A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmének és biztonságának az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (4) bekezdése értelmében történő biztosítását célzó intézkedésekről

1.Bevezetés

1.A kiskorúak ( 1 ) egyre inkább hozzáférnek az online platformokhoz, amelyek számos előnnyel járhatnak számukra. Az online platformok például számos oktatási forráshoz biztosíthatnak hozzáférést, segítve a kiskorúakat abban, hogy új készségeket sajátítsanak el és bővítsék ismereteiket. Az online platformok lehetőséget kínálhatnak a kiskorúaknak arra is, hogy kifejezzék véleményüket és kapcsolatba lépjenek más, hasonló érdeklődési körrel rendelkezőkkel, segítve őket a szociális készségek, a bizalom és a közösségi érzés kialakításában. Az online környezetben való játékkal és annak felfedezésével a kiskorúak fejleszthetik természetes kíváncsiságukat is, és olyan tevékenységekben vehetnek részt, amelyek ösztönzik a kreativitást, a problémamegoldást, a kritikus gondolkodást, az önrendelkezést és a szórakozást.

2.A politikai döntéshozók, a szabályozó hatóságok, a civil társadalom, a kutatók, az oktatók és a gyámok ( 2 ) körében azonban széles körű az egyetértés abban, hogy a kiskorúak online magánéleti védelmének és biztonságának jelenlegi szintje gyakran nem megfelelő. Az online platformok széles választékának kialakítása és jellemzői, valamint a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók által kínált szolgáltatások kockázatot jelenthetnek a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára nézve, és súlyosbíthatják a meglévő kockázatokat. E kockázatok közé tartozik például a jogellenes online tartalmaknak ( 3 ) és a káros tartalmaknak való kitettség, amely aláássa a kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát, vagy károsíthatja a kiskorúak fizikai vagy szellemi fejlődését. Idetartozik továbbá az internetes megfélemlítés vagy a kiskorúaknak ártani szándékozó személyek – például a kiskorúak szexuális bántalmazását vagy zsarolását kívánó személyek, az emberkereskedők, valamint azok, akik kiskorúakat próbálnak bűnszervezetekbe toborozni, illetve az erőszakot, a radikalizálódást, az erőszakos szélsőségességet és a terrorizmust népszerűsítő személyek – általi kapcsolatfelvétel. A kiskorúak fogyasztókként is szembesülhetnek kockázatokkal, valamint az online platformok széles körű vagy túlzott használatával, illetve a nem megfelelő vagy kizsákmányoló gyakorlatoknak való kitettséggel kapcsolatos kockázatokkal, többek között a szerencsejátékokkal és a játékokkal kapcsolatban. A mesterségesintelligencia-alapú chatbotok és társak online platformokba való egyre nagyobb mértékű integrációja, valamint a mesterséges intelligencián alapuló deepfake-ek hatással lehetnek arra is, hogy a kiskorúak hogyan lépnek interakcióba az online platformokkal, súlyosbíthatják a meglévő kockázatokat, és olyan új kockázatokat eredményezhetnek, amelyek negatívan befolyásolhatják a kiskorú magánéleti védelmét és biztonságát ( 4 ). Ezek a kockázatok származhatnak a kiskorúnak a platformmal kapcsolatos közvetlen tapasztalataiból és/vagy a platformon jelen lévő más felhasználók tetteiből.

3.Ezen iránymutatás célja az online platformokat üzemeltető szolgáltatók támogatása e kockázatok kezelésében egy olyan intézkedéscsomag biztosítása révén, amely a Bizottság megítélése szerint segíteni fogja ezeket a szolgáltatókat abban, hogy biztosítsák a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát platformjukon, ami hozzájárul a kiskorúak védelméhez, ami az Unió egyik fontos szakpolitikai célkitűzése. Ezen iránymutatás célja továbbá, hogy segítséget nyújtson a digitális szolgáltatási koordinátoroknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének alkalmazása és értelmezése során. Például a kiskorúak fiókjainak privátabbá tétele segíteni fogja az online platformot üzemeltető szolgáltatókat többek között abban, hogy csökkentsék a nem kívánt vagy kéretlen kapcsolatfelvétel kockázatát. Az életkor-ellenőrzési intézkedések ( 5 ) bevezetése többek között segítheti a szolgáltatókat abban, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy a kiskorúak olyan szolgáltatásoknak, tartalmaknak, magatartásnak, kapcsolatoknak vagy kereskedelmi gyakorlatoknak legyenek kitéve, amelyek veszélyeztetik magánéleti védelmüket és biztonságukat. Ezen és egyéb intézkedések elfogadása – az ajánlórendszerektől és az irányítástól kezdve a felhasználói támogatáson és bejelentésen át – segítheti az online platformokat üzemeltető szolgáltatókat abban, hogy az online platformokat biztonságosabbá és védettebbé tegyék, ami még inkább védi a kiskorúak magánéletét.

2.Az iránymutatás hatálya

4.Az uniós jogalkotó a fent említett kockázatok fényében fogadta el az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 28. cikkét. Az (1) bekezdés előírja a kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltatók számára, hogy megfelelő és arányos intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy szolgáltatásukkal összefüggésben biztosított legyen a kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága. Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése megtiltja az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak, hogy az (EU) 2016/679 rendelet ( 7 ) 4. cikkének 4. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti, a szolgáltatás igénybe vevőinek adatait felhasználó profilalkotáson alapuló hirdetéseket jelenítsenek meg interfészeiken, ha kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú. Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az e cikkben foglalt kötelezettségek teljesítése nem kötelezi az online platformot üzemeltető szolgáltatókat arra, hogy további személyes adatokat kezeljenek annak értékelésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú-e. Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Bizottság a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével (a továbbiakban: a Testület) folytatott konzultációt követően iránymutatást bocsáthat ki az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak az (1) bekezdés alkalmazásához.

5.Ez az iránymutatás azokat az intézkedéseket ismerteti, amelyeket a Bizottság véleménye szerint a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban meg kell hozniuk a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében. A nevezett rendelkezésben előírt kötelezettség azokra az online platformokat üzemeltető szolgáltatókra vonatkozik, amelyek szolgáltatásai hozzáférhetők a kiskorúak számára ( 8 ). Az említett rendelet (71) preambulumbekezdése továbbá egyértelművé teszi, hogy „[e]gy online platform akkor tekinthető a kiskorúak számára hozzáférhetőnek, ha szerződési feltételei lehetővé teszik a kiskorúak számára a szolgáltatás igénybevételét, ha szolgáltatása kiskorúakat céloz meg vagy azokat túlnyomórészt kiskorúak veszik igénybe, vagy ha a szolgáltatónak egyébként tudomása van arról, hogy szolgáltatása igénybe vevőinek egy része kiskorú”. 

6.Ami az említett preambulumbekezdésben ismertetett első forgatókönyvet illeti, a Bizottság úgy véli, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltató nem támaszkodhat kizárólag a szerződési feltételeiben szereplő, a kiskorúak hozzáférését tiltó nyilatkozatra annak alátámasztása érdekében, hogy a platform nem hozzáférhető számukra. Ha az online platformot üzemeltető szolgáltató nem hajt végre hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza a kiskorúakat a szolgáltatáshoz való hozzáférésben, e nyilatkozat alapján nem állíthatja, hogy online platformja nem tartozik az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének hatálya alá. Például azok az online platformot üzemeltető szolgáltatók, amelyek felnőtt tartalmakat tárolnak és terjesztenek – például a pornográf tartalmakat terjesztő online platformok –, és ezért szerződési feltételeikben szolgáltatásuk használatát a 18 évesnél idősebb felhasználókra korlátozzák, az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében kiskorúak számára hozzáférhetőnek minősülnek, amennyiben nem hoztak hatékony intézkedéseket annak megakadályozására, hogy kiskorúak hozzáférjenek a szolgáltatásukhoz.

7.Ami a harmadik forgatókönyvet illeti, az (EU) 2022/2065 rendelet (71) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy egy online platformot üzemeltető szolgáltatónak tisztában kell lennie azzal, hogy szolgáltatása igénybe vevőinek egy része kiskorú, például akkor, ha a szolgáltató már kezeli a szolgáltatás azon igénybe vevőinek a személyes adatait, akik más célból, például a szóban forgó szolgáltatásra való regisztrációkor közlik életkorukat, és ebből kiderül, hogy e szolgáltatásokat igénybe vevők közül egyesek kiskorúak. További példák olyan helyzetekre, amikor a szolgáltatótól észszerűen elvárható, hogy tudatában legyen annak, hogy a szolgáltatás igénybe vevői között kiskorúak is vannak, azok a helyzetek, amelyekben az online platformról köztudott, hogy vonzó a kiskorúak számára; az online platformot üzemeltető szolgáltató a kiskorúak által igénybe vett szolgáltatásokhoz hasonló szolgáltatásokat kínál; az online platformot kiskorúak körében népszerűsítik; az online platformot üzemeltető szolgáltató olyan kutatást végzett vagy rendelt meg, amely a kiskorúakat a szolgáltatások igénybe vevőjeként azonosítja, vagy amennyiben az ilyen azonosítás független kutatás eredménye.

8.Az (EU) 2022/2065 rendelet 19. cikke értelmében az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem vonatkozik azokra az online platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek, kivéve, ha online platformjukat a Bizottság az említett rendelet 33. cikkének (4) bekezdésével összhangban online óriásplatformnak minősítette ( 9 ).

9.Az (EU) 2022/2065 rendelet egyéb rendelkezései szintén a kiskorúak online védelmének biztosítását célozzák ( 10 ). Ezek közé tartozik többek között az (EU) 2022/2065 rendelet III. fejezetének 5. szakaszában foglalt számos rendelkezés, amelyek további kötelezettségeket írnak elő az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók számára ( 11 ). Ennek az iránymutatásnak nem célja az említett rendelkezések értelmezése, és az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók nem várhatják el, hogy az alábbiakban ismertetett intézkedések részleges vagy teljes elfogadása elegendő legyen az (EU) 2022/2065 rendelet III. fejezetének 5. szakasza szerinti kötelezettségeik teljesítésének biztosításához, mivel előfordulhat, hogy ezeknek a szolgáltatóknak olyan további intézkedéseket kell bevezetniük, amelyek nem szerepelnek ebben az iránymutatásban, és amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az említett rendelkezésekből eredő kötelezettségeknek ( 12 ).

10.Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdését más uniós jogszabályok és nem kötelező erejű jogi eszközök fényében is meg kell vizsgálni, amelyek célja azon kockázatok kezelése, amelyeknek a kiskorúak online ki vannak téve ( 13 ). Ezek az eszközök a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához is hozzájárulnak, és ezáltal kiegészítik az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazását. Ez az iránymutatás nem értelmezhető úgy, hogy értelmezi vagy megelőzi az említett eszközökből vagy a tagállami jogszabályokból eredő kötelezettségeket. Az említett jogi keretek értelmében ezen eszközök felügyelete és végrehajtása továbbra is az illetékes hatóságok kizárólagos felelőssége. Amint azt az (EU) 2022/2065 rendelet (10) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, az említett rendelet nem érinti az uniós jog egyéb olyan jogi aktusait, amelyek általánosságban szabályozzák az információs társadalom szolgáltatásainak nyújtását, a közvetítő szolgáltatások belső piacon történő nyújtásának egyéb vonatkozásait, vagy az (EU) 2022/2065 rendeletben meghatározott harmonizált szabályok meghatározását és kiegészítését, például a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a fogyasztóvédelemre és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogot, különösen az (EU) 2016/679 rendeletet.

11.Bár ez az iránymutatás olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek célja a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása, az online platformokat üzemeltető szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy ne csak a kiskorúak, hanem valamennyi felhasználó védelme érdekében fogadják el ezeket az intézkedéseket. A magánélet védelmét biztosító, biztonságos és védett online környezet valamennyi felhasználó számára történő megteremtése természeténél fogva magasabb szintű online magánéleti védelmet és biztonságot eredményez a kiskorúak számára, miközben olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek biztosítják sajátos jogaik és szükségleteik tiszteletben tartását az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkével összhangban.

12.Ezen iránymutatás elfogadásával a Bizottság kijelenti, hogy azt az abban leírt esetekre fogja alkalmazni, és ezáltal korlátozza mérlegelési jogkörének gyakorlását az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazása során. Ezért ez az iránymutatás jelentős és érdemi viszonyítási alapnak tekinthető, amelyre a Bizottság az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazásakor, valamint annak meghatározásakor fog támaszkodni, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók megfelelnek-e az említett rendelkezésnek ( 14 ). A digitális szolgáltatási koordinátorok és az illetékes nemzeti hatóságok az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazása és értelmezése során is ihletet meríthetnek ebből az iránymutatásból. Mindazonáltal az ebben az iránymutatásban meghatározott intézkedések részleges vagy teljes elfogadása és végrehajtása nem vonja maga után automatikusan az említett rendelkezésnek való megfelelést.

13.Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének bármilyen hiteles értelmezését kizárólag az Európai Unió Bírósága adhatja meg, amely többek között hatáskörrel rendelkezik az uniós jogi aktusok – köztük az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése – érvényességével és értelmezésével kapcsolatos előzetes döntések meghozatalára.

14.Az iránymutatás kidolgozása során a Bizottság konzultált az érdekelt felekkel ( 15 ), többek között a Testülettel és annak a kiskorúak védelmével foglalkozó munkacsoportjával. Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság konzultált a Testülettel ezen iránymutatás tervezetéről, mielőtt az 2025. július 2-án elfogadásra került volna.

15.Az ezen iránymutatás 5 – 8 . szakaszában ismertetett intézkedések nem teljes körűek. Más intézkedések is megfelelőnek és arányosnak tekinthetők a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő biztosítása érdekében; ilyenek például az egyéb uniós jogszabályoknak ( 16 ) való megfelelésből, vagy a kiskorúak védelmére vonatkozó nemzeti iránymutatásoknak vagy technikai szabványoknak ( 17 ) való megfelelésből eredő intézkedések. Emellett a jövőben olyan új intézkedések kerülhetnek meghatározásra, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók számára, hogy jobban eleget tegyenek azon kötelezettségüknek, hogy magas szintű magánéleti védelmet és biztonságot biztosítsanak a szolgáltatásaikat igénybe vevő kiskorúak számára.

3.Szerkezet

16.Ezen iránymutatás 4 . szakasza meghatározza azokat az általános elveket, amelyeknek szabályozniuk kell a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók által a szolgáltatásaik során a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében bevezetett valamennyi intézkedést. Ezen iránymutatás 5 – 8 . szakaszai meghatározzák azokat a főbb intézkedéseket, amelyeket a Bizottság véleménye szerint az ilyen szolgáltatóknak be kell vezetniük a magas szintű magánéleti védelem és biztonság biztosítása érdekében. Ezek közé tartozik a Kockázatértékelés ( 5 . szakasz), a Szolgáltatástervezés ( 6 . szakasz), a Jelentéstétel, a felhasználók támogatása és a gyámok rendelkezésére álló eszközök ( 7 . szakasz) és az Irányítás ( 8 . szakasz).

4.Általános elvek

17.Ez az iránymutatás a következő általános elveken alapul, amelyek összefüggenek egymással, és amelyeket az ezen iránymutatás hatálya alá tartozó online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak valamennyi tevékenységük során holisztikusan kell figyelembe venniük. A Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltató által az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében bevezetett intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a következő általános elveket.

a)Arányosság és megfelelőség: Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az e rendelkezésnek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseknek megfelelőnek és arányosnak kell lenniük a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében. Mivel a különböző online platformok különböző típusú kockázatokat jelenthetnek a kiskorúak számára, nem mindig lesz arányos vagy megfelelő, ha az online platformot üzemeltető valamennyi szolgáltató az ezen iránymutatásokban leírt valamennyi, vagy csak néhány intézkedést alkalmaz. Annak meghatározásához, hogy egy adott intézkedés arányos és megfelelő-e – különösen, ha az egyének alapvető jogaiba való beavatkozással jár –, minden szolgáltatónak eseti alapon meg kell vizsgálnia i. az online platformjából vagy annak részeiből eredő, a kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát fenyegető kockázatokat, figyelembe véve többek között az általa nyújtott szolgáltatás méretét, elérhetőségét és típusát, jellegét, tervezett vagy jelenlegi használatát, sajátos jellemzőit és a szolgáltatás felhasználói bázisát, ii. az intézkedésnek a gyermekek jogaira, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített egyéb jogokra és szabadságokra gyakorolt hatását, valamint iii. annak szükségességét, hogy ezeket az intézkedéseket a rendelkezésre álló legszigorúbb szabványokra és a meglévő bevált gyakorlatokra, valamint a gyermekek szempontjaira és jogaira alapozza (lásd a kockázatértékelésről szóló 5. szakaszt).

b) A gyermekek jogainak védelme: Ezeket a jogokat a Charta rögzíti, amely az uniós jog végrehajtása során garantálja a gyermekek jogainak védelmét, valamint a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: a gyermekjogi egyezmény), amelyet valamennyi tagállam ratifikált ( 18 ). A gyermekek jogai az emberi jogok szerves részét képezik, és ezek a jogok egymással összefüggenek, egymástól függenek és oszthatatlanok. A Charta 24. cikkével összhangban a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy az online platformon a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának elérését célzó intézkedések megfelelőek és arányosak legyenek, a gyermekek valamennyi jogát figyelembe kell venni, és elsődleges szempontnak kell tekinteni a gyermekek mindenek felett álló érdekét. A Charta 21. cikkével összhangban tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. A gyermekek jogai közé tartozik például a védelemhez ( 19 ), a megkülönböztetésmentességhez, a befogadáshoz, a magánélethez, az információhoz és az oktatáshoz való hozzáféréshez, a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a részvételhez ( 20 ) való joguk, valamint ahhoz való joguk, hogy véleményüket az őket érintő valamennyi ügyben figyelembe vegyék ( 21 ).

c) Beépített adatvédelem, biztonság és védelem: a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak magas szintű adatvédelmet, biztonságot és védelmet kell beépíteniük szolgáltatásaik tervezése, fejlesztése és működtetése során ( 22 ). A beépített koncepciók célja, hogy kihasználják az online platformokat üzemeltető szolgáltatók, a tervezők és a politikai döntéshozók befolyását a termék- és szolgáltatásfejlesztés oly módon történő alakítására, amely előnyben részesíti az emberi jóllétet előmozdító értékeket. Ezek arra utalnak, hogy a magánélet védelmét, a biztonságot és a védelmet alapértelmezés szerint a kezdettől fogva beépítik a szervezetek tervezésébe, működésébe és irányításába, valamint a termékekbe és szolgáltatásokba ( 23 ).

d) Életkornak megfelelő tervezés: a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak úgy kell megtervezniük szolgáltatásaikat, hogy azok igazodjanak a kiskorúak fejlődési, kognitív és érzelmi szükségleteihez, ugyanakkor garantálják biztonságukat, magánéletük védelmét és védelmüket. Az életkornak megfelelő kialakítás figyelembe veszi a gyermekek jogait és jóllétét, valamint sokszínűségüket és konkrét életkorukat vagy fejlődési stádiumukat, továbbá tekintettel van a gyermekek formálódó képességeire ( 24 ).

5.Kockázatértékelés 

18.Az online platformok heterogén jellege és a kontextusok sokfélesége eltérő megközelítéseket tehet szükségessé, mivel egyes intézkedések egyes platformokhoz jobban illeszkednek, mint másokhoz. Amikor egy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltató arról dönt, hogy a platformján miként biztosítsa a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát, és meghatározza az e célból szükséges megfelelő és arányos intézkedéseket, a Bizottság úgy véli, hogy a szolgáltatónak legalább a következőket kell azonosítania és figyelembe vennie:

a)milyen valószínűséggel fognak kiskorúak hozzáférni a szolgáltatáshoz, különös tekintettel annak jellegére, céljára, rendeltetésére, valamint az annak meghatározásához szükséges kritériumokra, hogy a szolgáltatás hozzáférhető-e a kiskorúak számára;

b)az online platform által a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára gyakorolt tényleges vagy lehetséges hatás, a gyermekeket fenyegető online kockázatok az 5C-tipológia alapján (melléklet). Ez magában foglalja annak vizsgálatát, hogy a platform különböző aspektusai hogyan idézhetik elő ezeket a kockázatokat, valamint e kockázatok valószínűségének és súlyosságának vizsgálatát, továbbá a gyermekek jogaira és jóllétére gyakorolt pozitív hatásuk figyelembevételét, figyelembe véve a gyermekek életkorát és formálódó képességeit. Például az olyan szempontok, mint a platform célja, kialakítása, interfésze, értékajánlata, marketingje, jellemzői, funkciói, felhasználóinak száma és típusa, valamint (tényleges és várható) használatai mind relevánsak lehetnek. Ennek magában kell foglalnia a platformon kiskorúakat fenyegető kockázat szintjének (pl. alacsony, közepes vagy magas) egyértelmű kritériumok alapján, a meglévő szabványokkal és bevált gyakorlatokkal összhangban történő feltüntetését, például a 22. pontban említett gyermekjogi hatásvizsgálatok kapcsán;

c)a szolgáltató által e kockázatok megelőzése és csökkentése érdekében már meghozott intézkedések;

d)minden olyan további intézkedés, amelyet a felülvizsgálat során megfelelőnek és arányosnak tekintenek a szolgáltatásukat igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében. A szolgáltatók által esetlegesen meghozandó intézkedéseknek foglalkozniuk kell a magánéleti védelmet és biztonságot érintő azon kockázatokkal, amelyek a kiskorúaknak a szolgáltatással kapcsolatos tapasztalataiból erednek, beleértve a szolgáltatás más felhasználóinak tevékenységéből eredő kockázatokat is;

e)hogyan biztosítják az intézkedések a 4. szakasz általános elveinek érvényesülését;

f)olyan mérőszámok, amelyek lehetővé teszik a szolgáltató számára, hogy időben nyomon kövesse az egyes kockázatok kezelésére bevezetett intézkedések hatékonyságát;

g)a szolgáltató által jelenleg alkalmazott bármely intézkedésnek és bármely további intézkedésnek a gyermekek vagy más felhasználók jogaira gyakorolt lehetséges pozitív és negatív hatásai, biztosítva, hogy ezeket a jogokat ne korlátozzák aránytalanul vagy indokolatlanul, és a pozitív hatások maximalizálhatók legyenek. A gyermekek vagy más felhasználók olyan jogai, amelyeket egyes intézkedések hátrányosan érinthetnek; ilyen például a gyermekeknek a részvételhez, a magánélethez, a személyes adatok védelméhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való joga. Ez az intézkedések arányosságának meghatározásakor releváns.

19.E felülvizsgálat során a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak elsődleges szempontként ( 25 ) figyelembe kell venniük a gyermek mindenek felett álló érdekét, összhangban a Chartával és a gyermekjogi egyezmény egyéb elveivel ( 26 ), valamint az üggyel kapcsolatos egyéb releváns uniós iránymutatásokkal ( 27 ). A szolgáltatóknak a gyermekek, valamint a gyámok, más potenciálisan érintett csoportok képviselői, valamint más releváns szakértők és érdekelt felek nézőpontjára szintén ki kell térniük.

20.A szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a tudományos és akadémiai forrásokból származó legfrissebb rendelkezésre álló információkat és ismereteket, többek között a szolgáltató által végzett egyéb releváns értékelések felhasználásával. Tiszteletben kell tartaniuk az elővigyázatosság elvét, amennyiben indokoltan feltételezhető, hogy egy adott gyakorlat, jellemző vagy tervezési döntés kockázatot jelent a gyermekekre nézve, és intézkedéseket kell hozniuk az ilyen kockázatok megelőzésére vagy csökkentésére, amíg bizonyíték nincs arra, hogy annak hatásai nem károsak a gyermekekre.

21.A szolgáltatóknak rendszeresen, de legalább évente el kell végezniük a felülvizsgálatot, vagy amikor jelentős változtatásokat hajtanak végre a platform kialakításában ( 28 ), vagy ha más, a platform kialakítását és működését befolyásoló, a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának az online platformjukon történő biztosítása szempontjából releváns körülményekről szereznek tudomást. A szolgáltatóknak legkésőbb a következő felülvizsgálat elvégzése előtt az érintett felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk a kockázatértékelést, és közzé kell tenniük annak eredményeit anélkül, hogy érzékeny működési vagy biztonsági információkat hoznának nyilvánosságra, valamint mérlegelniük kell azok független szakértők vagy érintett érdekelt felek általi felülvizsgálatát.

22.A gyermekjogi hatásvizsgálatok elvégzésére szolgáló meglévő szabványok és eszközök segíthetik a szolgáltatókat e felülvizsgálat elvégzésében. Ezek közé tartoznak például az UNICEF ( 29 ), a Belügyekért és Királysági Kapcsolatokért Felelős Holland Minisztérium (BZK) ( 30 ) vagy a CEN-CENELEC európai szabványügyi szervezet ( 31 )által biztosított sablonok, formanyomtatványok és egyéb iránymutatások. A Bizottság további iránymutatást vagy eszközöket adhat ki annak érdekében, hogy támogassa a szolgáltatókat a felülvizsgálat elvégzésében, többek között a gyermekjogi hatásvizsgálatokhoz szükséges konkrét eszközök révén. Ezen iránymutatás közzétételéig a szolgáltatók használhatják a meglévő eszközöket és bevált gyakorlatokat ezen értékelésekhez.

23.Az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók esetében ez a kockázatértékelés a rendszerszintű kockázatoknak az (EU) 2022/2065 rendelet 34. cikke szerinti általános értékelése részeként is elvégezhető, amely kiegészíti az ezen iránymutatással összhangban végzett kockázatértékelést, és túlmutat azon.

6.Szolgáltatástervezés

6.1. Életkor-ellenőrzés

6.1.1. Bevezetés és terminológia

24.Az elmúlt években a technológia gyors fejlődésen ment keresztül, amely lehetővé tette az online platformok szolgáltatói számára, hogy egyre pontosabban, megbízhatóbban és megalapozottabban ellenőrizzék felhasználóik életkorát. Ezeket az intézkedéseket általában „életkor-ellenőrzésnek” ( 32 ) nevezik.

25.A Bizottság úgy véli, hogy a hozzáférés életkoron alapuló korlátozására irányuló intézkedések hatékony eszközt jelentenek a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítására az online platformokon. E célból az életkor-ellenőrzési eszközök segíthetik a szolgáltatókat abban, hogy érvényesítsék a bizonyos életkor alatti felhasználókra vonatkozó hozzáférési korlátozásokat annak érdekében, hogy megvédjék a kiskorúakat attól, hogy hozzáférjenek az életkoruknak nem megfelelő online tartalmakhoz, például szerencsejátékhoz vagy pornográfiához, vagy más kockázatoknak, például behálózásnak legyenek kitéve.

26.Az életkor-ellenőrzési eszközök segíthetik a szolgáltatókat abban is, hogy megakadályozzák, hogy felnőttek hozzáférjenek bizonyos, kiskorúak számára tervezett platformokhoz, kivéve, ha ezt jogos szülői, oktatási vagy felügyeleti célokból teszik, ezáltal csökkentve annak kockázatát, hogy a felnőttek kiskorúnak adják ki magukat és/vagy megpróbáljanak ártani a kiskorúaknak.

27.Végezetül az életkor-ellenőrzési eszközök felhasználhatók magának a szolgáltatás életkornak megfelelő kialakításának alátámasztására, ezáltal biztonságosabb és gyermekbarátabb online tereket mozdítva elő. Ezekben az esetekben az eszközök felhasználhatók annak biztosítására, hogy a gyermekek csak bizonyos, számukra fogyasztásra megfelelő tartalmakhoz, funkciókhoz vagy tevékenységekhez férjenek hozzá, figyelembe véve életkorukat és formálódó képességeiket.

28.Fontos különbséget tenni egyrészt a platformhoz vagy annak egy részéhez való hozzáférést egy bizonyos életkor alatti vagy annál idősebb felhasználókra korlátozó életkor-korlátozás, másrészt a felhasználó életkorának meghatározásához használt életkor-ellenőrzési módszerek között.

29.Az online platformok számára jelenleg rendelkezésre álló és az általuk alkalmazott leggyakoribb életkor-ellenőrzési intézkedések három tág kategóriába sorolhatók: önbevallás, életkorbecslés és életkor-igazolás.

a)Az önbevallás olyan módszerekből áll, melyek során az egyénnek meg kell adnia életkorát vagy meg kell erősítenie a korosztályát, akár születési dátumának vagy életkorának önkéntes megadásával, akár azáltal, hogy egy bizonyos életkor felettinek vallja magát, jellemzően egy online gombra kattintva.

b)Az életkorbecslés olyan módszerekből áll, amelyek lehetővé teszik a szolgáltató számára annak megállapítását, hogy a felhasználó valószínűsíthetően egy bizonyos életkorú, egy bizonyos korosztályba esik, vagy egy bizonyos életkor felett vagy alatt van ( 33 ).

c)Az életkor-igazolás olyan fizikai azonosítókon vagy ellenőrzött azonosítási forrásokon alapul, amelyek nagy fokú bizonyosságot nyújtanak a felhasználó életkorának meghatározásában.

30.Az életkorbecslési és az életkor-igazolási intézkedések közötti fő különbség a pontosság szintje. Míg az életkor igazolása bizonyosságot nyújt a felhasználó életkorát illetően, az életkor becslése megközelítőleg adja meg a felhasználó életkorát. Az életkorbecslési technológiák pontossága a technológia fejlődésével változhat és javulhat.

6.1.2. Az életkor-ellenőrzési intézkedésekkel alátámasztott hozzáférési korlátozások bevezetése szükségességének meghatározása

31.Annak eldöntése előtt, hogy bevezetnek-e életkor-ellenőrzési módszerekkel alátámasztott, életkoron alapuló hozzáférési korlátozásokat, a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak mindig értékelést kell végezniük annak megállapítása érdekében, hogy az ilyen intézkedés megfelelő-e a szolgáltatásukat igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához, illetve hogy arányos-e, vagy egy ilyen magas szint más, kevésbé széles körű intézkedések alkalmazásával is elérhető-e ( 34 ). E tekintetben a Bizottság véleménye, hogy a szolgáltatóknak az életkor-ellenőrzési intézkedésekkel alátámasztott, életkoron alapuló hozzáférési korlátozásokra mint az ezen iránymutatás más szakaszaiban meghatározott intézkedések kiegészítő eszközeként kell tekinteniük. Más szóval a hozzáférés korlátozása és az életkor ellenőrzése önmagában nem helyettesítheti az ebben az iránymutatásban máshol javasolt intézkedéseket.

32.Ennek az értékelésnek biztosítania kell, hogy az igénybe vevők, különösen a kiskorúak alapvető jogai és szabadságai gyakorlásának korlátozása arányos legyen. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak a szolgáltatásuk online interfészén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az ilyen értékelés eredményét, akkor is, ha az értékelés arra a következtetésre jut, hogy nincs szükség életkor-ellenőrzéssel alátámasztott hozzáférési korlátozásra, illetve akkor is, ha az ilyen korlátozás megfelelő és arányos intézkedés.

33.A Bizottság megjegyzi, hogy az életkorbecslési megoldások kisebb pontossága nem jelenti automatikusan az igénybe vevők alapvető jogaira és szabadságaira gyakorolt kisebb hatást, mivel a kevésbé pontos megoldások több személyes adatot kezelhetnek, mint a pontosabbak. Emellett a kisebb pontosság megakadályozhatja, hogy egyes gyermekek hozzáférjenek olyan online platformokhoz, amelyekhez egyébként hozzáférhetnének. Ezért a személyes adatok kezelését igénylő életkorbecslési módszerek mérlegelésekor a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az adatvédelmi elveket – különösen az adattakarékosságot – megfelelően alkalmazzák és azok hosszú távon stabilak maradjanak, és figyelembe kell venniük az Európai Adatvédelmi Testületnek az életkor ellenőrzéséről szóló nyilatkozatát ( 35 ).

34.A Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának a szolgáltatásaik tekintetében történő biztosítása érdekében a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető azon szolgáltatóknak, amelyek az életkor-ellenőrzési módszereken alapuló hozzáférési korlátozásokat szükségesnek és arányosnak tartják, tájékoztatást kell nyújtaniuk az általuk meghatározott életkor-ellenőrzési megoldásokról, valamint azok megfelelőségéről és hatékonyságáról. Áttekintést kell nyújtaniuk továbbá az ennek mérésére használt teljesítménymutatókról, például a hamis pozitív és hamis negatív arányokról, valamint a pontosságról és a felidézésről.

35.Elő kell írni a gyermekek részvételét az életkori korlátozások és az életkor-ellenőrzési módszerek megtervezésében, végrehajtásában és értékelésében.

36.Előfordulhat, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformoknak csak bizonyos tartalma, szakaszai vagy funkciói jelentenek kockázatot a kiskorúakra nézve, vagy a platformoknak lehetnek olyan részei, amelyek esetében a kockázat más intézkedésekkel csökkenthető, illetve olyan részei, ahol ez nem lehetséges. Ezekben az esetekben az ilyen online platformok szolgáltatóinak a szolgáltatás egészére vonatkozó életkor-korlátozás helyett fel kell mérniük, hogy platformjukon mely tartalmak, részek vagy funkciók jelentenek kockázatot a kiskorúakra nézve, és életkor-ellenőrzési módszerekkel alátámasztott hozzáférési korlátozásokat kell bevezetniük a kiskorúakat érintő kockázatok arányos és megfelelő módon történő csökkentése érdekében. Például a közösségimédia-szolgáltatások azon részeit, amelyek tartalma, szakaszai vagy funkciói kockázatot jelenthetnek a kiskorúakra nézve, például a közösségi média felnőttekre korlátozott részeit, vagy a felnőtteknek szóló kereskedelmi tájékoztatásokat vagy a véleményvezérek felnőtteknek szóló termékmegjelenítését tartalmazó részeket csak azon felnőtt felhasználók számára szabad hozzáférhetővé tenni, akiknek életkorát ennek megfelelően igazolták.

6.1.3.Az alkalmazandó életkor-ellenőrzési módszerek meghatározása

6.1.3.1.Életkor-igazolás

37.Tekintettel arra, hogy a kiskorúak védelme fontos uniós szakpolitikai célkitűzés, amelyet az (EU) 2022/2065 rendelet is kifejez, amint azt a rendelet (71) preambulumbekezdése is tükrözi, a Bizottság úgy véli, hogy a következő körülmények között az életkor-igazolási módszerekkel alátámasztott hozzáférési korlátozások alkalmazása megfelelő és arányos intézkedés a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához:

a)amennyiben bizonyos termékek vagy szolgáltatások magas kockázatot jelentenek a kiskorúakra nézve, és ezek a kockázatok kevésbé korlátozó intézkedésekkel nem csökkenthetők, figyelembe véve az alkalmazandó uniós és nemzeti jogszabályokat; például:

I.alkohol-, dohány- vagy nikotintartalmú termékek, kábítószerek értékesítése;

II.bármilyen pornográf tartalomhoz való hozzáférés;

III.szerencsejátékokkal kapcsolatos tartalmakhoz való hozzáférés;

b)amennyiben a kiskorúakat érintő azonosított kockázatok miatt a szolgáltatás szerződési feltételei vagy egyéb szerződéses kötelezettségei megkövetelik, hogy a felhasználó 18 éves vagy annál idősebb legyen, még akkor is, ha nincs az életkorra vonatkozó, jogszabály által előírt formális követelmény;

c)bármely egyéb olyan körülmény, amely esetén a kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltató a kiskorúak magánéleti védelmét vagy biztonságát érintő kockázatokat azonosított, beleértve a tartalmi, magatartási és fogyasztói kockázatokat, valamint a kapcsolatfelvételből (pl. élő csevegésből, kép-/videomegosztásból, anonim üzenetküldésből) eredő kockázatokat, abban az esetben, ha ezeket a kockázatokat más, kevesebb beavatkozással járó intézkedésekkel nem lehet olyan hatékonyan csökkenteni, mint az életkor ellenőrzése által alátámasztott hozzáférési korlátozásokkal ( 36 );

d)amennyiben az uniós vagy nemzeti jog az uniós joggal összhangban alsó korhatárt ír elő az online platformon kínált és/vagy bármilyen módon megjelenített bizonyos termékekhez vagy szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, beleértve az online közösségimédia-szolgáltatások konkrétan meghatározott kategóriáit is ( 37 ).

38.Az életkorbecslési módszerek kiegészíthetik az életkor-igazolási technológiákat, és alkalmazhatók az utóbbiak mellett, vagy ideiglenes alternatívaként, különösen azokban az esetekben, amikor még nem állnak rendelkezésre olyan igazolási intézkedések, amelyek eleget tesznek a 6.1.4. szakaszban ismertetett életkor-ellenőrzési megoldások hatékonyságára vonatkozó kritériumoknak, különös tekintettel a felhasználók magánélethez és adatvédelemhez való jogának védelmére, valamint a pontosságra. Ez az átmeneti időszak nem haladhatja meg ezen iránymutatás első felülvizsgálatának időpontját ( 38 ). A felnőttekre korlátozott tartalmat kínáló platformok például alkalmazhatnak az életkor előzetes becslésére szolgáló módszereket, ha bizonyítani tudják, hogy ezek a módszerek a 6.1.4. szakaszban meghatározott kritériumok tekintetében összehasonlíthatók az életkor igazolására szolgáló módszerekkel, hatékony életkor-igazolási intézkedések hiányában ( 39 ). A Bizottság kellő időben kiegészítheti ezt az iránymutatást a jelenleg rendelkezésre álló főbb meglévő életkor-becslési módszerek technikai elemzésével, tekintettel a 6.1.4. szakaszban ismertetett kritériumokra.

6.1.3.2.Életkor-ellenőrzési technológiák

39.Az életkor ellenőrzését különálló, független folyamatként kell kezelni, amely nem kapcsolódik az online platformok által végzett egyéb adatgyűjtési tevékenységekhez. Az életkor ellenőrzése nem jogosíthatja fel az online platformokat üzemeltető szolgáltatókat arra, hogy a felhasználó korosztályára vonatkozó információkon túl egyéb személyes adatokat tároljanak.

40.Amint az a 6.1.4. szakaszban részletesebben kifejtésre került, minden életkor-ellenőrzési módszernek megbízhatónak, így nem könnyen megkerülhetőnek kell lennie ahhoz, hogy megfelelőnek és arányosnak minősüljön. A kiskorúak számára könnyen megkerülhető módszer nem tekinthető hatékony életkor-ellenőrzési intézkedésnek.

41.Azok a módszerek, amelyek ellenőrzött és megbízható, a kormányzat által kiadott személyazonosító okmányokon alapulnak, anélkül, hogy további személyes adatokat szolgáltatnának a platformnak, hatékony életkor-ellenőrzési módszernek minősülhetnek, amennyiben anonimizált életkor-tokeneken alapulnak ( 40 ). Ezeket a tokeneket az adott személy életkorának megbízható ellenőrzését követően lehet kibocsátani, és azokat független harmadik félnek, nem pedig az online platformot üzemeltető szolgáltatónak kell kibocsátania, különösen akkor, ha felnőtt tartalmakhoz biztosít hozzáférést. A Bizottság úgy véli, hogy az olyan kriptográfiai protokollok, mint a kulcsforgatás vagy a nem feltáró bizonyítás ( 41 ) megfelelő alapot jelentenek a személyes adatok továbbítása nélküli életkor ellenőrzéséhez.

42.A tagállamok jelenleg azon dolgoznak, hogy minden egyes polgárukat, lakosukat és vállalkozásukat európai digitális személyiadat-tárcával lássák el ( 42 ). Az előkészítés alatt álló európai digitális személyiadat-tárcák biztonságos, megbízható és privát elektronikus azonosítási eszközöket biztosítanak az Unión belül. Bevezetésüket követően ezek arra használhatóak, hogy kizárólag meghatározott információkat osszanak meg egy szolgáltatással, például azt, hogy az adott személy betöltött-e egy meghatározott életkort.

43.Az életkor-ellenőrzésnek az európai digitális személyiadat-tárcák elérhetővé válása előtti megkönnyítése érdekében a Bizottság jelenleg egy uniós életkor-ellenőrzési megoldást tesztel önálló életkor-igazolási intézkedésként, amely eleget tesz a 6.1.4. szakaszban ismertetett életkor-ellenőrzési megoldások hatékonyságára vonatkozó kritériumoknak. A véglegesítést követően az uniós életkor-ellenőrzési megoldás megfelelési példaként és referenciaszabványként szolgál az életkor-ellenőrzés eszközalapú módszeréhez. Ezért azokat az online platformokat üzemeltető szolgáltatókat, amelyek várhatóan életkor-ellenőrzési megoldásokat fognak alkalmazni szolgáltatásaikhoz, arra ösztönözzük, hogy vegyenek részt az uniós életkor-ellenőrzési megoldás korai verzióinak elérhető tesztelésében, amely információt nyújthat ezen szolgáltatóknak az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének való megfelelés biztosításának legjobb módjáról.

44.Az uniós életkor-ellenőrzési megoldás által meghatározott referenciaszabvány ( 43 ) állami vagy magánszervezetek által közzétett alkalmazásokon keresztül kínálható, illetve az előkészületben lévő európai digitális személyiadat-tárcákba integrálva valósítható meg. E szabvány végrehajtása olyan életkor-ellenőrzési technológiának minősül, amely biztosítja a magánélet védelmét, az adattakarékosságot, a vissza nem követhetőséget és az interoperabilitást, összhangban az életkor-ellenőrzési megoldások hatékonyságára vonatkozó, a 6.1.4. szakaszban ismertetett kritériumokkal.

45.A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók más életkor-ellenőrzési módszereket is alkalmazhatnak a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében, feltéve, hogy azok összeegyeztethetők az uniós referenciaszabvánnyal (a fenti 43. és 44. pontban leírtak szerint), és megfelelnek a 6.1.4. szakaszban meghatározott kritériumoknak. Az uniós életkor-ellenőrzési megoldás példa egy olyan módszerre, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak.

46.Az adattakarékosság, a célhoz kötöttség és a felhasználói bizalom elvének való megfelelés biztosítása érdekében az online platformokat üzemeltető szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy alkalmazzanak kettős vak életkor-ellenőrzési módszereket. A kettős vak módszer biztosítja, hogy i. az online platform nem kap további eszközöket a felhasználó azonosításához, hanem csak azokat az információkat kapja meg, amelyek lehetővé teszik annak megerősítését, hogy a felhasználó megfelel-e az előírt korhatárnak, és ii. az életkort ellenőrző szolgáltató nem szerez tudomást azokról a szolgáltatásokról, amelyek esetében az életkor igazolását használják. Ezek a módszerek alapulhatnak helyi eszközalapú adatkezelésen, anonimizált kriptográfiai tokeneken vagy nem feltáró bizonyításokon ( 44 ).

6.1.3.3.Életkorbecslés

47.A Bizottság úgy véli, hogy az életkor-értékelési módszerek alkalmazása – amennyiben azokat független harmadik fél biztosítja, vagy olyan rendszereken keresztül történik, amelyeket megfelelően és függetlenül ellenőriznek, különösen a biztonság és az adatvédelem tekintetében, valamint amennyiben az intézkedés hatékonyságának biztosítása érdekében előzetesen történik – az alábbi körülmények között megfelelő és arányos intézkedésnek minősül a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához:

a)amennyiben a kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát érintő, azonosított kockázatok miatt az onlineplatform-szolgáltatás szerződési feltételei vagy a szolgáltatás hasonló szerződéses kötelezettségei megkövetelik, hogy a felhasználó a szolgáltatáshoz való hozzáféréshez a szolgáltató által a platformon a kiskorúakra vonatkozó kockázatok értékelése alapján meghatározott, 18 év alatti alsó korhatárt betöltse ( 45 ) ( 46 );

b)amennyiben az online platformot üzemeltető szolgáltató a platformján a kiskorúakat érintő közepes kockázatokat azonosított a kockázatértékelésben meghatározottak szerint (lásd a kockázatértékelésről szóló 5. szakaszt) ( 47 ), és ezek a kockázatok kevésbé korlátozó intézkedésekkel nem csökkenthetők. A Bizottság úgy véli, hogy ez a helyzet áll fenn, ha a kockázat nem elég magas ahhoz, hogy az életkor ellenőrzésén alapuló hozzáférési korlátozást írjon elő, de nem elég alacsony ahhoz, hogy egyáltalán ne legyen hozzáférési korlátozásra szükség, vagy a hozzáférési korlátozás olyan legyen, amelyet semmilyen életkor-ellenőrzési módszer nem támaszt alá, vagy amelyet csak önbevallás támaszt alá. Az önbevallás nem tekinthető megfelelő életkor-ellenőrzési intézkedésnek, amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük.

48.Amennyiben a kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltató megállapította, hogy a szolgáltatásukat igénybe vevő kiskorúak magánéleti védelmének és biztonságának magas szintű biztosításához életkor-ellenőrzéssel alátámasztott hozzáférési korlátozásokra van szükség, a Bizottság úgy véli, hogy a platformján egynél több életkor-ellenőrzési módszert kell kínálnia annak érdekében, hogy a felhasználó számára választási lehetőséget biztosítson a módszerek között, feltéve, hogy ezen módszerek megfelelnek a 6.1.4. szakaszban meghatározott kritériumoknak. Ez segít elkerülni azon felhasználók kizárását, akik annak ellenére, hogy jogosultak az online platformhoz való hozzáférésre, nem tudnak igénybe venni egy adott életkor-ellenőrzési módszert. A hatékonyság és a felhasználóbarát jelleg növelése érdekében az ezen iránymutatásokban említett egyéb védelmi intézkedések mellett a megfelelő életkor-ellenőrzési módszert kell alkalmazni, lehetőség szerint a felhasználói fiók létrehozásakor, majd fel kell használni az életkorra vonatkozó információkat a platformon az életkornak megfelelő élmény biztosítása érdekében. Ezen túlmenően az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak jogorvoslati mechanizmust kell biztosítaniuk a felhasználók számára, hogy panaszt tehessenek a szolgáltató általi helytelen életkor-meghatározás miatt ( 49 ).

6.1.4. Az életkor-ellenőrzési módszerek megfelelőségének és arányosságának értékelése

49.Annak mérlegelése előtt, hogy bevezetnek-e a hozzáférési korlátozásokat alátámasztó életkor-ellenőrzési vagy -becslési módszert, a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak mérlegelniük kell az adott módszer alábbi jellemzőit:

a)Pontosság. Mennyire pontosan határozza meg egy adott módszer a felhasználó életkorát.

Az életkor-ellenőrzési vagy -becslési módszer pontosságát megfelelő, egyértelmű és nyilvánosan hozzáférhető mérőszámok alapján kell értékelni. Ezek a mérőszámok szükségesek annak értékeléséhez, hogy a módszer milyen mértékben képes helyesen meghatározni, hogy a felhasználó egy bizonyos életkor felett vagy alatt van-e, vagy egy személy korosztályát ( 50 ) ) . Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk, hogy az alkalmazott módszer műszaki pontossága továbbra is megfelel-e a technika állásának.

b)Megbízhatóság. Mennyire megbízható egy adott módszer a gyakorlatban, valós körülmények között.

Ahhoz, hogy egy módszer megbízható legyen, mindenkor folyamatosan rendelkezésre kell állnia, és az ideális laboratóriumi körülményeken túl, különböző valós körülmények között is működnie kell. A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak egy konkrét életkor-ellenőrzési megoldás alkalmazása előtt értékelniük kell, hogy az életkor-ellenőrzési folyamat részeként felhasznált adatok megbízható forrásból származnak-e. Például az életkorra vonatkozó, saját aláírással ellátott igazolás nem tekinthető megbízhatónak.

c)Megalapozottság. Mennyire könnyű egy adott módszer megkerülése.

A kiskorúak számára könnyen megkerülhető módszer nem tekinthető elég megalapozottnak, következésképpen nem tekinthető hatékonynak. Az „egyszerűség” ilyen szintjét a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak eseti alapon kell értékelniük, figyelembe véve a konkrét intézkedések által érintett kiskorúak életkorát. A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak azt is fel kell mérniük, hogy az életkor-ellenőrzési módszer a technika állásának megfelelően biztonságot és védelmet nyújt-e a kezelt, életkorra vonatkozó adatok integritásának biztosítása érdekében.

d)Nem intruzív jelleg. Mekkora beavatkozással jár egy adott módszer a felhasználók jogaira tekintettel.

A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak rendszeres időközönként fel kell mérniük, hogy a választott módszer milyen hatással lesz a szolgáltatást igénybe vevők jogaira és szabadságaira, beleértve a magánélethez, az adatvédelemhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat ( 51 ). Az Európai Adatvédelmi Testület szerint és az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (3) bekezdésével ( 52 ) összhangban a szolgáltató csak a konkrét célhoz feltétlenül szükséges, életkorral kapcsolatos attribútumokat kezelheti, és az életkor-ellenőrzés nem használható fel arra, hogy további eszközöket biztosítson a szolgáltatók számára a természetes személyek azonosításához, lokalizálásához, profiljuk megalkotásához vagy nyomon követésükhöz ( 53 ). Ha a módszer nagyobb beavatkozással jár, mint egy másik, azonos szintű bizonyosságot és hatékonyságot biztosító módszer, akkor a kisebb beavatkozással járó módszert kell választani. Ez magában foglalja annak értékelését, hogy a módszer az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkével összhangban biztosítja-e az eljárás teljes átláthatóságát és/vagy tájékoztatást nyújt-e a kockázatnak kitett felhasználóról. Az annak megállapítása céljából kezelt adatok, hogy a felhasználó egy bizonyos életkor felett vagy az alatt van-e, semmilyen körülmények között nem tárolhatók és nem használhatók fel más célokra.

e)Megkülönböztetésmentesség. Hogyan különböztethet meg hátrányosan egy adott módszer egyes felhasználókat.

A kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a választott módszer minden kiskorú számára megfelelő és elérhető legyen, függetlenül a fogyatékosságtól, a nyelvtől, az etnikai, a nemi, a vallási és a kisebbségi háttértől.

50.Amennyiben az életkor-ellenőrzési intézkedések nem felelnek meg a fent meghatározott kritériumoknak, nem tekinthetők megfelelőnek és arányosnak.

51.A könnyen megkerülhető életkor-ellenőrzési megoldások nem tekinthetők úgy, mint amelyek magas szintű magánéleti védelmet és biztonságot biztosítanak a kiskorúak számára. Ezt az értékelést attól függően kell elvégezni, hogy a platform milyen hatást gyakorolhat a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára. Az életkorra vonatkozó igazolás tárolásának az érintett platformokkal kapcsolatos kockázatoktól is függenie kell. A felnőttekre korlátozott hozzáférésű online platformok például nem tehetik lehetővé a felhasználói fiók hitelesítő adatainak megosztását, és ezért a szolgáltatásukhoz való hozzáféréskor minden alkalommal életkor-ellenőrzést kell végezniük.

52.A Bizottság úgy véli, hogy az önbevallás ( 54 ) nem felel meg valamennyi fenti követelménynek, különösen a megalapozottságra és pontosságra vonatkozó követelménynek. Ezért az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban nem tekinti az önbevallást megfelelő életkor-ellenőrzési módszernek a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához.

53.A Bizottság továbbá úgy véli, hogy azt a tényt, hogy egy harmadik felet alkalmaznak az életkor ellenőrzésére, a kiskorúak számára – mint minden esetben – hozzáférhető, látható módon és gyermekbarát nyelvezettel kell elmagyarázni (lásd az átláthatóságról szóló 8.4. szakaszt). Emellett továbbra is a szolgáltató felelőssége annak biztosítása, hogy a harmadik fél által alkalmazott módszer a fenti szempontokkal összhangban hatékony legyen. Ez magában foglalja például azt az esetet is, amikor a szolgáltató az operációs rendszerek vagy az eszközök üzemeltetői által biztosított megoldásokra kíván támaszkodni.

6.2.Regisztráció

54.A regisztráció vagy hitelesítés befolyásolhatja, hogy a kiskorúak biztonságosan, az életkoruknak megfelelő és a jogaikat tiszteletben tartó módon férhetnek-e hozzá egy adott szolgáltatáshoz, és ha igen, hogyan. A Bizottság úgy véli, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy a magas szintű magánéleti védelem és biztonság biztosítása, valamint az életkornak megfelelő élmény biztosítása érdekében életkor-ellenőrzésre van szükség, a regisztráció vagy a hitelesítés az első felhasználási pont lehet az ilyen eljárás arányos módon történő elvégzéséhez.

55.Amennyiben nincs szükség regisztrációra, és tudatában annak, hogy bármely nem regisztrált felhasználó az online platform által a szolgáltatáshoz és/vagy az életkornak nem helyénvaló tartalomhoz való hozzáféréshez előírt alsó korhatárt el nem érő kiskorú lehet, a kiskorúak számára hozzáférhető adott online platformot üzemeltető szolgáltatónak oly módon kell konfigurálnia a nem regisztrált felhasználók beállításait, hogy az garantálja a magánéleti védelem és a biztonság legmagasabb szintjét, figyelembe véve különösen a 6.3.1. és 6.3.2. szakaszban foglalt ajánlásokat, és elsődleges szempontként kezelve a gyermek mindenek felett álló érdekét, többek között figyelembe véve a magukat potenciálisan gyermeknek kiadó felnőttek általi kapcsolatfelvétel jelentette kockázatokat. 

56.Amennyiben regisztráció szükséges vagy regisztrációt kínálnak fel egy kiskorúak számára hozzáférhető online platformhoz való hozzáféréshez, a Bizottság úgy véli, hogy az adott platform szolgáltatójának:

a)el kell magyaráznia a felhasználók számára a regisztráció előnyeit és kockázatait, és adott esetben azt, hogy miért van szükség regisztrációra (lásd az átláthatóságról szóló 8.4. szakaszt);

b)biztosítania kell, hogy a regisztrációs folyamat minden kiskorú számára könnyen hozzáférhető és elvégezhető legyen, formálódó képességeiknek megfelelően, beleértve a fogyatékossággal élő vagy további akadálymentesítési igényekkel rendelkezőket is, és hogy olyan nyelvezetet használjon, amelyet megértenek;

c)biztosítania kell, hogy a regisztrációs folyamat olyan intézkedéseket tartalmazzon, amelyek segítik a felhasználókat annak megértésében, hogy elég idősek-e a szolgáltatás használatához. Az alábbi d) ponttal összhangban ezeket az intézkedéseket csak az életkor-ellenőrzési módszer – beleértve az önbevallást is – alkalmazását követően lehet a felhasználóknak megjeleníteni;

d)kerülnie kell, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platform által előírt alsó korhatárt el nem érő felhasználókat felhasználói fiók létrehozására vagy a szolgáltatáshoz való hozzáférésre ösztönözze vagy csábítsa, és intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy csökkentse ennek kockázatát ( 55 );

e)biztosítania kell, hogy a kiskorúak könnyen kijelentkezhessenek, és kérésre törölhessék fiókjukat;

f)tekintettel az 5. és a 6.1. szakaszban ( 56 ) foglalt ajánlásokra, szükség esetén a regisztrációs folyamatot kell használnia az életkor ellenőrzésére, valamint arra, hogy felhívja a figyelmet a platform vagy a szolgáltatás biztonsági jellemzőire, a magatartási szabályokra és azok megsértésének következményeire, a kiskorúak magánéleti védelmét vagy biztonságát fenyegető azonosított kockázatokra, valamint a felhasználók támogatására rendelkezésre álló erőforrásokra;

g)biztosítania kell, hogy a regisztrációs folyamat ne ösztönözze vagy csábítsa a gyermekeket arra, hogy a szolgáltatás működéséhez szükségesnél több információt tegyenek közzé vagy osszanak meg a profiljukon, és amennyiben az uniós vagy a tagállami jog értelmében szükséges, hozzájárulást kell kérnie a gyermek szülőjétől vagy gyámjától.

6.3.A felhasználói fiók beállításai

6.3.1.Alapértelmezett beállítások 

57.Az alapértelmezett beállítások fontos eszközök, amelyeket a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók használhatnak a kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát érintő kockázatok – például a kiskorúaknak kárt tenni kívánó személyek általi nem kívánt kapcsolatfelvétel kockázata – mérséklésére. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a felhasználók általában nem változtatnak alapértelmezett beállításaikon, ami azt jelenti, hogy az alapértelmezett beállítások a legtöbb felhasználó számára megmaradnak, és így döntő fontosságúvá válnak a magatartás irányítása szempontjából ( 57 ). A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak:

a)biztosítaniuk kell, hogy a beépített adatvédelem, biztonság és védelem elveit következetesen alkalmazzák a kiskorúakra vonatkozó valamennyi fiókbeállításban;

b)a kiskorúak fiókjait alapértelmezetten a magánéleti védelem és a biztonság legmagasabb szintjére kell beállítaniuk. Ez magában foglalja az alapértelmezett beállítások olyan kialakítását, amely biztonságos és életkoruknak megfelelő beállításokat biztosít a kiskorúak számára, figyelembe véve formálódó képességeiket. Ezeknek a beállításoknak alapértelmezés szerint minden kiskorú számára legalább a következőket kell biztosítaniuk:

I.a felhasználói fiókok csak olyan interakciót tesznek lehetővé, mint például a kedvelések, a címkék, a hozzászólások, a közvetlen üzenetek, az újramegosztások és a korábban elfogadott fiókok általi említések;

II.a kiskorúak által a platformra feltöltött vagy ott megosztott elérhetőségi, hely- vagy felhasználói adatokat vagy tartalmakat egyetlen felhasználói fiók sem tudja letölteni vagy nem tud azokról képernyőképeket készíteni;

III.csak a kiskorú által korábban elfogadott felhasználói fiókok láthatják az általuk közzétett tartalmakat, bejegyzéseket és fiókadatokat;

IV.senki sem láthatja a kiskorú tevékenységeit, például hogy milyen tartalmakat kedvelt, vagy ha bekövetett egy másik felhasználót;

V.a földrajzi helymeghatározás, a mikrofon, a fényképekhez és a kamerához való hozzáférés, a kapcsolatok szinkronizálása, valamint az összes nem feltétlenül szükséges nyomkövető funkció ki van kapcsolva;

VI.a videók alapértelmezett automatikus lejátszása és az internetes élő közvetítések indításának lehetősége ki van kapcsolva;

VII.a push értesítések alapértelmezés szerint ki vannak kapcsolva, és az általános alvóidő alatt mindig ki vannak kapcsolva, az általános alvóidőt a kiskorú életkorához igazítva. Ha a felhasználó tevőlegesen engedélyezi a push értesítéseket, azok csak a felhasználó közvetlen kapcsolataiból és azon felhasználói fiókokból vagy csatornákból származó interakciókról értesíthetik a felhasználót, amelyeket a felhasználó tevőlegesen bekövetett vagy amelyekkel tevőlegesen kapcsolatba lépett (például a push értesítéseknek mindig hitelesnek kell lenniük, és mindig pontosan meg kell említeniük azt a felhasználót vagy szerzőt, akitől az értesítés származik);

VIII.ki vannak kapcsolva azok a funkciók, amelyek hozzájárulhatnak a túlzott használathoz, mint például a „kedvelések” vagy a „reakciók”, a sorozatos üzenetküldések („streak”), az „... éppen gépel” funkció és az „olvasási visszaigazolás”;

IX.minden olyan funkció engedélyezve van, amely az interakciók során növeli a felhasználók önrendelkezését. Ez magában foglalhatja például azokat az információkat vagy akadályokat, amelyek lassítják a tartalom megjelenítését, a bejegyzések közzétételét és a felhasználói interakciót, lehetőséget adva a felhasználóknak arra, hogy elgondolkodjanak, mielőtt eldöntenék, hogy több tartalmat szeretnének-e látni, vagy hogy elgondolkodjanak, mielőtt közzétesznek valamit;

X.a más felhasználói fiókok ajánlása ki van kapcsolva;

XI.a testképre, az önbecsülésre és a mentális egészségre gyakorolt negatív hatásokkal összefüggésbe hozható szűrők ki vannak kapcsolva;

c)mérlegelniük kell, hogy a kiskorúak életkorától és formálódó képességeitől, valamint a szolgáltató kockázatértékelésének eredményétől függően túl kell-e menni az e 6.3.1. szakaszban meghatározott alapértelmezett beállításokra vonatkozó minimumkövetelményeken, és szigorúbb alapértelmezett beállításokat kell-e kialakítani és végrehajtani, például azáltal, hogy alapértelmezett beállításokat dolgoznak ki a fiatalabb kiskorúak számára, amelyek értelmében más felhasználók nem vehetnek részt bizonyos típusú interakciókban;

d)rendszeresen tesztelniük és frissíteniük kell az alapértelmezett beállításokat, biztosítva, hogy azok minden frissítés után érvényesek maradjanak, valamint hogy hatékonyak az újonnan felmerülő online kockázatokkal és tendenciákkal szemben, beleértve a kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát fenyegető, a szolgáltató által a kockázatok felülvizsgálata során azonosított kockázatokat is (lásd a kockázatértékelésről szóló 5. szakaszt);

e)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúakat semmilyen módon ne ösztönözzék vagy csábítsák arra, hogy beállításaikat alacsonyabb szintű magánéleti védelemre és biztonságra módosítsák, és hogy az alapértelmezett beállítások megváltoztatására vonatkozó lehetőségeket semleges módon kerüljenek bemutatásra;

f)gondoskodniuk kell arról, hogy a kiskorúak – életkoruknak, formálódó képességeiknek és szükségleteiknek megfelelően – fokozatos ellenőrzést kapjanak beállításaik felett, támogatandó növekvő autonómiájukat, valamint hogy több önrendelkezést biztosítsanak számukra ( 58 );

g)biztosítaniuk kell, hogy a beállításokat gyermekbarát és közérthető módon magyarázzák el a kiskorúaknak (lásd az online interfészről és egyéb eszközökről szóló 6.4. szakaszt).

58.Amennyiben egy kiskorú megváltoztatja alapértelmezett beállításait vagy olyan funkciókat választ, amelyek veszélyeztetik magánéleti védelmét vagy biztonságát, a Bizottság úgy véli, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltatónak:

a)lehetővé kell tennie a kiskorú számára, hogy válasszon az alapértelmezett beállításának ideiglenes – például egy adott időszakra vagy az adott munkamenetben való aktuális használat idejére történő – módosítása között, valamint az alapértelmezett beállításainak végleges megváltoztatása között;

b)lehetővé kell tennie az alapértelmezett beállításokhoz való egyszerű visszatérést, például az egy kattintással történő visszaállítást vagy a megváltozott beállítások előzményalapú visszaállítását;

c)figyelmeztető jelzéseket kell feltüntetnie azon a ponton, ahol a kiskorú megváltoztatja beállításait, és világosan el kell magyaráznia a változtatások lehetséges következményeit;

d)rendszeres időközönként emlékeztetnie kell a kiskorút változtatásának lehetséges következményeire, és rendszeres időközönként lehetőséget kell biztosítania számára, hogy visszatérjen az alapértelmezett beállításokhoz;

e)automatikusan ki kell kapcsolnia a földrajzi helymeghatározást, a mikrofont és a kamerát, valamint a nem feltétlenül szükséges nyomkövető funkciókat a munkamenet befejezése után, amennyiben a kiskorú bekapcsolja azokat;

f)a földrajzi helymeghatározás, a mikrofon és a kamera bekapcsolásakor azt nyilvánvalóvá kell tenni a kiskorúak számára mindaddig, amíg azok be vannak kapcsolva.

6.3.2.A beállítások, jellemzők és funkciók rendelkezésre állása

59.A Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak:

a)mérlegelniük kell, hogy egyes beállításokat, jellemzőket vagy funkciókat teljes egészében el kell-e távolítani a kiskorúak fiókjából, és/vagy az előző 6.3.1. szakaszban meghatározott alapértelmezett beállítások bármelyikét megmásíthatatlanná vagy megváltoztathatatlanná kell-e tenni valamennyi kiskorú vagy egy bizonyos életkort betöltött kiskorúak számára, figyelembe véve életkorukat és formálódó képességeiket, és az ilyen beállításokat ezen értékelés alapján el kell távolítaniuk és/vagy megváltoztathatatlanná kell tenniük. Ezen értékelés során a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak fel kell mérniük, hogy ezek a beállítások és funkciók milyen módon befolyásolhatják a platformjukon lévő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát;

b)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak által választott fiókbeállításoktól függetlenül:

I.olyan fiókok soha ne tudják könnyen megtalálni a kiskorúakat vagy kapcsolatba lépni velük, amelyeket azok korábban nem fogadtak el ismerősként;

II.soha ne tegyék közzé más felhasználók számára a kiskorúak személyes elérhetőségeit, beleértve az e-mail-címet vagy a telefonszámot, kivéve, ha ezt a kiskorú kifejezetten engedélyezi;

III.a kiskorúak fiókjai soha ne jelenjenek meg a felnőtteknek ajánlott ismerősök között. A kiskorúak számára ne kerüljenek ajánlásra felnőtt fiókok vagy valószínűsíthetően hamis kiskorú fiókok;

IV.azok a fiókok, amelyeket a kiskorú korábban nem fogadott el ismerősként, soha ne láthassák profiladataikat, életrajzukat, tevékenységeiket és előzményeiket, mint például a „kedveléseket” és a „megtekintéseket”, a barátok és követők listáit, valamint azokat a fiókokat, amelyeket a kiskorú követ, és hogy ezek az információk minden esetben elérhetetlenné váljanak, ha a fiókot a kiskorú blokkolja vagy más módon visszavonja az ismeretséget;

c)biztosítaniuk kell a kiskorúak számára annak lehetőségét, hogy korlátozzák profilképük és az általuk közzétett egyes tartalmak láthatóságát, valamint általánosságban korlátozzák tartalmuk láthatóságát;

d)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak számára lehetővé tegyék a más felhasználók általi megjelölések elfogadását, illetve elutasítását, függetlenül attól, hogy azokra tartalmakban, hozzászólásokban vagy egyéb módon kerül-e sor;

e)olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek megakadályozzák, hogy a kiskorúak akaratlanul nem kívánt kapcsolatfelvételt fogadjanak el, például azáltal, hogy előírják a felhasználók számára, hogy üzenetet küldjenek, amikor kiskorúval való kapcsolatfelvételt kezdeményeznek.

6.4.Az online interfész kialakítása és egyéb eszközök

60.A Bizottság úgy véli, hogy azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak online élményük felett, az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában hatékony eszközt jelentenek a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához.

61.Az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók (EU) 2022/2065 rendelet III. fejezetének 5. szakasza szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül, valamint az online platformok szolgáltatóinak az online interfészeik kialakítására, megszervezésére és működtetésére vonatkozó, az említett rendelet 25. cikkéből eredő kötelezettségeitől függetlenül a Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak olyan funkciókat kell alkalmazniuk és bevezetniük, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára annak eldöntését, hogy miként veszik igénybe a szolgáltatásaikat. Ezeknek a funkcióknak megfelelő egyensúlyt kell biztosítaniuk a gyermek önrendelkezése és a magánélet, a biztonság és a védelem megfelelő szintje között. Ezeknek például a következőket kell tartalmazniuk:

a)annak biztosítása, hogy az online interfész kialakítása az életkornak megfelelő élményt kínáljon a kiskorúak számára;

b)annak biztosítása, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve olyan meggyőző tervezési jellemzőknek, amelyek elsősorban az elköteleződést célozzák, és amelyek a platform kiterjedt használatához vagy túlzott használatához, illetve problémás vagy kényszeres viselkedési szokásokhoz vezethetnek. Ez magában foglalja a korlátlan ideig történő görgetés lehetőségét, az alkalmazással kapcsolatos naprakész információk megszerzésére irányuló adott művelet elvégzésére vonatkozó fölösleges követelményt, a videotartalmak automatikus elindítását, a kiskorúak figyelmének visszaszerzése céljából mesterségesen időzített értesítéseket, a mesterséges értesítéseket, beleértve azokat is, amelyek egy másik felhasználónak adják ki magukat, vagy az olyan tartalmakra vonatkozó közösségimédia-értesítéseket, amelyekkel a felhasználó soha nem lépett interakcióba, a szűkösséget és/vagy a sürgősséget kommunikáló jelzéseket ( 59 ), valamint virtuális jutalmak létrehozását a tevékenységek platformon történő (ismételt) végrehajtásáért;

c)testre szabható, látható, könnyen hozzáférhető és használható, gyermekbarát és hatékony időgazdálkodási eszközök bevezetése annak érdekében, hogy a kiskorúak jobban tisztában legyenek az online platformokon töltött idejükkel. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek, ezeknek az eszközöknek vissza kell tartaniuk a kiskorúakat attól, hogy több időt töltsenek a platformon.  Ezek közé tartozhatnak a biztonságosabb opciókat előnyben részesítő ösztönzők is. Emellett a kiskorúakat az interneten töltött időről tájékoztató aktív értesítéseket kell szisztematikusan végrehajtani;

d)annak biztosítása, hogy az eszközök, jellemzők, funkciók, beállítások, promptok, opciók, valamint jelentéstételi, visszajelzési és panasztételi mechanizmusok gyermekbarátak, életkoruknak megfelelőek, könnyen megtalálhatók, hozzáférhetők, megérthetők és használhatók legyenek minden kiskorú – köztük a fogyatékossággal élő és/vagy további akadálymentességi igényekkel rendelkezők – számára, továbbá vonzóak legyenek és ne igényeljenek eszközcserét az érintett műveletek elvégzéséhez;

e)annak biztosítása, hogy ha MI-funkciókat, például mesterségesintelligencia-alapú csevegőrobotokat és -szűrőket építenek be egy kiskorúak számára hozzáférhető online platformba, akkor azok ne aktiválódjanak automatikusan, és a kiskorúakat ne ösztönözzék vagy bátorítsák azok használatára, valamint hogy az ilyen rendszerek összhangban legyenek formálódó képességeikkel, és úgy legyenek kialakítva, hogy biztonságosak legyenek számukra. E tekintetben a Bizottság úgy véli, hogy az MI-funkciókat csak azt követően szabad elérhetővé tenni a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokon, hogy értékelték azokat a kockázatokat, amelyeket az MI-funkciók jelenthetnek a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára nézve, és hogy azoknak könnyen kikapcsolhatónak kell lenniük, és egyértelművé kell tenni, hogy mikor nem kapcsolhatók ki;

f)annak biztosítása, hogy technikai intézkedéseket hajtsanak végre annak érdekében, hogy figyelmeztessék ( 60 ) a kiskorúakat arra, hogy az MI-funkciókkal való interakciók eltérnek az emberi interakcióktól, és hogy ezek a jellemzők tényszerűen pontatlan és félrevezető információkat szolgáltathatnak. Ennek a figyelmeztetésnek könnyen láthatónak kell lennie, gyermekbarát nyelvezeten kell megszövegezni azt, és közvetlenül hozzáférhetőnek kell lennie az interfészről a kiskorú MI-funkcióval való interakciójának teljes időtartama alatt. Például az MI-alapú csevegőrobotokat nem szabad kiemelt helyen megjeleníteni, nem szerepelhetnek a javasolt ismerősök között, és nem csoportosíthatók olyan felhasználókkal, akikhez a kiskorú kapcsolódik. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúaknak és gyámjuknak lehetőségük legyen arra, hogy ne vegyenek részt az MI-csevegőrobotok használatában, és nem szabad e funkciók használatára ösztönözni őket ( 61 ). Az ilyen MI-funkciók nem használhatók fel arra, hogy a kiskorúakat kereskedelmi tartalmak felé tereljék vagy vásárlásokra ösztönözzék.

6.5.Ajánlórendszerek és keresési funkciók

62.Az ajánlórendszerek ( 62 ) meghatározzák az információk kiskorúak számára való rangsorolásának, optimalizálásának és megjelenítésének módját. Ennek eredményeként az ilyen rendszerek jelentős hatással vannak arra, hogy a kiskorúak találkoznak-e bizonyos típusú online tartalmakkal, kapcsolatokkal vagy magatartásokkal, és ha igen, milyen mértékben. Az ajánlórendszerek kockázatot jelenthetnek és súlyosbíthatják a kockázatokat a kiskorúak online magánéleti védelmére és biztonságára nézve, például azáltal, hogy felerősítik azokat a tartalmakat, amelyek negatív hatással lehetnek a kiskorúak védelmére és biztonságára ( 63 ). 

63.A Bizottság emlékeztet az online platformok valamennyi kategóriájának valamennyi szolgáltatójára érvényes, az ajánlórendszerek átláthatóságára vonatkozó, az (EU) 2022/2065 rendelet 27. cikke szerinti kötelezettségekre, valamint az (EU) 2022/2065 rendelet 34. cikkének (1) bekezdése, 35. cikkének (1) bekezdése és 38. cikke szerinti, az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további követelményekre ( 64 ).

64.Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében előírt, kifejezetten a kiskorúak számára biztosított magas szintű magánéleti védelem és biztonság biztosítása érdekében a Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a következő intézkedéseket kell bevezetniük:

6.5.1.Kiskorúaknak szánt ajánlórendszerek tervezésének és működésének tesztelése és kiigazítása

65.A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető, a szolgáltatásuk nyújtása során ajánlórendszereket használó szolgáltatóknak:

a)rendszeresen tesztelniük kell és ki kell igazítaniuk ajánlórendszereiket a kiskorúak magánéleti védelmének és biztonságának javítása érdekében, összhangban az 5. szakaszban előírt kockázatértékeléssel, amely magában foglalja a gyermekek szélesebb körű jogainak figyelembevételét is. Az ilyen tesztelést és kiigazítást kiskorúakkal, gyámokkal és független szakértőkkel folytatott konzultáció útján kell elvégezni;

b)az ajánlórendszerek célkitűzéseinek, paramétereinek és értékelési stratégiáinak meghatározásakor figyelembe kell venniük a kiskorúak sajátos igényeit, jellemzőit, fogyatékosságait és további akadálymentességi igényeit, kellően figyelembe véve korcsoportjukat is. Prioritásként kell kezelni a pontossággal, a sokszínűséggel, az inkluzivitással és a méltányossággal kapcsolatos paramétereket és mérőszámokat;

c)biztosítaniuk kell, hogy az ajánlórendszerek ne támaszkodjanak a kiskorú platformon kívüli tevékenységeit rögzítő viselkedési adatok gyűjtésére;

d)biztosítaniuk kell, hogy amennyiben egy ajánlórendszer a kiskorú viselkedési adatainak kezelésére támaszkodik, a szolgáltatás kiskorú igénybe vevőinek szóló konkrét információkra vonatkozó javaslatok vagy ezen információk rangsorolása ne alapuljon a viselkedésre vonatkozó olyan kiterjedt személyes adatok kezelésén, amelyek a kiskorú platformon végzett tevékenységeinek egészét vagy nagy részét rögzítik, ami azt az érzést keltheti, hogy a kiskorú magánéletét folyamatosan figyelemmel kísérik;

e)biztosítaniuk kell, hogy az ajánlórendszerek csak annak értékelését követően támaszkodjanak az „elköteleződésen alapuló implicit jelzésekre”, hogy ez a kiskorú mindenek felett álló érdekét szolgálja-e, figyelembe véve az adattakarékosság és az átláthatóság elvét, és feltéve, hogy az ilyen használat egyértelműen meghatározott, és a fenti ajánlásokban részletesebben meghatározott megfelelő biztosítékok mellett történik;

f)ezen iránymutatás alkalmazásában az „elköteleződésen alapuló implicit jelzések” alatt olyan jelzéseket és adatokat kell érteni, amelyek felhasználói preferenciákra következtetnek azok tevékenységeiből (platformon mutatott böngészési viselkedésükből), például a tartalom megtekintésével töltött időből és az átkattintási arányokból;

g)előnyben kell részesíteniük a „felhasználó által adott explicit jelzéseket” a kiskorúaknak megjelenített és ajánlott tartalom meghatározásakor. Az ilyen jelzések kiválasztását a kiskorú mindenek felett álló érdekével kell indokolni, figyelembe véve az adattakarékosság és az átláthatóság elvét, ami elősegíti annak biztosítását, hogy azok hozzájáruljanak a kiskorúak magas szintű biztonságához és védelméhez. Ezen iránymutatás alkalmazásában a „felhasználó által adott explicit jelzések” alatt olyan felhasználói visszajelzéseket és interakciókat kell érteni, amelyek a felhasználók explicit – pozitív és negatív – preferenciáit jelzik, beleértve az érdeklődésre számot tartó témák kimondott és megfontolt kiválasztását, a felméréseket, a jelentéseket ( 65 ) és egyéb minőségalapú jelzéseket;

h)olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek megakadályozzák, hogy a kiskorúak olyan tartalomajánlásoknak legyenek kitéve, amelyek veszélyeztethetik biztonságukat és védelmüket, különösen ismételt találkozás esetén, például irreális szépségideálokat vagy diétákat népszerűsítő tartalmak, a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat – például a szorongást vagy a depressziót – dicsőítő vagy trivializáló tartalmak, a diszkriminatív tartalmak, a radikalizáló tartalmak és az erőszakot ábrázoló, felkavaró tartalmak vagy a kiskorúakat veszélyes tevékenységekre buzdító tartalmak. Ez magában foglalja a felhasználók, a megbízható bejelentők vagy más szereplők, illetve tartalommoderálási eszközök által bejelentett vagy megjelölt tartalmakat, amelyek jogszerűségét és a platform szerződési feltételeinek való megfelelését még nem ellenőrizték, összhangban az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti vonatkozó kötelezettségekkel és a 6.7. szakasszal;

i)olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, amelyek biztosítják, hogy az ajánlórendszerek ne tegyék lehetővé vagy könnyítsék meg a jogellenes tartalom terjesztését vagy a kiskorúak elleni és általuk elkövetett bűncselekmények elkövetését;

j)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak keresési eredményei és az ismerősökre vonatkozó javaslataik azokat a fiókokat részesítsék előnyben, amelyek személyazonosságát ellenőrizték, és az ismerősök kapcsolódjanak a kiskorú hálózatához, vagy a kiskorúval azonos korcsoportba tartozó kapcsolatokhoz;

k)biztosítaniuk kell, hogy a keresési funkciók – beleértve többek között a keresősávban a szöveg automatikus kiegészítését, valamint a javasolt kifejezéseket és kulcskifejezéseket – ne ajánljanak jogellenes és/vagy a kiskorúak magánéleti védelmére vagy biztonságára károsnak minősülő tartalmat, például olyan keresőkifejezések blokkolásával, amelyek közismerten olyan tartalmakat jelenítenek meg, amelyek károsnak tekinthetők a kiskorúak magánéleti védelmére és/vagy biztonságára nézve, mint például bizonyos szavak, szlengkifejezések, hashtagek vagy emotikonok ( 66 ). Az ilyen tartalmakkal kapcsolatos kérések esetén az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak a kiskorúakat megfelelő támogató erőforrásokhoz és segélyvonalakhoz kell irányítaniuk.

6.5.2.A felhasználók ellenőrzése és önrendelkezése 

66.A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető, ajánlórendszereket használó szolgáltatóknak a következő intézkedéseket kell elfogadniuk a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében:

a)lehetőséget kell biztosítaniuk a kiskorúak számára, hogy teljeskörűen és tartósan visszaállítsák az ajánlott hírfolyamukat;

b)a pontossággal, a sokféleséggel, az inkluzivitással és a méltányossággal kapcsolatos paraméterek és mérőszámok rangsorolásán belül tájékoztatást kell nyújtaniuk, és az ajánlórendszerrel való bizonyos mértékű interakciót követően új tartalmak keresésére kell ösztönözniük a kiskorúakat;

c)értékelniük kell, hogy a platform sajátosságainak fényében, valamint az ilyen platformokat igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében helyénvalónak tartják-e annak biztosítását, hogy a kiskorúak olyan ajánlórendszer-opciót választhassanak, amely nem profilalkotáson alapul. Ez az ajánlás nem érinti az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók (EU) 2022/2065 rendelet 38. cikke szerinti kötelezettségeit;

d)amennyiben a fenti pontban említett értékelés eredményeként vagy az (EU) 2022/2065 rendelet 38. cikkéből eredő, az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókkal kapcsolatos kötelezettségek eredményeként a szolgáltatók az ajánlórendszerük kapcsán olyan opciót vezettek be, amely nem profilalkotáson alapul, értékelniük kell, hogy ezt alapértelmezett beállításként kell-e biztosítani, és ha helyénvalónak tartják, be kell vezetniük a szükséges biztosítékokat és átláthatósági intézkedéseket annak érdekében, hogy tájékoztassák a kiskorúakat az ilyen opcióról és az ilyen alapértelmezett beállítás kikapcsolásának lehetséges következményeiről;

e)biztosítaniuk kell, hogy a 7 .1. szakaszban meghatározott releváns jelentéstételi és visszajelzési mechanizmusok gyors, közvetlen és tartós hatást gyakoroljanak az ajánlórendszerek paramétereire, szerkesztésére és kimenetére. Ez magában foglalja a bejelentett tartalmak és kapcsolatok végleges eltávolítását az ajánlásokból (beleértve az elrejtésre bejelentett tartalmakat és blokkolt/bejelentett kapcsolatokat), valamint a hasonló tartalmak és fiókok láthatóságának csökkentését.

67.Az (EU) 2022/2065 rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeken, valamint az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók esetében az említett rendelet 34., 35. és 38. cikkében meghatározott fokozott kellő gondossági kötelezettségeken túlmenően a Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak:

a)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak számára az ajánlórendszereikkel kapcsolatban biztosított beállítások és információk – többek között, de nem kizárólag a szerződési feltételek – gyermekbarát és hozzáférhető módon, a gyermek életkorához és változó érettségéhez igazodva és olyan nyelvezeten jelenjenek meg, amelyet képesek megérteni (további részletekért lásd az online interfész kialakításáról és egyéb eszközökről szóló 6.4. szakaszt, valamint az átláthatóságról szóló 8.4. szakaszt);

b)érdemben el kell magyarázniuk, hogy miért ajánlották számukra az adott tartalmat, beleértve a felhasznált paraméterekre vonatkozó információkat és az adott ajánláshoz gyűjtött felhasználói jelzéseket;

c)hozzáférhető módon és gyermekbarát nyelvezettel és kialakítással lehetőségeket kell kínálniuk a kiskorúak számára ajánlórendszerük paramétereinek módosítására vagy befolyásolására, például azáltal, hogy lehetővé teszik számukra, hogy kiválasszák azokat a tartalomkategóriákat és tevékenységeket, amelyek a leginkább vagy a legkevésbé érdeklik őket, gyermekbarát nyelvezettel ellátott magyarázatokkal. Ezt a felhasználói fiók létrehozása során és a kiskorú által a platformon töltött idő alatt rendszeresen fel kell kínálni. Ezeknek a preferenciáknak közvetlenül befolyásolniuk kell a rendszer ajánlásait, biztosítva, hogy azok jobban igazodjanak a kiskorú életkorához és mindenek felett álló érdekéhez ( 67 ).

6.6.Kereskedelmi gyakorlatok

68.A kiskorúak különösen ki vannak téve a kereskedelmi gyakorlatok meggyőző hatásainak, és joguk van ahhoz, hogy megvédjék őket az online platformok gazdaságilag kizsákmányoló gyakorlataival ( 68 ) szemben. Szembe találják magukat az online platformok kereskedelmi gyakorlataival, amelyek változatos, dinamikus és személyre szabott meggyőző taktikákat alkalmaznak például hirdetések, termékmegjelenítések, alkalmazáson belüli fizetőeszközök használata, influenszermarketing, szponzorálás vagy a mesterséges intelligencia által támogatott ösztönzés formájában ( 69 ) ( 70 ). Ez negatív hatással lehet a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára az online platform szolgáltatásainak igénybevételekor.

69.A meglévő horizontális jogi kerettel, különösen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvvel – amely teljes mértékben alkalmazandó minden kereskedelmi gyakorlatra, beleértve a kiskorúakkal szembenieket is ( 71 ) –, valamint az (EU) 2022/2065 rendelet hirdetésekre (26. cikk, 28. cikk (2) bekezdése és 39. cikk) és a sötét megoldásokra (25. cikk) vonatkozó konkrétabb szabályaival összhangban és azok sérelme nélkül a Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a következő intézkedéseket kell elfogadniuk a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében:

a)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak életkorát, sebezhetőségeit és a platformon alkalmazott kereskedelmi gyakorlatok kritikus kezelésének korlátozott képességét figyelembe véve ne használják ki a kiskorúak kereskedelmi jártasságának hiányát, és megfelelő támogatást kell nyújtaniuk számukra ( 72 );

b)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve káros, etikátlan és jogellenes hirdetéseknek ( 73 ). Ez magában foglalhatja például a különböző korcsoportoknak szóló reklámkampányok megfelelőségének mérlegelését, káros hatásaik kezelését, valamint a kiskorúak védelmét szolgáló megfelelő biztonsági intézkedések meghozatalát, továbbá annak biztosítását, hogy hozzáférjenek a mindenek felett álló érdeküket szolgáló információkhoz ( 74 );

c)a kiskorúakkal, gyámokkal és más érdekelt felekkel konzultálva rendszeresen felül kell vizsgálniuk a vonatkozó védelmi intézkedéseket;

d)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve túlzott mennyiségű, gyakori és ajánlott kereskedelmi tartalomnak, amely túlzott vagy nem kívánt kiadásokhoz vagy függő viselkedésformákhoz vezethet, és káros hatással lehet magánéleti védelmükre és biztonságukra;

e)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve a platformba beépített olyan MI-rendszereknek, amelyek kereskedelmi célból befolyásolják vagy ösztönzik a gyermekeket, különösen beszélgetési vagy tanácsadási formátumok, például csevegőrobotok révén ( 75 );

f)biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelmi tájékoztatásra vonatkozó nyilatkozatok jól láthatók, gyermekbarátak, az életkornak megfelelőek és hozzáférhetőek legyenek (lásd az átláthatóságról szóló 8.4. szakaszt), és azokat a szolgáltatás egészében következetesen használják, például ikon vagy hasonló jelölés használatával annak egyértelmű jelzésére, hogy a tartalom reklám ( 76 ). Ezeket a kiskorúakkal, gyámjaikkal és más érdekelt felekkel konzultálva rendszeresen tesztelni kell és felül kell vizsgálni;

g)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve olyan termékekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos hirdetésnek és tájékoztatásnak, amelyek káros hatással lehetnek magánéleti védelmükre és biztonságukra, beleértve a szolgáltató kockázatértékelésében azonosítottakat is, köztük azokat is, amelyek negatív hatásokkal járnak fizikai és mentális egészségükre (lásd a kockázatértékelésről szóló 5. szakaszt);

h)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve rejtett vagy álcázott hirdetéseknek, függetlenül attól, hogy azokat az online platformot üzemeltető szolgáltató vagy a szolgáltatás felhasználói teszik-e ki ( 77 ). Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak az (EU) 2022/2065 rendelet 26. cikkének (2) bekezdése értelmében biztosítaniuk kell a szolgáltatás igénybe vevői számára egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi annak bejelentését, hogy az általuk szolgáltatott tartalom kereskedelmi tájékoztatásnak minősül, vagy tartalmaz ilyet ( 78 ). A rejtett kereskedelmi tájékoztatások közé tartozhatnak többek között a véleményvezérek által közzétett termékmegjelenítések, a termékbemutatók és a promóció egyéb, burkolt formái, amelyek megtéveszthetik a kiskorúakat vagy a termékek vagy szolgáltatások megvásárlására manipulálhatják őket;

i)biztosítaniuk kell, hogy a gyermekek ne legyenek kitéve olyan technikáknak, amelyek csökkenthetik a gazdasági ügyletek átláthatóságát, és félrevezetők lehetnek a kiskorúak számára; ilyenek lehetnek például bizonyos virtuális fizetőeszközök ( 79 ), valamint más olyan tokenek vagy érmék, amelyek valódi pénzre cserélhetők (vagy adott esetben más virtuális fizetőeszköz vásárlására használhatók) és virtuális tárgyak vásárlására használhatók, így nem kívánt kiadásokat is okoznak ( 80 );

j)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak az online platformok, illetve azok ingyenesnek feltüntetett vagy látszólag ingyenes ( 81 ) részeinek és funkcióinak elérésekor ne legyenek kitéve olyan alkalmazáson belüli vagy játékon belüli vásárlásoknak, amelyek szükségesek vagy szükségesnek tűnnek a szolgáltatás eléréséhez vagy használatához. Ha a kiskorúak bármilyen egyéb alkalmazáson vagy játékon belüli vásárlásnak vannak kitéve, azok árát mindig a nemzeti pénznemben kell meghatározni;

k)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve olyan gyakorlatoknak, amelyek túlzott vagy nem kívánt kiadásokhoz vagy a platform túlzott használatához, illetve kényszeres vagy függő viselkedésformákhoz vezethetnek, biztosítva, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve olyan virtuális termékeknek, mint a fizetős „loot boxok” (kincsesládák) vagy egyéb olyan termékeknek, amelyek véletlenszerű vagy kiszámíthatatlan eredményeket vagy szerencsejátékhoz hasonló jellemzőket kínálnak, valamint azáltal, hogy a tartalmat és a kapcsolódó termékek vásárlását vagy akadályokat vezetnek be a kettő között;

l)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve olyan manipulatív tervezési technikáknak ( 82 ), mint például a szűkösség ( 83 ), az időszakos vagy véletlenszerű jutalmak vagy a meggyőző tervezési technikák ( 84 ), amelyek túlzott, impulzív vagy nem kívánt kiadásokhoz vagy függő viselkedésformákhoz vezethetnek;

m)biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve nem kívánt vásárlásoknak, például azáltal, hogy fontolóra veszik hatékony eszközök bevezetését a gyámok számára, vagy a bizonyos életkor alatti kiskorúak által tett pénzügyi kötelezettségvállalások gyámok általi felülvizsgálatának vagy beleegyezésének kérésével (lásd a gyámok számára rendelkezésre álló eszközökről szóló 7.3. szakaszt);

n)felül kell vizsgálniuk a platform arra vonatkozó irányelvét, hogy a gyermekek formálódó képességei alapján gazdasági ügyleteket kínáljon, figyelembe véve, hogy bizonyos korcsoportokat nem szabad kitenni gazdasági ügyleteknek, illetve engedélyezni számukra, hogy gazdasági ügyleteket kössenek, mivel még nem képesek megérteni a kiadások és a pénz fogalmát.

6.7.Moderálás

70.A moderálás csökkentheti a kiskorúak magánéleti védelmükre és biztonságukra káros tartalmaknak és magatartásoknak való kitettségét, beleértve a jogellenes tartalmakat vagy a testi vagy szellemi fejlődésüket esetlegesen károsító tartalmakat is, és hozzájárulhat a bűnmegelőzéshez.

71.A Bizottság emlékeztet az alábbiakkal kapcsolatos kötelezettségekre: az (EU) 2022/2065 rendelet 14. cikkében meghatározott feltételek; a közvetítő szolgáltatók – beleértve az online platformokat üzemeltető szolgáltatókat is – az említett rendelet 15. cikkében előírt átláthatósági jelentési kötelezettségei; a tárhelyszolgáltatókra, köztük az online platformokra vonatkozóan az említett rendelet 16., illetve 17. cikkében előírt bejelentési és cselekvési mechanizmusok, valamint indokolások; az online platformot üzemeltető szolgáltatók megbízható bejelentőkkel ( 85 ) kapcsolatos, az említett rendelet 22. cikkében meghatározott kötelezettségei. Emlékeztet továbbá a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó 2025. évi magatartási kódexre és a dezinformációra vonatkozó magatartási kódexre, amelyek az (EU) 2022/2065 rendelet 45. cikke értelmében magatartási kódexnek minősülnek.

72.E kötelezettségek mellett a Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a következő intézkedéseket kell bevezetniük a szolgáltatásukat igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, a gyermek mindenek felett álló érdekének elsődleges szempontként való figyelembevétele mellett:

a)a kiskorúakkal, a civil társadalommal és független szakértőkkel, többek között tudományos körökkel együttműködve egyértelműen és átláthatóan meg kell határozniuk, hogy a platform mit tekint a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára káros tartalomnak és magatartásnak. Ennek ki kell terjednie minden olyan tartalomra és magatartásra, amely az uniós vagy a nemzeti jog szerint jogellenes. A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a tartalomra és magatartásra vonatkozó előírásaikkal és elvárásaikkal kapcsolatos információkról egyértelműen tájékoztatniuk kell a szolgáltatásukat igénybe vevő kiskorúakat, továbbá ennek az információnak a felhasználói fiók létrehozása során rendelkezésre kell állnia, és könnyen megtalálhatónak kell lennie a platformon;

b)olyan moderálási irányelveket és eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek meghatározzák a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára káros tartalom és magatartás észlelésének módját, valamint annak moderálását a kiskorúak káros tartalomnak való kitettségének korlátozása céljából. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy ezeket az irányelveket és/vagy eljárásokat a gyakorlatban végrehajtsák;

c)értékelniük kell és felül kell vizsgálniuk a politikákat és eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy azok a technológiák és az online magatartás változásaival párhuzamosan is hatékonyak maradjanak. A Bizottság különösen úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a moderálás fontossági sorrendjének megállapításakor a következő tényezőket kell figyelembe venniük: a kiskorú magánéletéi védelmére és/vagy biztonságára káros tartalom valószínűsége és súlyossága, a kár kiskorúra gyakorolt hatása, sajátos sebezhetőségek, valamint azon kiskorúak száma, akik esetlegesen kárt szenvedhetnek. Emellett prioritásként kell kezelni a kiskorúak által tett bejelentéseket;

d)biztosítaniuk kell, hogy az automatizált tartalom-ellenőrzés és az egyéb releváns eszközök mellett emberi felülvizsgálat is rendelkezésre álljon az olyan bejelentett fiókok vagy tartalmak esetében, amelyekről a szolgáltató gyanítja, hogy veszélyt jelenthetnek a kiskorúak magánéleti védelmére vagy biztonságára;

e)biztosítaniuk kell, hogy a tartalommoderálási csapatok jól képzettek legyenek és megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek, és hogy a moderálási mechanizmusok folyamatosan (a nap 24 órájában, a hét minden napján) aktívak és működőképesek legyenek a hatékony moderálás biztosítása érdekében, beleértve legalább egy olyan alkalmazottat, aki folyamatosan készenlétben áll a sürgős kérésekre és vészhelyzetekre való reagálás érdekében;

f)biztosítaniuk kell, hogy a tartalommoderálási rendszerek és gyakorlatok elérhetőek és működőképesek legyenek annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén/nyelvein, amelyben a szolgáltatást nyújtják;

g)hatékony technológiákat, belső mechanizmusokat és megelőző intézkedéseket kell bevezetniük annak érdekében, hogy csökkentsék annak kockázatát, hogy a kiskorúak magánéleti védelmét vagy biztonságát károsító tartalmakat és magatartásokat ajánlanak a kiskorúak számára, többek között az ismert káros és jogellenes tartalmak kezelésére szolgáló hatékony technikai megoldások – például hash matching (digitális ujjlenyomat megfeleltetése) és URL-észlelés – végrehajtása révén. A szolgáltatóknak emellett fel kell tárniuk az újonnan megjelenő technikai megoldások, például az MI-osztályozók potenciális további előnyeit az új vagy megváltozott tartalmak és magatartás észlelése érdekében;

h)technikai megoldásokat kell bevezetniük annak megakadályozására, hogy a platformjukon található MI-rendszerek a felhasználók számára a kiskorúak magánéleti védelmére és/vagy biztonságára káros tartalmak elérését, létrehozását és terjesztését tegyék lehetővé;

I.olyan biztosítékokat kell beépíteniük az MI-rendszerekbe, amelyek észlelik és megakadályozzák az olyan promptok használatát, amelyeket a szolgáltató moderálási politikáiban a kiskorúak magánéleti védelmére és/vagy biztonságára károsként azonosított. Idetartozhat például a promptosztályozók, a tartalommoderálás és más szűrők használata ( 86 );

II.együtt kell működniük más online platformokat üzemeltető szolgáltatókkal és az érintett érdekelt felekkel az irányelveket sértő és jogellenes tartalmak felderítése, valamint a platformok közötti terjesztésének és az ilyen magatartásnak a megelőzése érdekében;

III.amennyiben a kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltató pénzügyi tranzakciókat tesz lehetővé a platformon, külön csatornát kell biztosítania a csalás és a gyanús pénzügyi tranzakciók bejelentésére.

73.A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak meg kell osztaniuk a tartalommoderálási mutatókat, például azt, hogy milyen gyakran kapnak felhasználói bejelentéseket, milyen gyakran észlelnek proaktívan a tartalommal és a magatartással kapcsolatos szabálysértéseket, milyen típusú tartalmakat és magatartásokat jelentenek és tárnak fel, valamint hogy a platform hogyan reagált ezekre a problémákra.

74.A fenti intézkedések egyike sem vezethet a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók által továbbított vagy tárolt tartalmak nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettséghez ( 87 ).

7.Jelentéstétel, a felhasználók támogatása és a gyámok rendelkezésére álló eszközök

7.1.Felhasználói jelentéstétel, visszajelzés és panaszok

75.A hatékony, látható és gyermekbarát felhasználói bejelentési, visszajelzési és panasztételi eszközök lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy kifejezzék és kezeljék az online platformok azon jellemzőit, amelyek negatívan befolyásolhatják magánéleti védelmük és biztonságuk szintjét.

76.A Bizottság emlékeztet az (EU) 2022/2065 rendeletben meghatározott kötelezettségekre, többek között a 16. cikk szerinti, a bejelentési és cselekvési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó kötelezettségre, a 17. cikkben foglalt indokolási kötelezettségre, a 18. cikk szerinti, a bűncselekmény gyanújának bejelentésére vonatkozó kötelezettségre, a 20. cikk szerinti, a belső panaszkezelési rendszer létrehozására vonatkozó kötelezettségre és a 21. cikk szerinti, a peren kívüli vitarendezésre vonatkozó kötelezettségre, valamint a 22. cikk szerinti, a megbízható bejelentőkre vonatkozó szabályokra.

77.E kötelezettségek mellett a Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a következő intézkedéseket kell bevezetniük a szolgáltatásukat igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása érdekében az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában:

a)olyan jelentéstételi, visszajelzési és panasztételi mechanizmusokat kell végrehajtaniuk, amelyek:

I.hatékonyak, láthatók, gyermekbarátak és könnyen hozzáférhetők (lásd az online interfész kialakításáról és egyéb eszközökről szóló 6.4. szakaszt, valamint az általános elvekről szóló 4. szakaszt);

II.lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy bejelentsék azokat a tartalmakat, tevékenységeket, személyeket, fiókokat vagy csoportokat, amelyek véleményük szerint sérthetik a platform szerződési feltételeit. Ez magában foglal minden olyan tartalmat, felhasználót vagy tevékenységet, amely a platform megítélése szerint káros a kiskorúak magánéleti védelmére és/vagy biztonságára (lásd a kockázatértékelésről szóló 5. szakaszt és a moderálásról szóló 6.7. szakaszt);

III.lehetővé teszik valamennyi felhasználó számára, hogy bejelentse azokat a tartalmakat, tevékenységeket, személyeket, fiókokat vagy csoportokat, amelyeket a kiskorúak számára nem megfelelőnek vagy nemkívánatosnak tart, vagy amelyek esetében kellemetlenül érinti az a gondolat, hogy az ilyen tartalmak, tevékenységek, személyek, fiókok vagy csoportok hozzáférhetők legyenek a kiskorúak számára;

IV.lehetővé teszik valamennyi felhasználó számára, hogy bejelentse a feltételezetten nem megfelelő korú fiókokat, amennyiben a platform szerződési feltételei minimális életkort határoznak meg;

V.lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy visszajelzést adjanak minden olyan tartalomról, tevékenységről, személyről, fiókról vagy csoportról, amely megjelenik a fiókjukban, és amely kellemetlenül érinti őket, vagy amelyből többet vagy kevesebbet szeretnének látni. Az ilyen opciók közé olyan kifejezések tartozhatnak, mint „Mutass ebből kevesebbet/többet”, „Nem akarom látni/Nem érdekel”, „Nem akarok látni ettől a fióktól származó tartalmat,” „Ettől kényelmetlenül érzem magamat”, „Rejtsd el ezt”, „Ez nem tetszik” vagy „Ez nem nekem való”. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ezeket a lehetőségeket úgy alakítsák ki, hogy azok csak a felhasználó számára legyenek láthatók, hogy mások ne élhessenek vissza velük a platformot használó kiskorúak megfélemlítése vagy zaklatása céljából. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak e visszajelzésre reagálva ki kell igazítaniuk ajánlórendszereiket (lásd a felhasználók ellenőrzéséről és önrendelkezéséről szóló 6.5.2. szakaszt) ( 88 );

VI.amennyiben a szolgáltató életkor-ellenőrzési módszereket alkalmaz, lehetővé teszik bármely felhasználó számára, hogy hozzáférjen egy olyan hatékony belső panaszkezelési rendszerhez, amely lehetővé teszi számára, hogy elektronikus úton és ingyenesen panaszt nyújtson be a szolgáltató által a felhasználó életkorára vonatkozóan végzett értékeléssel szemben. E panaszkezelési rendszernek meg kell felelnie az (EU) 2022/2065 rendelet 20. cikkében meghatározott feltételeknek;

b)biztosítaniuk kell, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet 20. cikke alapján létrehozott jelentéstételi, visszajelzési és panasztételi mechanizmusok ( 89 ):

I.hozzájárulnak a kiskorúak magas szintű magánéleti védelméhez és biztonságához;

II.összhangban vannak az alapvető jogokkal, különösen a gyermekek jogaival;

III.intuitív módon és azonnal hozzáférhetőek valamennyi kiskorú számára, beleértve a fogyatékossággal élő és/vagy további akadálymentességi igényekkel rendelkezőket is;

IV.könnyen használhatóak és érthetőek a kiskorúak számára, életkoruknak megfelelőek és vonzóak (lásd az online interfész kialakításáról és egyéb eszközökről szóló 6.4 . szakaszt, valamint az általános elvekről szóló 4. szakaszt);

V.elérhetőek a nem regisztrált felhasználók számára, ha hozzáférhetnek az online platform tartalmához.

c)biztosítaniuk kell, hogy elérhető legyen egy olyan lehetőség, amely lehetővé teszi a kiskorúak számára, hogy a bejelentést vagy a panaszt saját indokolással támasszák alá. A szolgáltatóknak kerülniük kell a jelentéstételi kategóriákat, de ha mégis használják őket, gondoskodniuk kell róla, hogy azok a platformon engedélyezett legfiatalabb felhasználókhoz legyenek igazítva;

d)biztosítaniuk kell, hogy a bejelentések, visszajelzések és panaszok alapértelmezés szerint bizalmasak és névtelenek legyenek, miközben lehetőséget biztosítanak a kiskorúak számára az anonimitás megszüntetésére. Az anonimitás megszüntetése esetén a szolgáltatónak el kell magyaráznia a kiskorúaknak, hogy mikor, hogyan és milyen, a bejelentésekkel és/vagy panaszokkal kapcsolatos információkat oszt meg más felhasználókkal vagy harmadik felekkel;

e)elsőbbséget kell biztosítaniuk a kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát érintő bejelentéseknek. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak lehetőséget kell biztosítaniuk annak jelzésére, ha a kiskorú úgy véli, hogy egy bejelentés vagy panasz sürgős, különösen, ha folyamatos adatvédelmi, biztonsági vagy védelmi problémára utaló jelek merülnek fel. A válaszadási időnek összhangban kell lennie a bejelentett vagy a panasz tárgyát képező problémával. Ez nem érintheti hátrányosan a megbízható bejelentők által az (EU) 2022/2065 rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott bejelentések kiemelten történő kezelését;

f)indokolatlan késedelem nélkül vissza kell igazolniuk a bejelentést vagy panaszt benyújtó valamennyi kiskorúnak a bejelentés vagy panasz kézhezvételét. Emellett hozzáférést kell biztosítani a kiskorúak számára a bejelentés vagy panasz felülvizsgálata során követendő folyamat életkornak megfelelő magyarázatához, valamint a meghozott intézkedések vagy azok elmaradásának magyarázatához. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a bejelentés vagy panasz elbírálásának indikatív időkeretét és a lehetséges eredményeket. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy az online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak mechanizmust kell biztosítaniuk az előrehaladás nyomon követésére és a platformokkal való kommunikációra;

g)rendszeresen felül kell vizsgálniuk a kapott bejelentéseket, visszajelzéseket és panaszokat. Ezeket az információkat arra kell felhasználniuk, hogy azonosítsák és kezeljék platformjuk minden olyan aspektusát, amely veszélyeztetheti a kiskorúak magánéleti védelmét és/vagy biztonságát, finomítsák ajánlórendszereiket és moderálási gyakorlataikat, javítsák az általános biztonsági előírásokat, és előmozdítsák a megbízhatóbb és felelősebb online környezetet. Ezeket az intézkedéseket dokumentálni kell, hogy azok felülvizsgálhatók legyenek.

7.2.A felhasználót támogató intézkedések

78.A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokon olyan funkciók bevezetése, amelyek segítik a kiskorúakat abban, hogy eligazodjanak a szolgáltatásaikban, és szükség esetén támogatást kérjenek, hatékony eszköz a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak:

a)egyértelmű, könnyen azonosítható és hozzáférhető támogató eszközöket kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy segítséget kérjenek, ha gyanús, jogellenes vagy nem helyénvaló tartalmakkal, fiókokkal vagy magatartással találkoznak, amelyektől kényelmetlenül érzik magukat. Ez magában foglalja a blokkolás és némítás gombok elérhetővé tételét. A támogató eszközöknek gyermekbarátnak, jól láthatónak és azonnal hozzáférhetőnek kell lenniük (lásd az online interfészről és egyéb eszközökről szóló 6.4. szakaszt), és közvetlenül össze kell kapcsolniuk a kiskorúakat a tartózkodási helyük és életkoruk szempontjából legmegfelelőbb támogató szolgálatokkal, például azokkal, amelyek a nemzeti Safer Internet Központok, az INHOPE hálózatok és a nemzeti gyermeksegélyvonalak részét képezik;

b)korlátozniuk kell a mesterséges intelligencián alapuló támogató eszközök használatát, mivel azokat nem szabad a gyermekekkel való interakció fő mechanizmusaként használni;

c)közvetlenül látható figyelmeztető üzeneteket, a megfelelő nemzeti segélyvonalakra ( 90 ) és más hiteles forrásokra mutató linkeket kell elhelyezniük, amikor kiskorúak olyan tartalmakat keresnek, töltenek fel, generálnak, osztanak meg és fogadnak, amelyek potenciálisan jogellenesek vagy károsak a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára (a moderálásról szóló 6.7. szakaszban kifejtettek szerint). Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak emellett a kiskorút a megfelelő nemzeti segélyvonalakhoz kell irányítaniuk, ha egy ilyen tartalommal kapcsolatos bejelentést nyújt be. A segélyvonalhoz történő irányítást közvetlenül azt követően kell megtenni, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltató tudomást szerzett a tevékenységről, vagy hogy a kiskorú bejelentést tett;

d)ha az online platform felhasználói csatlakozással, tartalmak közzétételével vagy felhasználói kommunikációval kapcsolatos jellemzőket vagy funkciókat is tartalmaz, lehetőséget kell biztosítaniuk a kiskorúak számára, hogy névtelenül blokkoljanak vagy elnémítsanak bármely más felhasználót vagy fiókot, beleértve azokat is, amelyek nem ismerőseik. A blokkoló rendszereknek könnyen megtalálhatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük. A felhasználó által blokkolt felhasználói fiókok nem férhetnek hozzá a felhasználóra vagy felhasználói fiókjára vonatkozó információkhoz;

e)ha az online platform lehetővé teszi a tartalomra vonatkozó hozzászólásokat, lehetőséget kell biztosítaniuk a kiskorúak számára, hogy korlátozzák azon felhasználók típusait, akik hozzászólhatnak tartalmaikhoz és a velük kapcsolatos tartalmakhoz, és/vagy hogy megakadályozzák, hogy más felhasználók hozzászóljanak tartalmaikhoz és a velük kapcsolatos tartalmakhoz, mind a közzétételkor, mind azt követően, még akkor is, ha a hozzászólás lehetősége a kiskorú által korábban ismerősként elfogadott fiókokra korlátozódik (a felhasználói fiók beállításairól szóló 6.3. szakaszban ajánlottak szerint);

f)ha az online platform csoportos funkciókat kínál, biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak csak azt követően csatlakozzanak egy csoporthoz, hogy értesítették őket a meghívásról, és elfogadták, hogy be kívánnak lépni a csoportba.

7.3.A gyámok számára rendelkezésre álló eszközök

79.A gyámok számára rendelkezésre álló eszközök olyan szoftverek, jellemzők, funkciók vagy alkalmazások, amelyek célja, hogy segítsék a gyámokat a kiskorú online tevékenységének, magánéleti védelmének és jóllétének ellenőrzésében, tiszteletben tartva a gyermekek önrendelkezését és magánéletét.

80.A Bizottság úgy véli, hogy a gyámok rendelkezésére álló eszközöket úgy kell kezelni, mint amelyek kiegészítik a beépített biztonsági és alapértelmezett intézkedéseket, valamint az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében bevezetett egyéb intézkedéseket, beleértve az ezen iránymutatásban leírtakat is. A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók azon kötelezettségének való megfelelés, hogy magas szintű magánéleti védelmet és biztonságot biztosítsanak szolgáltatásaik tekintetében, soha nem támaszkodhatnak kizárólag a gyámok számára rendelkezésre álló eszközökre. A gyámok számára rendelkezésre álló eszközök nem használhatók fel egyedüli intézkedésként a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának az online platformokon történő biztosítására, és nem használhatók fel az e célból bevezetett egyéb intézkedések helyettesítésére sem. Az ilyen intézkedések esetleg nem tükrözik a gyermekek életének valóságát, különösen a megosztott felügyelet, a nevelőszülői gondozás, illetve a gyámok hiánya vagy passzivitása esetén. Ezenkívül a szülői hozzájárulás hatékonysága korlátozott, ha a hozzájárulást adó nagykorú személy személyazonosságát vagy jogi illetékességét nem ellenőrzik megbízhatóan. A kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak ezért megfelelő intézkedéseket kell végrehajtaniuk a kiskorúak védelme érdekében, és nem támaszkodhatnak kizárólag a szülői felügyeletre. Mindazonáltal a Bizottság megjegyzi, hogy más intézkedésekkel együtt alkalmazva a gyámok számára rendelkezésre álló eszközök hozzájárulhatnak a védelem magas szintjéhez.

81.Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában ellenőrzési eszközöket kell bevezetniük a gyámok számára, amelyeknek:

a)az életkornak megfelelőnek kell lenniük, és összhangban kell lenniük a kiskorúak formálódó képességeivel. A gyámok számára rendelkezésre álló eszközöknek az ellenőrzés helyett a kommunikáción, a tanuláson és a felelősségvállaláson kell alapulniuk, és lehetővé kell tenniük a kiskorúak önállóságát és önrendelkezését. Hatékonyaknak kell lenniük, és nem korlátozhatják aránytalanul a kiskorúak magánélethez vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférésének jogát, elsődleges szempontként figyelembe véve a kiskorú mindenek felett álló érdekét;

b)könnyen használhatónak, hozzáférhetőnek és aktiválhatónak kell lenniük például azáltal, hogy lehetővé teszik a gyám számára, hogy anélkül használja az eszközt, hogy fiókot hozna létre a szolgáltatáshoz;

c)a szolgáltatáshoz való hozzáféréshez használt eszköztől vagy operációs rendszertől függetlenül alkalmazhatónak kell lenniük;

d)egyértelmű értesítést kell küldeniük a kiskorúaknak a gyámok általi aktiválásukról, és egyéb biztosítékokat kell bevezetniük, tekintettel a gyámok általi esetleges visszaélésekre, például a nyomonkövetési funkció aktiválásakor valós időben egyértelmű jelzést kell adniuk a kiskorúnak;

e)biztosítaniuk kell, hogy a változtatásokat csak ugyanolyan szintű jogosultsággal lehessen végrehajtani, mint amilyenekre az eszközök kezdeti aktiválásakor szükség volt;

f)kompatibilisnek kell lenniük a rendelkezésre álló interoperábilis eszközökkel, így a gyámok egy helyen hozzáférhetnek az összes beállításhoz és eszközhöz.

82.A gyámok eszközei közé tartozhatnak az alapértelmezett beállítások kezelésére szolgáló funkciók, a képernyőidő-korlátozások beállítása (lásd az online interfész kialakításáról és egyéb eszközökről szóló 6.4. szakaszt), azon fiókok megtekintése, amelyekkel a kiskorú kommunikál, a fiókbeállítások kezelése, adott esetben a kiskorú számára kiadási korlátok megállapítása, vagy az online platformok olyan használatának felügyeletére szolgáló egyéb funkciók, amelyek károsak lehetnek a kiskorú magánéleti védelmére és biztonságára nézve.

8.Irányítás

83.A platform jó irányítása hatékony eszköz annak biztosítására, hogy a kiskorúak védelme kellő prioritást élvezzen, és arról megfelelően gondoskodjanak a platform egészében, ezáltal hozzájárulva a kiskorúak előírt magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához.

8.1.Irányítás (általános)

84.A Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak hatékony irányítási gyakorlatokat kell bevezetniük a szolgáltatásukat igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdése szerinti biztosítását szolgáló eszközökként: Többek között az alábbiak tartozhatnak ide:

a)olyan belső politikák végrehajtása, amelyek felvázolják, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltató hogyan törekszik a szolgáltatása során a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítására;

b)a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításáért felelős személy vagy csapat kijelölése. Ennek a személynek vagy csapatnak elegendő erőforrással és elegendő hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy közvetlen hozzáféréssel rendelkezzen az online platformot üzemeltető szolgáltató felső vezető testületéhez, továbbá központi kapcsolattartó pontként kell szolgálnia a szabályozók, a felhasználók és a megbízható bejelentők számára a kiskorúak magánéleti védelmével és biztonságával kapcsolatos ügyekben;

c)a szolgálatban lévő kiskorúak magánéleti védelme és biztonsága kultúrájának előmozdítása. Ez a következőket foglalja magában:

I.a gyermekeknek a platform kialakításában és működésében való részvétele kultúrájának előmozdítása és előtérbe helyezése. Ennek biztonságos, etikus, inkluzív és érdemi módon, a gyermekek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva kell történnie, és olyan visszajelzési mechanizmusokat kell biztosítania, amelyek elmagyarázzák a kiskorúaknak, hogy miként vették figyelembe véleményüket ( 91 );

II.figyelemfelhívás arra, hogy a szolgáltató hogyan tartja tiszteletben a gyermekek jogait a platformján, és hogy a platformon a kiskorúak milyen kockázatokkal szembesülhetnek magánéleti védelmük és/vagy biztonságuk tekintetében ( 92 ); 

III.megfelelő képzés és tájékoztatás biztosítása a kiskorúak magánéleti védelméért és biztonságáért felelős személyek, a fejlesztők, a moderálásért felelős személyek és/vagy a kiskorúak bejelentéseit vagy panaszait fogadó személyek számára ( 93 );

IV.az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének való megfelelés rendszeres nyomon követését biztosító eljárások megléte;

V.annak biztosítása, hogy az ezen iránymutatás végrehajtása érdekében alkalmazott technológiai és szervezeti megoldások a legkorszerűbbek legyenek, és összhangban legyenek a kiskorúak védelmére vonatkozó nemzeti iránymutatásokkal ( 94 ), a gyermekek jogaival és a rendelkezésre álló legszigorúbb standardokkal ( 95 );

VI.eljárás bevezetése a platformon a kiskorúak magánéleti védelmével és biztonságával kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra vonatkozó adatok rendszeres gyűjtésére és rögzítésére, amelyet rendszeresen jelenteni kell a szolgáltató vezető testületének, valamint a kiskorúak védelmére kijelölt személynek vagy csapatnak. Ez nem érinti az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók (EU) 2022/2065 rendelet 34. és 35. cikkéből eredő kötelezettségeit;

VII.a platformok és a szolgáltatók közötti, valamint a digitális szolgáltatási koordinátorokkal, a megbízható bejelentőkkel, a civil társadalmi szervezetekkel, a tudományos körökkel és más érdekelt felekkel folytatott információcsere a bevált gyakorlatokról és a technológiai megoldásokról, amelyek célja a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása. A platformok közötti együttműködésnek magában kell foglalnia a kockázatfelderítést, a tervezési szabványokat és a megbízható szereplőkkel folytatott kutatási együttműködést.

8.2.Szerződési feltételek

85.A szerződési feltételek keretet biztosítanak az online platformot üzemeltető szolgáltató és felhasználói közötti kapcsolat szabályozásához. Meghatározzák az online magatartásra vonatkozó szabályokat és elvárásokat, és fontos szerepet játszanak a biztonságos, védett és a magánélet védelmét tiszteletben tartó környezet megteremtésében ( 96 ).

86.A Bizottság emlékeztet valamennyi közvetítő szolgáltatónak az (EU) 2022/2065 rendelet 14. cikkében meghatározott szerződési feltételek tekintetében fennálló kötelezettségeire, amelyek magukban foglalják a közvetítő szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy világos, egyszerű, érthető, felhasználóbarát módon és egyértelműen megfogalmazva ismertessék a szolgáltatás igénybevételének feltételeit és az arra vonatkozó korlátozásokat. Ezen túlmenően az említett rendelet 14. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az elsősorban kiskorúakra irányuló vagy túlnyomórészt az általuk használt közvetítő szolgáltatásoknak ezt az információt a kiskorúak számára érthető módon kell megadniuk ( 97 ) ( 98 ).

87.A Bizottság továbbá úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás szerződési feltételei(t):

a)magukban foglalják a következőkre vonatkozó információkat:

I.a felhasználók által végrehajtandó lépések a fiók létrehozásától a törléséig;

II.a pozitív, biztonságos és befogadó légkört előmozdító közösségi iránymutatások, amelyek elmagyarázzák, hogy milyen magatartást várnak el és tiltanak a szolgáltatásuk használata során, és milyen következményekkel jár a szabályok be nem tartása;

III.a kiskorúak magánéleti védelme és/vagy biztonsága szempontjából károsnak tekintett tartalom- és magatartástípusok. Ez magában foglalja többek között a kiskorúak magánéleti védelmére és/vagy biztonságára nézve káros jogellenes tartalmakat, valamint e tartalmak terjesztését;

IV.a kiskorúak az ilyen tartalmakkal és magatartással szembeni védelmének módja;

V.a jogellenes vagy a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára káros tartalmak, magatartások és jellemzők megelőzésére, mérséklésére és moderálására használt eszközök, valamint a panasztételi eljárás;

b)könnyen megtalálhatók és kereshetők a felhasználói élmény során a platformon;

c)nem korlátozzák indokolatlanul a kiskorúak jogait, beleértve a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogukat;

d)betartsák és a gyakorlatban végrehajtsák.

88.A Bizottság emellett úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az általuk nyújtott szolgáltatás szerződési feltételei módosításának naplózását és közzéttételét ( 99 ).

8.3.Nyomon követés és értékelés

89.A Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak hatékony nyomonkövetési és értékelési gyakorlatokat kell alkalmazniuk a szolgáltatásukat igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdése szerinti biztosítása érdekében. Többek között az alábbiak tartozhatnak ide:

a)a platform azon elemei hatékonyságának rendszeres nyomon követése és értékelése, amelyek a platformon tartózkodó kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát érintik. Ez magában foglalja például a platform online interfészét, rendszereit, beállításait, eszközeit, jellemzőit és funkcióit, jelentéstételi, visszajelzési és panasztételi mechanizmusait, valamint az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket ( 100 ). A szolgáltatóknak fontolóra kell venniük, hogy ezeket az értékeléseket független harmadik felek, például szakértők vagy más érdekelt felek általi felülvizsgálat és hozzájárulás céljából rendelkezésre bocsássák;

b)rendszeres konzultáció a kiskorúakkal, a gyámokkal, a tudományos körökkel, a civil társadalmi szervezetekkel, a gyermekjogi szakértőkkel és más érdekelt felekkel a platform azon elemeinek kialakításáról és értékeléséről, amelyek a platformon található kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát érintik. Ennek magában kell foglalnia ezen elemek kiskorúakkal való tesztelését és visszajelzéseik figyelembevételét. A megkülönböztetésmentességhez és az akadálymentességhez való hozzájárulás érdekében a szolgáltatóknak lehetőség szerint különböző kulturális és nyelvi háttérrel rendelkező, különböző életkorú, fogyatékossággal élő és/vagy további akadálymentességi igényű kiskorúakat kell bevonniuk e konzultációkba;

c)a fent említett elemek kialakításának és működésének kiigazítása e konzultációk eredményei, valamint a műszaki fejlődés, a kutatás, a felhasználói magatartás vagy szabályzat változásai, a termékek és a használat alakulása, valamint a platformjukon a kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát érintő veszélyek és kockázatok változásai alapján.

8.4.Átláthatóság 

90.A Bizottság emlékeztet az (EU) 2022/2065 rendelet 14., 15. és 24. cikke szerinti átláthatósági kötelezettségekre. Tekintettel a kiskorúak fejlődési szakaszaira és formálódó képességeire, az említett rendelet 28. cikke (1) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében további megfontolásokra van szükség az online platformok működésének átláthatóságával kapcsolatban.

91.A Bizottság úgy véli, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak a szolgáltatásaik működésére vonatkozó valamennyi szükséges és releváns információt könnyen hozzáférhetővé kell tenniük a kiskorúak számára a magas szintű magánéleti védelemnek és biztonságnak a szolgáltatásuk használata során történő biztosítása érdekében. A Bizottság úgy véli, hogy az online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak online platformjaik hozzáférhető felületén a kiskorúak és adott esetben gyámjaik rendelkezésére kell bocsátaniuk a következő információkat:

a)tájékoztatás a platformot igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és/vagy biztonságának biztosítása érdekében bevezetett intézkedésekről. Ez magában foglalja az alábbiakat:

I.az alkalmazott életkor-ellenőrzési módszerek, azok működése, valamint az életkor ellenőrzésére vagy becslésére alkalmazott bármely harmadik fél;

II.a platformon keresztül használt ajánlórendszerek működése és a felhasználók rendelkezésére álló különböző lehetőségek (lásd a 6.5.2. szakaszt a felhasználók ellenőrzéséről és önrendelkezéséről);

III.a kiskorúak által tett vagy benyújtott jelentésekre, visszajelzésekre és panaszokra való válaszadás folyamata, beleértve az indikatív időkereteket, valamint e folyamatok lehetséges kimenetelét és hatását;

IV.a platformba beépített MI-eszközök, -termékek és -jellemzők, azok korlátai és használatuk lehetséges következményei;

V.a regisztrációs eljárás, amennyiben van ilyen;

VI.a gyámok számára rendelkezésre álló eszközök, elmagyarázva azok használatát és azt, hogyan védik a kiskorúakat online, valamint azt, hogy a gyámok milyen típusú információkhoz juthatnak a kiskorú online tevékenységéről az ilyen eszközöket használva;

VII.a platform szerződési feltételeit sértő tartalmak moderálásának módja és e moderálás következményei;

VIII.az ezen iránymutatásokban említett különböző jelentéstételi, panasztételi, jogorvoslati és támogatási eszközök használatának módja;

IX.az online platform szerződési feltételei;

X.az ebben az iránymutatásban ajánlott és az online platformot üzemeltető szolgáltató által bevezetett bármely egyéb intézkedés;

XI.a platformot igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének vagy biztonságának biztosítása érdekében elfogadott bármely egyéb intézkedés vagy a szolgáltatásaik módosítása;

b)biztosítaniuk kell, hogy ezek az információk, figyelmeztetések és az ezen iránymutatásokban ajánlott egyéb közlemények:

I.gyermekbarátak, az életkornak megfelelőek, könnyen érthetőek és könnyen hozzáférhetőek legyenek valamennyi kiskorú számára, beleértve a fogyatékossággal élő és/vagy további akadálymentességi igényekkel rendelkezőket is;

II.egyértelmű, könnyen érthető, a lehető legegyszerűbb és legtömörebb módon kerüljenek bemutatásra. Ha például a szerződési feltételek egy konkrét jellemzőre utalnak, az erre a jellemzőre vonatkozó kulcsfontosságú információk akkor kerülnek bemutatásra, amikor a kiskorú azzal kapcsolatba lép;

III.olyan módon kerüljenek bemutatásra a kiskorúnak, hogy könnyen áttekinthetőek legyenek, és azonnali, intuitív hozzáférést biztosítsanak azokon a pontokon, amikor azok relevánssá válnak;

IV.a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein) kerüljenek bemutatásra;

V.a kiskorúak számára vonzóak legyenek. Ehhez grafikák, videók és/vagy karakterek vagy egyéb technikák használatára lehet szükség;

VI.fokozatosan és időben elnyújtva kerüljenek átadásra a kiskorúaknak, hogy maximalizálják a felhasználó általi megjegyzésüket.

c)az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében végrehajtott intézkedéseket és változtatásokat a lehetőségekhez mérten belsőleg kommunikálni kell és közzé kell tenni.

9.Felülvizsgálat

92.A Bizottság az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalatok, valamint a technológiai, társadalmi és szabályozási fejlődés ütemének figyelembevételével szükség esetén, de legkésőbb 12 hónap elteltével felülvizsgálja ezt az iránymutatást.

93.A Bizottság arra ösztönzi a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatókat, a digitális szolgáltatási koordinátorokat, a kutatói közösséget és a civil társadalmi szervezeteket, hogy járuljanak hozzá ehhez a folyamathoz. E felülvizsgálatot követően a Bizottság a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével konzultálva határozhat ezen iránymutatás módosításáról.

Melléklet

A gyermekeket fenyegető online kockázatok 5C-tipológiája

94.Az OECD ( 101 ) és a kutatók ( 102 ) osztályozták azokat a kockázatokat ( 103 ), amelyekkel a kiskorúak az interneten találkozhatnak, annak érdekében, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatók, a tudományos élet és a politikai döntéshozók jobban megérthessék és elemezhessék azokat. A kockázatok ezen osztályozása a gyermekeket érintő online kockázatok 5C-tipológiájaként ismert. Segít a kockázatok azonosításában, és öt kockázati kategóriát foglal magában: Tartalom (content), magatartás (conduct), kapcsolatfelvétel (contact), fogyasztói kockázatok (consumer risks), átfogó kockázatok (cross-cutting risks). Ezek a kockázatok akkor jelentkezhetnek, ha nem állnak rendelkezésre megfelelő és arányos intézkedések a szolgáltatást igénybe vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítására, ami számos gyermekjog esetleges megsértését eredményezheti.

95.A gyermekeket fenyegető online kockázatok 5C-tipológiája ( 104 )

96.Tartalmi kockázatok: A kiskorúak váratlanul és akaratlanul ki lehetnek téve olyan tartalmaknak, amelyek káros hatással lehetnek rájuk: a) gyűlöletkeltő tartalom; b) káros tartalom; c) jogellenes tartalom; d) dezinformáció. Az ilyen típusú tartalmakról széles körben úgy vélik, hogy súlyos negatív következményekkel járnak a kiskorúak mentális egészségére és fizikai jóllétére nézve; ilyenek például az önkárosítást, az öngyilkosságot, az étkezési zavarokat vagy a szélsőséges erőszakot előmozdító tartalmak. 

97.Magatartási kockázatok: Ez azokat a magatartásokat jelenti, amelyeket a kiskorúak aktívan alkalmazhatnak az interneten, és amelyek kockázatot jelenthetnek mind magukra, mind másokra nézve, mint például a gyűlöletkeltő magatartás (pl. gyűlöletkeltő tartalmak/üzenetek kiskorúak általi közzététele/küldése); b) káros magatartás (pl. erőszakos vagy pornográf tartalmak kiskorúak általi közzététele/küldése); c) jogellenes magatartás (pl. gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok vagy terrorista tartalmak kiskorúak általi közzététele/küldése); valamint d. a felhasználók által generált problémás magatartás (pl. veszélyes kihívásokban való részvétel; szexting). 

98.Kapcsolatfelvételi kockázatok: Olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben kiskorúak az interakciók áldozatai, nem pedig az elkövetői: a) gyűlöletkeltő találkozások; b) káros találkozások (pl. a találkozásra azzal a szándékkal kerül sor, hogy a kiskorúnak ártsanak); c) jogellenes találkozások (pl. büntetőeljárás indítható a büntetőjog alapján); valamint d) egyéb problémás találkozások. A kapcsolatfelvételi kockázatok közé tartozik többek között a szexuális visszaélés online előkészülete, az online szexuális kényszerítés és zsarolás, a webkamerán keresztüli szexuális zaklatás, az internetes zaklatás és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott emberkereskedelem. Ezek a kockázatok kiterjednek az olyan online csalási gyakorlatokra is, mint az adathalászat, az online piactereken elkövetett csalás és a személyazonosság-lopás. 

99.Fogyasztói kockázatok: A kiskorúak fogyasztókként is szembesülhetnek kockázatokkal a digitális gazdaságban: a) marketinggel kapcsolatos kockázatok (pl. „loot boxok, reklámjátékok); b) kereskedelmi célú profilalkotási kockázatok (pl. felnőtteknek szánt termékmegjelenítések vagy hirdetések, például társkereső szolgáltatások hirdetéseinek fogadása); c) pénzügyi kockázatok (pl. csalás vagy nagy pénzösszegek elköltése gyámjuk tudta vagy beleegyezése nélkül); d) biztonsági kockázatok, valamint a kábítószerek, gyógyszerek, alkohol és más illegális vagy veszélyes termékek vásárlásával és fogyasztásával kapcsolatos kockázatok. A fogyasztói kockázatok közé tartoznak a szerződésekkel kapcsolatos kockázatok is, például a felhasználói adatok értékesítése vagy a tisztességtelen szerződési feltételek. 

100.Átfogó kockázatok: Ezek olyan kockázatok, amelyek valamennyi kockázati kategóriára kiterjednek, és rendkívül problematikusnak tekinthetők, mivel többféle módon is jelentősen befolyásolhatják a kiskorúak életét. Ezek a következők:  

a)a fejlett technológiai kockázatok közé tartozik, hogy a kiskorúak a technológia fejlődésével új veszélyekkel szembesülnek, mint például a mesterségesintelligencia-alapú csevegőrobotok, amelyek káros információkat szolgáltathatnak, vagy amelyeket a sebezhetőségek kihasználása révén behálózásra használhatnak fel, vagy olyan biometrikus technológiák használata, amelyek zaklatáshoz, személyazonossággal való visszaéléshez és kizáráshoz vezethetnek;

b)az egészségügyi és jólléti kockázatok közé tartozik a kiskorúak mentális, érzelmi vagy fizikai jóllétének esetleges károsodása. Például az online platformok használatával vagy túlzott használatával kapcsolatos fokozott elhízás/anorexia és mentális egészségügyi problémák, amelyek egyes esetekben negatív hatásokkal járhatnak a kiskorúak fizikai és mentális egészségére és jóllétére nézve, mint például a függőség, a depresszió, a szorongásos zavarok, az alvászavarok és a társadalmi elszigetelődés;  

c)a magánélet védelmével és az adatvédelemmel kapcsolatos további kockázatok a kiskorúakra vonatkozó információkhoz való hozzáférésből, valamint azon földrajzi helymeghatározási funkciók jelentette veszélyből erednek, amelyeket a ragadozók a kiskorúak felkutatására és megközelítésére használhatnak fel. 

101.Az egyéb átfogó kockázatok ( 105 ) a következőket is magukban foglalhatják:

a)további biztonsági és védelmi kockázatok kapcsolódnak a kiskorúak biztonságához, különösen a fizikai biztonsághoz, valamint valamennyi kiberbiztonsági kérdéshez; 

b)a visszaélés kockázata az online platformmal vagy annak funkcióival való visszaélésből eredő, a kiskorúakat érintő kockázatokhoz vagy veszélyekhez kapcsolódik.

(1) ()    Ebben az iránymutatásban a „gyermek”, a „gyermekek” és a „kiskorú” kifejezés 18 év alatti személyekre vonatkozik.

(2) ()    Ebben az iránymutatásban a „gyám” kifejezés a szülői felelősséget gyakorló személyekre vonatkozik.

(3) ()    A jogellenes online tartalom magában foglalja többek között a tiltott kábítószer-kereskedelmet ábrázoló tartalmakat, a terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmakat, valamint a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat. Azt, hogy mi minősül jogellenes online tartalomnak, nem az (EU) 2022/2065 rendelet (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet), hanem más uniós vagy nemzeti szintű jogszabályok határozzák meg.

(4) ()    Az OECD által kidolgozott keretrendszeren alapuló, a kiskorúakat az online platformok használata során fenyegető kockázatok tipológiáját ezen iránymutatás I. melléklete tartalmazza.

(5) ()    Lásd az életkor-ellenőrzésről szóló 6.1. szakaszt.

(6) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet), (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(7) ()    (EU) 2016/679 rendelet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (GDPR), (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(8)

()    Az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikke értelmében az „online platform” olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, kivéve, ha ez a tevékenység egy másik szolgáltatás kisebb vagy kizárólag kiegészítő eleme, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely objektív és technikai okokból nem használható az említett másik szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás másik szolgáltatásba való integrációja nem a rendelet alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál.

(9) ()    A 2003/361/EK ajánlás fogalommeghatározása szerint a kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely 50-nél kevesebb főt foglalkoztat, és amelynek éves árbevétele és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t. A mikrovállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb mint 10 főt alkalmaz, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlege nem haladja meg a 2 millió EUR-t. A Bizottság itt emlékeztet az (EU) 2022/2065 rendelet (10) preambulumbekezdésére, amely kimondja, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet nem érinti a 2010/13/EU irányelvet. A fent említett irányelv előírja a videomegosztóplatform-szolgáltatók számára – függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásoknak minősülnek-e –, hogy életkor-ellenőrző rendszereket hozzanak létre és működtessenek a videomegosztó platformok felhasználói számára azon tartalmak tekintetében, amelyek károsak lehetnek a kiskorúak fizikai vagy szellemi fejlődésére.

(10) ()    Ez magában foglalja az (EU) 2022/2065 rendelet következő rendelkezéseiben foglalt kötelezettségeket: a szerződési feltételekről szóló 14. cikk, a bejelentési-cselekvési mechanizmusokról, illetve az indokolásról szóló 16. és 17. cikk, az online interfészek tervezéséről és kialakításáról szóló 25. cikk, az átláthatóságról szóló 15. és 24. cikk, a hirdetésekről szóló 26. cikk, az ajánlórendszerekről szóló 27. cikk és a szabványokról szóló 44. cikk.

(11) ()    Ez magában foglalja többek között az (EU) 2022/2065 rendelet következő rendelkezéseit: a kockázatértékelésről és a kockázatcsökkentésről szóló 34. és 35. cikk, az ajánlórendszerekről szóló 38. cikk, az adatokhoz való hozzáférésről és az adatok vizsgálatáról szóló 40. cikk, valamint a 44. cikk j) pontja a kiskorúak online védelmét szolgáló célzott intézkedésekre vonatkozó szabványokról.

(12) ()    Ez magában foglalja többek között a kockázatértékelésről és kockázatcsökkentésről szóló 34. és 35. cikket, az ajánlórendszerekről szóló 38. cikket, valamint az adatokhoz való hozzáférésről és az adatok vizsgálatáról szóló 40. cikket.

(13)

()    Ez magában foglalja a gyermekbarát internetre vonatkozó stratégiát (BIK+), a 2010/13/EU irányelvet (a továbbiakban: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv), az (EU) 2024/1689 rendeletet (a továbbiakban: a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály), az (EU) 2016/679 rendeletet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet), a gyermekek szexuális bántalmazása és szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemről szóló 2011/93/EU irányelvet, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvet (a továbbiakban: TKGY), az európai digitális személyiadat-tárcát és a rövid távú életkor-ellenőrzési megoldást, az internetes zaklatás elleni, küszöbönálló cselekvési tervet, a közösségi média jóllétre gyakorolt szélesebb körű hatásainak uniós szintű vizsgálatát, az európai belső biztonsági stratégiát, a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó uniós ütemtervet, az uniós internetfórumot, a gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégiát és az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiát (2021–2025). Továbbá az (EU) 2022/2065 rendelet nem érinti a fogyasztóvédelemre és a termékbiztonságra vonatkozó uniós jogot, beleértve az (EU) 2017/2394 és az (EU) 2019/1020 rendeletet, valamint a 2001/95/EK és a 2013/11/EU irányelvet. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv, nevezetesen annak 5–9. cikke a kiskorúakat is védi, és például az I. melléklet 28. pontja tiltja a reklámban a gyermekek közvetlen felszólítását a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott termékeket. A Bizottság emlékeztet továbbá az Európai Bizottság által végzett, a digitális méltányosságra vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jog célravezetőségi vizsgálatára.  

(14) ()    Az ebben az iránymutatásban meghatározott intézkedések bármelyikének elfogadása és végrehajtása nem vonja maga után az általános adatvédelmi rendeletnek vagy bármely más alkalmazandó adatvédelmi jogszabálynak való megfelelést. Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének való megfelelés megállapítása során ezért a Bizottság arra ösztönzi a felelős hatóságokat, hogy működjenek együtt az adatvédelmi hatóságokkal.

(15) ()    A Bizottság az iránymutatást alapos másodelemzést végezve, az érdekelt felek visszajelzéseit véleményezési felhívás, munkaértekezletek és célzott nyilvános konzultáció keretében összegyűjtve dolgozta ki. A Bizottság a folyamatok során az algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központ szakértelmére is támaszkodott. Ezen túlmenően a Bizottság konzultált a fiatalokkal, többek között a „gyermekbarát internet” ifjúsági nagyköveteivel, és hét tagállamban gyermekek részvételével fókuszcsoportokat szervezett a Safer Internet Központok támogatásával.

(16) ()    Ez magában foglalja például a 13. lábjegyzetben hivatkozott irányelveket és rendeleteket, valamint az Európai Adatvédelmi Testület előkészületben lévő iránymutatását a kiskorúak személyes adatainak az (EU) 2016/679 rendelettel (GDPR) összhangban történő kezeléséről.

(17) ()    An Coimisiún um Chosaint Sonraí. (2021). Fundamentals for a child-oriented approach to data processing (Az adatkezelés gyermekközpontú megközelítésének alapjai). Elérhető a következő címen: https://www.dataprotection.ie/sites/default/files/uploads/2021-12/Fundamentals%20for%20a%20Child-Oriented%20Approach%20to%20Data%20Processing_FINAL_EN.pdf; Coimisiún na Meán. (2024). Online safety code (Online biztonsági szabályzat). Elérhető a következő címen: https://www.cnam.ie/app/uploads/2024/11/Coimisiun-na-Mean-Online-Safety-Code.pdf; IMY (a magánélet védelmével foglalkozó svéd hatóság). (2021). The rights of children and young people on digital platforms (A gyermekek és a fiatalok jogai a digitális platformokon). Elérhető a következő címen: https://www.imy.se/en/publications/the-rights-of-children-and-young-people-on-digital-platforms/; A Belügyekért és Királysági Kapcsolatokért Felelős Holland Minisztérium. (2022). Code for children's rights (Gyermekjogi kódex). Elérhető a következő címen: https://codevoorkinderrechten.waag.org/wp-content/uploads/2022/02/Code-voor-Kinderrechten-EN.pdf CNIL. (2021). CNIL publishes 8 recommendations to enhance protection of children online (A CNIL 8 ajánlást tesz közzé a gyermekek online védelmének fokozása érdekében). Elérhető a következő címen: https://www.cnil.fr/en/cnil-publishes-8-recommendations-enhance-protection-children-online; Unabhängiger Beauftragter für Fragen des sexuellen Kindesmissbrauchs. (dátummegjelölés nélkül), Rechtsfragen Digitales. Elérhető a következő címen: https://beauftragte-missbrauch.de/themen/recht/rechtsfragen-digitales; CEN-CENELEC (2023) Workshop Agreement 18016 Age Appropriate Digital Services Framework (18016. sz. munkaértekezleten kötött megállapodás: Az életkornak megfelelő digitális szolgáltatások keretrendszere). Elérhető a következő címen: https://www.cencenelec.eu/media/CEN-CENELEC/CWAs/ICT/cwa18016_2023.pdf ; OECD. (2021). Children in the digital environment - Revised typology of risks (Gyermekek a digitális környezetben – A kockázatok felülvizsgált tipológiája). Elérhető a következő címen: https://www.oecd.org/en/publications/children-in-the-digital-environment_9b8f222e-en.html.

(18) ()    Ezeket a jogokat az Egyesült Nemzetek Gyermekjogi Bizottsága a digitális környezet tekintetében a 25. sz. általános kommentárjában fejti ki. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala. (2021). Az ENSZ 25. sz. általános kommentárja (2021) a gyermekek jogainak digitális környezetben való érvényesüléséről. Elérhető a következő címen: https://www.ohchr.org/en/documents/general-comments-and-recommendations/general-comment-no-25-2021-childrens-rights-relation.

(19) ()    A gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz (a Charta 24. cikke).

(20) ()    A gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Ezeket a véleményeket az őket érintő kérdésekben életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni (a Charta 24. cikke).

(21) ()    E tekintetben a Bizottság emlékeztet az akadálymentesség fontosságára, többek között a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: a honlapok akadálymentesítéséről szóló irányelv) szabályozottak szerint, valamint a gyermekek részvételének fontosságára a gyermekeket érintő valamennyi online biztonsági, védelmi és adatvédelmi intézkedés tervezése, végrehajtása és értékelése során.

(22) ()    Az általános adatvédelmi rendelet 25. cikke szerint a kiskorúak személyes adatait kezelő gazdasági szereplőknek már most is megfelelő szervezési és technikai intézkedéseket kell végrehajtaniuk az érintettek jogainak védelme érdekében (beépített és alapértelmezett adatvédelem). Ezt a kötelezettséget a tagállamok hatóságainak kell betartatniuk az általános adatvédelmi rendelet 51. cikkével összhangban. Lásd az Európai Adatvédelmi Testület beépített és alapértelmezett adatvédelemről szóló 4/2019. sz. iránymutatásának 25. cikkét. Elérhető a következő címen: https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/guidelines/guidelines-42019-article-25-data-protection-design-and_hu.

(23) ()    OECD (2024), Towards Digital Safety by Design for Children (Beépített digitális biztonság a gyermekek számára). Elérhető a következő címen: https://doi.org/10.1787/c167b650-en.

(24) ()    Ehhez előnyben kell részesíteni azokat a jellemzőket, funkcionalitásokat, tartalmakat vagy modelleket, amelyek összeegyeztethetők a gyermekek formálódó képességeivel, valamint figyelembe kell venni a társadalmi-kulturális különbségeket. Az életkornak megfelelő tervezés alapvető fontosságú a gyermekek magánéleti védelme és biztonsága szempontjából: például az életkornak megfelelő tájékoztatás nélkül előfordulhat, hogy a gyermekek nem képesek megérteni, használni vagy élvezni a magánélet védelmét vagy a biztonságot szolgáló elemeket, beállításokat vagy egyéb eszközöket. CEN-CENELEC (2023) Workshop Agreement 18016 Age Appropriate Digital Services Framework (18016. sz. munkaértekezleten kötött megállapodás: Az életkornak megfelelő digitális szolgáltatások keretrendszere), elérhető a következő címen: https://www.cencenelec.eu/media/CEN-CENELEC/CWAs/ICT/cwa18016_2023.pdf; Életkor és fejlődési stádiumok, többek között a holland gyermekvédelmi törvény mellékleteként. Elérhető a következő címen: https://codevoorkinderrechten.waag.org/wp-content/uploads/2022/02/Code-voor-Kinderrechten-EN.pdf. 

(25) ()    A gyermekjogi egyezmény 3. cikke; a Charta 24. cikke. A gyermek azon joga, hogy a gyermeket, a gyermekek meghatározott vagy meg nem határozott csoportját vagy általában a gyermekeket érintő, szóban forgó kérdésben való döntéshozatal során elsődleges szempontként értékeljék és vegyék figyelembe mindenek felett álló érdeküket. A gyermek mindenek felett álló érdekének meghatározását – amennyiben szükséges – nem a vállalkozásoknak kell elvégezniük, hanem annak az illetékes hatóságok intézkedésén kell alapulnia. LSE Digital Futures for Children (2024), The Best interest of the child in the digital environment (A gyermek mindenek felett álló érdekei a digitális környezetben). Elérhető a következő címen: https://www.digital-futures-for-children.net/digitalfutures-assets/digitalfutures-documents/Best-Interests-of-the-Child-FINAL.pdf.

(26) ()    Megkülönböztetésmentesség: A gyermekek jogai a Charta 21. cikke értelmében megkülönböztetés nélkül minden gyermekre vonatkoznak. A gyermekeknek a Charta 24. cikke szerinti jogai magukban foglalják a gyermekeknek a jóllétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát; a gyermekek véleményüket szabadon kifejezhetik. Az őket érintő ügyekben véleményüket életkoruknak és érettségüknek megfelelően figyelembe kell venni; a hatóságok és a magánintézmények gyermekekkel kapcsolatos tevékenységében a gyermek mindenek fölött álló érdekének kell az elsődleges szempontnak lennie. A gyermekek joga – mindenki máshoz hasonlóan – a Charta 2. cikke szerinti, élethez való jog, valamint a Charta 3. cikke szerinti, a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jog. A gyermekek jogait a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: CRC) is rögzíti és részletezi, amelyet valamennyi tagállam ratifikált.

(27) ()    A Bizottság emlékeztet különösen az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatására az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzéséhez és annak megállapításához, hogy az adatkezelés az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásában „valószínűsíthetően magas kockázattal jár”-e.

(28) ()    Jelentős változások például a felhasználói interakciót befolyásoló új funkciók bevezetése, az ajánlórendszerek, a fiókbeállítások, a moderálás, a jelentéstétel vagy más tervezési funkciók módosítása, amelyek érzékelhetően megváltoztatnák a gyermekek platformon szerzett tapasztalatait, továbbá az adatgyűjtési gyakorlatok változásai, az új felhasználói csoportokra való kiterjesztés, a generatív MI-eszközök integrálása, vagy az életkor-ellenőrzési intézkedésekkel vagy azok szolgáltatóival kapcsolatos változások.

(29) ()    UNICEF (2024). Children's rights impact assessment: A tool to support the design of AI and digital technology that respects children's right (Gyermekjogi hatásvizsgálat: A gyermekek jogait tiszteletben tartó mesterséges intelligencia és digitális technológia tervezését támogató eszköz). Elérhető a következő címen: https://www.unicef.org/childrightsandbusiness/workstreams/responsible-technology/D-CRIA; (2021) MO-CRIA: Child Rights Impact Self-Assessment Tool for Mobile Operators (Gyermekjogi önértékelési eszköz mobilszolgáltatók számára). Elérhető a következő címen: https://www.unicef.org/reports/mo-cria-child-rights-impact-self-assessment-tool-mobile-operators.

(30) ()    A Belügyekért és Királysági Kapcsolatokért Felelős Holland Minisztérium (BZK). (2024). Child Rights Impact Assessment (Gyermekjogi hatásvizsgálat – kitölthető formanyomtatvány). Elérhető a következő címen: https://www.nldigitalgovernment.nl/document/childrens-rights-impact-assessment-fill-in-document/.

(31) ()    Lásd különösen: a CEN-CENELEC (2023) Workshop Agreement 18016 Age Appropriate Digital Services Framework (18016. sz. munkaértekezleten kötött megállapodás: Az életkornak megfelelő digitális szolgáltatások keretrendszere) 14. fejezetét. Elérhető a következő címen: https://www.cencenelec.eu/media/CEN-CENELEC/CWAs/ICT/cwa18016_2023.pdf.

(32)

() Európai Bizottság: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága, Jogi és Digitális Technológiák Központja (eLaw), LLM, Raiz Shaffique, M. és van der Hof, S. (2024). Mapping age assurance typologies and requirements – Research report (Az életkor-ellenőrzési tipológiák és követelmények feltérképezése – Kutatási jelentés). Elérhető a következő címen: https://data.europa.eu/doi/10.2759/455338.

(33) ()    Uo.; CEN-CENELEC. (2023). Workshop Agreement 18016 Age Appropriate Digital Services Framework (18016. sz. munkaértekezleten kötött megállapodás: Az életkornak megfelelő digitális szolgáltatások keretrendszere): https://www.cencenelec.eu/media/CEN-CENELEC/CWAs/ICT/cwa18016_2023.pdf.

(34)

() A kockázatértékelésről szóló 5. szakaszban felvázolt kockázatértékelési és gyermekjogi hatásvizsgálati eszközök felülvizsgálata segítheti az online platformokat üzemeltető szolgáltatókat ezen értékelés elvégzésében.

(35) ()    Lásd az Európai Adatvédelmi Testület 1/2025. sz. nyilatkozatát az életkor ellenőrzéséről. Elérhető a következő címen: https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/statements/statement-12025-age-assurance_en

(36) ()    Ezek a kockázatok a kockázatoknak az 5. szakaszban ismertetett értékelésével azonosíthatók.

(37) ()    Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.) előírt tagállami kötelezettségekre és a műszakiszabály-tervezetekre vonatkozó, az említett irányelvben megállapított eljárásokra.

(38) ()    A Bizottság jelenleg tesztel egy uniós életkor-ellenőrzési megoldást annak érdekében, hogy megkönnyítse az életkornak az ezen iránymutatásban előírt előírásoknak megfelelő ellenőrzését az európai digitális személyiadat-tárca rendelkezésre állása előtt. Elképzelhető, hogy az ezen iránymutatásban meghatározott szabvánnyal összeegyeztethető egyéb megoldások a kereskedelmi forgalomban, illetve egyes tagállamokban elérhetők, más tagállamokban azonban nem. Az online platformot üzemeltető azon szolgáltatóknak, amelyek igazolják ezen körülmény fennállását, mindenképpen meg kell kezdeniük a 6.1.4. szakaszban foglalt kritériumoknak megfelelő életkor-ellenőrzési módszerek tesztelését és alkalmazását, amint az rendelkezésre áll. Ez az átmeneti időszak az uniós életkor-ellenőrzési megoldás bevezetésének fényében kiigazítható.

(39) ()    Az életkorbecslés különböző módszereinek áttekintése elérhető a következő dokumentumban: Európai Bizottság: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága, Jogi és Digitális Technológiák Központja (eLaw), LLM, Raiz Shaffique, M. és van der Hof, S. (2024) Mapping age assurance typologies and requirements – Research report (Az életkor-ellenőrzési tipológiák és követelmények feltérképezése – Kutatási jelentés) Elérhető a következő címen: https://data.europa.eu/doi/10.2759/455338.

(40) ()    A szolgáltatónak csak azt kell tudnia, hogy a felhasználó egy bizonyos korhatár felett vagy alatt van-e. Ez megvalósítható egy harmadik fél szolgáltató részvételén alapuló tokenizált megközelítéssel, amelyben a szolgáltató csak az életkor-ellenőrzési eljárás tényleges eredményét látja (pl. a korhatár „felett” vagy „alatt”). Egy harmadik fél szolgáltató életkor-ellenőrzést végez, és olyan „életkor-tokennel” látja el a felhasználót, amelyet a szolgáltatónak anélkül tud bemutatni, hogy újra igazolnia kellene életkorát. Az életkor-token tartalmazhatja a felhasználó különböző attribútumait, valamint az azzal kapcsolatos információkat, hogy mikor, hol és hogyan végezték el az életkor-ellenőrzést. Lásd még: az Európai Adatvédelmi Testület 1/2025. sz. nyilatkozata az életkor ellenőrzéséről. Elérhető a következő címen: https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/statements/statement-12025-age-assurance_en

(41) ()    A nem feltáró bizonyítás olyan protokoll, amelyben az egyik fél (a tanúsító) bizonyítani tudja a másik fél (a hitelesítő) számára, hogy egy adott állítás igaz, anélkül, hogy az állítás igazságának puszta tényén túl bármilyen információt továbbítana a hitelesítőnek.

(42) ()    Az (EU) 2024/1183 rendelettel módosított 910/2014/EU rendelet II. fejezetének 1. szakaszában előírtak szerint.

(43) ()    Az uniós referenciaszabvány a következő internetcímen érhető el: https://ageverification.dev.

(44) ()    Ezek a módszerek szorosan összhangban vannak az Európai Adatvédelmi Testületnek az életkor ellenőrzéséről szóló 1/2025. sz. nyilatkozata 34. pontjában foglalt felhívásával, amely olyan megoldásokat javasol, amelyek megakadályozzák az összekapcsolhatóságot és a profilalkotást. Ezeket a magánélet védelmét biztosító megközelítéseket a tudományos kutatások is támogatják, mivel azok méretezhetők, inkluzívak és hatékonyak a kiskorúakat érintő kockázatok minimalizálása szempontjából, az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett. Elérhető a következő címen: https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/statements/statement-12025-age-assurance_en

(45) ()    Amennyiben ezekben az esetekben az életkor ellenőrzését alkalmazzák, az nem érinti a szolgáltató külön kötelezettségeit, például azt, hogy fel kell mérnie, hogy a kiskorú fogyasztó elég idős-e ahhoz, hogy jogszerűen szerződést kössön. Ez a kiskorú lakóhelye szerinti tagállam alkalmazandó jogától függ.

(46) ()    Egyes esetekben a szolgáltató ellenőrizheti, hogy a kiskorút gyámja regisztrálta-e.

(47) ()    Ezek a kockázatok a kockázatoknak az 5. szakaszban ismertetett értékelésével azonosíthatók.

(48) ()    Az ebben az iránymutatásban szereplő valamennyi bevált és helytelen gyakorlat fiktív online platformokra hivatkozik.

(49) ()    A szolgáltató ezt a mechanizmust beépítheti a 20. cikk szerinti belső panaszkezelési rendszerébe. Lásd még e dokumentum 7.1. szakaszát.

(50) ()    A pontatlan életkor-ellenőrzés az olyan igénybe vevők kizárásához vezethet, akik mint ilyenek jogosultak lennének a szolgáltatás használatára, vagy lehetővé teheti a használatra nem jogosult igénybe vevők számára a szolgáltatáshoz való hozzáférést az alkalmazott életkor-ellenőrzési intézkedés ellenére.

(51) ()    A nem megfelelő életkor-ellenőrzés indokolatlan kockázatot jelenthet a szolgáltatás igénybe vevőinek az adatvédelemhez és a magánélethez való jogára nézve, míg az általános életkor-ellenőrzés a ténylegesen szükségesnél nagyobb mértékben korlátozhatja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

(52) ()    Lásd az (EU) 2022/2065 rendelet (71) preambulumbekezdését, amely kiemeli, hogy a szolgáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk az (EU) 2016/679 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt adattakarékosság elvét.

(53) ()    Lásd az Európai Adatvédelmi Testület 1/2025. sz., az életkor ellenőrzéséről szóló nyilatkozatának 2.3. és 2.4. pontját. Elérhető a következő címen: https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/statements/statement-12025-age-assurance_en

(54) ()    Európai Bizottság: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága, Jogi és Digitális Technológiák Központja (eLaw), LLM, Raiz Shaffique, M. és van der Hof, S. (2024) Mapping age assurance typologies and requirements – Research report (Az életkor-ellenőrzési tipológiák és követelmények feltérképezése – Kutatási jelentés) Elérhető a következő címen: https://data.europa.eu/doi/10.2759/455338.

(55) ()    Ez nem érinti az egyéb jogszabályokból, például az (EU) 2016/679 rendelet 12. cikkéből eredő további követelményeket.

(56) ()    A 6.1. szakaszban foglaltaknak megfelelően a Bizottság nem tekinti az önbevallást megfelelő életkor-ellenőrzési módszernek a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosításához az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(57)

() Willis, L. E. (2014). Why not privacy by default? (Miért nincs alapértelmezett adatvédelem?). Berkeley Technology Law Journal, 29(1), 61. Elérhető a következő címen: https://www.btlj.org/data/articles2015/vol29/29_1/29-berkeley-tech-l-j-0061-0134.pdf; Cho, H., Roh, S., & Park, B. (2019). Of promoting networking and protecting privacy: Effects of defaults and regulatory focus on social media users’ preference settings (A hálózatépítés előmozdítása és a magánélet védelme: Az alapértelmezett beállítások és a szabályozási fókusz hatásai a közösségi média felhasználóinak preferált beállításaira). Computers in Human Behavior, 101, 1-13. Elérhető a következő címen: https://doi.org/10.1016/j.chb.2019.07.001. A kiskorúak magánéleti védelmét vagy biztonságát veszélyeztető beállítások közé tartozik többek között a helymegosztás lehetővé tétele, a nyilvános profilra való átváltás, annak lehetővé tétele, hogy más felhasználók megtekinthessék ismerőseik vagy követőik listáját, a médiafájlok megosztásának lehetővé tétele, valamint az élő közvetítés indítása vagy az abban való részvétel.

(58) ()    A kiskorúak különböző életkorokban eltérő fejlődési szakaszokon mennek keresztül, és eltérő érettségi szinttel és értelmi képességgel rendelkeznek. Ezt többek között az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a gyermekek jogainak digitális környezetben való érvényesüléséről szóló, 2021. évi 25. sz. általános kommentárjának 19–21. pontja is elismeri. Elérhető egy gyakorlati táblázat az életkorról és fejlődési stádiumokról, többek között a holland gyermekvédelmi törvény mellékleteként, a következő címen: https://codevoorkinderrechten.waag.org/wp-content/uploads/2022/02/Code-voor-Kinderrechten-EN.pdf

(59) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2005/29/EK irányelv – többek között az I. mellékletének 7. pontjában – tiltja az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot, amely a fogyasztók azonnali döntéshozatalra kényszerítésének céljából hamisan azt állítja, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható, vagy csak különleges feltételek mellett, nagyon korlátozott ideig lesz kapható, és ezáltal megfosztja a fogyasztókat a tájékozott döntéshez szükséges időtől vagy alkalomtól.

(60) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet (a továbbiakban: a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) 50. cikkének (1) bekezdése szerint a természetes személyekkel való közvetlen interakcióra szánt MI-rendszerek szolgáltatói kötelesek biztosítani, hogy ezeket úgy tervezzék meg és fejlesszék ki, hogy az érintett természetes személyek tájékoztatást kapjanak arról, hogy egy MI-rendszerrel állnak interakcióban. Az ezen ajánlás alapján hozott intézkedéseket a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet 50. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében hozott intézkedésekkel összhangban és azok sérelme nélkül kell értelmezni, beleértve a saját felügyeleti és végrehajtási rendszerét is.

(61) ()    A Bizottság emlékeztet az (EU) 2024/1689 rendeletben (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) meghatározott, a tiltott mesterségesintelligencia-gyakorlatokról iránymutatásra.

(62) ()    E szakasz alkalmazásában a Bizottság emlékeztet arra, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének s) pontjával összhangban az ajánlórendszerek magukban foglalják a tartalmi ajánlások, termékajánlások, reklámajánlások, kapcsolatfelvételi ajánlások, a keresőkifejezések automatikus kiegészítése és az eredmények céljából használt rendszereket.

(63) ()    Munn, L. (2020). Angry by design: Toxic communication and technical architectures (Beépített harag: Mérgező kommunikációs és műszaki architektúrák). Humanities and Social Sciences Communications, 7(53). Elérhető a következő címen: https://doi.org/10.1057/s41599-020-00550-7; Milli, S. et al. (2025). Engagement, user satisfaction, and the amplification of divisive content on social media (Elkötelezettség, felhasználói elégedettség és a közösségi médiában megjelenő megosztó tartalmak felerősítése). PNAS Nexus, 4(3) pgaf062. Elérhető a következő címen: https://doi.org/10.1093/pnasnexus/pgaf062; Piccardi, T. et al. (2024). Social Media Algorithms Can Shape Affective Polarization via Exposure to Antidemocratic Attitudes and Partisan Animosity (A közösségi média algoritmusai az antidemokratikus attitűdöknek és a részrehajló ellenségeskedésnek való kitettség révén alakíthatják az érzelmi polarizációt). Elérhető a következő címen: 10.48550/arXiv.2411.14652; Harriger, J. A., Evans, J. L., Thompson, J. K., & Tylka, T. L. (2022). The dangers of the rabbit hole: Reflections on social media as a portal into a distorted world of edited bodies and eating disorder risk and the role of algorithms (A nyúlüreg veszélyei: gondolatok a közösségi médiáról, mint a szerkesztett testek torz világába vezető portálról, az étkezési zavarok kockázatáról és az algoritmusok szerepéről). Body Image, 41, 292-297. Elérhető a következő címen: https://doi.org/10.1016/j.bodyim.2022.03.007; Amnesty International. (2023). Driven into darkness: How TikTok’s ‘For You’ feed encourages self-harm and suicidal ideation (A sötétbe űzve: hogyan ösztönzi az önkárosítást és az öngyilkossági gondolatokat a TikTok „Neked” hírfolyama?). Elérhető a következő címen: https://www.amnesty.org/en/documents/pol40/7350/2023/en/; Hilbert, M., Ahmed, S., Cho, J., & Chen, Y. (2024). #BigTech @Minors: Social media algorithms quickly personalize minors’ content, lacking equally quick protection (Kiskorúak: a közösségimédia-algoritmusok gyorsan személyre szabják a kiskorúak tartalmát, de nem biztosítanak ugyanolyan gyors védelmet). Elérhető a következő címen: http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4674573. Sala, A., Porcaro, L., Gómez, E. (2024). Social Media Use and adolescents' mental health and well-being: An overall review (A közösségi média használata és a serdülők mentális egészsége és jólléte: Áttekintés), Computers in Human Behavior Reports, 14. kötet, 100404, ISSN 2451–9588. Elérhető a következő címen: https://doi.org/10.1016/j.chbr.2024.100404.

(64) ()    A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy más uniós vagy nemzeti jogszabályok befolyásolhatják az ajánlórendszerek kialakítását és működését a hatáskörükbe tartozó jogi érdekek védelmének biztosítása érdekében, ami hozzájárul a magánélet, a biztonság és az alapvető jogok magas szintű online védelméhez.

(65) ()    Az ajánlórendszerek rangsorolásakor például figyelembe kell venni a kiskorúak visszajelzéseit azon tartalmakról, tevékenységekről, személyekről, fiókokról vagy csoportokról, amelyek miatt kényelmetlenül érzik magukat, vagy amelyekből többet vagy kevesebbet szeretnének látni. Idetartoznak az olyan visszajelzések, mint a „Mutass ebből kevesebbet/többet”, „Nem akarom látni/Nem érdekel”, „Nem akarok látni ettől a fióktól származó tartalmat,” „Ettől kényelmetlenül érzem magamat”, „Rejtsd el ezt”, „Ez nem tetszik” vagy „Ez nem nekem való”. Lásd még a jelen iránymutatás 7.1. szakaszát a felhasználói jelentésekről, a visszajelzésekről és a panaszokról.

(66) ()    A kifejezésekre példák találhatók az online kábítószer-értékesítés elleni küzdelem tudáscsomagjában, amelyet az uniós internetfórum részeként dolgoztak ki, és amely több mint 3 500 kifejezést, emotikont és szlengkifejezést gyűjt össze, amelyeket a kábítószer-kereskedők használnak kábítószerek online értékesítésére – lásd: A kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó uniós ütemterv, COM/2023/641 final.

(67) ()     Lásd az (EU) 2022/2065 rendelet 27. cikkének (1) és (3) bekezdését.

(68) ()    Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 25. sz. általános kommentárja, 112. pont; UNICEF (2019). Discussion paper: Digital marketing and children’s rights (Vitaanyag: Digitális marketing és a gyermekek jogai). Elérhető a következő címen: https://www.unicef.org/childrightsandbusiness/media/256/file/Discussion-Paper-Digital-Marketing.pdf.

(69) ()    Ez megnehezíti számukra például a kereskedelmi és a nem kereskedelmi tartalmak megkülönböztetését, a kiskorúak számára vonzó vagy akár a játékban történő továbbhaladáshoz szükséges, játékon belüli vagy alkalmazáson belüli tartalom vásárlására irányuló társas nyomással szembeni ellenállást, vagy az alkalmazáson belüli fizetőeszközök valós valutaértékének, illetve annak megértését, hogy a legkívánatosabb tartalom, például a frissítések, térképek és avatárok kevésbé gyakran fordulhatnak elő az alkalmazáson belüli vagy játékon belüli randomizált vásárlások során, mint a kevésbé kívánatos tartalmak.

(70) ()    M. Ganapini, E. Panai (2023): An Audit Framework for Adopting AI-Nudging on Children (A mesterséges intelligencia általi ösztökélés gyermekekhez történő igazításának ellenőrzési kerete). Elérhető a következő címen: https://arxiv.org/pdf/2304.14338.

(71) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a rendelet nem érinti a 2010/13/EU irányelvet, a szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló uniós jogot, az (EU) 2021/784 rendeletet, az (EU) 2019/1148 rendeletet, az (EU) 2019/1150 rendeletet, a fogyasztóvédelemről és termékbiztonságról szóló uniós jogot (beleértve az (EU) 2005/29 irányelvet és a személyes adatok védelméről szóló uniós jogot), a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jogot, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jogot, valamint a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok gyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvet. Nem érinti továbbá a 2000/31/EK irányelv alkalmazását. Az (EU) 2022/2065 rendelet 91. cikke értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2025. november 17-ig értékelje e rendelet kölcsönhatását más jogi aktusokkal, különösen a fent említett jogi aktusokkal, és erről jelentést készítsen.

(72) ()    Az UNICEF erőforrásokat és iránymutatást biztosít a platformok számára a digitális marketing-ökoszisztémához kapcsolódóan, beleértve az UNICEF (2025) vitaanyagát a digitális marketingről és a gyermekek jogairól – Elérhető a következő címen: https://www.unicef.org/childrightsandbusiness/workstreams/responsible-technology/digital-marketing.

(73) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy például a kereskedők számára a 2005/29/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése tiltja, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazzanak, az irányelv I. mellékletének 28. pontja pedig tiltja a gyermekek közvetlen felszólítását a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy így tegyenek. Ez a kereskedelmi magatartás minden körülmények között tisztességtelennek minősül.

(74) ()    A Gyermekjogi Bizottságnak a gyermekek jogainak a digitális környezetben való érvényesüléséről szóló 25. sz. általános kommentárja (2021) előírja, hogy a „gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődlegesen szem előtt tartani a gyermekeknek szóló és számukra elérhető reklámok és marketing szabályozása során. A szponzorálást, a termékmegjelenítést és a kereskedelmi alapú tartalom minden egyéb formáját egyértelműen meg kell különböztetni az összes többi tartalomtól, melyek egyike sem terjeszthet nemi vagy faji sztereotípiákat.”

(75) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ilyen MI-rendszerek az (EU) 2024/1689 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében tiltott gyakorlatnak minősülhetnek, ha oly módon használják ki a gyermekek sebezhetőségét, amely jelentős kárt okoz, vagy észszerű valószínűséggel okozhat jelentős kárt. Az ezen ajánlás értelmében hozott intézkedéseknek túl kell mutatniuk az említett tilalom alkalmazásának megakadályozására hozott intézkedéseken. Az (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében hozott intézkedések felügyeletéért és végrehajtásáért továbbra is az említett rendelet szerinti illetékes hatóságok felelősek.

(76) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2005/29/EK irányelv 6. és 7. cikke szerint a kereskedelmi elem közzétételének egyértelműnek és megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve azt a médiumot, amelyen a hirdetés történik, beleértve a kontextust, az elhelyezést, az időzítést, az időtartamot, a nyelvet vagy a célközönséget. Lásd még a 2005/29/EK irányelv értelmezéséhez és alkalmazásához nyújtott iránymutatást .

(77) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2005/29/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdése és I. mellékletének 22. pontja értelmében tilos annak valótlan állítása, vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a kereskedő nem a saját kereskedésével, vállalkozásával, mesterségével vagy szakmájával kapcsolatos célból jár el, vagy a hamis módon fogyasztóként való fellépés. Emlékeztet továbbá a 2010/13/EU irányelvre, amely tiltja, hogy a kiskorúakat közvetlenül egy termék vagy szolgáltatás megvásárlására vagy bérbevételére buzdítsák, arra bátorítsák őket, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott termék vagy szolgáltatás megvásárlására, és kihasználják a kiskorúak szüleik, tanáraik és más személyek iránti különleges bizalmát. Az (EU) 2022/2065 rendelet (10) preambulumbekezdése szerint a rendelet nem érinti a fogyasztóvédelemről szóló uniós jogot, beleértve a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29 irányelvet.

(78) ()    A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy a 2010/13/EU irányelv előírja, hogy a videómegosztó platformoknak rendelkezniük kell egy funkcióval annak kinyilvánítására, hogy a feltöltött tartalom audiovizuális kereskedelmi közleményeket tartalmaz.

(79) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy a virtuális fizetőeszköz fogalmát a pénzmosás elleni küzdelemről szóló (EU) 2018/843 irányelv határozza meg.

(80) ()    Az ezen ajánlásban alkalmazott példa nem sérti a játékon belüli pénznemek hatályos uniós jogban szereplő jogi besorolását vagy meghatározását és/vagy annak az ilyen eszközök használatának következményeivel kapcsolatos értelmezését.

(81) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének 20. pontja tiltja termék „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírását, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségén felül bármit is fizetnie kell.

(82) ()    Az (EU) 2022/2065 rendelet 25. cikkében foglaltaknak megfelelően. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 25. cikk (2) bekezdése szerint a 25. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom nem alkalmazandó a 2005/29/EK irányelv vagy az (EU) 2016/679 rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatokra.

(83) ()    Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2005/29/EK irányelv – többek között az I. mellékletének 7. pontjában – tiltja azt a gyakorlatot, amely a fogyasztók azonnali döntéshozatalra kényszerítésének céljából hamisan azt állítja, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható, vagy csak különleges feltételek mellett, nagyon korlátozott ideig lesz kapható, és ezáltal megfosztja a fogyasztókat a tájékozott döntéshez szükséges időtől vagy alkalomtól. Ezáltal a kereskedők számára tilos a szűkösségre építő technikák alkalmazása.

(84) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy játékok esetében a 2005/29/EK irányelv 8. és 9. cikke értelmében a kereskedők nem használhatják ki a viselkedési torzításokat, és nem vezethetnek be olyan manipulatív elemeket, mint például a játékon belüli ajánlatok időzítése (mikrotranzakciók felkínálása a játék kritikus pillanataiban), valamint a vizuális és akusztikai hatások használata a játékosra gyakorolt indokolatlan nyomásgyakorlás érdekében.

(85) ()    A megbízható bejelentők olyan szervezetek, amelyek különleges szakértelemmel és hozzáértéssel rendelkeznek a jogellenes tartalmak bizonyos típusainak észlelésében, és az általuk a kijelölt szakterületükön tett bejelentéseknek elsőbbséget kell élvezniük, és azokról az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül dönteniük kell. A megbízható bejelentő státuszt annak a tagállamnak a digitális szolgáltatási koordinátora ítéli oda, amelyben a szervezet letelepedett, feltéve, hogy a szervezet bizonyította szakértelmét, hozzáértését, az online platformoktól való függetlenségét, valamint a bejelentések benyújtásával kapcsolatos gondosságát, pontosságát és objektivitását.

(86) ()    A Bizottság emlékeztet arra, hogy az ilyen MI-rendszerek az (EU) 2024/1689 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében tiltott gyakorlatnak minősülhetnek, ha oly módon használják ki a gyermekek sebezhetőségét, amely jelentős kárt okoz, vagy észszerű valószínűséggel okozhat jelentős kárt. Az ezen ajánlás értelmében hozott intézkedéseknek túl kell mutatniuk az említett tilalom alkalmazásának megakadályozására hozott intézkedéseken. Az (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikke (1) bekezdésének való megfelelés érdekében hozott intézkedések felügyeletéért és végrehajtásáért továbbra is az említett rendelet szerinti illetékes hatóságok felelősek.

(87) ()    Lásd az (EU) 2022/2065 rendelet 8. cikkét.

(88) ()    Azzal kapcsolatban, hogy ezek az információk hogyan befolyásolják a szolgáltató ajánlórendszereit, lásd ezen iránymutatás 6.5.2. szakaszát.

(89) ()    Az e szakasz fennmaradó részében a „panaszra” vagy „panaszokra” való hivatkozások magukban foglalják a felhasználó életkorárnak szolgáltató általi felmérése ellen benyújtott panaszokat, valamint az (EU) 2022/2065 rendelet 20. cikkében említett döntések ellen benyújtott panaszokat. Az (EU) 2022/2065 rendelet 20. cikke előírja az online platformot üzemeltető szolgáltatók számára, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltató által hozott négy típusú döntéssel szemben biztosítsanak hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára egy hatékony belső panaszkezelési rendszerhez. Ezek a következők: a) az információ esetleges eltávolítására, hozzáférhetőségének megszüntetésére vagy láthatóságának korlátozására vonatkozó döntés; b) a szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott szolgáltatás esetleges részleges vagy teljes felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó döntések; c) a szolgáltatás igénybe vevője fiókjának esetleges felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó döntések; valamint d) a szolgáltatás igénybe vevője által nyújtott információhoz kapcsolódó monetizálás esetleges felfüggesztésére, megszüntetésére vagy más módon történő korlátozására vonatkozó döntések.

(90) ()    Ilyenek például a Safer Internet Központok és az INHOPE hálózatok vagy más nemzeti gyermeksegélyvonalak részét képező segélyvonalak, például a https://childhelplineinternational.org/.

(91) ()    Az UNICEF érdekelt felek gyermekekkel való együttműködéséről szóló kiemelt iránymutatása konkrét lépéseket kínál a gyermekek felelősségteljes részvételi tevékenységeivel kapcsolatban. UNICEF (2025). Spotlight guidance on best practices for stakeholder engagement with children in D-CRIAs (Kiemelt iránymutatás az érdekelt felek gyermekekkel való együttműködésének bevált gyakorlatairól a D-CRIA-kban). Elérhető a következő címen: https://www.unicef.org/childrightsandbusiness/media/1541/file/D-CRIA-Spotlight-Guidance-Stakeholder-Engagement.pdf.

(92) ()    Ez a megközelítés összhangban van a gyermekbarát internetre vonatkozó stratégiával (BIK+), amely hangsúlyozza a tudatosság és az oktatás fontosságát az online biztonság előmozdításában, és e tekintetben támogatja az (EU) 2022/2065 rendelet végrehajtását. Emellett az egyes tagállamokban létrehozott Safer Internet Központok bizonyítják a figyelemfelkeltő erőfeszítések értékét az online veszélyek és kockázatok megelőzése és az azokra való reagálás terén.

(93) ()    Ez a képzés kiterjedhet például a gyermekek jogaira, a kiskorúak online magánéleti védelmét és biztonságát érintő kockázatokra és veszélyekre, valamint a hatékony megelőzési, reagálási és kockázatcsökkentési gyakorlatokra.

(94)

()    An Coimisiún um Chosaint Sonraí. (2021). Fundamentals for a child-oriented approach to data processing (Az adatkezelés gyermekközpontú megközelítésének alapjai). Elérhető a következő címen: https://www.dataprotection.ie/sites/default/files/uploads/2021-12/Fundamentals%20for%20a%20Child-Oriented%20Approach%20to%20Data%20Processing_FINAL_EN.pdf; Coimisiún na Meán. (2024). Online safety code (Online biztonsági szabályzat). Elérhető a következő címen: https://www.cnam.ie/app/uploads/2024/11/Coimisiun-na-Mean-Online-Safety-Code.pdf; IMY (a magánélet védelmével foglalkozó svéd hatóság). (2021). The rights of children and young people on digital platforms (A gyermekek és a fiatalok jogai a digitális platformokon). Elérhető a következő címen: https://www.imy.se/en/publications/the-rights-of-children-and-young-people-on-digital-platforms/; A Belügyekért és Királysági Kapcsolatokért Felelős Holland Minisztérium. (2022). Code for children's rights (Gyermekjogi kódex). Elérhető a következő címen: https://codevoorkinderrechten.waag.org/wp-content/uploads/2022/02/Code-voor-Kinderrechten-EN.pdf ; CNIL. (2021). CNIL publishes 8 recommendations to enhance protection of children online (A CNIL 8 ajánlást tesz közzé a gyermekek online védelmének fokozása érdekében). Elérhető a következő címen: https://www.cnil.fr/en/cnil-publishes-8-recommendations-enhance-protection-children-online; Unabhängiger Beauftragter für Fragen des sexuellen Kindesmissbrauchs. (dátummegjelölés nélkül), Rechtsfragen Digitales. Elérhető a következő címen: https://beauftragte-missbrauch.de/themen/recht/rechtsfragen-digitales.

(95) ()    CEN-CENELEC (2023) Workshop Agreement 18016 Age Appropriate Digital Services Framework (18016. sz. munkaértekezleten kötött megállapodás: Az életkornak megfelelő digitális szolgáltatások keretrendszere); OECD. (2021). Children in the digital environment - Revised typology of risks (Gyermekek a digitális környezetben – A kockázatok felülvizsgált tipológiája). https://www.oecd.org/en/publications/children-in-the-digital-environment_9b8f222e-en.html.

(96) ()    A gyermekek online részvételének feltételeire vonatkozó P2089.2TM szabvány eljárásokat és gyakorlatokat biztosít olyan szerződési feltételek kidolgozására, amelyek segítik a gyermekek jogainak védelmét a digitális térben.

(97) ()    A Bizottság emlékeztet továbbá a 2010/13/EU irányelv 28b. cikkében foglalt azon követelményekre, amelyek szerint a videómegosztóplatform-szolgáltatóknak meg kell védeniük a kiskorúakat az olyan műsorszámoktól, felhasználó által létrehozott videóktól és audiovizuális kereskedelmi közleményektől, amelyek károsíthatják a fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket. Ezeket a követelményeket 2026. december 19-ig értékelni kell és adott esetben felül kell vizsgálni.

(98) ()    Amint az ezen iránymutatás bevezetésében is szerepel, az (EU) 2022/2065 rendelet egyes rendelkezései, többek között a 14. cikk (5) és (6) bekezdése további kötelezettségeket rónak az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatókra. Amennyiben az abban foglalt kötelezettségek a 28. cikk (1) bekezdése értelmében a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára is vonatkoznak, ez az iránymutatás ezekre a rendelkezésekre épül.

(99) ()    Például a digitális szolgáltatási feltételek adatbázisában való közzétételükkel: https://platform-contracts.digital-strategy.ec.europa.eu/.

(100) ()    Amint az az ezen iránymutatás hatályát ismertető szakaszban is szerepel (2. szakasz), az (EU) 2022/2065 rendelet egyes rendelkezései, többek között a III. fejezet 5. szakasza további kötelezettségeket rónak az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra. Amennyiben az abban foglalt kötelezettségek a 28. cikk (1) bekezdése értelmében a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára is vonatkoznak, ez az iránymutatás ezekre a rendelkezésekre épül, és az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók nem várhatják el, hogy az ezen iránymutatásban ismertetett intézkedések részleges vagy teljes elfogadása elegendő legyen az (EU) 2022/2065 rendelet III. fejezetének 5. szakasza szerinti kötelezettségeik teljesítésének biztosításához.

(101) ()    OECD. (2021). Children in the digital environment - Revised typology of risks (Gyermekek a digitális környezetben – A kockázatok felülvizsgált tipológiája). https://www.oecd.org/en/publications/children-in-the-digital-environment_9b8f222e-en.html

(102) ()    Livingstone, S., & Stoilova, M. (2021). The 4Cs: Classifying Online Risk to Children (A 4 C: A gyermekeket fenyegető online kockázatok osztályozása). (Co:RE Short Report Series on Key Topics) Hamburg: Leibniz-Institut für Medienforschung | Hans-Bredow-Institut (HBI); CO:RE - Children Online: Research and Evidence. https://doi.org/10.21241/ssoar.71817.

(103) ()    Lásd még a Bundeszentrale für Kinder- und Jugendmedienschutz (BzKJ) kockázatelemzését. (2022). Gefährdungsatlas. Digitales Aufwachsen. Vom Kind aus denken. Zukunftssicher handeln. Aktualisierte und erweiterte 2. Auflage. - Bundeszentrale für Kinder- und Jugendmedienschutz. Elérhető a következő címen: https://www.bzkj.de/resource/blob/197826/5e88ec66e545bcb196b7bf81fc6dd9e3/2-auflage-gefaehrdungsatlas-data.pdf.

(104) ()    OECD. (2021). Children in the digital environment - Revised typology of risks (Gyermekek a digitális környezetben – A kockázatok felülvizsgált tipológiája), 7. o. https://www.oecd.org/en/publications/children-in-the-digital-environment_9b8f222e-en.html.

(105) ()    Livingstone, S., & Stoilova, M. (2021). The 4Cs: Classifying Online Risk to Children (A 4 C: A gyermekeket fenyegető online kockázatok osztályozása). (Co:RE Short Report Series on Key Topics) Hamburg: Leibniz-Institut für Medienforschung | Hans-Bredow-Institut (HBI); CO:RE - Children Online: Research and Evidence. https://doi.org/10.21241/ssoar.71817.