VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

EGYIDEJŰLEG ZAJLÓ ÉRTÉKELÉSHEZ ÉS HATÁSVIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a tervezett kezdeményezésről és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.

A kezdeményezés címe

A légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények (felülvizsgálat)

Vezető főigazgatóság (felelős egység)

Energiaügyi Főigazgatóság, B.3. egység – Épületek és termékek

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság rendelete a […] környezettudatos tervezésére vonatkozó követelményeknek a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról, valamint az (EU) 2016/2281 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről

Indikatív ütemterv

Az elfogadás 2026 második negyedévében várható

További információk

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13679-Energiahatekonysag-a-legfuto-eszkozok-es-a-hutoeszkozok-kornyezettudatos-tervezesere-vonatkozo-kovetelmenyek-felulvizsgalat-_hu

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A környezettudatos tervezés hozzájárul az európai zöld megállapodás1 teljesítéséhez, a körforgásos gazdaság támogatásával és az energiával kapcsolatos termékek uniós egységes piaca előtt álló akadályok felszámolásával. A primerenergia-felhasználás és az energiaimport mérséklésével elősegítette a fogyasztók energiaszámláinak csökkenését, és javította az Unió ellátásbiztonságát. Hozzájárult az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez is, és ezáltal költséghatékonyan mérsékelte az éghajlatváltozást, mivel az elkerült energiaköltségek meghaladják a szükséges beruházásokat.

A meglévő intézkedéseket rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy azok a technológiai és piaci fejlemények fényében relevánsak, hatékonyak és eredményesek maradjanak. A Bizottság környezettudatos tervezésre és energiacímkézésre vonatkozó munkaterve (2022–2024)2 magában foglalja a légfűtő eszközök, a hűtőeszközök, a magas hőmérsékletű technológiai hűtők és a ventilátoros konvektorok környezettudatos tervezésére és energiacímkézésére vonatkozó intézkedések felülvizsgálatát. A terv azt is hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezésnek és az energiacímkézésnek nagyobb mértékben hozzá kell járulnia a körforgásos gazdasághoz. Például az anyaghatékonysági kérdések, mint például a tartósság, a javíthatóság és az újrafeldolgozhatóság szisztematikusabb módon történő kezelésével.

Értékelés

A környezettudatos tervezésre vonatkozó jelenlegi intézkedések felülvizsgálatának részeként az értékelés fel fogja mérni, hogy a rendeletek mennyire voltak sikeresek a célkitűzéseik elérése vagy azok megközelítése terén (a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokban előirányzott három értékelési kritériumra, azaz többek között arra összpontosítva, hogy az intézkedések eredményesek, hatékonyak és relevánsak voltak-e).

Az „eredményességi” vizsgálat középpontjában az fog állni, hogy az értékelési időszak alatt a szabályok eredményeként milyen változások következtek be az energiafogyasztásban és a szennyezőanyag-kibocsátásban. A „hatékonysági” vizsgálat a felhasznált források és a szabályok hatásai közötti kapcsolatot fogja értékelni, megvizsgálva a különböző érdekelt felek számára jelentkező költségeket és előnyöket. A „relevancia” vizsgálata során azt fogják felmérni, hogy a szabályozott termékek és hatásaik milyen mértékben relevánsak továbbra is. A „koherenciát” arányos módon fogják értékelni. Az értékelés nem terjed ki a „szubszidiaritás és az uniós hozzáadott érték” részletes vizsgálatára, mivel az értékelt rendeletek másodlagos jogszabályok, és úgy tekinthető, hogy ezeket a szempontokat az alap-jogiaktus kidolgozásakor már figyelembe vették.

Az értékelés az egész EU-ra kiterjedően vizsgálja majd a szabályokat a hatálybalépésüktől a jelenlegi helyzetig tartó időszakot lefedve.

A kezdeményezés által kezelni kívánt problémák

A környezettudatos tervezésről szóló rendelet 1 a vélekedések szerint csökkentette a légfűtő eszközök és a hűtőeszközök energiafogyasztását. Annak ellenére azonban, hogy ezek a termékek a környezettudatos tervezésről szóló rendelet hatálya alá tartoznak, továbbra is jelentős mértékben hozzájárulnak az energiafelhasználáshoz és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz. 2020-ban évente mintegy 600 TWh primer energiát fogyasztottak; ebből a hűtőeszközök fogyasztották el a primer energia jelentős részét (~400 TWh/év). Ez az EU-27 primerenergia-fogyasztásának körülbelül 5,6%-át teszi ki.

Számos olyan problémára derült fény, amelyek akadályozhatják a további hatékonyságnövekedést.

1.A követelmények elavultak, és ezért a környezettudatos tervezésről szóló rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében nem biztosítják az összes gazdaságilag életképes megtakarítás teljesülését.

2.Más jogszabályok, például az F-gázról szóló rendelet 2 felülvizsgálata is releváns lehet.

3.A jelenleg a környezettudatos tervezésről szóló rendelet hatályán kívül eső termékek esetében előfordulhat, hogy energia- és kibocsátásmegtakarítás érhető el. Példaként említhetők olyan termékcsoportok, mint a gőzkondenzációs és abszorpciós technológiát alkalmazó magas hőmérsékletű technológiai hűtők, az informatikai hűtőeszközök, a kombinált légbefúvásos fűtőberendezések.

4.A rendelet hatályán kívül esnek továbbá az energiamegtakarítási funkciók és termékek bizonyos típusai, például a hővisszanyerés, az ingyenes hűtés, az egyidejű fűtés és hűtés.

5.Lehetőség nyílhat a nagyobb anyaghatékonyságra és a körforgásos gazdasághoz való nagyobb hozzájárulásra.

A Bizottság a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) elvei szerint továbbá vizsgálni fogja a jogszabályok egyszerűsítésének és az igazgatási költségek csökkentésének módjait.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A környezettudatos tervezésről szóló irányelv 3 jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4 114. cikke, amely „a belső piac megteremtésével és működésével” kapcsolatos.

A környezettudatos tervezésről szóló irányelv 15. cikke értelmében a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy olyan környezettudatos tervezési követelményeket állapítson meg, amelyek kiegészítik az irányelvet az energiával kapcsolatos termékek környezeti teljesítményével, többek között energiahatékonyságukkal kapcsolatos nem alapvető fontosságú elemek módosításával. Annak érdekében, hogy a környezettudatos tervezésről szóló irányelv alapján végzett előkészítő munka ne vesszen el, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet a 2009/125/EK irányelv fokozatos hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. Ilyen módon a Bizottság továbbra is képes lesz folytatni az egy korlátozott számú termékcsoporton a környezettudatos tervezésre és energiacímkézésre vonatkozó munkaprogram (2022–2024) keretében már elvégzett munkát, hogy 2026. december 31-ig elfogadja a környezettudatos tervezésről szóló irányelv szerinti, a környezettudatos tervezési követelményeket megállapító releváns intézkedéseket.

Az uniós fellépés szükségessége

Az e termékekre vonatkozó uniós jogszabályok előírják, hogy a Bizottság a technológiai fejlődés fényében vizsgálja felül a jogszabályokat. Az e szabályok aktualizálását célzó intézkedéseket kizárólag uniós szinten lehet meghozni. Előfordulhatnak olyan, a jogszabályok által nem szabályozott szempontok, amelyekkel kapcsolatban az EU tagállamai esetleg lépéseket kívánnak tenni. Ha az EU nem lépne fel ezeken a területeken, az uniós tagállamok a saját szabályaikat állapíthatnák meg a nem szabályozott szempontokra és termékekre vonatkozóan. Ez széttagolt szabályozást eredményezne a technikai szempontok összetettsége miatt, amelyek zavart okozhatnak a belső piac működésében.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák

A fő célkitűzés egy olyan jogi keret létrehozása, amely ösztönzi a költséghatékony energiamegtakarítást, és csökkenti a termék környezeti hatásait, ideértve annak üvegházhatásúgáz-kibocsátásait. A hatásvizsgálat legalább a következő szempontokat fogja értékelni:

·a mérőszámok aktualizálása, különösen az ingyenes hűtés és a hővisszanyerés figyelembevétele érdekében,

·a környezettudatos tervezési követelmények megerősítése, figyelembe véve a nemzetközi bevált gyakorlatokat és a kapcsolódó uniós jogszabályokat, többek között az energiahatékonyságot, a hangteljesítményt és az NOx-kibocsátásra vonatkozó maximális határértékeket illetően,

·a környezettudatos tervezésről szóló rendelet hatályának kiterjesztése olyan technológiai hűtőkre, amelyekben a kilépő lehűtött víz hőmérséklete +12 °C-nál nagyobb, és az informatikai hűtőeszközökre (ún. „close control” [szigorú szabályozást biztosító] légkondicionálók),

·az anyaghatékonysággal és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos szempontok.

A hatásvizsgálat legalább a következő szakpolitikai alternatívákra vonatkozik majd.

1.Nincs uniós fellépés (a jelenlegi helyzet fenntartása).

2.Önkéntes megállapodások.

3.Eltérő szintű célkitűzések meghatározása a környezettudatos tervezési követelmények kombinációira vonatkozóan.

4.Eltérő szintű célkitűzések kombinációinak meghatározása a környezettudatos tervezési követelményekre vonatkozóan, amelyek magukban foglalják a termékek (egy bizonyos körére) alkalmazandó energiacímkét is.

C. Valószínűsíthető hatások

Ha szigorúbb környezettudatos tervezési követelményeket állapítanak meg, az magasabb termékköltségeket, magasabb árakat és a gyártók, nagykereskedők és kiskereskedők árbevételének növekedését eredményezhetik. A gazdasági tevékenység e változásai valószínűleg hasonló változásokat eredményeznek a foglalkoztatásban. Ha energiacímkét hoznak létre, az valószínűleg fokozza a teljesítményversenyt a címkén feltüntetett fő jellemzők, különösen az energiahatékonyság tekintetében.

E termékek fő környezeti hatásai a használati fázis energiafogyasztásából erednek. Az alacsonyabb energiafelhasználás csökkenteni fogja a kapcsolódó környezeti hatásokat, a fogyasztói költségeket és az energiaellátási ágazat árbevételét. Az energiahatékonysági követelményeknek az a célja, hogy a fogyasztói költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek az életciklus során, így a költségmegtakarítások ellensúlyozzák a termékek árnövekedését.

Az egyéb környezetvédelmi követelmények növelhetik a kezdeti költségeket. A termék élettartamát befolyásoló követelmények gazdasági hatásai attól függnek, hogy a fogyasztók úgy döntenek-e, hogy meghosszabbítják-e a termék élettartamát. Például a termék javításával, attól függően, hogy az milyen költségekkel jár. A termék élettartamának meghosszabbítása alacsonyabb termékértékesítést és -forgalmat eredményez.

Az intézkedés az azonos piaci szegmensbe és árponthoz tartozó gyártók versenyképességére várhatóan nem lesz hatással, mivel a követelmények minden egyenértékű termékre vonatkoznak. Hatások akkor jelentkezhetnek, ha adott termékszegmens vagy árpont tekintetében specializáció áll fenn. A forgalomban bekövetkező változások várhatóan nem lesznek hatással a gazdasági szereplők nyereségességére.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat

E kezdeményezés előkészítésének támogatása és a Bizottság döntésének megalapozása érdekében párhuzamos értékelés és hatásvizsgálat fog készülni. Az értékelés véglegesítésére várhatóan 2024 harmadik negyedévében kerül sor. A hatásvizsgálatot várhatóan 2025 második negyedévében vizsgálja felül a Szabályozói Ellenőrzési Testület.

Konzultációs stratégia

A konzultáció célja a nyilvánosság és az érdekelt felek tájékoztatása, valamint visszajelzéseik összegyűjtése a tervezett kezdeményezéssel kapcsolatban. A cél különösen a minőségi adatok (a rendelkezésre álló technológiák, a fogyasztók és a környezetvédelmi szervezetek véleménye stb.) és mennyiségi adatok (az értékesítésekre és az árakra vonatkozó piaci adatok vagy vizsgálati eredmények) összegyűjtése az elemzés elvégzéséhez.

·2023. december 11-én sor került a környezettudatos tervezéssel és az energiacímkézéssel foglalkozó konzultációs fórumra (a továbbiakban: EELCF), ahol az érdekelt feleket tájékoztatták a tanulmányról, és lehetőségük volt észrevételeket tenni.

·A tervek szerint 2024 második felében az EELCF újabb ülésére kerül sor.

·A jogalkotási javaslatra a minőségi jogalkotási elfogadási eljárások részeként nyolchetes visszajelzési időszak és a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) való bejelentés vonatkozik.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

Azért, hogy lehetőséget biztosítsunk az érdekelt feleknek arra, hogy észrevételeket tegyenek: a környezettudatos tervezésről szóló rendelet légfűtő és hűtőeszközök tekintetében történő végrehajtásáról; a hatásvizsgálathoz azonosított főbb lehetőségekkel kapcsolatban; valamint a piaci vagy technológiai fejlődésről.

Célközönség

A célközönséget szakértők és az érintett érdekelt felek képviselői alkotják, ideértve az ipari szövetségeket (gyártással, kiskereskedelemmel, üzembe helyezéssel és javítással foglalkozó vállalkozások), az egyes vállalatokat, a környezetvédelmi és fogyasztói szervezeteket, a tagállamokat és a magánszemélyeket.