(1)

A Tanács 2017. augusztus 30-án elfogadta az (EU) 2017/1509 rendeletet.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2017. október 3-án, a 1718 (2006) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága a 2375 (2017) sz. ENSZ BT határozat 6. bekezdése alapján jegyzékbe vett négy hajót.

(3)

Az (EU) 2017/1509 rendelet XIV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Lengyelország az 1151/2012/EU rendelet 26. cikkének megfelelően benyújtotta a Bizottsághoz a „Półtorak staropolski tradycyjny”, a „Dwójniak staropolski tradycyjny”, a „Trójniak staropolski tradycyjny”, a „Czwórniak staropolski tradycyjny”, a „Kiełbasa jałowcowa staropolska”, a „Kiełbasa myśliwska staropolska”, az „Olej rydzowy tradycyjny” és a „Kabanosy staropolskie” elnevezéseket abból a célból, hogy azok bejegyzésre kerülhessenek a hagyományos különleges termékek 1151/2012/EU rendelet 22. cikke szerinti nyilvántartásába, az elnevezések kizárólagos használatának fenntartása mellett.

(2)

A „Półtorak”, a „Dwójniak”, a „Trójniak”, a „Czwórniak”, a „Kiełbasa jałowcowa”, a „Kiełbasa myśliwska”, az „Olej rydzowy” és a „Kabanosy” elnevezések korábban az 509/2006/EK tanácsi rendelet (2) 13. cikkének (1) bekezdésének megfelelően – az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása nélkül – hagyományos különleges termékekként bejegyzésre kerültek (3).

(3)

Az 1151/2012/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében hivatkozott nemzeti felszólalási eljárást követően a „Półtorak”, a „Dwójniak”, a „Trójniak” és a „Czwórniak” elnevezések a „staropolski tradycyjny” kifejezéssel, a „Kiełbasa jałowcowa” és a „Kiełbasa myśliwska” elnevezések a „staropolska” kifejezéssel, az „Olej rydzowy” elnevezés a „tradycyjny” kifejezéssel, a „Kabanosy” elnevezés pedig a „staropolskie” kifejezéssel egészültek ki. Ezek a kiegészítő kifejezések a termékek hagyományos és sajátos jellegét jelzik, az 1151/2012/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően.

(4)

A Bizottság megvizsgálta a „Półtorak staropolski tradycyjny”, a „Dwójniak staropolski tradycyjny”, a „Trójniak staropolski tradycyjny”, a „Czwórniak staropolski tradycyjny”, a „Kiełbasa jałowcowa staropolska”, a „Kiełbasa myśliwska staropolska”, az „Olej rydzowy tradycyjny”, illetve a „Kabanosy staropolskie” elnevezések bejegyzésére irányuló kérelmet, majd azt követően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4).

(5)

A Bizottsághoz a „Kabanosy staropolskie” elnevezés kapcsán felszólalási nyilatkozat érkezett. Az elnevezés bejegyzése tehát a külön lefolytatott felszólalási eljárás eredményétől függ.

(6)

A Bizottsághoz – a „Kabanosy staropolskie” elnevezés kivételével – nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Półtorak Staropolski tradycyjny”, a „Dwójniak Staropolski tradycyjny”, a „Trójniak Staropolski tradycyjny”, a „Czwórniak Staropolski tradycyjny”, a „Kiełbasa jałowcowa staropolska”, a „Kiełbasa myśliwska staropolska” és az „Olej rydzowy tradycyjny” elnevezéseket be kell jegyezni, az elnevezések kizárólagos használatának fenntartása mellett,

(1)

A Cseh Köztársaság az 1151/2012/EU rendelet 26. cikkének megfelelően benyújtotta a Bizottsághoz a „Tradiční Lovecký salám”/„Tradičná Lovecká saláma” és a „Tradiční Špekáčky”/„Tradičné Špekačky” elnevezéseket abból a célból, hogy azok bejegyzésre kerülhessenek a hagyományos különleges termékek 1151/2012/EU rendelet 22. cikke szerinti nyilvántartásába, az elnevezések kizárólagos használatának fenntartása mellett.

(2)

A „Lovecký salám”/„Lovecká saláma” és a „Špekáčky”/„Špekačky” elnevezések korábban az 509/2006/EK tanácsi rendelet (2) 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően – az elnevezés kizárólagos használatának fenntartása nélkül – hagyományos különleges termékként bejegyzésre kerültek (3).

(3)

Az 1151/2012/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében hivatkozott nemzeti felszólalási eljárást követően a „Lovecký salám”/„Lovecká saláma” elnevezések a „Tradiční” és „Tradičná” kifejezésekkel, a „Špekáčky”/„Špekačky” elnevezések a „Tradiční” és „Tradičné” kifejezésekkel egészültek ki. Ezek a kiegészítő kifejezések a termékek hagyományos és sajátos jellegét jelzik, az 1151/2012/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően.

(4)

A Bizottság megvizsgálta a „Tradiční Lovecký salám”/„Tradičná Lovecká saláma”, illetve a „Tradiční Špekáčky”/„Tradičné Špekačky” elnevezések bejegyzésére irányuló kérelmet, majd azt követően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4).

(5)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Tradiční Lovecký salám”/„Tradičná Lovecká saláma” és a „Tradiční Špekáčky”/„Tradičné Špekačky” elnevezéseket be kell jegyezni, az elnevezések kizárólagos használatának fenntartása mellett,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Horvátország kérelmét (2) a „Varaždinsko zelje” elnevezés oltalom alatt álló eredetmegjelölésként történő bejegyzésére.

(2)

A „Varaždinsko zelje” a „Varaždinski kupus” (Brassica oleracea var. capitata f. alba) őshonos formában megőrzött fajtájából származó káposzta, amelyet a horvátországi Varaždin megyében termesztenek.

(3)

A Bizottsághoz 2015. október 7-én bejegyzés elleni felszólalás érkezett Szlovéniától. A vonatkozó indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot a Bizottság 2015. december 4-én kapta meg.

(4)

A Bizottság a felszólalást elfogadhatónak találta, ezért 2016. január 28-án kelt levelében felkérte Horvátországot és Szlovéniát, hogy egy három hónapos időszak alatt folytassák le a szükséges konzultációkat, hogy saját belső eljárásaiknak megfelelően megegyezésre jussanak egymással.

(5)

A kérelmező kérésére a konzultációra rendelkezésre álló határidő további három hónapra meghosszabbításra került.

(6)

A felek között nem született megállapodás. A horvát és a szlovén fél részvételével megtartott megfelelő konzultációkról a felek az előírt módon tájékoztatták a Bizottságot. Mindezek alapján a Bizottságnak a konzultációk eredményének figyelembevételével, az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt eljárásnak megfelelően kell meghoznia határozatát.

(7)

Az 1151/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban a felszólalók azt állították, hogy a „Varaždinsko zelje” oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzése ellentétes az 1151/2012/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével, és veszélyeztetné egy olyan, azonos termék elnevezését, amely már több mint öt évvel az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti közzétételi időpont előtt jogszerűen forgalomban volt.

(8)

A „Varaždinsko zelje” elnevezés állítólag egy 1967 óta nyilvántartott káposztafajta azonos alakú elnevezésével ütközik. A „Varaždinski” fajtát 1967-ben felvették a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban (JSZSZK) honos vagy ott honosított mezőgazdasági növényfajok vetőmagjainak jegyzékébe. A káposztafajtát később, 1989-ben a „Varaždinski kupus”/„Varaždinsko zelje” elnevezéssel vették nyilvántartásba ugyanezen a listán. Ez a fajta jelenleg a JSZSZK valamennyi utódállamának hasonló jegyzékében megtalálható. A Szlovén Köztársaság a függetlenség kikiáltása után nyilvántartásba vette a „Varaždinski”/„Varaždinsko” fajtát. A „Varaždinski kupus” horvát fajta, valamint a „Varaždinsko 2” és a „Varaždinsko 3” szlovén fajták mind szerepelnek a Zöldségfajok közös európai uniós fajtajegyzékében.

(9)

A felszólaló szerint az e fajtákból származó termékek Szlovéniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Montenegróban is „Varaždinsko zelje” néven ismertek. A „Varaždinsko” fajtájú káposztát állítólag már több mint 75 éve termesztik a Szlovén Köztársaság területén. A „Varaždinsko” fajtájú friss káposzta Szlovéniában forgalmazott mennyisége a becslések szerint évente körülbelül 2 800–4 000 tonnát tesz ki.

(10)

A felszólaló véleménye szerint a „Varaždinsko zelje” bejegyzése megtévesztheti a szlovén fogyasztókat, mivel a szlovén köztársaságbeli termelők és fogyasztók a „Varaždinsko zelje” elnevezést nem az egységes dokumentum 4. pontjában említett eredettel vagy földrajzi területtel hozzák összefüggésbe, hanem elsősorban a minőséggel és azzal, hogy ez a káposztafajta megfelelő a savanyításhoz.

(11)

A felszólaló azt állítja, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné az azonos szlovén „Varaždinsko zelje” elnevezést, amely a Szlovén Köztársaság területén már korábban is jogszerűen forgalmazott fajtát jelöl. A javasolt elnevezés bejegyzése gazdasági kárt okozna a „Varaždinsko zelje” szlovén köztársaságbeli termesztői számára, mivel a termesztés megszüntetésére kényszerülnének. Ez a Zöldségfajok közös európai uniós fajtajegyzékében „Varaždinsko 2” és a „Varaždinsko 3” elnevezéssel bejegyzett két szlovén káposztafajta vetőmagjainak termesztését is veszélybe sodorná, mivel a belőlük előállított termékeket Szlovéniában „Varaždinsko” káposztaként értékesítik.

(12)

A Bizottság értékelte az indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatokban, továbbá az érdekelt felek között lezajlott konzultációkkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatásban kifejtett érveket, és arra a következtetésre jutott, hogy a „Varaždinsko zelje” nevet be kell jegyezni oltalom alatt álló eredetmegjelölésként.

(13)

A „Varaždinsko zelje” oltalom alatt álló eredetmegjelölésként történő bejegyzésére vonatkozó követelmények teljesülnek. A termék egyedi jellemzőkkel, különösen magas fenol- és flavonoid-tartalommal, magas szárazanyag-tartalommal és rendkívül magas cukortartalommal rendelkezik, amelyek alapvetően a sajátos földrajzi környezet természetes és emberi tényezőiből erednek. A „Varaždinsko zelje” magas szárazanyag-tartalma és rendkívül magas cukortartalma az előállítási módszernek tulajdonítható, vagyis annak a ténynek, hogy az alacsony hőmérsékletet jól tűrő terméket késő őszig kinn hagyják a földeken. A „Varaždinsko zelje” magas fenol- és flavonoid-össztartalma a termék genetikai jellemzőinek köszönhető csakúgy, mint a környezeti jellemzőknek és a termesztési körülményeknek. A „Varaždinsko zelje” terméket kizárólag a „Varaždinski kupus” genetikai anyagnak minősülő, az uniós fajtajegyzékben szereplő fajtájának vetőmagjából állítják elő. A „genetikai anyag” kifejezés azt jelzi, hogy a vetőmagot csak a meghatározott földrajzi területen állítják elő, sehol másutt.

(14)

Az elnevezés félrevezető jellegére vonatkozó állítást illetően a Bizottság úgy véli, hogy az elnevezés a termék előállítási területére utal. Az elnevezés önmagában nem alkalmas a fogyasztók megtévesztésére a termék eredetével kapcsolatban.

(15)

Ami azt az állítást illeti, hogy a bejegyzendő elnevezés azonos alakú két nyilvántartásba vett káposztafajta elnevezésével, valamint hogy a bejegyzés veszélyezteti az utóbbi fajták vetőmagjaiból előállított, Szlovéniában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban és Montenegróban „Varaždinsko zelje” néven ismert káposzta termesztését, a Bizottság megjegyzi, hogy a Szlovéniában forgalomba hozott termék esetében a „zelie” („káposzta” szlovén nyelven) jelzőjeként használt „Varaždinsko” kifejezés csupán a káposzta fajtáját jelöli. A Szlovéniában használt „Varaždinsko zelje” elnevezés arra utal, hogy a termék a Varaždinsko fajtájú káposzta. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elnevezés a káposztafajtától függetlenül is használatos lenne. A fentiek fényében, és tekintettel a „Varaždinsko” kifejezés elsősorban fajtajelölésre szolgál, a Bizottság úgy véli, hogy nem helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani a „Varaždinsko zelje” szlovén elnevezés használatára.

(16)

A Zöldségfajok közös európai uniós fajtajegyzékébe bejegyzett „Varaždinsko 2” és „Varaždinsko 3” fajták elnevezésének címkéken való feltüntetése azonban időbeli korlátozás nélkül továbbra is megengedett a földrajzi területen kívül előállított vetőmagok és káposzta esetében. Az 1151/2012/EU rendelet 42. cikkének megfelelően, a „Varaždinsko zelje” elnevezés oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzése ellenére a „Varaždinsko 2” és „Varaždinsko 3” elnevezések csak akkor használhatók címkéken, ha teljesülnek a címkékkel összefüggésben megállapított feltételek. A káposzták esetében a címkén egyértelműen fel kell tüntetni a származási országot, és a címke nem tartalmazhat semmilyen Horvátországra történő utalást. Ez továbbá garantálja, hogy a fenti termékekről a fogyasztók – a bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel forgalmazott termékhez viszonyítva – megfelelő tájékoztatást kapjanak.

(17)

A fentiekre tekintettel a „Varaždinsko zelje” elnevezést indokolt bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

2013. január 3-án hatályba lépett az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. A rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Dánia kérelmét (3) a „Danbo” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) való bejegyzésére.

(3)

Az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján a bejegyzés ellen felszólalást nyújtott be Ausztria, Argentína a Centro de la Industria Lechera tejipari ipari szövetséggel együtt, Ausztrália a Dairy Australia szervezettel együtt, Új-Zéland a Dairy Companies Association of New Zealand egyesülettel együtt, Uruguay, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi különmegbízottjának hivatala és az Egyesült Államok közös élelmiszer-elnevezésekért felelős konzorciuma. E felszólalások a rendelet 7. cikkének (3) bekezdése értelmében elfogadhatónak bizonyultak, kivéve az Ausztriából származó felszólalást, amelyet az előírt határidőn belül nem nyújtottak be.

(4)

A felszólalások az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke által felváltott 510/2006/EK rendelet 2. cikkében meghatározott feltételeknek való meg nem felelésre vonatkoztak, különösen azzal érvelve, hogy a „Danbo” nem rendelkezik a földrajzi eredetnek tulajdonítható különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzővel. Azt is állítják, hogy a „Danbo” elnevezés nem minősülne hagyományos nem földrajzi névnek, és nem állnak fenn olyan kivételes körülmények, amelyek indokolnák az egész Dánia körülhatárolt földrajzi területként való megjelölését. A felszólalások továbbá azt állították, hogy a „Danbo” elnevezés az 1151/2012/EU rendelet 6. cikkének (1) bekezdése és 41. cikke által felváltott 510/2006/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének rendelkezései alapján szokásossá vált (köznevesült) elnevezés. E tekintetben rámutattak, hogy a „Danbo” 1966 óta a Codex Alimentarius szabvány hatálya alá tartozik, és szerepel az 1951 évi Stresai-Egyezmény B. mellékletében is. Az elnevezés köznévi jellegét az a tény igazolja, hogy a „Danbo” saját tarifacsoporttal is rendelkezik. A felszólalások továbbá azt is jelzik, hogy a „Danbo” termelése és fogyasztása több uniós és nem uniós országban is jelentős, amelyek némelyikében arra külön jogi szabvány létezik.

(5)

A Bizottság 2012. szeptember 18-i levelében – az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (5) bekezdésével összhangban – felkérte az érdekelt feleket, hogy folytassanak megfelelő konzultációt.

(6)

Mivel az előírt határidőig nem jött létre megegyezés, a Bizottságnak az 1151/2012/EU rendelet 52. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírt eljárás keretében határozatot kell elfogadnia.

(7)

A „Danbo” elnevezésnek az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke által felváltott 510/2006/EK rendelet 2. cikkében meghatározott feltételeknek való állítólagos meg nem felelésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a hatályos vonatkozó rendelkezés nem különböztet meg egy országot a földrajzi jelzések kivételes eseteként. Hasonlóképpen nem szükséges annak értékelése, hogy a „Danbo” kifejezést „hagyományos nem földrajzi névnek” kell-e tekinteni. A „Danbo” OFJ-ként való bejegyzését ténylegesen olyan hírnév alapján kérelmezik, amely az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében földrajzi eredetének tulajdonítható, és amelyet a közzétett egységes dokumentum és a termékleírás is részletesen ismertet. A felszólalást benyújtó felek nem szolgáltattak olyan érvényes indokolást, amely vitatta ezt a leírást.

(8)

A felszólalást benyújtó felek több bizonyítékot is benyújtottak, amelyek állítólag azt mutatják, hogy a szóban forgó elnevezés köznevesült. Ugyanakkor a Codex Alimentarius külön szabványa, valamint a „Danbo” felvétele a Stresai Egyezmény B. mellékletébe nem jelenti azt, hogy az említett elnevezés ipso facto köznevesült volna. Amint azt az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatában jelezte, a vámtarifakódok a vámügyekkel kapcsolatosak, és ezért nem relevánsak a szellemitulajdon-jogok szempontjából. Továbbá, tekintettel az 1151/2012/EU rendelet szelleméből adódó területiség elvére, amely szerint a lehetséges köznévi jelleget az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni, nem mérvadóak azok a korlátozott adatok sem, amelyeket főként a „Danbo” Európai Unión kívüli előállításával kapcsolatban nyújtottak be. A szóban forgó kifejezés Európai Unión kívüli megítélése és a kapcsolódó, szabályozási célú termelési szabványok harmadik országokban való esetleges megléte e határozat szempontjából nem releváns.

(9)

A felszólalási eljárás során nem nyújtottak be bizonyítékot az ilyen sajtok harmadik országokból az Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan. Következésképpen nem indokolt az 1151/2012/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti átmeneti időszakot biztosítani a harmadik országbeli termelők számára.

(10)

A Dánia és a Danbo közötti kapcsolat a jó hírnéven alapul. Dánia nagy számban nyújtott be olyan speciális kiadványokat és hivatkozásokat, amelyek azt mutatják, hogy Dánia és a Danbo között jó hírnéven alapuló kapcsolat áll fenn. Jó hírnevét az is erősíti, hogy nemzeti és nemzetközi kiállításokon és versenyeken egyaránt részt vesz, és számos díjat nyert.

(11)

Ami az EU területét illeti, a Danbo alapvetően Dániában készül, és alapvetően Dániában is forgalmazzák.

(12)

Dánia vitathatatlan bizonyítékokat nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a „Danbo” fogyasztása és ismertsége erősen Dániára összpontosul, és hogy a dán fogyasztók döntő többsége elismeri az elnevezés Dániával fennálló kapcsolatát. Dánián kívül e sajt ismertsége rendkívül korlátozott. Ez a tény azonban nem vezethet oda, hogy a Danbo köznevesült elnevezésnek tekintendő.

(13)

A fentiekre való figyelemmel indokolt a „Danbo” elnevezést bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartásába.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2) a kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv szerinti, árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezésével, lebonyolításával és egyéb vonatkozásaival kapcsolatos szabályokat határozza meg. Az 1031/2010/EU rendelet különösen az éves szinten árverés útján értékesítendő kibocsátásiegységek mennyiségét határozza meg. Az 1031/2010/EU bizottsági rendelet biztosítja tehát, hogy a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése jól működő folyamat alapján történjen. Ezt a folyamatot jelenleg egy 25 tagállam képviselője által használt közös aukciós platform és néhány saját aukciós platform bonyolítja.

(2)

Az (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozatnak (3) megfelelően 2018-ban piaci stabilizációs tartalékot (a továbbiakban: tartalék) kell létrehozni, amely 2019. január 1-jén kezdi meg működését. Az említett határozatban előre meghatározott szabályokkal összhangban a kibocsátásiegység-mennyiségek tartalékba helyezését vagy tartalékból való felszabadítását – az árverés útján értékesítendő kibocsátásiegység-mennyiségek kiigazítása útján – az adott év szeptember 1-jével kezdődő 12 hónap leforgása alatt kell végrehajtani. A tartalék működésével kapcsolatos szabályok olyan helyzetek kezelése érdekében szükségesek, amikor az előző évben forgalomban lévő kibocsátási egységeknek az adott év május 15-én a Bizottság által közzétett teljes száma kívül esik egy bizonyos előre meghatározott tartományon. A tartalék működésének első évében az árverésre bocsátandó mennyiségek első kiigazítását 2019. január 1. és szeptember 1. között kell elvégezni.

(3)

Az (EU) 2015/1814 határozat előírja továbbá, hogy a 176/2014/EU bizottsági rendeletben (4) meghatározottak alapján a terveknek megfelelően 2019-ben és 2020-ban piacra bocsátandó 900 millió kibocsátási egységet nem lehet árverésre bocsátani, hanem ehelyett tartalékba kell helyezni. Ezenfelül az (EU) 2015/1814 határozat előírja, hogy azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket az új belépők részére fenntartott tartalékból nem osztanak ki vagy amelyeket a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (7) bekezdése, 10a. cikkének (19) bekezdése és 10a. cikkének (20) bekezdése értelmében nem osztanak ki a létesítményeknek azok bezárása vagy tevékenységük részleges megszűnése miatt, árverésre bocsátásuk helyett 2020-ig hozzá kell adni a tartalékhoz.

(4)

Az (EU) 2015/1814 határozatnak megfelelően a közös árverési platform és adott esetben a saját árverési platformok aukciós eseménynaptárait oly módon kell kiigazítani, hogy azok figyelembe vegyék a tartalékba helyezendő vagy abból felszabadítandó egységek számát.

(5)

Annak érdekében, hogy a legalább 12 hónapos időszak során árverés útján értékesítendő kibocsátásiegység-mennyiségekkel kapcsán a piaci szereplők számára egyértelmű és biztos helyzet álljon rendelkezésre, az adott év aukciós eseménynaptárában az (EU) 2015/1814 határozat alkalmazása miatt bekövetkező változásokról a következő évi aukciós eseménynaptár meghatározásával és közzétételével együtt kell dönteni. Ezen túlmenőenaz árverésre bocsátandó mennyiség kiigazításának zökkenőmentes bevezetése és az árveréseket érintő negatív hatás elkerülése érdekében a piaci szereplőket időben kell tájékoztatni az (EU) 2015/1814 határozatnak a következő 12 hónapban árverésre bocsátandó mennyiségekre gyakorolt hatásáról. Ennek megfelelően az adott év aukciós eseménynaptárában bekövetkező releváns változásokat és a következő év aukciós eseménynaptárát jóval előre, az adott év szeptember 1-je előtt közzé kell tenni, amikor az árverésre bocsátandó mennyiségek vonatkozó kiigazításának alkalmazása megkezdődik.

(6)

Az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (5) és (8) bekezdése az árverésen értékesítendő kibocsátási egységek teljes mennyiségének 10 %-ára a tartalék működésére vonatkozó általános szabályoktól való eltéréseket tartalmaz annak érdekében, hogy ez a mennyiség a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban szolidaritásból bizonyos tagállamok között kerüljön kiosztásra. Ezért az árverésre bocsátandó kibocsátási egységeknek egy adott évre vonatkozóan az egyes tagállamokra jutó hányadát szintén az (EU) 2015/1814 határozat 1. cikke (5) bekezdése második albekezdésének és 1. cikke (8) bekezdésének megfelelően kell meghatározni, amelyek megállapítják az egyes tagállamoknak a tartalékba helyezendő kibocsátási egységekhez 2025 végéig való hozzájárulására és azt követően az abból felszabadítandó kibocsátási egységekből való részesedésére vonatkozó különszabályokat.

(7)

Az 1031/2010/EU rendelet 60. cikkének (1) bekezdése tartalmazza azon nem bizalmas információk nem kimerítő listáját, amelyeket egy külön erre a célra létrehozott és az érintett aukciós platform által karbantartott, naprakész aukciós internetes honlapon közzé kell tenni. Az ajánlattételre jogosult személyek felsorolását az adott aukciós platform árveréseinek szempontjából lényeges, nem bizalmas információnak kell tekinteni.

(8)

Az 1031/2010/EU rendelet számos olyan következetlenséget tartalmaz, amelyek a rendelet korábbi módosításaiból erednek, és amelyeket ki kell javítani. Különösen a 10. cikk (3) bekezdését kell módosítani annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az éves szinten árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségének kiszámításakor figyelembe kell venni a 2003/87/EK irányelv 24. és 27. cikke szerinti kiigazításokat. Az 1143/2013/EU bizottsági rendelet (5) révén bekerült az 1031/2010/EU rendeletbe az a szabály, amely szerint egy jogalany csak akkor jelölhető ki aukciós platformként, ha olyan szabályozott piacként engedélyezett, amelynek működtetője kibocsátási egységek vagy származtatott kibocsátási egységek másodlagos piacára szakosodott. Az e szabállyal való összhang biztosítása érdekében módosítani kell az 1031/2010/EU rendelet 19., 20. és 35. cikkét.

(9)

Az Egyesült Királyság az 1031/2010/EU rendelet 30. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2011. február 18-án tájékoztatta a Bizottságot azon döntéséről, hogy a szóban forgó rendelet 26. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott közös fellépésben nem kíván részt venni, hanem saját aukciós platformot jelöl ki.

(10)

2012. április 30-án az Egyesült Királyság arról értesítette a Bizottságot, hogy az 1031/2010/EU rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említett aukciós platformként az ICE Futures Europe (a továbbiakban: ICE) határidős piacot szándékozik kijelölni. A kijelölés időtartamát és az ICE-re mint az Egyesült Királyság aukciós platformjára a 2012. november 10. és 2017. november 9. közötti időszakban alkalmazandó feltételeket az 1042/2012/EU bizottsági rendelet (6) vezette be az 1031/2010/EU rendelet III. mellékletébe.

(11)

2016. november 16-án az Egyesült Királyság arról értesítette a Bizottságot, hogy az 1031/2010/EU rendelet 30. cikkének (1) bekezdése szerinti második aukciós platformként az ICE Futures Europe (a továbbiakban: ICE) határidős piacot szándékozik kijelölni. A bejelentés értelmében az ICE kijelölésének időtartama és feltételei megegyeznek a 2012. április 30-án közöltekkel, valamint az aukciókra vonatkozó ICE tőzsdei szabályzat módosításra került annak érdekében, hogy az ICE maradéktalanul teljesítse a jegyzékkel kapcsolatban az 1031/2010/EU rendelet III. mellékletében az Egyesült Királyság által kijelölt aukciós platformokra vonatkozó táblázat kötelezettségekkel kapcsolatos sorának 6. pontjában meghatározott feltételeket és kötelezettségeket. Emellett az értesítés kiegészítéseként az Egyesült Királyság a Bizottság kérésére további információkkal és pontosításokkal szolgált.

(12)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ICE-nek az 1031/2010/EU rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említett második aukciós platformként való kijelölése, és különösképpen az ICE tőzsdei szabályzata megfeleljen a szóban forgó rendelet követelményeinek, valamint hogy illeszkedjen a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében foglaltakhoz, az ICE-re vonatkozóan az 1031/2010/EU rendelet III. mellékletében előírtfeltételeket és kötelezettségeket ki kell terjeszteni az ICE második egyesült királyságbeli saját aukciós platformként történő felvételére, és emellett meg kell tenni a szükséges kiigazításokat annak érdekében, hogy a célkitűzéseik az ICE alkalmazandó tőzsdei szabályzatában megfogalmazott konkrét alkalmazási feltételek figyelembevételével teljesüljenek.

(13)

Az 1031/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

1.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

2.

a 11. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

3.

a 14. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

4.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az érintett aukciós platform által szervezett másodlagos piac azon tagjai vagy résztvevői, akik megfelelnek a 19. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az ezen bekezdés első albekezdése szerinti kérelem benyújtása nélkül is tehetnek ajánlatot.”;

6.

A 30. cikk (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

7.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

8.

a 35. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

9.

A 60. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

10.

A III. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

11.

A IV. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Pediococcus parvulus DSM 28875, a Lactobacillus casei DSM 28872 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 29226 készítmény engedélyezése iránt. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelmek a Pediococcus parvulus DSM 28875, a Lactobacillus casei DSM 28872 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 29226 készítmény valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére, valamint azoknak a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába történő besorolására irányulnak.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2016. december 6-i (2), illetve 2017. január 24-i véleményeiben (3) (4) megállapította, hogy a Lactobacillus rhamnosus DSM 29226, a Pediococcus parvulus DSM 28875 és a Lactobacillus casei DSM 28872 készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati vagy az emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a készítmények a szárazanyag-veszteség mérséklése és a fehérjetartalom megőrzésének elősegítése révén javíthatják a könnyen és mérsékelten nehezen silózható takarmányból készített szilázs előállításának hatékonyságát. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagok vizsgálatára alkalmazott analitikai módszerekől szóló jelentéseket.

(5)

A Pediococcus parvulus DSM 28875, a Lactobacillus casei DSM 28872 és a Lactobacillus rhamnosus DSM 29226 készítmények értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmények használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény brojlercsirkék és tojójércék takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2016. október 18-i véleményében (2) megállapította, hogy a Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati vagy emberi egészségre, sem a környezetre, és használata brojlercsirkék esetében a takarmánybevitel–súlygyarapodás arány javulásával járhat, amely következtetés a tojójércék teljesítményére is kiterjeszthető. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomon követési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló, az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott jelentést.

(5)

A Bacillus licheniformis DSM 28710 készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1079 készítmény engedélyezésére vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolandó Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1079 készítmény brojlercsirkék és kisebb hízóbaromfifajok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2016. december 6-i véleményében (2) megállapította, hogy a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1079 készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati vagy az emberi egészségre, sem a környezetre, és hogy a baromfik takarmányában történő használata hatékonyan csökkenti a tetemek Salmonella fajokkal való fertőződését. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1079 készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően a Bizottsághoz kérelmet nyújtottak be a Trichoderma citrinoviride Bisset (IMI SD135) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt (EC 3.2.1.8) tartalmazó készítmény engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem tárgya a Trichoderma citrinoviride Bisset (IMI SD135) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt (EC 3.2.1.8) tartalmazó készítmény tojójércék és kisebb tojóbaromfifajok takarmány-adalékanyagaként való felhasználásának engedélyezése az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriában.

(4)

A készítményt az (EU) 2015/1043 bizottsági végrehajtási rendelet (2) tíz évre engedélyezte brojlercsirkék, hízópulykák, tojótyúkok, kisebb hízó- és tojóbaromfifajok, elválasztott malacok és hízósertések takarmány-adalékanyagaként.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2017. január 25-i véleményében (3) megállapította, hogy a Trichoderma citrinoviride Bisset (IM SD135) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt (EC 3.2.1.8) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati vagy az emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy a takarmány-adalékanyag tojójércék és kisebb tojóbaromfifajok esetében hatásos. A Hatóság szerint nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(6)

A Trichoderma citrinoviride Bisset (IMI SD135) által termelt endo-1,4-béta-xilanázt (EC 3.2.1.8) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően kérelem érkezett egy a Lactobacillus plantarum két törzsét (KKP/593/p és KKP/788/p) és a Lactobacillus buchneri (KKP/907/p) törzset tartalmazó készítmény engedélyezése iránt. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A szóban forgó kérelem a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó Lactobacillus plantarumot(KKP/593/p és KKP/788/p) és Lactobacillus buchnerit(KKP/907/p) tartalmazó készítmény szarvasmarhák és juhok takarmány-adalékanyagaként történő felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

2013. december 4-i véleményében (2) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megállapította, hogy a Lactobacillus plantarumot (KKP/593/p és KKP/788/p) és Lactobacillus buchnerit (KKP/907/p) tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati, sem az emberi egészségre, sem a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses készítmény javíthatja a könnyen, mérsékelten nehezen vagy nehezen silózható alapanyagokból készített szilázs előállításának hatékonyságát. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló, az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott jelentést.

(5)

A Lactobacillus plantarumot (KKP/593/p és KKP/788/p) és Lactobacillus buchnerit (KKP/907/p) tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megfelelően a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit, amelyeket a nevezett okmány II. melléklete – amelyhez Bulgária és Románia a csatlakozáskor csatlakozik – nem sorol fel, csak akkor kell Bulgáriában és Romániában alkalmazni, ha a Tanács így határoz azt követően, hogy megbizonyosodott róla, hogy az adott állam teljesíti-e a schengeni vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket.

(2)

A Tanács 2011. június 9-én a vonatkozó schengeni értékelési eljárásoknak megfelelően megállapította, hogy Bulgária és Románia teljesítette a schengeni vívmányok alkalmazásához szükséges feltételeket az összes területen, vagyis a légi határok, a szárazföldi határok, a rendőrségi együttműködés, az adatvédelem, a Schengeni Információs Rendszer, a tengeri határok és a vízumok területén.

(3)

Az 565/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (2) összhangban bevezetésre került a személyek külső határokon történő ellenőrzésének egyszerűsített rendszere. Ez a rendszer azon alapul, hogy Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia bizonyos okmányokat, konkrétan a schengeni vízumokat egyoldalúan egyenértékűként ismerik el a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal.

(4)

Ezen határozat hatálybalépésének időpontjától helyénvaló, hogy Bulgária és Románia hozzáférhessen a Vízuminformációs Rendszerhez (VIS) a benne tárolt adatokba – csak olvasható módban való – betekintés céljából, az adatok bevitelére, módosítására vagy törlésére való jogosultság nélkül. Ennek célja nemzeti vízumkérelmezési eljárásuk megkönnyítése és azok keretében a schengeni vízumok hamisítása és az azokkal való bármilyen visszaélés megelőzése érdekében, mégpedig a vízumok érvényességének és hitelességének a VIS-ben tárolt adatokkal való összevetés alapján történő ellenőrzése útján, a következő célokból: a külső határokon működő határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végzett ellenőrzés megkönnyítése a schengeni vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért felelős tagállam megállapításának megkönnyítése, az ilyen kérelmek vizsgálatának megkönnyítése, valamint a tagállamok területén tapasztalható belső biztonság szintjének növelése a súlyos bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem elősegítése révén. A VIS-adatokba való betekintést és azok felhasználását lehetővé tevő hozzáférés révén várhatóan könnyebben azonosíthatók azok a személyek, akik esetleg nem vagy már nem teljesítik az érintett tagállam területére való belépés vagy területén való tartózkodás feltételeit.

(5)

Kívánatos ezért egy olyan határozat elfogadása, amely hatályba lépteti a VIS megfelelő, a mellékletben említett rendelkezéseit, valamint e rendelkezések minden későbbi módosítását. E rendelkezéseket csak annyiban kell hatályba léptetni, amennyiben azok a VIS-adatokba – csak olvasható módban – való betekintés céljából biztosítandó hozzáféréssel kapcsolatosak. Bulgária és Románia számára ezért engedélyezni kell, hogy a VIS-adatokhoz az azokba való betekintés céljából hozzáférjenek, a hatályba léptetett rendelkezésekben meghatározott eljárásokkal és feltételekkel összhangban. A mellékletnek tartalmaznia kell a schengeni vívmányok azon vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a VIS-adatokba való betekintés céljából biztosítandó hozzáféréssel kapcsolatosak. Az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3), a 2004/512/EK tanácsi határozat (4) és a 2006/648/EK bizottsági határozat (5) már alkalmazandó Bulgáriára és Romániára. Ezek a jogi aktusok ezért nem szerepelnek a mellékletben:

(6)

Kívánatos továbbá, hogy kijelölni azt az időpontot, amelytől kezdődően a schengeni vívmányok VIS-sel kapcsolatos említett rendelkezéseit – a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően – Bulgáriára és Romániára alkalmazni kell. Az alkalmazást mihamarabb meg kell kezdeni azt követően, hogy az eu-LISA értesítést küldött arról, hogy az összes vonatkozó átfogó tesztelés sikerrel zárult.

(7)

Az ellenőrzéseknek az érintett tagállamok belső határain való megszüntetése és e tagállamoknak a közös vízumpolitikára vonatkozó schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásában való részvétele külön tanácsi határozat tárgyát kell, hogy képezze, melyet a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében egyhangúlag kell elfogadni. Az említett határozat elfogadásáig, amely Bulgária és Románia tekintetében hatályba lépteti a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok területén alkalmazandó – nevezetesen a Vízumkódexet (7) és az annak végrehajtása céljából elfogadott rendelkezéseket is magában foglaló – azon rendelkezéseket, amelyek nem szerepelnek e határozat mellékletében, Bulgária és Románia nem állíthat ki schengeni vízumokat, és továbbra is a nemzeti joguk szerinti, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat kell kiállítaniuk. Az említett határozatban megállapított időpontig fenn kell tartani a VIS használatára vonatkozó, ezen határozatból eredő korlátozásokat, különösen a vonatkozó adatok VIS-be való bevitelének jogára vonatkozókat.

(8)

Az érintett átmeneti időszakban azonban kívánatos engedélyezni Bulgária és Románia illetékes vízumhatóságai számára, hogy hozzáférjenek a VIS-hez az adatokba – csak olvasható módban – való betekintés érdekében, a nemzeti joguk szerint általuk kiállított, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek vizsgálata és az azokkal kapcsolatos határozatok céljából, ideértve a vonatkozó nemzeti rendelkezéseiknek megfelelően kiállított vízumok megsemmisítésére, visszavonására, vagy érvényességi idejük meghosszabbítására vagy lerövidítésére vonatkozó határozatokat is.

(9)

mivel Bulgária és Románia tekintetében a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően lezárult az alkalmazandó schengeni értékelési eljárások szerinti ellenőrzés, az 1053/2013/EU tanácsi rendelet (8) 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzésre nem kerül sor ezen tagállamok vonatkozásában. E határozat elfogadását követően a mellékletben felsorolt rendelkezések csak azt követően léphetnek hatályba, miután Bulgária és/vagy Románia tekintetében az eu-LISA sikerrel lezárta az átfogó tesztelést, és erről megfelelő módon értesítést küldtek a Bizottságnak. Ezenfelül kívánatos, hogy Bulgária és Románia tagállami és bizottsági szakértőket hívjon meg az érintett rendelkezések alkalmazásának ellenőrzése céljából.

(10)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (9) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek a 1999/437/EK tanácsi határozat (10) 1. cikkének B. és G. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (11) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (12) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. és G. pontjában említett területhez tartoznak.

(12)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv (13) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (14) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke B. és G. pontjában említett területhez tartoznak,

(1)

A Tanács 2016. május 27-én elfogadta a 2016/849/KKBP határozatot.

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2017. október 3-án, a 1718 (2006) sz. ENSZ BT-határozat alapján létrehozott bizottsága a 2375 (2017) sz. ENSZ BT határozat 6. bekezdése alapján jegyzékbe vett négy hajót.

(3)

A 2016/849/KKBP határozat VI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 91/68/EGK irányelv meghatározza a juh- és kecskefélék Unión belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételeket. Az irányelv meghatározza továbbá a tagállamok vagy azok régiói hivatalosan brucellózistól (Brucella melitensis) mentesnek való nyilvánításához szükséges feltételeket.

(2)

A 93/52/EGK bizottsági határozat (4) úgy rendelkezik, hogy a II. mellékletében felsorolt tagállami régiókat a 91/68/EGK irányelvnek megfelelően hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentesnek kell elismerni.

(3)

Spanyolország olyan dokumentációt nyújtott be a Bizottsághoz, amely igazolja, hogy La Rioja és Valencia autonóm közösségek, valamint Kasztília-La Mancha autonóm közösségen belül Albacete, Cuenca és Guadalajara tartományok esetében teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a 91/68/EGK irányelv a juh- és kecskeállományok tekintetében a hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentessé nyilvánítás kapcsán megkövetel.

(4)

A Spanyolország által benyújtott dokumentáció vizsgálata alapján indokolt a juh- és kecskeállományok tekintetében hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentesnek elismerni La Rioja és Valencia autonóm közösségeket, valamint Kasztília-La Mancha autonóm közösségen belül Albacete, Cuenca és Guadalajara tartományokat.

(5)

A 93/52/EGK határozat II. mellékletében a Spanyolországra vonatkozó bejegyzést ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A 64/432/EGK irányelv a szarvasmarhák és sertések Unión belüli kereskedelmére vonatkozik. Meghatározza az ahhoz szükséges feltételeket, hogy egy tagállamot vagy annak egy régióját a szarvasmarha-állományokat illetően hivatalosan brucellózismentesnek, illetve hivatalosan a szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek lehessen nyilvánítani.

(7)

A 2003/467/EK bizottsági határozat (5) úgy rendelkezik, hogy a II. mellékletének 1. és 2. fejezetében felsorolt tagállamok és tagállami régiók szarvasmarha-állományát hivatalosan brucellózismentesnek kell tekinteni. A 2003/467/EK határozat arról is rendelkezik, hogy a III. mellékletének 1. és 2. fejezetében felsorolt tagállamok és tagállami régiók szarvasmarha-állományát hivatalosan a szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek kell tekinteni.

(8)

Ciprus olyan dokumentációt nyújtott be a Bizottsághoz, amely igazolja, hogy teljes területén teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a 64/432/EGK irányelv a szarvasmarha-állományok tekintetében a hivatalosan brucellózismentessé nyilvánítás kapcsán megkövetel.

(9)

A Ciprus által benyújtott dokumentáció vizsgálata alapján indokolt e tagállamot a szarvasmarha-állományok tekintetében hivatalosan brucellózismentesként elismerni, és ennek megfelelően felsorolni a 2003/467/EK határozat II. mellékletének 1. fejezetében.

(10)

Spanyolország olyan dokumentációt nyújtott be a Bizottsághoz, amely igazolja, hogy Katalónia, Kasztília-La Mancha és Galícia autonóm közösségek, valamint Kasztília és León autonóm közösségen belül Zamora tartomány esetében teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a 64/432/EGK irányelv a szarvasmarha-állományok tekintetében a hivatalosan brucellózismentessé nyilvánítás kapcsán megkövetel.

(11)

A Spanyolország által benyújtott dokumentáció vizsgálata alapján indokolt Katalónia, Kasztília-La Mancha és Galícia autonóm közösségeket, valamint Kasztília és León autonóm közösségen belül Zamora tartományt a szarvasmarha-állományok tekintetében hivatalosan brucellózismentessé nyilvánítani, és ennek megfelelően felsorolni a 2003/467/EK határozat II. mellékletnek 2. fejezetében.

(12)

Olaszország egyes régiói jelenleg szerepelnek a 2003/467/EK határozat III. mellékletének 2. fejezetében a szarvasmarhák enzootikus leukózisától hivatalosan mentesként. Azonban Olaszország olyan dokumentációt nyújtott be a Bizottsághoz, amely igazolja, hogy teljes területén teljesülnek azok a feltételek, amelyeket a 64/432/EGK irányelv a szarvasmarha-állományok tekintetében a szarvasmarhák enzootikus leukózisától hivatalosan mentessé nyilvánítás kapcsán megkövetel.

(13)

Az Olaszország által benyújtott dokumentáció vizsgálata alapján indokolt e tagállamot a szarvasmarha-állományok tekintetében hivatalosan a szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesként elismerni, és ennek megfelelően felsorolni a 2003/467/EK határozat III. mellékletének 1. fejezetében, ugyanakkor indokolt törölni az egyes régióira való hivatkozásokat az említett melléket 2. fejezetéből.

(14)

Ezért a 2003/467/EK határozat II. és III. mellékletét a fentieknek megfelelően módosítani szükséges.

(15)

A 2005/779/EK bizottsági határozatot (6) a sertések hólyagos betegségének olaszországi kitörései nyomán fogadták el. A határozat a sertések hólyagos betegsége kapcsán állategészségügyi szabályokat állapít meg a tagállamnak a sertések hólyagos betegségétől mentesként elismert, a határozat I. mellékletében felsorolt régiói tekintetében, valamint a határozat II. mellékletében felsorolt, a sertések hólyagos betegségétől mentesként el nem ismert régiói tekintetében.

(16)

Olaszország a sertések hólyagos betegségével kapcsolatos felszámolási és monitoringprogramot hajtott végre több éven keresztül annak érdekében, hogy a tagállam valamennyi régióját megszabadítsa e betegségtől. Olaszország új információkat nyújtott be a Bizottsághoz Campania régiónak a sertések hólyagos betegségétől való mentességével kapcsolatban, igazolva, hogy a betegséget felszámolták e régióban.

(17)

Az Olaszország által benyújtott dokumentáció vizsgálata alapján indokolt Campania régiót a sertések hólyagos betegségétől mentesként elismerni, és a 2005/779/EK határozat II. mellékletében szereplő jegyzékből való törlését követően a határozat I. mellékletében felsorolni.

(18)

A 2005/779/EK határozat I. és II. mellékletét ennek megfelelően módosítani szükséges.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,