. cikk (3) bekezdésében foglalt eltérések;

n) 

a regionális ICCAT-megfigyelők halgazdaságokba történő, a 39. cikk (4) bekezdése szerinti kijelölésének feltételei.

▼B

(2)  
Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott módosításoknak szigorúan a megfelelő, az Unióra nézve kötelező ICCAT-ajánlásokat érintő módosítások és/vagy kiigazítások végrehajtására kell korlátozódniuk.

67. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak a 66. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2023. október 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 66. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
A 66. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

68. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkével létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

69. cikk

Az 1936/2001/EK rendelet módosítása

Az 1936/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

a) 

a 3. cikk g)–j) pontját, a 4a., a 4b. és a 4c. cikket, valamint az Ia. mellékletet el kell hagyni;

b) 

az I. mellékletben a „Nagy tonhal: Thunnus thynnus” franciabekezdést el kell hagyni;

c) 

a II. mellékletben a „Thunnus thynnus: Nagy tonhal” sort el kell hagyni.

70. cikk

Az (EU) 2017/2107 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2107 rendeletben a 43. cikket el kell hagyni.

71. cikk

Az (EU) 2019/833 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/833 rendeletben a 53. cikket el kell hagyni.

72. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  
Az (EU) 2016/1627 rendelet hatályát veszti.
(2)  
A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, az e rendelet XVI. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

73. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A 19. CIKK ALAPJÁN HALÁSZATOT FOLYTATÓ FOGÓHAJÓKRA VONATKOZÓ EGYEDI FELTÉTELEK

1. Mindegyik tagállam gondoskodik a következő kapacitáskorlátozások betartásáról:

a) 

A kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival halászó hajóinak és pergetett horogsoros hajóinak maximális száma nem haladhatja meg a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2006-ban részt vevő hajók számát.

b) 

A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező kisüzemi flottáját alkotó hajóinak maximális száma nem haladhatja meg a kékúszójú tonhal halászatában 2008-ban részt vevő hajók számát.

c) 

Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajóinak maximális száma nem haladhatja meg a kékúszójú tonhal halászatában 2008-ban részt vevő hajók számát.

Mindegyik tagállam egyéni kvótákat oszt ki az érintett hajók számára.

2. A kiosztás során az egyes tagállamok:

— 
a kékúszójú tonhalra vonatkozó kvótájuk legfeljebb 7 %-át oszthatják ki a csalival halászó hajóiknak és a pergetett horogsoros hajóiknak. Franciaország esetében az ország lobogója alatt közlekedő, a Vizcayai-öbölben halászó, 17 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók legfeljebb 100 tonna legalább 6,4 kg tömegű vagy a farok tövéig mért 70 cm hosszúságú kékúszójú tonhalat foghatnak,
— 
a kékúszójú tonhalra vonatkozó kvótájuk legfeljebb 2 %-át allokálhatják a Földközi-tengeren friss hal kifogására irányuló part menti kisüzemi halászatra,
— 
a kékúszójú tonhalra vonatkozó kvótájuk legfeljebb 90 %-át oszthatják ki fogóhajóik számára az Adriai-tengeren tenyésztés céljából.

3. Az Adriai-tengeren a lobogója alatt közlekedő hajói által tenyésztés céljából kifogott kékúszójú tonhal egyedeinek legfeljebb 7 tömegszázalékára Horvátország 6,4 kg-os minimális tömeget vagy 66 cm-es, a farok tövéig mért minimális hosszúságot alkalmazhat.

4. Azok a tagállamok, amelyek csalival halászó hajói, horogsoros hajói, kézi horogsoros hajói és pergetett horogsoros hajói engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára, a következő farokjelölési követelményeket vezetik be:

— 
a farokjelöléseket közvetlenül a kirakodás után kell elhelyezni valamennyi kékúszójútonhal-példányon,
— 
a farokjelölések egyedi azonosító számmal rendelkeznek, amelyeket be kell vezetni a kékúszójútonhal-fogási dokumentumba, és minden, tonhalat tartalmazó csomag külsején olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni.




II. MELLÉKLET

A HALÁSZATI NAPLÓRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A.   FOGÓHAJÓK

A halászati naplóra vonatkozó minimumkövetelmények:

1. 

A napló oldalait számozni kell.

2. 

A naplót minden nap (éjfélig) vagy minden kikötőbe érkezés előtt ki kell tölteni.

3. 

Tengeren végzett ellenőrző vizsgálat esetén a naplót ki kell tölteni.

4. 

Az egyes oldalak egy másolatának a naplóban kell maradnia.

5. 

A naplót egy műveleti évnek megfelelő időtartamig a fedélzeten kell tartani.

A halászati napló tartalmára vonatkozó minimumkövetelmények:

1. 

A hajóparancsnok neve és címe.

2. 

A kihajózások napja és az indulási kikötő, az érkezések napja és az érkezési kikötő.

3. 

A hajó neve, lajstromozási száma, ICCAT-száma, nemzetközi rádióhívójele és (adott esetben) IMO-száma.

4. 

Halászeszközök:

a) 

FAO-kód szerinti típus;

b) 

méret (pl. hossz, szembőség, horgok száma).

5. 

A halászati út minden napján (legalább) egy sor bejegyzés a tengeren végzett műveletekről, a következők feltüntetésével:

a) 

tevékenység (pl. halászat, hajózás);

b) 

helymeghatározás: pontos napi helymeghatározás (fokban és percben), minden egyes halászati művelet során, vagy délben, ha az adott napon nem folytattak halászati tevékenységet;

c) 

a fogások feljegyzése, megadva többek között az alábbiakat:

— 
FAO-kód,
— 
kerekített tömeg (RWT) kg-ban naponta,
— 
egyedek száma naponta.

Az erszényes kerítőhálós hajók esetében ezeket az adatokat halászati műveletenként kell rögzíteni, beleértve azt is, ha nem volt fogás.

6. 

A hajóparancsnok aláírása.

7. 

Tömegmérési módszerek: becslés, mérlegelés a fedélzeten.

8. 

A naplót a halak élőtömege szerint kell vezetni, és fel kell tüntetni az értékeléskor használt átváltási együtthatókat.

A halászati naplókba kirakodás vagy átrakás esetén bejegyzendő alapvető információk:

1. 

A kirakodás vagy átrakás napja és a kikötő.

2. 

Termékek:

a) 

faj és kiszerelés FAO-kódonként;

b) 

a halegyedek vagy ládák száma és kg-ban megadott mennyisége.

3. 

A hajóparancsnok vagy a hajózási ügynök aláírása.

4. 

Átrakás esetén: a fogadó hajó neve, lobogója és ICCAT-száma.

A halászati naplókba ketrecbe való áthelyezés esetén bejegyzendő alapvető információk:

1. 

Az áthelyezési művelet dátuma, időpontja és helye (földrajzi szélesség/hosszúság).

2. 

Termékek:

a) 

a fajok azonosítása FAO-kóddal;

b) 

a halketrecbe átrakott fogás egyedszáma és kg-ban megadott tömege.

3. 

A vontatóhajó neve, lobogója és ICCAT-száma.

4. 

A rendeltetési hely szerinti halgazdaság neve és ICCAT-száma.

5. 

Közös halászati művelet esetén az 1–4. pontban foglalt információkon túlmenően a parancsnok a naplóban köteles rögzíteni a következőket:

a) 

a halat ketrecekbe áthelyező fogóhajók tekintetében:

— 
a fedélzeten tárolt fogás mennyisége,
— 
a hajó egyéni kvótájába beleszámolt fogásmennyiségek,
— 
a közös halászati műveletben részt vevő más hajók neve;
b) 

ugyanazon közös halászati művelet keretében a halzsákmány áthelyezésében részt nem vevő más fogóhajók tekintetében:

— 
a halászhajó neve, nemzetközi rádióhívójele és ICCAT-száma,
— 
egy megjegyzés arra vonatkozóan, hogy nem tároltak fogásokat a fedélzeten, illetve hogy nem helyeztek át fogásokat halketrecbe,
— 
a hajók egyéni kvótájába beleszámolt fogásmennyiségek,
— 
az a) pontban említett fogóhajó neve és ICCAT-száma.

B.   VONTATÓHAJÓK

1. A vontatóhajó parancsnoka a napi bontású naplóban köteles rögzíteni az áthelyezési művelet dátumát, időpontját és földrajzi helyét, az áthelyezett mennyiséget (egyedszám és kilogrammban kifejezett tömeg), a ketrec számát, valamint a fogóhajó nevét, lobogóját és ICCAT-számát, a műveletben részt vevő más hajó(k) nevét és ICCAT-számát, a rendeltetési hely szerinti halgazdaság nevét és ICCAT-számát, továbbá az ITD számát.

2. A kisegítő hajókra vagy más vontatóhajóra történő további áthelyezésekről jelentést kell tenni, amelyben meg kell adni az 1. pontban előírt valamennyi információt, valamint a kisegítő vagy vontatóhajó nevét, lobogóját és ICCAT-számát, továbbá az ITD számát.

3. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi áthelyezés részleteit. A napi bontású naplót a fedélzeten kell tartani és ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

C.   KISEGÍTŐ HAJÓK

1. A kisegítő hajó parancsnoka tevékenységéről köteles naponta beszámolni a naplóban, megjelölve többek között a dátumot, az időpontot, a tevékenység földrajzi helyét és a kékúszójú tonhal fedélzetre vett mennyiségeit, valamint annak a halászhajónak, illetve halgazdaságnak vagy csapdának a nevét, amelyhez a kisegítő hajó parancsnokának tevékenysége kapcsolódik.

2. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi tevékenység részleteit. A napi bontású naplót a fedélzeten kell tartani és ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

D.   FELDOLGOZÓHAJÓK

1. A feldolgozóhajó parancsnoka a napi bontású naplóban köteles rögzíteni a tevékenységek dátumát, időpontját és földrajzi helyét, valamint a kékúszójú tonhalak átrakott mennyiségét, továbbá – adott esetben – a halgazdaságoktól, csapdáktól vagy fogóhajóktól kapott kékúszójú tonhalak számát és tömegét. A parancsnoknak ezenkívül meg kell adnia a szóban forgó halgazdaságok, csapdák és fogóhajók nevét és ICCAT-számát.

2. A feldolgozóhajó parancsnoka köteles napi bontású feldolgozási naplót vezetni, megadva az áthelyezett vagy átrakott halak kerekített tömegét és egyedszámát, az alkalmazott átváltási tényezőt, valamint termékkiszerelésenként a tömeget és a mennyiséget.

3. A feldolgozóhajó parancsnoka köteles rakodási tervet készíteni, amelyen látható az egyes fajok és termékkiszerelések helye és mennyisége.

4. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi átrakás részleteit. A napi bontású naplót, a feldolgozási naplót, a rakodási tervet és az ICCAT átrakási nyilatkozatok eredeti példányait a fedélzeten kell tartani és azokat ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.




III. MELLÉKLET

FOGÁSI JELENTÉS FORMANYOMTATVÁNY



A fogási jelentés formanyomtatványa

Lobogó

ICCAT-szám

A hajó neve

A jelentés kezdő dátuma

A jelentés záró dátuma

A jelentés által lefedett időtartam (napokban)

A fogás dátuma

A fogás helye

Fogás

Közös halászati művelet esetén a hajónak tulajdonított fogásmennyiség tömege (kg)

Földrajzi szélesség

Földrajzi hosszúság

Tömeg (kg)

Egyedszám

Átlagos tömeg (kg)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




IV. MELLÉKLET

KÖZÖS HALÁSZATI MŰVELETBEN VALÓ RÉSZVÉTEL ENGEDÉLYEZÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELEM FORMANYOMTATVÁNYA



Közös halászati művelet

Lobogó szerinti állam

A hajó neve

ICCAT-szám

A művelet időtartama

A gazdasági szereplők azonosítása

A hajó egyéni kvótája

Elosztási kulcs hajónként

Rendeltetési hely szerinti hizlaló vagy tenyésztő halgazdaság

Szerződő fél

ICCAT-szám

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Dátum: …

Érvényesítés a lobogó szerinti állam által: …




V. MELLÉKLET

ICCAT ÁTRAKÁSI NYILATKOZAT

image




VI. MELLÉKLET

ICCAT ÁTHELYEZÉSI NYILATKOZAT

image




VII. MELLÉKLET

A HALÁSZATI ENGEDÉLYEKBEN MINIMÁLISAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK  ( 7 )

A.   AZONOSÍTÁS

1. ICCAT nyilvántartási szám

2. A halászhajó neve

3. Külső lajstromszám (betűk és számok)

B.   HALÁSZATI FELTÉTELEK

1. A kibocsátás időpontja

2. Érvényességi időtartam

3. A halászat engedélyezésének feltételei, adott esetben a fajokra, övezetekre, halászeszközökre és bármilyen egyéb, ebből a rendeletből és/vagy a nemzeti jogszabályokból fakadó releváns feltételre is kiterjedően.



 

 

…/…/…-tól/-től

…/…/…-ig

…/…/…-tól/-től

…/…/…-ig

…/…/…-tól/-től

…/…/…-ig

…/…/…-tól/-től

…/…/…-ig

…/…/…-tól/-től

…/…/…-ig

…/…/…-tól/-től

…/…/…-ig

Övezetek

 

 

 

 

 

 

 

Fajok

 

 

 

 

 

 

 

Halászeszköz

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb feltételek

 

 

 

 

 

 

 

▼M1




VIII. MELLÉKLET

Megfigyelői programok

I.   Nemzeti megfigyelői program

1. A nemzeti megfigyelők feladata általában annak nyomon követése, hogy a halászhajók és a csapdák megfelelnek-e e rendeletnek.

2. Ha a nemzeti megfigyelő fogóhajó fedélzetén teljesít szolgálatot, feljegyzést kell készítenie és jelentést kell tennie a halászati tevékenységről, beleértve különösen a következőket:

a) 

a kékúszójú tonhal kifogott egyedeinek száma és tömege a nemzeti megfigyelő becslése szerint (beleértve a járulékos fogásokat is);

b) 

a fogás kezelésének módja, például a fedélzeten tartott, az elpusztult állapotban visszadobott vagy az élve visszaengedett egyedek;

c) 

a fogás helyszíne a földrajzi hosszúság és szélesség megjelölésével;

d) 

az ICCAT különböző halászeszközökről szóló kézikönyvében meghatározottaknak megfelelően a halászati erőkifejtés számszerűsítése (pl. hálókivetések száma, horgok száma);

e) 

a fogás dátuma;

f) 

annak ellenőrzése, hogy a halászati naplóban szereplő bejegyzések összhangban vannak-e a nemzeti megfigyelőnek a fogásra vonatkozó becslésével.

3. A vontatóhajón szolgálatot teljesítő nemzeti megfigyelőknek:

a) 

a halak két szállítóketrec közötti mozgatásával járó további áthelyezés esetén:

i. 

haladéktalanul elemezniük kell a további áthelyezésről készült videofelvételt, hogy megbecsüljék a kékúszójú tonhal áthelyezett egyedeinek számát;

ii. 

haladéktalanul értesíteniük kell az átadó vontatóhajó lobogója szerinti tagállamok illetékes hatóságait a nemzeti megfigyelő észrevételeiről, beleértve a kékúszójú tonhal egyedeinek a nemzeti megfigyelő által becsült számát, valamint ezzel párhuzamosan a kékúszójú tonhal egyedeinek az átadó vontatóhajó parancsnoka által az ITD-kben bejelentett számát; és

iii. 

a nemzeti megfigyelők elemzésének eredményeit bele kell foglalniuk az átadó vontatóhajók lobogó szerinti tagállamainak illetékes hatóságai számára készített megfigyelői jelentésekbe;

b) 

fel kell jegyezniük és a megfigyelői jelentésekben fel kell tüntetniük valamennyi olyan kékúszójútonhal-egyedet, amelyről a szállítási út során észlelték, hogy elpusztult;

c) 

észlelniük kell és fel kell jegyezniük azon hajókat, amelyekről feltételezik, hogy az ICCAT állományvédelmi intézkedéseivel ellentétes halászati tevékenységet folytatnak; és

d) 

a vontatási út végén haladéktalanul értesíteniük kell az átadó vontatóhajó lobogója szerinti tagállamok illetékes hatóságait a megfigyelői jelentésekről.

4. A csapdán szolgálatot teljesítő nemzeti megfigyelőknek:

a) 

ellenőrizniük kell a csapda szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiadott lehalászási engedélyt;

b) 

ellenőrizniük kell a halfeldolgozó hajó parancsnoka, a parancsnok képviselője vagy a csapda üzemeltetője által kiállított feldolgozási és/vagy lehalászási nyilatkozatokban szereplő információkat.

5. A nemzeti megfigyelőknek az SCRS ajánlásai alapján tudományos munkát is kell végezniük, így például össze kell gyűjteniük a Bizottság által előírt valamennyi szükséges adatot.

II.   ICCAT regionális megfigyelői program

1. Valamennyi tagállam előírja a joghatósága alá tartozó halgazdaságok és csapdák üzemeltetőinek, valamint a joghatósága alá tartozó erszényes kerítőhálós hajók parancsnokainak vagy a parancsnokok képviselőinek, hogy a 39. cikkben meghatározottak szerint regionális ICCAT-megfigyelőt foglalkoztassanak.

2. A regionális ICCAT-megfigyelőket minden év április 1-je előtt vagy a lehető leghamarabb ki kell jelölni, és halgazdaságokban, csapdákon és az ICCAT regionális megfigyelői programját végrehajtó tagállamok lobogója alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajók fedélzetén kell őket elhelyezni. Valamennyi megfigyelő részére ki kell állítani egy kártyaformátumú regionális ICCAT-megfigyelő igazolványt.

3. A regionális ICCAT-megfigyelő, valamint a halászhajó parancsnoka, vagy a halgazdaság vagy csapda üzemeltetője között egy, a jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kell kötni, amelyet mind a két érintett félnek alá kell írnia.

4. Ki kell dolgozni az ICCAT megfigyelői program kézikönyvét.

A.   A regionális ICCAT-megfigyelők készségei

Feladataik ellátásához a regionális ICCAT-megfigyelőknek a következő készségekkel kell rendelkezniük:

a) 

elegendő tapasztalat a fajok és a halászeszközök felismeréséhez;

b) 

az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseinek, valamint az ICCAT képzési iránymutatásainak kielégítő ismerete;

c) 

jó megfigyelőképesség és a megfigyelések pontos rögzítésére való alkalmasság;

d) 

videofelvételek elemzésének képessége;

e) 

a lehetséges mértékig azon lobogó szerinti, halgazdaság vagy csapda helye szerinti tagállam vagy szerződő fél nyelvének kielégítő ismerete, ahol feladataikat ellátják.

B.   A regionális ICCAT-megfigyelők kötelezettségei

1. A regionális ICCAT-megfigyelőknek az alábbiaknak kell megfelelniük:

a) 

elvégezték az ICCAT által kidolgozott iránymutatásokban előírt technikai képzést;

b) 

valamely tagállam vagy szerződő fél állampolgárai, ugyanakkor – lehetőség szerint – nem állampolgárai a megfigyelt erszényes kerítőhálós hajó lobogó szerinti tagállamának vagy szerződő felének, a megfigyelt halgazdaság vagy csapda helye szerinti tagállamnak vagy szerződő félnek;

c) 

alkalmasak a II. rész C. szakaszában előírt feladatok elvégzésére;

d) 

szerepelnek a regionális ICCAT-megfigyelőknek az ICCAT titkársága által vezetett jegyzékében;

e) 

a kékúszójútonhal-halászatban nem rendelkeznek aktuálisan pénzügyi vagy más érdekeltségekkel.

2. A regionális ICCAT-megfigyelők az erszényes kerítőhálós hajók, a halgazdaságok és a csapdák halászati és áthelyezési műveleteivel kapcsolatos valamennyi információt kötelesek bizalmasan kezelni, és e követelményt – mint a regionális ICCAT-megfigyelői kinevezésük feltételét – írásos formában el kell fogadniuk.

3. A regionális ICCAT-megfigyelőknek meg kell felelniük a lobogó szerinti vagy a halgazdaság helye szerinti azon tagállam vagy szerződő fél törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiben megállapított követelményeknek, amely joghatóságot gyakorol az olyan hajó, halgazdaság vagy csapda felett, amelyre, illetve amelyhez a regionális ICCAT-megfigyelőket kijelölték.

4. A regionális ICCAT-megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó, a halgazdaság és a csapda teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nincsenek ellentmondásban a regionális ICCAT-megfigyelőknek az említett program szerinti feladataival, vagy a hajó, a halgazdaság és a csapda személyzetének e mellékletben meghatározott kötelezettségeivel.

C.   A regionális ICCAT-megfigyelők feladatai

1. A regionális ICCAT-megfigyelők feladatai különösen a következők:

a) 

általános feladatként:

i. 

a kékúszójútonhal-halászati és -tenyésztési műveletek megfigyelése és azok az ICCAT releváns állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseinek való megfelelésének nyomon követése;

ii. 

tudományos munka végzése, például – amennyiben a Bizottság előírja – az SCRS-ajánlások alapján minták, illetve Task II. adatok gyűjtése;

iii. 

a feltételezhetően az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseit sértő halászati tevékenységet folytató hajók észlelése és feljegyzése, továbbá az érintett halászhajó nevének és ICCAT-számának ellenőrzése és feljegyzése;

iv. 

a Bizottság által meghatározottakkal összhangban bármilyen más feladat ellátása;

b) 

az erszényes kerítőhálós hajós, illetve a csapdás fogási tevékenységeket illetően:

i. 

a végzett halászati tevékenységek megfigyelése és jelentése;

ii. 

a fogások megfigyelése és mennyiségi megbecslése, valamint a halászati naplóba bejegyzett adatok ellenőrzése;

c) 

az erszényes kerítőhálós hajókról vagy csapdákból szállítóketrecekbe való első áthelyezéseket illetően:

i. 

a végrehajtott áthelyezési tevékenységek nyilvántartásba vétele és jelentéstétel róluk;

ii. 

a hajók áthelyezési tevékenység közbeni földrajzi helyzetének ellenőrzése;

iii. 

adott esetben az érintett áthelyezési művelethez kapcsolódó összes videofelvétel áttekintése és elemzése;

iv. 

az áthelyezésre kerülő kékúszójútonhal-egyedek számának megbecslése és az eredmény rögzítése az ITD-ben;

v. 

napi jelentés kiadása az erszényes kerítőhálós hajók áthelyezési tevékenységeiről;

vi. 

az elvégzett elemzés eredményének feljegyzése és arról jelentéstétel;

vii. 

a 40. cikkben említett előzetes áthelyezési értesítésben, a 42. cikkben említett ITD-ben és az eBCD-ben szereplő bejegyzések ellenőrzése;

viii. 

annak ellenőrzése, hogy a 42. cikkben említett ITD továbbításra kerüljön a vontatóhajó parancsnokának, illetve a halgazdaság vagy csapda üzemeltetőjének;

ix. 

az ellenőrzési célú áthelyezéseket illetően a pecsétek azonosító számának ellenőrzése, valamint annak biztosítása, hogy a pecséteket úgy helyezzék el, hogy megakadályozzák az ajtóknak a pecsétek feltörése nélküli kinyitását;

d) 

a ketrecbehelyezési műveleteket illetően: a ketrecbe helyezéskor kamerával készült videofelvételek áttekintése a ketrecbe helyezett kékúszójútonhal-egyedek számának meghatározása céljából, mégpedig kellő időben azért, hogy a halgazdaság üzemeltetője kitölthesse a kapcsolódó ketrecbehelyezési nyilatkozatot;

e) 

az adatok ellenőrzését illetően:

i. 

az ITD-kben és a ketrecbehelyezési nyilatkozatokban, valamint az eBCD-ben szereplő adatok ellenőrzése és hitelesítése, többek között videofelvételek elemzése révén;

ii. 

napi jelentés kiadása az erszényes kerítőhálós hajók, a halgazdaságok és a csapdák áthelyezési tevékenységeiről;

iii. 

amennyiben az adott művelet megfelel az ICCAT állományvédelmi és állománygazdálkodási intézkedéseinek, és az említett dokumentumokban szereplő információk összeegyeztethetők a regionális ICCAT-megfigyelő által tett megfigyelésekkel, az ITD-k, a ketrecbehelyezési nyilatkozatok és az eBCD aláírása úgy, hogy a név és az ICCAT-szám írásképe világos és egyértelmű legyen; vagy egyet nem értés esetén a megfigyelő jelenlétének jelzése a megfelelő ITD-n és ketrecbehelyezési nyilatkozatokon, vagy az érintett eBCD-n, vagy mindkettőn, valamint az egyet nem értés indokai, azon szabályok, illetve eljárások konkrét említésével, amelyeket a regionális ICCAT-megfigyelő véleménye szerint nem tartottak tiszteletben;

f) 

a visszaengedéseket illetően:

i. 

a ketrecbe helyezést megelőző visszaengedéseket illetően az erszényes kerítőhálóból vagy a szállítóketrecből való visszaengedési művelet megfigyelése és arról jelentéstétel, a XII. mellékletben foglalt visszaengedési protokollal összhangban;

ii. 

a ketrecbe helyezést követő visszaengedéseket illetően a halak előzetes elkülönítésének és az azt követő visszaengedési műveletnek a megfigyelése és arról jelentéstétel, a XII. mellékletben foglalt visszaengedési protokollal összhangban ideértve annak ellenőrzését, hogy az előzetes elkülönítésről készült videofelvétel minősége eleget tesz-e a videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó, a X. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak, valamint a visszaengedett kékúszójútonhal-egyedek számának meghatározását;

iii. 

mindkét esetben, az érintett tagállam vagy szerződő fél illetékes hatósága által kiadott visszaengedési utasítás ellenőrzése és az átadó vagy a halgazdaság üzemeltetője által kiállított visszaengedési nyilatkozatban szereplő információk hitelesítése;

g) 

a halgazdaságokban folytatott lehalászási műveleteket illetően:

i. 

a halgazdaság helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatósága által kiadott lehalászási engedély ellenőrzése;

ii. 

a halfeldolgozó hajó parancsnoka vagy annak képviselője, vagy a halgazdaság üzemeltetője által kiállított feldolgozási és lehalászási nyilatkozatokban szereplő információk hitelesítése;

h) 

a jelentéstételt illetően:

i. 

annak feljegyzése és ellenőrzése, hogy az egyedeken van-e bármilyen jelölés, a természetes megkülönböztető jegyeket is beleértve, valamint jelentéstétel, ha arra utaló jeleket fedeznek fel, hogy a jelölést nemrégiben eltávolították; az elektronikus jelzővel ellátott valamennyi kékúszójútonhal-egyed esetében teljes körű biológiai minta (otolitok, tövisnyúlvány és genetikai minta) vétele az SCRS által kiadott iránymutatások szerint;

ii. 

olyan általános jelentések összeállítása, amelyekben egy helyen kerülnek összegyűjtésre a C. szakasz szerint gyűjtött információk, valamint lehetőség biztosítása a halászhajó parancsnokának és a halgazdaság üzemeltetőjének arra, hogy e jelentéseket bármely releváns információval kiegészítsék;

iii. 

a h) pont ii. alpontjában említett általános jelentések benyújtása az ICCAT regionális megfigyelői programot működtető szervezet részére, az ICCAT titkársága számára a megfigyelés időszakának végétől számított 20 napon belül történő továbbítás céljából;

iv. 

azon esetekben, amikor a regionális ICCAT-megfigyelő valamely ICCAT-ajánlásnak való potenciális meg nem felelésre vonatkozó megfigyelést tesz, ezt az információt haladéktalanul benyújtja az ICCAT regionális megfigyelői programot működtető szervezetnek, amely haladéktalanul továbbítja azt a lobogó szerinti, a csapda vagy halgazdaság helye szerinti érintett tagállamnak és az ICCAT titkárságának; e célból az ICCAT regionális megfigyelői programot működtető szervezet olyan rendszert állít fel, amelyen keresztül megvalósítható az említett információ biztonságos közlése;

v. 

amennyire lehetséges, bizonyítékok (pl. fényképek, videofelvételek) szerzése az észlelt potenciális meg nem felelésről, valamint azok csatolása a regionális ICCAT-megfigyelői jelentéshez.

D.   A lobogó szerinti, a csapda vagy halgazdaság helye szerinti tagállamok kötelezettségei

1. A lobogó szerinti, a csapda vagy halgazdaság helye szerinti tagállamok gondoskodnak különösen arról, hogy a regionális ICCAT-megfigyelők:

a) 

kapcsolatba kerülhessenek az erszényes kerítőhálós hajón tartózkodó személyzettel, hozzáférhessenek a halgazdasághoz és csapdához, valamint a halászeszközhöz, továbbá a ketrecberendezésekhez és az ellenőrző kamera felvételeihez;

b) 

kérésre és annak érdekében, hogy el tudják látni az ICCAT regionális megfigyelői program keretében meghatározott feladatokat, hozzáféréssel rendelkezhessenek a következő berendezésekhez, amennyiben vannak ilyenek azokon a hajókon, amelyekre a megfigyelőket kirendelték:

i. 

műholdas navigációs berendezés;

ii. 

használatban lévő radarképernyő;

iii. 

elektronikus kommunikációs eszközök;

c) 

a megfigyelőknek a tisztekével azonos szállást biztosítsanak, beleértve az elhelyezést, az élelmezést és a megfelelő szaniterhelyiségek biztosítását;

d) 

a megfigyelőknek megfelelő helyet biztosítsanak a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására.

2. A lobogó szerinti, a csapda vagy halgazdaság helye szerinti tagállamok biztosítják, hogy a parancsnokok, a személyzet tagjai, valamint a halgazdaságok, a csapdák és a hajók tulajdonosai ne akadályozzák, ne fenyegessék, ne zavarják, ne befolyásolják, ne vesztegessék meg vagy ne kíséreljék meg megvesztegetni a regionális ICCAT-megfigyelőket a regionális ICCAT-megfigyelői feladatok teljesítése során.

3. Az adatokra esetlegesen vonatkozó, alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban lévő módon a lobogó szerinti, a csapda vagy halgazdaság helye szerinti tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a halászati útra vonatkozó minden nyers adatot, összefoglalót és jelentést. A regionális ICCAT-megfigyelői jelentéseket be kell nyújtani a Megfelelési Bizottságnak és az SCRS-nek.

4. Az azon lobogó szerinti, azon halgazdaság vagy csapda helye szerinti tagállamok illetékes hatóságai, ahol a regionális ICCAT-megfigyelő a megfigyelői szolgáltatásokat nyújtja, kérhetik a megfigyelő leváltását, amennyiben bizonyítékkal rendelkeznek arra nézve, hogy a regionális ICCAT-megfigyelő nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeket, vagy nem megfelelően végzi el az e rendelet szerinti feladatokat. Minden ilyen esetet jelenteni kell a 2. testületnek.

E.   Díjak és szervezés

1. Az ICCAT regionális megfigyelői program végrehajtásának költségeit a halgazdaságok és csapdák üzemeltetőinek, valamint az erszényes kerítőhálós hajók tulajdonosainak kell finanszírozniuk. A díjakat a program összköltsége alapján kell kiszámítani, és azokat az ICCAT titkárságának egy külön számlájára kell befizetni, amelyet az ICCAT regionális megfigyelői program végrehajtásához használnak.

2. Nem rendelhető ki regionális ICCAT-megfigyelő olyan hajóra, csapdához vagy halgazdasághoz, amelyre vonatkozóan az e melléklet szerint kötelező díjakat nem fizették meg.

▼B




IX. MELLÉKLET

AZ ICCAT KÖZÖS NEMZETKÖZI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

Az ICCAT negyedik rendes ülésén (Madrid, 1975. november) és 2008-as marrákesi éves ülésén a következőkben állapodott meg:

Az egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése alapján az ICCAT-bizottság a nemzeti joghatóságon kívül eső vizek nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó ajánlásában a következő rendelkezések elfogadására tesz javaslatot az egyezmény és az egyezmény alapján elfogadott hatályos intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében:

I.   SÚLYOS JOGSÉRTÉSEK

1. E szabályzat alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősül az ICCAT-bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekben szereplő rendelkezések következő módokon történő megsértése:

a) 

a lobogó szerinti szerződő fél által kiállított felhatalmazás, engedély vagy jogosítvány nélkül folytatott halászat;

b) 

a fogási és a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak az ICCAT-bizottság által rögzített jelentéstételi előírásoknak meg nem felelő nyilvántartása, vagy az ilyen fogási és/vagy a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő rögzítése a jelentésben;

c) 

tilalmi övezetben folytatott halászat;

d) 

tilalmi időszakban folytatott halászat;

e) 

a fajoknak az ICCAT alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel ellentétes szándékos kifogása vagy fedélzeten tartása;

f) 

az ICCAT szabályai értelmében hatályban lévő fogási korlátok vagy kvóták nagymértékű megsértése;

g) 

tiltott halászeszközök használata;

h) 

halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozásának meghamisítása vagy szándékos elrejtése;

i) 

valamely jogsértés vizsgálatához tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése;

j) 

olyan többszöri jogsértés, amely összességében az ICCAT hatályban lévő intézkedései súlyos figyelmen kívül hagyásának minősül;

k) 

engedéllyel rendelkező ellenőr vagy megfigyelő ellen elkövetett testi sértés, neki való ellenszegülés, az ellenőr vagy megfigyelő megfélemlítése, szexuális zaklatása, feladatai ellátásának zavarása, vagy szükségtelen akadályozása és késleltetése;

l) 

a hajómegfigyelési rendszerbe történő szándékos beavatkozás vagy a rendszer üzemen kívül helyezése;

m) 

az ICCAT által meghatározandó egyéb jogsértések, amint ezeket felveszik a jegyzékbe és ezen eljárások átdolgozott változatában közzéteszik;

n) 

felderítő repülőgépek segítségével folytatott halászat;

o) 

beavatkozás a műholdas megfigyelési rendszerbe és/vagy valamely hajó VMS nélküli üzemeltetése;

p) 

áthelyezési tevékenység végzése ITD nélkül;

q) 

tengeren végzett átrakási művelet.

2. Ha egy halászhajó fedélzetén annak ellenőrző vizsgálata során az engedéllyel rendelkező ellenőr az 1. pontban szereplő meghatározás alapján súlyos jogsértésnek minősülő tevékenységet vagy körülményt tapasztal, az ellenőrhajó lobogója szerinti állam hatóságai közvetlenül, valamint az ICCAT titkárságán keresztül is haladéktalanul kötelesek értesíteni a halászhajó lobogója szerinti államot. Ilyen helyzetekben az ellenőrnek a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesítenie kell, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

3. Az ICCAT-ellenőr a halászhajó naplójában köteles rögzíteni az elvégzett ellenőrző vizsgálatok adatait és a feltárt jogsértéseket.

4. A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a 2. pontban említett ellenőrző vizsgálatot követően az érintett halászhajó hagyjon fel minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti tagállam a halászhajót kötelezi, hogy 72 órán belül induljon el az általa kijelölt kikötőbe, ahol vizsgálatot kell indítani.

5. Ha a hajót nem kötelezik kikötésre, a lobogó szerinti tagállam erről kellő időben megfelelő indoklást küld a Bizottságnak, amely továbbítja az információt az ICCAT titkárságának, amely azt kérésre a többi szerződő fél rendelkezésére bocsátja.

II.   AZ ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA

6. Az ellenőrző vizsgálatokat a szerződő felek által kijelölt ellenőrök hajtják végre. A felhatalmazott kormányzati ügynökségek és az e feladat elvégzésére a kormányok által kijelölt egyes ellenőrök nevét el kell küldeni az ICCAT-bizottságnak.

7. A nemzetközi hajóátvizsgálási és ellenőrzési feladatokat e mellékletnek megfelelően ellátó hajóknak az ICCAT-bizottság által jóváhagyott és az ICCAT titkársága által kibocsátott egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell hajózniuk. Az így használt hajók nevét az ellenőrző vizsgálatok megkezdése előtt a lehető leghamarabb közölni kell az ICCAT titkárságával. Az ICCAT titkárságának a kijelölt ellenőrhajókkal kapcsolatos információkat minden szerződő fél számára hozzáférhetővé kell tennie, többek között úgy, hogy azokat közzéteszi jelszóval védett weboldalán.

8. Mindegyik ellenőr köteles megfelelő, a lobogó szerinti állam hatóságai által kiállított, az e melléklet 21. pontja szerinti mintának megfelelő azonosító okmányt magánál tartani.

9. A 16. pont alapján elfogadott rendelkezésekre is figyelemmel, az egyezmény hatálya alá tartozó területen a nemzeti joghatóságon kívül eső vizeken tonhalra vagy makrahalalkatúakra halászó, valamely szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajónak meg kell állnia, ha egy ellenőrt szállító, a 7. pontban leírt ICCAT-jelzőlobogó alatt közlekedő hajóról a nemzetközi jelkódex szerint erre utasítást kap, kivéve, ha a hajó éppen halászati műveletet folytat, amely esetben a hajónak közvetlenül a halászati művelet befejezése után kell megállnia. A hajóparancsnok a 10. pont szerint összeállított ellenőrcsoportnak köteles engedélyt adni a fedélzetre szállásra, valamint e célra hajólétrát biztosítani. A parancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrcsoport megvizsgálhassa a berendezéseket, a fogásokat vagy a halászeszközöket, valamint minden olyan okmányt, amelyet valamely ellenőr szükségesnek tart annak igazolására, hogy a hajó eleget tesz az ICCAT-bizottság hatályos ajánlásaiban az érintett hajó lobogó szerinti állama tekintetében meghatározott követelményeknek. Ezenkívül az ellenőr feltehet bármilyen általa szükségesnek tartott kérdést.

10. Az ellenőrcsoport létszámát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg a lényeges körülmények figyelembevételével. Az ellenőrcsoportot az e mellékletben meghatározott feladatok biztonságos körülmények közötti ellátásához szükséges legkisebb létszámúra kell szabni.

11. Hajóra szálláskor az ellenőr köteles bemutatni a 8. pontban ismertetett személyazonosító okmányokat. Az ellenőrnek be kell tartania az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó és legénysége biztonságára vonatkozó általánosan elfogadott nemzetközi rendelkezéseket, eljárásokat és gyakorlatokat, valamint úgy kell eljárnia, hogy a halászati tevékenységeket vagy a termékek raktérben való elhelyezését a lehető legkisebb mértékben hátráltassa és – amennyire lehetséges – elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely káros hatással lenne a fedélzeten lévő fogás minőségére.

Mindegyik ellenőrnek annak vizsgálatára kell szorítkoznia, hogy betartják-e az ICCAT-bizottságnak az érintett hajó lobogó szerinti államára vonatkozóan hatályban lévő ajánlásait. Az ellenőrző vizsgálat során az ellenőr a halászhajó parancsnokától bármilyen segítséget kérhet. Az ellenőrnek jelentést kell készítenie az ellenőrző vizsgálatról az ICCAT-bizottság által jóváhagyott formában. Az ellenőr a hajóparancsnok jelenlétében köteles aláírni a jelentést, aki a jelentéssel kapcsolatban általa megfelelőnek vélt észrevételeket tehet, illetve ilyen észrevételekkel egészíttetheti ki a jelentést, és ezen észrevételeit aláírja.

12. A jelentésről másolatot kap a hajóparancsnok és az ellenőrcsoportot küldő kormány, mely utóbbi továbbítja azt az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó lobogó szerinti államának megfelelő hatóságai és az ICCAT-bizottság számára. Ha az ICCAT-ajánlások bárminemű megsértését állapítja meg, az ellenőr lehetőség szerint a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesíti, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

13. Az ellenőr utasításainak megtagadását vagy be nem tartását az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó lobogó szerinti állama ugyanúgy szankcionálja, mint a saját ellenőrei által adott utasítások megtagadását vagy be nem tartását.

14. Az ellenőrök az e rendelkezésekből adódó feladataikat az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kötelesek ellátni, de továbbra is nemzeti hatóságaik operatív ellenőrzése alatt maradnak, és nekik tartoznak felelősséggel.

15. A külföldi ellenőrök által az e rendelkezések szerint végzett dokumentumalapú ellenőrző vizsgálatok alapján készített ellenőrző vizsgálati jelentéseket és a 94-09. sz. ICCAT ajánlás szerinti észlelési adatlapokat, valamint az említett dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapításokat a szerződő felek a saját ellenőreik által készített jelentésekre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban veszik figyelembe és kezelik. E pont nem ró a szerződő felekre olyan kötelezettséget, hogy a külföldi ellenőr által készített jelentésnek nagyobb bizonyító erőt tulajdonítsanak, mint amellyel az az adott ellenőr saját országában rendelkezne. A szerződő feleknek együtt kell együttműködniük annak érdekében, hogy előmozdítsák az e rendelkezések keretében tevékenységet végző ellenőrök jelentéseivel kapcsolatos bírósági és egyéb jogi eljárásokat.

16.

 
a) 

A szerződő feleknek minden év február 15-ig tájékoztatniuk kell az ICCAT-bizottságot az e rendelet által végrehajtott ajánlás keretében a folyó naptári évben végzendő ellenőrző vizsgálati tevékenységükkel kapcsolatos előzetes terveikről, és az ICCAT-bizottság javaslatokat tehet a szerződő feleknek az e területet érintő nemzeti tevékenységek összehangolására, beleértve az ellenőrök és az ellenőröket szállító hajók számának megállapítását is.

b) 

A 19-04. számú ICCAT-ajánlásban meghatározott rendelkezéseket és a részvételi terveket a szerződő feleknek egymás között alkalmazniuk kell, hacsak nincs közöttük erre vonatkozóan más megállapodás, továbbá az ICCAT-bizottságot minden ilyen jellegű megállapodásról értesíteni kell. Amennyiben azonban két szerződő fél közül az egyik ilyen értelmű értesítést küld az ICCAT-bizottságnak, az ellenőrző vizsgálati rendszer végrehajtását – az említett megállapodás megkötéséig – fel kell függeszteni.

17.

 
a) 

A halászeszközt azon alterületre vonatkozó hatályos szabályok szerint kell megvizsgálni, ahol az ellenőrző vizsgálatot végzik. Az ellenőr az ellenőrző vizsgálati jelentésben köteles megjelölni az ellenőrző vizsgálat végzésének helye szerinti alterületet, valamint ismertetni az esetlegesen feltárt jogsértéseket.

b) 

Az ellenőr jogosult ellenőrző vizsgálatnak alávetni minden használatban lévő vagy a fedélzeten található halászeszközt.

18. Az ellenőrnek az ICCAT-bizottság által jóváhagyott azonosító jelzéssel kell ellátnia azokat az ellenőrző vizsgálat alá vont halászeszközöket, amelyek a jelek szerint nem felelnek meg az érintett hajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ICCAT-bizottsági ajánlásoknak, és erről az ellenőrző vizsgálati jelentésben is be kell számolnia.

19. Az ellenőr fényképeket készíthet a halászeszközökről, a berendezésekről, a dokumentumokról, illetve bármely más, az ellenőr által szükségesnek tartott tárgyról oly módon, hogy a fényképen látszódjanak a tárgy azon részei, amelyek véleménye szerint nem felelnek meg a hatályos szabályozásnak, amely esetben a lefényképezett tárgyakat fel kell sorolni a jelentésben, és a fényképek másolatát csatolni kell a jelentésnek a lobogó szerinti állam számára küldött példányához.

20. Az ICCAT-ajánlásoknak való megfelelés megállapítására az ellenőr szükség szerint a fedélzeten lévő összes fogást ellenőrző vizsgálatnak veti alá.

21. Az ellenőrök azonosítására szolgáló, kártyaformátumú okmány mintája:

image




X. MELLÉKLET

A VIDEOFELVÉTEL-KÉSZÍTÉSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ MINIMUMELŐÍRÁSOK

Áthelyezési műveletek

1. Az eredeti videofelvételt tartalmazó elektronikus tárolóeszközt az áthelyezési művelet befejezése után mielőbb a regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a további manipulációk megelőzése érdekében azonnal ellátja elektronikus aláírással.

2. Az eredeti felvételt az esetnek megfelelően a fogóhajó fedélzetén, illetve a halgazdaság vagy a csapda üzemeltetőjénél kell tartani az adott engedély érvényességének teljes időtartama alatt.

3. A videofelvételt két azonos példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt az erszényes kerítőhálós hajón tartózkodó regionális ICCAT-megfigyelőnek, a másikat pedig a vontatóhajón tartózkodó nemzeti megfigyelőnek kell átadni; az utóbbi példánynak az ITD-t és a hozzá kapcsolódó fogásokat kell kísérnie. Ez az eljárás csak az áthelyezési művelet vontatóhajók közötti lebonyolítása esetén vonatkozik a nemzeti megfigyelőkre.

4. Minden videofelvétel elején vagy végén, vagy mindkét helyen, fel kell tüntetni az áthelyezésre vonatkozó ICCAT-engedély számát.

5. Minden egyes felvételen végig fel kell tüntetni a videofelvétel készítésének dátumát és időpontját.

6. A videofelvételnek tartalmaznia kell a hálónak vagy az ajtónak az áthelyezés megkezdése előtt történő kinyitását és bezárását, és a felvételen láthatónak kell lennie, hogy a fogadó és átadó ketrecek már tartalmaznak-e kékúszójú tonhalakat.

7. A videofelvételnek folyamatosnak kell lennie, megszakítások és vágások nélkül, és az áthelyezési művelet egészét le kell fednie.

8. A videofelvételt olyan minőségben kell elkészíteni, hogy a felvétel alapján megbecsülhető legyen az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma.

9. Ha a videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma, ellenőrzési célú áthelyezési műveletet kell végrehajtani. Az üzemeltető kérheti a hajó vagy csapda lobogó szerinti hatóságait, hogy végezzenek ellenőrzési célú áthelyezési műveletet. Abban az esetben, ha az üzemeltető nem kér ilyen ellenőrzési célú áthelyezési műveletet vagy az önkéntes áthelyezés eredménye nem kielégítő, az ellenőrző hatóságok annyi ellenőrzést kérnek, amennyi csak szükséges, amíg megfelelő minőségű videofelvétel nem áll rendelkezésre. Az ilyen ellenőrzési célú áthelyezési műveletnek ki kell terjednie valamennyi kékúszójútonhal-egyednek a fogadó ketrecből egy másik, üres ketrecbe történő áthelyezésére. Amennyiben a hal egy csapdából származik, a csapdából a fogadó ketrecbe már áthelyezett kékúszójú tonhalakat vissza lehet küldeni a csapdába, amely esetben az ellenőrzési célú áthelyezést a regionális ICCAT-megfigyelő felügyelete mellett törölni kell.

Ketrecbehelyezési műveletek

1. Az eredeti videofelvételt tartalmazó elektronikus tárolóeszközt a ketrecbehelyezési művelet befejezése után mielőbb a regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a további manipulációk megelőzése érdekében azonnal ellátja elektronikus aláírással.

2. Az eredeti felvételt adott esetben az engedély érvényességének teljes időtartama alatt a halgazdaságban kell tartani.

3. A videofelvételt két azonos példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a halgazdaságba kirendelt regionális ICCAT-megfigyelőnek kell átadni.

4. Minden videofelvétel elején vagy végén, vagy mindkét helyen, fel kell tüntetni a ketrecbe helyezésre vonatkozó ICCAT-engedély számát.

5. Minden egyes felvételen végig fel kell tüntetni a videofelvétel készítésének dátumát és időpontját.

6. A videofelvételnek tartalmaznia kell a hálónak/ajtónak a ketrecbe helyezés megkezdése előtt történő kinyitását és bezárását, és a felvételen láthatónak kell lennie, hogy a fogadó és átadó ketrecek már tartalmaznak-e kékúszójú tonhalakat.

7. A videofelvételnek folyamatosnak kell lennie, megszakítások és vágások nélkül, és a ketrecbehelyezési művelet egészét le kell fednie.

8. A videofelvételt olyan minőségben kell elkészíteni, hogy a felvétel alapján megbecsülhető legyen az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma.

9. Ha a videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma, az ellenőrző hatóságnak új ketrecbehelyezési művelet végrehajtását kell kérnie. Az új ketrecbehelyezési művelet során valamennyi kékúszójútonhal-egyedet a fogadó halgazdaság ketrecéből egy másik, üres halgazdasági ketrecbe kell áthelyezni.




XI. MELLÉKLET

A KETRECBEHELYEZÉSI MŰVELETEKKEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN HASZNÁLT SZTEREOSZKOPIKUS KAMERARENDSZEREKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÉS ELJÁRÁSOK

A.   Sztereoszkopikus kamerarendszerek használata

A sztereoszkopikus kamerarendszereknek a ketrecbehelyezési műveletek során történő, 51. cikk szerint előírt használatára az alábbi szabályok vonatkoznak:

1. 

Az élő halakat érintő mintavétel gyakoriságának a ketrecbe helyezett halak mennyiségének legalább 20 %-át le kell fednie. Ha technikailag lehetséges, az élő halakat érintő mintavételnek folyamatosnak kell lennie, úgy, hogy minden ötödik egyedet mérnek meg; az ilyen mintavételt a kamerától 2–8 méter távolságban mért halakon kell elvégezni.

2. 

Az átadó ketrecet és a fogadó ketrecet összekötő áthelyezési kapu legfeljebb 10 méter széles és legfeljebb 10 méter magas lehet.

3. 

Ha a halak hosszának mérete multimodális eloszlást mutat (két vagy több eltérő méretű kohorsz), akkor egynél több átváltási algoritmust lehet használni ugyanarra a ketrecbehelyezési műveletre. A farok tövéig mért hossz össztömeggé történő átváltására az SCRS által megállapított legkorszerűbb algoritmus(oka)t kell használni, a ketrecbehelyezési műveletek során mért halak méretosztályának megfelelően.

4. 

A sztereoszkopikus hosszméretvétel hitelesítését az egyes ketrecbehelyezési műveletek előtt kell elvégezni, egy 2–8 méter távolságra levő mérőrúd használatával.

5. 

A sztereoszkopikus program eredményeinek közlésekor fel kell tüntetni a sztereoszkopikus kamerarendszerre vonatkozó műszaki leírásban szereplő hibahatárt, amely nem lehet több +/– 5 %-nál.

6. 

A sztereoszkopikus program eredményeiről szóló jelentésnek ki kell térnie valamennyi fentiekben felsorolt műszaki paraméterre, beleértve a mintavétel gyakoriságát, a mintavétel módját, a kamerától való távolságot, az áthelyezési kapu méretét és az algoritmusokat (hosszúság-tömeg viszony). Az SCRS-nek felül kell vizsgálnia ezeket a paramétereket, és szükség esetén ajánlásokat kell előterjesztenie módosításuk céljából.

7. 

Amennyiben a sztereoszkopikus videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg a ketrecbe helyezés alatt álló kékúszójú tonhalak tömege, a fogóhajóért, a csapdáért vagy a halgazdaságért felelős tagállami hatóságoknak új ketrecbehelyezési művelet végrehajtását kell elrendelniük.

B   A programok eredményeinek bemutatása és felhasználása

1. Az olyan közös halászati műveletek vagy csapdákkal ejtett fogások esetében, amelyek rendeltetési helye egyetlen szerződő fél és/vagy tagállam felügyelete alá tartozó halgazdaság, a fogási jelentés és a sztereoszkopikus rendszerre irányuló program eredményei közötti eltérésekkel összefüggő döntéseket a közös halászati művelet vagy a csapdákkal ejtett összes fogás szintjén kell meghozni. A több szerződő felet és/vagy tagállamot érintő közös halászati műveletek esetében a fogási jelentés és a sztereoszkopikus rendszerre irányuló program eredményei közötti eltérésekkel összefüggő döntéseket a ketrecbehelyezési műveletek szintjén kell meghozni, hacsak a közös halászati műveletben részt vevő fogóhajókért felelős valamennyi, lobogó szerinti szerződő fél és/vagy tagállam hatóságai erről másként nem állapodnak meg.

2. A ketrecbe helyezés időpontjától számított tizenöt napon belül a halgazdaságért felelős tagállam jelentést készít a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállamnak vagy szerződő félnek, valamint a Bizottságnak, amely jelentésnek tartalmaznia kell az alábbi dokumentumokat:

a) 

a sztereoszkopikus rendszerről szóló műszaki jelentés, amely magában foglalja a következőket:

— 
általános információk: faj, helyszín, ketrec, dátum, algoritmus,
— 
a mérettel kapcsolatos statisztikai információk: átlagos tömeg és hossz, legkisebb tömeg és hossz, legnagyobb tömeg és hossz, a mintában szereplő halak egyedszáma, tömeg szerinti eloszlás, méret szerinti eloszlás;
b) 

a program részletes eredményei, beleértve a mintavételben szereplő valamennyi hal méretét és tömegét;

c) 

ketrecbehelyezési jelentés, amely magában foglalja a következőket:

— 
a műveletre vonatkozó általános információk: a ketrecbehelyezési művelet száma, a halgazdaság neve, a ketrec száma, a BCD száma, az ITD-szám, a fogóhajó vagy csapda neve és lobogója, a vontatóhajó neve és lobogója, a sztereoszkopikus rendszerrel készült felvétel dátuma és a felvételt tartalmazó fájl neve,
— 
a hosszúság tömegre való átváltásához használt algoritmus,
— 
a BCD-ben bejelentett mennyiségeknek a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés során megállapított mennyiségekkel való összevetése az egyedek számát, az átlagos tömeget és az össztömeget tekintve (a különbség kiszámítása a következő képlet segítségével történik: (sztereoszkopikus rendszer – BCD)/sztereoszkopikus rendszer * 100),
— 
a rendszer hibahatára,
— 
a közös halászati műveletekhez/csapdákhoz kapcsolódó ketrecbehelyezési jelentések esetében az utolsó ilyen jelentésnek tartalmaznia kell a korábbi jelentésekben foglalt valamennyi adat összefoglalását.

3. A ketrecbehelyezési jelentés átvételekor a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállami hatóságok az alábbi eseteknek megfelelően kötelesek meghozni minden szükséges intézkedést:

a) 

A fogóhajó vagy csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredményeinek tartományán belül van:

— 
nem kell elrendelni a tonhalak visszaengedését,
— 
a BCD-ben módosítani kell mind az egyedszámot (az ellenőrző kamerákkal végzett ellenőrzés alapján vagy alternatív módszerekkel kapott egyedszám szerint), mind az átlagos tömeget, az össztömeget viszont nem.
b) 

A fogóhajó vagy a csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg kisebb a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredménytartományának legkisebb értékénél:

— 
el kell rendelni a tonhalak visszaengedését a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredménytartományának legkisebb értéke szerint,
— 
a visszaengedési műveleteket a 41. cikk (2) bekezdésében és a XII. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően kell végrehajtani,
— 
a visszaengedési művelet lezárását követően a BCD-ben módosítani kell mind az egyedszámot (a visszaengedett egyedszámnak az ellenőrző kamerákkal végzett ellenőrzés alapján kapott egyedszámból történő kivonásával kapott egyedszám szerint), mind az átlagos tömeget, az össztömeget viszont nem.
c) 

A fogóhajó vagy a csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg meghaladja a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredménytartományának legnagyobb értékét:

— 
nem kell elrendelni a tonhalak visszaengedését,
— 
a BCD-ben megfelelően módosítani kell az össztömeget (a sztereoszkopikus rendszerekkel végzett ellenőrzés eredménytartományának legnagyobb értéke szerint), az egyedszámot (az ellenőrző kamerával végzett megfigyelés eredményei szerint), valamint az átlagos tömeget.

4. A BCD bármilyen érdemi módosítása esetén a 2. szakaszban megadott értékeknek (egyedszám és tömeg) összeegyeztethetőnek kell lenniük a 6. szakaszban megadott értékekkel, továbbá a 3., a 4. és a 6. szakaszban megadott értékek nem lehetnek magasabbak a 2. szakasz szerinti értékeknél.

5. Az olyan eltérések kiegyenlítése esetén, amelyek egy közös halászati művelettel/csapdával kapcsolatos összes ketrecbe helyezésről készült egyes jelentésekben megállapítást nyertek – függetlenül attól, hogy szükség van-e visszaengedési műveletre vagy sem –, valamennyi kapcsolódó BCD-t a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredményeinek legkisebb értéke szerint kell módosítani. A visszaengedett kékúszójú tonhalak mennyiségével kapcsolatos BCD-ket a visszaengedett tömeg/egyedszám megjelenítése érdekében szintén módosítani kell. Az olyan kékúszójú tonhalakra vonatkozó BCD-ket, amelyeket nem engedtek vissza, de amelyek esetében a sztereoszkopikus rendszerekkel vagy alternatív módszerekkel kapott eredmények eltérnek a jelentések szerint kifogott és áthelyezett mennyiségektől, szintén módosítani kell e különbségek megjelenítése érdekében.

Az olyan fogásokra vonatkozó BCD-ket, amelyekből visszaengedés történt, szintén módosítani kell a visszaengedett tömeg/egyedszám megjelenítése érdekében.




XII. MELLÉKLET

VISSZAENGEDÉSI PROTOKOLL

1. A kékúszójú tonhalak tenyésztőketrecből a tengerbe való visszaengedését videokamerával rögzíteni kell, és azt a regionális ICCAT-megfigyelőnek meg kell figyelnie; a megfigyelőnek a műveletről jelentést kell készítenie, amelyet a videofelvétellel együtt be kell nyújtania az ICCAT titkárságának.

2. A halak visszaengedésének elrendelése esetén a halgazdaság üzemeltetőjének egy regionális ICCAT-megfigyelő kirendelését kell kérnie.

3. A kékúszójú tonhalaknak szállítóketrecből vagy csapdából a tengerbe való visszaengedését a vontatóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam nemzeti megfigyelőjének meg kell figyelnie, és arról jelentést kell készítenie a felelős tagállam ellenőrző hatóságainak.

4. A visszaengedési művelet elvégzése előtt a tagállami ellenőrző hatóságok hagyományos és/vagy sztereoszkopikus kamerák felhasználásával végzendő ellenőrzési célú áthelyezést rendelhetnek el annak érdekében, hogy megbecsülhető legyen a visszaengedendő halak egyedszáma és tömege.

5. A tagállami hatóságok végrehajthatnak minden olyan további intézkedést is, amelyet szükségesnek ítélnek annak biztosításához, hogy a visszaengedési műveletek a legmegfelelőbb helyen és időben történjenek, így növelve annak valószínűségét, hogy a halak visszatérjenek az állományba. Az üzemeltető felel azért, hogy a halak a visszaengedési művelet végrehajtásáig életben maradjanak. A visszaengedési műveletekre a ketrecbehelyezési műveletek befejezésétől számított három héten belül kell sort keríteni.

6. A lehalászási műveletek befejezését követően azokat a halgazdaságban maradó halakat, amelyek nem szerepelnek a BCD-n, a 41. cikk (2) bekezdésében és az ebben a mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően vissza kell engedni.

▼M1




XIII. MELLÉKLET

Az elpusztult vagy elveszített halak kezelése

A.   Az elpusztult vagy elveszített kékúszójú tonhal nyilvántartásba vétele

1. Az e rendelet alapján szabályozott bármely művelet során elpusztult kékúszójútonhal-egyedek számát áthelyezési művelet és a kapcsolódó szállítás esetében az átadó üzemeltetőnek, ketrecbehelyezési művelet vagy tenyésztési tevékenységek esetében pedig a halgazdaság üzemeltetőjének jelentenie kell, és azt le kell vonni az érintett tagállam vonatkozó kvótájából.

2. E melléklet alkalmazása céljából „elveszített halak” alatt azon hiányzó kékúszójútonhal-egyedek értendők, amelyek az e rendelet 50. cikkében említett vizsgálat során észlelt esetleges eltérések után nem indokolhatók elpusztult egyedekként.

B.   A kifogás és az első áthelyezés során elpusztuló halak kezelése

1. A kifogás, valamint az erszényes kerítőhálós hajóról vagy a csapdából való első áthelyezés során elpusztult kékúszójútonhal-egyedeket fel kell jegyezni az erszényes kerítőhálós hajó halászati naplójában vagy a csapdára vonatkozó napi fogási jelentésben, valamint jelenteni kell őket az ITD-ben és az eBCD 4. szakaszában (Áthelyezési információk).

2. Az eBCD-t a vontatóhajó parancsnokának rendelkezésére kell bocsátani, kitöltve a 2. szakaszt (Fogási információk), a 3. szakaszt (Kereskedelmi információk) és a 4. szakaszt (Áthelyezési információk), ideértve az „elpusztult halak”-ra vonatkozó alszakaszokat is.

3. Az eBCD 2. szakaszában (Fogási információk) az összes kifogott kékúszójútonhal-egyedet fel kell tüntetni. Az eBCD 3. szakaszában (Kereskedelmi információk) és 4. szakaszában (Áthelyezési információk) jelentett teljes mennyiségeknek (beleértve az „elpusztult halak”-ra vonatkozó alszakaszokat is) meg kell egyezniük az eBCD 2. szakaszában (Fogási információk) jelentett mennyiségekkel, miután levonásra került a kifogás és az áthelyezés befejeződése között megfigyelt összes mortalitás.

4. Az eBCD-t e rendeletnek megfelelően az ITD-nek kell kísérnie.

5. Az eBCD-nek a kitöltött 8. szakaszt (Kereskedelmi információk) is tartalmazó példányát teljesen ki kell tölteni, majd továbbítani kell azon kisegítő hajó parancsnokának, amelyik az elpusztult kékúszójú tonhalakat partra szállítja (vagy a fogóhajón vagy csapdán kell megőrizni, ha az közvetlenül a parton köt ki). Az említett elpusztult halakat és az eBCD említett példányát az ITD egy példányának kell kísérnie.

6. Az elpusztult halak mennyiségeit fel kell jegyezni a fogást ejtő fogóhajó eBCD-jébe, közös halászati műveletek esetében pedig vagy a részt vevő fogóhajók, vagy egy, a közös halászati műveletekben részt vevő, más lobogó alatt közlekedő hajó eBCD-jébe.

C.   A további áthelyezések és szállítási műveletek során elpusztuló vagy elvesző halak kezelése

1. A vontatóhajók parancsnokainak az F. szakaszban biztosított minta használatával jelenteniük kell a szállítás során elpusztult valamennyi kékúszójútonhal-egyedet. A vontatóhajó parancsnokának minden egyes alkalommal, amikor elpusztult vagy elveszített halat észlelnek, külön sort kell kitöltenie.

2. További áthelyezések esetében az átadó vontatóhajó parancsnoka köteles a kékúszójú tonhalat átvevő vontatóhajó parancsnokának a rendelkezésére bocsátani a jelentés eredeti példányát, annak másodpéldányát pedig a kampány időtartamára a fedélzeten kell, hogy tartsa.

3. Szállítóketrecnek a rendeltetési halgazdaságba való megérkezésekor a vontatóhajó parancsnokának az F. szakaszban biztosított minta használatával a halgazdaságért felelős, a halgazdaság helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságának a rendelkezésére kell bocsátania az elpusztult halakra vonatkozó jelentések teljes sorozatát.

4. A lobogó szerinti vagy a csapda helye szerinti tagállam által meghatározandó kvótafelhasználás céljából a szállítás során elpusztult vagy elveszített halak tömegét a következőképpen kell értékelni:

a) 

az elpusztult halak esetében:

i. 

kirakodás esetén a kirakodáskori tényleges tömeg alkalmazandó;

ii. 

visszadobott elpusztult halak esetében a kékúszójútonhal-egyedek ketrecbe helyezésekor megállapított átlagos tömege alkalmazandó a visszadobott kékúszójútonhal-egyedek számára;

b) 

az 50. cikkben említett vizsgálat idején egyéb módon elveszített halaknak tekintett halak esetében a kékúszójútonhal-egyedek ketrecbe helyezésekor megállapított átlagos tömege alkalmazandó az elveszített halaknak tekintett kékúszójútonhal-egyedek számára, ahogyan azt a lobogó szerinti vagy a csapda helye szerinti tagállam illetékes hatósága az említett vizsgálat összefüggésében az első áthelyezésről készült videofelvétel általa történő elemzésének eredményeként meghatározza.

D.   A ketrecbehelyezési műveletek során elpusztuló halak kezelése

A ketrecbehelyezési műveletek során elpusztult halakat a halgazdaság üzemeltetőjének a ketrecbehelyezési nyilatkozaton jelentenie kell. A halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy a ketrecbehelyezési műveletek során elpusztult kékúszójútonhal-egyedek számát és tömegét az eBCD 6. szakaszának (Tenyésztési információk) megfelelő alszakaszában jelentsék.

E.   A tenyésztési tevékenységek során elpusztuló vagy elvesző halak kezelése

A halgazdaságokban elpusztult vagy elveszített, illetve azokból eltűnt halakat – ideértve az állítólagosan ellopott vagy elszabadult halakat is – a halgazdaság üzemeltetőjének haladéktalanul jelentenie kell a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatóságának azt követően, hogy észlelték a halak elpusztulását vagy elveszítését. A halgazdaság üzemeltetőjének jelentéséhez mellékelni kell az azt alátámasztó, szükséges bizonyítékokat (pl. az ellopott hal miatt tett feljelentés, a ketrecet ért kár esetén kárjelentés). Az említett jelentés kézhezvételét követően a halgazdaság helye szerinti tagállam illetékes hatósága elvégzi a szükséges változtatásokat vagy törlést az érintett eBCD tekintetében (az eBCD-rendszerben történt szükséges fejleményeket követve).

F.   Jelentéstételi minta



Jelentés a további áthelyezések és vontatási műveletek során elpusztult halakról

Vontatóhajó

Név

 

ICCAT-szám és lobogó

 

ITD száma és a ketrec száma

 

A parancsnok neve

 

Fogóhajó(k)/csapda

Hajó(k) neve / csapda

 

ICCAT-szám és a közös halászati művelet száma

 

eBCD-szám(ok)

 

Korábbi vontató-hajó (ha volt)

Név

 

ICCAT-szám és lobogó

 

ITD száma és a ketrec száma

 

Az elpusztultként jelentett kékúszójú tonhalak teljes száma (*1)

 

Rendeltetési hely szerinti halgazdaság

Szerződő fél / Név / ICCAT-szám

 

Dátum

Elpusztult kékúszójú tonhalak száma

A parancsnok aláírása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ÖSSZESEN

 

 

(*1)   

További áthelyezések esetében az átadó vontatóhajó parancsnoka köteles az átvevő vontatóhajó parancsnokának a rendelkezésére bocsátani a mortalitási jelentés eredeti példányát.

▼B




XIV. MELLÉKLET

ICCAT KETRECBEHELYEZÉSI NYILATKOZAT  ( 8 )



A hajó neve

Lobogó

Nyilvántartási szám Azonosítható ketrecszám

A fogás dátuma

A fogás helye Hosszúság Szélesség

eBCD szám

eBCD dátum

A ketrecbe helyezés dátuma

Ketrecbe helyezett mennyiség (t)

Hizlalás céljából ketrecbe helyezett halak száma

Méret szerinti összetétel

Halgazdaság (*1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(*1)   

Az egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott kékúszójú tonhal hizlalására engedéllyel rendelkező gazdaság.




XV. MELLÉKLET

A VMS-NEK AZ ICCAT-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN TÖRTÉNŐ LÉTREHOZÁSÁRA VONATKOZÓ MINIMUMELŐÍRÁSOK  ( 9 )

1. Az ICCAT által szabályozott egyedi halászati tevékenységek során alkalmazandó szigorúbb követelmények sérelme nélkül minden lobogó szerinti tagállam VMS-t alkalmaz a joghatósága alá tartozó vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező, 15 méternél nagyobb teljes hosszúságú halászhajóira, és:

a) 

megköveteli, hogy a halászhajói rendelkezzenek olyan önálló, nem manipulálható rendszerrel, amely folyamatosan, automatikusan és a hajó bármilyen beavatkozásától függetlenül üzeneteket továbbít a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjának (a továbbiakban: FMC), hogy a lobogó szerinti tagállam nyomon követhesse az adott halászhajó helyzetét, irányát és sebességét;

b) 

gondoskodik arról, hogy a halászhajó fedélzetén elhelyezett műholdas nyomkövető berendezés folyamatosan begyűjtse és továbbítsa a lobogó szerinti tagállam FMC-jének a következő adatokat:

— 
a hajó azonosító jele,
— 
a hajó helyzete (földrajzi hosszúság és szélesség) 500 méternél kisebb hibahatárral és 99 %-os konfidencia-intervallummal, és
— 
a dátum és az időpont;
c) 

biztosítja, hogy a lobogó szerinti tagállam FMC-je automatikusan értesítést kapjon, ha megszakad az FMC és a műholdas nyomkövető berendezés közötti kommunikáció;

d) 

a parti állammal együttműködve biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő hajói által az adott parti állam joghatósága alá tartozó vizeken végzett tevékenység során továbbított helyzetmeghatározási üzenetek automatikusan és valós időben eljussanak a tevékenységet engedélyező parti állam FMC-jéhez is. E rendelkezés végrehajtása során kellő figyelmet kell fordítani a működési költségek, a technikai nehézségek és az ilyen üzenetek továbbításával járó adminisztratív terhek minimalizálására; és

e) 

biztosítja, hogy a helyzetmeghatározási üzeneteknek a d) pontban foglaltak szerinti továbbítása és fogadása megkönnyítése érdekében a lobogó szerinti tagállam vagy a szerződő fél FMC-je és a parti állam FMC-je megosszák egymással kapcsolattartási adataikat, és haladéktalanul értesítsék egymást az ezen információkban bekövetkezett bármiféle változásról. A parti állam FMC-je az egymást követő helyzetmeghatározási üzenetek fogadásában bekövetkező bármilyen fennakadásról értesíti a lobogó szerinti tagállam vagy a lobogó szerinti szerződő fél FMC-jét. A lobogó szerinti tagállam vagy a szerződő fél FMC-je és a parti állam FMC-je között a helyzetmeghatározási üzenetek továbbítása biztonságos kommunikációs rendszeren keresztül, elektronikus úton történik.

2. Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a VMS-üzeneteket az (1) bekezdésben meghatározottak szerint továbbítsák és fogadják, és hogy ezt az információt a lobogójuk alatt közlekedő hajóik helyzetének folyamatos nyomon követésére használják.

3. Minden tagállam biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók parancsnokai gondoskodjanak arról, hogy a műholdas nyomkövető berendezések állandóan és folyamatosan működőképesek legyenek, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott információkat összegyűjtsék, és az erszényes kerítőhálós hajók esetében legalább óránként, a többi hajó esetében legalább kétóránként továbbítsák. A tagállamok emellett előírják, hogy hajóüzemeltetőik feladata gondoskodni arról, hogy:

a) 

a műholdas nyomkövető berendezést semmilyen módon ne manipulálják;

b) 

a VMS-adatokat semmilyen módon ne módosítsák;

c) 

a műholdas nyomkövető berendezéshez csatlakozó antennákat semmi ne zavarja;

d) 

a műholdas nyomkövető berendezés be legyen építve a halászhajóba, és az áramellátását semmiképpen ne lehessen szándékosan megszakítani; és

e) 

a műholdas nyomkövető berendezést kizárólag javítás vagy csere céljából távolítsák el a hajóról.

4. A halászhajó fedélzetén található műholdas nyomkövető berendezés műszaki meghibásodása vagy működésképtelensége esetén a berendezést az esemény időpontjától számított egy hónapon belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni, kivéve, ha a hajót adott esetben törölték az engedélyezett nagy méretű halászhajók jegyzékéből, vagy azoknak a hajóknak az esetében, amelyeknek nem kell szerepelniük az ICCAT által engedélyezett hajók listáján, a lobogó szerinti szerződő fél joghatóságán kívüli területekre vonatkozó halászati engedély már nem érvényes. A hajó nem kaphat engedélyt arra, hogy meghibásodott műholdas nyomkövető berendezéssel halászati útra induljon. Ezen túlmenően, ha egy berendezés egy halászati út során működésképtelenné válik vagy műszakilag meghibásodik, akkor a javítást vagy a cserét azonnal el kell végezni, amint a hajó kikötőbe ér; a halászhajó nem indulhat halászati útra, amíg a műholdas nyomkövető berendezést meg nem javították vagy ki nem cserélték.

5. Minden tagállam vagy szerződő fél gondoskodik arról, hogy a meghibásodott műholdas nyomkövető berendezéssel rendelkező halászhajók egyéb kommunikációs eszközökkel (rádió, webalapú jelentéstétel, e-mail, fax vagy telex útján) legalább naponta eljuttassák az FMC-hez az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat tartalmazó jelentéseket.

6. A tagállamok vagy szerződő felek csak abban az esetben engedélyezhetik a hajók számára, hogy műholdas nyomkövető berendezésüket kikapcsolják, ha a hajó hosszabb ideig nem folytat halászatot (pl. szárazdokkban áll javítás céljából), és erről előzetesen értesíti a lobogója szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságait. Mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, a műholdas nyomkövető berendezést újra aktiválni kell, és legalább egy jelentést össze kell állítani és el kell küldeni vele.

▼M1




XVa. MELLÉKLET

A szállítóketrecek pecséttel való lezárását célzó műveletekkel kapcsolatos eljárás

1. Az ICCAT regionális megfigyelői programot működtető szervezet és a tagállamok illetékes hatóságai az erszényes kerítőhálós hajón, csapdán vagy vontatóhajón történő telepítésük előtt legalább 25 ICCAT-pecsétet biztosítanak a felelősségi körükbe tartozó valamennyi regionális és nemzeti ICCAT-megfigyelő számára, továbbá nyilvántartást vezetnek a biztosított és a felhasznált pecsétekről.

2. A ketrecek pecséttel való lezárása az átadó üzemeltető felelőssége. E célból minden ketrec ajtaján legalább három pecsétet kell elhelyezni, olyan módon, hogy az ajtókat ne lehessen a pecsétek feltörése nélkül kinyitni.

3. A pecséttel való lezárást célzó műveletről az átadó üzemeltetőnek videofelvételt kell készítenie, amelynek lehetővé kell tennie a pecsétek azonosítását és annak ellenőrzését, hogy a pecséteket megfelelően helyezték-e el. A videofelvételnek meg kell felelnie a videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó, a X. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak. A halakkal együtt az érintett videofelvételt is el kell juttatni a rendeltetés helye szerinti halgazdaságba. Az átadó hajók fedélzetén vagy a csapdákon meg kell őrizni a videofelvétel másolatát, és annak ellenőrzési célokból a halászati kampány ideje alatt bármikor hozzáférhetőnek kell lennie. A videofelvételek másolatát az erszényes kerítőhálós hajó fedélzetén vagy a csapdán tartózkodó regionális ICCAT-megfigyelő vagy az átvevő vontatóhajón tartózkodó nemzeti megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, hogy továbbíthassa azt a tagállam vagy a szerződő fél illetékes hatóságának vagy annak a regionális ICCAT-megfigyelőnek, aki a későbbi, ellenőrzési célú áthelyezéskor jelen lesz.

4. A későbbi, ellenőrzési célú áthelyezésről készült videofelvételnek tartalmaznia kell a pecsétfeltörési műveletet, amelyet úgy kell elvégezni, hogy lehetővé tegye a pecsétek azonosítását és annak ellenőrzését, hogy a pecséteket nem manipulálták-e.




XVb. MELLÉKLET

A feldolgozási nyilatkozat és a lehalászási nyilatkozat mintája



Feldolgozás / lehalászás (karikázza be)

A lehalászás dátuma (éé.hh.nn.): / /

Halgazdaság / csapda (karikázza be)

Ketrec(ek) száma(i):

Lehalászott egyedek száma:

A lehalászott kékúszójú tonhalak élőtömege kg-ban:

A lehalászott kékúszójú tonhalak feldolgozott tömege kg-ban:

A lehalászott kékúszójú tonhalhoz tartozó eBCD-szám(ok):

A műveletben részt vevő kisegítő hajók adatai:

Név:

Lobogó:

ICCAT nyilvántartási szám:

A lehalászott tonhal rendeltetése (export, helyi piac, egyéb) (karikázza be)

Ha egyéb, nevezze meg:

A nemzeti megfigyelő vagy adott esetben a regionális ICCAT-megfigyelő általi hitelesítés:

Megfigyelő neve:

ICCAT-szám:

Aláírás:

▼B




XVI. MELLÉKLET

AZ (EU) 2016/1627 ÉS E RENDELET KÖZÖTTI MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT



Az (EU) 2016/1627 rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

1. cikk

3. cikk

5. cikk

4. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

11. cikk

7. cikk

12. cikk

8. cikk

13. cikk

9. cikk

14. cikk

10. cikk

16. cikk

11. cikk

17. cikk és I. melléklet

12. cikk

17. cikk és I. melléklet

13. cikk

18. cikk

14. cikk

19. cikk

15. cikk

20. cikk

16. cikk

21. cikk

17. cikk

25. cikk

18. cikk

22. cikk

19. cikk

23. cikk

20. cikk

26. cikk

21. cikk

4. cikk

22. cikk

27. cikk

23. cikk

28. cikk

24. cikk

30. cikk

25. cikk

31. cikk

26. cikk

32. cikk

27. cikk

36. cikk

28. cikk

37. cikk

29. cikk

29. cikk

30. cikk

33. cikk

31. cikk

34. cikk

32. cikk

35. cikk

33. cikk

40. cikk

34. cikk

41. cikk

35. cikk

43. cikk

36. cikk

44. cikk

37. cikk

51. cikk

38. cikk

42. cikk

39. cikk

45. cikk

40. cikk

46. cikk

41. cikk

46. cikk

42. cikk

47. cikk

43. cikk

48. cikk

44. cikk

49. cikk

45. cikk

50. cikk

46. cikk

51. cikk

47. cikk

55. cikk

48. cikk

56. cikk

49. cikk

57. cikk

50. cikk

38. cikk

51. cikk

39. cikk

52. cikk

58. cikk

53. cikk

15. cikk

54. cikk

59. cikk

55. cikk

60. cikk

56. cikk

62. cikk

57. cikk

63. cikk

58. cikk

64. cikk

59. cikk

68. cikk

60. cikk

70. cikk

61. cikk

71. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

V. melléklet

IV. melléklet

VI. melléklet

V. melléklet

III. melléklet

VI. melléklet

IV. melléklet

VII. melléklet

VIII. melléklet

VIII. melléklet

IX. melléklet

IX. melléklet

X. melléklet

X. melléklet

XI. melléklet

XI. melléklet

XII. melléklet

XII. melléklet

XIII. melléklet



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, a (EU) 2019/2006 és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

( 3 ) A Bizottság (EU) 2017/218 végrehajtási rendelete (2017. február 6.) az uniós halászflotta-nyilvántartásról (HL L 34., 2017.2.9., 9. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2833 rendelete (2023. december 13.) a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozó fogási dokumentációs program létrehozásáról és a 640/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2833, 2023.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2833/oj).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

( 7 ) A 404/2011/EU végrehajtási rendelet szerint.

( 8 ) A ketrecbe helyezésre vonatkozóan a 06-07.számú ICCAT-ajánlásban meghatározott nyilatkozat.

( 9 ) Lásd a műholdas hajómegfigyelési rendszernek az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen történő létrehozására vonatkozó minimumelőírásokról szóló 18-10. számú ICCAT-ajánlást.

Top