1.

A KHV‑irányelv ( 2 ) nem első alkalommal foglalkoztatja a Bíróságot – éppen ellenkezőleg. ( 3 ) Mindamellett újabb és újabb kérdéseket vet fel.

2.

A jelen előzetes döntéshozatali eljárásban azt kell tisztázni, hogy a földgáz próbafúrások keretében történő próbakitermelése „földgáz kereskedelmi célú kitermelés[ének]” minősül‑e, amelyet egy küszöbérték elérése esetén kötelezően környezeti hatásvizsgálat alá kell vetni. Azt is meg kell vizsgálni, hogy hogyan alkalmazandó e küszöbérték, vagyis hogy különösen figyelembe kell‑e venni további fúrásokat és egyéb projekteket, és adott esetben melyeket.

3.

Ezenkívül foglalkozni kell annak értékelésével, hogy egy ilyen próbafúrást meg kell‑e vizsgálni mélyfúrásként azért, mert az a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorol.

4.

A 2. cikk (1) bekezdése a KHV‑irányelv célkitűzését rögzíti:

„A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek.”

5.

A KHV‑irányelv 4. cikkének (1)–(3) bekezdése és I–III. melléklete szabályozza részletesen, hogy mely projektek esetében kell környezeti hatásvizsgálatot végezni:

„(1)   […] az I. mellékletben felsorolt projekteket vizsgálatnak vetik alá az 5–10. cikkel összhangban.

(2)   A 2. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre, a tagállamok határozzák meg:

hogy a projektet alá kell‑e vetni az 5–10. cikknek megfelelő vizsgálatnak.

A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) és a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák.

(3)   Amikor a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálatot végeznek vagy küszöbértékeket, illetve szempontrendszert állapítanak meg, figyelembe veszik a III. mellékletben előírt lényeges kiválasztási szempontokat.”

6.

A KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontja a földgáz kitermelésére vonatkozik:

„Kőolaj és földgáz kereskedelmi célú kitermelése, ahol a kitermelt mennyiség meghaladja kőolaj esetében a napi 500 tonnát, földgáz esetében a napi 500000 m3‑t.”

7.

A II. melléklet 2. pontjának d) és e) alpontja is olyan lehetséges projekttípusokat nevez meg, amelyek kapcsolatban állhatnak a földgázfeltárással:

8.

Ezenkívül utalni kell a KHV‑irányelv II. melléklete 13. pontjának b) alpontjára is, amely a kifejlesztésre és tesztelésre vonatkozik:

„az I. mellékletben felsorolt, kizárólag vagy elsősorban új módszerek vagy termékek kifejlesztésére és tesztelésére szolgáló, és két évnél nem hosszabb ideig működő projektek.”

9.

A KHV‑irányelv III. melléklete tartalmazza végül a 4. cikk (3) bekezdésében említett, a II. mellékletben felsorolt projektekre vonatkozó kiválasztási kritériumokat:

„1. A projekt jellemzői:

A projektek jellemzőinél különösen a következőket kell figyelembe venni:

2. A projektek helye

A földrajzi területek környezeti érzékenységét, amelyekre a projektek valószínűleg hatással lesznek, különösen a következő pontok figyelembevételével kell értékelni:

10.

Ausztria az Umweltverträglichkeitsprüfungsgesetz 2000 (a környezeti hatásvizsgálatról szóló 2000. évi törvény) 1. melléklete 1. oszlopa 29. pontjának a) alpontjában úgy rendelkezett, hogy a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontja szerinti küszöbértékeket „fúrószondánként” kell betartani:

„Kőolaj vagy földgáz kitermelése, ahol a kitermelt mennyiség kőolaj esetében legalább 500 t/d fúrószondánként, a földgáz esetében legalább 500000 m3/d fúrószondánként”.

11.

A Mineralrohstoffgesetz 1999 (az ásványi nyersanyagokról szóló 1999. évi törvény) 1. §‑ának 1. és 2. pontja különbséget tesz a nyersanyagok feltárása és kitermelése között:

„1. § E szövetségi törvény értelmében

1.   »feltárás«: az ásványkincsek közvetett vagy közvetlen felkutatása, beleértve az ezzel összefüggő előkészítő tevékenységeket, valamint az ásványkincsek természetes előfordulásának és az azokat tartalmazó elhagyott hányóknak a fejtésre érdemes jelleg megállapítását szolgáló feltárása és megvizsgálása;

2.   »kitermelés«: az ásványkincsek kifejtése és az ezzel összefüggő előkészítő, járulékos és utólagos tevékenységek;

[…]”

12.

A nemzeti eljárásban az osztrák Marktgemeinde Straßwalchen és 59 lakója, köztük H. Kornhuber, (a továbbiakban: Marktgemeinde vagy Marktgemeinde Straßwalchen és társai) azt kifogásolják, hogy az osztrák Bundesminister für Wirtschaft, Familie und Jugend (szövetségi gazdasági, család‑ és ifjúságügyi miniszter) 2011. augusztus 29‑én kutatófúrást engedélyezett a Rohöl‑Aufsuchungs AG (a továbbiakban: RAG) számára a település területén.

13.

A megadott engedély kiterjed a fúrási hely és a megközelítési út kialakítására, a fúróberendezés felállítására és lebontására, a fúrási tevékenység elvégzésére, a próbaberendezés felállítására és lebontására, a próbamunkák elvégzésére, a fúróberendezéshez szükséges terület rendezésének és a rekultivációs intézkedéseknek az elvégzésére a megfelelő hozam hiánya esetén, a fúróberendezéshez szükséges terület rendezésének elvégzésére a fúrószonda jövőbeli helyének területén és a rekultivációs intézkedések elvégzésére a peremterülteken megfelelő hozam esetén. Az előrelátható fúrási mélység körülbelül 4150 m.

14.

Megfelelő hozam esetén az engedély kiterjed legfeljebb 1000000 m3 összmennyiségű földgáz próbakitermelésére is a fúrás gazdaságosságának megállapítása érdekében. Ennek keretében napi 150 000–250 000 m3‑t kell kitermelni. A kitermelt gázt ezt követően a fúrás helyének peremén elégetik. A magasnyomású földgázvezetékhez való csatlakozás nincs tervbe véve. Megfelelő hozam esetén ezenkívül (jóval kisebb mennyiségű) kőolaj és olajkísérő földgáz (maximum napi 150 m3, illetve 18900 m3) próbakitermelésére is sor kerül.

15.

Környezeti hatásvizsgálatot nem végeztek, mert nem földgáz vagy kőolaj kitermeléséről van szó, és nem áll fenn kapcsolat egyéb projektekkel.

16.

A RAG állítása szerint a fúrást időközben befejezték, anélkül, hogy kőolajat vagy földgázt tártak volna fel.

17.

Az alapeljárásban azonban a Marktgemeinde azt az álláspontot képviseli, hogy meg kellett volna vizsgálni a projekt környezetre gyakorolt hatásait. A Marktgemeinde többek között kifejti, hogy egyedül az ő területén több mint 30 fúrást végeztek, és további fúrásokat engedélyeztek. A település területén és környékén ezenkívül jelentős számú földgáztárolót és földgázvezetéket létesítettek.

18.

A Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság) ezért a következő kérdésekkel fordul a Bírósághoz:

Az első előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

19.

A Marktgemeinde Straßwalchen és társai, az Osztrák Köztársaság, a Rohöl‑Aufsuchungs AG, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, valamint az Európai Bizottság terjesztettek elő észrevételeket írásban és a 2014. szeptember 3‑i tárgyaláson.

20.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem arra irányul, hogy mindenképpen környezeti hatásvizsgálat alá kell‑e vetni a földgáz próbafúrás keretében történő próbakitermelését. Ezért először azt kell tisztázni, hogy e tekintetben a földgáz I. melléklet 14. pontja értelmében vett kereskedelmi célú kitermeléséről van‑e szó, majd hogy a kitermelés mennyisége vizsgálható‑e fúrószondánként az előírt küszöbérték elérése szempontjából, végül pedig hogy milyen egyéb projekteket kell figyelembe venni a környezeti hatásvizsgálat szükségességének vizsgálata során.

21.

Az első kérdéssel a Verwaltungsgerichtshof arra vár választ, hogy a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontjában szereplő „földgáz kereskedelmi célú kitermelése” fogalma magában foglalja‑e a földgáz olyan időbeli és mennyiségi szempontból korlátozott próbakitermelését, amelyet a földgáz huzamos kitermelése gazdaságossága megállapításának célját szolgáló kutatófúrási munka keretében végeznek.

22.

Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve a rendelkezés összefüggéseit és a kérdéses szabályozás célját. ( 4 ) Ezért nem bír jelentőséggel, hogy az osztrák jog hogyan határozza meg a kitermelés fogalmát.

23.

Ausztria és a RAG hangsúlyozzák, hogy a próbafúrás nem közvetlenül arra irányul, hogy a földgázt gazdasági hasznosítás céljából termeljék ki. A fúrás sokkal inkább csak annak feltárását szolgálja, hogy kitermelhető‑e – és milyen mennyiségben – földgáz egy gazdasági kezdeményezés keretében.

24.

Amint azt ezzel szemben Németország kifejti, a „kitermelés” fogalma az általános német szóhasználatban általánosságban ásványkincsek és nyersanyagok felhozatalát jelenti. Nem szükséges, hogy a kitermelt anyagok gazdaságilag hasznosíthatók legyenek, vagy hogy ilyen hasznosításukat tervezzék.

25.

Németország és a Bizottság arra is helyesen mutat rá, hogy a KHV‑irányelv angol és francia változata az „extraction” fogalmát használja, ( 5 ) amely még a kitermelés fogalmánál is kevésbé foglalja magában a kitermelt anyagok gazdasági hasznosítását. Nem léteznek olyan nyelvi változatok, amelyek szövegével összeegyeztethetetlen lenne a próbakitermelés.

26.

Az, hogy csak kereskedelmi célú kitermelésről lehet szó, szintén nem feltétlenül zárja ki a próbafúrás keretében történő próbakitermelést e projekttípus köréből. A próbakitermelés, mivel azért végzik, hogy felderítsék a kereskedelmi célú földgáz‑ és kőolaj‑kitermelés lehetőségét, szintén kereskedelmi célt szolgál. Más lenne a helyzet egy olyan próbakitermelés esetében, amely csak kutatást szolgál, gazdasági tevékenység előkészítését azonban nem.

27.

Ausztria és a RAG mindazonáltal kifejtik, hogy a bányászatban és a bányajogban szűkebben értelmezik a kitermelés fogalmát. Az csak a nyersanyagtermelésre vonatkozik, miközben a nyersanyagok kutatás keretében történő kiemelését a feltárás körébe sorolják. A jogalkotó e bányajogi jelentést vette alapul a KHV‑irányelv I. melléklete 14. pontjának megszövegezésekor.

28.

Ezen értelmezést támasztja alá a tengeri olaj‑ és gázipari tevékenységek biztonságáról szóló irányelv. ( 6 ) Az ugyanis a 2. cikk 15. és 16. pontjában különbséget tesz a feltárás és a termelés között, minek körében az utóbbi magában foglalja a kitermelést. Ebből következően a feltárás nem kitermelés. Az is amellett szól, hogy e különbségtétel a KHV‑irányelv szempontjából is releváns, hogy az elsőként említett irányelv (16) preambulumbekezdése értelmében a nyilvánosság részvételére vonatkozó meglévő jogszabályok – beleértve a KHV‑irányelvet is – nem terjednek ki különösen bizonyos feltáró műveletekre.

29.

A bányászati hulladékról szóló irányelv ( 7 ) szintén a feltárás és a kitermelés között fennálló különbségre enged következtetni. Az említett irányelv 3. cikkének 21. pontja ugyanis úgy határozza meg a „kutatás” fogalmát, hogy az a gazdaságilag hasznosítható ásványlelőhelyek felkutatása, beleértve a mintavételt, a teljes mintavételt, a fúrást és árkolást, de nem beleértve az ilyen lelőhelyeknek a kitermeléséhez szükséges bármely munkálatot, és semmilyen, egy már létező ásványinyersanyag‑kitermelő tevékenységgel közvetlenül együtt járó tevékenységet.

30.

Mindkét irányelvben közös, hogy a feltárás, illetve kutatás fogalmát külön határozzák meg annak szabályozási területük alá vonása érdekében. Ezért kifejezett szabályozás hiányában a KHV‑irányelv keretében is inkább kétségesnek tűnik a feltárás kitermelés körébe vonása.

31.

Mindamellett más jogszabályok fogalomelhatárolása nem alkalmazandó kötelezően a KHV‑irányelv projekttípusainak értelmezéséhez. Így a Bíróság úgy értelmezte a KHV‑irányelvben szereplő hulladékártalmatlanítás fogalmát, hogy az magában foglalja a hulladékhasznosítást, miközben a hulladékirányelv szigorúan különbséget tesz e két fogalom között. ( 8 ) Ha ugyanis a más jogszabályok általi elhatárolás idegen a környezetre gyakorolt hatásoktól, és a KHV‑irányelv nem hivatkozik kifejezetten másik jogszabályra, a KHV‑irányelv fogalmait e jogszabályoktól függetlenül és mindenekelőtt a projekt környezetre gyakorolt hatásaira tekintettel kell értelmezni. ( 9 ) Egyébként a KHV‑irányelvben szereplő hulladékártalmatlanítás fogalmának a hulladékirányelv szerinti jelentésre való korlátozása azzal járt volna, hogy a hulladékhasznosítás teljes mértékben kikerült volna a környezeti hatásvizsgálat hatálya alól.

32.

A jelen ügyben mindazonáltal nem olyan egyértelmű a helyzet, mint a hulladékártalmatlanítás és a hulladékhasznosítás megkülönböztetése esetében. A huzamos földgázkitermelés és a próbafúrás keretében történő próbakitermelés környezetre gyakorolt hatásai első pillantásra mindenekelőtt időtartamuk, valamint a kitermelt gáz hasznosítását szolgáló infrastruktúra tekintetében különböznek egymástól.

33.

Nem zárható ugyan ki, hogy mindenekelőtt a feltárás és a kitermelés esetében lényegesen nem különböző fúrás bír jelentőséggel a környezetre gyakorolt hatások súlyossága szempontjából. Éppen e tekintetben nincs azonban jelentős különbség a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontja értelmében vett földgázkitermelésre irányuló fúrások és egyéb mélyfúrások között, amelyeket a 4. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a II. melléklet 2. pontjának d) alpontja értelmében csak akkor kell vizsgálat alá vetni, ha jelentős hatást gyakorolhatnak a környezetre. ( 10 ) A fúrás ténye tehát nem szükségszerűen enged a földgáz kitermelésére következtetni.

34.

Mivel a kutatófúrás előreláthatólag rendszerint mélyfúrásnak minősül majd a KHV‑irányelv alkalmazásában, a földgázkitermelés fogalmát nem szükséges a bányajogi szóhasználaton túlra kiterjeszteni az ilyen hatások vizsgálatának biztosításához. Németország ugyanakkor nem tekinti egyértelműnek e projekttípus értelmezését, mivel a mélyfúrás fogalma nincs meghatározva. Az uniós jog e fogalmát sem konkretizálhatják azonban a tagállamok egyoldalúan, hanem azt önállóan és különösen a KHV‑irányelv céljaira tekintettel kell értelmezni.

35.

A feltárás és a kitermelés megkülönböztetése mellett szóló további rendszertani érv a napi küszöbértékek használata e projekttípusnak a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontjában szereplő meghatározásában. A napi küszöbérték azt sejteti, hogy a jogalkotó nem az átmeneti próbakitermelést, hanem a hosszabb időn át zajló kitermelési projekteket tartotta szem előtt. Jóllehet egy próbakitermelés is eltarthat több napig, amint azt a jelen ügyben vitatott engedély is mutatja, amely a kitermelés maximális összmennyiségét, valamint egy alacsonyabb napi maximális kitermelési mennyiséget határoz meg. A földgáz próbafúrás keretében történő próbakitermelése azonban jellegében eltér a huzamos kitermeléstől.

36.

Ezen érvek fényében azon állandó ítélkezési gyakorlatból sem vonható le eltérő következtetés, amely szerint a KHV‑irányelv alkalmazási területe a környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó kötelezettséget illetően kiterjedt, célja pedig nagyon széles körű. ( 11 )

37.

Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy nem a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontja értelmében vett „földgáz kereskedelmi célú kitermelés[éről]” van szó a földgáz olyan időbeli és mennyiségi szempontból korlátozott próbakitermelése esetében, amelyet a földgáz huzamos kitermelése gazdaságossága megállapításának célját szolgáló kutatófúrási munka keretében végeznek.

38.

A második kérdést arra az esetre válaszolom meg, ha a Bíróság nem értene egyet az első kérdésre adott válaszommal. A második kérdés arra vonatkozik, hogy lehetővé tesz‑e a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontja egy olyan nemzeti jogi szabályozást, amely a földgáz kitermelése esetén az I. melléklet 14. pontjában említett küszöbértékeket nem magához a kitermeléshez, hanem a „fúrószondánkénti kitermeléshez”, tehát az egyes fúrásokhoz köti.

39.

A KHV‑irányelv I. melléklete 14. pontjának szövege nem enged arra következtetni, hogy a küszöbértéket a fúrószondánkénti kitermelésre lehetne korlátozni. Már csak ezért is kétséges, hogy összeegyeztethető‑e e feltétel az irányelv kiterjedt alkalmazási területével és céljaival.

40.

Ezen túlmenően a KHV‑irányelv célja nem kerülhető meg a projektek felaprózódása által, és azok halmozott hatása figyelembevételének elmulasztása nem járhat azzal a következménnyel, hogy a projekteket összességükben kivonják a hatásvizsgálat alól, miközben azok együtt, a 2. cikk (1) bekezdése értelmében a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorolnak. ( 12 )

41.

Ennek megállapítására ugyan többnyire a KHV‑irányelv II. melléklete szerinti projektekkel összefüggésben került sor, ( 13 ) de az I. melléklet szerinti projektek sem aprózhatók fel úgy, hogy a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség megkerülésére kerüljön sor. ( 14 ) Amint azt a Marktgemeinde helyesen kifejti, az I. melléklet 14. pontja szerinti küszöbérték vizsgálatának a fúrószondánkénti kitermelésre való korlátozása éppen ilyen felaprózásra csábít.

42.

Nem kell dönteni a RAG azon ellenérvének elfogadhatóságáról, hogy az ilyen felaprózás gazdasági okokból kizárt. Ebben az esetben ugyanis nem jelentkezne különbség, ha nem az egyes fúrószondákat vennék alapul.

43.

Ausztria és a RAG arra hivatkozik ugyan, hogy az osztrák jog, pontosabban az UVP‑Gesetz 2000 (2000. évi KHV‑törvény) 3. §‑ának (2) bekezdése, megkívánja a halmozott hatások figyelembevételét. A Verwaltungsgerichtshof e rendelkezést mindazonáltal nem tette előzetes döntéshozatal iránti kérelme tárgyává.

44.

Ez nem is meglepő. Az Ausztria által ismertetett kumulációs szabályozás ugyanis – a KHV‑irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében és I. mellékletének 14. pontjában előírtakkal szemben – a küszöbérték több projekt általi elérése esetén nem feltétlenül keletkeztet környezeti hatásvizsgálati kötelezettséget. Vizsgálat elvégzésére sokkal inkább csak akkor kerül sor, ha az is megállapítást nyer, hogy jelentős, káros, zavaró vagy terhelő hatások várhatók. Az osztrák kumulációs szabályozás ezért legfeljebb a 4. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a II. melléklet végrehajtása eszközének tekinthető, ahol szükség van ilyen további megállapításokra.

45.

A KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontjával tehát ellentétes az olyan nemzeti jogi szabályozás, amely a földgáz kitermelése esetén a hivatkozott pontban említett küszöbértékeket a „fúrószondánkénti kitermeléshez” köti.

46.

A harmadik kérdéssel a Verwaltungsgerichtshof arra vár választ, hogy milyen egyéb projekteket kell figyelembe venni annak vizsgálatakor, hogy kell‑e környezeti hatásvizsgálatot végezni. Amennyiben e kérdés a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontjára vonatkozik, annyiban azt szintén csak arra az esetre válaszolom meg, ha a Bíróság az első kérdés megválaszolása során eltérő következtetésre jut.

47.

Mivel e kérdést csak az első kérdésre adandó igenlő válasz esetére teszi fel, a Verwaltungsgerichtshof nyilvánvalóan azt feltételezi, hogy a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség csak a KHV‑irányelv 4. cikkének (1) bekezdésén és I. mellékletének 14. pontján alapulhat, amely pont a földgáz kereskedelmi célú kitermelését érinti olyan esetben, ahol a kitermelt mennyiség meghaladja a napi 500000 m3‑t (ehhez lásd az 1. pontot). Az említett kötelezettség azonban az irányelv 4. cikkének (2) és (3) bekezdéséből, valamint II. melléklete 2. pontjának d) alpontjából is eredhet, amennyiben a próbafúrás a kitermelt mennyiségtől függetlenül mélyfúrásnak tekintendő. A Bíróságnak ezért e szemponttal is foglalkoznia kell annak érdekében, hogy a kérelemre hasznos választ adjon (ehhez lásd a 2. pontot). ( 15 )

48.

Ha a földgáz próbafúrás keretében történő próbakitermelése földgázkitermelésnek tekintendő, akkor azt a KHV‑irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és I. mellékletének 14. pontja alapján meg kell vizsgálni, ha a kitermelt mennyiség meghaladja a napi 500000 m3‑t. Mivel a kitermelt mennyiség nem állapítható meg egyes fúrószondánként, felmerül a kérdés, hogy hogyan kell kiszámítani azt.

49.

A Verwaltungsgerichtshof megemlíti minden, a település területén megkezdett fúrás figyelembevételének lehetőségét. Ezzel két olyan szempontot vet fel, amelyek a jelen összefüggésben jelentőséggel bírhatnak, mégpedig egyrészt a projektek, illetve részprojektek figyelembe veendő típusainak szempontját, másrészt azon terület körülhatárolásának szempontját, amelyen belül a projektek jelentőséggel bírnak. Ezen túlmenően egy harmadik szempontot is figyelembe kell venni, mégpedig az egyes részprojektek megvalósítása időpontjának szempontját.

50.

A Marktgemeinde úgy véli, hogy a különböző fúrószondákon kívül a földgázvezetékeket és ‑tárolókat is figyelembe kell venni.

51.

Ez az állítás azonban nem meggyőző. A környezeti hatásvizsgálati kötelezettséget a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontja keretében értékelve a földgázvezetékek és ‑tárolók nem juthatnak jelentőséghez. E létesítményeket ugyanis nem említi a hivatkozott rendelkezés. Azok a küszöbérték eléréséhez sem járulhatnak hozzá, mivel a vezetékekkel és tárolókkal nem termelnek ki földgázt. Sokkal inkább csak azt kell vizsgálni, hogy a földgáz kereskedelmi célú kitermelése meghaladja‑e a napi 500000 m3‑t, tehát – amint azt Németország és Lengyelország is kifejti – a fúrószondák, illetve fúrások által kitermelt mennyiség a releváns.

52.

Annak kérdése is felmerül, hogy mely fúrószondákat kell figyelembe venni a kitermelt mennyiség kiszámításakor.

53.

Lengyelországgal és a Bizottsággal egyet kell érteni abban, hogy a Verwaltungsgerichtshof által hivatkozott, a település területére való korlátozás nem megfelelő kritérium. A település területének ilyen közigazgatási jellegű körülhatárolása ugyanis nem feltétlenül függ össze a projekt vagy a projekt környezetre gyakorolt hatásai kiterjedésének körülhatárolásával. A település területe túl szűknek vagy túl tágnak bizonyulhat. Az alkalmasint ezenkívül csak részben esik egybe a projekt területével.

54.

Mivel a kitermelt mennyiség a projekt termelékenységét fejezi ki, sokkal meggyőzőbb az a lengyel javaslat, hogy a technológiai és geológiai szempontból egymáshoz kapcsolódó összes fúrást figyelembe vegyük. Németország ezt a kitermelőhely fogalmával írja le, és a Bizottság is e megközelítés felé hajlik akkor, amikor a projekt területi keretét funkcionálisan határozza meg.

55.

Az adott kitermelőhelyen végzett fúrások technológiai és geológiai kapcsolatának kritériumai a jelen eljárásban nem konkretizálhatók részletesebben, mivel nem állnak rendelkezésre a szükséges információk. Különösen nem dönthető el, hogy elfogadható‑e a RAG azon érve, hogy technológiai és geológiai szempontból minden fúrási projekt elkülönül minden egyéb projekttől. Ennek vizsgálata során mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy a KHV‑irányelv alkalmazási területe kiterjedt, célja pedig nagyon széles körű. ( 16 ) A technológiai és geológiai kapcsolattal szemben támasztott követelmények ezért nem lehetnek túl szigorúak, hanem különösen a fúrások környezetre gyakorolt együttes hatásainak lehetőségét is megfelelően figyelembe kell venniük.

56.

Figyelembe kell venni végül az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben nem említett időbeli kiterjedést is. A KHV‑irányelv I. melléklete 14. pontjának alkalmazásában ugyanis nem adhatók össze egyszerűen az adott kitermelőhelyen technológiai és geológiai szempontból egymáshoz kapcsolódó összes próbafúrás során kitermelt mennyiségek.

57.

Amint azt Németország megjegyzi, a napi 500000 m3‑es kitermelési küszöbérték a fúrások együttes értékelése esetén is inkább csak akkor érhető el, ha e fúrásokkal egyidejűleg, vagyis azonos napon, aknáznak ki földgázt.

58.

Amint azt az első kérdés szemlélteti, a próbafúrás keretében történő próbakitermelés azonban nemcsak mennyiségi, hanem időbeli szempontból is korlátozott. Ezért még nagyszámú próbafúrás esetén is inkább valószínűtlennek tűnik, hogy több ilyen fúrással egyidejűleg aknáznak ki próbaképpen földgázt. Ha e feltevés helytálló, akkor nem tűnik biztosnak, hogy a legfeljebb napi 250000 m3 mennyiség kitermelésére engedélyt kapott próbafúrások akár más próbafúrásokkal együtt is elérik a napi 500000 m3‑es küszöbértéket. Elképzelhető viszont, hogy a próbafúrás tekintetében engedélyezett kitermelési mennyiség a már folyamatban lévő, kitermelésre irányuló fúrásokkal együtt eléri a küszöbértéket. Ennek feltétele mindazonáltal a fúrások között fennálló technológiai és geológiai kapcsolat. A kérdést előterjesztő bíróság, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóságok feladata ennek konkrét ügybeli megvizsgálása.

59.

A harmadik kérdés jelen részére tehát azt a választ kell adni, hogy annak értékelésekor, hogy a földgáz kereskedelmi célú kitermelésére irányuló projekt során kitermelt mennyiség meghaladja‑e a KHV‑irányelv I. mellékletének 14. pontja szerinti napi 500000 m3‑es küszöbértéket, és ezért a projektet környezeti hatásvizsgálat alá kell‑e vetni, az adott kitermelőhelyen technológiai és geológiai szempontból egymáshoz kapcsolódó összes fúrás során egyidejűleg kitermelt mennyiséget kell figyelembe venni.

60.

A környezeti hatásvizsgálati kötelezettség azonban a KHV‑irányelv 2. cikkének (1) bekezdéséből, valamint 4. cikkének (2) és (3) bekezdéséből is eredhet, mivel a több mint 4000 m‑es fúrási mélységű próbafúrás az annak során kitermelt mennyiségtől függetlenül mindenképpen a II. melléklet 2. pontjának d) alpontja értelmében vett mélyfúrásnak tekintendő.

61.

A KHV‑irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak azokra a II. mellékletben felsorolt projektekre, amelyeknek jelentős ártalmas hatása van a környezetre, esetenkénti vizsgálattal vagy az általuk megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján kell meghatározniuk, hogy a projektet alá kell‑e vetni környezeti hatásvizsgálatnak.

62.

A küszöbértékek vagy szempontrendszer annak meghatározása érdekében történő megállapítását illetően, hogy a projektet alá kell‑e vetni környezeti hatásvizsgálatnak, a KHV‑irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja ugyan mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak. E mozgásteret azonban korlátozza az a 2. cikk (1) bekezdésében rögzített kötelezettség, hogy többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek esetében hatásvizsgálatot kell végezni. ( 17 )

63.

A környezeti hatásvizsgálat szükségessége tehát közvetlenül a KHV‑irányelv 2. cikkének (1) bekezdéséből, 4. cikkének (2) bekezdéséből és II. mellékletéből is eredhet, ha a projekt az említett melléklet hatálya alá tartozik, és jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. ( 18 ) A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak, amennyiben előttük a KHV‑irányelv II. mellékletének hatálya alá tartozó projektre vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújtottak be, különleges vizsgálatot kell lefolytatniuk annak eldöntése céljából, hogy az említett irányelv III. mellékletében foglalt szempontokra tekintettel ( 19 ) szükség van‑e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. ( 20 ) Ezenkívül az érdekelt magánszemélyek, illetve az egyéb érintett nemzeti hatóságok számára biztosítani kell, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság ezen, vizsgálatra vonatkozó kötelezettségét betartathassák, adott esetben akár bírói úton is. ( 21 )

64.

Annak értékeléséhez, hogy a mélyfúrás jelentős hatást gyakorolhat‑e a környezetre, a KHV‑irányelv 2. cikkének (1) bekezdése tartalmazza az első támpontokat. E rendelkezés értelmében ugyanis a vizsgálati kötelezettség azokra a projektekre vonatkozik, amelyek különösen a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorolnak. Nem vehető tehát kizárólag a kitermelt mennyiség alapul, hanem a projekt további jellemzőit, különösen annak elhelyezkedését is figyelembe kell venni. ( 22 )

65.

Eszerint nem zárható ki, hogy a konkrét eset körülményei, például a fúrás jellege vagy az érintett terület érzékenysége miatt már egyetlen mélyfúrás is várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre.

66.

Éppen a II. melléklet szerinti projektek esetében igaz mindazonáltal ezen túlmenően az, hogy több projekt halmozott hatása figyelembevételének elmulasztása a gyakorlatban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a projekteket összességükben kivonják a környezeti hatásvizsgálat alól, jóllehet azok együtt, a KHV‑irányelv 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorolnak. ( 23 ) A III. melléklet 1. pontja és 2. pontjának első francia bekezdése értelmében ugyanis az ilyen jellegű projektek értékelésekor figyelembe kell venni különösen a halmozott hatásokat és a meglévő földhasználatot.

67.

Ezért annak értékelésekor, hogy a projekt jelentős hatást gyakorolhat‑e a környezetre, olyan létesítményeket is figyelembe kell venni, amelyek ugyan nem minden esetben kapcsolódnak egy ilyen jellegű projekthez, azonban a konkrét esetben kapcsolódnak hozzá.

68.

A mélyfúrás értékelésekor figyelembe veendő legfontosabb halmozott környezeti hatások az egyéb mélyfúrások, különösen azok, amelyek az adott kitermelőhelyen technológiai és geológiai szempontból kapcsolatban állnak az értékelendő fúrással.

69.

A Bíróság ezenkívül azonos indokok alapján megállapította, hogy annak előzetes vizsgálatakor, hogy a KHV‑irányelv II. melléklete 3. pontjának b) alpontja szerinti „[…] villamos energia szállítására szolgáló légvezetékek” projektnek jelentős hatásai lehetnek‑e, a transzformátor alállomások bővítése is jelentőséggel bírhat. Ez annak megállapítását feltételezi a hatáskörrel rendelkező bíróság részéről, hogy e bővítés egy villamosenergia‑szállítási projekt részét képezi. ( 24 )

70.

Ugyanez vonatkozik az alapügyben a földgázvezetékekre, ‑tárolókra és egyéb létesítményekre is: a hatáskörrel rendelkező bíróságnak, illetve hatóságnak kell megvizsgálnia, hogy e létesítmények ugyanahhoz a projekthez tartoznak‑e, mint a próbafúrások. Ez ellen szól az a körülmény, hogy a próbafúrást nem tervezik földgázvezetékhez vagy ‑tárolóhoz csatlakoztatni. Nem zárható ki mindazonáltal, hogy a próbafúrást mindenesetre az a körülmény is ösztönözte, hogy a gázforrás siker esetén a meglévő infrastruktúra miatt könnyen kitermelhető.

71.

Ezen túlmenően azt is figyelembe kell venni az előzetes vizsgálat során, hogy a próbafúrások környezetre gyakorolt hatásai a helyszínen vagy a környéken megvalósított egyéb projektek, például földgázvezetékek és ‑tárolók hatásai miatt súlyosabbak lehetnek‑e, mint e hatások hiányában.

72.

Végül a Marktgemeinde érveinek fényében emlékeztetni kell arra, hogy a környezeti hatásvizsgálat pótlásának kötelezettségét is előírhatja egy későbbi engedély. Ha ugyanis az bizonyosodik be, hogy a KHV‑irányelv hatálybalépése óta anélkül végeztek olyan fizikai munkálatokat vagy beavatkozást, amelyeket az irányelv értelmében vett projektként környezeti hatásvizsgálat alá kellett volna vetni, hogy e vizsgálatot az engedélyezési eljárás korábbi szakaszában elvégezték volna, ezt figyelembe kell venni egy későbbi engedély kiadásakor, és biztosítani kell az említett irányelv hatékony érvényesülését az arról való gondoskodással, hogy e vizsgálatot legkésőbb az eljárás e szakaszában elvégezzék. ( 25 ) A próbafúrás esetében ez mindenképpen így van akkor, ha a próbafúrás technológiai és geológiai szempontból kapcsolódik az adott kitermelőhelyen megvalósított korábbi projektekhez, vagy az egyéb, korábban kiépített infrastruktúra a próbafúrással együtt egyetlen közös projektet képez.

73.

A harmadik kérdés második részére tehát azt a választ kell adni, hogy annak értékelésekor, hogy a mélyfúrás a KHV‑irányelv 2. cikke (1) bekezdésének, valamint 4. cikkének a II. melléklet 2. pontjának d) alpontjával összefüggésben értelmezett (2) és (3) bekezdésének megfelelően jelentős hatást gyakorolhat‑e a környezetre, és ezért azt környezeti hatásvizsgálat alá kell‑e vetni, többek között az adott kitermelőhelyen technológiai és geológiai szempontból egymáshoz kapcsolódó összes fúrás hatásait, a fúrásokhoz egy projekten belül kapcsolódó összes egyéb létesítmény hatásait, valamint a mélyfúrás hatásainak a helyszínen vagy a környéken megvalósított más projektekkel való kumulálódását kell figyelembe venni.

74.

Következésképpen azt javaslom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre a következő választ adja:

75.

Arra az esetre, ha a Bíróság az első kérdés megválaszolása során eltérő következtetésre jut, azt javaslom, hogy a fenti 2) pontban javasolt választ adja a 4) pont alatt, és a második kérdésre, valamint a harmadik kérdés első részére a következő választ adja: