VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról annak érdekében, hogy visszajelzést adhassanak, és hatékonyan részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat.

A kezdeményezés címe

Lakossági energiaügyi csomag – a fogyasztók védelme és szerepvállalásuk növelése az igazságos átmenet során

Vezető főigazgatóság – felelős egység

Energiaügyi Főigazgatóság– B.1. egység

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

Indikatív ütemterv

2025. negyedik negyedév

További információk

–

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Az Európai Uniónak vonzóvá és mindenki számára valóban megfizethetővé kell tennie az energetikai átállást. A megfizethető energiára vonatkozó cselekvési terv olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek rövid távon csökkentik az ipar, a vállalkozások és a háztartások energiaszámláit, miközben felgyorsítják az alapvető költségmegtakarítást eredményező strukturális reformokat. E reformok célja egy olyan valódi energiaunió kiépítése, amely biztosítja a versenyképességet, a biztonságot, a dekarbonizációt és az igazságos átmenetet 1 .

A cselekvési terv egyik fő eredménye a lakossági energiaügyi csomag. A Bizottság energiapolitikájában prioritásként kezelte e csomag kidolgozását „az energiaunió szociális dimenziójának megerősítése és az energiaszegénység elleni fellépés” céljából.

A lakossági energiaügyi csomag célja, hogy kezelje azokat a folyamatos kihívásokat, amelyek megakadályozzák az embereket abban, hogy teljes mértékben megértsék az energiapiacot, részt vegyenek benne, és ott megfelelő védelmet élvezzenek. Célja annak biztosítása, hogy egyetlen régió, közösség vagy egyén se maradjon le az energetikai átállás során.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Sokan aggódnak a magas energiaárak miatt, ami csökkenti hajlandóságukat az energetikai átállási folyamatban való részvételre. A csomag által kezelni kívánt fő kihívásokat az alábbiakban ismertetjük.

1.Az energetikai átállás aránytalanul súlyos hatást gyakorol egyes népességcsoportokra, régiókra és közösségekre. Az energiaválság alatt ugrásszerűen megnőtt az energiaszegénység; 2023-ban 47 millió európai számolt be arról, hogy nem engedheti meg magának, hogy fűtse otthonát. A nők és bizonyos népességcsoportok – köztük az idősek, a fogyatékossággal élő személyek és az egyszülős háztartások – nagyobb valószínűséggel szembesülnek az energiaszegénységgel. 

Azok a régiók, amelyek gazdasági szempontból különösen nagy mértékben függenek a hagyományos energiaforrásoktól, aránytalanul jobban megérzik a zöld átállás hatását. Az ilyen régiók jelenleg gyakran nem képesek kezelni a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetéséhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakulásához kapcsolódó társadalmi-gazdasági kockázatokat. Ez különösen igaz a szén-, tőzeg- és olajpala-régiókra – amelyek a hagyományos iparágaik eltűnésével szembesülnek –, valamint a szigetekre is.

2.A fogyasztók energiapiaci szerepvállalásának hiánya akadályozza az innovatív energetikai szolgáltatások, valamint az energia- és költségmegtakarítási megoldások elterjedését. Ennek következtében növekednek az emberek költségei, és lelassul az energetikai átállás. 

A fogyasztók nem bíznak az energiapiacokban, így kevésbé hajlandók szolgáltatót váltani. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) arról számol be, hogy ha minden uniós fogyasztó rendszeresen áttérne a rendelkezésre álló legjobb ajánlatokra, akkor évente átlagosan 200 EUR megtakarítást érhetne el.

A fogyasztók számára bonyolult és költséges az energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos piaci lehetőségekhez való hozzáférés. A hatékony keresletoldali válaszhoz intelligens fogyasztásmérőkre és a digitalizáció fokozott alkalmazására van szükség, ám az intelligens fogyasztásmérők bevezetése késik. Az ACER megállapította, hogy Svédországban a dinamikus szerződésekkel rendelkező (azaz keresletoldali választ adó) fogyasztók akár 42 %-os megtakarítást is elérhettek az energiaszámlákon, ami csak az intelligens fogyasztásmérők széles körű elterjedése miatt volt lehetséges.

A fogyasztók energiaközösséghez való csatlakozásából származó előnyök – miszerint akár évi 1 000 EUR megtakarítás is elérhető – nem valósulnak meg teljes mértékben. A nyilvánosság részvétele továbbra is korlátozott. 2024 elejéig az EU-ban a több mint 9 000 energiaközösséghez mintegy 1,5 millió ember csatlakozott, ami az EU lakosságának csupán kis töredéke.

Ennek következménye, hogy a fogyasztók számára kevésbé innovatív energetikai szolgáltatásokat kínálnak, és magasabbak az árak. A villamosenergia- és gázpiac közelmúltbeli reformjának (beleértve a villamosenergia-piac szerkezetéről szóló irányelvet, valamint a földgázról és a hidrogénről szóló átdolgozott irányelvet) végrehajtása csak nemrég kezdődött, vagy túl lassú.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikke, tekintettel az EUMSZ 114. cikkére is. Mindkettő az EU és a tagállamok között megosztott hatásköröket jelent.

Az uniós fellépés szükségessége

Az energetikai átálláson belüli fogyasztói jogok, a fogyasztóvédelmi jogszabályok átültetése és végrehajtása, a társadalmi-gazdasági kihívások, valamint más kulcsfontosságú uniós szakpolitikai prioritások olyan kölcsönös függőségeket és szinergiákat vonnak maguk után politikai, társadalmi és gazdasági szinten, amelyeket a tagállamok egyénileg, nemzeti szinten nem tudnak hatékonyan kezelni. Az energetikai átállás az EU-ban nemzetek feletti jellegű, ezért az EU-nak összehangoltabb módon kell védenie a fogyasztókat, még akkor is, ha a fogyasztóvédelem nagyrészt nemzeti hatáskörbe tartozik. A nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása mellett a lakossági energiaügyi csomag a Bizottság és a tagállamok, az EU és nemzetközi partnerei, valamint valamennyi kulcsfontosságú energiaügyi érdekelt fél közötti szoros párbeszéd és együttműködés keretébe fog illeszkedni.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

A lakossági energiaügyi csomag célja annak biztosítása, hogy az energetikai átállás és az energiapiac valamennyi európai polgár javát szolgálja. Koherens megközelítést és intézkedéscsomagot biztosít az igazságos átmenet előmozdítására, valamint arra, hogy az uniós szabályok zökkenőmentes átültetésének megkönnyítése, a fogyasztói jogokkal kapcsolatos tudatosság növelése és a bizalom kiépítése révén valamennyi fogyasztó számára megfizethetővé és egyszerűvé tegye a piaci részvételt. Pilléreit az alábbiakban ismertetjük.

1. Az igazságos átmenet biztosítása, beleértve az energiaszegénység kezelését is 

Az energiaszegénység kezelése az alábbiak révén: i. ambiciózusabb nemzeti kötelezettségvállalások meghatározása az energiaszegénység arányának csökkentése érdekében, valamint ii. az energiaszegénység kezelésére irányuló intézkedésekre vonatkozó iránymutatás és támogatás továbbfejlesztése.  

A nemi szerepek és az egyenlőség dimenziójának általános érvényesítése az energiaágazatban.  

A régióknak és közösségeknek nyújtott támogatás megerősítése az alábbiak révén: i. az „Átalakulóban lévő széntermelő régiók” kezdeményezés új szakaszának elindítása, ii. a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés megerősítése, valamint iii. a helyi szereplőknek nyújtott támogatás megerősítése célzott kezdeményezések, például a Polgármesterek Szövetsége révén. 

2. Az emberek és a közösségek szerepvállalásának növelése az energiapiacon 

A csomagnak növelnie kell az energiapiacok társadalmi elfogadottságát és az azokba vetett bizalmat, és elő kell segítenie a fogyasztók aktívabb egyéni és kollektív szerepvállalását. Ez elő fogja mozdítani az energiaközösségek kiépítését és az energiamegosztási kezdeményezéseket.

3. A mindenkit érintő problémák kezelése, különös tekintettel az energia megfizethetőségének biztosítására Ez magában foglalja a társadalmi elfogadottság biztosítását azáltal, hogy a szolgáltatókkal és az elosztórendszer-üzemeltetőkkel kölcsönös bizalmi kapcsolatok épülnek ki, valamint azt, hogy megerősödik a helyi szereplők és kezdeményezések szerepe. A válaszadók visszajelzései fontosak lesznek a Bizottság azon munkájához, hogy a tagállamoknak nyújtott iránymutatás révén támogassa az energiafogyasztókra vonatkozó uniós szabályok zökkenőmentes és koherens átültetését.

A lakossági energiaügyi csomagnak magában kell foglalnia az alábbi célok elérésére irányuló egyéni fellépések és intézkedések koherens rendszerét.  

·Az emberek fogyasztói jogokkal kapcsolatos tudatosságának növelése. Ennek a legfejlettebb és legprogresszívabb energiavállalatokkal való együttműködésre kell épülnie, előtérbe kell helyeznie a fogyasztókat, és tiszteletben kell tartania a fogyasztói elégedettség és a társadalmi felelősségvállalás elvét számos kulcsfontosságú fogyasztói jog – például a tisztességes marketing és a szerződéses információk, az egyértelmű számlázás és a lekapcsolással szembeni védelem – tekintetében. Az energiaközösségeket átfogó intézkedéscsomaggal kell megcélozni az előttük álló legfontosabb jogi, adminisztratív és technikai problémák kezelése érdekében, többek között a kapacitásépítés és a finanszírozási eszközök jobb hozzáférhetősége révén.  

·Az intelligens fogyasztásmérők és a fogyasztók számára nyújtott digitális energetikai szolgáltatások bevezetésének felgyorsítása, többek között az adatok interoperabilitására és a keresletoldali válaszra vonatkozó új végrehajtási jogi aktusok / üzemi és kereskedelmi szabályzatok elfogadása révén. 

·A fogyasztókkal kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések tagállamok általi átültetésének támogatása, beleértve a tisztességes szerződéses tájékoztatást, a fogyasztóvédelmet a gázellátás fokozatos megszüntetése során, az energiaközösségeket, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat fenyegető lekapcsolás megelőzését.  

Valószínűsíthető hatások

A csomag egyértelmű szakpolitikai jövőképet fog meghatározni a polgárok uniós energiapolitikákon belüli szerepére és védelmére vonatkozóan a Bizottság hivatali ideje alatt.

Az igazságos átmenet biztosítása és az energiaszegénység kezelése

A lakossági energiaügyi csomag célja annak biztosítása, hogy egyetlen személy vagy régió se maradjon le az energetikai átállás során. Unió-szerte hozzá fog járulni az energiaszegénység jelentős csökkentéséhez.

A csomag célja továbbá, hogy támogassa az átállás által aránytalanul érintett régiókban élőket azáltal, hogy javítja a megújuló energiához és az energiahatékonysági intézkedésekhez való hozzáférésüket.

Az emberek és a közösségek szerepvállalásának növelése az energiapiacon

A kezdeményezésnek növelnie kell a fogyasztók hajlandóságát arra, hogy szolgáltatót váltsanak, és csökkentenie kell energiaköltségeiket. Emellett meg fogja könnyíteni a fogyasztók számára az innovatív energetikai szolgáltatások bevezetését, amelyek csökkenthetik a költségeket, és támogathatják a szélesebb körű energetikai átállást. Unió-szerte megkönnyíti majd az emberek számára az energiaközösségek létrehozását és az azokban való részvételt. Támogatni fogja a megújulóenergia-projektek fejlesztését.

A csomag arra fog törekedni, hogy megerősítse a fogyasztók energiapiacokba vetett bizalmát annak érdekében, hogy a fogyasztók és a szolgáltatók közötti megújított kapcsolat alapján növelje az energetikai átállás előnyeinek társadalmi elfogadottságát.

Az emberek tájékozottabbak lesznek, és ennek köszönhetően jobb döntéseket tudnak hozni fogyasztásukkal és jogaikkal kapcsolatban, és végső soron a számláikban is tükröződnek majd az előnyök.

Végrehajtás és alkalmazási kör

A lakossági energiaügyi csomag hatása nagyban függ attól, hogy a tagállamok miként hajtják végre a meglévő uniós jogszabályokat, figyelembe véve egyedi prioritásaikat, igazgatási rendszereiket és a rendelkezésre álló finanszírozást.

A kezdeményezés az egész EU-ra kiterjed. Ez nem ró majd további adminisztratív terheket a vállalkozásokra, amelyek számára várhatóan előnyösek lesznek a dinamikusabb piaci feltételek és a fokozott fogyasztói részvétel.

A felelősségvállalás és a tudatosság növelése

A jogszabályok gördülékenyebb végrehajtása és az információkhoz való jobb hozzáférés várhatóan fogyasztók milliói számára lesz előnyös. Ez segíteni fogja őket abban, hogy megértsék jogaikat, aktívabb piaci szereplőkké váljanak – többek között termelő-fogyasztókként –, és szerepet vállaljanak az energiaközösségekben.

A csomagot egy szélesebb körű kommunikációs és szerepvállalási kampány fogja kísérni, amely felhívja a figyelmet a benne foglalt célokra, előmozdítja a fogyasztói részvételt, és hozzájárul az inkluzívabb és igazságosabb energetikai átálláshoz.

Jövőbeli nyomon követés

A csomag iránymutatásokat tartalmazó dokumentációkat fog tartalmazni a tagállamok támogatására. A Bizottság együtt fog működni a legfontosabb érdekelt felekkel – azaz a szabályozó szervekkel, az ágazattal (a szolgáltatókkal, az elosztórendszer-üzemeltetőkkel) és a fogyasztói szervezetekkel – az ad hoc folyamatokban, valamint olyan munkacsoportokon és fórumokon keresztül, mint a lakossági energiafórum, a Polgármesterek Szövetsége vagy a „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés. Különös figyelmet kell fordítani a fiatalokkal való együttműködés biztosítására, például az ifjúsági párbeszédek (https://youth.europa.eu/youth-policy/dialogues_hu) és a Fenntartható Energia Európai Hete (https://sustainable-energy-week.ec.europa.eu/index_en) révén.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

A lakossági energiaügyi csomag egyetlen szakpolitikai dokumentumban fogja majd össze a fogyasztói jogokkal és az igazságos átmenettel kapcsolatos, folyamatban lévő különböző fellépéseket és kezdeményezéseket, biztosítva a koherenciát és a láthatóságot. A csomag nem tartalmaz majd új jogalkotási javaslatokat. A Bizottság jelenleg a mérési adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó végrehajtási jogi aktusokat készít elő az energetikai szolgáltatások uniós szintű interoperabilitásának megkönnyítése érdekében. Amennyiben e területeken további jogalkotási intézkedésekre lenne szükség a Bizottság célkitűzéseinek eléréséhez, ezt egyéb kezdeményezések – például az irányítási rendelet felülvizsgálata – révén lehetne elérni, és ezzel összefüggésben ezek megfelelő hatásvizsgálat tárgyát képezhetnék.

Konzultációs stratégia

E konzultáció célja, hogy visszajelzéseket és észrevételeket gyűjtsön az érdekelt felektől a lakossági energiaügyi csomag kiemelt területeinek és intézkedéseinek kidolgozásához.

A konzultáció kiegészíti az érdekelt felekkel 2024 folyamán – különösen a 2024. évi lakossági energiafórumon és a szabályozási kerekasztalon – folytatott megbeszélések során már összegyűjtött visszajelzéseket és észrevételeket.

A lakossági energiaügyi csomag alapvető szempontjaival foglalkozó nyilvános konzultáció 2025 júniusában indul, és 12 hétig tart. A nyilvános konzultáció a Bizottság „Ossza meg velünk véleményét!” portálján lesz elérhető. A válaszok az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén beküldhetők. A konzultáció eredményeinek tényszerű összefoglalása a konzultáció lezárását követő nyolc héten belül közzétételre kerül a konzultációs oldalon.

Az összes konzultációs tevékenységre kiterjedő összegző jelentést a kezdeményezés elfogadásakor hozzuk nyilvánosságra.

Ezt a konzultációt az elmúlt néhány hónapban már lefolytatott célzott konzultációk kísérik.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

E konzultáció célja, hogy tájékoztatást nyújtson, illetve észrevételeket és javaslatokat fogadjon a fogyasztóvédelemmel és az energiapiaci részvétellel kapcsolatos tervezett kezdeményezésekkel kapcsolatban. A konzultáció a nagyközönséget és a legfontosabb energiaipari érdekelt feleket célozza meg. Ahhoz, hogy a lakossági energiaügyi csomag sikeres legyen, szélesebb körű felelősségvállalásra van szükség, amely az érdekelt felek tényleges bevonásán alapul.

Célközönség

A célközönséget a nemzeti hatóságok, a szabályozó szervek, az ágazat (elosztórendszer-üzemeltetők, szolgáltatók), az egyéb civil társadalmi szervezetek és az egyéni fogyasztók jelentik.