Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 0efd68f2-80f3-11ed-9887-01aa75ed71a1

Consolidated text: A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

02007R0520 — HU — 22.12.2022 — 005.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A TANÁCS 520/2007/EK RENDELETE

(2007. május 7.)

a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 123, 2007.5.12., 3. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A TANÁCS 1559/2007/EK RENDELETE (2007. december 17.)

  L 340

8

22.12.2007

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2107 RENDELETE (2017. november 15.)

  L 315

1

30.11.2017

►M3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/56 RENDELETE (2021. január 20.)

  L 24

1

26.1.2021

►M4

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2056 RENDELETE (2022. október 19.)

  L 276

1

26.10.2022

►M5

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2343 RENDELETE (2022. november 23.)

  L 311

1

2.12.2022




▼B

A TANÁCS 520/2007/EK RENDELETE

(2007. május 7.)

a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről



I.

CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az I. mellékletben említett, hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak fogására és kirakodására, valamint a járulékos halfogás fogására alkalmazandó technikai védelmi intézkedéseket állapítja meg.

2. cikk

Hatály

A 9. cikk sérelme nélkül, ez a rendelet a tagállamok lobogója alatt közlekedő és a Közösségben lajstromozott hajókra (a továbbiakban: a közösségi halászhajók) vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. 

„hosszú távon vándorló fajok”: az I. mellékletben felsorolt fajok;

2. 

„az ICCAT hatálya alá tartozó tonhalfélék és rokon fajok”: a II. mellékletben felsorolt fajok;

▼M3 —————

▼B

4. 

„hobbihalászat”: élő vízi erőforrások szabadidős vagy sporthalászati célú kiaknázására irányuló halászati tevékenység;

5. 

„kerítőháló”: a halakat oldalról és alulról bekerítő, szorítózsinórral felszerelt vagy szorítózsinór nélküli háló;

6. 

„erszényes kerítőháló”: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását. Erszényes kerítőhálókkal halászhatók a kisméretű nyílt tengeri fajok, a nagyméretű nyílt tengeri fajok vagy a tengerfenéken élő fajok;

7. 

„horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (erősíték) szerelt horoggal ellátott halászfelszerelés. A horogsor elhelyezhető a tengerfelszínen akár függőlegesen, akár vízszintesen; rögzíthető a tengerfenéken vagy annak közelében (fenéken rögzített horogsor), vagy sodródhat a vízben vagy a tengerfelszínhez közel (felszíni horogsor);

8. 

„horog”: rendszerint horgas véggel ellátott, hajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab. A horog hegye lehet egyenes vagy akár visszafelé görbülő. A horogszár lehet változó hosszúságú és formájú, keresztmetszete pedig hengeres (rendes) vagy lapos (kovácsolt). A horog teljes hosszúsága a horogszár teljes hosszúságát jelenti, a horognak a horogsorhoz való rögzítésre szolgáló, általában szem alakú fejétől a horogöböl aljáig mérve. A horog szélessége a legnagyobb vízszintesen mért távolság a horogszár külső részétől a horgas vég külső részéig;

9. 

„halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhely (FAD)”: a tengerfelszínen sodródó bármely olyan felszerelés, amely alkalmazásának célja a halak odavonzása;

10. 

„horgászbotos tonhalhalászó hajók”: tonhal horgászbottal történő kifogására berendezett hajók.

4. cikk

Övezetek

E rendelet alkalmazásában a tengeri vizek alábbi meghatározásai alkalmazandók:

▼M2 —————

▼M5 —————

▼M3 —————



▼M2 —————

▼B



1.

FEJEZET

Hajók és halászfelszerelések egyes típusainak használatára vonatkozó korlátozások

5. cikk

A nagyszemű tonhal védelme egyes trópusi vizekben

(1)  

A november 1. és november 30. közötti időszakban tilos az erszényes kerítőhálókkal és a horgászbotos tonhalhalászó hajókkal folytatott halászat a következőkkel határolt területen:

— 
déli határvonal: déli szélesség 0°,
— 
északi határvonal: északi szélesség 5°,
— 
nyugati határvonal: nyugati hosszúság 20°,
— 
keleti határvonal: keleti hosszúság 10°.
(2)  
A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak ezen intézkedés végrehajtásáról, beleértve – adott esetben – a lobogójuk alatt hajózó és illetékes hatóságaik által felelősségre vont közösségi halászhajók által elkövetett jogsértések jegyzékét.

▼M1 —————

▼B

7. cikk

A csíkoshasú tonhal, a nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal egyes portugál vizekben való halászata

A Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken az ICES X alterületen (ICES: Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) az északi szélesség 36°30′-től északra, valamint az északi szélesség 31°-tól északra és a nyugati hosszúság 17°30′-től keletre eső CECAF-övezetekben (CECAF: Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani erszényes kerítőhálóval fogott csíkoshasú tonhalat, nagyszemű tonhalat vagy sárgaúszójú tonhalat, valamint tilos e fajoknak az említett területeken az említett felszerelésekkel történő halászata.



2.

FEJEZET

Legkisebb méret

8. cikk

Méretek

(1)  
Az egyes fajok egyedeit méreten alulinak kell tekinteni, ha méretük kisebb a vonatkozó fajok tekintetében a IV. mellékletben meghatározott legkisebb méretnél.
(2)  
A IV. mellékletben meghatározott méreteket a Bizottság a Közösségre kötelező ICCAT-ajánlások alapján – a 30. cikkben említett eljárásnak megfelelően – módosíthatja.

9. cikk

Tilalmak

(1)  
Tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesítésre kitenni vagy kínálni, vagy értékesíteni a IV. mellékletben felsorolt fajoknak az 1. övezetben fogott, méreten aluli egyedeit. E fajok egyedeit a kihalászást követően haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.
(2)  
Tilos forgalomba hozni vagy értékesíteni a IV. mellékletben felsorolt fajok harmadik országokból származó és az 1. övezetben kifogott méreten aluli egyedeit.

10. cikk

A halak hosszának mérése

(1)  
A halak méretét – a vitorláshalfélék családjába tartozó fajok kivételével – valamennyi faj esetében a farok tövéig mért hosszként, azaz a felső állkapocs csúcsa és a farokúszó legrövidebb sugarának vége közötti függőleges távolságként kell mérni.
(2)  
A vitorláshalfélék családjába tartozó fajok esetében a halak hosszát az alsó állkapocs csúcsától a farokúszó villaszerű elágazásáig kell mérni.

▼M1 —————

▼B



3.

FEJEZET

A hajók számára vonatkozó korlátozások

12. cikk

Észak-atlanti nagyszemű tonhal és germon

(1)  

A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően bruttó űrtartalomban (BT) meghatározza a nagyszemű tonhalra mint célfajra az 1. övezetben halászó, 24 méter hosszúságot meghaladó közösségi halászhajók számát és összkapacitását. Ezt a következők alapján kell meghatározni:

a) 

az 1. övezetben az 1991 és 1992 közötti időszakban a nagyszemű tonhalra mint célfajra halászó közösségi halászhajók átlagos száma és bruttó űrtartalomban kifejezett kapacitása; valamint

b) 

a nagyszemű tonhalra halászó közösségi hajók számának – az ICCAT részére 2005. június 30-án küldött értesítés szerinti – 2005. évi korlátozása.

(2)  
A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza az észak-atlanti germonra mint célfajra halászó közösségi halászhajók számát. A hajók számát az 1993 és 1995 közötti időszakban észak-atlanti germonra halászó közösségi halászhajók átlagos számaként kell meghatározni.
(3)  

A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a tagállamok között felosztja:

a) 

a hajóknak az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott számát és BT-ben kifejezett kapacitását;

b) 

a hajóknak a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott számát.

(4)  

Minden év május 15. előtt a szokásos adatátviteli eszközök segítségével minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak:

a) 

a lobogója alatt közlekedő, 24 méternél hosszabb, kékúszójú tonhalra halászó hajók jegyzékét;

b) 

a lobogója alatt közlekedő, az Atlanti-óceán északi részén germonra irányuló halászatban részt vevő hajók jegyzékét.

A Bizottság ezeket az információkat minden év május 31. előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

(5)  
A (4) bekezdésben említett jegyzékekben meg kell adni a hajónak a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 1 ) I. melléklete szerinti belső halászflotta-nyilvántartási számát és a használt halászfelszerelések típusát.



4.

FEJEZET

Nem célfajok, valamint sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység

13. cikk

Nyársorrúhal-félék

A tagállamok ösztönzik a hajók forgócsapjára szerelt monofil horgászzsinór használatát, amely megkönnyíti az életben lévő kormos nyársorrúhal és fehér nyársorrúhal vízbe való visszaengedését.

14. cikk

Cápafélék

(1)  
A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő cápafélék és különösen a fiatal cápák visszaengedését.
(2)  
A tagállamok – a halászfelszerelések szelektivitásának javításával – ösztönzik a cápafélék visszaengedésének csökkentését.

15. cikk

Tengeri teknősök

A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő tengeri teknősök visszaengedését.

16. cikk

Sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység a Földközi-tengeren

(1)  
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a Földközi-tengeren a tonhal és rokon fajai tekintetében folytatott sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység keretében a vontatott hálók, kerítőhálók, erszényes kerítőhálók, kotróhálók, kopoltyúhálók, tükörhálók és horogsorok használatának a betiltására.
(2)  
A tagállamok biztosítják, hogy a Földközi-tengeren a sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység során kifogott tonhalfélék és rokon fajok ne kerüljenek értékesítésre.

17. cikk

Jelentés

A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak e fejezet végrehajtásáról.



III.

CÍM

A 2. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

▼M5 —————

▼M3 —————

▼B



V.

CÍM

A 4. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

▼M4 —————

▼B



VI.

CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Tengeri emlősök

(1)  
Tilos tengeri emlőscsoportok vagy -rajok erszényes kerítőhálóval történő bekerítése.
(2)  
Az (1) bekezdés a 23. cikkben említett hajók kivételével valamennyi közösségi halászhajóra vonatkozik.



VII.

CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Komitológia

A 6. cikk (4) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében meghozandó intézkedéseket a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 973/2001/EK rendelet hatályát veszti.

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A hosszú távon vándorló fajok jegyzéke

— 
Germon: Thunnus alalunga
— 
Kékúszójú tonhal: Thunnus thynnus
— 
Nagyszemű tonhal: Thunnus obesus
— 
Bonitó: Katsuwonus pelamis
— 
Atlanti bonitó: Sarda sarda
— 
Sárgaúszójú tonhal: Thunnus albacares
— 
Feketeúszójú tonhal: Thunnus atlanticus
— 
Kis tonhalfélék: Euthynnus spp.
— 
Déli kékúszójú tonhal: Thunnus maccoyii
— 
Tonmakréla fajok: Auxis spp.
— 
Aranyosfejű halfélék: Bramidae
— 
Nyársorrúhal-félék: Tetrapturus spp.; Makaira spp.
— 
Vitorláshal-félék: Istiophorus spp.
— 
Kardhal: Xiphias gladius
— 
Makrélacsuka-félék: Scomberesox spp.; Cololabis spp.
— 
Aranymakréla; kis aranymakréla: Coryphaena hippurus; Coryphaena equiselis
— 
Cápafélék: Hexandus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae Rhincodon typus; Carcharhinide; Sphyrnidae; Isuridae; Lamnidae
— 
Cetfélék (bálnák és barna delfinek): Physeteridae; Balenidae; Eschrichtiidae; Monodontidae; Ziphiidae; Delphinidae

▼M2 —————



( 1 ) HL L 5., 2004.1.9., 25. o. Az 1799/2006/EK rendelettel (HL L 341., 2006.12.7., 26. o.) módosított rendelet.

Top