1. Mindegyik tagállam gondoskodik a következő kapacitáskorlátozások betartásáról:

2. A kiosztás során az egyes tagállamok:

3. Az Adriai-tengeren a lobogója alatt közlekedő hajói által tenyésztés céljából kifogott kékúszójú tonhal egyedeinek legfeljebb 7 tömegszázalékára Horvátország 6,4 kg-os minimális tömeget vagy 66 cm-es, a farok tövéig mért minimális hosszúságot alkalmazhat.

4. Azok a tagállamok, amelyek csalival halászó hajói, horogsoros hajói, kézi horogsoros hajói és pergetett horogsoros hajói engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára, a következő farokjelölési követelményeket vezetik be:

1. A vontatóhajó parancsnoka a napi bontású naplóban köteles rögzíteni az áthelyezési művelet dátumát, időpontját és földrajzi helyét, az áthelyezett mennyiséget (egyedszám és kilogrammban kifejezett tömeg), a ketrec számát, valamint a fogóhajó nevét, lobogóját és ICCAT-számát, a műveletben részt vevő más hajó(k) nevét és ICCAT-számát, a rendeltetési hely szerinti halgazdaság nevét és ICCAT-számát, továbbá az ITD számát.

2. A kisegítő hajókra vagy más vontatóhajóra történő további áthelyezésekről jelentést kell tenni, amelyben meg kell adni az 1. pontban előírt valamennyi információt, valamint a kisegítő vagy vontatóhajó nevét, lobogóját és ICCAT-számát, továbbá az ITD számát.

3. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi áthelyezés részleteit. A napi bontású naplót a fedélzeten kell tartani és ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

1. A kisegítő hajó parancsnoka tevékenységéről köteles naponta beszámolni a naplóban, megjelölve többek között a dátumot, az időpontot, a tevékenység földrajzi helyét és a kékúszójú tonhal fedélzetre vett mennyiségeit, valamint annak a halászhajónak, illetve halgazdaságnak vagy csapdának a nevét, amelyhez a kisegítő hajó parancsnokának tevékenysége kapcsolódik.

2. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi tevékenység részleteit. A napi bontású naplót a fedélzeten kell tartani és ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

1. A feldolgozóhajó parancsnoka a napi bontású naplóban köteles rögzíteni a tevékenységek dátumát, időpontját és földrajzi helyét, valamint a kékúszójú tonhalak átrakott mennyiségét, továbbá – adott esetben – a halgazdaságoktól, csapdáktól vagy fogóhajóktól kapott kékúszójú tonhalak számát és tömegét. A parancsnoknak ezenkívül meg kell adnia a szóban forgó halgazdaságok, csapdák és fogóhajók nevét és ICCAT-számát.

2. A feldolgozóhajó parancsnoka köteles napi bontású feldolgozási naplót vezetni, megadva az áthelyezett vagy átrakott halak kerekített tömegét és egyedszámát, az alkalmazott átváltási tényezőt, valamint termékkiszerelésenként a tömeget és a mennyiséget.

3. A feldolgozóhajó parancsnoka köteles rakodási tervet készíteni, amelyen látható az egyes fajok és termékkiszerelések helye és mennyisége.

4. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi átrakás részleteit. A napi bontású naplót, a feldolgozási naplót, a rakodási tervet és az ICCAT átrakási nyilatkozatok eredeti példányait a fedélzeten kell tartani és azokat ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

1. ICCAT nyilvántartási szám

2. A halászhajó neve

3. Külső lajstromszám (betűk és számok)

1. A kibocsátás időpontja

2. Érvényességi időtartam

3. A halászat engedélyezésének feltételei, adott esetben a fajokra, övezetekre, halászeszközökre és bármilyen egyéb, ebből a rendeletből és/vagy a nemzeti jogszabályokból fakadó releváns feltételre is kiterjedően.

1. A nemzeti megfigyelők feladata általában annak nyomon követése, hogy a halászhajók és a csapdák megfelelnek-e e rendeletnek.

2. Ha a nemzeti megfigyelő fogóhajó fedélzetén teljesít szolgálatot, feljegyzést kell készítenie és jelentést kell tennie a halászati tevékenységről, beleértve különösen a következőket:

3. A vontatóhajón szolgálatot teljesítő nemzeti megfigyelőknek:

4. A csapdán szolgálatot teljesítő nemzeti megfigyelőknek:

5. A nemzeti megfigyelőknek az SCRS ajánlásai alapján tudományos munkát is kell végezniük, így például össze kell gyűjteniük a Bizottság által előírt valamennyi szükséges adatot.

1. Valamennyi tagállam előírja a joghatósága alá tartozó halgazdaságok és csapdák üzemeltetőinek, valamint a joghatósága alá tartozó erszényes kerítőhálós hajók parancsnokainak vagy a parancsnokok képviselőinek, hogy a 39. cikkben meghatározottak szerint regionális ICCAT-megfigyelőt foglalkoztassanak.

2. A regionális ICCAT-megfigyelőket minden év április 1-je előtt vagy a lehető leghamarabb ki kell jelölni, és halgazdaságokban, csapdákon és az ICCAT regionális megfigyelői programját végrehajtó tagállamok lobogója alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajók fedélzetén kell őket elhelyezni. Valamennyi megfigyelő részére ki kell állítani egy kártyaformátumú regionális ICCAT-megfigyelő igazolványt.

3. A regionális ICCAT-megfigyelő, valamint a halászhajó parancsnoka, vagy a halgazdaság vagy csapda üzemeltetője között egy, a jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kell kötni, amelyet mind a két érintett félnek alá kell írnia.

4. Ki kell dolgozni az ICCAT megfigyelői program kézikönyvét.

1. A regionális ICCAT-megfigyelőknek az alábbiaknak kell megfelelniük:

2. A regionális ICCAT-megfigyelők az erszényes kerítőhálós hajók, a halgazdaságok és a csapdák halászati és áthelyezési műveleteivel kapcsolatos valamennyi információt kötelesek bizalmasan kezelni, és e követelményt – mint a regionális ICCAT-megfigyelői kinevezésük feltételét – írásos formában el kell fogadniuk.

3. A regionális ICCAT-megfigyelőknek meg kell felelniük a lobogó szerinti vagy a halgazdaság helye szerinti azon tagállam vagy szerződő fél törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiben megállapított követelményeknek, amely joghatóságot gyakorol az olyan hajó, halgazdaság vagy csapda felett, amelyre, illetve amelyhez a regionális ICCAT-megfigyelőket kijelölték.

4. A regionális ICCAT-megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó, a halgazdaság és a csapda teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nincsenek ellentmondásban a regionális ICCAT-megfigyelőknek az említett program szerinti feladataival, vagy a hajó, a halgazdaság és a csapda személyzetének e mellékletben meghatározott kötelezettségeivel.

1. A regionális ICCAT-megfigyelők feladatai különösen a következők:

1. A lobogó szerinti, a csapda vagy halgazdaság helye szerinti tagállamok gondoskodnak különösen arról, hogy a regionális ICCAT-megfigyelők:

2. A lobogó szerinti, a csapda vagy halgazdaság helye szerinti tagállamok biztosítják, hogy a parancsnokok, a személyzet tagjai, valamint a halgazdaságok, a csapdák és a hajók tulajdonosai ne akadályozzák, ne fenyegessék, ne zavarják, ne befolyásolják, ne vesztegessék meg vagy ne kíséreljék meg megvesztegetni a regionális ICCAT-megfigyelőket a regionális ICCAT-megfigyelői feladatok teljesítése során.

3. Az adatokra esetlegesen vonatkozó, alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban lévő módon a lobogó szerinti, a csapda vagy halgazdaság helye szerinti tagállamok rendelkezésére kell bocsátani a halászati útra vonatkozó minden nyers adatot, összefoglalót és jelentést. A regionális ICCAT-megfigyelői jelentéseket be kell nyújtani a Megfelelési Bizottságnak és az SCRS-nek.

4. Az azon lobogó szerinti, azon halgazdaság vagy csapda helye szerinti tagállamok illetékes hatóságai, ahol a regionális ICCAT-megfigyelő a megfigyelői szolgáltatásokat nyújtja, kérhetik a megfigyelő leváltását, amennyiben bizonyítékkal rendelkeznek arra nézve, hogy a regionális ICCAT-megfigyelő nem teljesíti az e rendelet szerinti kötelezettségeket, vagy nem megfelelően végzi el az e rendelet szerinti feladatokat. Minden ilyen esetet jelenteni kell a 2. testületnek.

1. Az ICCAT regionális megfigyelői program végrehajtásának költségeit a halgazdaságok és csapdák üzemeltetőinek, valamint az erszényes kerítőhálós hajók tulajdonosainak kell finanszírozniuk. A díjakat a program összköltsége alapján kell kiszámítani, és azokat az ICCAT titkárságának egy külön számlájára kell befizetni, amelyet az ICCAT regionális megfigyelői program végrehajtásához használnak.

2. Nem rendelhető ki regionális ICCAT-megfigyelő olyan hajóra, csapdához vagy halgazdasághoz, amelyre vonatkozóan az e melléklet szerint kötelező díjakat nem fizették meg.

1. E szabályzat alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősül az ICCAT-bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekben szereplő rendelkezések következő módokon történő megsértése:

2. Ha egy halászhajó fedélzetén annak ellenőrző vizsgálata során az engedéllyel rendelkező ellenőr az 1. pontban szereplő meghatározás alapján súlyos jogsértésnek minősülő tevékenységet vagy körülményt tapasztal, az ellenőrhajó lobogója szerinti állam hatóságai közvetlenül, valamint az ICCAT titkárságán keresztül is haladéktalanul kötelesek értesíteni a halászhajó lobogója szerinti államot. Ilyen helyzetekben az ellenőrnek a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesítenie kell, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

3. Az ICCAT-ellenőr a halászhajó naplójában köteles rögzíteni az elvégzett ellenőrző vizsgálatok adatait és a feltárt jogsértéseket.

4. A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a 2. pontban említett ellenőrző vizsgálatot követően az érintett halászhajó hagyjon fel minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti tagállam a halászhajót kötelezi, hogy 72 órán belül induljon el az általa kijelölt kikötőbe, ahol vizsgálatot kell indítani.

5. Ha a hajót nem kötelezik kikötésre, a lobogó szerinti tagállam erről kellő időben megfelelő indoklást küld a Bizottságnak, amely továbbítja az információt az ICCAT titkárságának, amely azt kérésre a többi szerződő fél rendelkezésére bocsátja.

6. Az ellenőrző vizsgálatokat a szerződő felek által kijelölt ellenőrök hajtják végre. A felhatalmazott kormányzati ügynökségek és az e feladat elvégzésére a kormányok által kijelölt egyes ellenőrök nevét el kell küldeni az ICCAT-bizottságnak.

7. A nemzetközi hajóátvizsgálási és ellenőrzési feladatokat e mellékletnek megfelelően ellátó hajóknak az ICCAT-bizottság által jóváhagyott és az ICCAT titkársága által kibocsátott egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell hajózniuk. Az így használt hajók nevét az ellenőrző vizsgálatok megkezdése előtt a lehető leghamarabb közölni kell az ICCAT titkárságával. Az ICCAT titkárságának a kijelölt ellenőrhajókkal kapcsolatos információkat minden szerződő fél számára hozzáférhetővé kell tennie, többek között úgy, hogy azokat közzéteszi jelszóval védett weboldalán.

8. Mindegyik ellenőr köteles megfelelő, a lobogó szerinti állam hatóságai által kiállított, az e melléklet 21. pontja szerinti mintának megfelelő azonosító okmányt magánál tartani.

9. A 16. pont alapján elfogadott rendelkezésekre is figyelemmel, az egyezmény hatálya alá tartozó területen a nemzeti joghatóságon kívül eső vizeken tonhalra vagy makrahalalkatúakra halászó, valamely szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajónak meg kell állnia, ha egy ellenőrt szállító, a 7. pontban leírt ICCAT-jelzőlobogó alatt közlekedő hajóról a nemzetközi jelkódex szerint erre utasítást kap, kivéve, ha a hajó éppen halászati műveletet folytat, amely esetben a hajónak közvetlenül a halászati művelet befejezése után kell megállnia. A hajóparancsnok a 10. pont szerint összeállított ellenőrcsoportnak köteles engedélyt adni a fedélzetre szállásra, valamint e célra hajólétrát biztosítani. A parancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrcsoport megvizsgálhassa a berendezéseket, a fogásokat vagy a halászeszközöket, valamint minden olyan okmányt, amelyet valamely ellenőr szükségesnek tart annak igazolására, hogy a hajó eleget tesz az ICCAT-bizottság hatályos ajánlásaiban az érintett hajó lobogó szerinti állama tekintetében meghatározott követelményeknek. Ezenkívül az ellenőr feltehet bármilyen általa szükségesnek tartott kérdést.

10. Az ellenőrcsoport létszámát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg a lényeges körülmények figyelembevételével. Az ellenőrcsoportot az e mellékletben meghatározott feladatok biztonságos körülmények közötti ellátásához szükséges legkisebb létszámúra kell szabni.

11. Hajóra szálláskor az ellenőr köteles bemutatni a 8. pontban ismertetett személyazonosító okmányokat. Az ellenőrnek be kell tartania az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó és legénysége biztonságára vonatkozó általánosan elfogadott nemzetközi rendelkezéseket, eljárásokat és gyakorlatokat, valamint úgy kell eljárnia, hogy a halászati tevékenységeket vagy a termékek raktérben való elhelyezését a lehető legkisebb mértékben hátráltassa és – amennyire lehetséges – elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely káros hatással lenne a fedélzeten lévő fogás minőségére.

12. A jelentésről másolatot kap a hajóparancsnok és az ellenőrcsoportot küldő kormány, mely utóbbi továbbítja azt az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó lobogó szerinti államának megfelelő hatóságai és az ICCAT-bizottság számára. Ha az ICCAT-ajánlások bárminemű megsértését állapítja meg, az ellenőr lehetőség szerint a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesíti, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

13. Az ellenőr utasításainak megtagadását vagy be nem tartását az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó lobogó szerinti állama ugyanúgy szankcionálja, mint a saját ellenőrei által adott utasítások megtagadását vagy be nem tartását.

14. Az ellenőrök az e rendelkezésekből adódó feladataikat az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kötelesek ellátni, de továbbra is nemzeti hatóságaik operatív ellenőrzése alatt maradnak, és nekik tartoznak felelősséggel.

15. A külföldi ellenőrök által az e rendelkezések szerint végzett dokumentumalapú ellenőrző vizsgálatok alapján készített ellenőrző vizsgálati jelentéseket és a 94-09. sz. ICCAT ajánlás szerinti észlelési adatlapokat, valamint az említett dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapításokat a szerződő felek a saját ellenőreik által készített jelentésekre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban veszik figyelembe és kezelik. E pont nem ró a szerződő felekre olyan kötelezettséget, hogy a külföldi ellenőr által készített jelentésnek nagyobb bizonyító erőt tulajdonítsanak, mint amellyel az az adott ellenőr saját országában rendelkezne. A szerződő feleknek együtt kell együttműködniük annak érdekében, hogy előmozdítsák az e rendelkezések keretében tevékenységet végző ellenőrök jelentéseivel kapcsolatos bírósági és egyéb jogi eljárásokat.

16.

17.

18. Az ellenőrnek az ICCAT-bizottság által jóváhagyott azonosító jelzéssel kell ellátnia azokat az ellenőrző vizsgálat alá vont halászeszközöket, amelyek a jelek szerint nem felelnek meg az érintett hajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ICCAT-bizottsági ajánlásoknak, és erről az ellenőrző vizsgálati jelentésben is be kell számolnia.

19. Az ellenőr fényképeket készíthet a halászeszközökről, a berendezésekről, a dokumentumokról, illetve bármely más, az ellenőr által szükségesnek tartott tárgyról oly módon, hogy a fényképen látszódjanak a tárgy azon részei, amelyek véleménye szerint nem felelnek meg a hatályos szabályozásnak, amely esetben a lefényképezett tárgyakat fel kell sorolni a jelentésben, és a fényképek másolatát csatolni kell a jelentésnek a lobogó szerinti állam számára küldött példányához.

20. Az ICCAT-ajánlásoknak való megfelelés megállapítására az ellenőr szükség szerint a fedélzeten lévő összes fogást ellenőrző vizsgálatnak veti alá.

21. Az ellenőrök azonosítására szolgáló, kártyaformátumú okmány mintája:

1. Az eredeti videofelvételt tartalmazó elektronikus tárolóeszközt az áthelyezési művelet befejezése után mielőbb a regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a további manipulációk megelőzése érdekében azonnal ellátja elektronikus aláírással.

2. Az eredeti felvételt az esetnek megfelelően a fogóhajó fedélzetén, illetve a halgazdaság vagy a csapda üzemeltetőjénél kell tartani az adott engedély érvényességének teljes időtartama alatt.

3. A videofelvételt két azonos példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt az erszényes kerítőhálós hajón tartózkodó regionális ICCAT-megfigyelőnek, a másikat pedig a vontatóhajón tartózkodó nemzeti megfigyelőnek kell átadni; az utóbbi példánynak az ITD-t és a hozzá kapcsolódó fogásokat kell kísérnie. Ez az eljárás csak az áthelyezési művelet vontatóhajók közötti lebonyolítása esetén vonatkozik a nemzeti megfigyelőkre.

4. Minden videofelvétel elején vagy végén, vagy mindkét helyen, fel kell tüntetni az áthelyezésre vonatkozó ICCAT-engedély számát.

5. Minden egyes felvételen végig fel kell tüntetni a videofelvétel készítésének dátumát és időpontját.

6. A videofelvételnek tartalmaznia kell a hálónak vagy az ajtónak az áthelyezés megkezdése előtt történő kinyitását és bezárását, és a felvételen láthatónak kell lennie, hogy a fogadó és átadó ketrecek már tartalmaznak-e kékúszójú tonhalakat.

7. A videofelvételnek folyamatosnak kell lennie, megszakítások és vágások nélkül, és az áthelyezési művelet egészét le kell fednie.

8. A videofelvételt olyan minőségben kell elkészíteni, hogy a felvétel alapján megbecsülhető legyen az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma.

9. Ha a videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma, ellenőrzési célú áthelyezési műveletet kell végrehajtani. Az üzemeltető kérheti a hajó vagy csapda lobogó szerinti hatóságait, hogy végezzenek ellenőrzési célú áthelyezési műveletet. Abban az esetben, ha az üzemeltető nem kér ilyen ellenőrzési célú áthelyezési műveletet vagy az önkéntes áthelyezés eredménye nem kielégítő, az ellenőrző hatóságok annyi ellenőrzést kérnek, amennyi csak szükséges, amíg megfelelő minőségű videofelvétel nem áll rendelkezésre. Az ilyen ellenőrzési célú áthelyezési műveletnek ki kell terjednie valamennyi kékúszójútonhal-egyednek a fogadó ketrecből egy másik, üres ketrecbe történő áthelyezésére. Amennyiben a hal egy csapdából származik, a csapdából a fogadó ketrecbe már áthelyezett kékúszójú tonhalakat vissza lehet küldeni a csapdába, amely esetben az ellenőrzési célú áthelyezést a regionális ICCAT-megfigyelő felügyelete mellett törölni kell.

1. Az eredeti videofelvételt tartalmazó elektronikus tárolóeszközt a ketrecbehelyezési művelet befejezése után mielőbb a regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a további manipulációk megelőzése érdekében azonnal ellátja elektronikus aláírással.

2. Az eredeti felvételt adott esetben az engedély érvényességének teljes időtartama alatt a halgazdaságban kell tartani.

3. A videofelvételt két azonos példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a halgazdaságba kirendelt regionális ICCAT-megfigyelőnek kell átadni.

4. Minden videofelvétel elején vagy végén, vagy mindkét helyen, fel kell tüntetni a ketrecbe helyezésre vonatkozó ICCAT-engedély számát.

5. Minden egyes felvételen végig fel kell tüntetni a videofelvétel készítésének dátumát és időpontját.

6. A videofelvételnek tartalmaznia kell a hálónak/ajtónak a ketrecbe helyezés megkezdése előtt történő kinyitását és bezárását, és a felvételen láthatónak kell lennie, hogy a fogadó és átadó ketrecek már tartalmaznak-e kékúszójú tonhalakat.

7. A videofelvételnek folyamatosnak kell lennie, megszakítások és vágások nélkül, és a ketrecbehelyezési művelet egészét le kell fednie.

8. A videofelvételt olyan minőségben kell elkészíteni, hogy a felvétel alapján megbecsülhető legyen az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma.

9. Ha a videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma, az ellenőrző hatóságnak új ketrecbehelyezési művelet végrehajtását kell kérnie. Az új ketrecbehelyezési művelet során valamennyi kékúszójútonhal-egyedet a fogadó halgazdaság ketrecéből egy másik, üres halgazdasági ketrecbe kell áthelyezni.

1. Az olyan közös halászati műveletek vagy csapdákkal ejtett fogások esetében, amelyek rendeltetési helye egyetlen szerződő fél és/vagy tagállam felügyelete alá tartozó halgazdaság, a fogási jelentés és a sztereoszkopikus rendszerre irányuló program eredményei közötti eltérésekkel összefüggő döntéseket a közös halászati művelet vagy a csapdákkal ejtett összes fogás szintjén kell meghozni. A több szerződő felet és/vagy tagállamot érintő közös halászati műveletek esetében a fogási jelentés és a sztereoszkopikus rendszerre irányuló program eredményei közötti eltérésekkel összefüggő döntéseket a ketrecbehelyezési műveletek szintjén kell meghozni, hacsak a közös halászati műveletben részt vevő fogóhajókért felelős valamennyi, lobogó szerinti szerződő fél és/vagy tagállam hatóságai erről másként nem állapodnak meg.

2. A ketrecbe helyezés időpontjától számított tizenöt napon belül a halgazdaságért felelős tagállam jelentést készít a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállamnak vagy szerződő félnek, valamint a Bizottságnak, amely jelentésnek tartalmaznia kell az alábbi dokumentumokat:

3. A ketrecbehelyezési jelentés átvételekor a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállami hatóságok az alábbi eseteknek megfelelően kötelesek meghozni minden szükséges intézkedést:

4. A BCD bármilyen érdemi módosítása esetén a 2. szakaszban megadott értékeknek (egyedszám és tömeg) összeegyeztethetőnek kell lenniük a 6. szakaszban megadott értékekkel, továbbá a 3., a 4. és a 6. szakaszban megadott értékek nem lehetnek magasabbak a 2. szakasz szerinti értékeknél.

5. Az olyan eltérések kiegyenlítése esetén, amelyek egy közös halászati művelettel/csapdával kapcsolatos összes ketrecbe helyezésről készült egyes jelentésekben megállapítást nyertek – függetlenül attól, hogy szükség van-e visszaengedési műveletre vagy sem –, valamennyi kapcsolódó BCD-t a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredményeinek legkisebb értéke szerint kell módosítani. A visszaengedett kékúszójú tonhalak mennyiségével kapcsolatos BCD-ket a visszaengedett tömeg/egyedszám megjelenítése érdekében szintén módosítani kell. Az olyan kékúszójú tonhalakra vonatkozó BCD-ket, amelyeket nem engedtek vissza, de amelyek esetében a sztereoszkopikus rendszerekkel vagy alternatív módszerekkel kapott eredmények eltérnek a jelentések szerint kifogott és áthelyezett mennyiségektől, szintén módosítani kell e különbségek megjelenítése érdekében.

1. A kékúszójú tonhalak tenyésztőketrecből a tengerbe való visszaengedését videokamerával rögzíteni kell, és azt a regionális ICCAT-megfigyelőnek meg kell figyelnie; a megfigyelőnek a műveletről jelentést kell készítenie, amelyet a videofelvétellel együtt be kell nyújtania az ICCAT titkárságának.

2. A halak visszaengedésének elrendelése esetén a halgazdaság üzemeltetőjének egy regionális ICCAT-megfigyelő kirendelését kell kérnie.

3. A kékúszójú tonhalaknak szállítóketrecből vagy csapdából a tengerbe való visszaengedését a vontatóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam nemzeti megfigyelőjének meg kell figyelnie, és arról jelentést kell készítenie a felelős tagállam ellenőrző hatóságainak.

4. A visszaengedési művelet elvégzése előtt a tagállami ellenőrző hatóságok hagyományos és/vagy sztereoszkopikus kamerák felhasználásával végzendő ellenőrzési célú áthelyezést rendelhetnek el annak érdekében, hogy megbecsülhető legyen a visszaengedendő halak egyedszáma és tömege.

5. A tagállami hatóságok végrehajthatnak minden olyan további intézkedést is, amelyet szükségesnek ítélnek annak biztosításához, hogy a visszaengedési műveletek a legmegfelelőbb helyen és időben történjenek, így növelve annak valószínűségét, hogy a halak visszatérjenek az állományba. Az üzemeltető felel azért, hogy a halak a visszaengedési művelet végrehajtásáig életben maradjanak. A visszaengedési műveletekre a ketrecbehelyezési műveletek befejezésétől számított három héten belül kell sort keríteni.

6. A lehalászási műveletek befejezését követően azokat a halgazdaságban maradó halakat, amelyek nem szerepelnek a BCD-n, a 41. cikk (2) bekezdésében és az ebben a mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően vissza kell engedni.

1. Az e rendelet alapján szabályozott bármely művelet során elpusztult kékúszójútonhal-egyedek számát áthelyezési művelet és a kapcsolódó szállítás esetében az átadó üzemeltetőnek, ketrecbehelyezési művelet vagy tenyésztési tevékenységek esetében pedig a halgazdaság üzemeltetőjének jelentenie kell, és azt le kell vonni az érintett tagállam vonatkozó kvótájából.

2. E melléklet alkalmazása céljából „elveszített halak” alatt azon hiányzó kékúszójútonhal-egyedek értendők, amelyek az e rendelet 50. cikkében említett vizsgálat során észlelt esetleges eltérések után nem indokolhatók elpusztult egyedekként.

1. A kifogás, valamint az erszényes kerítőhálós hajóról vagy a csapdából való első áthelyezés során elpusztult kékúszójútonhal-egyedeket fel kell jegyezni az erszényes kerítőhálós hajó halászati naplójában vagy a csapdára vonatkozó napi fogási jelentésben, valamint jelenteni kell őket az ITD-ben és az eBCD 4. szakaszában (Áthelyezési információk).

2. Az eBCD-t a vontatóhajó parancsnokának rendelkezésére kell bocsátani, kitöltve a 2. szakaszt (Fogási információk), a 3. szakaszt (Kereskedelmi információk) és a 4. szakaszt (Áthelyezési információk), ideértve az „elpusztult halak”-ra vonatkozó alszakaszokat is.

3. Az eBCD 2. szakaszában (Fogási információk) az összes kifogott kékúszójútonhal-egyedet fel kell tüntetni. Az eBCD 3. szakaszában (Kereskedelmi információk) és 4. szakaszában (Áthelyezési információk) jelentett teljes mennyiségeknek (beleértve az „elpusztult halak”-ra vonatkozó alszakaszokat is) meg kell egyezniük az eBCD 2. szakaszában (Fogási információk) jelentett mennyiségekkel, miután levonásra került a kifogás és az áthelyezés befejeződése között megfigyelt összes mortalitás.

4. Az eBCD-t e rendeletnek megfelelően az ITD-nek kell kísérnie.

5. Az eBCD-nek a kitöltött 8. szakaszt (Kereskedelmi információk) is tartalmazó példányát teljesen ki kell tölteni, majd továbbítani kell azon kisegítő hajó parancsnokának, amelyik az elpusztult kékúszójú tonhalakat partra szállítja (vagy a fogóhajón vagy csapdán kell megőrizni, ha az közvetlenül a parton köt ki). Az említett elpusztult halakat és az eBCD említett példányát az ITD egy példányának kell kísérnie.

6. Az elpusztult halak mennyiségeit fel kell jegyezni a fogást ejtő fogóhajó eBCD-jébe, közös halászati műveletek esetében pedig vagy a részt vevő fogóhajók, vagy egy, a közös halászati műveletekben részt vevő, más lobogó alatt közlekedő hajó eBCD-jébe.

1. A vontatóhajók parancsnokainak az F. szakaszban biztosított minta használatával jelenteniük kell a szállítás során elpusztult valamennyi kékúszójútonhal-egyedet. A vontatóhajó parancsnokának minden egyes alkalommal, amikor elpusztult vagy elveszített halat észlelnek, külön sort kell kitöltenie.

2. További áthelyezések esetében az átadó vontatóhajó parancsnoka köteles a kékúszójú tonhalat átvevő vontatóhajó parancsnokának a rendelkezésére bocsátani a jelentés eredeti példányát, annak másodpéldányát pedig a kampány időtartamára a fedélzeten kell, hogy tartsa.

3. Szállítóketrecnek a rendeltetési halgazdaságba való megérkezésekor a vontatóhajó parancsnokának az F. szakaszban biztosított minta használatával a halgazdaságért felelős, a halgazdaság helye szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságának a rendelkezésére kell bocsátania az elpusztult halakra vonatkozó jelentések teljes sorozatát.

4. A lobogó szerinti vagy a csapda helye szerinti tagállam által meghatározandó kvótafelhasználás céljából a szállítás során elpusztult vagy elveszített halak tömegét a következőképpen kell értékelni:

1. Az ICCAT által szabályozott egyedi halászati tevékenységek során alkalmazandó szigorúbb követelmények sérelme nélkül minden lobogó szerinti tagállam VMS-t alkalmaz a joghatósága alá tartozó vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező, 15 méternél nagyobb teljes hosszúságú halászhajóira, és:

2. Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a VMS-üzeneteket az (1) bekezdésben meghatározottak szerint továbbítsák és fogadják, és hogy ezt az információt a lobogójuk alatt közlekedő hajóik helyzetének folyamatos nyomon követésére használják.

3. Minden tagállam biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók parancsnokai gondoskodjanak arról, hogy a műholdas nyomkövető berendezések állandóan és folyamatosan működőképesek legyenek, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott információkat összegyűjtsék, és az erszényes kerítőhálós hajók esetében legalább óránként, a többi hajó esetében legalább kétóránként továbbítsák. A tagállamok emellett előírják, hogy hajóüzemeltetőik feladata gondoskodni arról, hogy:

4. A halászhajó fedélzetén található műholdas nyomkövető berendezés műszaki meghibásodása vagy működésképtelensége esetén a berendezést az esemény időpontjától számított egy hónapon belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni, kivéve, ha a hajót adott esetben törölték az engedélyezett nagy méretű halászhajók jegyzékéből, vagy azoknak a hajóknak az esetében, amelyeknek nem kell szerepelniük az ICCAT által engedélyezett hajók listáján, a lobogó szerinti szerződő fél joghatóságán kívüli területekre vonatkozó halászati engedély már nem érvényes. A hajó nem kaphat engedélyt arra, hogy meghibásodott műholdas nyomkövető berendezéssel halászati útra induljon. Ezen túlmenően, ha egy berendezés egy halászati út során működésképtelenné válik vagy műszakilag meghibásodik, akkor a javítást vagy a cserét azonnal el kell végezni, amint a hajó kikötőbe ér; a halászhajó nem indulhat halászati útra, amíg a műholdas nyomkövető berendezést meg nem javították vagy ki nem cserélték.

5. Minden tagállam vagy szerződő fél gondoskodik arról, hogy a meghibásodott műholdas nyomkövető berendezéssel rendelkező halászhajók egyéb kommunikációs eszközökkel (rádió, webalapú jelentéstétel, e-mail, fax vagy telex útján) legalább naponta eljuttassák az FMC-hez az (1) bekezdés b) pontjában említett információkat tartalmazó jelentéseket.

6. A tagállamok vagy szerződő felek csak abban az esetben engedélyezhetik a hajók számára, hogy műholdas nyomkövető berendezésüket kikapcsolják, ha a hajó hosszabb ideig nem folytat halászatot (pl. szárazdokkban áll javítás céljából), és erről előzetesen értesíti a lobogója szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságait. Mielőtt a hajó elhagyja a kikötőt, a műholdas nyomkövető berendezést újra aktiválni kell, és legalább egy jelentést össze kell állítani és el kell küldeni vele.