EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.12.

COM(2022) 528 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2022. évi közlemény az EU bővítési politikájáról

{SWD(2022) 332 final} - {SWD(2022) 333 final} - {SWD(2022) 334 final} - {SWD(2022) 335 final} - {SWD(2022) 336 final} - {SWD(2022) 337 final} - {SWD(2022) 338 final}

I. BEVEZETÉS

2022 elejét az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszív háború fémjelezte – ami könyörtelenül ráébresztett az új geopolitikai valóságra. Ezen események nyomán az EU bővítése ismét az uniós menetrend élére került.

Miután Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia 2022 tavaszán benyújtotta az uniós tagság iránti kérelmét, az Európai Bizottság a Tanács felkérésének megfelelően június 17-én ismertette vonatkozó véleményeit 1 . A Bizottság ajánlása szerint Ukrajna, Moldova és Grúzia számára európai perspektívát kell biztosítani, továbbá tagjelölti státuszt kell adni Ukrajna és Moldova számára, egyetértve abban, hogy több területen lépéseket tesznek, Grúzia számára pedig azt követően, hogy az ország számos prioritást kezelt. Június 23-án az Európai Tanács jóváhagyta a Bizottság ajánlásait, elismerve a három csatlakozni kívánó ország európai perspektíváját, és megadva az uniós tagjelölt státuszt Ukrajna és Moldova számára 2 . Az egyes tagsági kérelmekről szóló bizottsági véleményekben meghatározott lépések, illetve prioritások teljesítéséről a Bizottság a rendes bővítési csomag keretében számol be, amely csomag 2023-tól Ukrajnára, Moldovára és Grúziára is ki fog terjedni. Emellett a Bizottság 2022 végéig értékelést nyújt be arról, hogy a szóban forgó három ország képes-e felvállalni az uniós tagsággal járó kötelezettségeket. Az orosz agresszió minden eddiginél egyértelműbbé tette, hogy az európai uniós tagság perspektívája nem csupán a jólét, hanem a béke és a biztonság szempontjából is szilárd támpontot jelent.

Ennek fényében az uniós és a nyugat-balkáni vezetők június 23-án, az Európai Tanács ülését megelőzően megbeszélést tartottak. A vezetők tárgyaltak az uniós integráció előrehaladásáról, valamint az Ukrajnával szembeni orosz agresszióból eredő kihívásokról. A találkozó alkalmat kínált arra is, hogy kiemeljék az uniós értékekhez és a közös kül- és biztonságpolitikához (KKBP) való igazodás fontosságát – ez a kérdés az újonnan kialakult geopolitikai helyzetben még nagyobb jelentőséggel bír. Különös hangsúlyt kapott a Nyugat-Balkán bevonása azokba az uniós intézkedésekbe, amelyek az Ukrajnával szembeni orosz agresszió káros hatásainak enyhítését célozzák az élelmiszer- és energiaellátás, valamint az élelmiszer- és energiafüggetlenség terén, továbbá amelyek támogatják a kiberbiztonsággal kapcsolatos kapacitásépítést és előmozdítják a szociális menetrendet, különösen a fiatalok gazdasági szerepvállalását.

Az uniós vezetők június 23–24-én újból megerősítették a Nyugat-Balkán uniós tagsági perspektívája melletti teljes körű és egyértelmű elkötelezettségüket. Az Európai Tanács sürgette a csatlakozási folyamat felgyorsítását, valamint az Európai Unió és a Nyugat-Balkán közötti fokozatos integráció további előmozdítását a bővítési folyamat során, visszafordítható és érdemeken alapuló módon, a felülvizsgált módszertanra alapozva. Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta a reformok fontosságát, konkrétan a jogállamiság terén, mindenekelőtt az igazságszolgáltatás függetlensége és működése, valamint a korrupció elleni küzdelem tekintetében. Az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy sürgősen kézzelfogható előrelépést kell tenni a lezáratlan kétoldalú és regionális viták rendezése terén, különös tekintettel a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló Belgrád–Pristina párbeszédre 3*. Az Európai Tanács kijelentette, hogy készen áll tagjelölti státuszt adni Bosznia-Hercegovinának, és e célból felkérte a Bizottságot, hogy haladéktalanul számoljon be a Tanácsnak a véleményében meghatározott 14 kulcsfontosságú prioritás végrehajtásáról – különös figyelmet fordítva a jelentős reformcsomagot alkotó prioritásokra –, annak érdekében, hogy az Európai Tanács visszatérhessen a kérdésre, és dönthessen arról.

Július 19-én Észak-Macedónia, illetve Albánia részvételével sor került a csatlakozási tárgyalásokról szóló első kormányközi konferenciákra, ami új szakaszt nyitott az EU bővítési politikájában. A Bizottság azonnal elindította az uniós vívmányok elemző vizsgálatát (átvilágítási folyamat).

A geopolitikai kihívások – kiváltképp az Ukrajna elleni orosz agresszió – szintén közelebb hozták egymáshoz az EU-t és a Nyugat-Balkánt, és kölcsönösen teljes szolidaritást követeltek meg a felektől. A háborúra reagálva az EU integrálta a Nyugat-Balkánt saját élelmiszer- és energiabiztonsági kezdeményezéseibe. A régió az élelmezésbiztonsági válságokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó európai mechanizmus részét képezi, és felkérést kapott az EU közös gáz-, cseppfolyósítottföldgáz- és hidrogénbeszerzéseiben való részvételre. Törökország 4 kulcsszerepet játszott az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások közvetítésében és a gabonakereskedelemről szóló megállapodások júliusi megkötésében. Az ország a mezőgazdasági termékek egyik fő előállítója, ezért stratégiai partnernek számít a globális élelmezésbiztonság terén.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia és Montenegró igazodott az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja nyomán hozott uniós korlátozó intézkedésekhez. Szerbia és Törökország mindezidáig nem tette meg ezt.

Törökország változatlanul az Európai Unió kulcsfontosságú partnere és tagjelölt ország. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2018 óta holtponton vannak. Törökország tovább távolodott az EU-tól az alapvető jogok, az igazságszolgáltatás függetlensége és a gazdasági irányítás terén tapasztalható folyamatos visszaesés, valamint bizonyos ágazati kérdésekben a reformok hiánya miatt. A Földközi-tenger keleti térsége kapcsán az Európai Tanács 2022 júniusában mély aggodalmát fejezte ki Törökország közelmúltbeli ismételt fellépései és nyilatkozatai miatt.

Az Európai Tanács 2022 júniusában stratégiai megbeszélést tartott az Európai Unió és európai partnerei között fennálló kapcsolatokról. 2022. október 6-án Prágában sor került az európai országok szélesebb körének, az úgynevezett európai politikai közösségnek az első ülésére. Több mint negyven európai ország vezetője tárgyalt az energia, a biztonság, az éghajlat és a gazdaság európai helyzetéről. Megvitatták a platform jövőbeli irányát is, és döntés született arról, hogy a következő ülés helyszíne Moldova legyen. Ez az informális keret nem fogja felváltani a meglévő uniós szakpolitikákat és eszközöket, nevezetesen a bővítést, és teljes mértékben tiszteletben fogja tartani az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

A fő fejlemények áttekintése

Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja fenekestül felfordította az energiapiacokat, ami nagyobb áringadozáshoz és az energiaellátás bizonytalanságához vezetett, hatást gyakorolva az EU-ra és közvetlen szomszédságára. Az energiaárak emelkedése más ágazatokra is kihat, például a közlekedésre (az üzemanyagárak emelkedése) és az iparra (az alapanyagok és a műtrágyák árának emelkedése). Az energiaágazat mellett a válság messzemenő hatást gyakorolt az agrár-élelmiszeripari ágazatra és más piacokra is, különösen az élelmiszerek, a gabonafélék és egyes nyersanyagok rendelkezésre állására és megfizethetőségére, valamint más javak árára. A kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos fenntartható és felelős stratégiai partnerségek kialakítása még sok kiaknázatlan lehetőséget tartogat, ugyanakkor fontos, hogy a Nyugat-Balkán beépüljön az uniós ellátási láncokba.

Az EU a Nyugat-Balkánt is bevonta a háború és a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére irányuló munkájába.

Jelentős erőfeszítések vannak folyamatban a Nyugat-Balkán integrációjának felgyorsítása érdekében, tekintettel az érintett országok tagjelölt és potenciális tagjelölt státuszára. Mindez az uniós programokban és ügynökségekben való részvételen keresztül, de ugyanúgy a stabilizációs és társulási megállapodások, a gazdaságélénkítési és beruházási terv 5 , az inkluzív regionális együttműködési keretek, például az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia és a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia végrehajtása, valamint potenciálisan a regionális gazdasági integráció révén valósul meg. Az EU folyamatosan bővíti a Nyugat-Balkánnal folytatott szakpolitikai együttműködést olyan közös érdekű területekre összpontosítva, mint a bel- és igazságügy, a gazdaság és az egységes piac, az energiaügy, a közlekedés- és digitális politika, a polgári védelem, a szociálpolitika, az oktatás, a kutatás és innováció, valamint a külügyek, a biztonság és a védelem. Az utóbbi területeken való szerepvállalás magában foglalja a kiber- és védelmi kapacitások megerősítésének támogatását is. A stabilizációs és társulási folyamatnak köszönhetően már a csatlakozás időpontját megelőzően jelentős mértékű az integráció. A stabilizációs és társulási megállapodás által biztosított lehetőségeken túl más regionális megállapodások – konkrétan a Közlekedési Közösség és az Energiaközösség – is teret engednek a nagy fokú integrációnak. Az Energiaközösségen keresztül az EU a villamosenergia-piacát is megnyitja a Nyugat-Balkán előtt, bizonyos szabályozási reformok megvalósulása esetén. Ezzel összefüggésben döntő fontosságú a villamosenergia-piac regionális és EU-val való integrációjára vonatkozó menetrend előmozdítása, beleértve az átviteli kapacitás kiszámítására vonatkozó közös módszertan elfogadását is. A zöld átállás Európa első számú lehetősége arra, hogy növelje energiafüggetlenségét, egyúttal hozzájárulva az éghajlatváltozás lassításához és az emberek életminőségének javításához. Az Európai Bizottság által 2022 májusában elindított REPowerEU terv 6 , illetve az azt alátámasztó, külső energiaügyi törekvésekre vonatkozó európai stratégia 7 elő fogja segíteni az EU és a Nyugat-Balkán orosz gáztól való függőségének csökkentését. A Nyugat-Balkánnal szemben elvárás, hogy teljes mértékben igazodjon az e terv keretébe tartozó uniós jogszabályokhoz és szakpolitikai prioritásokhoz. Az új uniós energiaplatform előmozdítja majd a kereslet összevonását, az infrastruktúra-használat összehangolását, a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalásokat, valamint a gáz, a hidrogén és a cseppfolyósított földgáz közös beszerzésének előkészítését. A REPowerEU emellett ösztönzi az energiaellátás – többek között a földgázellátás – diverzifikálását, ami az energiabiztonság fokozásának egyik alkotóeleme. Bár a rövid távú intézkedések segíthetnek enyhíteni a jelenlegi helyzet hatásait, a válság egyértelműen rámutat arra, hogy sürgősen meg kell valósítani a fenntartható növekedés és a diverzifikáció mozgatórugójának számító zöld és digitális átállást.

Az e területeken folytatott együttműködéshez hozzájárul a Nyugat-Balkán informális tanácsokban való fokozott részvétele és a rendszeres magas szintű kapcsolattartás. Az uniós vezetők folytatták a párbeszédet nyugat-balkáni partnereikkel, többek között csúcstalálkozók keretében, legutóbb az uniós és nyugat-balkáni vezetők 2022. júniusi találkozóján. A Külügyek Tanácsának 2022. májusi ülését követően az uniós külügyminiszterek első alkalommal tartottak informális eszmecserét mind a hat nyugat-balkáni partnerrel. A brdói csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalások nyomán a nyugat-balkáni partnerek azóta felkérést kapnak a Külügyek Tanácsának üléseihez való írásbeli hozzájárulásra, az üléseket követően pedig tájékoztatásban részesülnek. A partnerek emellett részt vesznek az Európai Diplomáciai Akadémia kísérleti szakaszában is. A 2021 decemberében Brdo pri Kranjuban tartott éves EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórum lehetőséget kínált az EU számára, hogy megbeszéléseket folytasson a régió képviselőivel a migráció, a menekültügy és a határigazgatás megerősítéséről, a terrorizmus, a szélsőségesség és a radikalizálódás elleni küzdelemről, a szervezett bűnözés kezeléséről, a jogállamiság megerősítéséről és az igazságügyi reformokról. 2022 júniusában Tiranában sor került a kultúrával, a kutatással és innovációval, illetve az oktatással és képzéssel foglalkozó három nyugat-balkáni platform miniszteri találkozójára az innováció, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területére vonatkozó nyugat-balkáni program keretében indított szorosabb együttműködés jegyében. 2022 júniusában Brüsszelben miniszteri párbeszédet tartottak a digitális politika szabályozási vonatkozásairól.

A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv továbbra is összekapcsolja a különböző országokban szükséges reformokat és beruházásokat, ezáltal hosszú távú jövőképet biztosít, különösen az infrastruktúrával és a konnektivitással kapcsolatos szakpolitikai fellépések tekintetében. A terv a végrehajtás szakaszába érkezett, és változatlanul a régió és az EU közötti társadalmi-gazdasági szakadék áthidalását, valamint a nyugat-balkáni zöld és digitális átállás elősegítését célzó uniós segítségnyújtás támpontjaként szolgált. A gazdaságélénkítési és beruházási terv, valamint a zöld menetrend 8 , amely az éghajlat-politikai fellépésre, a körforgásos gazdaságra, a biológiai sokféleségre, a szennyezés elleni küzdelemre és a fenntartható élelmiszerrendszerekre összpontosít, a két legjobb eszköz a régió rezilienciájának és energiafüggetlenségének fokozatos kiépítéséhez. A terv fő kiemelt kezdeményezéseinek célja a szénről való átállás, a gázellátási útvonalak diverzifikálása, a megújuló energiaforrásokba való beruházás, valamint az energiamegtakarítás fokozása az épületkorszerűsítési program révén. A gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtásának részletes áttekintése e közlemény mellékletében található.

A nyugat-balkáni beruházási keret az EU és bilaterális donorok által biztosított társfinanszírozást hagyott jóvá 24 kiemelt infrastrukturális beruházás számára a kulcsfontosságú energia- és közlekedési folyosók terén, továbbá a szociális és a digitális terület, a megújuló energia, az energiahatékonyság, valamint a hulladék- és szennyvíztisztító telepek tekintetében, összesen több mint 3,3 milliárd EUR értékben. A régió az EU támogatásával a zöld menetrend végrehajtása terén is halad. További erőfeszítésekre van szükség a zöld átállást és a regionális gazdasági integrációt támogató reformok terén, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a beruházásokban rejlő lehetőségeket.

A világjárványt követő gazdasági helyreállítás hatékonyabb támogatása és az Ukrajna elleni orosz háború következményeinek kezelése szempontjából alapvető fontosságú, hogy a következő gazdasági reformprogramok olyan intézkedéseket irányozzanak elő, amelyek a zöld átállásra és a digitalizációra vonatkozó uniós prioritásokkal összhangban előmozdítják az inkluzív és fenntartható gazdasági növekedést. A lehetőségek kihasználása és e kihívások potenciális káros hatásainak minimalizálása érdekében kulcsfontosságú, hogy a nyugat-balkáni partnerek és Törökország fenntartsák a makroszintű költségvetési stabilitást, és strukturális reformokat hajtsanak végre a gazdaságaikban feltárt gyenge pontok kezelése, valamint hosszú távon rezilienciájuk növelése érdekében. Tekintettel a nagy fokú bizonytalanságra, a romló növekedési kilátásokra és az erőteljes és tartós inflációs nyomásra, célzott és ideiglenes intézkedésekre lesz szükség a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegeire gyakorolt kedvezőtlen hatások enyhítése érdekében. Körültekintő munkával meg kell teremteni az egyensúlyt a támogatás és azon igény között, hogy hiteles középtávú költségvetési konszolidációs stratégiák keretében feltöltsék a költségvetési tartalékokat, és csökkentsék az államadóssággal kapcsolatos sebezhetőségeket. Törökország esetében különösen fontos a nagyon magas és továbbra is emelkedő infláció visszafordítása, a makrogazdasági egyensúlyhiány felszámolása és a makrogazdasági politikák hitelességének helyreállítása. A gazdasági reformprogramokban és az uniós tagállamokkal közösen elfogadott szakpolitikai iránymutatásban 9 meghatározott reformok végrehajtása iránti teljes körű elkötelezettség ezért nem csupán a versenyképesség javítása, valamint a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás elősegítése szempontjából elengedhetetlen, hanem a költségvetési fenntarthatóság biztosítása, a csatlakozási folyamat gazdasági kritériumainak való megfelelés és az uniós beruházási csomag potenciális hatásának maximalizálása érdekében is.

Az IPA III rendelet 10 2021. szeptemberi, illetve az IPA III programozási keret 2021. decemberi elfogadása nyomán jelenleg zajlik az IPA III végrehajtása. 2021 végéig a Bizottság több mint 4 milliárd EUR értékben fogadott el éves és többéves finanszírozási határozatokat. Ez lehetővé tette a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtását. Az IPA III programozása változatlanul határozottan szakpolitika-vezérelt megközelítést alkalmaz, amelynek értelmében a támogatás stratégiai és dinamikus módon kerül alkalmazásra, az alapvető tagsági követelményeket helyezve a középpontba. 2021 októberében, majd 2022 májusában magas szintű geopolitikai párbeszédre került sor a Bizottság és az Európai Parlament között, hogy megvitassák az IPA III végrehajtására vonatkozó általános megközelítést, annak célkitűzéseit és az IPA-alapok programozását.

A Nyugat-Balkánnak fokozott erőfeszítéseket kell tennie és határozott politikai akaratot kell tanúsítania a közös regionális piac megvalósítását övező problémák elhárítása érdekében, hogy a gazdaságélénkítési és beruházási terv a lehető legtöbb előnnyel járjon. A berlini folyamat 2020. novemberi szófiai csúcstalálkozóján a régió ambiciózus tervet fogadott el a közös regionális piac létrehozására vonatkozóan. Azóta történt ugyan némi előrelépés – például a zöld sávok uniós tagállamokra való kiterjesztése –, ám a közös regionális piaccal kapcsolatos érdemi kérdésektől eltérő területeken fennálló nézeteltérések miatt mindeddig nem volt lehetőség a technikai szinten elkészült megállapodások politikai jóváhagyására. Ezek a közös regionális piac keretében kötött megállapodások jelentős előnyökkel járnának az egész régió vonzerejének és versenyképességének növelése, a világjárványt követő helyreállítás felgyorsítása és az Ukrajna elleni orosz agresszió hatásának enyhítése tekintetében. Ez felkeltené az ellátási láncok diverzifikálására és az értékláncok lerövidítésére törekvő befektetők érdeklődését is, és segítene maximalizálni a konnektivitási infrastruktúrába eszközölt beruházások kedvező hatásait. Ezért fontos, hogy valamennyi fél konstruktív szerepet játsszon a közös regionális piac kialakításában, valamint közös kötelezettségvállalásaik teljesítésében, a régióbeli emberek és vállalkozások javára. Az Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia által indított „Nyitott Balkán” kezdeményezés pozitív szerepet játszhat a folyamatban, feltéve, hogy az uniós szabályokon alapul, és továbbra is valamennyi nyugat-balkáni partner bevonásával valósul meg. A kialakulóban lévő ellátási korlátok ellenére a Nyugat-Balkánnak tartózkodnia kell az egyoldalú kereskedelmi korlátozások bevezetésétől. A stabilizációs és társulási megállapodásokkal, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodással (CEFTA) és a közös regionális piac szellemével ellentétes hatályos intézkedéseket sürgősen meg kell szüntetni.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója az egész régióban erőteljesen éreztette hatását, és még inkább kiemelte a közös kül- és biztonságpolitikához való igazodás fontosságát a bővítési folyamatban. A Nyugat-Balkán és Törökország a nemzetközi közösség túlnyomó többségével – köztük az EU-val – megegyezően szavazott az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni orosz invázióról és annak humanitárius hatásáról szóló két határozatáról, valamint Oroszország Emberi Jogi Tanácsban való tagságának felfüggesztéséről. Albánia 2022 januárja óta nem állandó tagként aktívan részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsában, többek között az agressziót elítélő határozatok egyik megszövegezőjeként. Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia teljeskörűen igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, ami az uniós csatlakozás melletti stratégiai döntésük határozott jele. Az EU szintén elismeri és üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina jelentősen növelte a KKBP-hez való igazodás arányát, Koszovó pedig egyoldalú összehangolást hajtott végre. Szerbia KKBP-hez való igazodásának aránya jelentősen csökkent a tárgyalt időszakban. Szerbiával szemben elvárás, hogy prioritásként teljesítse kötelezettségvállalását, és fokozatosan igazodjon az uniós KKBP-hez – beleértve a korlátozó intézkedéseket is –, a vonatkozó tárgyalási kerettel összhangban. Törökország KKBP-hez való igazodása a vizsgált időszakban tovább hanyatlott, többek között abból adódóan, hogy nem igazodott az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz.

Montenegró és Szerbia továbbra is alkalmazta „A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című bizottsági közleményben 11 meghatározott és az ezen országokkal tartott politikai kormányközi konferenciákon 2021 júniusában jóváhagyott felülvizsgált módszertant. Montenegróban valamennyi fejezet tárgyalásra nyitva áll, és hármat ideiglenesen lezártak. Szerbia reformok terén tett előrehaladása lehetővé tette, hogy a Szerbiával 2021 decemberében tartott kormányközi konferencián megkezdődjenek a zöld menetrendről és a fenntartható konnektivitásról szóló 4. témakörrel kapcsolatos tárgyalások. A kormányközi konferencián szintén felvázolták a további témakörök megnyitásához vezető utat az országtól elvárt előrelépésekre alapozva, különös tekintettel a jogállamisági reformokra és a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálására. A Montenegróval 2021 decemberében tartott kormányközi konferencia politikai iránymutatást nyújtott a jogállamiságra vonatkozó időközi kritériumok teljesítésére – vagyis a csatlakozási tárgyalások előbbre viteléhez szükséges következő mérföldkőre – irányuló munka felgyorsításához.

A felülvizsgált módszertannal összhangban a Bizottság e közlemény következtetéseiben és ajánlásaiban értékeli a Montenegróval és Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások általános egyensúlyát, és javaslatot tesz az egyes országok tekintetében a következő lépésekre. A következő kormányközi konferenciákra ezen éves jelentéscsomag és az azt követő tanácsi következtetések közzétételét követően kerül sor.

Július 19-én a csatlakozási tárgyalásokról szóló kormányközi konferenciát tartottak Észak-Macedóniával és Albániával. Ez mindkét ország uniós csatlakozás felé vezető úton felmutatott tartós elkötelezettségének, reformeredményeinek és reziliencájának elismerését jelentette. Most először került sor a felülvizsgált bővítési módszertan teljes körű alkalmazására, ami a tárgyalási folyamat egészét tekintve nagyobb kiszámíthatóságot, fokozott dinamizmust és erősebb politikai irányítást eredményez. A Bizottság azonnal elindította az átvilágítási folyamatot. Az átvilágítás az uniós joganyag analitikus vizsgálatát jelenti, amelyet a Bizottság és az egyes tagjelölt országok közösen végeznek. Ez a folyamat lehetővé teszi az utóbbiak számára, hogy megismerkedjenek a közösségi vívmányokkal, majd jelezzék, hogy milyen mértékben igazodnak az uniós jogszabályokhoz, és felvázolják a további összehangolásra vonatkozó terveket.

A Bosznia-Hercegovina európai uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági vélemény 12 14 kulcsfontosságú prioritást határozott meg, amelyeket Bosznia-Hercegovinának teljesítenie kell ahhoz, hogy a Bizottság ajánlást tehessen az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A Tanács 2019-ben jóváhagyta a 14 kulcsfontosságú prioritást. Az Európai Tanács 2022 júniusában kijelentette, hogy készen áll tagjelölt ország státuszt adni Bosznia-Hercegovinának, és felkérte a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a 14 kulcsfontosságú prioritás végrehajtásáról, különös figyelmet fordítva a jelentős reformintézkedéseket igénylő prioritásokra. Ez a csomag eleget tesz ennek a kérésnek.

Az EU továbbra is támogatta a Koszovóval kötött stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtását, valamint a kormánynak nyújtott tanácsadást az EU-val kapcsolatos kulcsfontosságú reformok tekintetében. A Tanács még mindig nem döntött a koszovói állampolgárok vízumkötelezettségének megszüntetésére irányuló bizottsági javaslatról. A kérdés újra sürgetővé vált, és prioritásként kell kezelni. A Bizottság fenntartja 2018. évi értékelését, miszerint a Koszovóval szembeni vízumliberalizációra vonatkozóan a Tanács által meghatározott valamennyi kritérium teljesült.

Törökország tagjelölt ország és az EU kulcsfontosságú partnere olyan alapvető, közös érdekű területeken, mint a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a népegészségügy, az éghajlat-politika, az energiaügy, a közlekedés és a regionális kérdések. Ami az energiaügyet illeti, Törökország változatlanul fontos és megbízható tranzitország az EU számára. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások nem mozdultak el a holtpontról. Törökország mindazonáltal nem fordította vissza az Európai Uniótól való távolodás negatív tendenciáját, és súlyos visszaesés tapasztalható a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. Az e kérdésekről folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves részét képezi.

Az Európai Tanács 2021. évi iránymutatásával összhangban intenzívebbé vált a Törökországgal folytatott párbeszéd és együttműködés. Az Európai Unió készen áll arra, hogy fokozatos, arányos és visszafordítható módon megbeszéléseket folytasson Törökországgal az együttműködés több közös érdekű területen történő elmélyítése céljából. Ennek feltétele, hogy Törökország tartósan enyhítse a jelenlegi feszültségeket, vállaljon konstruktív szerepet, valamint teljesítse az Európai Tanács közelmúltbeli következtetéseiben meghatározott feltételeket. Az EU-nak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsen ki. A közös közleményt 13 figyelembe véve az EU újólag megerősítette, hogy a nemzetközi jogot sértő újabb provokációk vagy egyoldalú fellépések esetén – saját és tagállamai érdekeinek védelme, valamint a regionális stabilitás fenntartása érdekében – élni fog a rendelkezésére álló eszközökkel és lehetőségekkel. A 2016. évi EU–Törökország nyilatkozat újabb eredményeket hozott, és a migrációra vonatkozó együttműködés kulcsfontosságú kerete maradt. Törökország fenntartotta a Szíriából és más országokból érkező több mint négymillió menekült befogadására irányuló figyelemreméltó erőfeszítéseit. Ugyanakkor a nyilatkozat végrehajtását még mindig problémák övezik, mivel Törökország 2020 márciusában egyoldalúan felfüggesztette az irreguláris migránsok és elutasított menedékkérők visszatérését a görög szigetekről. A Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépések száma továbbra is jóval alacsonyabb, mint az EU–Törökország nyilatkozat elfogadása előtt. 2021-ben az EU-ba érkezők legnagyobb hányada a Ciprus kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire és Olaszországba vezető alternatív csempészútvonalakon jutott el az Unióba. 2022-ben számottevően nőttek az irreguláris migrációs áramlások ezeken az útvonalakon.

Az EU változatlanul elkötelezett amellett, hogy jelentős pénzügyi támogatást nyújtson a menekülteknek és a befogadó közösségeknek Törökországban. A törökországi menekülteket támogató eszköz 6 milliárd EUR-t mozgósított. 2020 végére szerződésekben lekötötték az eszköz teljes működési költségvetését, és 2022 júniusáig több mint 4,7 milliárd EUR-t folyósítottak. Az eszköz többek között hozzájárult 1,9 millió menekült alapvető szükségleteinek kielégítéséhez, 740 000 menekült gyermek iskolai oktatásához, 405 iskola felépítésének folytatásához és több mint 22,8 millió egészségügyi alapellátási vizsgálat elvégzéséhez. A Bizottság további 3,5 milliárd EUR összegű csomagot különített el a 2020–2023-as időszakra. Ez magában foglalja a migrációkezelés és a határellenőrzés finanszírozását, konkrétan Törökország keleti határán.

Mind az EU, mind Törökország továbbra is élvezi a vámunió előnyeit, és Törökország EU-val való gazdasági integrációja változatlanul magas szintű. A Bizottság fokozottan együttműködött Törökországgal a vámunió zökkenőmentes működését akadályozó kereskedelmi akadályok kezelése érdekében. Mindazonáltal az előrelépés csekély volt, és a kereskedelmi akadályok túlnyomó többsége fennmaradt.

Törökország egyoldalú külpolitikája továbbra is ellentétes a közös kül- és biztonságpolitika keretében kijelölt uniós prioritásokkal és a tágabb értelemben vett uniós érdekekkel, különösen azért, mert Törökország beavatkozik egyes regionális konfliktusokba és támogatja a katonai fellépést. Törökország mindazonáltal nyitott maradt a regionális kérdésekről folytatott politikai párbeszédre. Törökország esetében tovább romlott a KKBP-hez való igazodás aránya. Az Európai Tanács kifejezte azon elvárását, hogy Törökország és valamennyi érintett fél pozitívan járuljon hozzá a regionális válságok megoldásához. Törökország a diplomáciai csatornákon aktívan részt vesz az ukrajnai orosz agresszióval összefüggő különböző kihívások kezelésében, és a konfliktus enyhítésére törekszik, például tűzszüneti megállapodás elérése révén. Emellett diplomáciai kezdeményezést indított az ukrán gabona exportjának megkönnyítése érdekében. Az Ukrajna és Oroszország által júliusban Isztambulban – az ENSZ és Törökország közbenjárásával – elfogadott megállapodás nem jöhetett volna létre Törökország konstruktív szerepvállalása nélkül, és az ország a megállapodás végrehajtásának elősegítésében is részt vesz. Mindazonáltal az, hogy Törökország nem igazodik az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez, különös aggodalomra ad okot a termékeknek – köztük a kettős felhasználású termékeknek – az EU és Törökország közötti vámunión belüli szabad forgalma miatt. Ez az uniós korlátozó intézkedések aláásásának kockázatával jár. A vámunió működésének fenntartásához a feleknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a meglévő szabályokat, és tartózkodniuk kell a kölcsönös bizalom aláásásától. Törökország egyetértési megállapodást írt alá Oroszországgal a köztük fennálló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről.

A jóhiszemű párbeszéd folytatása, valamint az EU érdekeivel ellentétes és a nemzetközi jogot és az uniós tagállamok szuverén jogait sértő egyoldalú fellépésektől való tartózkodás elengedhetetlen feltétele a stabil és biztonságos környezet biztosításának a Földközi-tenger keleti térségében, valamint az EU és Törökország közötti, együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakításának. Minden nézeteltérést békés párbeszéd keretében és a nemzetközi joggal összhangban kell rendezni.

A Varósziában vérehajtott, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival ellentétes fellépések továbbra is ellehetetlenítik a tárgyalások újrakezdését és a ciprusi probléma átfogó rendezését. Törökországgal szemben elvárás, hogy azonnal szüntesse meg a Varósziával kapcsolatban 2020 októbere óta hozott valamennyi intézkedést és lépést.

II. A CSATLAKOZÁSI FOLYAMAT ALAPKÉRDÉSEI

A bővítési országokkal szemben elvárás, hogy folyamatosan haladjanak előre az „alapkérdések” tekintetében előirányzott reformprogramjaik megvalósításával, és ennek kapcsán hajtsanak végre reformokat és mutassanak fel konkrét eredményeket a jogállamiság, a gazdaság, a demokratikus intézmények működése és a közigazgatási reform terén. Az uniós tagság követelményeinek teljesítése szempontjából továbbra is döntő fontosságú, hogy mindezen területeken szilárd és visszafordíthatatlan eredmények szülessenek. Egyes esetekben előrelépés történt az igazságügyi reform, az emberi jogi keret finomhangolása és a közigazgatási reformok terén. Az elért eredmények ellenére azonban egyelőre nem rajzolódik ki az arra irányuló határozott politikai akarat, hogy meggyőző eredmények szülessenek a reformok végrehajtása terén. A gazdasági csatlakozási kritériumok teljesítése felé tett előrelépés túl lassú volt ahhoz, hogy jelentősen csökkentse az EU-hoz képest fennálló gazdasági szakadékot. A változásokkal szembeni politikai és intézményi ellenállás továbbra is fennáll, és egyes országokban negatív fejlemények következtek be. Ezek közé tartozik például a civil társadalom, a véleménynyilvánítás szabadsága és a tömegtájékoztatás szabadsága szempontjából egyre ellenségesebb környezet, valamint a bírói hatalom jogtalan befolyásolására és az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozásra tett kísérletek. A bővítési országoknak továbbra is prioritásként kell kezelniük a korrupcióellenes keretek hatékony végrehajtását, beleértve a korrupcióellenes intézkedések általános érvényesítését a korrupciónak leginkább kitett ágazatokban. Előrelépésre van szükség a közbeszerzésnek az európai normákkal és bevált gyakorlatokkal való összehangolása, az összeférhetetlenség megelőzésének megerősítése és az integritás megszilárdítása terén a közszolgálat egészére kiterjedően. Koherens és következetes erőfeszítésekre van szükség az állam foglyul ejtésével kapcsolatos tényezők visszaszorítása és hatékony kezelése érdekében. Változatlanul hosszú távú célnak számít a szilárd eredmények elérése a valamennyi szinten elkövetett korrupció elleni, valamint a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel összefüggő proaktív nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén, és ennek érdekében további megerősített és következetes erőfeszítéseket kell tenni, többek között a stratégiai és operatív kapacitások javítása révén.

A demokratikus intézmények működése

A demokratikus intézmények működésének megszilárdításához szükséges intézkedések bevezetése meghatározó jelentőséggel bír a bővítési folyamat szempontjából, de a vonatkozó reformok megvalósítására irányuló valódi politikai akarat sok esetben még nem érhető tetten. Az erős politikai polarizáció és a pártok közötti párbeszéd hiánya továbbra is hatással van a parlamentek működésére, különösen a Nyugat-Balkánon, bár a vizsgált időszakban megfigyelhető néhány pozitív lépés is.

Szerbiában 2022. április 3-án alapvetően nyugodt légkörben zajlott az elnökválasztás, az előrehozott parlamenti választás és belgrádi helyhatósági választás. Valamennyi releváns politikai erő részt vett a választásokban, aminek köszönhetően a 2020. évi választásokhoz képest erősödött a parlament pluralista és inkluzív jellege. Emellett a választásokat megelőzően a politikai szereplők széles köre részt vett az Európai Parlament által elősegített konstruktív pártközi párbeszédben. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet égisze alatt működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által koordinált nemzetközi megfigyelők azonban számos hiányosságot észleltek a parlamenti választások során. Jelentős késedelmet szenvedett a választási eredmények véglegesítése és ezáltal az új kormány megalakulása, ami lelassította a döntéshozatalt. Az új magatartási kódexet 2021 szeptemberében módosították, és 2021 októberében létrehozták az etikai bizottságot. A parlamenti viták során továbbra is használtak sértő nyelvezetet a politikai ellenzékkel és a polgári aktivistákkal szemben.

Montenegróban jellemző maradt a polarizáció, a politikai pártok közötti konstruktív együttműködés hiánya, valamint a nemzeti érdekű kulcskérdésekkel kapcsolatos konszenzus kialakításának sikertelensége, és ennek következtében két kisebbségi kormány elbukott a bizalmi szavazáson. A montenegrói intézmények megfelelő működését súlyosan érintette a politikai ingadozás, valamint a döntéshozatal és a reformvégrehajtás akadozása. A fő igazságügyi hatóságok működését gyengítette a hiányos összetételük, mivel a parlamentnek nem állt módjában új tagokat választani. Szeptember közepétől az alkotmánybíróság határozatképesség hiányában nem tudta betölteni szerepét, ami felerősítette a politikai bizonytalanságot.

Koszovóban a 2021-ben megválasztott kormány – szilárd többségének köszönhetően – stabil politikai és intézményi környezetben működött. Ennek lehetővé kellett volna tennie, hogy Koszovó felgyorsítsa a demokrácia és a jogállamiság megerősítésére, a korrupció elleni küzdelemre és a jogalkotási tevékenységekre – többek között az uniós vonatkozású reformokra – irányuló erőfeszítéseit. A nemzetgyűlés határozatképességének gyakori hiánya és az ellenzéki pártok bojkottjai azonban késleltették a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadását. Erőfeszítéseket kell tenni a nemzetgyűlés konstruktív politikai párbeszédre és konszenzusteremtésre szolgáló fórumként betöltött szerepének megerősítésére, különösen az uniós reformprogram tekintetében. 2021 őszén összességében jól szervezett és átlátható módon, a verseny jegyében került sor a helyhatósági választásokra, a koszovói szerb települések kivételével, ahol a politikai verseny korlátozott volt. A régóta fennálló hiányosságok kiküszöbölése még várat magára.

Albániában a 2021. évi általános választásokat követően a legnagyobb ellenzéki pártok megválasztott képviselői elfoglalták parlamenti helyüket. Ami az EU-val kapcsolatos reformokat illeti, a nemzetgyűlésben pártok közötti konszenzus született a bírósági átvilágítással foglalkozó szervek megbízatásának meghosszabbítására vonatkozó alkotmánymódosításról. Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párton belüli belső konfliktus kihatott a parlamenti életre. Kormányzati szinten Albánia továbbra is átfogóan az uniós reformprogramra összpontosít.

Észak-Macedóniában változatlanul a parlament volt a politikai párbeszéd fő fóruma. Heves vitákat követően a parlament következtetéseket fogadott el a csatlakozási tárgyalások megkezdését előkészítő javaslatról. Munkáját azonban befolyásolta a politikai polarizáció és a fő ellenzéki párt „aktív blokádja”, ami hatással volt egyes jogszabályok elfogadására. A parlament és a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy prioritásként kezdeményezi és megvalósítja az arra vonatkozó alkotmánymódosításokat, hogy bekerüljenek az alkotmányba az állam határain belül élő polgárok.

Bosznia-Hercegovinában a politikai polarizáció és a nehézségek a demokratikus intézmények munkájának és az uniós tagsághoz szükséges reformoknak a leállásához vezettek. Az elnökség, a miniszterek tanácsa és a parlament 2022 tavaszáig cselekvésképtelen maradt. A stabilizációs és társulási megállapodás keretében az EU-val folytatott szakpolitikai párbeszédre 2022 júniusáig nem kerülhetett sor. A Boszniai Szerb Köztársaság kísérleteket tett az állami hatáskörök egyoldalú átvételére. Ezeket a kezdeményezéseket mostanra vagy felfüggesztették, vagy alkotmányossági felülvizsgálat alá vonták. A főképviselő a tárgyalt időszakban négy alkalommal élt végrehajtási hatásköreivel az akadályok leküzdése érdekében, így például forrásokat biztosított a 2022. októberi választások megszervezéséhez. Az állami költségvetést csak június végén fogadták el. Az állami intézmények működése 2022 tavaszától kezdett helyreállni, és megtörténtek a reformokkal kapcsolatos lemaradás kezelését célzó első lépések. A politikai szereplők egységes álláspontra helyezkedtek, így lehetővé téve, hogy Bosznia-Hercegovina elfogadja a közbeszerzési törvényt, valamint hogy az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő állammá váljon. Október 2-án általános választásokra került sor, amelyek az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala előzetes megállapításai szerint általában a verseny jegyében és jól szervezetten zajlottak, de a közintézményekkel szembeni bizalmatlanság és etnikailag megosztó retorika jellemezte őket. Ugyanezen a napon a főképviselő módosításokat vezetett be a Föderáció alkotmányára és a választási törvényre vonatkozóan, amelyek célja több működési probléma kezelése és a hatóságok időben történő létrehozása.

Törökországban a tárgyalt időszakban folytatódott a demokratikus visszacsúszás. Annak ellenére, hogy 2018-ban véget ért a szükségállapot, továbbra is a jogrendszer szerves részét képezik a kormányzati hatóságokat rendkívüli hatáskörökkel felruházó és a szükségállapot több korlátozó elemét fenntartó jogi rendelkezések, ami hatással van a demokráciára és az alapvető jogokra. Az elnöki rendszer változatlanul strukturális hiányosságokat mutatott. A parlament továbbra sem rendelkezett a kormány elszámoltathatóságának biztosításához szükséges eszközökkel.

Igazságszolgáltatás és alapvető jogok

A jogállamiság gerincét a független, pártatlan, elszámoltatható és professzionális igazságszolgáltatási rendszer képezi, amely hatékonyan működik, és amelynek határozatait ténylegesen végrehajtják. Bizonyos esetekben némi előrelépés történt az igazságügyi reformok terén. A Nyugat-Balkánon és Törökországban azonban az igazságügyi intézmények még mindig számos kihívással szembesülnek. Konkrétan, továbbra is indokolatlan külső nyomás nehezedett az igazságszolgáltatásra, ami aláásta a bírák és ügyészek függetlenségét, veszélyeztette az átfogó intézményi egyensúlyt, és végső soron hatással volt az állami hatalmi ágak szétválasztására. Ennek következtében a törvény előtti egyenlőség elve tovább gyengült. Továbbra is alapvető fontosságú az erős politikai akaraton alapuló határozott előrelépés az igazságügyi reformok végrehajtása terén. A csatlakozási folyamat további előrehaladásához elengedhetetlen az igazságszolgáltatási funkciók megszilárdítása, ami szilárd és tartós eredményeket hoz.

Albánia változatlanul jól haladt az átfogó igazságügyi reform végrehajtása terén, és újabb kézzelfogható eredményeket mutatott fel az átvilágítási folyamat során. Az alkotmánybíróság továbbra is teljeskörűen működött. A felsőbírósági kinevezések eredményeként első ízben sikerült csökkenteni az ügyhátralékot. Az ügyviteli rendszer és a jogi oktatási rendszer terén előrelépésre van szükség.

Észak-Macedónia némi haladást ért el igazságügyi stratégiájának folyamatos végrehajtása révén. Az igazságszolgáltatás bizonyította feddhetetlenségének és függetlenségének védelme iránti elkötelezettségét. Az igazságszolgáltatási intézmények következetesen alkalmazzák a bírák és az ügyészek kinevezésére, szakmai előmenetelére, fegyelmi eljárásaira és felmentésére vonatkozó új szabályokat. Az automatizált ügyviteli információs rendszer teljes körű működésének biztosítása érdekében el kell különíteni a szükséges forrásokat.

Szerbia összességében némi előrelépést tett az igazságszolgáltatás függetlenségének és elszámoltathatóságának megerősítése terén, és e tekintetben jelentős lépésnek számít az alkotmány vonatkozó módosításainak 2022. februári jóváhagyása. Következő lépésként fontos lesz, hogy az alkotmányos határidőkön belül módosítsák a reform teljes érvényesülését biztosító végrehajtási jogszabályokat. Szerbia két szakértői munkacsoportot hozott létre, amelyek feladata a végrehajtási jogszabályok kidolgozása.

Koszovó némi előrelépést tett az igazságügyi reformok előmozdítása terén. Fellépett a jogállamisági stratégia és cselekvési terv végrehajtásának megkezdése érdekében, és új jogszabályi keretet fogadott el az ügyészségi rendszerre vonatkozóan. További intézkedésekre van azonban szükség az igazságszolgáltatás hatékonyságának és függetlenségének növelése érdekében.

Montenegró korlátozott előrelépést tett a kulcsfontosságú igazságügyi reformok terén. Továbbra is aggályok övezik az intézmények működését, valamint a független bírói és ügyészi tanácsok konszolidációját, és az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságával kapcsolatos munka még gyerekcipőben jár. A különleges ügyészség több nagyszabású ügyben folytatott vizsgálatai nyomán korrupció és szervezett bűnözés vádjával letartóztatták a legfelsőbb bíróság korábbi elnökét és a kereskedelmi bíróság elnökét. A vizsgált ügyek bírósági tárgyalása még nem kezdődött meg.

Bosznia-Hercegovina igazságügyi reformja lemaradásban van, és nem történt előrelépés az ágazat megerősítése terén. A parlament 2022 májusában elutasította a bírósági tisztségviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére szolgáló rendszer létrehozását célzó jogszabály-módosításokat. A jogállamiság és az uniós integráció iránti valódi politikai elkötelezettség hiánya miatt az igazságszolgáltatási ágazat feddhetetlensége összességében tovább romlott.

Törökországban folytatódott az elmúlt években megfigyelt visszaesés. Az igazságszolgáltatás függetlenségének rendszerszintű hiányát nem orvosolták. Továbbra is politikai nyomás nehezedett az igazságszolgáltatásra, ami aláásta az igazságszolgáltatás függetlenséget és általános színvonalát. Törökország nem hajlandó végrehajtani az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vonatkozó ítéleteit, ami tovább súlyosbította a nemzetközi és európai normák Törökország általi érvényesítésével kapcsolatos aggályokat. A Kavala-ügyben hozott EJEB-ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt az Európa Tanács kötelezettségszegési eljárást indított Törökország ellen, és az eset komoly kétségeket ébresztett azzal kapcsolatban, hogy az ország elkötelezett-e az Európa Tanács tagjaként rá háruló kötelezettségek teljesítése mellett. A bírák és ügyészek felfüggesztése és elbocsátása továbbra is gyengítette az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, hatékonyságát és szakmai színvonalát. A török hatóságoknak sürgősen kezelniük kell a rendszer számos súlyos hiányosságát, többek között a tisztességes eljáráshoz való jog és az ártatlanság vélelme szigorú tiszteletben tartásának tekintetében.

A korrupció változatlanul elterjedt jelenség a Nyugat-Balkánon és Törökországban. A korrupció elleni hatékony küzdelem terén elért eredmények egyenetlenek. Bizonyos országokban történt némi előrelépés, elsősorban a korrupció megelőzésével kapcsolatban. Továbbra is a reformtörekvések fenntartására irányuló valódi politikai akaratra és egyértelmű elkötelezettségre van szükség az átláthatóság és a feddhetetlenség javítása, valamint a nyomozások, a büntetőeljárások és a jogerős ítéletek terén elért meggyőző eredményekkel alátámasztott, kézzelfogható előrelépés érdekében. Folytatni kell a korrupcióellenes intézkedések általános érvényesítését a kulcsfontosságú ágazatokban a reformok előmozdítása és a korrupció átfogó, érdemibb és hatékonyabb kezelése érdekében. A korrupciónak leginkább kitett ágazatokban célzott kockázatértékelésekre van szükség a korrupciós kockázatok és sebezhetőségek azonosítása érdekében, és a kockázatértékelések nyomán adott esetben megfelelő korrupcióellenes intézkedések kidolgozására is sor kerülhet. A korrupcióellenes stratégiákat és cselekvési terveket szisztematikus és strukturált módon kell végrehajtani, többek között az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a közbeszerzés, az államháztartási gazdálkodás, az energiaügy, a közlekedés, az egészségügy, a vízügy, az infrastruktúra, a természeti erőforrások és az oktatás. Határozottabban kell fellépni a magas szinten elkövetett, illetve politikai korrupcióval szemben, mivel a jelek változatlanul a köz- és magánérdekek erős összefonódására utalnak. A közbeszerzés továbbra is különösen ki van téve a széles körű korrupció kockázatának. Erősíteni kell a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában alkalmazott ellenőrzési mechanizmusokat, valamint határozott és ambiciózusabb intézkedések révén jelentősen növelni kell az átláthatóságot.

Észak-Macedónia folytatta erőfeszítéseit a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén, aminek köszönhetően némi előrelépés történt. A korrupció megelőzéséért felelős állami bizottság proaktívan teljesítette megbízatását. Az ország változatlanul együttműködött a nemzetközi partnerekkel, és összehangolta velük a szervezett bűnözés elleni belföldi tevékenységeket. Albániában a korrupció és szervezett bűnözés elleni szakosított struktúra (SPAK) büntetőeljárásokat és pénzügyi nyomozásokat folytatott, amelyek nyomán néhány magas szintű ügyben jogerős ítélet született; az igazságszolgáltatás átvilágítása továbbra is eredményesnek bizonyul az igazságszolgáltatáson belüli korrupció elleni küzdelemben. Szerbia némi haladást ért el az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ajánlásainak további végrehajtása terén. Régóta esedékes egy új korrupcióellenes stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv kidolgozása. Montenegró javította a korrupció megelőzése terén elért eredményeit, ugyanakkor továbbra is hiteles büntető igazságszolgáltatási válaszlépésekre van szükség a korrupció – többek között a magas szinten elkövetett korrupció – elleni küzdelemben. Koszovóban némi előrelépést jelent egy jelentős korrupcióellenes jogalkotási csomag elfogadása, amely magában foglalja a büntetőeljárási törvénykönyvről szóló új törvényt, a korrupció megelőzésével foglalkozó ügynökségről szóló törvényt, a vagyonnyilatkozatról szóló törvényt és a politikai pártok finanszírozását szabályozó jogszabályt. Bosznia-Hercegovina parlamentje elutasította az összeférhetetlenségről szóló törvényt, míg a nyilvános visszhangot keltő korrupciós ügyekben szelektív és átláthatatlan volt a büntetőeljárás indítása. A magas szintű ügyekben hozott jogerős ítéletek száma továbbra is nagyon alacsony.

Törökországban nem történt előrelépés a vizsgált időszakban. Javítani kell a jogi keretet és az intézményi struktúrát a korrupciós ügyek büntetőeljárás alá vonása és elbírálása terén tapasztalható politikai és jogtalan befolyásolás korlátozása érdekében. A GRECO ajánlásainak zömét nem hajtották végre.

A Nyugat-Balkán egészére jellemző az igazságügyi intézmények emberi és pénzügyi erőforrásainak tartós szűkössége, valamint a pénzügyi nyomozásokkal kapcsolatos célzott kapacitás és szakértelem hiánya, ami akadályozza a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval kapcsolatos ügyek hatékony kivizsgálását és elbírálását. Bár léteznek az igazságszolgáltatási ágazatra vonatkozó kapacitásépítési tevékenységek, az elégtelen ösztönző struktúrák, a nem hatékony teljesítményirányítási rendszerek és az igazságszolgáltatási ágazat politikai nyomásnak való kitettsége miatt nem megfelelő az ügykezelés, hosszadalmasak az eljárások, valamint alacsony a lefoglalási és elkobzási intézkedések aránya.

Az alapvető jogokat a nyugat-balkáni jogszabályok javarészt rögzítik, ám hatékony végrehajtásuk biztosítása továbbra is kihívást jelent. A szakpolitikai keret fokozatosan kiegészül, különösen a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem tekintetében, de továbbra is rendszerszintű hiányosságok állnak fenn az emberi jogok előmozdítását és védelmét szolgáló finanszírozási intézkedések terén, és számos ágazat változatlanul a donoroktól függ. Az ombudsmani intézmények a Nyugat-Balkánon továbbra is kulcsszerepet játszanak az emberi jogok előmozdításában és védelmében, valamint a saját és más független szervek ajánlásainak érvényre juttatásában. A régió kormányainak következetesen foglalkozniuk kell a nemzetközi és regionális emberi jogi ellenőrző szervek valamennyi ajánlásával, beleértve a börtönkörülményekre és a rossz bánásmód megelőzésére vonatkozókat is. A civil társadalom továbbra is kiegészíti, sőt akár helyettesíti a kormányzati fellépést a hátrányos helyzetű csoportoknak nyújtott szolgáltatások terén. A korábbi országjelentésekben megfogalmazott aggályok és ajánlások még mindig nagyrészt érvényesek, és azokkal sürgősen foglalkozni kell. Törökországban az emberi jogi helyzet tovább romlott, és változatlanul komoly aggodalomra ad okot.

A véleménynyilvánítás szabadsága, a tömegtájékoztatás szabadsága és a médiapluralizmus a demokratikus társadalom kulcsfontosságú pillérei, amelyeket fenn kell tartani. A nyugat-balkáni régióban korlátozott volt az e téren tett előrelépés, és egyes országokban egyáltalán nem javult a helyzet. A korábbi jelentések ajánlásait nagyrészt még mindig nem hajtották végre. A pluralizmus továbbra is jellemző a régió legnagyobb részében, de a média függetlenségét és a minőségi professzionális újságírás fejlődését változatlanul akadályozzák az összefonódó üzleti és politikai érdekek, valamint a rossz munkaerőpiaci feltételek, amelyek öncenzúrához vezetnek. Továbbra is komoly aggodalomra adnak okot az újságírókkal szembeni fenyegetések, megfélemlítések és erőszakos cselekmények, valamint a köztisztviselők által tett becsmérlő megjegyzések. Ezek visszatartó hatást fejthetnek ki a média szabadságának gyakorlására, és fokozni kell az ilyen incidensek kapcsán indított nyomozások és büntetőeljárások ütemét. Garantálni kell a médiaszabályozó hatóságok és a közszolgálati műsorszolgáltatók függetlenségét, többek között megfelelő finanszírozás és az irányítási struktúrákat illetően az érdemeken alapuló kinevezés biztosítása révén. A független önszabályozó testületek hatékony működését továbbra is támogatni kell. A régió valamennyi országának növelnie kell a médiafinanszírozás átláthatóságát.

Törökországban folytatódott a súlyos visszacsúszás, és a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása és az ellenzéki vélemények terjesztése továbbra is jelentős korlátokba ütközik. Az újságírók, az emberijog-védők, az ügyvédek, az írók, az ellenzéki politikusok, a diákok és a közösségimédia-felhasználók büntetőjogi felelősségre vonása és elítélése tovább folytatódott. A Nyugat-Balkán nagy részén a hatóságok megerősítették stratégiai keretüket a nemek közötti egyenlőség és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem terén tett kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében, de ezt gyakorlati eredményekké kell alakítani: el kell különíteni a szükséges forrásokat, és fokozni kell az erőszak valamennyi formájának áldozatai számára nyújtott segítséget, mivel a nemi alapú erőszak – beleértve a kapcsolati erőszakot is – változatlanul komoly aggodalomra ad okot. Törökországban folytatódott a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és lányok jogai terén tapasztalható visszaesés, és teret nyert a független női szervezetek ellen irányuló gyűlöletbeszéd.

A megkülönböztetésmentességre vonatkozó jogszabályok és szakpolitikai intézkedések általában véve hatályban vannak, de az egyenlőséggel foglalkozó szervek és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemmel megbízott szervezetek számára elegendő erőforrást kell biztosítani megbízatásuk teljesítéséhez. A régióban egyre gyakoribb a gyűlöletbeszéd, a hátrányos megkülönböztetés, míg a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd eseteinek nyomon követése nem megfelelő. A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek jogaira vonatkozó jogszabályi és szakpolitikai keret kidolgozása folyamatban van, de a társadalom minden része általi támogatás megszerzése változatlanul kihívást jelent, és számos jogszabály elfogadása zátonyra futott. A jogszabályokat a gyakorlatban is érvényre kell juttatni, mivel még mindig gyakori a megkülönböztetés és a gyűlöletbeszéd. Törökországban nem biztosított az LMBTIQ-személyek alapvető jogainak védelme, és az LMBTIQ-közösség elleni gyűlöletbeszéd és lejárató kampányok továbbra is komoly aggodalomra adnak okot.

További erőfeszítésekre van szükség a gyermekek jogainak megerősítése, valamint a gyermekvédelmi és gyermekgondozási rendszerek hatékonyságát szolgáló intézményközi koordináció javítása érdekében, a gyermek mindenek felett álló érdekével összhangban. Tovább kell fejleszteni a gyermekbarát igazságszolgáltatási rendszereket, valamint elérhetővé kell tenni és szisztematikusabban kell alkalmazni a fogva tartás alternatíváit, a fogva tartást pedig csak végső eszközként szabad alkalmazni. A gyermekek elleni erőszak és a korai házasságok továbbra is komoly aggodalomra adnak okot.

A fogyatékossággal élő személyek jogait fokozottan kell védeni, és kellő figyelemmel kell kezelni. A kezelendő kérdések közé tartozik a közösségi gondozásra és az önálló életre való átállás – összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény követelményeivel –, valamint általában véve a nagyobb mértékű elfogadás, akadálymentesség és befogadás.

A kisebbségek védelme jobb koordinációt igényel, és biztosítani kell az önazonosításhoz való jog tiszteletben tartását. A régió legrászorulóbb közösségét továbbra is a romák alkotják. Ebben az évben azonban a legtöbb kormány (Törökország kivételével) az uniós kerethez való igazodást célzó új romaintegrációs stratégiák és cselekvési tervek elfogadásával bizonyította a romák befogadása iránti politikai elkötelezettségét. Most prioritásként végre kell hajtani ezen stratégiákat, beleértve a szükséges pénzügyi eszközök elkülönítését is.

Jogérvényesülés, szabadság és biztonság

A szervezett bűnözés továbbra is komoly biztonsági fenyegetést jelent a Nyugat-Balkán és Törökország szempontjából. A régióban és azon túl is befolyásos bűnözői hálózatok működnek, amelyek fontos szerepet játszanak a tiltott áruk globális kereskedelmében és az Európai Unióba irányuló, illetve az Unión belüli embercsempészésben. Ezek a bűnözői hálózatok nagyon ügyesen kihasználták a Covid19-világjárványt, és fennáll a kockázata annak, hogy előnyt kovácsolnak az ukrajnai orosz invázióból, többek között az Ukrajnán belül rendelkezésre álló jelentős fegyverkészletekből. Az egyes országokban kínált befektetői állampolgársági programok és befektetői letelepedési programok felhasználhatók a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó uniós eljárásnak, valamint az annak során végzett, az egyedi migrációs és biztonsági kockázatok részletes értékelésének a megkerülésére, beleértve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó intézkedések lehetséges kijátszását, valamint a nemzetközi szankciók megkerülését. Az ilyen programokat haladéktalanul meg kell szüntetni. Amennyiben az állampolgárságnak a befektetői állampolgársági programok keretében történő megadása fokozott kockázatot jelent a tagállamok belső biztonságára és közrendjére nézve, a vízummentességi rendszer felfüggeszthető 14 .

Az EU és a nyugat-balkáni országok közötti – többek között az uniós bel- és igazságügyi ügynökségekkel folytatott – bűnüldözési együttműködés tovább erősödött. A 2021. márciusi tanácsi következtetések elfogadását követően a harmadik országokkal folytatott bűnüldözési együttműködést általánosan érvényesítették az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) valamennyi operatív cselekvési tervében, ami fokozta a Nyugat-Balkán EMPACT-ban való részvételét. 2022-ben 300 olyan esetről számoltak be (a 2021. évi 159-hez képest), ahol a nyugat-balkáni partnerek kötelezettséget vállaltak az operatív intézkedésekben való részvételre. Albánia folytatta egy operatív intézkedés vezetését, míg Montenegró négy, Albánia kettő, Szerbia és Észak-Macedónia pedig egy-egy operatív intézkedés társvezetője volt. Bosznia-Hercegovina az egyetlen partner, amely leépítette az EMPACT-ban való részvételét.

Az EMPACT keretében a régióbeli partnerek több közös akciónapon is részt vettek, amelyek többek között az irreguláris bevándorláshoz történő segítségnyújtásra, a kábítószer-kereskedelemre és a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére irányultak, ami azonnali eredményekhez vezetett a letartóztatások és a bűncselekményből származó vagyoni eszközök lefoglalása terén. Az Europol és a Délkelet-európai Rendőrfőkapitányok Szövetsége segítségével jelentős előrelépés történt a régióbeli országok azon képességének megerősítése terén, hogy stratégiai és operatív bűnügyi elemzéseket végezzenek az uniós normákkal összhangban. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának kezdete óta Szerbia tartózkodott számos biztonsági vonatkozású regionális eseményen való részvételtől.

A kábítószerekkel kapcsolatos nemzeti stratégiák elavultak, és Szerbiában és Montenegróban felülvizsgálatot igényelnek. Koszovóban és Észak-Macedóniában hatályban van egy stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv. Bosznia-Hercegovina rendelkezik ugyan stratégiával, de a vonatkozó cselekvési terv elfogadására még nem került sor. Albánia a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia keretében foglalkozik a kérdéssel, és külön cselekvési tervet dolgozott ki. Régiószerte egyértelműen erőfeszítésekre van szükség a stratégiai keret – többek között körültekintő értékelésen alapuló – megerősítése, valamint a végrehajtás előrevitele érdekében. Annak ellenére, hogy a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) régóta segítséget nyújt ezen a területen, a nemzeti korai előrejelző rendszerek és a nemzeti kábítószer-megfigyelő központok – amelyek lényegesen hozzájárulnak a kínálat, a kereslet és az ártalmak csökkentéséhez – még nem jöttek létre vagy a súlyos alulfinanszírozottság miatt működésképtelenek (Szerbia kivételével). E tekintetben haladéktalan fellépésre van szükség. A nemzeti adatgyűjtés továbbra is részlegesen áll összhangban az EMCDDA protokolljaival, és a legtöbb nyugat-balkáni partner által szolgáltatott nemzeti adatkészletek hiányosak vagy késve érkeznek be. A nemzeti szervek közötti elégtelen intézményi koordináció olykor széttagolt és hiányos adatkészleteket eredményez. Ezért ajánlatos tovább növelni a tudatosságot, valamint alternatív és hatékonyabb módszereket találni a nyugat-balkáni partnerek arra való ösztönzése érdekében, hogy politikai, intézményi és technikai szinten több és jobb vállalást tegyenek az adatokkal kapcsolatos említett területen. A Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ támogatásával valamennyi partner továbbra is aktívan részt vett a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv végrehajtásában, aminek köszönhetően a Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásának, tiltott kereskedelmének és az azokkal való visszaélésnek a fenntartható megoldására irányuló 2018. évi regionális ütemterv céljai és fő teljesítménymutatói összhangba kerültek az uniós törekvésekkel. A partnerek további előrehaladást értek el a joganyag vonatkozó uniós vívmányokkal való összehangolása terén.

Az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben a megelőzés, a büntetőeljárás alá vonás és a határokon átnyúló együttműködés továbbra is átfogóbb megközelítést igényel, különös figyelmet fordítva a hírszerzésen alapuló és proaktív nyomozásokra. Tovább kell javítani az áldozatok – különösen a kiszolgáltatott közösségekhez tartozók – korai azonosítását és megfelelő védelmi, támogatási és segítségnyújtási szolgáltatásokhoz való átirányítását, összhangban az áldozatközpontú, a nemek közötti egyenlőséget és a gyermekek szempontjait figyelembe vevő megközelítéssel.

A súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatos jogerős ítéletek terén elért teljesítmény nem változott: a felmutatott eredmények általában továbbra is gyengék. Erős hazai támogatásra van szükség a bűnüldöző hatóságok és az igazságszolgáltatás stratégiai és operatív kapacitásainak megerősítéséhez a súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek sikeres kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és a gyanúsítottak bíróság elé állítása érdekében, ezáltal visszatartva a potenciális elkövetőket. A súlyos szervezett bűnözéssel és a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos összetett ügyekben rendszeresen alkalmaznak vádalkut, ami igen gyakran aránytalanul enyhe büntetéshez vezet. A pénzügyi nyomozások még mindig nem kísérik szisztematikusan a kezdetektől fogva a büntetőeljárásokat, és hatékonyságuk továbbra is korlátozott a régióban. Következésképpen a bűncselekményekből származó vagyon lefoglalása és elkobzása terén felmutatott eredményeket is lényegesen javítani kell. Az elmúlt évben számos ügy ismét rávilágított arra, hogy a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás mennyire ki vannak téve a bűnözői csoportok beszivárgásának. Ezért változatlanul határozott és azonnali fellépésre van szükség a korrupció megelőzése és szankcionálása érdekében, mind a Nyugat-Balkánon, mind Törökországban. A bűnözés elleni küzdelem és a korrupció felszámolása terén elért jelentős eredmények általános hiánya a büntetlenség és az egyenlőtlenség érzését kelti.

Albánia további eredményeket ért el a bűncselekményből származó vagyon lefoglalása és elkobzása terén, ugyanakkor fokoznia kell a kiberbűnözés és a gyermekek (online) szexuális zaklatása elleni küzdelemre irányuló kapacitását. Bosznia-Hercegovina nem tett előrelépést a szervezett bűnözés és az országban működő bűnszervezetek elleni küzdelem terén. Minden szinten az előrehaladás folyamatos hiánya tapasztalható, ami növeli a visszaesés kockázatát. A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén a közelmúltban elért némi siker ellenére Koszovónak javítania kell eddigi teljesítményét, és konkrétabb eredményeket kell felmutatnia mind a bűnözői hálózatok felszámolása, mind a magas szintű ügyek kezelése terén, valamint proaktívabban kell fellépnie a nyomozásokat, a jogerős bírósági határozatokat és a végleges vagyonelkobzást illetően. Észak-Macedónia némi haladást ért el a nemzetközi partnerekkel folytatott operatív együttműködés terén, de fokoznia kell a vagyonvisszaszerzésre és a kiberbűnözés kezelésére irányuló erőfeszítéseit. Montenegróban előrelépés történt a különleges nyomozati intézkedések teljes körű alkalmazásának helyreállítását illetően, és jelentős operatív eredmények születtek a kábítószer- és cigarettacsempészés elleni küzdelem terén. Ugyanakkor lényegesen meg kell erősíteni a korrupcióval, a magas szinten elkövetett korrupcióval és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos igazságszolgáltatási válaszintézkedéseket, valamint javítani kell a korrupció és a magas szinten elkövetett korrupció, a dohánycsempészés, a pénzmosás, a pénzügyi nyomozások és a vagyonelkobzás terén elért eredményeket. Montenegrónak emellett fokoznia kell a bűnszervezetek rendőrségbe és igazságszolgáltatásba való beszivárgásának kockázatát csökkentő intézkedéseket, és fel kell lépnie az elkobzott cigaretták megsemmisítése érdekében. Szerbia megszilárdította a megfelelő szintű együttműködést az Eurojusttal, az Interpollal és az Europollal, de célirányosabban kell fellépnie a bűnözői hálózatokkal szemben, és fokoznia kell ezek vagyonának elkobzását. Törökország korlátozott haladást ért el, és még módosítania kell a kiberbűnözésre és a tanúvédelemre vonatkozó jogszabályait, valamint létre kell hoznia a vagyonvisszaszerzési hivatalt.

A Nyugat-Balkánnal a terrorizmus elleni küzdelem és a radikalizálódás megelőzése terén folytatott együttműködés továbbra is kulcsfontosságú. Bár a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség minden formájában és eredetétől függetlenül továbbra is kihívást jelent, a vizsgált időszakban nem fordult elő szélsőséges vagy erőszakos jellegű incidens. A 2021 decemberében tartott EU–Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórumon a résztvevők megerősítették a Nyugat-Balkánra vonatkozó, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös cselekvési terv érvényességét, és megvitatták a végrehajtás terén elért eredményeket és a fennálló hiányosságokat. A terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség általi folyamatosan változó fenyegetettség külső dimenziójának kezeléséről szóló, 2022. júniusi tanácsi következtetések 15 hangsúlyozták, hogy tovább kell erősíteni a Nyugat-Balkánnal folytatott együttműködést, többek között a közös cselekvési terv végrehajtásának folytatása révén. A nyugat-balkáni partnerek 2022 tavaszán benyújtották a közös cselekvési terv végrehajtásáról szóló negyedik jelentéscsomagot, amely megerősítette a régió elkötelezettségét és hajlandóságát a vállalt kötelezettségek teljesítésére.

Általánosságban több erőfeszítésre van szükség a radikalizálódás valamennyi formájának – többek között a vallási, etnikai-nacionalista vagy politikai jellegű radikalizálódásnak – a megelőzése, valamint az online radikalizálódás kockázatának megelőzése és visszaszorítása terén. 2021 januárja óta a régió strukturális támogatásban részesül a „nyugat-balkáni radikalizálódástudatossági hálózat (RAN)” projekt keretében, amely a RAN által nyújtott szakpolitikai támogatásra támaszkodva a következő 30 hónapban tovább fog bővülni. Albánia és Észak-Macedónia esetében, mivel a legtöbb intézkedést már végrehajtották, egyeztetés vette kezdetét a vonatkozó végrehajtási megállapodások aktualizálásáról. Ennek célja a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemre irányuló együttműködés és kapacitások megerősítése további végrehajtandó intézkedések révén.

Albánia jelentős haladást ért el, és az öt végrehajtási megállapodás szinte teljes mértékben megvalósult. Az Albániában még végrehajtásra váró intézkedések közé tartozik az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre vonatkozó új stratégia, amelynek kidolgozása már folyamatban van, és az ki fog terjedni a stratégiai kommunikációra és az online terrorista tartalmak elleni intézkedésekre is. A terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás elleni küzdelem terén előrelépés történt, de Albánia továbbra is szerepel a Pénzügyi Akció Munkacsoport jegyzékében, és végre kell hajtania a Pénzügyi Akció Munkacsoport cselekvési tervének fennmaradó elemeit. Az EU és a Moneyval tanácsaival ellentétben Albánia adó- és büntetőjogi amnesztiát fogadott el, ami veszélyeztetheti az e területen elért eredményeket. Montenegró 2021 decemberében elfogadta a terrorizmus, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére és visszaszorítására irányuló 2022–2025-ös stratégiát, valamint a 2022–2023-as időszakra szóló kapcsolódó cselekvési tervet, amelyet végre kell hajtani. Észak-Macedónia továbbra is lényeges előrelépéseket tesz a jogalkotási és intézményi keret, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzése, illetve leküzdése terén. Bosznia-Hercegovinának folytatnia kell a terrorizmus elleni küzdelemre és az erőszakos szélsőségesség megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, és sürgősen el kell fogadnia a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új törvényt, amely összhangban áll az uniós vívmányokkal. Az Europol kapcsolattartó pontjának működését az információcsere megkönnyítése érdekében teljeskörűvé kell tenni. Szerbiában folyamatban van a terrorizmus elleni küzdelemre és az erőszakos szélsőségesség megelőzésére, illetve leküzdésére irányuló új stratégia kidolgozása. Szerbiának fokoznia kell a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség valamennyi formája – többek között a jobboldali erőszakos szélsőségesség és az etnikai nacionalizmus – elleni küzdelemre és azok megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. Koszovó némi haladást ért el a terrorizmus elleni küzdelem és az erőszakos szélsőségesség megelőzése terén, összhangban a Nyugat-Balkánra vonatkozó, terrorizmus elleni közös cselekvési terven alapuló EU–Koszovó végrehajtási megállapodásban meghatározott célkitűzésekkel. Koszovónak hatékonyabban kell fellépnie a pénzmosás ellen. Több erőfeszítésre van szükség a kritikus infrastruktúrák védelmének megvalósításához regionális szinten, amihez egy új regionális IPA-projekt fog támogatást biztosítani. Az EU támogatja a terrorizmus elleni, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzését és leküzdését célzó nemzeti stratégiák felülvizsgálatát a régióban.

A nyugat-balkáni partnerek folytatják az északkelet-szíriai külföldi terrorista harcosok és családtagjaik hazaszállítását. Elkötelezettek amellett, hogy büntetőeljárás alá vonják a külföldi terrorista harcosokat, és rendszerszinten előmozdítsák a társadalomba való visszailleszkedésüket, különösen a nők és a gyermekek esetében. Javítani kell a társadalomba való visszailleszkedést célzó intézkedések nyomon követését, különösen a börtönökben. Ez magában foglalja a nemzeti és helyi szintű intézmények közötti együttműködést is. Lényegesen javult az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásán (SIENA) keresztül történő információcsere. A nyugat-balkáni partnereknek továbbra is proaktív módon, a megfelelő csatornákon keresztül kell információt szolgáltatniuk a külföldi terrorista harcosok és családtagjaik visszatéréséről.

Az egész régióban jogi rendelkezések vannak érvényben a külföldi terrorista harcosoknak a visszatérésük utáni büntetőeljárás alá vonására vonatkozóan. Koszovóban továbbra is aggodalomra ad okot az erőszakos szélsőséges elkövetők börtönből való korai feltételes szabadságra bocsátása, és további erőfeszítésekre van szükség a rehabilitáció és a reintegráció terén. Bosznia-Hercegovina a fogva tartás során, illetve szabadon bocsátáskor igen korlátozott támogatást kínál az erőszakos szélsőségességtől való elszakadáshoz. További jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy felkészítsék a fogvatartottakat a szabadon bocsátásra, beleértve a korábbi külföldi terrorista harcosokat is. Montenegró büntetőeljárást indított a 2014-es ukrajnai konfliktusból és Északkelet-Szíriából visszatérő állampolgárokkal szemben. Északkelet-Szíriában még jelenleg is tartózkodnak montenegrói állampolgárok.

Törökország változatlanul ki van téve a különböző terrorista csoportok általi fenyegetettségnek. További lépésekre került sor a terrorizmus elleni küzdelem jegyében, ami a terrorista tevékenység tartós visszaszorulásához és a biztonsági helyzet javulásához vezetett. Törökország prioritásként kezelte a PKK elleni küzdelmet és a Gülen-mozgalom felszámolását. A PKK továbbra is szerepel a terrorcselekményekben érintett személyek, csoportok és szervezetek uniós listáján. Törökországnak legitim joga van a terrorizmus elleni küzdelemhez. A terrorizmus elleni erőfeszítéseknek azonban összeegyeztethetőnek kell lenniük a jogállamisággal, valamint az alapvető jogokkal és szabadságokkal. A terrorizmus elleni török jogszabályok és gyakorlatok uniós normákkal való összehangolása továbbra is elvárt reform, amelynek végrehajtása elengedhetetlen. Törökországot 2021 októberében felvették a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által fokozottan ellenőrzött országok és területek jegyzékébe (az ún. „szürke listára”). E döntést követően az EU nem vette fel Törökországot a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós jegyzékébe, tekintettel tagjelölti státuszára, az FATF által feltárt fennmaradó hiányosságok kezelésére vonatkozóan az EU-nak tett magas szintű politikai kötelezettségvállalására, valamint az uniós vívmányokkal való teljes körű jogszabályi összehangolásra irányuló célkitűzésére. Törökországnak további erőfeszítéseket kell tennie a fennmaradó ajánlások kezelése terén, hogy lekerülhessen az FATF szürke listájáról.

A hibrid fenyegetések az Ukrajna elleni orosz invázió óta még súlyosabb és fenyegetőbb problémává váltak a bővítési országokban. A nyugat-balkáni régióban az állami és nem állami – többek között a régión kívüli – szereplők folytatták az információmanipulációs tevékenységeket, köztük a dezinformációt azzal a céllal, hogy megkérdőjelezzék az EU hitelességét, aláássák a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat, valamint elmélyítsék a polarizációt és az etnikai megosztottságot. Az információmanipulációs tevékenységek, köztük a dezinformációs kampányok 2022. február 24. óta különösen felerősödtek, és EU-ellenes narratívák terjednek a Nyugat-Balkánon. Szerbiának sürgős lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megvédje polgárait a külföldi információmanipulációtól és beavatkozástól, valamint az EU-ellenes narratíváktól, többek között az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben, amely nyilvánvaló továbbgyűrűző hatást gyakorol régiószerte. Számos, az EU szankciós jegyzékébe felvett, államilag támogatott orosz médiaorgánum rádió- és multimédiás műsorokat sugároz. Ezek közé tartozik a Kreml dezinformációs csatornájának számító Szputnyik Srbija, valamint a Russia Today, amely 2022 nyarán irodát nyitott Belgrádban. A régióbeli információmanipuláció – többek között a dezinformáció – nagy részét azonban belföldi szereplők állítják elő és terjesztik belföldi célokból, illetve a nyilvános diskurzus befolyásolására törekvő harmadik államok közvetítőjeként eljárva, és az információmanipulációt arra használják fel, hogy a nyilvánosságot szembefordítsák az EU-val és általában a nyugati demokráciákkal.

Tekintettel az aktuális geopolitikai helyzetre, valamint összhangban a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó közös keret, a nyugat-balkáni stratégia és a zágrábi nyilatkozat szerinti uniós prioritásokkal, a Bizottság és a főképviselő elmélyítette a bővítési partnerekkel a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésről – különösen a kiberrezilienciáról és a kiberbiztonságról, továbbá a kritikus infrastruktúrák védelméről és az élelmezés- és energiabiztonságról – folytatott szakpolitikai párbeszédet. 2022 második felében Albánia, Koszovó és Montenegró egyaránt kibertámadások célpontjává vált. Elengedhetetlen, hogy a régió elfogadja az uniós kiberbiztonsági keretet. Kulcsfontosságú továbbá, hogy a Nyugat-Balkán teljesítse a 2020-ban Tiranában tartott nyugat-balkáni digitális csúcstalálkozón aláírt, 5G-ről szóló egyetértési megállapodás végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalását. A stratégiai kommunikáció, valamint az információmanipuláció és a dezinformáció elleni küzdelem terén határozottabb és célirányosabb rezilienciaépítő fellépés valósult meg, amely a figyelemfelkeltés, a médiaműveltség javítása, valamint a helyi intézményekkel, a civil társadalmi szereplőkkel és a médiával való együttműködés révén a nyugat-balkáni társadalmakat és az azok EU-ba vezető útját fenyegető ilyen hibrid fenyegetések kezelésére összpontosult.

Észak-Macedónia 2021 októberében elfogadta a rezilienciaépítésre és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó 2021–2025-ös nemzeti stratégiát, valamint a kapcsolódó cselekvési tervet. A hibrid fenyegetésekre vonatkozó felmérések 16 alapján megfogalmazott ajánlások kezelése uniós támogatással valósul meg. A kiválasztott országok esetében elvárt a fenyegetésekre vonatkozó felmérések nyomon követése.

Az irreguláris migráció továbbra is meghatározó kihívást jelentett a Nyugat-Balkán és Törökország számára. A kelet-mediterrán/nyugat-balkáni migrációs útvonalak mentén szorosabbá vált az együttműködés. Továbbra is aggodalomra ad okot a migránscsempészés, a kísérő nélküli kiskorúak helyzete, az emberkereskedelem, valamint a nemzeti menekültügyi rendszerek elégtelen kapacitása. Az ukrajnai háború és az afganisztáni válság következtében nőtt az ukrán és afgán menekültek száma, ami folyamatos szoros együttműködést tesz szükségessé az EU és a partnerországok között. Ezzel összefüggésben valamennyi régióbeli partner fogadott menekülteket, mindenekelőtt Montenegró, Koszovó, Albánia és Észak-Macedónia.

2022-ben a Nyugat-Balkánról irregulárisan az EU-ba érkezők teljes száma 2021-hez képest növekvő tendenciát mutat: 2022 első 7 hónapjában 70 770 szabálytalan határátlépést észleltek az EU külső határain, ami közel háromszor több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A Nyugat-Balkánról irregulárisan az EU külső határaira érkező személyek száma 2021-ben mintegy 62 000, míg 2020-ban 27 000 volt. 2022. július végén mintegy 9 800 migráns és menekült tartózkodott a régió befogadóállomásain, az ilyen létesítményeken kívül pedig a becslések szerint 2 900 fő. A teljes befogadási kapacitás körülbelül 14 500 fő. Az áramlások nagy számához hozzájáruló tényezők közé tartozik az eleve a régióban tartózkodó migránsok mozgása, valamint a légi úton Szerbiába érkező személyek mozgása a vízummentesség miatt. Tekintettel az érkezők számának ugrásszerű növekedésére, a Bizottság fokozott éberséggel követi nyomon a helyzetet, és megerősítette a nyugat-balkáni partnerekkel való együttműködését. Az elért haladás ellenére a Nyugat-Balkánon további erőfeszítésekre van szükség a szilárdabb intézmények, jogszabályok és eljárások létrehozása érdekében a menekültügy, a visszaküldés és a határigazgatás területén, többek között az összetett és komoly elvárásokat támasztó uniós vívmányok átültetésére való tekintettel. A nyugat-balkáni partnereknek felelősséget és szerepet kell vállalniuk a migráció minden vetületét illetően. A nemzetközi és uniós normákkal összhangban meg kell erősíteni a menekültügyi rendszereket, fokozni kell az önkéntes visszatérést és a kitoloncolást, valamint szorosabbra kell fűzni a származási országokkal a visszafogadás terén folytatott együttműködést. Fokozott regionális és nemzetközi együttműködésre van szükség a migránscsempészésben és az emberkereskedelemben részt vevő bűnszervezetek elleni küzdelemhez. Az EU-val folytatott regionális együttműködés és koordináció továbbra is kulcsfontosságú.

Az EU jogállásról szóló megállapodást kötött Albániával, Montenegróval és Szerbiával, és ezek működésbe lépése lehetővé teszi az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára, hogy a határforgalom-ellenőrzést végző nemzeti hatóságok támogatása céljából végrehajtási hatáskörrel rendelkező európai határ- és partvédelmi csapatokat telepítsen az EU külső határai mentén fekvő övezetekbe. Az EU hasonló jogállásról szóló megállapodásról folytatott tárgyalást Bosznia-Hercegovinával, valamint Észak-Macedóniával, ám az aláírásra még nem került sor. Ezeket a megállapodásokat újra kell majd tárgyalni a tárgyalások óta a jogszabályi környezetben bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében. A jogszabályi környezet változásainak – különösen az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 2019. évi elfogadásának – figyelembevétele érdekében a Bizottság 2022-ben tárgyalásokat folytatott Észak-Macedóniával a jogállásról szóló megállapodás új szövegtervezetéről, amelyet várhatóan még az év vége előtt aláírnak.

Amint azt a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében készült 2021. évi jelentés 17 is megerősíti, Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Montenegrónak, Észak-Macedóniának és Szerbiának gondoskodnia kell a vízumpolitikának a vízumköteles harmadik országok uniós jegyzékeivel való további összehangolásáról, különös tekintettel azon harmadik országokra, amelyek irreguláris migrációs vagy biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára. A vízumpolitika EU-val való összehangolása alapvető fontosságú az e partnerek és az EU viszonylatában fennálló vízummentességi rendszerek megfelelő működése szempontjából. Törökország továbbra is a világ egyik legnépesebb menekült közösségének ad otthont: mintegy 4 millió menekült tartózkodik az ország területén, akik Szíriából és más országokból érkeztek. 2022 első hét hónapjában összesen 13 163 személy érkezett Törökországból az EU-ba, szemben a 2021 azonos időszakában regisztrált 7 481 fővel (76 %-os növekedés). E migránsok közül 6 225 érkezett Olaszországba, ami jelentős növekedést jelent az előző évhez képest, 6 257 Görögországba, 601 Bulgáriába és 80 Romániába. 2022 azonos időszakában 11 137 fő érkezett Ciprus kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire (10 771 személy a zöld vonalon keresztül, 366 pedig hajóval), míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 5 118 személy érkezett a zöld vonalon át és hajón (115 %-os növekedés). Törökországnak emellett tovább kell harmonizálnia vízumpolitikáját az EU vízumpolitikájával, különös tekintettel a vízumkötelezettségnek a vízummentes és vízumköteles országok uniós listáival való további összehangolására.

Tekintettel az afganisztáni tálib hatalomátvételre és a török lakosság körében a migránsok megítélésére, a török hatóságok egyre több személyt küldenek vissza Afganisztánba, valamint megerősítik határinfrastruktúrájukat az Iránnal közös határ mentén. A török hatóságok szintén növelik a migránscsempészés megelőzését és leküzdését szolgáló erőforrásokat, de a származási országokból Törökországba irányuló migráció teljes útvonala mentén szorosabbra kell fűzni a nemzetközi bűnüldözési együttműködést – Iránra, a Nyugat-Balkánra és az EU-ra is kiterjedően – a csempészhálózatok elleni küzdelem érdekében. Továbbra is kulcsfontosságú prioritás a határigazgatás, valamint a migránscsempészés elleni küzdelem terén való szoros együttműködés fenntartása.

A közigazgatás reformja

Az Európai Bizottság stratégiai előrejelzési jelentése 18 szerint „az intézmények rezilienciájának megerősítése” az egyik legfontosabb kihívás Európa jövője szempontjából. A közintézményeknek és a közigazgatási szerveknek reagálniuk kell a társadalmi aggályokra, és hatékonyan kell végrehajtaniuk a szakpolitikákat. A közigazgatás korszerűsítése változatlanul kulcsfontosságú kérdés a bővítési országokban. Az átpolitizálódás továbbra is károsan érinti a kapacitásokat és a közigazgatás mint munkáltató vonzerejét. Bár köztudott, hogy az összességében professzionálisabb és érdemeken alapuló közigazgatások létrehozása kulcsfontosságú reformokat igényel, határozottabb vezető szerepre és több erőfeszítésre lesz szükség a szakpolitikai tervezés, az államháztartás, a munkatárs-menedzsment és az elszámoltathatóság javítása érdekében. Vannak példák pozitív reformokra, többek között a digitális szolgáltatások nyújtása terén. A közigazgatási kapacitás javítása elengedhetetlen az állam feladatainak ellátásához, a stratégiai infrastruktúrára irányuló alapvető beruházások megtervezéséhez és végrehajtásához, valamint az uniós vívmányokkal való összhang megerősítéséhez.

A politikai döntéshozatal minősége rendkívül fontos egy ország gazdasági és társadalmi fejlődésének előrevitele és a folyamatos válságok átvészelésének elősegítése szempontjából. A politikai döntéshozatalnak a lehető legkiszámíthatóbbnak kell lennie: középtávra kell tervezni, a költségvetési perspektívához kapcsolódóan, tényekre kell alapozni, és konzultálni kell róla az érintett érdekelt felekkel. A nyugat-balkáni partnerek körében azonban a kormány által javasolt jogszabályok nagy része nem szerepel a kormányzati munkaprogramokban. A következetes szakpolitikai tervezés, valamint a kormány és a parlament közötti koordináció további javításra szorul. A rövidített eljárások túlzott alkalmazása rontja a jogalkotás minőségét és a demokratikus elszámoltathatóságot. A szakpolitikák nyomon követésének javítása fokozná a közigazgatás hatékonyságát az egész régióban.

Az elszámoltatható közigazgatások racionálisan szervezettek, hatékonyak, eredményesek és átláthatók, és feddhetetlenül járnak el. Ez társadalmi bizalmat teremt, amely nélkülözhetetlen az együttműködéshez és a fejlődéshez. A Nyugat-Balkánon a kormányzati struktúrák nem minden esetben követik ezeket az elveket. A kormányzati ügynökségek létrehozása és szervezeti felépítése nem feltétlenül racionális vagy hatékony (például Albániában és Koszovóban). Több helyen javultak az elszámoltathatóságot szolgáló szabályozási és intézményi keretek, az elszámoltathatóság gyakorlati megvalósítása viszont nem (Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia). Észak-Macedónia még mindig nem hagyta jóvá az államszervezetről szóló új törvényt, Bosznia-Hercegovina pedig nem kezdte meg a nagyobb elszámoltathatóságot biztosító jogi keret kidolgozását. Montenegrónak javítania kell az elszámoltathatóságot és a nyilvános információkhoz való hozzáférést. Törökországban folytatódott a közigazgatás átpolitizálódása. A helyzetet a nyilvánossággal szembeni korlátozott elszámoltathatóság és a reformra irányuló politikai akarat folyamatos hiánya jellemzi.

A stratégiai és professzionális humánerőforrás- és közszolgálat-menedzsment döntő fontosságú ahhoz, hogy a közszféra képes legyen vonzani, fejleszteni és megtartani a tehetségeket. Ez magában foglalja a tisztességes és versenyképes javadalmazást, valamint az érdemeken alapuló munkaerő-felvételt, előléptetést és elbocsátást. A régióbeli szűkös adminisztratív kapacitás és a közigazgatási szervek gyenge teljesítménye mögött meghúzódó fő okok egyike a jól képzett személyzet hiánya. Valamennyi országnak továbbra is nehézséget okoz, hogy a professzionálisabb és stabilabb közigazgatás kiépítése érdekében kordában tartsa a politikai patronázst.

A vállalkozásoknak és a lakosságnak nyújtott közszolgáltatások javítása kiemelt feladatnak számít az egész régióban, és ez az a terület, ahol a legtöbb javulás tapasztalható. Mindazonáltal a régió egészében javítani kell a jogbiztonságot a vállalkozások és a polgárok számára azáltal, hogy előmozdítják az ágazati jogszabályoknak az általános közigazgatási eljárásokra vonatkozó jogi követelményekkel való hatékony összehangolását. Szerbia, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia e-kormányzati kezdeményezéseket és szolgáltatásokat indított. Albánia létrehozta a digitális szolgáltatások átfogó platformját, gondoskodnia kell azonban a korlátozott digitális készségekkel rendelkező polgárok méltányos hozzáféréséről. Bosznia-Hercegovinának és Koszovónak fel kell gyorsítania az átfogó e-kormányzati politika kialakítására és az intézményi felelősségi körök tisztázására irányuló erőfeszítéseket.

A közbeszerzési és államháztartási gazdálkodási rendszer javítása továbbra is fontos prioritás az állam hatékonyságának és integritásának biztosítása érdekében az egész régióban. Koszovó, Montenegró és Észak-Macedónia előrehaladást ért el közbeszerzési rendszerének digitalizálása terén. Albánia elektronikus jogorvoslati és panasztételi rendszert vezetett be. Szerbiában jelentősen megnőtt a közbeszerzési törvény alkalmazása alóli mentességek száma, ami igen komoly aggályokat vet fel, mivel olyan tendenciáról van szó, amelyet meg kell fordítani, és általában véve az átláthatóságot is megkérdőjelezi. Törökország tekintetében még mindig jelentős hiányosságok mutatkoznak az uniós vívmányokkal való összehangolás terén, mivel a közbeszerzési szabályok hatálya erősen korlátozott.

A nemzeti irányítási rendszereknek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a vezetői elszámoltathatóság és a külső ellenőrzés érdekében történő reformja elengedhetetlen az államháztartás fenntarthatóságának biztosításához. Némi előrelépésnek minősül, hogy Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia új államháztartási gazdálkodási programot dolgozott ki, illetve fogadott el. Albánia lépéseket tett egy új középtávú bevételi stratégia kidolgozása érdekében. Következő teendőként hatékonyan végre kell hajtani e programokat. Bosznia-Hercegovinában első ízben került kidolgozásra átfogó államháztartási gazdálkodási stratégia, amely jelenleg a minisztertanács általi elfogadásra vár. Törökország nem mutatott fel jelentős eredményeket az államháztartási gazdálkodás területén.

Valamennyi bővítési országnak egyértelmű prioritásként kell kezelnie a közberuházás-irányítási rendszerek és kapacitások megerősítését, különösen a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv összefüggésében. Az elmúlt évben azonban kevés előrelépés történt. Montenegró közberuházás-kezelési értékelést végzett. Most alapvető fontosságú, hogy biztosítsa a kapacitás növelését. Észak-Macedóniában a közberuházás-kezelési cselekvési terv végrehajtása az ütemtervhez képest késik, és nem került sor a közberuházás-kezelő egység létrehozására sem. Szerbiának minden tőkebefektetésre teljeskörűen alkalmaznia kell a tőkeprojektek kezeléséről szóló rendelet szerinti módszertant. Mindenki számára egységes, átfogó, hatékony és átlátható rendszert kell létrehozni a tőkebefektetések tervezésére és kezelésére.

Az állami belső kontrollok és a vezetői elszámoltathatóság terén általában lassú volt a haladás, de három ország tett némi előrelépést: Albánia iránymutatást fogadott el a hátralékok ellenőrzésére vonatkozóan, és jóváhagyta a teljesítmény-ellenőrzés felülvizsgált módszertanát. Bosznia-Hercegovina minden szinten aktualizálta a másodlagos rendeleteket és módszertanokat, és beépítette azokat az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzésre szolgáló informatikai alkalmazásba, így minden szinten konszolidált éves jelentések készülnek. Szerbia két kísérleti szakértői értékelést hajtott végre a belső ellenőrzési intézkedésekről, valamint nemrégiben továbbfejlesztette a vezetői elszámoltathatóságra vonatkozó iránymutatást.

Valamennyi bővítési országnak meg kell erősítenie azon képességét, hogy jó minőségű statisztikákat állítson elő, összhangban az uniós jogban lefektetett és az európai statisztika kódexében részletesebben kifejtett elvekkel, a szakmai függetlenségre, a pártatlanságra, a megbízhatóságra, valamint az átláthatóságra és a titoktartásra alapozva. Szintén meghatározó jelentőséggel bír az Eurostat részére történő adatszolgáltatás fokozása. Észak-Macedónia és Törökország 2021-ben nép- és lakásszámlálást végzett. A Nyugat-Balkán többi részének is népszámlálást kell végeznie, és elegendő forrást kell elkülönítenie statisztikai hivatalai számára. Az egyik olyan konkrét ágazat, ahol valamennyi országban előrelépésre van szükség, a makrogazdasági statisztika, beleértve a kormányzati pénzügyi statisztikákat is. Mindegyik országban meg kell erősíteni a statisztikai rendszerek koordinációját.

A regionális és helyi önkormányzatok meghatározó szerepet játszanak az uniós jogharmonizációs folyamatban és az uniós szabályok jövőbeli alkalmazásában. A helyi és regionális önkormányzatok állnak a legközelebb a polgárokhoz, és kulcsszerephez jutnak a közszolgáltatások nyújtásában, valamint a polgárok állami intézményekbe vetett bizalmának kiépítésében. A kormányoknak biztosítaniuk kell a központi, regionális és helyi kormányzatok közötti egyensúlyt, valamint a szabályok, eljárások, normák és a humánerőforrás-gazdálkodás koherens alkalmazását a közigazgatás minden szintjén. Ez közvetlenül kihat az ágazati politikák és a közszolgáltatások minőségére, végső soron pedig a versenyképességre és a növekedésre, ezért fokozott figyelmet érdemel a bővítési országokban.

Civil társadalom

A nyugat-balkáni civil társadalom továbbra is meglehetősen aktív és élénk tevékenységet folytat, figyelemmel kíséri a kormányzati intézkedéseket, és hozzájárul a politikai döntéshozatalhoz. Bizonyos jogi intézkedések elfogadása előrelépést eredményezett egyes nyugat-balkáni országokban; a jogi keretet azonban tovább kell javítani és következetesen végre kell hajtani a civil társadalomnak kedvező környezet biztosítása érdekében, többek között a nyilvántartásba vételi eljárások, a közfinanszírozás rendelkezésre állásának és átláthatóságának javítása (Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia), valamint az önkéntesség feltételei (Albánia, Koszovó) tekintetében. Alapvető fontosságú a biztonsági intézkedésekkel való visszaélések elkerülése, például a terrorizmus elleni jogszabályok vagy a tömegpusztító fegyverek elterjedése finanszírozásának megelőzéséről szóló jogszabályok (Törökország), a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése (Koszovó), illetve az információhoz való szabad hozzáférés (Montenegró) vagy a gyülekezési szabadság korlátozása (Bosznia-Hercegovina) révén.

Továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a civil társadalom és a kormány közötti együttműködés intézményesített mechanizmusaiban. Alapvető fontosságú, hogy a kormányok biztosítsák a civil társadalmi szervezetek politikai döntéshozatali folyamatokban való érdemi és inkluzív részvételének feltételeit.

Szerbiában és a bosznia-hercegovinai Boszniai Szerb Köztársaság entitásban nyomás nehezedik a civil társadalomra. Szerbiában folytatódtak a civil társadalmi szervezetek elleni szóbeli támadások és lejárató kampányok, valamint azok finanszírozása, miközben a bosznia-hercegovinai Boszniai Szerb Köztársaság entitásban továbbra is korlátozták a gyülekezési szabadság gyakorlását. Törökországban folytatódott a nagymértékű visszacsúszás. A civil társadalomra folyamatos nyomás nehezedett, és az emberijog-védők és a civil társadalom tevékenységeinek korlátozása tovább szűkítette a szabad működéshez szükséges teret. A bővítési régióban a civil társadalmi szervezetek változatlanul nyújtanak szolgáltatásokat a hátrányos helyzetű csoportoknak, kiegészítve vagy helyettesítve a közigazgatási szervek munkáját.

Gazdaság

A Covid19-világjárvány 2020. évi erőteljes negatív hatását követően a Nyugat-Balkán és Törökország gazdasága 2021-ben gyorsan helyreállt. Az élénkülés erőssége számottevő eltéréseket mutatott az egyes gazdaságokban: Montenegróban (12,4 %), Törökországban (11 %) és Koszovóban (10,5 %) kétszámjegyű volt a reál-GDP növekedése, Albániában (8,3 %), Szerbiában (7,4 %) és Bosznia-Hercegovinában (7,4 %) a bővülés valamivel visszafogottabb, de még így is erőteljes volt, Észak-Macedóniában pedig mérsékelt (4 %) volt a kibocsátás növekedése. A Covid19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetése és a 2020. évi erőteljes visszaesések bázishatása (különösen a turizmus ágazati részesedése miatt) jelentős szerepet játszott egyes országokban a fellendülésben, és konkrétan Montenegróban igen erőteljes bővüléshez vezetett. A stabil élénkülés fő mozgatórugói a következők voltak: élénk magánfogyasztás, amelyre egyes országokban ösztönzőleg hatott az elhalasztott fogyasztás pótlása és a válságenyhítő támogatási intézkedések fenntartása; a beruházások fokozása, különös tekintettel Szerbia és Észak-Macedónia állami tőkekiadásaira; valamint az export erőteljes bővülése, főként Törökország esetében.

A gazdasági kilátásokat rendkívüli bizonytalanság övezi, elsősorban az Ukrajna elleni orosz invázió gazdasági következményei miatt. A háború várhatóan negatívan érinti majd a gazdaságokat, bár eltérő mértékben, ami az alábbiak közötti különbségeket tükrözi: az egyes országok közvetlen és közvetett kereskedelmi kapcsolatai; az egyes országok energiaintenzitása; az élelmiszerár-infláció mértéke; valamint a turizmus szerepe.

Az emelkedő energia- és élelmiszerárak hatásának enyhítése érdekében elfogadott költségvetési intézkedések, valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által kiváltott gazdasági recesszió együttes következményeként valamennyi országban fennáll a költségvetési konszolidáció megtorpanásának vagy lelassulásának veszélye. Az infláció lényegesen felgyorsult a Nyugat-Balkánon, míg Törökországban a globális árnyomás hatását tovább súlyosbították a merész monetáris politikai döntések, ami a líra jelentős leértékelődését eredményezte, és az inflációt az elmúlt két évtizedben tapasztalt legmagasabb szintre emelte (2022 júliusában több mint 80 %-ra).

Még sürgetőbbé vált a strukturális reformok felgyorsítása a középtávú fenntartható helyreállítás előmozdítása és az uniós tagság két gazdasági kritériumának teljesítése – nevezetesen a működő piacgazdaság biztosítása, valamint az EU-n belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózás képességének bizonyítása – felé történő előrelépés érdekében.

A Nyugat-Balkán nagy része némi vagy jó eredményt ért el a működő piacgazdaság előmozdítása terén, kivéve Bosznia-Hercegovinát, ahol némi visszaesés tapasztalható. Törökország nem tett előrelépést e tekintetben. Jelenleg a nyugat-balkáni partnerek egyike sem tekinthető teljes mértékben működő piacgazdaságnak, és a követelményeknek való megfelelésük szintje eltérő. Míg Bosznia-Hercegovina és Koszovó még mindig korai szakaszban van, Észak-Macedónia már jó felkészültségi szintet ért el. Albánia és Montenegró mérsékelten felkészült, Szerbia felkészültségi szintje pedig a mérsékelt és a jó közé tehető. Törökország jól fejlett piacgazdasággal rendelkezik, viszont annak működését egyre komolyabb aggályok övezik, mivel visszalépés történt olyan fontos területeken, mint a monetáris politika végrehajtása, az intézményi és szabályozási környezet, az árképzésbe való beavatkozás és az átláthatatlan állami támogatások. Ami a versenykényszerrel és a piaci erőkkel való megbirkózásra vonatkozó képességet illeti, eddig csak Törökország mutatott fel jó eredményt, míg Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia mérsékelt, valamint Albánia csekély felkészültségi szintet ért el, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig változatlanul korai szakaszban van.

Az EU, illetve a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd az évek során fontos platformmá vált, ahol megvitatják és elfogadják a partnerek által évente benyújtott gazdasági reformprogramokon alapuló, középtávú költségvetési terveket, gazdaságpolitikai stratégiákat és prioritásokat. A folyamat a miniszteri következtetések közös elfogadásával teljesedik ki, amelyek a nyugat-balkáni és törökországi költségvetési és strukturális politikák támpontjául szolgáló országspecifikus szakpolitikai iránymutatást tartalmaznak.

A közösen elfogadott szakpolitikai iránymutatás végrehajtásának szintje a Nyugat-Balkánon és Törökországban is romlott: a 2020. évi 50,8 %-ról 2021-ben 42,9 %-ra csökkent. Ez a visszaesés részben azzal függ össze, hogy míg 2020-ban a Covid19-válsággal kapcsolatos rövid távú intézkedéseken volt a hangsúly, 2021-ben ismét a nagyobb kihívást jelentő reformokat előirányzó szakpolitikai iránymutatás vált mérvadóvá. Folytatni kell az erőfeszítéseket a költségvetési stabilitás fokozása és a költségvetés összetételének a növekedésösztönzés érdekében történő átalakítása érdekében, többek között a digitális és zöld átállás, valamint a humántőke-fejlesztés előmozdítása révén. Döntő fontosságúvá vált a külső sokkhatásokkal szembeni sebezhetőség csökkentése, valamint az élelmezés- és energiabiztonság növelése. Az üzleti környezet javítása és a regionális gazdasági integráció elmélyítése az uniós szabályokra és normákra támaszkodva szintén jelentősen növelné a nyugat-balkáni régió mint beruházási célpont vonzerejét, és még inkább hozzájárulna a gazdasági növekedéshez. Törökországban a gazdasági és pénzügyi szabályozó hatóságok funkcionális függetlenségének helyreállítása kulcsfontosságú kihívás.

A nyugat-balkáni és törökországi munkaerőpiacokat továbbra is általában az alacsony aktivitás (különösen a nők és a fiatalok körében) és az alacsony foglalkoztatás, valamint a magas szintű nem hivatalos foglalkoztatás és munkanélküliség jellemzi. A bővítési országokban a nemek közötti foglalkoztatási különbség 2020-ban a Montenegróban, Szerbiában és Albániában mért mintegy 13–15 százalékponttól a koszovói 33, illetve a törökországi 38 százalékpontig terjedt, vagyis jóval meghaladta az EU-27 11 százalékpontos átlagát. Egyértelmű, hogy javítani kell a nem kellően célirányos aktív munkaerőpiaci intézkedéseket az emberek munkába állásának vagy képzésének elősegítése érdekében. Ezzel összefüggésben a nyugat-balkáni partnerek 2021 júliusában kötelezettséget vállaltak arra, hogy az uniós modellt követve fokozatosan létrehozzák, végrehajtják és továbbfejlesztik az ifjúsági garanciarendszereket, és többségük minisztériumközi szakértői csoportokat hozott létre az ifjúsági garancia végrehajtási terveinek kidolgozására.

A gyenge oktatási rendszerek és a humántőkébe való beruházás alacsony szintje miatt továbbra is fennáll a készségkereslet és -kínálat közötti strukturális eltérés. Az oktatási rendszerekre, valamint a továbbképzésre és átképzésre irányuló reformok és beruházások kulcsfontosságúak a munkaerőpiaci helyzet javításához és a szakképzett munkaerő újonnan jelentkező hiányának kezeléséhez. A gazdaság digitalizálása és valamennyi társadalmi csoport digitális készségeinek fejlesztése ugyancsak nélkülözhetetlen a foglalkoztathatóság javítása és a digitális gazdaság előmozdítása érdekében. A szegénység magas szintje változatlanul problémát jelent valamennyi partnergazdaságban, amit tovább súlyosbított a Covid19-világjárvány és az egészségügyi ellátásra fordított magánkiadások magas szintje; a szegénységi szintek az élelmiszer- és energiaárak közelmúltbeli emelkedése nyomán várhatóan tovább fognak romlani. Ezért még sürgetőbbé vált a szociális védelmi rendszerek hatékonyságának javítása és a szociális kiadásoknak a lakosság legszegényebb rétegeire való összpontosítása.

III. KÉPESSÉG A TAGSÁGGAL JÁRÓ KÖTELEZETTSÉGEK VÁLLALÁSÁRA    

A belső piac 19 területére vonatkozó harmonizáció lehetővé teszi, hogy az országok teljes mértékben kihasználják a stabilizációs és társulási megállapodások kínálta előnyöket, és szorosabbra fűzzék kereskedelmi integrációjukat az EU-val, amely messze a régió vezető kereskedelmi partnere. Emellett az uniós beruházások vonzóbb célpontjává teszi a régiót, valamint elősegíti az ellátási lánccal kapcsolatos szinergiákat, a munkahelyteremtést és a tőkéhez való hozzáférést.

A belső piac számos területén a nyugat-balkáni partnerek általában mérsékelten felkészültek. Az áruk szabad mozgása terén Koszovó, Montenegró és Szerbia némi haladást ért el, Albánia korlátozott előrelépést tett, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia pedig nem mutatott fel eredményeket. Albánia és Koszovó némi haladást ért el a szolgáltatások szabad mozgása terén, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia pedig csak korlátozott előrelépést tett. Észak-Macedónia jó eredményeket, Albánia, Koszovó és Montenegró pedig némi haladást ért el a tőke szabad mozgása terén. A versenypolitika terén Koszovó és Montenegró némi haladást ért el, Albánia és Szerbia korlátozott előrelépést tett, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia pedig nem ért el eredményt. Albánia jól haladt a szellemi alkotások joga terén, és Koszovó, Montenegró és Szerbia egyaránt némi előrelépést tett. Albánia további jó eredményeket ért el a pénzügyi szolgáltatások terén, ahol Koszovó, Észak-Macedónia és Montenegró szintén előrelépést tett. A regionális együttműködés és az inkluzív regionális együttműködési keretek – például az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia, illetve a Duna régióra vonatkozó uniós stratégia – változatlanul elősegítik az EU belső piacán való esetleges részvételre való felkészülést. Ezek a keretek erősítik a különböző uniós szakpolitikákkal – többek között a kohéziós politikával – összefüggő adminisztratív kapacitást, és platformot kínálnak a különböző kormányzati szintek közötti együttműködéshez. Az uniós szabályokra és normákra épülő nyugat-balkáni közös regionális piac ugródeszkát jelent ahhoz, hogy a régió szorosabban integrálódjon az uniós egységes piaccal a csatlakozás előtt. Törökország némi haladást ért el a pénzügyi szolgáltatások területén, és korlátozott haladást ért el az áruk szabad mozgása, a szellemi alkotások joga, valamint a fogyasztó- és egészségvédelem területén. Jól halad a társasági jog területén, és jól felkészült az áruk szabad mozgása, a pénzügyi szolgáltatások, a fogyasztó- és egészségvédelem, valamint a szellemi alkotások joga területén. A hamisítványok mennyisége azonban továbbra is aggodalomra ad okot, és jobb végrehajtásra van szükség. Az ország a felkészülés korai szakaszában jár a szolgáltatások, illetve a munkavállalók szabad mozgása területén, ahol nem történt előrelépés.

A versenyképességgel és az inkluzív növekedéssel 20 összefüggő reformok rendkívül nagy jelentőséggel bírnak a nyugat-balkáni partnerek gazdasági reformprogramjai szempontjából, és támogatásban részesülnek a gazdaságélénkítési és beruházási terven keresztül, mivel hozzájárulnak a régió versenyképességének és üzleti vonzerejének növeléséhez, valamint az uniós gazdasághoz képest meglévő szakadék csökkentéséhez. A magánszektor versenyképességének támogatása érdekében 2022 februárjában a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) keretében közzétették a magánszektorra vonatkozó első vegyesfinanszírozási felhívást. Az igazgatótanács a 2022. júniusi római ülésén kedvezően értékelte az első két vegyesfinanszírozási műveletet és a magánszektort célzó, 47 millió EUR összegű két technikai segítségnyújtási projektet. A Bizottság emellett az EFFA+ operatív testületének 2022. áprilisi első ülésén három, összesen 125 millió EUR értékű garanciajavaslatot terjesztett elő. A mikro-, kis- és középvállalkozásokat, illetve a mezőgazdasági vállalkozókat támogató garanciarendszerek, valamint az energiahatékonyságot és a digitális átállást célzó intézkedések végrehajtása 2023 elején kezdődik meg.

A legtöbb nyugat-balkáni partner mérsékelten felkészült az e témakörbe tartozó területeken. Bosznia-Hercegovina ezzel szemben számos területen még mindig korai szakaszban tart. Az adózás területén Montenegró és Észak-Macedónia némi haladást ért el, míg Albánia, Koszovó és Szerbia korlátozott előrelépést tett, Bosznia-Hercegovinában pedig nem történt látható előrelépés. A vámunió területén Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia némi haladást ért el, míg Albánia, Koszovó, Montenegró és Szerbia korlátozott haladást ért el. Az oktatás és kultúra területén Albánia, Koszovó, Montenegró és Szerbia némi előrelépést tett. A tudomány és kutatás területén Montenegró és Szerbia némi előrelépést tett. Koszovó némi haladást ért el a digitális átállás és média területén. Szintén némi előrelépés történt Koszovóban és Észak-Macedóniában a gazdaság- és monetáris politika, valamint Albániában, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban a szociálpolitika és foglalkoztatás terén. A vállalkozás- és iparpolitika területén Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia és Montenegró némi előrelépést tett. Általánosságban a régiónak társadalmi-gazdasági reformokat kell végrehajtania a strukturális hiányosságok, az alacsony versenyképesség, a magas munkanélküliség és a Covid19-világjárvány hatásainak kezelése érdekében. A héa, a jövedéki adók és a közvetlen adózás területére vonatkozó uniós szabályokkal való harmonizáció terén tett előrelépés hozzájárulna a régión belüli és a nemzetközi kereskedelem ösztönzéséhez. A régiónak továbbá jelentős mértékben meg kell erősítenie kutatási és innovációs ökoszisztémáját, hogy a gazdaságok képesek legyenek lépést tartani a fejlődéssel, többek között a digitális és a zöld technológiák területén. Törökország csupán korlátozott mértékben folytatta az uniós vívmányokkal való harmonizációt, és visszacsúszott a digitális átállás és média, a gazdaság- és monetáris politika, a szociálpolitika és foglalkoztatás, valamint az iparpolitika területén. Törökország jó eredményeket ért el a tudomány és kutatás terén, valamint némi előrelépést tett az oktatás és kultúra terén, ahol az országnak tovább kell erősítenie az oktatás inkluzív jellegét, különös tekintettel a lányokra. Törökország jól halad a felkészüléssel a tudomány és kutatás területén. Az ország EU-val való kereskedelmi integrációja és a vámunióval kapcsolatos felkészültségi szintje egyaránt magas, mindazonáltal az elért haladás mértéke korlátozott volt, többek között a végrehajtás terén. Törökország továbbra sem tesz eleget az EU és Törökország közötti vámunió keretében fennálló kötelezettségeinek, ami számos akadályt gördít a kereskedelem útjába.

A zöld menetrend és a fenntartható konnektivitás 21 kulcsfontosságú a fenntartható és időtálló helyreállítás, valamint a régión belüli és az EU-val való gazdasági integráció szempontjából, ami mind a vállalkozások, mind pedig szélesebb körben a társadalom javát szolgálja. Ezeket a célkitűzéseket a gazdaságélénkítési és beruházási terv is rögzíti.

Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia mérsékelten felkészült az energiaügy területén, míg Montenegró jó felkészültségi szintet ért el. A transzeurópai hálózatok területén Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó elért bizonyos felkészültségi szintet, Szerbia mérsékelten felkészült, Montenegró mérsékelten/jól felkészült, Észak-Macedónia pedig jól felkészült. Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia elért bizonyos felkészültségi szintet a környezetvédelem és éghajlatváltozás területén. Bosznia-Hercegovina jelentősen javította polgári védelmi rendszerét, és egyértelmű elkötelezettséget mutatott a katasztrófavédelem terén; 2022 szeptemberében az ország teljes jogú tagként csatlakozott az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. Albánia szintén megtette a mechanizmushoz való csatlakozáshoz szükséges lépéseket. Koszovó és Montenegró némi haladást ért el a közlekedéspolitika területén, míg Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Szerbia korlátozott eredményeket mutatott fel. Az energiaügy területén Koszovó és Montenegró némi haladást ért el, a többi nyugat-balkáni partner pedig korlátozott előrelépést tett. A transzeurópai hálózatok tekintetében Albánia, Koszovó és Szerbia némi haladást ért el, Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Montenegróban azonban csak korlátozott haladás történt. A környezetvédelem és éghajlatváltozás területén a Nyugat-Balkán egésze immár második éve csupán korlátozott haladást ért el. Ezért az egész régióban sürgős fellépésre van szükség az uniós vívmányokkal való harmonizáció felgyorsítása, valamint a végrehajtás, a jogérvényesítés és a beruházások megerősítése érdekében. Az ágazat közigazgatási kapacitását jelentősen bővíteni kell, és strukturális reformokat kell végrehajtani.

Az energiaválság eltérően érintette a nyugat-balkáni országokat és Törökországot, annak függvényében, hogy milyen mértékben függnek az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Azokat az országokat, amelyek nem importálnak olajat vagy gázt Oroszországból, közvetetten érintette az energiaválság és az orosz agresszió. Az országok az energiahatékonyság fokozása, a helyi forrásokból származó energiatermelés növelése, az ellátási források diverzifikálása, a tárolási kapacitás növelése vagy a megújuló energiaforrások bevezetésének felgyorsítása révén birkóznak meg az energiaválsággal. Például 2022 januárjában megkezdődött a Szerbia–Bulgária gázrendszer-összekötő kiépítése. Ez a jelentős uniós finanszírozásban részesülő projekt lehetővé teszi Szerbia számára, hogy a jövő évre diverzifikálja gázellátását. A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv régiószerte erőteljes támogatást nyújtott az olyan kiemelt kezdeményezésekhez, mint az Adria-gázvezeték, a vízerőmű-tározókon úszó napelemekkel történő fotovoltaikusenergia-termelés fejlesztése, vagy az óvodák, iskolák és egyéb épületek energetikai korszerűsítése. Törökország felgyorsította a gázbehozatalt Azerbajdzsánból és más országokból, bár továbbra is függ az orosz gáztól. Emellett még mindig Oroszországra támaszkodik az első atomerőmű megépítését és üzembe helyezését illetően. Általában véve több erőfeszítést kell tenni az energiaellátás – különösen a földgáz és a megújuló energiaforrások – további diverzifikálása és az energiabiztonság fokozása érdekében, többek között az energiahatékonyság növelése révén. Az energiaválság kezelése érdekében az intézkedések szorosabb koordinációjára és együttműködésre lesz szükség az országok között és az EU-val egyaránt.

A Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendet a nyugat-balkáni vezetők a 2020. novemberi szófiai csúcstalálkozón jóváhagyták, majd 2021 októberében a szlovéniai Brdóban konkrét cselekvési tervet fogadtak el. Az európai zöld megállapodással 22 összhangban a menetrend a modern, karbonsemleges, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és erőforrás-hatékony gazdaságokra való átállás, valamint a körforgásos gazdaságban, a fenntartható élelmiszerrendszerekben, a szennyezés elleni küzdelemben és a hulladékgazdálkodás javításában rejlő lehetőségek kiaknázásának hivatott lendületet adni, lefektetve a tisztább, biztonságosabb és egészségesebb jövő alapjait.

Törökország mérsékelten felkészült a közlekedési és energiapolitikája tekintetében. Tovább kell dolgoznia a gázpiac liberalizációján, és fejlesztenie kell a nukleáris biztonság és védelem területén folytatott együttműködést. Az ország némi haladást ért el az energia- és közlekedési hálózatok terén, és folytatódott a bolgár határt Isztambullal összekötő Halkali–Kapikule vasútvonal építése. Törökország elért bizonyos felkészültségi szintet a környezetvédelem és éghajlatváltozás területén, ám kritikus környezeti és éghajlati kihívásokkal néz szembe mind az éghajlatváltozás mérséklése, mind pedig az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében. Törökország megerősítette az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást (a megerősítő okirat ENSZ részére történő benyújtása folyamatban van). Jelezte továbbá, hogy kész együttműködni az EU-val az európai zöld megállapodás célkitűzéseit illetően. Ezek üdvözlendő fejlemények. Ugyanakkor nagyon kevés konkrét lépés történt e célkitűzések nemzeti jogszabályokba való átültetése érdekében, és az éghajlat-politikai fellépés más szakpolitikákban való általános érvényesítése továbbra is korlátozott.

A felkészülés stagnál az erőforrások, a mezőgazdaság és a kohézió 23 területén. Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia e témakör legtöbb fejezetét illetően mérsékelten felkészült. Albánia és Koszovó többnyire elért bizonyos felkészültségi szintet, Bosznia-Hercegovina viszont a legtöbb fejezet esetében még mindig korai szakaszban tart. A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia némi haladást ért el, Koszovó pedig korlátozott előrelépést tett. Az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügyi politika területén Koszovó és Észak-Macedónia némi haladást, Albánia és Szerbia pedig korlátozott haladást ért el. A halászat terén csak Albánia ért el jó eredményeket. A regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása terén Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Szerbia nem tett előrelépést, míg a többi nyugat-balkáni ország korlátozott haladást ért el.

Törökország mezőgazdasági támogatási politikája eltávolodott az EU közös agrárpolitikájának elveitől. Az ország jó eredményeket ért el a halászat terén, és némi előrelépést tett a regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása terén. Korlátozott haladást ért el az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügyi politika területén, ahol aggályok merültek fel az EU-ba exportált élelmiszeripari termékekben kimutatott növényvédőszer-maradékok szintjével kapcsolatban.

A külkapcsolatok témaköre a külkapcsolatokat (30. fejezet), valamint a kül-, biztonság- és védelempolitikát (31. fejezet) foglalja magában. Valamennyi nyugat-balkáni partner vagy jó felkészültséggel rendelkezik, vagy mérsékelten felkészült a külkapcsolatok területén, kivéve Bosznia-Hercegovinát, amely bizonyos szintű felkészültséget ért el. A kül-, biztonság- és védelempolitika területén Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia jól felkészült, Szerbia mérsékelten felkészült, Bosznia-Hercegovina pedig bizonyos szintű felkészültséget ért el. A külkapcsolatok területén Montenegró jól haladt, Albánia némi haladást ért el, Koszovó és Észak-Macedónia korlátozott haladást ért el, Szerbia és Bosznia-Hercegovina pedig nem tett előrelépést. A kül-, biztonság- és védelempolitika terén Észak-Macedónia nagyon jó eredményeket ért el, Albánia és Montenegró jó eredményeket ért el, Bosznia-Hercegovina némi előrelépést tett, Szerbia pedig visszacsúszott. Folytatódott az EU és a Nyugat-Balkán közötti szoros együttműködés a közös kül- és biztonságpolitika/közös biztonság- és védelempolitika (KKBP/KBVP) terén, többek között a partnereknek az uniós KBVP-missziókhoz és -műveletekhez való jelentős hozzájárulása révén. Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziója nyomán az uniós integrációs folyamaton belül tovább nőtt az uniós KKBP-hez való igazodás jelentősége. Albánia és Montenegró fenntartotta a maradéktalan igazodást, és Észak-Macedónia is csatlakozott hozzájuk, miután visszamenőleges hatállyal teljes mértékben igazodott a főképviselőnek az EU nevében tett valamennyi nyilatkozatához és az uniós korlátozó intézkedésekhez, és ezt a 100 %-os arányt az orosz agressziót követően is megőrizte. Bosznia-Hercegovina javította az igazodás mértékét, mivel hivatalosan csatlakozott az orosz agressziót követő főképviselői nyilatkozatokhoz és korlátozó intézkedésekhez, bár a végrehajtás terén továbbra is jelentős kihívások állnak fenn. Koszovó egyoldalúan igazodott ezekhez az intézkedésekhez. Szerbia az Oroszországgal kapcsolatos valamennyi uniós korlátozó intézkedés, valamint a főképviselőnek az EU nevében tett, az Oroszországi Föderációval kapcsolatos nyilatkozatainak többsége tekintetében mindeddig elutasította az igazodást. Szerbia ráadásul továbbra is szoros kapcsolatot tart fenn Oroszországgal. A nyugat-balkáni partnerek és Törökország csatlakoztak a nemzetközi közösség túlnyomó többségéhez, beleértve az EU-t is, és ennek megfelelően szavaztak az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni orosz agressziót követő két határozatáról, valamint Oroszország Emberi Jogi Tanácsból való felfüggesztéséről.

Törökország mérsékelten felkészült a külkapcsolatok területén, és bizonyos szintű felkészültséget ért el a kül-, biztonság- és védelempolitika területén. Törökország korlátozott haladást ért el a külkapcsolatok terén. Törökország KKBP-hez való igazodási aránya tovább romlott, és 2022 augusztusára 7 %-ra csökkent (a 2021. és 2020. évi 11 %, illetve a 2019. évi 21 % után). Összességében az egyre határozottabb török külpolitika továbbra is ellentétben áll az uniós KKBP-prioritásokkal. Bár Törökország és az EU között újraindult a kül- és biztonságpolitikáról, valamint a regionális kérdésekről szóló párbeszéd, Törökországnak változatlanul érdemi lépéseket kell tennie az uniós nyilatkozatokhoz és tanácsi határozatokhoz való igazodás lényeges javítása érdekében.

IV. REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK

A Nyugat-Balkánon a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés a stabilizációs és társulási, valamint a bővítési folyamat alapvető elemét képezik.

Miután a hat nyugat-balkáni gazdaságban 2021. július 1-jén sikeresen bevezették a belföldi díjszabás szerinti barangolást, további előkészítő intézkedésekre került sor a Nyugat-Balkán és az EU közötti barangolási díjak csökkentése érdekében. Az önkéntes kereskedelmi megállapodásokra és a Nyugat-Balkánon végrehajtandó további digitalizációs reformokra építve kidolgozták az EU és a Nyugat-Balkán közötti barangolási díjak csökkentésére vonatkozó ütemtervet. A folyamat végső célja, hogy 2027-re a belföldi árakat megközelítő szintre csökkenjenek az EU-ra vonatkozó barangolási díjak. E törekvés két párhuzamos folyamatból tevődik össze: a régióbeli üzleti környezet javítását célzó szakpolitikai reformok nyugat-balkáni kormányok általi végrehajtása, valamint a nyugat-balkáni és az uniós mobilszolgáltatók bevonásával megvalósuló előkészítő intézkedések a javasolt fokozatos csökkentés 2023 januárjától kezdődő végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

2021 októberében a hat ország megállapodott a nyugat-balkáni szabad adatáramlás regionális keretéről, és együtt fog működni a jogharmonizáció érdekében, különösen az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) való harmonizáció, az országok közötti megfelelőségi határozatok, a nem személyes adatok és a nyílt hozzáférésű adatok szabad áramlása, valamint a közszféra információinak további felhasználása terén. A Nyugat-Balkánnak biztosítania kell, hogy nemzeti jogszabályai összhangban álljanak a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló uniós rendelettel. E tekintetben 2021. október 13-án mind a hat fél aláírta az interoperábilis Nyugat-Balkánról szóló együttes nyilatkozatot.

A közös regionális piacra vonatkozó kezdeményezés hatókörébe tartozó valamennyi területen intenzív szakmai munka folyt. A Regionális Együttműködési Tanács, a CEFTA és a hat nyugat-balkáni kamara által létrehozott beruházási fórum égisze alatt zajló munka célja a személyek és szakemberek szabad mozgásának, valamint az elektronikus szolgáltatások szabad nyújtásának lehetővé tétele, továbbá a kereskedelem előmozdítása és a vámeljárások megkönnyítése a régióban. Például zöld sávokat hoztak létre a régióbeli közúti és vasúti határátkelőhelyeken, elősegítve a kiemelt áruk tranzitját, míg ez év júliusában Görögország és Észak-Macedónia kísérleti projektet indított a zöld sávokra vonatkozó kezdeményezés Nyugat-Balkán és EU közötti kiterjesztése céljából. A Belgrád és Pristina közötti, jogállással kapcsolatos nézeteltérések azonban továbbra is akadályozták a megállapodások hivatalos elfogadását 24 . A régiónak határozott politikai szerepvállalás révén törekednie kell e munka befejezésére, valamint arra, hogy a polgárok és a vállalkozások javát szolgálva az összes nyugat-balkáni partnerre alkalmazandó, jogilag kötelező erejű megállapodások, illetve határozatok kerüljenek elfogadásra. Ehhez a közös regionális piac létrehozására irányuló együttes erőfeszítésre van szükség, az uniós szabályokra és normákra építve, és tartózkodva az e munkát veszélyeztető egyoldalú lépésektől. A közös regionális piac megvalósításával kapcsolatos előrelépés hiánya a „Nyitott Balkán” kezdeményezéshez vezetett, amelynek keretében megtörténtek az első lépések a négy szabadság Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia közötti megvalósítása érdekében. Amennyiben a „Nyitott Balkán” kezdeményezés összhangban áll a közös regionális piac keretével, megfelel az uniós normáknak és teljes mértékben nyitott és inkluzív jellegű, úgy a régió hat gazdasága közötti közös piac kialakítása felé vezető hasznos lépésnek tekinthető.

Az innováció, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területére vonatkozó nyugat-balkáni program végrehajtása továbbra is támogatta a régió fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődését, és új lehetőségeket teremtett a diákok, kutatók, innovátorok és vállalkozók számára készségeik fejlesztésére és az új piacokhoz való hozzáférésre. Véglegesítésre került a nyugat-balkáni partnerek társulása a Horizont Európához és a Kreatív Európa programhoz, és folytatódott az intelligens szakosodási stratégiák kidolgozására irányuló munka. Szerbia és Észak-Macedónia egyaránt társult az Erasmus+ programhoz, és Észak-Macedónia az Európai Szolidaritási Testülethez is. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró egyelőre nem társult ország, de kiterjed rájuk az Erasmus+ nemzetközi dimenziója, amely az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA III) biztosított finanszírozásnak köszönhetően a 2021–2027-es időszakra 374 millió EUR-s keretösszeggel rendelkezik.

Emellett új megerősített partnerség jött létre az Erasmus+ programhoz nem társult nyugat-balkáni oktatási szervezetekkel és intézményekkel. Ez a partnerség lehetőséget biztosít számukra a fontos stratégiai fellépésekben való részvételre, kezdve az „Európai Egyetemek” kezdeményezéssel. Az ilyen kiemelt intézkedések valamennyi nyugat-balkáni partnerre való kiterjesztése és az azokba való bekapcsolódás tovább erősíti a régióval folytatott együttműködést.

A regionális ifjúsági együttműködési iroda változatlanul fontos szerepet játszott a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok továbbfejlesztésében azáltal, hogy együttműködési és cserelehetőségeket biztosított a nyugat-balkáni fiatalok számára.

Az uniós és a nyugat-balkáni vezetők június 23-i találkozója lehetőséget kínált a régióbeli partnerek uniós perspektívájának megerősítésére, illetve az együttműködés és az integrációs menetrend előmozdítására. Különös hangsúlyt kapott a Nyugat-Balkán bevonása azokba az uniós intézkedésekbe, amelyek az Ukrajna elleni orosz agresszió káros hatásainak enyhítésére irányulnak az élelmiszer- és energiaellátás, valamint az élelmiszer- és energiafüggetlenség terén, továbbá szintén kiemelt téma volt a kiberbiztonsággal kapcsolatos kapacitásépítés támogatása és a szociális menetrend, különösen a fiatalok gazdasági szerepvállalása. Az ülés alkalmat kínált az eszmecserére a szorosabb politikai együttműködésről, a Nyugat-Balkán uniós álláspontokhoz és intézkedésekhez való igazodásáról, valamint az európai geopolitikai közösség lehetséges kialakításáról és működéséről is.

A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatoknak az EU közvetítésével zajló párbeszéd révén történő átfogó normalizálása továbbra is központi kérdés e két partner európai jövője és az egész régió stabilitása szempontjából. A folyamat a vizsgált időszakban is folytatódott: a főtárgyalók szintjén rendszeres havi találkozókra, 2022. augusztus 18-án pedig magas szintű találkozóra került sor. Bár történt némi előrelépés az energiaügy, az integrált határigazgatás és a szabad mozgás területén, Koszovó és Szerbia kapcsolata továbbra is feszült. Mindkét félnek konstruktívabb szerepet kell vállalnia a normalizációról szóló, jogilag kötelező erejű, átfogó megállapodás megkötésében, amely rendezi az összes fő lezáratlan kérdést, továbbá maradéktalanul végre kell hajtania az eddigi párbeszédek keretében elért valamennyi megállapodást.

A meglévő kétoldalú megállapodásokat – többek között az Észak-Macedónia és Görögország közötti preszpa-tavi megállapodást, valamint a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről szóló, Bulgáriával kötött szerződést – minden félnek továbbra is jóhiszeműen végre kell hajtania.

Továbbra is fontos a múlt örökségén való túllépés és az 1990-es évek konfliktusaiból eredő viták rendezése. Még mindig megoldásra várnak fontos megoldatlan bilaterális kérdések, többek között határkérdések, a háborús bűncselekmények áldozatainak való igazságszolgáltatás, a továbbra is eltűntként nyilvántartott személyek azonosítása és a múltbeli atrocitások pontos számbavétele regionális szinten. Az Európai Unióban nincs helye a lázító hangvételű retorikának vagy a háborús bűnösök dicsőítésének – egyik oldalról sem.

A területi együttműködés lehetővé teszi a nyugat-balkáni országok számára, hogy a kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági ágazatokban együttműködjenek a szomszédos tagállamokkal. Konkrétabban, a határokon átnyúló együttműködési programok lehetőséget teremtenek a helyi önkormányzati szintű párbeszédre és együttműködésre, a közösségek, a magánszektor és a civil társadalmi szervezetek bevonásával. Ennélfogva ez utóbbiak meghatározó jelentőséggel bírnak a jószomszédi kapcsolatok és a határ menti területeken a megbékélés elérése szempontjából. Mivel a határokon átnyúló együttműködési programok a helyi fejlesztésre összpontosítanak, a gazdaságélénkítési és beruházási tervet és a zöld menetrendet is helyi szintre vetítik, és hozzájárulnak a távoli területek gazdasági helyreállításához.

A Földközi-tenger keleti térségében ismét fokozódott a feszültség. A tárgyalt időszakban Törökország nem végzett jogellenes fúrási tevékenységet. A ciprusi kizárólagos gazdasági övezetben végzett statisztikai adatfelvétellel és a Ciprusi Köztársaság nemzeti légterének megsértésével kapcsolatban azonban incidensekről számoltak be. Törökország folytatta a Ciprus tengeri övezeteiben végzett katonai gyakorlatokat. A Görögországgal fennálló kapcsolatok 2022 áprilisában romlottak, miután az Égei-tenger térségében török vadászrepülőgépek és pilóta nélküli légi járművek – sok esetben lakott területek felett átrepülve – többször is megsértették a görög légteret, és Törökország a görög szigetek szuverenitását kétségbe vonó nyilatkozatokat tett. A Földközi-tenger keleti térségében fenn kell tartani a dezeszkalációs erőfeszítéseket. Az EU több alkalommal, legutóbb az Európai Tanács 2022. júniusi ülésén is felszólította Törökországot, hogy kerüljön el mindenfajta fenyegetést, ne teremtsen súrlódást, és ne hozzon olyan intézkedéseket, amelyek aláássák a jószomszédi kapcsolatokat és a viták békés rendezését.

Az EU továbbra is elkötelezett saját és tagállamai érdekeinek védelme, valamint a regionális stabilitás megőrzése mellett. A korlátozó intézkedések keretének második felülvizsgálatát követően a Tanács 2021 novemberében további egy évvel meghosszabbította a rendszert. Jelenleg két személy tekintetében vannak hatályban szankciók.

Az uniós tagállamok szuverén jogai magukban foglalják többek között a bilaterális megállapodások megkötésének, valamit a természeti erőforrások feltárásának és kitermelésének jogát az uniós vívmányokkal és a nemzetközi joggal – többek között az ENSZ tengerjogi egyezményével – összhangban. Az összes szomszédos parti állam szuverenitását és a légtér, illetve a tengeri övezetek feletti szuverén jogát – beleértve a szigeteiket megillető jogokat is – tiszteletben kell tartani, és a kizárólagos gazdasági övezetek és a kontinentális talapzat kijelölése kapcsán a nemzetközi joggal összhangban, párbeszéd keretében, jóhiszeműen és jószomszédi viszonyra törekedve kell eljárni. A jóhiszemű párbeszéd folytatása, valamint az EU érdekeivel ellentétes és a nemzetközi jogot és az uniós tagállamok szuverén jogait sértő egyoldalú fellépésektől való tartózkodás elengedhetetlen feltétele a stabil és biztonságos környezet biztosításának a Földközi-tenger keleti térségében, valamint az EU és Törökország közötti, együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakításának. Törökországnak minden kétséget kizáróan el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi megállapodások, valamint az ENSZ Alapokmányával összhangban történő békés vitarendezés mellett, amelybe szükség esetén a Nemzetközi Bíróságot is bevonják.

Kiemelten fontos, hogy Törökország továbbra is elkötelezett legyen a ciprusi probléma ENSZ keretében történő, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelő és az uniós vívmányokkal és alapelvekkel összhangban álló, méltányos, átfogó és tartós rendezéséről szóló tárgyalások mellett, és hozzájáruljon azokhoz. Fontos, hogy Törökország újólag megerősítse elkötelezettségét és konstruktív szerepvállalását a Ciprussal kapcsolatos, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival – többek között azok külső vonatkozásaival – összhangban zajló, ENSZ által vezetett vitarendezési tárgyalásokban. Nem szabad olyan egyoldalú intézkedéseket hozni, amelyek feszültséget kelthetnek a szigeten, és alááshatják a tárgyalások újraindulását. Varósziát illetően Törökországnak haladéktalanul vissza kell vonnia a Varósziával kapcsolatban 2020 októbere óta tett valamennyi olyan intézkedést és lépést, amely ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival és nyilatkozataival. Törökországnak sürgősen teljesítenie kell az EU–Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes körű végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, és előrelépést kell tennie a Ciprusi Köztársasággal fennálló viszony normalizálása terén.

A jószomszédi viszony és a megbékélés szervesen kapcsolódik a jogállamisághoz, a gazdasági kormányzáshoz és a regionális együttműködéshez. Ezen a területen az IPA III egyedi célkitűzése, hogy hozzájáruljon a társadalmi kohézióhoz és rezilienciához azáltal, hogy kezeli a múltbeli konfliktusok örökségét és igazságot szolgáltat a konfliktusok valamennyi áldozatának. Hasonlóképpen, a jószomszédi kapcsolatok javítása erősíti a polgárok bizalmát, valamint hozzájárul a politikai, gazdasági és társadalmi cserét és együttműködést gátló akadályok felszámolásához. A Bizottság már elfogadta az első finanszírozási határozatokat az IPA III keretében, amelyek célja a) a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nemzeti szintű büntetőeljárások támogatása az igazságügyi hatóságok számára nyújtott szakértelem révén, valamint b) a nyilvánosság figyelmének felhívása a múltbeli bűncselekményekre, többek között az érdekelt felek széles körére kiterjedő párbeszéd és eszmecserék révén.

V. KÖVETKEZÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK

A fenti elemzés és a melléklet országonkénti összefoglalóiban szereplő értékelések alapján a Bizottság a következő következtetéseket és ajánlásokat terjeszti elő:

I.

1.2022 februárjában Oroszország Ukrajna elleni brutális inváziója alapvetően megváltoztatta a geopolitikai helyzetet, és próbára tette a szabályokon alapuló rendet. Ebben az összefüggésben az EU bővítési politikája minden eddiginél fontosabb geostratégiai befektetés egész kontinensünk hosszú távú békéjébe, stabilitásába és biztonságába, és következésképpen kiemelt helyet foglal el az uniós politikai napirenden. Egy szigorú, de igazságos feltételrendszerre, valamint a saját érdemek elvére építve továbbra is lendületet biztosít az átalakuláshoz és a modernizációhoz a partnerországokban, és közelebb hozza őket az EU-hoz. A Nyugat-Balkán országai az európai családba tartoznak. Az EU-nak stratégiai érdeke, valamint saját stabilitása és jóléte szempontjából alapvető fontosságú, hogy valamennyi nyugat-balkáni partner előrehaladjon a teljes körű uniós tagság felé vezető úton azáltal, hogy maradéktalanul felkarolja és védelmezi a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat, vagyis a fő uniós értékeket. Ezen országok és polgáraik jövője az Európai Unióban van.

2.Az elmúlt évben jelentős fejleményekre került sor az EU bővítési menetrendjében. 2022. július 19-én sor került az első kormányközi konferenciára Albániával és egy politikai kormányközi konferenciára Észak-Macedóniával, ahol felvázolták a bővítési folyamatnak a tárgyalási keret elfogadását követő lépéseit. Ez új fejezetet nyitott az EU bővítési politikájában.

Az Európai Tanács elismerte Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia európai perspektíváját. Az uniós vezetők úgy határoztak, hogy tagjelölt ország státuszt adnak Ukrajnának és a Moldovai Köztársaságnak, Grúzia pedig szintén megkapja a tagjelölt státuszt, amint kezelte a csatlakozási kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott prioritásokat.

3.Törökország továbbra is az Európai Unió fontos partnere a közös érdekű alapvető területeken, amilyen például a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energiaügy, az élelmezésbiztonság és a közlekedés. Ezeken a területeken folytatódott a magas szintű párbeszéd és az intenzívebb szerepvállalás. 2019 júniusában a Tanács újfent megállapította, hogy Törökország egyre inkább távolodik az Európai Uniótól, továbbá hogy Törökország csatlakozási tárgyalásai gyakorlatilag holtpontra jutottak, és további fejezetek megnyitása vagy lezárása nem jöhet szóba. A fenti értékelés alapjául szolgáló tények változatlanul fennállnak. Egyes tagállamok viszonylatában fokozódott a kétoldalú feszültség. Törökország elősegítette az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédet, és kulcsszerepet játszott a gabonaexportról szóló megállapodás elfogadásában. Ugyanakkor úgy határozott, hogy megerősíti az Oroszországgal fennálló kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, és nem igazodott az uniós korlátozó intézkedésekhez. Ez egyre nagyobb aggodalomra ad okot, és szoros nyomon követést tesz szükségessé az Unió részéről.

4.Oroszország Ukrajna elleni háborúja még hangsúlyosabbá tette a KKBP-hez való igazodás fontosságát, ami az uniós integrációs folyamat kulcsfontosságú szempontja. Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia uniós KKBP-hez való 100 %-os igazodása továbbra is az uniós integráció iránti elkötelezettségük és stratégiai döntésük egyértelmű jele, miközben dicséretes fejleményként el kell ismerni, hogy Bosznia-Hercegovina jelentősen növelte a KKBP-hez való igazodásának mértékét, Koszovó pedig egyoldalú harmonizációt hajtott végre. Szerbia és Törökország politikája változatlan maradt, és továbbra sem igazodtak az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekhez. Mindkét országnak határozott lépéseket kell tennie az uniós KKBP-hez – és annak részeként az uniós korlátozó intézkedésekhez – való igazodás javítása érdekében, és el kell kerülniük az olyan megnyilvánulásokat, amelyek ellentétesek az uniós csatlakozásra irányuló kinyilvánított céljukkal.

5.Az Európát sújtó jelenlegi energiaválság kihívást jelent a Nyugat-Balkán és Törökország, valamint az EU számára is. Az EU felkérte a Nyugat-Balkánt, hogy csatlakozzon a közös uniós energiabeszerzési platformhoz. Szerbia és Észak-Macedónia részt vett a délkelet-európai regionális munkacsoport első megbeszélésén. A regionális munkacsoport máris megállapodott egy cselekvési tervről, amely többek között a határokon átnyúló energiaáramlás javítását szolgálja. Az EU támogatja a Nyugat-Balkánt abban, hogy az energiafogyasztás és az energiaköltségek csökkentése érdekében pénzügyi támogatást nyújtson a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházásokhoz. Ugyanakkor az EU elvárja, hogy valamennyi régióbeli partner teljes mértékben igazodjon az energia területére vonatkozó uniós jogszabályokhoz és szakpolitikai prioritásokhoz, beleértve a REPowerEU tervben foglaltakat is, és mielőbb csökkentse az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. Az Energiaközösségen keresztül az EU a villamosenergia-piacát is megnyitja a Nyugat-Balkán előtt, bizonyos szabályozási reformok függvényében.

6.A gazdaságélénkítési és beruházási terv részét képező, a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend egyik fő pillére a dekarbonizáció. A zöld menetrend végrehajtására irányuló brdói cselekvési terv 2021. októberi elfogadását követően további előrelépés várható. Az EU támogatja a régiót a zöld menetrend végrehajtásában, például a regionális megközelítések kidolgozásának előmozdítása révén, hiszen a regionális együttműködés kulcsfontosságú előfeltétele az éghajlatváltozásból adódó, illetve a környezethez kapcsolódó kihívások és lehetőségek kezelésének.

7.2021 volt a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtásának első teljes éve. A terv célja az integráció szorosabbra fűzése, a régió és az EU közötti társadalmi-gazdasági szakadék áthidalása, a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatása, valamint a Nyugat-Balkán közelítése az uniós egységes piachoz. Mindezt egy 9 milliárd EUR összegű uniós vissza nem térítendő támogatásból és az akár 20 milliárd EUR forrásbevonást lehetővé tevő Nyugat-balkáni Garanciaeszközből álló csomag támogatja. A nyugat-balkáni beruházási kereten belül a gazdaságélékítési és beruházási tervhez kapcsolódóan eddig összesen 1,3 milliárd EUR vissza nem térítendő beruházási támogatást hagytak jóvá 24 kiemelt projekt finanszírozására, amelyek összesen 3,3 milliárd EUR beruházási értéket képviselnek. A gazdaságélénkítési és beruházási terv meghatározó módon hozzájárul ahhoz, hogy a régió képes legyen reagálni az ukrajnai orosz háború hatásaira, különösen a megújuló energiaforrásokra való energetikai átállás felgyorsítása, az ellátás diverzifikálása, valamint a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítása révén. A vidékfejlesztésre vonatkozó előcsatlakozási támogatási eszköz (IPARD) keretében a mezőgazdasági ágazatban hozott intézkedések végrehajtására 2021-ben elfogadott 500 millió EUR-nak köszönhetően a régióbeli partnerek felkészültebbek az élelmezésbiztonsági és -ellátási válságok lehetséges hatásainak kezelésére.

8.Az IPA III jogi keretének 2021-es elfogadását követően az IPA-támogatás programozásában szilárd szakpolitikai megközelítés érvényesült, különös hangsúlyt fektetve a tagság alapvető követelményeire.

9.A nyugat-balkáni vezetők változatlanul elkötelezettek a berlini folyamat iránt. A berlini folyamat soron következő novemberi csúcstalálkozója alkalmat kínál az inkluzív regionális gazdasági integráció fennmaradó akadályainak felszámolására és annak biztosítására, hogy a korábbi csúcstalálkozókon kitűzött célok teljes mértékben megvalósuljanak.

10.A közös regionális piac részes felei jelenleg nem képesek egyetértést kialakítani az egész régió termelőire és fogyasztóira kézzelfogható hatást gyakorló, technikai szinten véglegesített határozatokról és megállapodásokról, és nem tudják végrehajtani azokat, ami gátolja a piac potenciális előnyeinek kibontakozását. Minden érintett fél számára fontos, hogy konstruktív munkával feloldják a döntéshozatali folyamat útjában álló akadályokat, és lehetővé tegyék az intézkedések végrehajtását. Az Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia által indított „Nyitott Balkán” kezdeményezés pozitív szerepet játszhat a folyamatban, feltéve, hogy összhangban áll a közös regionális piac uniós szabályokon alapuló keretével, és valamennyi nyugat-balkáni partner tekintetében inkluzív marad.

11.Az aktuális geopolitikai kihívások miatt meg kell erősíteni együttműködésünket a régióval, amelynek biztonsága végső soron egybefonódik az EU biztonságával. Az EU hosszú ideje a Nyugat-Balkán legfontosabb gazdasági partnere. Az uniós stratégiai iránytű elfogadása lefektette annak alapjait, hogy az EU és tagállamai még inkább megszilárdítsák a régió legfontosabb biztonsági és védelmi partnereiként betöltött szerepüket, szorosan együttműködve a nemzetközi biztonsági színtér hasonlóan gondolkodó szereplőivel. A hibrid fenyegetésekkel szembeni – például a kiberbiztonsági – kapacitások megerősítése, a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának fokozása és a dezinformáció elleni küzdelem kulcsfontosságú prioritások.

II.

12.Montenegróban a hatóságok rendszeresen és következetesen kifejezésre juttatják politikai elkötelezettségüket az ország uniós csatlakozási folyamata iránt, ami az ország kulcsfontosságú prioritásának minősül, és ez az elkötelezettség általában véve tükröződik a releváns szakpolitikai döntésekben. Ennek megfelelően az EU kül- és biztonságpolitikájához való igazodás mértéke változatlanul 100 %. A politikai volatilitás, a kormányzati instabilitás és a feszültségek azonban megakasztották a döntéshozatali folyamatokat és a reformok végrehajtását, ami a tárgyalások lelassulásához vezetett.

A Bizottság értékelése szerint a tárgyalási kerettel összhangban jelenleg biztosított az általános egyensúly egyrészt a jogállamisággal foglalkozó fejezetek keretében elért eredmények, másrészt a fejezetekről folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása között.

A csatlakozási tárgyalások további általános haladása szempontjából (még az egyéb fejezetek vagy témakörök ideiglenes lezárása irányába való elmozdulás előtt) továbbra is a 23. és 24. fejezetben meghatározott időközi jogállamisági kritériumok teljesítése a fő prioritás. E mérföldkő elérése érdekében Montenegrónak fokoznia kell a lezáratlan kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseit, többek között a véleménynyilvánítás szabadsága és a tömegtájékoztatás szabadsága, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kritikus területén, és biztosítania kell az igazságszolgáltatás megfelelő működését és hitelességét.

Ehhez politikai stabilitásra és valamennyi érdekelt fél konstruktív szerepvállalására van szükség, ami egy stabil, az uniós stratégiai irányvonal mellett szilárdan elkötelezett kormány létrehozásához, valamint a parlamentben a kulcsfontosságú reformokra vonatkozó széles körű politikai konszenzushoz vezet, fenntartva az intézményi működőképességet és fokozva a fő teendőkre fordított figyelmet az uniós integrációs menetrend gyakorlati előmozdítása érdekében.

13.Bár a szerb hatóságok nyilatkozatai szerint az európai integráció változatlanul stratégiai célnak számít, az ország Oroszországgal is szoros kapcsolatot tart fenn.

Szerbia jelentős előrelépést tett az uniós csatlakozás felé vezető úton: 2021 decemberében – a reformok, köztük az igazságszolgáltatás területét érintő alkotmányos reform előrehaladását követően – megkezdődtek a tárgyalások a 4. témakörről (zöld menetrend és fenntartható konnektivitás). Szerbia az alkotmány vonatkozó módosításainak jóváhagyásával fontos lépést tett az igazságszolgáltatás függetlensége és elszámoltathatósága terén. A parlament 2022. februári feloszlatása és az előrehozott parlamenti választások nyomán pluralistábbá vált a jogalkotás. A választási eredmények azonban jelentős késedelmet szenvedtek, az új kormány megalakulása még nem fejeződött be, és az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok üteme lelassult, többek között nem történt előrelépés a véleménynyilvánítás szabadsága terén. Szerbiának prioritásként kell kezelnie egy olyan kormány létrehozását, amely szilárdan elkötelezett az uniós stratégiai irányvonal és a reformok felé vezető út mellett.

Szerbiának az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodása számottevően visszaesett. Szerbia eddig elutasította az Oroszországi Föderációval szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez való igazodást. Magas rangú szerb tisztviselők egyes nyilatkozatai és fellépései közvetlenül szembementek az uniós külpolitikai álláspontokkal, többek között 2022 szeptemberében, amikor Szerbia és Oroszország aláírta a 2023–2024-es időszakra vonatkozó közös külpolitikai prioritásokról szóló dokumentumot. Az EU elvárja, hogy Szerbia a tárgyalási kerettel összhangban kiálljon a közös elvek, értékek és biztonság mellett, valamint fokozottan törekedjen az uniós külpolitikai álláspontokhoz – többek között a nyilatkozatokhoz és a korlátozó intézkedésekhez – való fokozatos igazodásra.

A Koszovóhoz fűződő kapcsolatok rendezését illetően Szerbia összességében továbbra is részt vett a párbeszédben. A szerb kormánynak azonban eleget kell tennie korábbi kötelezettségvállalásainak, és maradéktalanul végre kell hajtania az eddigi párbeszédek eredményeként létrejött valamennyi megállapodást. Az előrelépés érdekében Szerbiának további jelentős erőfeszítéseket kell tennie a stabilitást aláásó fellépések és a párbeszéd szellemével ellentétes retorika elkerülése érdekében. Szerbiának hozzá kell járulnia a jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodás Koszovóval való megkötését elősegítő környezet kialakításához, többek között nemzetközi kapcsolataiban is. Szerbiával szemben elvárás, hogy az elkövetkező időszakban konstruktívabban vegyen részt a jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodásról szóló tárgyalásokban, és hajlandó legyen kompromisszumot kötni a gyors és konkrét előrelépés érdekében.

A jogállamiságot illetően további munkára és politikai elkötelezettségre van szükség a reformok folytatásához és elmélyítéséhez, valamint a hiányosságok kezeléséhez, különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az igazságszolgáltatás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a tömegtájékoztatás szabadsága, a gyülekezés szabadsága és a háborús bűncselekmények belföldi kezelése. Konkrétan, Szerbiának el kell fogadnia az ahhoz szükséges jogszabályokat, hogy az előírt határidőn belül megkezdje az alkotmányos változások gyakorlati alkalmazását, hatékonyan megerősítse az igazságszolgáltatás függetlenségét és az ügyészség autonómiáját, valamint kezelje a jogtalan befolyást.

A reformok mellett a szerb hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk a Szerbia fő politikai és gazdasági partnerének számító Európai Unióról való proaktív és objektív kommunikációért, összhangban az európai integrációra vonatkozó, kinyilvánított stratégiai céllal. Szerbiának továbbá átfogóan kezelnie kell a dezinformáció és a külföldi információmanipuláció valamennyi formáját.

Szerbia esetében a jogállamiság és a Koszovóval fennálló kapcsolat normalizálása felé való elmozdulás továbbra is meghatározza a csatlakozási tárgyalások sebességét. A Bizottság értékelése szerint a tárgyalási kerettel összhangban jelenleg biztosított az általános egyensúly egyrészt a jogállamisággal foglalkozó fejezetek keretében és a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása terén elért eredmények, másrészt a fejezetekről folytatott csatlakozási tárgyalások előrehaladása között.

Továbbra is helytálló a Bizottság értékelése, miszerint Szerbia technikailag teljesítette a 3. témakör (Versenyképesség és inkluzív növekedés) megnyitásához szükséges kritériumokat. Alapvető fontosságú, hogy Szerbia egyértelműen bizonyítsa az európai integrációra vonatkozó stratégiai cél iránti elkötelezettségét, a tárgyalási keretben meghatározottakkal összhangban.

14.Az Észak-Macedóniával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások idei megkezdése jelentős áttörést jelentett, és új fejezetet nyitott az EU és Észak-Macedónia közötti kapcsolatokban. Július 19-én sor került az Észak-Macedóniával tartott első kormányközi konferenciára, miután a Tanács jóváhagyta a tárgyalási keretet. Ezzel az EU egyértelműen elismerte az Észak-Macedónia által tett előrelépést az uniós reformprogram végrehajtása, valamint a kézzelfogható és tartós eredmények elérése terén, többek között az „alapkérdések” témakörében is. Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően Észak-Macedónia megerősítette határozott és egyértelmű uniós stratégiai irányultságát azáltal, hogy teljes mértékben igazodott az EU valamennyi közös kül- és biztonságpolitikai határozatához és nyilatkozatához, és a 100 %-os igazodási arányt azóta is fenntartja. Észak-Macedónia így bizonyította elkötelezettségét aziránt, hogy megbízható partnerként előrelépjen az Unió felé vezető úton.

Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalási folyamatának felgyorsítása érdekében – a tárgyalási kerettel összhangban – a Bizottság haladéktalanul megkezdte az átvilágítást, amely a tárgyalási folyamat első lépése. Észak-Macedónia magas szintű elkötelezettségről tett tanúbizonyságot, és az átvilágítási folyamat zökkenőmentesen halad. A folyamat egésze során fontos biztosítani az összes intézmény közötti koordinációt, valamint az inkluzív megközelítést az összes érdekelt féllel és a civil társadalommal való együttműködés, illetve a szélesebb nyilvánossággal való rendszeres kommunikáció révén.

Észak-Macedónia tárgyaló országként új felelősségi körökkel és új lehetőségekkel is rendelkezik. Ez az új és kihívást jelentő szakasz mind a kormány, mind az ellenzék, mind a társadalom más csoportjai részéről konstruktív szerepvállalást igényel, előmozdítva az EU-val kapcsolatos reformokat övező széles körű konszenzust. Az országnak folytatnia kell a reformprioritások megvalósítását, többek között a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kulcsfontosságú területén. Az ország a többnemzetiségű társadalom jó példája. Az alkotmánymódosítás – amire Észak-Macedónia kötelezettséget vállalt – még inkább előmozdítja majd az alapvető jogokat.

15.Az Albániával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások idei megkezdése jelentős áttörést jelentett, és új fejezetet nyitott az EU és Albánia közötti kapcsolatokban. Az Albániával július 19-én tartott, a csatlakozási tárgyalásokról szóló első kormányközi konferenciával az EU egyértelműen elismerte az Albánia által tett előrelépést az uniós reformprogram végrehajtása, valamint a kézzelfogható és tartós eredmények elérése terén.

Albánia további lépéseket tett az „alapkérdések” témakörbe tartozó reformok terén. Folytatódott az átfogó igazságügyi reform végrehajtása. Dicséretes az ország elkötelezettsége a jogállamiság megerősítése, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránt. Albánia nem állandó tagként aktívan részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsában, többek között az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő határozatok egyik megszövegezőjeként. Albánia teljes mértékben igazodik az uniós közös és kül- és biztonságpolitikához, ami az uniós csatlakozásra vonatkozó stratégiai döntésének és megbízható partnerként betöltött szerepének félreismerhetetlen jele.

Albánia csatlakozási tárgyalási folyamatának előmozdítása érdekében – a tárgyalási kerettel összhangban – a Bizottság haladéktalanul megkezdte az átvilágítást, amely a tárgyalási folyamat első lépése. Albánia magas szintű elkötelezettségről tett tanúbizonyságot, és az átvilágítási folyamat zökkenőmentesen halad.

Albánia tárgyaló országként új felelősségi körökkel és új lehetőségekkel is rendelkezik. Már eddig is széles körű előkészítő munka zajlott, de ez az új és kihívást jelentő szakasz Albánia részéről az elkötelezettség fenntartását és valamennyi intézmény tevékenységének hatékony összehangolását, a kormány és az ellenzék, valamint a társadalom más csoportjai részéről pedig a szerepvállalás folytatását igényli. Az országnak el kell kerülnie a jogállamisággal ellentétes lépéseket. Albániának fokoznia kell erőfeszítéseit az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága, a tulajdonjogok és a kisebbségi kérdések.

16.2022 júniusában a Európai Tanács kijelentette, hogy készen áll tagjelölti státuszt adni Bosznia-Hercegovinának, és e célból felkérte a Bizottságot, hogy haladéktalanul számoljon be a tanácsi véleményben meghatározott 14 kulcsfontosságú prioritás végrehajtásáról, különös figyelmet fordítva azokra, amelyek jelentős reformcsomagot képeznek, annak érdekében, hogy az Európai Tanács visszatérhessen a kérdésre, és dönthessen arról.

A politikai forrongás és a közelgő általános választások ellenére a bosznia-hercegovinai parlament közgyűlésében 2022 júniusában képviselt politikai pártok vezetői elkötelezték magukat azon elvek mellett, amelyek biztosítják az ország működőképességét és az európai integrációs úton való haladását. A felek megállapodtak abban, hogy ezeket a kötelezettségvállalásokat sürgősen, valamennyi hatóságnak az október 2-i választásokat követő megalakulásától számítva legkésőbb hat hónapon belül végrehajtják.

Ezt követően a 14 kulcsfontosságú prioritással összhangban Bosznia-Hercegovina augusztusban elfogadta a közbeszerzési törvény több módosítását, június és július folyamán pedig módosította a valamennyi kormányzati szintre vonatkozó, átfogó államháztartási gazdálkodási stratégiát. A stabilizációs és társulási megállapodás keretében az EU-val folytatott szakpolitikai párbeszéd szintén újraindult több hónapnyi kihagyás után, aminek hátterében azt állt, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságban működő politikai pártok ellehetetlenítették az állami szintű jogalkotó és végrehajtó intézmények működését. Az elnökség több nemzetközi megállapodást is megerősített, többek között a Horizont Európa és a Kreatív Európa programot, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmust. Jelentős lépések történtek a migrációkezelés javítása érdekében. Bosznia-Hercegovina fontos előrelépést tett az uniós kül- és biztonságpolitikához való igazodásának javítása terén, így 2022. augusztus végére 81 %-ra emelkedett az igazodási arány. A teljes körű végrehajtás azonban még várat magára.

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén Bosznia-Hercegovina jelentős eredményeket ért el. Az Europol kapcsolattartó pontja már majdnem működőképes, emellett a Bosznia-Hercegovina és az Eurojust közötti együttműködés hivatalossá tételére irányuló kiegészítő előkészületek is előrehaladtak.

A szövetségi kormány a 2018–2022-es teljes hivatali idő alatt ügyvivői minőségben hivatalban maradt. A politikai pártok nem tudtak megállapodni az alkotmányos és a választási reformról, és a főképviselő saját kezdeményezésére négy ízben élt a bonni hatáskörökkel, többek között a választási normákkal, a választások finanszírozásával és a szövetségi alkotmány módosításaival kapcsolatban. A jogállamisági reformok elfogadása késedelmet szenvedett, és már régóta esedékes. Az Európai Tanács a 2022. júniusi ülésén felszólította Bosznia-Hercegovina vezetőit, hogy sürgősen véglegesítsék a függőben lévő alkotmányos és választási reformot. Ezen reformok végrehajtását kiemelt prioritásnak kell tekinteni.

A Bizottság ezért azt ajánlja, hogy a Tanács adjon tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának, egyetértve abban, hogy sor kerül a következőkre:

-az Ügyészi és Bírói Főtanácsról szóló hatályos törvény feddhetetlenséggel kapcsolatos módosításainak sürgős elfogadása;

-az Ügyészi és Bírói Főtanácsról szóló új törvény, valamint a bosznia-hercegovinai bíróságokról szóló törvény elfogadása;

-az összeférhetetlenség megelőzéséről szóló törvény elfogadása;

-határozott lépések megtétele a korrupció és a szervezett bűnözés megelőzésének és leküzdésének megerősítése érdekében;

-a határigazgatási és a migrációkezelési kapacitás valamennyi szintre kiterjedő hatékony koordinációjának, valamint a menekültügyi rendszer működésének biztosítására irányuló munka határozott előmozdítása;

-a kínzás tilalmának biztosítása, nevezetesen a kínzás és a rossz bánásmód elleni nemzeti megelőző mechanizmus létrehozása révén;

-a véleménynyilvánítás és a tömegtájékoztatás szabadságának, valamint az újságírók védelmének garantálása, nevezetesen az újságírókkal és a médiában dolgozókkal szembeni fenyegetések és erőszak eseteiben a megfelelő büntetőeljárás indításának biztosítása révén;

-eredmények felmutatása az uniós kérdésekkel foglalkozó koordinációs mechanizmus működőképességét illetően minden szintre kiterjedően, többek között az uniós vívmányok átvételére vonatkozó nemzeti program kidolgozása és elfogadása révén.

A Bizottság készen áll arra, hogy továbbra is támogassa Bosznia-Hercegovina európai integrációs erőfeszítéseit azáltal, hogy folytatja a szakpolitikai párbeszédet, valamint magas szintű politikai fórumot hoz létre a fent említett lépések végrehajtásának nyomon követése és a tényleges előrehaladásról való beszámolás céljából. A 14 kulcsfontosságú prioritás végrehajtása nyomán a Bizottságnak módjában áll majd ajánlást tenni az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére Bosznia-Hercegovinával.

17.Koszovót politikai stabilitás jellemezte, és a hatóságok továbbra is látható jeleit adták Koszovó európai útja melletti elkötelezettségüknek. Ez a politikai környezet elősegítette, hogy Koszovó fokozza az EU-val kapcsolatos reformok és a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtására irányuló munkát. A 2021 októberében és novemberében tartott helyhatósági választások összességében jól szervezetten, átláthatóan és a verseny jegyében zajlottak. Koszovónak fokoznia kell a demokrácia, a közigazgatás és a jogállamiság megerősítésére, valamint a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit. Koszovónak az energetikai reziliencia kiépítése érdekében elő kell mozdítania új energiastratégiájának végrehajtását is.

A Szerbiához fűződő kapcsolatok rendezését illetően Koszovó összességében továbbra is részt vett a párbeszédben. A koszovói kormánynak azonban eleget kell tennie korábbi kötelezettségvállalásainak, és maradéktalanul végre kell hajtania az eddigi párbeszédek eredményeként létrejött valamennyi megállapodást. Az előrelépés érdekében Koszovónak további jelentős erőfeszítéseket kell tennie a stabilitást aláásó fellépések és a párbeszéd szellemével ellentétes retorika elkerülése érdekében. Koszovónak hozzá kell járulnia a jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodás Szerbiával való megkötését elősegítő környezet kialakításához, többek között nemzetközi kapcsolataiban is. Koszovóval szemben elvárás, hogy az elkövetkező időszakban konstruktívabban vegyen részt a jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodásról szóló tárgyalásokban, és hajlandó legyen kompromisszumot kötni a gyors és konkrét előrelépés érdekében.

A Bizottság vízumliberalizációra vonatkozó javaslata még mindig függőben van a Tanácsban, és azzal sürgősen foglalkozni kell. A Bizottság fenntartja 2018. júliusi értékelését, miszerint Koszovó teljesíti az összes vízumliberalizációs kritériumot, és üdvözli, hogy a Tanácsban hamarosan újraindul az egyeztetés.

18.Az Európai Tanács több ízben is megerősítette azt a stratégiai érdekét, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsen ki. Az Európai Tanács 2022 júniusában mély aggodalmát fejezte ki Törökország közelmúltbeli sorozatos fellépései és nyilatkozatai miatt. Törökországnak tiszteletben kell tartania valamennyi uniós tagállam szuverenitását és területi integritását. Az Európai Tanács – emlékeztetve korábbi következtetéseire és 2021. március 25-i nyilatkozatára – hangsúlyozta, hogy elvárja Törökországtól, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, enyhítse a feszültségeket a kelet-mediterrán regionális stabilitás érdekében, és fenntartható módon mozdítsa elő a jószomszédi kapcsolatokat. Folytatódott a fokozott szerepvállalás a közös érdeklődésre számot tartó kulcsfontosságú területeken.

Ami az Ukrajna elleni orosz agresszív háborút illeti, Törökország célja a közvetlen tárgyalások elősegítése, deeszkalációra és tűzszünet elérésére törekedve. Emellett az ország az Egyesült Nemzetekkel karöltve jelentős diplomáciai kezdeményezést indított az ukrán gabona exportjának megkönnyítése érdekében. A 2022 júliusában Isztambulban elért megállapodás megnyitotta az utat a kulcsfontosságú ukrán kikötőkből induló kereskedelmi élelmiszerexport előtt, és hozzá fog járulni az élelmiszerhiány elkerüléséhez, világszerte emberek millióinak javára.

Törökország nem igazodik az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez, ami a termékeknek – köztük a kettős felhasználású termékeknek – az EU és Törökország közötti vámunión belüli szabad forgalma miatt aggályokat vet fel. Ez egyre nagyobb aggodalomra ad okot, és szoros uniós nyomon követést tesz szükségessé. Törökország ezen túlmenően egyetértési megállapodást írt alá Oroszországgal a köztük fennálló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Az EU elkötelezett amellett, hogy fenntartsa az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúra válaszul elfogadott korlátozó intézkedések hatékonyságát.

Törökországgal szemben elvárás, hogy tevékenyen támogassa a ciprusi probléma ENSZ keretében történő, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelő és az uniós vívmányokkal és alapelvekkel összhangban álló, méltányos, átfogó és tartós rendezéséről szóló tárgyalásokat. Ami Varósziát illeti, Törökországnak haladéktalanul vissza kell vonnia a bejelentett egyoldalú lépéseket és a 2020 októbere óta végrehajtott valamennyi intézkedést, amelyek ellentétesek az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival. Törökországnak emellett sürgősen teljesítenie kell az EU–Törökország társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes körű és megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, és fel kell számolnia az áruk szabad mozgását gátló valamennyi akadályt, beleértve a Ciprusi Köztársasággal való közvetlen közlekedési összeköttetésekre vonatkozó korlátozásokat is.

Törökország demokratikus intézményeinek működésében súlyos hiányosságok tapasztalhatók. Az ország nem kezelte a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége terén mutatkozó folyamatos visszaeséssel kapcsolatban az EU által megfogalmazott súlyos aggályokat. Törökországnak sürgősen vissza kell fordítania e romló tendenciát, és kezelnie kell a fékek és ellensúlyok működésének gyengülését a politikai rendszeren belül. A jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd változatlanul az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves része.

A 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat újabb eredményeket hozott, Törökország pedig továbbra is kulcsszerepet játszott a kelet-mediterrán útvonal menti migráció kezelésében. A görög szigetekről való visszaküldés azonban még nem indult újra, és számottevően nőtt a Ciprusra és Olaszországba irányuló irreguláris migráció. Törökország változatlanul hatalmas erőfeszítéseket tett az igen népes menekültközösség fogadása terén, az EU pedig továbbra is szolidaritást tanúsított, nevezetesen a Törökországban lévő menekülteknek és befogadó közösségeknek nyújtott további pénzügyi hozzájárulás révén (2016 óta közel 10 milliárd EUR értékben).

Ami a gazdaságot illeti, a makrogazdasági egyensúlyhiány kialakulásával, a török piacgazdaság megfelelő működésével és a szabályozó hatóságok függetlenségének hiányával kapcsolatos aggályok súlyosbodtak. Az EU és Törökország számára továbbra is egyaránt előnyös az EU és Törökország közötti vámunió. A korlátozott pozitív fejlemények ellenére Törökországnak fenn kell tartania a Bizottsággal folytatott intenzív együttműködést a vámunió zökkenőmentes működését gátló kereskedelmi akadályok kezelése érdekében.

VI. MELLÉKLETEK

1.A jelentések megállapításainak összefoglalói

2.A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtása

3.Statisztikai adatok

4.Harmadik felek mutatói a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban fennálló demokrácia, jó kormányzás és jogállamiság helyzetére vonatkozóan

(1)

  COM(2022) 405 final , COM(2022) 406 final , COM(2022) 407 final .

(2)

  https://www.consilium.europa.eu/media/57455/2022-06-2324-euco-conclusions-hu.pdf  

(3)

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(4)

A Török Köztársaságnak az ország új angol hivatalos nevének használatára vonatkozó kérésével összhangban e dokumentum angol nyelvű változatában „Turkey” helyett a „Türkiye” elnevezés szerepel. Ez az adminisztratív változás az uniós dokumentumokban használt nómenklatúrára korlátozódik, nincs visszamenőleges hatálya és nem jár jogi következményekkel. Ez a megközelítés nem érinti a tagállamok által használt nómenklatúrát.

(5)

  COM(2020) 641 final

(6)

COM(2022) 230 final  

(7)

JOIN/2022/23 final.

(8)

  SWD(2020) 223 final

(9)

  Az EU, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd keretében elfogadott együttes következtetések  

(10)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1529 rendelete (2021. szeptember 15.) az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról

(11)

  COM(2020) 57 final

(12)

COM(2019) 261 final

(13)

JOIN(2021) 8 final/2.

(14)

E tekintetben lásd: a Tanács (EU) 2022/366 határozata (2022. március 3.) az Európai Unió és a Vanuatui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességről szóló megállapodás alkalmazásának részleges felfüggesztéséről (HL L 69., 2022.3.4., 105. o.).

(15)

  https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10179-2022-INIT/hu/pdf  

(16)

 A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés közös keretében szereplő 18. intézkedés részeként hét partnerrel, köztük négy nyugat-balkáni partnerrel (Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia és Montenegró) indultak hibrid fenyegetésekre vonatkozó felmérések.

(17)

  COM/2021/602 final

(18)

  Európai Bizottság, 2021. évi stratégiai előrejelzési jelentés – Az EU cselekvési képessége és mozgásszabadsága

(19)

A belső piac témaköre a következőkre terjed ki: az áruk szabad mozgása (1. fejezet); a munkavállalók szabad mozgása (2. fejezet); letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás szabadsága (3. fejezet); a tőke szabad mozgása (4. fejezet); társasági jog (6. fejezet); a szellemi alkotások joga (7. fejezet); versenypolitika (8. fejezet); pénzügyi szolgáltatások (9. fejezet); valamint fogyasztóvédelem és egészségvédelem (28. fejezet).

(20)

A versenyképesség és inkluzív növekedés témaköre a következőkre terjed ki: digitális átállás és média (10. fejezet); adózás (16. fejezet); gazdaság- és monetáris politika (17. fejezet); szociálpolitika és foglalkoztatás (19. fejezet); iparpolitika (20. fejezet); tudomány és kutatás (25. fejezet); oktatás és kultúra (26. fejezet); valamint vámügy (29. fejezet).

(21)

A zöld menetrend és a fenntartható konnektivitás témaköre a következőkre terjed ki: közlekedéspolitika (14. fejezet); energiaügy (15. fejezet); transzeurópai hálózatok (21. fejezet); valamint környezetvédelem és éghajlatváltozás (27. fejezet).

(22)

  COM(2019) 640 final

(23)

Az erőforrások, mezőgazdaság és kohézió témaköre a következőkre terjed ki: mezőgazdaság és vidékfejlesztés (11. fejezet); élelmiszerbiztonság, állat- és növényegészségügyi politika (12. fejezet); halászat (13. fejezet); regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja (22. fejezet); valamint pénzügyi és költségvetési rendelkezések (33. fejezet).

(24)

A még elfogadásra váró négy kiemelt megállapodás a következő: (1) nyugat-balkáni megállapodás a mozgás és tartózkodás szabadságáról (a személyazonosító igazolvánnyal történő utazás lehetővé tétele); (2) nyugat-balkáni megállapodás a harmadik országok állampolgárainak szabad mozgásáról; (3) nyugat-balkáni megállapodás a felsőoktatási képesítések elismeréséről; (4) nyugat-balkáni megállapodás bizonyos szakmai képesítések elismeréséről.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.10.12.

COM(2022) 528 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2022. évi közlemény az EU bővítési politikájáról

{SWD(2022) 332 final} - {SWD(2022) 333 final} - {SWD(2022) 334 final} - {SWD(2022) 335 final} - {SWD(2022) 336 final} - {SWD(2022) 337 final} - {SWD(2022) 338 final}

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

2022. évi közlemény az EU bővítési politikájáról

1. melléklet – A jelentések megállapításainak összefoglalói

Montenegró

Ami a politikai kritériumokat illeti, továbbra is politikai feszültségek voltak tapasztalhatók, és problémát jelentett a polarizáció, a politikai pártok közötti konstruktív együttműködés hiánya, valamint az, hogy nem sikerült konszenzust kialakítani a nemzeti érdeklődésre számot tartó kulcsfontosságú kérdésekben, minek következtében két kormány is megbukott a bizalmi szavazást követően. A montenegrói intézmények megfelelő működését aláásta a politikai helyzet változékonysága, a kormány instabilitása és a kormányzó többségen belüli feszültség, valamint a döntéshozatali folyamatok és reformok megtorpanása. A főbb igazságszolgáltatási szervek – köztük az Alkotmánybíróság – hiányos összetételben működnek, mivel a parlament nem volt képes új tagokat választani. Ez a helyzet akadályozta az érintett szervek megfelelő működését. Az Alkotmánybíróság a szeptember közepi adatok szerint nem tudta betölteni szerepét a határozatképesség hiánya miatt, ami még inkább fokozta a politikai bizonytalanságot.

Az alapmegállapodás szerb ortodox egyházzal való megkötése rányomta bélyegét a politikai légkörre, és további feszültségeket keltett. Összességében a kormányok és a parlament a gyakorlatban nem bizonyították elkötelezettségüket az EU-val kapcsolatos reformprogram végrehajtása iránt.

A 2020. évi parlamenti választási megfigyelő missziót követően nem történt előrelépés a választások jogi és intézményi keretének átfogó reformja terén, így az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (a továbbiakban: EBESZ/ODIHR) ajánlásait illetően sem. Az átfogó választási reformmal foglalkozó parlamenti bizottság 2021 júniusa és novembere között nem működött, 2022-ben pedig csak kétszer ülésezett, mielőtt a megbízatása 2022 júliusában lejárt. Öt településen helyhatósági választásokra került sor. 2022 májusában a parlament elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításait, amelyek lehetővé teszik, hogy a 2022-ben még esedékes helyhatósági választásokat ugyanazon a napon tartsák meg. Júliusban az Alkotmánybíróság ezeket a módosításokat alkotmányellenesnek minősítette. Az úgynevezett „borítékügyre” vonatkozó hiteles, független és hatékony intézményi válaszlépést még biztosítani kell.

A parlament munkáját a kormányzó többség és az ellenzék bojkottjai, kormányváltások és ezek nyomán két egymást követő elnökváltás jellemezték. Ez jelentős hatást gyakorolt a jogalkotási folyamatra. Nem alakult ki hiteles politikai párbeszéd, és hiányzott a politikai pártok konstruktív szerepvállalása a parlamenti elszámoltathatóság és a kormányzati felügyelet javítása érdekében. A kormány és a parlament közötti együttműködés további szabályozásra szorul annak érdekében, hogy fokozódjon a parlament szerepvállalása és felügyeleti tevékenysége a csatlakozási folyamatban.

A parlament tovább javította átláthatóságát azáltal, hogy több polgárközpontú szolgáltatást hozott létre. Fokozni kell a parlament azon képességét, hogy integrálja és felügyelje a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket.

A civil társadalom szerepét elismerik és előmozdítják, a jelenlegi jogi és intézményi keretet azonban tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy az uniós csatlakozási folyamat keretében megerősödjenek az állami intézmények és a civil társadalom közötti konzultációs és együttműködési mechanizmusok.

A közigazgatási reform tekintetében Montenegró mérsékelten felkészült. Összességében korlátozott előrelépés történt, ideértve a közigazgatási reformra vonatkozó, 2022–2026 közötti időszakra szóló új stratégia elfogadását is. Ezzel szemben továbbra is érezhető volt a közigazgatás átszervezésének, valamint a köztisztviselőkről és az állami alkalmazottakról szóló törvény 2021-ben elfogadott módosításainak hatása, a személyzeti változások, az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatos know-how elvesztése és a reformok ütemének általános lassulása formájában. Az e módosítások által bevezetett enyhébb követelmények továbbra is aggodalomra adnak okot a köztisztviselők érdemeken alapuló felvétele, kompetenciája és függetlensége tekintetében. Ezen túlmenően a helyi önkormányzatokról szóló törvény tervezett módosításai ugyancsak csökkentenék ezeket a követelményeket helyi szinten. A parlamentnek még el kell fogadnia az információhoz való hozzáférésről szóló törvény módosításait. A közigazgatáson belül még ki kell alakítani a hatékony elszámoltathatósági rendet. Az érdemeken alapuló munkaerő-felvétellel, az államigazgatás optimalizálásával és a vezetői elszámoltathatóság megvalósításával kapcsolatos kérdések hatékony megoldásához erős politikai akaratra lesz szükség.

Montenegró az igazságszolgáltatási rendszerét illetően továbbra is mérsékelten felkészült. A jelentéstételi időszak során összességében korlátozott mértékű előrelépés történt. A kulcsfontosságú igazságügyi reformok végrehajtása továbbra is akadozik. Egyes, hosszú ideje függőben lévő magas szintű bírói kinevezésekre már sor került, több más kinevezés azonban még mindig várat magára, többek között az Alkotmánybíróságban (ahol a bírák kinevezéséhez a parlamentben minősített többségre van szükség). A független bírói és ügyészi tanácsok intézményi teljesítménye és konszolidációja változatlanul aggodalomra ad okot. A bírák elszámoltathatósága terén elért eredmények továbbra is korlátozottak. Tovább kell erősíteni az igazságszolgáltatás tényleges függetlenségét, integritását, elszámoltathatóságát és szakmaiságát, többek között a vonatkozó alkotmányos és jogi keret végrehajtása, valamint az európai normáknak megfelelő jogszabályi változások elfogadása révén. Az igazságszolgáltatás hatékonyságát is meg kell erősíteni. Az igazságügyi hálózat racionalizálására irányuló új stratégia elfogadása, valamint az igazságszolgáltatás IKT-stratégiájának végrehajtása még mindig függőben van. Montenegró további előrelépéseket tett a háborús bűncselekmények belföldi kezelése terén.

A korrupció elleni küzdelem területén Montenegró elért bizonyos felkészültségi szintet. A jelentéstételi időszakban nem sok előrelépés történt, a tavalyi ajánlások csak részben teljesültek. A korrupció megelőzése terén elért eredmények tovább javultak, különösen a Korrupcióellenes Ügynökség munkájának pozitív tendenciája miatt. Többet kell azonban tenni az Ügynökség integritásának, pártatlanságának és elszámoltathatóságának biztosítása, valamint az Ügynökség kézzelfogható eredményeinek és az Ügynökséget övező közbizalomnak a javítása érdekében, a 2021-ben végzett szakmai vizsgálat ajánlásaival összhangban. Ahhoz, hogy hiteles büntető igazságszolgáltatási válaszlépéseket tudjon felmutatni, Montenegrónak még javítania kell a korrupció – többek között a magas szinten elkövetett korrupció – elleni küzdelemmel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén elért eredményeit. Ezen túlmenően az uniós vívmányokkal és az európai normákkal összhangban javítani kell a jogi és intézményi keretet, többek között a pénzügyi nyomozás, valamint a vagyonlefoglalás és -elkobzás ilyen esetekben történő hatékony alkalmazása tekintetében. A korrupciónak leginkább kitett ágazatok esetében célzott kockázatértékelésre és célzott fellépésre van szükség.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén Montenegró bizonyos szintű felkészültséget ért el/mérsékelten felkészült. Némi előrelépés történt a tavalyi ajánlások végrehajtása terén, különösen a bűnügyi nyomozások hatékonysága tekintetében. Immár újra teljeskörűen alkalmazzák a különleges nyomozati intézkedéseket. A rendőrség vezetőjének kinevezése vagy felmentése feletti politikai befolyás elleni biztosítékokat nyújtó jogszabályi változásokat vezettek be. Tényleges tulajdonosi nyilvántartást hoztak létre. Javították a tűzfegyverekre vonatkozó közigazgatási keretet, és új stratégiát fogadtak el a terrorizmus, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére vonatkozóan. A szervezett bűnözői csoportok néhány kulcsfontosságú szereplőjét letartóztatták, és újabb kábítószer-lefoglalásokra került sor. Első ízben indult közös nyomozócsoport egy harmadik országgal. A szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben egyre több jogerős ítélet születik. Meg kell azonban erősíteni a dohánycsempészéssel és a pénzmosással kapcsolatos ügyekben hozott bírósági ítéletek, a pénzügyi nyomozások alkalmazása, valamint a bűncselekményből származó jövedelmek elkobzására való képesség terén felmutatott eredményeket. Montenegrónak még orvosolnia kell büntető igazságszolgáltatási rendszerének valamennyi területen tapasztalható rendszerszintű hiányosságait, ideértve azt, ahogyan a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket kezelik a bíróságokon. Ehhez elrettentőbb büntetés-végrehajtási politikára lesz szükség, és felül kell vizsgálni a vádalkunak a szervezett és súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben való alkalmazását.

Montenegró mérsékelten felkészült az alapvető jogok területén. A jogszabályi és intézményi keret nagyrészt működik, és Montenegró továbbra is teljesíti az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit. A teljes körű végrehajtáshoz azonban további erőfeszítésekre van szükség. Ami a véleménynyilvánítás szabadságát illeti, Montenegró a plurális médiakörnyezet előnyeit élvezi, és bizonyos szintű felkészültséget ért el. A tavalyi ajánlások tekintetében korlátozott előrelépés történt. Az újságírók és a médiában dolgozó egyéb alkalmazottak védelmére vonatkozó jogi keret javult annak köszönhetően, hogy elfogadták a büntető törvénykönyv módosításait, amelyek szigorúbb szankciókat állapítanak meg az újságírók elleni támadások és fenyegetések, illetve az újságírók munkavégzésének akadályozása vagy ellehetetlenítése ellen. Mindazonáltal a fontos régi ügyek hatékony bírósági nyomon követésének hiánya változatlanul komoly aggodalomra ad okot. Továbbra is függőben van a jogi keret felülvizsgálata és az új médiastratégia kidolgozása, aminek az lenne a célja, hogy biztosítsák azok egységességét és az uniós vívmányokkal és a vonatkozó európai normákkal való teljes körű összehangolását. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség a dezinformáció elleni küzdelemhez, valamint az online zaklatás és gyűlöletbeszéd hatásainak csökkentéséhez, anélkül, hogy ennek következtében aránytalan mértékben csorbulna a véleménynyilvánítás szabadsága. Az RTCG közszolgálati műsorszolgáltató továbbra is politikailag kiegyensúlyozott és sokszínű tartalmakat állított elő. A médiakörnyezet mélyreható politikai polarizációja továbbra is fennáll, miközben a nagy regionális médiumok miatt kiéleződő verseny további nyomást gyakorolt a helyi médiapiacra.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Montenegró megfelelő haladást ért el, és mérsékelten felkészült a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. A 2020. évi súlyos recessziót követően a gazdaság 2021-ben erőteljesen fellendült, 2022 első felében pedig egyenletes ütemben nőtt, mivel a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások megszüntetése mind a hazai, mind a külső keresletet felerősítette. A fellendülés a bevételek növekedéséhez és a költségvetési egyenleg igen jelentős javulásához vezetett. Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei eddig korlátozottak voltak, annak ellenére, hogy e két ország a múltban igen jelentős mértékben járult hozzá a montenegrói turizmushoz. A globális nyersanyagárak emelkedésének hatására az infláció jelentősen nőtt. A kormány ambiciózus költségvetési reformprogramot fogadott el („Európa most” néven) a világjárványt követő helyreállítás támogatására, és költségvetési ösztönző intézkedéseket hozott az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt a háztartásokra nehezedő terhek enyhítése érdekében. A turizmus újbóli fellendülésének köszönhetően jelentősen csökkent a külső egyensúlyhiány, miközben a munkaerőpiac helyzete javulni kezdett, jóllehet a strukturális problémák továbbra is fennállnak. A bankrendszer stabil maradt, és a nemteljesítő hitelek 2022-ben nem emelkedtek jelentősen a Covid19-válsággal összefüggésben elfogadott hitelmoratórium 2021-es lejártát követően.

Montenegró elért némi haladást, és mérsékelten felkészült az EU-n belüli versenykényszerhez és piaci erőkhöz való alkalmazkodás terén. A legutóbbi két kormány arra törekedett, hogy javítsa az innovációs kapacitásokat, és megteremtse a zöld és digitális átállás alapját, törekedve Montenegró szűk termelési alapjának diverzifikálására. A modern távközlésre irányuló projektek, valamint ambiciózus zöldenergia-projektek vannak folyamatban. Az infrastrukturális hiányosságokat azonban még nem sikerült felszámolni, mivel az ország közigazgatási és pénzügyi kapacitásai továbbra is korlátozottak a jelentős közberuházások végrehajtásához. Az oktatási rendszer még mindig számos kihívással néz szembe a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) terén szerzett diplomával rendelkezők krónikus hiánya miatt. Ezen túlmenően a hazai termékek alacsony hozzáadott értéke, a helyi vállalkozások kis mérete és az exportban való alacsony részvétel miatt a helyi vállalatok nem képesek növelni termelékenységüket és versenyképességüket.

Ami a jószomszédi kapcsolatokat és a regionális együttműködést illeti, Montenegró általában jó kétoldalú kapcsolatokat tart fenn a régió többi bővítési országával és a szomszédos uniós tagállamokkal, amit folyamatos együttműködés és számos magas szintű látogatás jellemez. A Szerbiával fenntartott kapcsolatok továbbra is kihívást jelentenek, de immár mindkét fél nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy a kapcsolataikat új alapokra helyezzék és dolgozzanak a nyitott kérdések kezelésén. Montenegró általában véve aktívan részt vesz a regionális együttműködésben.

Ami Montenegró azon képességét illeti, hogy vállalja az uniós tagsággal járó kötelezettségeket, az ország számos területen folytatta az uniós vívmányokkal való jogszabályi összehangolásra irányuló munkát, az elért eredmények azonban összességében korlátozottak voltak.

A belső piac témaköre kulcsfontosságú Montenegró számára a vonatkozó uniós követelmények teljesítésére való felkészülés terén, és nagy jelentőséggel bír a korai integráció és a közös regionális piac kialakítása szempontjából. Mind a kilenc fejezet nyitott, és az egyes fejezetekben továbbra is teljesíteni kell a tárgyalási zárókritériumokat. A témakörön belül több területen is történt előrelépés, különös tekintettel az alábbiakra: i. piacfelügyelet, akkreditáció és szabványosítás; ii. a Foglalkoztatási Ügynökség kapacitásának növelése a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatában; iii. a jogszabályok folyamatos összehangolása a szolgáltatási irányelvvel; iv. a számvitelre vonatkozó jogszabályok; v. a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó vívmányokkal való összehangolás és vi. az állami támogatások átláthatósága és a jogellenes állami támogatások visszafizettetésének elrendelése. A montenegrói bankszektor stabilitása is javult, csakúgy, mint a fogyasztóvédelmi jogszabályok összehangolása és az egészségvédelemre vonatkozó végrehajtási jogszabályok elfogadása.

A versenyképesség és inkluzív növekedés témaköre és az érintett reformok szorosan kapcsolódnak Montenegró gazdasági reformprogramjához. Mind a nyolc fejezet nyitott, és kettő kivételével az összes fejezet tekintetében tárgyalási zárókritériumokat határoztak meg. A szóban forgó két fejezet nevezetesen a 25. (Tudomány és kutatás) és a 26. fejezet (Oktatás és kultúra), amelyeket ideiglenesen lezártak. A tárgyalási zárókritériumokat még a többi hat fejezet mindegyikében teljesíteni kell. Számos területen történt némi előrelépés, nevezetesen a széles sávú hálózatok kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló irányelvvel való összehangolás, az adójogszabályok, valamint a közigazgatási együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás terén. Haladást sikerült elérni a felülvizsgált iparpolitika további végrehajtása terén is. Ezzel szemben lassú volt az előrelépés az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez való csatlakozás előkészítése, a 2018–2022-es kereskedelemkönnyítési stratégiában előirányzott intézkedések végrehajtása, valamint a gazdaság- és monetáris politikákra vonatkozó uniós vívmányokkal való összehangolásra irányuló cselekvési terv végrehajtása terén.

A zöld menetrend és a fenntartható konnektivitás témaköre a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend központi eleme, és szorosan kapcsolódik Montenegró gazdasági reformprogramjához és a Bizottság gazdaságélénkítési és beruházási tervéhez. Mind a négy fejezet nyitott, és az egyes fejezetekben továbbra is teljesíteni kell a tárgyalási zárókritériumokat. Némi előrelépés történt a működőképes másnapi energiapiac létrehozása és a kikötő szerinti állam hatósága által végzett ellenőrzésekről szóló Párizsi Memorandumhoz való csatlakozás előkészítése terén. Korlátozott volt az előrelépés a közlekedésfejlesztési stratégia felülvizsgálata és végrehajtása, a vízgazdálkodás és az éghajlatváltozással kapcsolatos jelentéstétel javítása terén.

Az erőforrások, a mezőgazdaság és a kohézió témaköre az uniós strukturális alapokhoz, valamint a jövőbeli uniós tagsággal járó felelősség vállalásához szükséges kapacitás fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikákat foglalja magában. Ez a témakör a kulcsfontosságú szakpolitikai területek közül néhány olyat is magában foglal, amely elengedhetetlen a fenntartható élelmiszerrendszerek biztosításához, valamint a vidéki közösségek gazdasági fejlődésének és diverzifikációjának támogatásához. Mind az öt fejezet nyitott, és az egyes fejezetekben továbbra is teljesíteni kell a tárgyalási zárókritériumokat. Számos területen történt előrelépés, különös tekintettel a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a halászat területére – ahol további támogatást nyújtottak a mezőgazdasági létesítmények és a vidéki élelmiszeripari vállalatok uniós szabványokhoz való hozzáigazításához –, valamint az IPARD végrehajtására. Ami a pénzügyi és költségvetési rendelkezéseket illeti, sikerült haladást elérni a saját források hatékonyabb koordinációja és kezelése révén.

A külkapcsolatok témakör tekintetében Montenegró ideiglenesen lezárta a 30. fejezetet, és teljesítenie kell a 31. fejezetre vonatkozó egységes tárgyalási zárókritériumot. Montenegró továbbra is teljeskörűen igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, ideértve az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított orosz agresszióra válaszul hozott uniós korlátozó intézkedéseket is. Emellett összehangolja álláspontját az EU álláspontjával, többek között a WTO-n belül is, és jó együttműködést folytat a nemzetközi szervezetekkel. Előrelépés tapasztalható a kettős felhasználású termékek exportellenőrzéséről szóló törvénynek az uniós vívmányokkal összhangban történő elfogadása, valamint a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) 6. kiegészítő jegyzőkönyvének megerősítése terén. Montenegró számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos ENSZ-beli szavazási gyakorlata teljes mértékben illeszkedik az EU és tagállamai által képviselt állásponthoz. A migráció területén Montenegró együttműködési ütemtervet írt alá az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (jelenleg: az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége), és megfigyelőként csatlakozott az Európai Migrációs Hálózathoz, amely a migrációs és menekültügyi szakértők uniós hálózata. A menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának idejét lerövidítették. Montenegró vízumpolitikája nem igazodik teljes mértékben az EU vízumpolitikájához, és Montenegró egyelőre a korábbi ajánlások és kötelezettségvállalások ellenére sem szüntette meg befektetői állampolgársági programját. Nyugat-balkáni partnereink közül arányosan Montenegró fogadja a legtöbb, háború elől menekülő ukrán állampolgárt. Montenegró határozatot fogadott el arról, hogy egyéves átmeneti védelmet biztosít az Ukrajnából menekülők számára, amelynek keretében eddig több mint 5 552 ukrán állampolgárt – főként nőket és gyermekeket – vettek nyilvántartásba Montenegróban.

Szerbia

Ami a politikai kritériumokat illeti, minden érintett politikai szereplő részt vett a 2022. április 3-i előrehozott parlamenti választásokon, amelyek plurálisabb parlamentet eredményeztek. A politikai és médiakörnyezet azonban továbbra is polarizált, és továbbra is a Szerb Progresszív Párt (SNS) és a hivatalban lévő elnök uralja. A politikai ellenfelekkel szemben továbbra is sértő nyelvezetet alkalmaztak mind a parlamentben, mind a választási kampány során. A választásokat megelőzően a politikai szereplők széles köre vett részt az Európai Parlament segítségével megszervezett pártok közötti párbeszédben.

A 2022. áprilisi elnökválasztásra és az előrehozott parlamenti választásokra általában nyugodt és békés légkörben került sor, és az alapvető szabadságokat nagyrészt tiszteletben tartották. Mindazonáltal a nemzetközi megfigyelők számos hiányosságot észleltek. A nemzetközi választási megfigyelő misszió zárójelentése szerint ezek a hiányosságok egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményeztek, amelyek a hivatalban lévőknek kedveztek. Alapvető fontosságú, hogy a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és az Európa Tanács szervei által megfogalmazott, még függőben lévő és új ajánlásokat egy átlátható folyamat keretében, jóval az új választások előtt teljes mértékben végrehajtsák, a civil szakértői szervezetek bevonásával és a velük folytatott konzultációt követően.

2022. augusztus 1-jén új, plurálisabb parlament alakult. A választási eredmények véglegesítésének jelentős késedelme miatt az elnök beiktatásán kívül több mint öt hónapig nem folyt parlamenti tevékenység. Az előző parlament konstruktívan részt vett a pártok közötti párbeszédben és az annak keretében meghatározott intézkedések végrehajtásában. A sürgősségi eljárások alkalmazása 9 % körüli szinten maradt. A magatartási kódexet még hatékonyabban kell alkalmazni a sértő és nem megfelelő nyelvezet parlamenten belüli használatának elkerülésére és szankcionálására.

További erőfeszítésekre van szükség a kormány és a civil társadalom közötti szisztematikus együttműködés biztosításához. Meg kell teremteni a civil társadalmi szervezetek fejlesztését és finanszírozását támogató helyi környezetet, mivel folytatódtak az ilyen szervezetek elleni szóbeli támadások és lejárató kampányok.

A közigazgatási reform vonatkozásában Szerbia mérsékelten felkészült. Összességében korlátozott előrelépés történt ezen a területen a jelentéstételi időszakban, amikor megkezdődött az új stratégiai keret végrehajtása. Ami a humánerőforrás-gazdálkodást illeti, a felsővezetői álláshelyek mintegy felét még mindig ügyvivők töltik be. A szakpolitikák kidolgozása és koordinálása terén még nem áll rendelkezésre mechanizmus annak ellenőrzésére, hogy a közpolitikai titkárság észrevételeit beépítették-e a kormányzati jóváhagyásra benyújtott jogszabályok és szakpolitikai dokumentumok végleges tervezetébe. Az államháztartási gazdálkodást illetően további intézkedésekre van szükség az összes beruházásnak a finanszírozás típusától és forrásától függetlenül történő rangsorolására szolgáló egységes mechanizmusra vonatkozó ajánlás teljes körű végrehajtása érdekében.

Szerbia bizonyos felkészültségi szintet ért el az igazságszolgáltatási rendszere tekintetében. Általában véve elmondható, hogy a beszámolási időszak során történt némi előrelépés. Szerbia fontos lépést tett az igazságszolgáltatás függetlenségének és elszámoltathatóságának megerősítése felé azáltal, hogy 2022 februárjában jóváhagyta az alkotmány vonatkozó módosításait, valamint az ezek végrehajtásának lépéseit és határidőit meghatározó alkotmánytörvényt. A szövegezési folyamat során kétszer konzultáltak a Velencei Bizottsággal, amely megállapította, hogy a nyilvános konzultációk folyamata kellően inkluzív és átlátható volt. Szerbia a Velencei Bizottság konkrét ajánlásainak többségét figyelembe vette. A módosítások előírják, hogy – a leendő legfőbb ügyész kivételével – valamennyi bírói kinevezés a jövőbeli Bírói Főtanács vagy az Ügyészi Főtanács hatáskörébe fog tartozni, ezáltal erősítve a potenciális politikai befolyással szembeni biztosítékokat. Az alkotmánymódosítások gyakorlati érvényesülése érdekében következő lépésként el kell fogadni a vonatkozó végrehajtási jogszabályokat. Az alkotmányjog szerint ezt a jogszabályt a bírósági törvények esetében egy éven belül, az összes többi vonatkozó jogszabály összehangolása tekintetében pedig két éven belül el kell fogadni. 2022 áprilisában két szakértői munkacsoport jött létre (egy az ügyészek, egy pedig a bíróságok tekintetében), amelyek feladata a végrehajtási jogszabályok kidolgozása volt. A bírósági törvénytervezetek első csomagját 2022 szeptemberében véglegesítették és véleményezés céljából megosztották a Velencei Bizottsággal. Az új humánerőforrás-stratégiát és a végrehajtási cselekvési tervet 2021 decemberében fogadták el. Ezek végrehajtása folyamatban van.

Szerbia bizonyos szintű felkészültséget ért el a korrupció elleni küzdelem területén. Összességében némi előrelépés történt a jelentéstételi időszakban, többek között a tavalyi ajánlások tekintetében is. Folytatódott a korrupció megelőzéséről szóló ajánlás végrehajtása, és az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) 2022 márciusában arra a következtetésre jutott, hogy a korrupció megelőzéséről szóló törvény módosításainak elfogadása orvosolta a korábban azonosított hiányosságokat, és elegendő volt a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek összeférhetetlenségének megelőzését és leküzdését célzó keret megerősítéséhez. Szerbiának még ki kell dolgoznia egy új korrupcióellenes stratégiát és cselekvési tervet, és hatékony koordinációs mechanizmust kell létrehoznia a korrupció megelőzésére, illetve visszaszorítására vonatkozó szakpolitikai célok gyakorlati megvalósítása és a korrupció átfogó kezelése érdekében. A magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben kissé nőtt a vádemelések és az elsőfokú ítéletek száma. Szerbiának hatékonyabban kell fellépnie a korrupció megelőzése és visszaszorítása érdekében. Különösen növelnie kell az ilyen ügyekhez kapcsolódó végleges vagyonelkobzások számát. A korrupciónak leginkább kitett ágazatok célzott kockázatértékelést és célzott fellépést igényelnek.

Szerbia bizonyos szintű felkészültséget ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. A jelentéstételi időszak során korlátozott mértékű haladás történt. 2021-ben nőtt az újonnan indított nyomozások és a jogerős ítéletek száma 2020-hoz képest, a vádemelések és az elsőfokú ítéletek száma azonban csökkent. A vagyon lefoglalásával és végleges elkobzásával kapcsolatos ügyek száma továbbra is korlátozott. A kiterjesztett hatályú elkobzást nem alkalmazzák szisztematikusan. Mindazonáltal a helyzetismeret és a vizsgálati megközelítés javult, és ennek köszönhetően a jövőben várhatóan az eredmények is javulni fognak. Szerbiának az eseti megközelítésről át kell térnie a bűnszervezetekkel szembeni stratégiára, és nem az alacsony vagy közepes jelentőségű ügyekre, hanem a nagy, nemzetközi kiterjedésű szervezetek felszámolását és a vagyoni eszközök lefoglalását célzó, nagy horderejű ügyekre kell helyeznie a hangsúlyt.

Az alapvető jogok érvényre juttatását szolgáló szerbiai jogszabályi és intézményi keret nagyjából működik. Szerbia a megkülönböztetésmentességre és a romák befogadására vonatkozó új stratégiákat, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a romák integrációjára vonatkozó cselekvési terveket fogadott el. Más területeken 2021 júliusában (a nőkkel szembeni erőszak) és 2022 áprilisában (a hátrányos megkülönböztetés tilalma; az intézményi kitagolás) volt esedékes a cselekvési tervek elfogadása és a kapcsolódó források biztosítása, ami mostanáig nem történt meg. További erőfeszítésekre van szükség a tervezési rendszerről szóló törvénynek való megfelelés érdekében, amely előírja, hogy a cselekvési terveket a kapcsolódó stratégiák elfogadásától számított három hónapon belül el kell fogadni. Szerbiának meg kell erősítenie emberi jogi intézményeit a szükséges pénzügyi és emberi erőforrások rendelkezésre bocsátása révén, valamint olyan eljárások bevezetésével, amelyek biztosítják az Emberi Jogok Európai Bírósága intézkedéseinek való megfelelést, ideértve az ideiglenes intézkedéseket is. 2022 szeptemberében a Nyugat-Balkán – nevezetesen Belgrád – első ízben adott otthont az Europride rendezvénynek. Az Europride útvonalát lezárták, és a felvonulás megrendezése egészen az utolsó pillanatig bizonytalan volt. A hatóságok azt állították, hogy döntésük alapjául a szélsőjobboldali csoportok fenyegetéseivel kapcsolatos biztonsági aggályok szolgáltak. Egy Europride-ellenes és nyugatellenes tüntetés ugyancsak betiltásra került. A felvonulást végül 2022. szeptember 17-én egy rövidebb útvonalon tartották meg, súlyosabb incidensek nélkül. Az útvonalat nagy számú rendőr biztosította, mindazonáltal néhány olyan esetet is jelentettek, amikor erőszakot alkalmaztak a résztvevőkkel szemben. A felvonulást megelőző időszakot jogi és politikai bizonytalanság jellemezte. A hatóságok kommunikációja ellentmondásos volt: magas szinten bejelentették, hogy a felvonulást teljes egészében betiltják, majd a Belügyminisztérium ezt követően a felvonulás útvonalára vonatkozóan rendelt el tilalmat. Más magas rangú politikusok felszólaltak az Europride emberi jogi konferencián, és a felvonulás előtt fogadást tartottak. Jóllehet a hatóságok tartották a kapcsolatot a szervezőkkel annak érdekében, hogy megoldást találjanak, továbbra sem kötelezték el magukat az iránt, hogy hivatalosan engedélyezzék a felvonulást.

A véleménynyilvánítás szabadságát illetően a jelentéstételi időszakban nem történt előrelépés. Az újságírók biztonságával foglalkozó két munkacsoport továbbra is ülésezett. Számos támadás és fenyegetés esetében a rendőrség és az ügyészség gyorsan reagált, ami az e csoportok által megkönnyített koordinációnak is köszönhető. Az újságírókkal szembeni fenyegetések és erőszakos cselekmények esetei azonban továbbra is aggodalomra adnak okot, és a gyakorlatban még tovább kell erősíteni a véleménynyilvánítás szabadságának akadálytalan gyakorlásához szükséges általános környezetet. A médiastratégia végrehajtása egyre több késedelmet szenvedett, ami még az olyan kulcsfontosságú intézkedéseket is érintette, mint a nyilvánosság tájékoztatásáról és a médiáról szóló törvény és az elektronikus médiáról szóló törvény módosítása. 2022 júliusában az Elektronikus Médiát Szabályozó Testület (REM) mind a négy országos frekvenciát ugyanazon televíziós csatornáknak ítélte oda nyolc évre, mint az előző időszakban, amelynek során mindannyian figyelmeztetést kaptak a REM-től a jogi kötelezettségeik megsértése miatt. 2022 augusztusában egy ötödik engedélyre vonatkozó felhívást tettek közzé; az eljárást átlátható módon kell lefolytatni, tiszteletben tartva az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt médiapluralizmus elvét. A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala az áprilisi választásokról szóló, 2022. augusztus 19-i zárójelentésében megállapította, hogy „a nemzeti közszolgálati műsorszolgáltatók méltányosan foglalkoztak valamennyi induló kampánytevékenységével, de széles körű, kritikamentes híradást nyújtottak azoknak a köztisztviselőknek, akik egyben jelöltek is voltak. Az országos lefedettségű magán műsorszóró média érdemi szerkesztői hozzájárulás nélkül tudósított a választási kampányról, és a híradást az állami tisztviselőkre összpontosította.” A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala azt is megállapította, hogy „a műsorszóró média felügyeletére vonatkozó megbízatása ellenére a REM összességében passzív maradt a kampány időszakában.”

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Szerbia a „jó” és a „mérsékelt” felkészültségi szint között van, és némi haladást ért el a működő piacgazdaság kialakítása terén. A 2020. évi viszonylag enyhe visszaesést követően a szerb gazdaság 2021-ben erőteljesen fellendült, majd 2022 első felében némi lassulás következett be. A külső egyensúlyhiány a 2020. évi csökkenés után 2021 második felében – különösen a magas energiaimport miatt – növekedni kezdett. A fogyasztóiár-infláció 2021 második felében megugrott, főként az energia- és élelmiszerárak miatt, aminek következtében a központi bank megkezdte szakpolitikai irányvonalának szigorítását. A bankszektor stabilitása nem rendült meg, és a hitelezés növekedése a likviditásnövelő intézkedések fokozatos megszüntetése ellenére is erőteljes maradt. A gazdaság fellendülése és a költségvetési támogatási intézkedések csökkentése – a tőkekiadások további növekedése ellenére – hozzájárult a 2021. évi költségvetési egyenleg jelentős javulásához. A munkanélküliségi ráta 2021. évi enyhe növekedése különösen azt tükrözte, hogy a Covid19-válságból való kilábalás részeként nőtt a munkaerőpiaci részvétel.

Némi haladás történt az adóigazgatási reformok és az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációja terén. A közigazgatás és az állami tulajdonban lévő vállalatok irányításának egyéb jelentős strukturális reformjai azonban továbbra is lassan haladtak előre, még inkább elnyújtva a régóta fennálló hatékonysági problémákat és fokozva a költségvetési nyomást. A költségvetési politika megszilárdítását célzó költségvetési szabályok szigorítása terén nem történt haladás. A gazdaságon belül továbbra is erőteljes az állam jelenléte, a magánszektor pedig fejletlen, és a jogállamiság hiányosságai – különösen a korrupció és az igazságszolgáltatás hatékonyságának hiánya –, valamint a tisztességes verseny érvényesítésének hiányosságai hátráltatják. Szerbia a tavalyi ajánlásokat részben végrehajtotta.

Szerbia mérsékelt felkészültségi szintet és némi haladást ért el abban a tekintetben, hogy meg tudjon birkózni az EU-n belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel. A gazdaság szerkezete tovább javult, és az EU-val kialakult gazdasági integráció szoros maradt. Az oktatás és képzés minősége és relevanciája azonban a haladás ellenére sem felel meg teljesen a munkaerőpiaci igényeknek. Az állami beruházások növelése tovább folytatódott azzal a céllal, hogy az éveken át tartó beruházási hiány után kezeljék a súlyos infrastrukturális hiányosságokat. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) még mindig számos kihívással szembesülnek, ideértve az egyenlőtlen versenyfeltételeket a nagyvállalatokkal és a külföldi befektetőkkel szemben. Szerbia a tavalyi ajánlásokat részben végrehajtotta.

Ami a jószomszédi kapcsolatokat és a regionális együttműködést illeti, Szerbia összességében elkötelezett maradt a többi tagjelölt országgal, a potenciális tagjelölt országokkal és a szomszédos uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok javítása mellett. Mindazonáltal a Horvátországgal fenntartott kapcsolatok egyre feszültebbek, és időnként politikai csatározásokba torkollanak. A Montenegróval fenntartott kapcsolatok továbbra is kihívást jelentenek, de immár mindkét fél nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy a kapcsolataikat új alapokra helyezzék és dolgozzanak a nyitott kérdések kezelésén. Szerbia általában véve aktívan részt vesz a regionális együttműködésben.

A Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálását célzó, az EU közvetítésével zajló párbeszéd a jelentéstételi időszakban is folytatódott: havi rendszerességgel főtárgyalói szintű találkozókat tartottak, 2022. augusztus 18-án pedig magas szintű találkozóra került sor Brüsszelben. Az átfogó és jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodásról folytatott tárgyalások során még nem történt további konkrét előrelépés, míg Vučić elnök és Kurti miniszterelnök a magas szintű találkozón megállapodtak abban, hogy a tárgyalások előbbre vitele érdekében rendszeres találkozókat tartanak vezetői szinten. A Bizottság most arra sürgeti Koszovót és Szerbiát, hogy konstruktívan működjenek együtt, és további késedelem nélkül mozdítsák elő az átfogó, jogilag kötelező erejű normalizációs megállapodásról szóló tárgyalásokat. E megállapodás létrejötte sürgetően szükséges és alapvetően fontos ahhoz, hogy Koszovó és Szerbia tovább tudjon haladni az európai integráció felé.

Ami Szerbia azon képességét illeti, hogy vállalja az uniós tagsággal járó kötelezettségeket, az ország számos területen folytatta az uniós vívmányokkal való jogszabályi összehangolásra irányuló munkát, különösen a társasági jog, a szellemitulajdon-jogok, a kutatás és innováció, valamint a pénzügyi ellenőrzés területén.

A belső piac témaköre kulcsfontosságú Szerbia számára a vonatkozó uniós követelmények teljesítésére való felkészülés terén, és nagy jelentőséggel bír a korai integráció és a közös regionális piac fejlődése szempontjából. A témakörbe tartozó számos területen előrelépés történt, különösen a társasági joggal kapcsolatos jogszabályok összehangolása; a munkavállalók szabad mozgásának a szociális biztonsági rendszerek összehangolása révén történő biztosítása; valamint az áruk szabad mozgásával kapcsolatos jogszabályok összehangolása terén.

A versenyképesség és inkluzív növekedés témaköre szorosan kapcsolódik Szerbia gazdasági reformprogramjához. A témakörbe tartozó néhány területen előrelépés történt, nevezetesen: a szociálpolitika és foglalkoztatás területén, az ifjúsági garancia bevezetését célzó lépések révén; a gazdaság- és monetáris politika területén, a költségvetési folyamat javítása révén; a vállalati iparpolitika területén, az állami tulajdonra és a Szerb Köztársaság tulajdonában lévő üzleti vállalkozások irányítására vonatkozó stratégiáról szóló cselekvési terv, valamint az e-konzultációs portál létrehozása révén; a tudományos és technológiai fejlődés területén, az induló vállalkozások ökoszisztémájának fejlesztésére irányuló új stratégia révén; valamint az oktatás területén, a felsőoktatás minőségbiztosítási rendszerének az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (ENQA) ajánlásainak való megfelelése érdekében tett lépések révén.

A zöld menetrend és a fenntartható konnektivitás témaköre a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend 1 központi eleme, és szorosan kapcsolódik Szerbia gazdasági reformprogramjához és a Bizottság gazdaságélénkítési és beruházási tervéhez 2 . A témakört és az összes kapcsolódó fejezetet 2021 decemberében nyitották meg, miután Szerbia teljesítette a fennmaradó követelményeket, nevezetesen az olajkészletekre és a földgáz átviteli hálózatainak szétválasztására vonatkozó cselekvési tervek elfogadását. Összességében korlátozott előrelépés történt a transzeurópai hálózatok kivételével, ahol Szerbia haladást ért el az infrastruktúrájának korszerűsítése terén: megkezdődtek a Szerbia–Bulgária gázvezeték-összekötő építési munkálatai, ami egy stratégiailag rendkívül fontos projekt Szerbia és Európa számára. 

Az erőforrások, a mezőgazdaság és a kohézió témaköre az uniós strukturális alapokhoz, valamint a jövőbeli uniós tagsággal járó felelősség vállalásához szükséges kapacitás fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikákat foglalja magában. Ez a témakör a kulcsfontosságú szakpolitikai területek közül néhány olyat is magában foglal, amely elengedhetetlen a fenntartható élelmiszerrendszerek biztosításához, valamint a vidéki közösségek gazdasági fejlődésének és diverzifikációjának támogatásához. Az öt fejezetből kettő (13. és 33. fejezet) nyitott, és mindkettő tekintetében még teljesíteni kell a tárgyalási zárókritériumokat. A Bizottság úgy értékelte, hogy a 11. és a 22. fejezet tárgyalási nyitókritériumai teljesültek, míg a 12. fejezet tekintetében Szerbiának még mindhárom tárgyalási nyitókritériumot teljesítenie kell. Néhány területen korlátozott előrelépés történt, ideértve többek között a következőket: a 2021–2027-es időszakra vonatkozó IPARD III program benyújtása; a növényvédő szerekről szóló törvény elfogadása és végrehajtása; az élelmiszeripari létesítmények és az állati melléktermékeket kezelő létesítmények osztályozása; a saját források rendszerének megfelelő működését befolyásoló mögöttes szakpolitikai területekre vonatkozó pénzügyi és költségvetési rendelkezések; valamint a regionális politika a pénzgazdálkodás tekintetében.

Ami a külkapcsolatok témakörét illeti, Szerbiának még véglegesítenie kell a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozását, ami a 30. fejezet tárgyalási nyitókritériumainak egyike. Továbbá Szerbiának – a stabilizációs és társulási megállapodásból fakadó kötelezettségeivel összhangban – tartózkodnia kell attól, hogy a Bizottsággal folytatott előzetes konzultáció nélkül egyoldalú kereskedelemkorlátozó intézkedéseket vezessen be. Oroszország Ukrajnával szembeni, provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszióját követően Szerbia nem igazodott az Oroszországgal szemben bevezetett uniós korlátozó intézkedésekhez és a főképviselő által az EU nevében e kérdésben tett nyilatkozatok többségéhez. Ezért a főképviselő által az EU nevében tett vonatkozó nyilatkozatok és a vonatkozó tanácsi határozatok tekintetében Szerbia igazodási aránya a 2021. évi 64 %-ról 2022 augusztusára 45 %-ra csökkent. Szerbia számos fellépése és nyilatkozata ellentétes volt az uniós külpolitikai álláspontokkal. A Bizottság elvárja, hogy Szerbia kezelje prioritásként az EU közös kül- és biztonságpolitikájához – így többek között az uniós korlátozó intézkedésekhez – való fokozatos igazodásra vonatkozó kötelezettségvállalását, az EU és Szerbia közötti tárgyalási kerettel összhangban.

Szerbia továbbra is hozzájárult az EU-ba irányuló vegyes migrációs áramlások kezeléséhez azáltal, hogy hatékonyan együttműködött szomszédaival és az uniós tagállamokkal. Szerbia további erőfeszítéseket tett arra, hogy az EU támogatásával jelentős számú harmadik országbeli állampolgárt fogadjon és szállásoljon el a területén. Szerbia 2022. március 17-én úgy határozott, hogy egy évre átmeneti védelmet biztosít azoknak az ukrán állampolgároknak, akik az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt menekültek el hazájukból. Folytatta továbbá az integrált határigazgatási stratégia és az ahhoz tartozó cselekvési terv hathatós végrehajtását. Szerbia nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a vízummentesség-felfügesztési mechanizmusról szóló, 2021. augusztusi bizottsági jelentésben foglalt ajánlással összhangban igazodjon a vízumkötelezettség alá eső harmadik országok uniós jegyzékéhez, különös tekintettel azokra a harmadik országokra, amelyek az irreguláris migrációval kapcsolatos vagy biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára.

Észak-Macedónia

A jelentéstételi időszakot intenzív erőfeszítések jellemezték, amelyek a csatlakozási tárgyalási folyamat megkezdéséhez vezettek. Az első kormányközi konferencia 2022. júliusi megrendezése történelmi pillanat volt, és új szakaszt jelentett Észak-Macedónia uniós csatlakozási folyamatában. Ez a kormányközi konferencia annak egyértelmű elismerését jelentette, hogy Észak-Macedónia elkötelezett az uniós vonatkozású reformok végrehajtása iránt.

Ami a politikai kritériumokat illeti, Észak-Macedónia folytatta a demokrácia és a jogállamiság megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, jóllehet néhány kihívással kellett szembenéznie e téren. Az ország tanúsította az iránti elkötelezettségét, hogy további eredményeket érjen el az alapkérdések kulcsfontosságú területein. 2021 októberében helyhatósági választásokra került sor. Az EBESZ/ODIHR úgy ítélte meg, hogy a választások versenyszellemben, az alapvető szabadságok maradéktalan tiszteletben tartása mellett zajlottak le. A jelentéstételi időszakban azonban csupán korlátozott előrelépés történt az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság által tett, még függőben lévő ajánlások kezelése terén. A korábbi jelentésekben említettek szerint a választási jogszabályokat átfogóan felül kell vizsgálni a meglévő következetlenségek kezelése érdekében, és a vonatkozó jogszabályokat kellő időben, inkluzív és átlátható módon, jóval a következő választások előtt el kell fogadni. E tekintetben a hatóságoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, és politikai elszántságot kell tanúsítaniuk a választási folyamat további javítása érdekében.

A parlament munkáját politikai polarizáció jellemezte, ami számos jogszabály elfogadását késleltette. A parlament intenzív vitákat követően következtetéseket fogadott el a csatlakozási tárgyalások megkezdését előkészítő javaslatról. A parlamentnek aktív és pozitív szerepet kell játszania az uniós csatlakozási tárgyalási folyamatban. Valamennyi félnek prioritásnak kell tekintenie, hogy közös és gyors erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy erősödjön a parlamentnek a konstruktív politikai párbeszéd fórumaként betöltött szerepe, különösen az uniós reformprogramra vonatkozóan. A parlament és a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy kiemelt feladatnak tekinti a vonatkozó alkotmánymódosítások kezdeményezését és megvalósítását, hogy ezáltal belefoglalják az alkotmányba az állam határain belül élő polgárokat. Megfelelő tervezésre és egyeztetésekre van szükség a gyorsított eljárások alkalmazásának korlátozása érdekében, hogy lehetővé váljon a jogszabályok hatékony ellenőrzése és az azokkal kapcsolatos konzultáció. Rendszeresíteni kell a végrehajtó hatalom felügyeletét, a miniszterekhez intézett parlamenti kérdések révén. A „Jean Monnet párbeszéd” 2020 elején tartott harmadik fordulója során elfogadott, a parlament belső reformjára irányuló javaslatokat minden további késedelem nélkül végre kell hajtani. A parlament elleni, 2017. április 27-i támadás során erőszakos cselekményeket elkövető személyek büntetőjogi felelőssége újra megállapítást nyert, többek között másodfokú ítéletekben. A kormány folytatta az uniós reformprogrammal, valamint a Covid19-világjárvány és az ukrajnai háború következményeinek kezelésével kapcsolatos munkát. Határozott erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Észak-Macedóniában lendületet kapjanak a reformok, és az ország előrelépjen az uniós csatlakozási tárgyalási folyamatban. Az ad hoc kezdeményezések elindítása helyett a meglévő jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítására kell összpontosítani. Az etnikumok közötti kapcsolatok stabilak maradtak, és folytatódott az ohridi keretmegállapodás végrehajtása.

A civil társadalmi szervezetek továbbra is támogató környezetben működnek, többek között a 2022–2024-es időszakra szóló, a civil társadalommal való együttműködésre és annak fejlesztésére vonatkozó stratégia elfogadásának köszönhetően. A civil társadalom továbbra is fontos szerepet játszott a döntéshozatali folyamatokban és az állam tevékenységeinek nyomon követésében. Mindazonáltal erőfeszítéseket kell tenni a politikai döntéshozatal átláthatóságának és a konzultációs folyamatok inkluzivitásának javítása érdekében. A jogi és pénzügyi keretek még javításra szorulnak, és azok mielőbbi gyakorlati végrehajtására van szükség.

Észak-Macedónia végrehajtotta hírszerző szolgálatainak átfogó reformját. Az országnak azonban meg kell erősítenie a hírszerző szolgálatok parlamenti felügyeletére vonatkozó kapacitását.

Észak-Macedónia továbbra is mérsékelt felkészültséget mutat a közigazgatási reformja terén. Korlátozott előrelépést ért el a múlt évi ajánlások végrehajtásában. Elfogadta az államháztartási gazdálkodás 2022–2025-ös időszakra szóló új reformprogramját. Az állami közigazgatási szervek szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályoknak, valamint a humánerőforrás-gazdálkodás új jogi keretének (nevezetesen a köztisztviselőkről szóló törvény és a közalkalmazottakról szóló törvény felülvizsgálatának, valamint a kiemelt irányítási szolgáltatásokról szóló új törvénynek) az elfogadása azonban késedelmet szenvedett. Az új keret célja, hogy javítsa a humánerőforrás-gazdálkodást a közigazgatás egészében, és jobban garantálja az érdemeken alapuló munkaerő-felvételt, szakmai előmenetelt és felmentéseket, többek között felső vezetői szinten is. 2022 szeptemberében elfogadták a költségvetésről szóló új sarkalatos törvényt. A korrupció megelőzésével foglalkozó állami bizottság proaktív módon igyekezett kezelni az állami alkalmazottak felvételi eljárásában, valamint a felügyelőbizottsági és igazgatótanácsi tagok kinevezési eljárásai során tapasztalható nepotizmus, haverszellem és politikai befolyásolás eseteit.

Észak-Macedónia igazságszolgáltatási rendszere bizonyos felkészültségi szintet ért el/mérsékelten felkészült. Némi haladás történt az igazságszolgáltatás területén az igazságügyi reformstratégia folyamatos végrehajtása révén, így eleget téve a Velencei Bizottság és a rendszerszerű jogállamisági problémákkal foglalkozó vezető szakértői csoport ajánlásainak. Inkluzív módon, az előző stratégiából levont tanulságokra építve megkezdődött az új igazságügyi reformstratégia kidolgozása. Folytatódott az igazságügyi reformstratégiára vonatkozó aktualizált cselekvési terv végrehajtása, de annak szisztematikusabbá kell válnia. Az igazságszolgáltatás bizonyította elkötelezettségét feddhetetlenségének és függetlenségének megőrzése iránt. Fel kell gyorsítani a bírói karra és az ügyészségre vonatkozó humánerőforrás-stratégiák végrehajtásának ütemét. Az igazságszolgáltatási intézmények következetesen alkalmazták a bírák és az ügyészek kinevezésére, szakmai előmenetelére, fegyelmi eljárásaira és felmentésére vonatkozó új szabályokat. A felsőbb szintű bíróságokon késedelmet szenvedtek az előléptetések, és az esedékes nyugdíjazások miatt tovább csökkent a bírák és ügyészek száma.  A Bírói Tanács és az Ügyészi Tanács folytatta a stratégiai tervek végrehajtását. A Bírói és Ügyészi Akadémiáról szóló bármely új törvénytervezetnek meg kell tartania az Akadémiát a bírói karba és az ügyészségbe való bekerülés kizárólagos belépési pontjaként, és biztosítania kell az e szakmákhoz való tisztességes és átlátható hozzáférést. Megkezdődött a szoftverrendszer korszerűsítése annak céljából, hogy átültessék a gyakorlatba a bíróságokon az ügyeknek az automatizált bírósági ügyviteli információs rendszeren keresztül történő, automatikus és véletlenszerű elosztására vonatkozó ügyáramlás-szervezésről szóló törvény rendelkezéseit.

Az ország bizonyos szintű felkészültséget ért el/mérsékelten felkészült a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem területén. Némi előrelépés történt, mivel az ország tovább javította teljesítményét számos korrupciós ügy kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és bírósági tárgyalása terén, többek között magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben is. A korábbi Különleges Ügyészség által indított ügyek előbbre haladtak, ezáltal elszámoltathatóvá váltak a jogellenes telefonlehallgatások. Számos ügyben elsőfokú határozat született. A korábbi évek ajánlásaival összhangban a korrupció megelőzésével foglalkozó állami bizottság proaktívan lépett fel: szakpolitikai iránymutatást nyújtott a közintézményeknek a korrupció megelőzésével kapcsolatban, és számos ügyet indított, többek között magas rangú tisztviselőkkel szemben. A rendszeres jelentéseiben foglalt következtetéseket teljes mértékben figyelembe kell venni. Fokozni kell az erőfeszítéseket a korrupció megelőzésével foglalkozó állami bizottság működésének javítására, újabb pénzügyi és emberi erőforrásokat biztosítva számára. További emberi és pénzügyi erőforrásokat kell az ügyészség, a nyomozóközpontok és a korrupció kivizsgálásáért felelős bűnüldözési egységek rendelkezésére bocsátani. A korrupciónak leginkább kitett ágazatok célzott kockázatértékelést és célzott fellépéseket igényelnek.

Észak-Macedónia bizonyos felkészültségi szintet ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. Némi haladást ért el, elsősorban a nemzetközi partnerekkel folytatott operatív együttműködés, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló tevékenységek koordinációjának javítása terén. Mindazonáltal többet kell tennie annak érdekében, hogy a bűnüldöző hatóságok eredményesebben tudjanak fellépni bizonyos bűncselekményformákkal, így a pénzmosással és a pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Meg kell erősíteni az ügyészség nyomozóközpontjait annak érdekében, hogy elérjék a nyomozások hatékonyságának növelésére, valamint az ügyészek, a rendőrség és más érintett szervek közötti koordináció javítására irányuló célkitűzéseiket.

Történt némi előrelépés a terrorizmus elleni küzdelem és az erőszakos szélsőségesség megelőzése/leküzdése terén, összhangban a Nyugat-Balkánra vonatkozó, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös cselekvési tervben és a kétoldalú végrehajtási megállapodásban meghatározott célkitűzésekkel. Észak-Macedónia 2021-ben elfogadta a 2021–2023 közötti időszakra szóló, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére irányuló nemzeti stratégiát. Folytatni kell a visszatérők visszailleszkedésével és a társadalomba való újbóli integrációjával, valamint a börtönökben tapasztalható radikalizálódás felszámolásával kapcsolatos munkát.

Az alapvető jogok védelmére vonatkozó jogi keret nagyjából összhangban van az európai normákkal. Folyamatban van az intézményi kitagolás, melynek eredményeképpen a fogyatékossággal élő személyeket közösségi gondozásba helyezik át. A munkaügyi és szociális minisztérium további beruházásokat eszközöl a közösségi szolgáltatások terén, többek között a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatására. Különösen fontos a nőkkel szembeni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni védelemről szóló törvény valamennyi rendelkezésének végrehajtása. Folyamatos javulás figyelhető meg a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nők jogainak tiszteletben tartása terén. Észak-Macedónia nem vette megfelelően figyelembe az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottságának a fogvatartottakkal és az elítéltekkel való bánásmódra vonatkozó ajánlásait. Javítani kell a gyűlöletbeszédre vonatkozó jogszabályok és az isztambuli egyezmény rendelkezéseire vonatkozó nemzeti cselekvési terv végrehajtását. A rendőrség feletti polgári külső felügyeleti mechanizmus még mindig nem működik teljes mértékben, és hiányoznak belőle a civil társadalmi szervezetek képviselői.

Észak-Macedónia bizonyos szintű felkészültséget ért el/mérsékelten felkészült a véleménynyilvánítás szabadsága területén. Észak-Macedónia összességében korlátozott haladást ért el a jelentéstételi időszakban az előző ajánlások végrehajtása terén. Az általános háttér kedvező a médiaszabadság szempontjából, és lehetővé teszi a kritikus médiatudósításokat, bár a 2021-es helyhatósági választások során némi feszültség volt tapasztalható. Folytatni kell a média önszabályozására irányuló fellépést, és gyakorlati eredményeket kell felmutatni az újságírás szakmai színvonalának javítása terén. Az állami intézmények és a politikai pártok médiareklámjai tekintetében nagyobb átláthatóságra van szükség. A hatóságoknak több erőfeszítést kell tenniük a közszolgálati műsorszolgáltató megreformálására, biztosítva annak függetlenségét, szakmai normáit és pénzügyi fenntarthatóságát. A közszolgálati műsorszolgáltató reformjának folyamatát – amely az ötéves fejlesztési stratégiájával összhangban zajlik – visszaveti a programozási tanács tagjainak késedelmes kinevezése. Az audio- és audiovizuális médiaszolgáltatások ügynökségének tanácsát még ki kell nevezni. Foglalkozni kell az újságírók munkavállalói jogaival.

Ami a regionális együttműködést illeti, az ország továbbra is jó viszonyt ápolt a többi bővítési országgal, és továbbra is aktívan részt vett regionális kezdeményezésekben. A meglévő kétoldalú megállapodásokat – többek között az Észak-Macedónia és Görögország közötti preszpa-tavi megállapodást, valamint a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről szóló, Bulgáriával kötött szerződést – minden félnek továbbra is jóhiszeműen végre kell hajtania.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Észak-Macedónia elért némi haladást, és a felkészültsége jónak tekinthető a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. 2021-ben a gazdaság nagyrészt kilábalt a Covid19-világjárvány hatásaiból. A kormány folytatta a helyreállítást segítő költségvetési támogatási intézkedések végrehajtását. Az adóbevételek élénkülésével a költségvetési hiány 2021-ben a GDP 5,4 %-ára csökkent, míg az adósságszint a 2020. évi jelentős emelkedést követően stabilizálódott. Tekintettel arra, hogy 2022 elején felgyorsult az élelmiszer- és energiaárak emelkedése, a kormány új költségvetési intézkedéscsomagot fogadott el a gazdaságra gyakorolt negatív hatás megfékezése érdekében, bár a költségvetési intézkedések célzottabbak lehettek volna. A központi bank a növekvő inflációs nyomás miatt szigorította politikai irányvonalát. A költségvetési irányítás javítását és az államháztartás fenntarthatóságát célzó fontos szakpolitikai reformok megakadtak. Hosszú késedelmek után a parlament szeptember közepén elfogadta a költségvetési szabályokról és a költségvetési tanácsról rendelkező új sarkalatos költségvetési törvényt. Az állami beruházások kezelése további fejlesztésre szorul. A bankszektor stabil maradt. A hitelfelvételi követelmények enyhítését célzó szabályozási intézkedéseket 2021-ben fokozatosan megszüntették. Az üzleti környezet fejlődését továbbra is hátráltatja az informális gazdaság nagy mérete és az adójellegű járulékok egyszerűsítésének lassú előrehaladása.

Észak-Macedónia némi előrelépést ért el, és mérsékelten felkészült abban a tekintetben, hogy megbirkózzon az EU-n belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel. Az EU-val a kereskedelem és a beruházások terén folytatott integráció 2021-ben is magas szinten maradt, dacára a kijárási korlátozásoknak és az ellátási láncok zavarainak mind belföldön, mind a kereskedelmi partnerországokban. Az exportban tovább nőtt a nagy értékű termékek aránya. További előrelépés történt a szakképzés javítása terén, de a jelentős szakemberhiány miatt továbbra sem sikerül kielégíteni a munkaerőpiaci igényeket, és így az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenet túl hosszú. Ezek a problémák, a közlekedési és energetikai infrastruktúra jelentős hiányosságai, valamint az alacsony beruházási és innovációs kiadások visszafogják az ország növekedési potenciálját. A gazdaság digitalizációja előrehaladt, de a belföldi vállalkozások versenyképességét javítani lehetne az elektronikus közszolgáltatások szélesebb körű kínálata révén.

Ami Észak-Macedóniának a tagsággal járó kötelezettségek vállalására való képességét illeti, az ország mérsékelten felkészült a belső piacra vonatkozó 2. témakörhöz tartozó területek többségén, nevezetesen az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, a szellemi tulajdon, a versenypolitika, a pénzügyi szolgáltatások és a fogyasztó- és egészségvédelem területén. Az ország jól felkészült a társasági jog területén, bár a munkavállalók szabad mozgása tekintetében még mindig korai szakaszban van. A jelentéstételi időszakban Észak-Macedónia jó eredményeket ért el a tőke szabad mozgása terén, és némi előrelépés történt a társasági jog és a pénzügyi szolgáltatások területén is. A versenypolitika terén nem történt előrelépés. Észak-Macedóniának a következő években összességében nagyobb haladást kell elérnie az e témakörhöz tartozó területeken, ezáltal megalapozva az uniós belső piac követelményeinek teljesítésére való felkészülést. Az e témakörrel kapcsolatos munka rendkívül fontos a közös regionális piac fejlődése szempontjából.

Észak-Macedónia összességében mérsékelten felkészült a versenyképességre és az inkluzív növekedésre vonatkozó 3. témakörhöz tartozó területek többségén, többek között a digitális átállás és a média, az adózás, a vállalkozás- és iparpolitika, az oktatás és kultúra, valamint a gazdaság- és monetáris politika területén. Észak-Macedónia jó felkészültségi szintet ért el a tudomány és kutatás, valamint a vámunió területén. Az e témakörhöz tartozó területek legtöbbjén történt némi haladás. A költségvetésről szóló sarkalatos törvény 2022. szeptemberi elfogadását követően megfelelő előrelépés történt a gazdaság- és monetáris politika területén. Mindazonáltal további erőfeszítésekre van szükség, különösen azokon a területeken, ahol korlátozott haladás történt, például a digitális átállás és a média, valamint az oktatás és kultúra területén.

Ami a zöld menetrendre és a fenntartható konnektivitásra vonatkozó 4. témakört illeti, Észak-Macedónia jó felkészültségi szintet ért el a transzeurópai hálózatok területén. Az ország mérsékelten felkészült a közlekedéspolitika és az energiaügy területén, és bizonyos felkészültségi szintet ért el a környezetvédelem és éghajlatváltozás területén, ahol némi előrelépés történt. Jelentős erőfeszítésekre van szükség azokon a területeken, ahol csupán korlátozott előrelépés történt, például az energia, a közlekedéspolitika és a transzeurópai hálózatok területén. Az országnak a következő időszakban fel kell gyorsítania a gazdaságélénkítési és beruházási terv, valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend végrehajtását.

Észak-Macedónia mérsékelten felkészült az erőforrásokra, a mezőgazdaságra és a kohézióra vonatkozó 5. témakörhöz tartozó területek többségén. Jó felkészültségi szintet ért el az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügyi politika területén, és a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekre való felkészülés korai szakaszában van. A jelentéstételi időszakban némi előrelépés történt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügyi politika terén. További erőfeszítésekre van azonban szükség, különösen azokon a területeken, ahol korlátozott vagy semmilyen előrelépés nem történt, például a halászat, a pénzügyi és költségvetési rendelkezések, a regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása terén.

A külkapcsolatokról szóló 6. témakört illetően Észak-Macedónia mérsékelten felkészült a külkapcsolatok területén, a közös kül- és biztonságpolitika tekintetében pedig jó felkészültségi szintet ért el. A jelentéstételi időszakban az ország korlátozott haladást ért el a közös kereskedelempolitika terén. Észak-Macedónia Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően jelentős előrelépést tett, mivel maradéktalanul igazodott az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Ezzel Észak-Macedónia bizonyította, hogy megbízható partnernek tekinthető.

Észak-Macedónia továbbra is a migrációs mozgások egyik fő tranzitútvonalán helyezkedik el. Az ország továbbra is aktív és konstruktív szerepet tölt be a vegyes migrációs áramlások kezelésében. Hatékonyan együttműködik a szomszédos országokkal és uniós tagállamokkal, többek között az uniós tagállamok által a helyszínre kiküldött határőrökkel. Észak-Macedónia továbbra is erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az országban tartózkodó összes migráns számára biztosítsa az alapvető életkörülményeket és szolgáltatásokat. A migránsok nyilvántartásba vétele és megfelelő, a védelem iránti igényeket is figyelembe vevő profilalkotás továbbra is kiemelt feladatot jelent, amit szisztematikusabban kellene végezni. 2022 augusztusában a Bizottság tárgyalásokat folytatott Észak-Macedóniával egy jogállásról szóló megállapodásról, amely lehetővé tenné az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára az Európai Határ- és Parti Őrség alakulatának telepítését az országban. A megállapodást várhatóan még az év vége előtt aláírják. Az országnak szisztematikusabb megközelítést kell alkalmaznia a migránscsempészés elleni küzdelemben.

Albánia

Ami a politikai kritériumokat illeti, a 2020. június 5-i pártközi megállapodást követően tartott 2021. évi választások nyomán létrejött új törvényhozó testületben a legnagyobb ellenzéki pártok választott képviselői elfoglalták helyüket a parlamentben. A parlament megválasztotta az új köztársasági elnököt. A legnagyobb ellenzéki párton (DP) belüli belső konfliktus kihatott a parlamenti életre. Ami az uniós vonatkozású reformokat illeti, a parlament határozott időre meghosszabbította az ellenőrző szervek megbízatását, és kilenc jogszabályt fogadott el, amelyek célja az uniós vívmányokkal való összehangolás. A kormány továbbra is az ország uniós csatlakozásához szükséges reformokra összpontosított, és megerősítette az uniós integráció koordinációs struktúráját, de az ellenzékkel és a társadalom valamennyi szegmensével együttműködve elő kell mozdítania az uniós reformprogramot. Kérdéseket vet fel a közigazgatás szakmai színvonalával kapcsolatban az a körülmény, hogy a miniszterelnöki hivatal körül több, átfogó irányítási kerettel nem rendelkező kormányzati szervet hoztak létre, anélkül, hogy szisztematikusan figyelmet fordítottak volna a felügyeletre és a jelentéstételre. A 2022 utáni időszakra vonatkozó új decentralizációs stratégia elfogadása még várat magára, és alapvető fontosságú lesz a helyi szintű előzetes konzultáció. A finanszírozás javulása ellenére korlátozott haladás történt a civil társadalmi tevékenységet támogató környezet megteremtésére vonatkozó ütemterv végrehajtása terén.

Albánia mérsékelten felkészült a közigazgatási reform területén. Korlátozott haladást ért el a szakminisztériumok szabályozási hatásvizsgálatok végrehajtására és nyilvános konzultációk lefolytatására irányuló kapacitásának megerősítése terén. Megkezdte a bérreform előkészítését, és kiterjesztette az automatizált bérszámfejtési rendszert. Folytatódott a 2015–2022-es időszakra vonatkozó közigazgatási reform és a 2014–2022-es időszakra vonatkozó államháztartási gazdálkodási reformstratégiák végrehajtása. Az integrált tervezés informatikai rendszerei még nem teljesen működőképesek. A minisztériumoknak alárendelt szerveket (ügynökségeket) azonban továbbra is átfogó irányítási keret, a felügyelet szisztematikus figyelembevétele vagy egyértelmű jelentési útvonalak nélkül hozták létre. Emellett tovább súlyosbodott az a probléma, hogy köztisztviselők helyett a Munka Törvénykönyve alapján felvett személyzetre bízzák a feladatok elvégzését. Továbbra sem hajtják végre teljeskörűen a közszolgálati törvény érdemeken alapuló munkaerő-felvételre vonatkozó rendelkezéseit, különösen a vezető beosztások esetében. Tovább nőtt az online nyújtott szolgáltatások száma, de ez ugyanakkor kérdéseket vet fel a korlátozott digitális készségekkel rendelkező polgárok méltányos hozzáférésével kapcsolatban.

Albánia igazságszolgáltatási rendszere mérsékelt szintű felkészültséget ért el. Folytatódott az átfogó igazságügyi reform, ami összességében jó eredményeket hozott. 2022 márciusában és szeptemberében két új bírót neveztek ki az Alkotmánybíróságra, ami megkönnyítette a testület számára, hogy ellássa megbízatását. Előrelépés történt a Felsőbíróság esetében is: a jelenleg 15 bírából álló testület hat év után első alkalommal volt képes csökkenteni az ügyhátralékot, megkezdte az ítélkezési gyakorlat egységesítését és az új bírák kinevezését az Alkotmánybíróságra. A Legfelsőbb Bíróságon további kinevezések várhatók. Mindazonáltal az elhúzódó eljárások, az alacsony befejezési arány és a jelentős ügyhátralék továbbra is kedvezőtlenül hatnak az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságára. E problémák kezelése érdekében konzultációkat követően új igazságügyi térképet fogadtak el. A térkép végrehajtáshoz, valamint az ügyviteli rendszer és a bírák képzési rendszerének javításához további erőfeszítésekre van szükség.

Továbbra is stabilan haladt az összes bíró és ügyész ideiglenes újraértékelése (átvilágítási folyamat). Az Európai Bizottság égisze alatt megkezdett nemzetközi nyomonkövetési művelet továbbra is ellátta a folyamat független felügyeletét. Szeptember 12-ig az átvilágítást végző intézmények 554 elsőfokú ügyet zártak le. Az eddig feldolgozott átvilágítási ügyek mintegy 64 %-a vezetett az ellenőrzött bírák elbocsátásához, lemondásához vagy megbízatásának megszűnéséhez. Az átvilágítást végző intézményeknek továbbra is az ügyészséghez kell fordulniuk az olyan esetekben, amikor bűncselekményre utaló jelek merülnek fel.

Folytatta tevékenységét a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelemre szakosodott struktúra (SPAK), amely a különleges ügyészséget (SPO) és a nemzeti nyomozóirodát (NBI) foglalja magában. A 2021. évi költségvetés-növekedést követően az SPO-nak jelenleg 17 ügyésze van, nyolc pénzügyi nyomozó felvétele folyamatban van, az NBI pedig a második felvételi fordulót követően elérte 60 nyomozóból álló teljes operatív kapacitását.

Albánia bizonyos szintű felkészültséget ért el a korrupció elleni küzdelem területén. Igyekezett továbbra is a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos nyomozások, büntetőeljárások és ítéletek terén elért eredményeire építeni, ami némi előrelépést eredményezett. Ezeket az erőfeszítéseket folytatni kell. Ugyanakkor továbbra is határozottabb politikai akaratra, további strukturált erőfeszítésekre, valamint megfelelő erőforrásokra és készségekre van szükség. A SPAK-bíróság számos fontos végleges határozatot hozott magas rangú állami tisztviselőkre vonatkozóan, ideértve egy korábbi belügyminisztert és egy korábbi legfőbb ügyészt. Jóllehet a bírói kar tagjainak átvilágítása adminisztratív folyamat, az továbbra is eredményesnek bizonyul az igazságszolgáltatáson belüli korrupció elleni küzdelemben. Az igazságügyi minisztériumon belül egy új korrupcióellenes főigazgatóságot hoztak létre. Mindent egybevetve, jóllehet történt némi előrelépés, a korrupció továbbra is komoly aggodalomra ad okot. A magas rangú tisztviselőkkel szemben hozott jogerős ítéletek számának növelése továbbra is fontos prioritás a büntetlenség kultúrája elleni fellépés érdekében. A korrupciónak leginkább kitett ágazatok esetében célzott kockázatértékelésre és célzott fellépésre van szükség.

Albánia bizonyos felkészültségi szintet ért el a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. Némi előrelépés történt a tavalyi ajánlások végrehajtását illetően. Az uniós tagállamokkal, az Europollal és az Eurojusttal folytatott szoros és gyümölcsöző együttműködés kézzelfogható eredményekhez vezetett. Albánia továbbra is elkötelezett a kannabisztermesztés és -kereskedelem elleni küzdelem mellett. Megfelelő előrelépés történt a szervezett bűnözéshez kapcsolódó vagyoni eszközök lefoglalása és elkobzása terén. Ezt az erőfeszítést a jövőben is folytatni kell. Szintén folytatódniuk kell a büntetőeljárások és a jogerős ítéletek számának növelésére irányuló erőfeszítéseknek, különös tekintettel a magas szinten elkövetett ügyekre. A kiberbűnözés, az emberkereskedelem és a pénzmosás elleni küzdelem még mindig olyan területnek számít, ahol további eredményekre van szükség. A gyermekek online szexuális bántalmazása továbbra is aggodalomra okot adó jelenség. Jóllehet Albánia folyamatos haladást ért el a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyságának javítása terén a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) cselekvési tervének végrehajtásával, továbbra is szerepel a fokozott ellenőrzés alatt álló országok és területek listáján. A büntetőeljárások mellett módszeresen pénzügyi nyomozásokat kell végezni. Albánia 2020 decemberében elfogadta a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló új, ágazatközi nemzeti stratégiát és cselekvési tervet.

Ami az alapvető jogokat illeti, Albánia összességében eleget tesz a nemzetközi emberi jogi eszközöknek, és az alapvető jogok védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények többségét megerősítette. Némi előrelépés történt a fogva tartás alternatíváinak alkalmazása és különösen a pártfogó felügyelet fejlesztése terén, amely továbbra is teljes mértékben működőképes, a fiatalkorú elkövetők esetében is. Albánia új cselekvési tervet fogadott el a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek helyzetének kezelésére, amely a megkülönböztetés elleni küzdelmet, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, valamint a nemek jogi elismeréséről szóló törvény, illetve a romák és az egyiptomiak egyenlőségéről, befogadásáról és részvételéről szóló nemzeti cselekvési terv jóváhagyását célzó intézkedéseket tartalmaz. Fokozott erőfeszítésekre van szükség a tulajdonjogoknak a kataszteri adatok nyilvántartásba vétele és digitalizálása révén történő megszilárdítása érdekében, és az ágazat továbbra is ki van téve a korrupció veszélyének, miközben a kompenzációs folyamat megtorpant. A nemzeti kisebbségek védelmét illetően Albánia új végrehajtási jogszabályt fogadott el, amely egy alapot hoz létre a kisebbségi jogokat támogató civil társadalmi projektek számára. A fennmaradó – többek között a nemzeti kisebbség tagjaként való önazonosítás szabadságára és a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó – végrehajtási jogszabályok elfogadása azonban még függőben van. Folytatódtak a régóta várt nép- és lakásszámlálás előkészületei – többek között az etnikai kisebbségek által lakott területeken végzett kísérleti népszámlálással –, de a népszámlálást végül 2023-ra halasztották. További intézkedésekre van szükség az adatvédelem megerősítése és a nemzeti jogszabályoknak az EU általános adatvédelmi rendeletével való összehangolása érdekében.

Albánia bizonyos szintű felkészültséget ért el/mérsékelten felkészült a véleménynyilvánítás szabadsága területén. A jelentéstételi időszak során nem történt előrelépés. Az összefonódó üzleti és politikai érdekek továbbra is akadályozták a média függetlenségét és az újságírás minőségét. A dezinformáció – ideértve a lejárató kampányokat is – visszatérő jelenség, különösen az online médiában, amelynek önszabályozását biztosítani kell. Az újságírók elleni verbális támadásokkal, lejárató kampányokkal és megfélemlítéssel jellemzett légkör nem javult. A médiatörvény esetleges módosításainak összhangban kell állniuk a Velencei Bizottság véleményével, és azokról konzultációt kell folytatni a médiaszervezetekkel. Továbbra is fontos annak biztosítása, hogy a média közvetlenül és átlátható módon hozzáférjen a kormányzati intézményekhez és azok tevékenységeihez. Javítani kell az audiovizuális szabályozó hatóság (AMA) szabályozási teljesítményét, és meg kell erősíteni a közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségét és erőforrásait.

Albánia új és megerősített költségvetésű nemzeti stratégiát fogadott el a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan, és folytatja arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megfelelő állami finanszírozást biztosítson annak központi és helyi szintű végrehajtásához. Törekednie kell annak biztosítására, hogy valamennyi nemzeti stratégiában központi és helyi szinten egyaránt általánosan érvényesüljön a nemek közötti egyenlőség, és a költségvetést a nemek közötti egyenlőség érvényesülésének szem előtt tartásával használják fel. Ami az állampolgárságot illeti, Albániának tartózkodnia kell a befektetői állampolgársági program (az ún. „aranyútlevél”) kidolgozásától, mivel az kockázatot jelentene a biztonság, a pénzmosás, az adókijátszás, a terrorizmusfinanszírozás, a korrupció és a szervezett bűnözés beszivárgása tekintetében, és összeegyeztethetetlen lenne az uniós vívmányokkal.

A migráció tekintetében a vonatkozó jogi keret nagyrészt összhangban áll az uniós vívmányokkal, de korszerűsítésre szorul, és annak egyértelmű keretet kell biztosítania a migráció kezeléséhez és koordinálásához. Az Albániában feltartóztatott irreguláris migránsok száma 2021-ben kb. 15 %-kal csökkent 2020-hoz képest. Nem történt előrelépés a menekültügyi eljárás alá vonás és a kiutasítási eljárásoknak a jogi kerettel összhangban történő végrehajtása terén. Albánia vízumpolitikáját össze kell hangolni az uniós vízumpolitikával.

Az uniós tagállamokban menedékjog iránti kérelmet benyújtó albán állampolgárok száma továbbra is alacsonyabb a 2015-ös csúcsnál, de 2021 nyaránlényegesen nőtt, és ezért továbbra is folyamatos és tartós erőfeszítéseket igényel. Folytatódott a párbeszéd és az együttműködés a leginkább érintett országokkal, az alapos határforgalom-ellenőrzés és a vízummentes rendszer szerinti jogokra és kötelezettségekre vonatkozó figyelemfelkeltés mellett. Albániának továbbra is foglalkoznia kell a kísérő nélküli kiskorúak kérdésével. A Bizottság a vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmus keretében nagyon szorosan figyelemmel kíséri a tendenciát.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, Albánia megfelelő haladást ért el, és mérsékelten felkészült a működőképes piacgazdaság megteremtése terén. A Covid19-világjárvány gazdaságra gyakorolt hatása, a költségvetési hiány és az államadósság-ráta a vártnál alacsonyabb volt, de Oroszország Ukrajna elleni háborúja áremelkedésekhez és a kereskedelem szűküléséhez vezetett. A költségvetési mozgástér továbbra is korlátozott. Előrelépés történt a bevételekkel kapcsolatos reformok terén, de a beruházási kiadások továbbra is alacsonyak. A költségvetés gyakori felülvizsgálata gyengíti a költségvetés hitelességét. Az infláció a célérték fölé emelkedett. A közszolgáltatások fokozott digitalizációja, a pénzügyi kirekesztés felszámolása és a munkaügyi ellenőrzések előnyösek voltak az üzleti környezetre és a gazdaság formalizálására nézve, de az informális gazdaság továbbra is jelentős. A nyilvános konzultáció továbbra is gyenge lábakon áll. Albánia elért némi haladást, és bizonyos szinten felkészült az EU-n belüli versenykényszerhez és piaci erőkhöz való alkalmazkodás tekintetében. Az energetikai és közlekedési infrastruktúra, a digitalizáció és az oktatás javult, de a vállalkozói és technológiai know-how továbbra is alacsony, a humán- és fizikai tőkére, a készségekre és az oktatásra vonatkozó beruházási igények pedig kielégítetlenek, és alacsonyak a K+F-kiadások. Az alacsony exportdiverzifikáció növeli a külső sokkhatásokkal szembeni sebezhetőséget. A regionális integráció és az export nőtt, de a lehetőségekhez képest alacsony.

A közbeszerzés terén Albánia mérsékelten felkészült, és megfelelő előrelépést ért el, különösen azáltal, hogy további végrehajtási jogszabályokat fogadott el, valamint elektronikus jogorvoslati és panasztételi rendszert vezetett be. Ami a statisztikát illeti, Albánia szintén mérsékelten felkészült, és némi haladást ért el az ESA 2010 standardokkal való harmonizáció, a gyorsabb közzététel és az Eurostat felé történő adattovábítás terén, de a népszámlálásról szóló törvény elfogadását tovább halasztották. Albánia mérsékelten felkészült a pénzügyi ellenőrzés legtöbb területén, e tekintetben az ország némi haladást ért el, konkrétan az államháztartási belső ellenőrzés és a belső könyvvizsgálat terén.

Albánia mérsékelten felkészült a belső piac legtöbb területén, nevezetesen az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása, a társasági jog és a versenypolitika területén. Ugyanez vonatkozik a pénzügyi szolgáltatásokra és a szellemi alkotások jogára: az ország mindkét fejezet tekintetében jó eredményeket ért el a nemteljesítő hitelek csökkentésének, valamint a szerzői jogról és az ipari tulajdonjogokról szóló jogszabályok elfogadásának köszönhetően. Albánia némi előrelépést tett a külföldiekről szóló új törvény elfogadása, valamint a Moneyval-jelentés egyes ajánlásainak teljesítése terén. Mindazonáltal a versenypolitika területén az állami támogatásokkal foglalkozó hatóságot függetlenné kell tenni és megfelelő forrásokkal kell ellátni. A fogyasztó- és egészségvédelem területén korai szakaszban tart a felkészülés, az ország e területen korlátozott haladást ért el.

Albánia mérsékelt felkészültségi szintet ért el a versenyképességhez és az inkluzív növekedéshez kapcsolódó számos területen, nevezetesen a digitális átállás és a média, az adózás, a gazdaság- és monetáris politika, a vállalkozás- és iparpolitika, az oktatás és a kultúra területén. Ugyanez vonatkozik a vámunióra is, ahol a pán-euromediterrán övezetben hatályos származási szabályokat alkalmazzák, és megerősítették a csempészés és a hamisított áruk elleni küzdelemben részt vevő szerveket, amelyek jobban együttműködnek egymással. Az EU és a Moneyval tanácsaival ellentétes adó- és büntetőjogi amnesztia elfogadása veszélyeztetheti az e területen és a pénzmosás elleni küzdelem területén elért eredményeket. Albánia bizonyos szintű felkészültséget ért el a szociálpolitika és a foglalkoztatás, valamint a kutatás és az innováció területén. Albánia némi haladást ért el az oktatás terén, különösen az új nemzeti oktatási stratégia és a 2021–2026-os időszakra szóló cselekvési terv elfogadásával, de a gazdaság- és monetáris politika terén csak korlátozott előrelépés történt.

Ami a zöld menetrendet és a fenntartható konnektivitást illeti, Albánia mérsékelten felkészült az energetika, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén. Bizonyos felkészültségi szintet ért el a közlekedéspolitika és a transzeurópai hálózatok területén, és történt némi előrelépés a közlekedési és energiahálózatok fejlesztése terén is. Albánia haladást ért el a polgári védelem területén, és készen áll arra, hogy csatlakozzon az uniós polgári védelmi mechanizmushoz. Az ország korlátozott haladást ért el az e témakörhöz tartozó többi területen, és folytatni kell a hajóknak a lobogó szerinti állam által végzett ellenőrzésével kapcsolatos problémák megoldására és a jogszabályok összehangolására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítéseket. Korlátozott előrelépés történt a vízgazdálkodásra, a vegyi anyagokra és a környezeti bűnözésre vonatkozó uniós vívmányokkal való további összehangolás terén. Figyelmet kell fordítani a stratégiai beruházások biológiai sokféleségre és természetvédelemre gyakorolt hatására. Ez a témakör és az érintett reformok szorosan kapcsolódnak Albánia gazdasági reformprogramjához, a Bizottság gazdaságélénkítési és beruházási tervéhez, valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendhez, amelyet Albánia 2020 decemberében hagyott jóvá.

Albánia bizonyos felkészültségi szintet ért el az erőforrásokhoz, a mezőgazdasághoz és a kohézióhoz kapcsolódó területek többségén, nevezetesen a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növényegészségügyi politika, a halászat, valamint a pénzügyi és költségvetési rendelkezések tekintetében. Az ország mérsékelten felkészült a regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja tekintetében. Albánia némi haladást ért el a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén, nevezetesen a mezőgazdasági üzemek nyilvántartásának létrehozása és a vidékfejlesztés igazgatási kapacitásának javítása révén. A halászat terén megfelelő előrelépés volt megfigyelhető: folytatódott a hajómegfigyelési rendszer (VMS) működőképessé tétele, és emberi erőforrást bocsátottak rendelkezésre a halászhajók tevékenységének nyomon követése és az arról való jelentéstétel céljára. Albánia mint a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) szerződő fele teljes mértékben végrehajtja a halászati erőkifejtésre vonatkozó ajánlásokat. Némi előrelépés történt a pénzügyi és költségvetési rendelkezések terén. Korlátozott volt azonban az előrelépés az élelmiszer-biztonság, az állat- és növényegészségügyi politika, a regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása terén. E tekintetben javítani kell az előcsatlakozási támogatás ügynökségközi koordinációját, és foglalkozni kell a gazdaságélénkítési és beruházási terv keretébe tartozó infrastrukturális projektek stratégiai tervezési, végrehajtási és nyomonkövetési kapacitásával kapcsolatos problémákkal.

Albánia jó felkészültségi szintet ért el a külkapcsolatok, valamint a kül- és biztonságpolitika területén. Ami a külkapcsolatokra vonatkozó tárgyalási fejezetet illeti, Albánia némi haladást ért el, mivel folytatta a kettős felhasználású termékekre vonatkozó jogszabályok összehangolását és a CEFTA kiegészítő jegyzőkönyveinek végrehajtását. Az EU közös kül- és biztonságpolitikája tekintetében Albánia továbbra is teljes mértékben igazodott az összes vonatkozó uniós határozathoz és nyilatkozathoz, ideértve az Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított agresszióját követő uniós korlátozó intézkedéseket is. Albánia 2022 januárja óta nem állandó tagként aktívan részt vesz az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szabályokon alapuló nemzetközi rend előmozdításában és védelmében.

Bosznia-Hercegovina

Ami a politikai kritériumokat illeti, a Boszniai Szerb Köztársaságban működő pártok 2022 tavaszáig blokkolták az állami szintű jogalkotó és végrehajtó intézményeket, ami az említett időszakban a reformok szinte teljes leállásához vezetett. A szövetségi kormány a 2018–2022-es teljes hivatali idő alatt ügyvivői minőségben hivatalban maradt. A jelentéstételi időszak jelentős részében a Boszniai Szerb Köztársaság arra törekedett, hogy egyoldalúan átvegye az állami hatásköröket (többek között az adózás, az igazságszolgáltatás, a védelem és a biztonság területén), és felszámolja az állami intézményeket, ezáltal veszélyeztetve az ország uniós csatlakozási perspektíváját, amint az a Bizottság véleményében is szerepel. Jogalkotási lépésekre került sor annak érdekében, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságot kivonják a kulcsfontosságú állami szervekből, és entitások szintjén párhuzamos szerveket hozzanak létre; ezeket a törvényeket felfüggesztették és alkotmányossági felülvizsgálatnak vetik alá.

A parlamenti pártok nem tudtak megállapodni az alkotmányos és választási reformokról, hogy az alkotmányt összhangba hozzák az emberi jogok európai egyezményével, a Sejdić-Finci ügyben és a kapcsolódó ügyekben hozott ítéletekben foglaltak szerint, jóllehet a tárgyalásokat az EU és az USA is intenzíven segítette. A parlament elutasította a választási normák javítását célzó módosításokat. Az Alkotmánybíróság számos határozatát még teljes mértékben végre kell hajtani. A Miniszterek Tanácsa nem tett lépéseket annak érdekében, hogy kidolgozza az uniós vívmányok átültetésére irányuló nemzeti programot. Politikai akadályok miatt a pénzügyminisztérium a szükséges pénzeszközök visszatartásával hátráltatta a 2022. októberi választások zökkenőmentes megszervezését. Október 2-án általános választásokra került sor, amelyek az EBESZ/ODIHR előzetes megállapításai szerint általában a verseny jegyében és jól szervezetten zajlottak, de a közintézményekkel szembeni bizalmatlanság és etnikailag megosztó retorika jellemezte őket. Ugyanezen a napon a főképviselő jelentős módosításokat vezetett be a Föderáció alkotmányára és Bosznia-Hercegovina választási törvényére vonatkozóan, amelyek célja több működési probléma kezelése és a hatóságok időben történő létrehozása volt. A civil társadalom működésének kedvező környezet kialakításában nem történt előrelépés. A Boszniai Szerb Köztársaság hatóságai és pártjai semleges álláspontot szorgalmaztak Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban, vitatva az ország uniós nyilatkozatokhoz való igazodását, és akadályozva az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések teljes körű végrehajtását. Az elnökség több nemzetközi megállapodást is megerősített, többek között az IPA III, a Horizont Európa és a Kreatív Európa programot, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmust.

Bosznia-Hercegovina a közigazgatási reformmal kapcsolatos felkészülés korai szakaszában van, és eddig korlátozott haladást ért el. Pozitív lépésekre került sor az államháztartási gazdálkodás terén: i. átfogó, országos szintű államháztartási gazdálkodási stratégiát fogadtak el, amelyet most végre kell hajtani; ii. a kormányzat minden szintjén megkezdődött az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó stratégiák végrehajtása; iii. az állami intézmények továbbfejlesztettek néhány szakmai képzést; és iv. a szövetségi kormány módosította igazgatási eljárásait. A közigazgatási reformot irányító politikai döntéshozó szerv hiánya és a cselekvési terv nem kielégítő végrehajtása, valamint a közigazgatási reformprogram előmozdításához biztosított kapacitás elégtelensége azonban a kormányzat valamennyi szintjén aláássa a közigazgatás megfelelő működését. A közszolgálatra vonatkozó jogszabályok nem állnak összhangban egymással és az érdemalapúság elveivel, míg a humánerőforrás-gazdálkodás nyomon követése nem teszi lehetővé a szabálytalanságok ellenőrzését. A vélemény 14. kulcsfontosságú prioritásával összhangban az országnak szakszerű és politikamentes közszolgálat biztosításával és a szakpolitikai döntéshozatal egész országra kiterjedő összehangolt megközelítésének kialakításával végre kell hajtania a közigazgatási reform egyes alapvető lépéseit, és emellett politikai döntéshozó testületet kell létrehoznia a közigazgatási reform irányítására.

Bosznia-Hercegovina az igazságszolgáltatás tekintetében a felkészülés korai szakaszában jár. A jelentéstételi időszak során e területen semmiféle haladás nem történt. Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága nem javult. A végrehajtó és jogalkotó hatóságok nem fogadtak el további biztosítékokat. A bírák és ügyészek kinevezésére, fegyelmi felelősségére, szakmai előmenetelére és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok alkalmazását továbbra is következetlenség és túlságosan széles mérlegelési jogkör jellemzi. Bosznia-Hercegovina főügyészét és a Boszniai Szerb Köztársaság főügyészét a jelentéstételi időszakban fegyelmi vétségek miatt lefokozták. A parlament elutasította az Ügyészi és Bírói Főtanácsról szóló törvény feddhetetlenségre vonatkozó módosításait, amelyek hiteles és szigorú rendszert hoznának létre az igazságügyi tisztségviselők pénzügyi kimutatásainak ellenőrzésére. A Boszniai Szerb Köztársaság entitási szintű, külön igazságszolgáltatási és ügyészi tanács létrehozására irányuló jogalkotási kezdeményezést indított; elfogadása esetén az új tanács sértené a törvényes és alkotmányos rendet. Sürgős intézkedésekre van szükség az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása és az igazságszolgáltatás integritásának megerősítése érdekében. A politikai szereplők részéről az igazságügyi reform iránti elkötelezettség hiánya, valamint az igazságszolgáltatási rendszer gyenge működése továbbra is veszélyeztette az állampolgárok jogainak gyakorlását, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

A korrupció és a szervezett bűnözés megelőzése és leküzdése terén Bosznia-Hercegovina a felkészülés korai szakaszában jár/elért bizonyos felkészültségi szintet. A jelentéstételi időszak során e területen semmiféle haladás nem történt. A parlament elutasította az összeférhetetlenségről szóló törvényt. A politikai vezetők és az igazságügyi intézmények nem tudtak hatékonyan fellépni a széles körben elterjedt korrupció ellen, és aktívan akadályozták az előrehaladást, ami tartós megtorpanáshoz vezetett és növelte a politikai befolyásolás jeleit. Minden szinten az előrehaladás folyamatos hiánya tapasztalható, ami növeli a visszaesés kockázatát. A politikai vezetőknek és az igazságügyi intézményeknek sürgősen orvosolniuk kell a helyzetet. Jóllehet a jelentéstételi időszakban történt néhány vádemelés, amelyek nyomán ítéletek születtek magas szinten elkövetett korrupció miatt, az operatív hatékonyság hiánya és a politikai beavatkozás következtében az ország összességében továbbra is csekély eredményt tud felmutatni a korrupció (ideértve a magas szintű korrupciót is) megelőzése és visszaszorítása terén. A szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó bűnüldöző hatóságok közötti operatív együttműködés terén rendszerszintű hiányosságok tapasztalhatók, ami a nem harmonizált büntetőjogi jogszabályokra, a gyenge intézményi koordinációra és a bűnüldözési operatív információk rendkívül korlátozott cseréjére vezethető vissza. Az országban működő bűnszervezetek kihasználják a jogi és közigazgatási kiskapukat. A rendőrség ki van téve politikai beavatkozásnak. A pénzügyi nyomozások és a vagyonlefoglalások nagyrészt szintén nem hatékonyak. A proaktív megközelítés továbbra is alapvető fontosságú annak megakadályozásához, hogy a bűnözők beszivárogjanak a politikai, jogi és gazdasági rendszerekbe. Az Europollal való együttműködést biztosító kapcsolattartó pont még mindig nem működik; az előkészítő lépések folyamatban vannak. Az Eurojusttal nincs rendszerszintű együttműködés. Bosznia-Hercegovinának folytatnia kell a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, és ehhez növelnie kell a kapacitásait. Sürgősen el kell fogadnia a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új törvényt, amely összhangban áll az uniós vívmányokkal.

Bár az alapvető jogokra vonatkozó jogszabályi és intézményi keret nagyrészt létezik, átfogó stratégiai keret nem áll rendelkezésre. E tekintetben pozitív fejlemény, hogy 2022 áprilisában elfogadták a romák társadalmi befogadására irányuló, 2022 júliusában pedig az LMBTIQ-személyek jogaira vonatkozó cselekvési tervet. Még további jelentős reformokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy minden polgár gyakorolhassa politikai jogait, valamint hogy mindenki számára biztosított legyen a megkülönböztetésmentes, inkluzív és minőségi oktatás, többek között a „két iskola egy épületben” gyakorlatának felszámolása révén. Nem történt haladás a véleménynyilvánítás és a média szabadságának garantálása, az újságírók fenyegetésekkel és erőszakkal szembeni védelme, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatási rendszer pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása terén. Továbbra is kihívást jelent a gyülekezési szabadság érvényesülése, különösen a Boszniai Szerb Köztársaságban.

Bosznia-Hercegovina jelentős erőfeszítéseket tett a migráció kezelésének javítására. A nemzetbiztonsági minisztérium folytatta a helyi hatóságokkal való koordináció javítására irányuló erőfeszítéseit, és fokozta a nemzetközi együttműködést. Mindazonáltal továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók, ami aláássa a szükséges segítségnyújtást. Bosznia-Hercegovinának sürgősen el kell fogadnia a migrációra vonatkozó stratégiát és cselekvési tervet, fokoznia kell a menedékjog biztosítására irányuló erőfeszítéseit, és meg kell erősítenie a határigazgatást.

A gazdasági kritériumok tekintetében Bosznia-Hercegovina a működőképes piacgazdaság megteremtésének korai szakaszában tart. Tovább romlott az együttműködés és a koordináció a gazdaságpolitikai döntéshozatal terén, állami szinten és az entitások között egyaránt. Ennek következtében az ország belső piaca továbbra is széttagolt. Az ország gazdasági reformprogramja nem tartalmaz elegendő országos szintű hiteles intézkedést a fő strukturális gazdasági kihívások kezelésére. E kihívások az üzleti környezettel, az informális gazdasággal, az állami vállalatokkal, a zöld és digitális átállással és a munkanélküliséggel állnak összefüggésben. Összességében elmondható, hogy az ország gazdasági teljesítménye a lehetőségeihez képest alacsony, mivel a döntéshozatalt hátráltatja a politikai patthelyzet, a túlságosan rövid távú tervezés és a növekedést ösztönző szakpolitikai intézkedésekre való összpontosítás hiánya.

Bosznia-Hercegovina továbbra is korai szakaszban van az EU-n belüli versenykényszerhez és piaci erőkhöz való alkalmazkodásra való képesség terén, és nem ért el jelentős előrelépést ezen a területen. Az oktatás színvonala továbbra is alacsony, és nem hoztak megfelelő intézkedéseket a közlekedési és energetikai infrastruktúra javítása érdekében. Ami a kereskedelmi és a közlekedési ágazatot illeti, a relatív gazdasági jelentőségüket (az általuk képviselt hozzáadott értéket) tekintve mindkettő nőtt az erős külső kereslet nyomán, míg a közszféra gazdaságon belüli mérete ugyanezen oknál fogva enyhén csökkent.

Ami Bosznia-Hercegovina azon képességét illeti, hogy vállalja az uniós tagsággal járó kötelezettségeket, az ország a felkészülés korai szakaszában jár/elért bizonyos felkészültségi szintet. Az országnak jelentősen fel kell gyorsítania jogszabályainak az uniós vívmányokkal való összehangolást, valamint végre kell hajtania és érvényre kell juttatnia a szükséges jogszabályokat. Az uniós vívmányok különböző fejezeteivel kapcsolatban korlátozott mértékű volt a haladás, vagy egyáltalán nem történt haladás a jelentéstételi időszakban.

Bosznia-Hercegovina bizonyos szintű felkészültséget ért el, és némileg előrehaladt a közbeszerzés területén, mivel az augusztusban elfogadott módosítások jobban összehangolták jogszabályait az uniós vívmányokkal. Ez az első fontos lépés a június 12-én tett kötelezettségvállalások teljesítése felé, és hozzájárul a 7. kulcsfontosságú prioritás megvalósításához. Korlátozott előrelépés történt a statisztika terén; a következő népszámlálás előkészületei alig haladtak előre, és a makrogazdasági statisztikák előállítása továbbra sem áll összhangban az uniós vívmányokkal. Némi haladás történt az államháztartási belső ellenőrzés területén, mindkét entitás stratégiát fogadott el.

Jelentős lépésekre van szükség annak érdekében, hogy Bosznia-Hercegovina országos szinten összehangolja a jogszabályi keretet a belső piacra (az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgására, a társasági jogra, a szellemi tulajdonra, a versenypolitikára, a pénzügyi szolgáltatásokra, valamint a fogyasztó- és egészségvédelemre) vonatkozó uniós vívmányokkal. Bosznia-Hercegovina korlátozott haladást ért el e témakörben, vagy egyáltalán nem történt előrelépés. Az entitásonként eltérő eljárások és jogszabályok akadályozzák a versenyképességet és a növekedést. Bosznia-Hercegovinának meg kell erősítenie a pénzügyi stabilitást az érintett hatóságok közötti koordináció javítása és egy, a bankszanálási keret részét képező pénzügyi stabilitási alap létrehozása révén. Ez a témakör kulcsfontosságú ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina felkészüljön az uniós egységes piac követelményeinek teljesítésére, és nagy jelentőséggel bír a közös regionális piaccal való a korai integráció és e piac fejlődése szempontjából.

Bosznia-Hercegovina korlátozott haladást ért el vagy semmilyen előrelépést nem valósított meg a versenyképesség és az inkluzív növekedés legtöbb területén (adózás, digitális átállás és média, szociálpolitika és foglalkoztatás, vállalkozás- és iparpolitika, tudomány és kutatás, oktatás és kultúra), és némi haladást ért el a vámunió területén. Más területeken (gazdaság- és monetáris politika) visszaesés tapasztalható, ahol az ország a felkészültség korai szakaszában van, vagy bizonyos szintű felkészültséggel rendelkezik. Ezek a területek szorosan kapcsolódnak az ország gazdasági reformprogramjához. Bosznia-Hercegovinának társadalmi-gazdasági reformokat kell végrehajtania, hogy kezelje a strukturális hiányosságokat (köztük az alacsony versenyképességet és a magas munkanélküliséget), valamint a Covid19-világjárvány hatásait.

Bosznia-Hercegovina némi vagy korlátozott haladást ért el a zöld menetrend és a fenntartható konnektivitás témakörében, ahol az ország korai szakaszban van az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén. Az ország bizonyos felkészültségi szintet ért el a közlekedés és a transzeurópai hálózatok területén. További lépésekre van szükség a konnektivitással kapcsolatos reformintézkedések, valamint a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) és a transzeurópai energiahálózatokról (TEN-E) szóló rendeletekhez való igazodás terén. A zöld átállás és a fenntartható konnektivitás kulcsfontosságú a régión belüli és az EU-val való gazdasági integráció szempontjából. Fel kell gyorsítani a gazdaságélénkítési és beruházási terv 3 , valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend 4 végrehajtását. Bosznia-Hercegovina jelentősen javította polgári védelmi rendszerét, és egyértelmű elkötelezettséget mutat a katasztrófavédelem terén; 2022 szeptemberében az ország teljes jogú tagként csatlakozott az uniós polgári védelmi mechanizmushoz (UCPM).

Bosznia-Hercegovina nem ért el haladást az erőforrások, a mezőgazdaság és a kohézió (mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszer-biztonság, állat- és növényegészségügyi politika, halászat, valamint pénzügyi és költségvetési rendelkezések) területén, ahol a felkészültsége többnyire korai szakaszban van. Az országnak fokoznia kell a 2021 utáni időszakra vonatkozó országos vidékfejlesztési stratégia előkészítésére és elfogadására irányuló erőfeszítéseit, össze kell hangolnia az élelmiszer-biztonságra, valamint az állat- és növényegészségügyi politikára vonatkozó jogszabályait, és meg kell erősítenie igazgatási kapacitásait. További erőfeszítésekre van szükség a halászatra és akvakultúrára vonatkozó országos stratégia kidolgozása és elfogadása, valamint az adatgyűjtés harmonizálása érdekében. Ezen túlmenően Bosznia-Hercegovinának meg kell kezdenie egy országos regionális fejlesztési stratégia kidolgozását.

Bosznia-Hercegovina bizonyos szintű felkészültséget ért el és némileg előrehaladt a külkapcsolatok témakörében, különösen azáltal, hogy nagyobb mértékben igazodik az uniós külpolitikai nyilatkozatokhoz és korlátozó intézkedésekhez: az igazodás aránya 2022. augusztus végén elérte a 81 %-ot. Az országnak végre kell hajtania a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA) csatolt, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről, valamint a kereskedelemről és szolgáltatásokról szóló kiegészítő jegyzőkönyvet, a vitarendezésről szóló kiegészítő jegyzőkönyvet pedig mielőbb el kell fogadnia. Bosznia-Hercegovina továbbra is aktívan részt vett a regionális együttműködésben, és jószomszédi kapcsolatokat ápolt.

2021-ben Bosznia-Hercegovina 73 millió EUR-t kapott a 2021–2027-es Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA III), amely a migráció és a határigazgatás, a választási folyamat, az energiaügy, a közlekedés, a foglalkoztatás és a szociális védelem, valamint a magánszektor és a regionális fejlesztés terén megvalósuló programokhoz nyújtott támogatást. A programok ezen első csoportja, amelyet egy több országra kiterjedő programokcsomag egészít ki, jelentősen hozzájárul a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv és a zöld menetrend végrehajtásának elindításához. Az egész országra kiterjedő ágazati stratégiák elfogadása továbbra is kulcsfontosságú követelmény Bosznia-Hercegovina számára ahhoz, hogy a jövőben teljes mértékben részesülhessen az IPA-finanszírozásból.

Koszovó

A jelentéstételi időszak egybeesett a Vetëvendosje párt vezette kormány első teljes hivatali évével. Koszovóban politikai stabilitás uralkodott, és a kormány szilárd többséggel rendelkezett a nemzetgyűlésben.

A nemzetgyűlés munkáját továbbra is negatívan befolyásolta a polarizált politikai légkör és a határozatképesség elérésének nehézsége, jóllehet a kormány erős többségre támaszkodik. Ez részben annak tudható be, hogy a kormánytöbbség nem tartja be megfelelően a jogalkotási menetrendet, másrészt pedig annak, hogy a nemzetgyűlés ellenzéki tagjai tartózkodtak a szavazástól, ezáltal megakadályozva a jogszabályok elfogadását.

A 2021. évi helyhatósági választások összességében jól szervezetten, átláthatóan és versenyszellemben zajlottak. A koszovói választási folyamatot továbbra is minden tekintetben meg kell erősíteni annak érdekében, hogy kezelni lehessen a választási ciklus során régóta fennálló hiányosságokat, amint azt a 2014 óta egymást követő uniós választási megfigyelő missziók is megállapították.

Az észak-koszovói helyzet továbbra is kihívást jelent, különösen a korrupció, 
a szervezett bűnözés és a véleménynyilvánítás szabadságának feltételei tekintetében.

A közigazgatási reform területén bizonyos szintű felkészültség tapasztalható, de csak korlátozott előrelépés történt. Különösen fontos pozitív lépésnek számít a közigazgatási reformra és az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó, 2022–2026 közötti átfogó stratégiák kidolgozása, az állami szervek működésének egyszerűsítésére irányuló jogszabályok első hullámának elfogadása és egy új bértörvény kidolgozásának elindítása. Csekély előrelépés történt a közigazgatási reform meglévő jogszabályi keretének végrehajtása terén. 

Koszovó még mindig korai szakaszban van a jól működő igazságszolgáltatási rendszer kialakítása terén. Jóllehet történt némi előrelépés, az igazságszolgáltatás általános igazgatása továbbra is lassú, nem hatékony és indokolatlan befolyásnak van kitéve. Fellépésekre került sor a jogállamisági stratégia és cselekvési terv végrehajtásának megkezdése, valamint az ügyészségi rendszerre vonatkozó jogszabályi keretnek az Ügyészi Tanácsról szóló törvény módosítása útján történő reformja érdekében. Az igazságügyi reformot mindenekelőtt az igazságszolgáltatási rendszer integritásának, függetlenségének és hatékonyságának megőrzését szolgáló meglévő eszközök alkalmazásának javítása révén kell előmozdítani. Üdvözlendő a kormány azon kötelezettségvállalása, hogy az EU-val szoros együttműködésben maradéktalanul végrehajtsa a Velencei Bizottságnak a bírák és ügyészek átvilágításáról szóló stratégiai dokumentumról szóló véleményét.

A korrupció elleni küzdelem terén Koszovó a felkészülés korai szakaszában jár/elért bizonyos felkészültségi szintet.  
A jelentéstételi időszakban némi előrelépés történt a nagy jelentőségű korrupcióellenes jogszabályok elfogadása terén. Javítani kell az átfogó jogi keret végrehajtását. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség a proaktívabb nyomozások, a jogerős bírósági határozatok és a jogerős vagyonelkobzás érdekében. Jóllehet már eddig is történtek erőfeszítések, a rendszerszintű korrupciós kockázatok eredményes kezeléséhez további határozott politikai akaratra van szükség, a magas szinten elkövetett korrupció ellen pedig erőteljes büntető igazságszolgáltatási válaszintézkedésekkel kell fellépni.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem terén Koszovó a felkészülés korai szakaszában jár, és korlátozott előrelépést ért el 
a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyek kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén. Koszovó még nem használja teljeskörűen a büntető törvénykönyvben és a kiterjesztett elkobzási hatáskörökről szóló törvényben előirányzott hatékony eszközöket. Számos sikeres műveletre került sor a szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében, ideértve a nemzetközi és a határokon átnyúló együttműködést is. Észak-Koszovóban változatlanul kihívást jelent a szervezett bűnözés elleni küzdelem.

Koszovó némi haladást ért el a terrorizmus elleni küzdelem és az erőszakos szélsőségesség megelőzése és leküzdése terén, összhangban a Nyugat-Balkánra vonatkozó, terrorizmus elleni közös cselekvési terven alapuló EU–Koszovó végrehajtási megállapodásban meghatározott célkitűzésekkel. A koszovói hatóságoknak hatékonyabban kell fellépniük a pénzmosás ellen, a hatályos jogszabályokat pedig összhangba kell hozni az uniós vívmányokkal és a nemzetközi normákkal. A jogi keret általában véve garantálja az emberi és az alapvető jogoknak az európai normákkal összhangban történő védelmét. Koszovó bizonyította elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőtlenség kezelése iránt. Többet kell tenni a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák 5 és az askálik –, valamint a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogainak hatékony garantálása, a nemek közötti egyenlőség gyakorlati biztosítása és a kulturális örökség védelmének előmozdítása érdekében. A gyermekvédelmi törvény végrehajtására vonatkozó közigazgatási utasítások hiánya akadályozza a további előrelépést ezen a területen. Ami a véleménynyilvánítás szabadságát illeti, Koszovó bizonyos felkészültségi szintet ért el, médiakörnyezete pedig sokszínű és élénk. Mindazonáltal továbbra is aggodalomra adnak okot a nyilvános lejárató kampányok, az újságírókat érő fenyegetések és fizikai támadások. Pénzügyi önfenntartó képességének hiánya miatt a média – beleértve a közszolgálati műsorszolgáltatót is – kiszolgáltatott a politikai és üzleti érdekekkel szemben.

A koszovói hatóságok további előrehaladást értek el a migráció kezelése terén. Tovább kell erősíteni a migráció irányítását és a menekültügyet.

Koszovó némi haladást ért el a gazdasági kritériumok tekintetében, és  
a működő piacgazdaság kialakításának korai szakaszában van. A gazdaság bizonyította rezilienciáját a világjárvány idején. Mindazonáltal a régóta fennálló strukturális kihívások – például a kiterjedt informális gazdaság, a korrupció előfordulásának gyakorisága és a jogállamiság általános gyengesége – továbbra is akadályozzák a magánszektort.

Bár a költségvetési szabályt 2020-ban felfüggesztették, a gazdasági fellendülésnek és a gazdaság kifehérítéséből származó előnyöknek köszönhetően 2021-ben az adóbevételek erőteljesen növekedtek és az államháztartási hiány alacsony maradt. A nyersanyagárak emelkedésének hatására az infláció jelentősen nőtt. A pénzügyi szektor stabil maradt, a hitelezés pedig tovább bővült. Az erős politikai ellenállás ellenére a kormány költségvetési szempontból óvatos álláspontra helyezkedett a háborús veteránok nyugdíja és a Koszovói Nyugdíj-megtakarítási Alap tekintetében.

Koszovó korlátozott haladást ért el, és az EU-n belüli versenykényszerhez és piaci erőkhöz való alkalmazkodásra való képesség tekintetében korai szakaszban jár. Az oktatás színvonalának javítása és a munkaerőpiacon jelentkező készséghiány kezelése terén nem történt számottevő haladás. Koszovó elért némi haladást 
a közúti infrastruktúra javítása és a megújuló energiaforrásokra irányuló beruházások növelése terén, de 
a szénalapú, elavult és megbízhatatlan energiaellátás továbbra is aggodalomra ad okot. Koszovónak még mindig nincs hosszú távú energiastratégiája. Koszovó némi előrelépést tett a gazdaság digitalizációja tekintetében.

Ami a jószomszédi kapcsolatokat és a regionális együttműködést illeti, Koszovó továbbra is 
részt vett a legtöbb regionális fórumon. Koszovó általánosságban jó kapcsolatokat tartott fenn Albániával, 
Montenegróval és Észak-Macedóniával. Nem történt változás Koszovó 
Bosznia-Hercegovinával fenntartott hivatalos kapcsolataiban, amely nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és a két ország 
szigorú vízumrendszert tart fenn egymással szemben.

A Szerbiával fennálló kapcsolatok normalizálását célzó, az EU közvetítésével zajló párbeszéd folytatódott: havi rendszerességgel főtárgyalói szintű találkozókat tartottak, 2022. augusztus 18-án pedig magas szintű találkozóra került sor. A felek 2022 júniusában elfogadták az energiaügyi megállapodások végrehajtási ütemtervét, és 2022 augusztusában megállapodtak abban, hogy a Koszovó és Szerbia közötti utazáskor az utazóknak csak személyazonosító igazolványt kell bemutatniuk. Koszovónak konstruktívabb szerepet kell vállalnia és további jelentős erőfeszítéseket kell tennie valamennyi korábbi megállapodás végrehajtása terén, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Szerbiával létrejöjjön a normalizációról szóló, átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodás. E megállapodás létrejötte sürgetően szükséges és alapvetően fontos ahhoz, hogy Koszovó és Szerbia tovább tudjon haladni az európai integráció felé.

A jelentéstételi időszak alatt némi előrelépés történt a statisztika és a pénzügyi ellenőrzés területén az európai szabványokkal való összehangolás tekintetében, míg a közbeszerzés területén az európai szabványokhoz való igazodás terén korlátozott előrelépés történt. A belső piaccal kapcsolatos területek többségén Koszovó bizonyos felkészültségi szintet ért el, ideértve a versenypolitikát is. Koszovó a jelentéstételi időszak során valamennyi területen elért némi haladást, kivéve a fogyasztóvédelmi politika és az egészségvédelem területét, ahol csupán korlátozott haladást ért el.

Koszovó némi haladást ért el a versenyképesség és az inkluzív növekedés (vámügy, adózás, gazdaság- és monetáris politika, digitális átállás és média, vállalkozás- és iparpolitika, szociálpolitika és foglalkoztatás, oktatás és kultúra) területén, és korlátozott haladást ért el a kutatás területén.

Ami a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendet és a fenntartható konnektivitást illeti, Koszovó némi haladást ért el a közlekedés területén, és korlátozott haladást ért el az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén. Az erőforrások és a mezőgazdaság területét illetően Koszovó némi haladást ért el az élelmiszer-biztonság, az állategészségügyi politika és a növényegészségügyi politika terén, a mezőgazdaság terén azonban csak korlátozott haladást ért el.

A külkapcsolatok és a kereskedelempolitika tekintetében Koszovó korlátozott haladást ért el a jelentéstételi időszakban, és a felkészülés korai szakaszában van. Koszovó még nem erősítette meg a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak a kereskedelem könnyítéséről és a szolgáltatások kereskedelméről szóló kiegészítő jegyzőkönyveit. Koszovó számos mezőgazdasági élelmiszerre exportkorlátozást vezetett be indoklás vagy a Bizottsággal folytatott előzetes konzultáció nélkül.

Összegzésképpen: Koszovónak az uniós vívmányok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében növelnie kell közigazgatási kapacitását és javítania kell a koordinációt valamennyi ágazatban.

Törökország

Törökország demokratikus intézményeinek működésében súlyos hiányosságok tapasztalhatók. A jelentéstételi időszakban folytatódott a demokratikus visszacsúszás. Az elnöki rendszer változatlanul strukturális hiányosságokat mutatott. Az Európa Tanács és annak szervei által kiadott legfontosabb ajánlásokat Törökország még nem vette figyelembe. A parlament továbbra sem rendelkezett a kormány elszámoltathatóságának biztosításához szükséges eszközökkel. Az alkotmányos államszerkezet továbbra is elnökségi szinten központosította a hatásköröket, ugyanakkor nem biztosította a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmi ág stabil és tényleges szétválasztását. A fékek és ellensúlyok hatékony rendszerének hiányában a végrehajtó ág demokratikus elszámoltathatóságának lehetősége továbbra is a választásokra korlátozódik.

A szükségállapot 2018. júliusi feloldása ellenére továbbra is érvényben maradt néhány olyan jogi rendelkezés, amely rendkívüli hatásköröket biztosít a kormánytisztviselőknek, és megtartotta a szükségállapot számos korlátozó elemét. A szükségállapottal foglalkozó vizsgálóbizottság még nem zárta le az ügyteher vizsgálatát azon közalkalmazottak tekintetében, akiket a szükségállapot idején törvényerejű rendelettel elbocsátottak. A török parlament 2021 júliusában elfogadta a szükségállapot egyes korlátozó elemeinek időtartamát további egy évvel meghosszabbító törvényjavaslatot.

Az igazságszolgáltatás továbbra is rendszeresen célba vette a parlament ellenzéki pártjainak tagjait terrorizmussal kapcsolatos állítólagos bűncselekményekkel kapcsolatban. A választásokra és a politikai pártokra vonatkozó jogi keret továbbra is problémákat vet fel. A választási küszöböt 10 %-ról 7 %-ra csökkentették. Törökország még nem foglalkozott az EBESZ/ODIHR és a Velencei Bizottság fennmaradó ajánlásaival.

A hatalmon lévő koalíciós kormány által az ellenzéki pártok polgármestereire gyakorolt nyomás tovább gyengítette a helyi demokráciát. Az ellenzéki pártok polgármestereivel szemben közigazgatási és bírósági vizsgálatokat folytattak. Az ország délkeleti részében a helyi demokrácia helyzete továbbra is rendkívül aggasztó. Délkeleten a lemondásra kényszerített polgármestereket továbbra is a kormány által kijelölt bizalmi személyekkel váltották fel.

A délkeleti helyzet továbbra is rendkívül aggasztó. 2021 októberében a török parlament további két évvel meghosszabbította a katonaság arra irányuló megbízatását, hogy határokon átnyúló terrorizmusellenes műveleteket indítson Szíriában és Irakban. A török kormány folytatta belföldi és határon átnyúló biztonsági és katonai műveleteit Irakban és Szíriában. A határ menti területeken továbbra is ingatag volt a biztonsági helyzet a terrorcselekményekben részt vevő személyek, csoportok és szervezetek uniós listáján szereplő Kurd Munkáspárt (PKK) által elkövetett, ismétlődő terrorcselekmények miatt. Az EU egyértelműen elítélte a PKK támadásait, és kifejezésre juttatta az áldozatok családjaival való szolidaritását. A kormánynak törvényes joga és felelőssége a terrorizmus elleni küzdelem, de elengedhetetlen, hogy ezt a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett végezze. A terrorellenes intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük. Nem történt előrelépés a fenntartható megoldás eléréséhez szükséges hiteles politikai békefolyamat újraindítása terén.

Továbbra is komoly visszacsúszás volt tapasztalható a civil társadalommal kapcsolatos kérdéseket illetően. A civil társadalmi szervezetek fokozott nyomásnak voltak kitéve, és tovább csökkent ezek szabad működésének mozgástere, ami korlátozta véleménynyilvánítási, egyesülési és gyülekezési szabadságukat. A tömegpusztító fegyverek elterjedésének megelőzéséről szóló törvény végrehajtása további korlátozásokat vezetett be a civil társadalmi szervezetekre nézve.

A biztonsági erők polgári felügyeletét még nem erősítették meg. A katonai, rendőrségi és hírszerző szolgálatok elszámoltathatósága továbbra is nagyon korlátozott. Meg kell erősíteni a biztonsági intézmények parlamenti felügyeletét. Júliusban a Parlament 67-ről 72-re emelte a vezérkari főnök nyugdíjkorhatárát, lehetővé téve, hogy az aktuális vezérkari főnök további egy évig hivatalban maradjon, miközben a légi és haditengerészeti parancsnokok nyugdíjba vonultak.

Törökország elért bizonyos felkészültségi szintet/mérsékelten felkészült a közigazgatási reform területén. A jelentéstételi időszak során nem történt előrelépés. Az ország továbbra sem rendelkezik átfogó reformprogrammal a közigazgatás és az államháztartási gazdálkodás terén, és a kormány nem kezdte meg a közigazgatás átfogó reformját. A közigazgatás elszámoltathatósága nem kielégítő, és javítani kell az emberierőforrás-menedzsmentet. A politikai döntéshozatalban hiányoznak a tényeken alapuló módszerek és a részvételi mechanizmusok. Folytatódott a közigazgatás átpolitizálása. A közszolgálatban vezetői pozíciót betöltő nők aránya továbbra is alacsony.

Törökország igazságszolgáltatási rendszere a felkészülés korai szakaszában jár. A 2016 óta megfigyelt súlyos visszacsúszás a jelentéstételi időszakban is folytatódott. Továbbra is aggályok merültek fel, különösen az igazságszolgáltatás függetlenségének rendszerszintű hiánya, valamint a bírákra és az ügyészekre gyakorolt indokolatlan nyomás miatt. Nőttek az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy az igazságszolgáltatás betartja-e a nemzetközi és európai normákat, különösen ami az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletek végrehajtása iránti hajlandóságát illeti. Folytatódott a 2021. évi emberi jogi cselekvési terv és a 2019. évi igazságügyi reformstratégia végrehajtása. Mindazonáltal egyik dokumentum sem orvosolta a török igazságszolgáltatás jelentős hiányosságait, mivel nem készült terv az igazságszolgáltatási rendszer általános működésének jelentős javítására. A puccskísérletet követően elbocsátott bírák és ügyészek közül mindössze 515-öt helyeztek vissza hivatalukba, annak ellenére, hogy több bírát és ügyészt felmentettek. Továbbra is aggodalomra ad okot a bírák és az ügyészek felvételére és szakmai előmenetelére vonatkozó objektív, érdemeken alapuló, szabványosított és előzetesen meghatározott kritériumok hiánya.

Ami a korrupció elleni küzdelmet illeti, Törökország továbbra is korai szakaszban tart, és nem ért el haladást a jelentéstételi időszakban. Az ország nem hozott létre a nemzetközi kötelezettségeinek megfelelő korrupcióellenes szerveket. Javítani kell a jogi keretet és az intézményi struktúrát a korrupciós ügyek büntetőeljárás alá vonása és elbírálása terén tapasztalható politikai és jogtalan befolyásolás korlátozása érdekében. A közintézmények elszámoltathatóságát és átláthatóságát javítani kell. A korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv hiánya azt jelzi, hogy nincs meg az akarat a korrupció elleni határozott küzdelemre. Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) legtöbb ajánlását nem hajtották végre. Összességében a korrupció továbbra is elterjedt, és aggodalomra ad okot.

Törökország bizonyos szintű felkészültséget mutat a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, de összességében csak korlátozott mértékű haladást ért el e téren. A személyes adatoknak az Europol és a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelemért felelős török hatóságok közötti cseréjéről szóló nemzetközi megállapodás megkötése még függőben van, mivel a török adatvédelmi jogszabályok még nincsenek összhangban az uniós vívmányokkal. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szabályozó jogi keretet a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak (FATF) és a Velencei Bizottságnak a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló törvényre vonatkozó ajánlásaival összhangban javítani kell.

Az emberi jogok és az alapvető jogok helyzete tovább romlott. A szükségállapot idején bevezetett intézkedések közül sok továbbra is hatályban marad. A jogi keret tartalmazza az emberi és az alapvető jogok tiszteletben tartásának általános garanciáit, de a jogszabályokat és azok végrehajtását összhangba kell hozni az Emberi Jogok Európai Egyezményével (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatával. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése továbbra is figyelemmel kísérte, hogy Törökország tiszteletben tartja-e az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot. Az, hogy Törökország továbbra sem hajlandó végrehajtani az EJEB egyes ítéleteit – különös tekintettel a Selahattin Demirtaş és az Osman Kavala ügyekben –, komoly aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás nemzetközi és európai normáknak való megfelelése, valamint Törökország azon kötelezettségvállalása tekintetében, hogy előmozdítja a jogállamiságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását. Az Európa Tanács 2022 februárjában kötelezettségszegési eljárást indított Törökország ellen a Kavala ügyben hozott ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt, ami újabb bizonyítéka annak, hogy Törökország távolodik az emberi jogokra és az alapvető szabadságokra vonatkozó normáktól, amelyek betartása iránt az Európa Tanács tagjaként kötelezettséget vállalt. Júliusban a Bíróság kimondta, hogy Törökország nem hajtotta végre az EJEB Kavala ügyben hozott 2019. évi ítéletét.

A 2021-ben elfogadott emberi jogi cselekvési terv végrehajtása folytatódott, ez azonban nem foglalkozik a kritikus kérdésekkel, és nem vezetett az általános emberi jogi helyzet javulásához.

A véleménynyilvánítás szabadságát illetően folytatódott az elmúlt években megfigyelt komoly visszacsúszás. A nemzetbiztonsággal és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos büntetőjogi jogszabályok végrehajtása továbbra sem felelt meg az EJEE-nek és más nemzetközi normáknak, és eltért az EJEB ítélkezési gyakorlatától. Az állami intézmények által végrehajtott korlátozó intézkedések, valamint az igazságügyi és közigazgatási eszközök alkalmazásával történő egyre nagyobb nyomásgyakorlás továbbra is aláássa a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlását. Az újságírók, az emberijog-védők, az ügyvédek, az írók, az ellenzéki politikusok, a diákok, a művészek és a közösségimédia-felhasználók büntetőjogi felelősségre vonása és elítélése tovább folytatódott.

További visszalépés következett be a gyülekezési és egyesülési szabadság érvényesülése terén. A békés tüntetéseken sorozatosan tilalmakat, aránytalan erőszakot és beavatkozásokat alkalmaztak; a tüntetőkkel szemben nyomozásokra, bírósági ügyek indítására és közigazgatási bírságok kivetésére került sor terrorizmussal kapcsolatos tevékenységek vádjával, illetve a tüntetésekről és felvonulásokról szóló törvény megsértése miatt.

A leghátrányosabb helyzetű csoportok és a kisebbségekhez tartozó személyek jogait jobban kell védeni. A romák továbbra is jelentős arányban ki voltak zárva a formális munkavégzésből, és életkörülményeik jelentősen romlottak. Továbbra is komoly aggodalomra ad okot a nemi alapú erőszak, a megkülönböztetés, valamint a kisebbségekkel – különösen a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer személyekkel (LMBTIQ-személyekkel) – szembeni gyűlöletbeszéd.

Törökország elért némi haladást a migrációs és menekültügyi politika terén. Továbbra is az EU–Törökország nyilatkozat jelenti az EU és Törökország közötti együttműködés fő keretét, és felélénkült az EU és Törökország között migrációs ügyekben folytatott párbeszéd. Némi előrelépés történt az Iránnal közös szárazföldi határ őrizetére és védelmére szolgáló kapacitás további megerősítése terén. Törökország 2020 márciusában felfüggesztette az irreguláris migránsok görög szigetekről való, az EU–Törökország nyilatkozat szerinti visszafogadását, és a helyzet azóta sem változott. 2021-ben a legtöbb útvonalon nőtt a Törökországba érkező irreguláris migránsok száma a 2020. évi adatokhoz képest. A növekedés részben annak tudható be, hogy a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében 2020-ban a régió országai által hozott intézkedéseket megszüntették. Jóllehet a Görögországba irregulárisan érkezők száma csökkent a Covid19 előtti adatokhoz képest, az Olaszországba és Ciprus kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire irregulárisan érkezők száma az elmúlt évben jelentősen nőtt, és új csempészútvonalak alakultak ki. Törökország továbbra sem hajtotta végre a 2017 októberében hatályba lépett EU–Törökország visszafogadási megállapodás harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseit. A Törökország és Görögország közötti illegális határátlépések száma összességében jóval alacsonyabb maradt, mint az EU–Törökország nyilatkozat elfogadása előtt.

Törökország továbbra is jelentős erőfeszítéseket tett a világ egyik legnagyobb menekültközösségének befogadása és szükségleteinek kielégítése érdekében. A menekülteket támogató eszköz 6 milliárd EUR összegű teljes működési költségvetéséből 2022 júniusáig több mint 4,7 milliárd EUR-t folyósítottak. Hatékony integrációs intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy kezelni lehessen a menekültek tartós jelenlétét az országban. Javítani kell a migránsok és menekültek közegészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. Egyik teljesítetlen vízumliberalizációs tárgyalási kritérium sem teljesült. Törökországnak tovább kell harmonizálnia jogszabályait a vízumpolitikára vonatkozó uniós vívmányokkal.

Törökország egyoldalú külpolitikája továbbra is ellentétes a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) szerinti uniós prioritásokkal, különösen Törökország szíriai és iraki katonai fellépése, valamint az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez való igazodásának hiánya miatt. Ami a kül- és biztonságpolitika terén képviselt uniós állásponthoz való közeledést illeti, Törökország igazodási aránya továbbra is nagyon alacsony, mintegy 7 % volt (2022 augusztusában). A Törökország által Líbiának nyújtott katonai támogatás, többek a között külföldi harcosok helyszíni bevetése, valamint a részéről az IRINI művelet folyamatos bírálata és az azzal való együttműködés hiánya hátráltatja az EU eredményes hozzájárulását az ENSZ fegyverembargójának végrehajtásához, és Líbia kapcsán egymásnak ellentmondó megközelítésekhez vezetett. Törökország továbbra is kritikus fontosságú szereplő a szíriai válságban, és osztja az EU-nak a stabil és virágzó Szíria megteremtésére irányuló célkitűzését. Csapatai azonban továbbra is nagy számban jelen vannak a régióban és Észak-Szíria más részein. Törökország Észak-Szíria miatti biztonsági aggályait politikai és diplomáciai eszközökkel, nem pedig katonai fellépéssel kell kezelni, a nemzetközi humanitárius jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Az Ukrajna elleni orosz agresszív háborút Törökország hadiállapotként ismerte el, és elítélte az orosz agressziót. Törökország végrehajtotta a montreux-i egyezményt, amelynek értelmében kizárólag a bázisukra visszatérő hadihajók haladhatnak át felségvizein. A török vállalatok továbbra is értékesítettek hadianyagot Ukrajnának. Törökország célja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások megkönnyítése, valamint a dezeszkaláció és a tűzszünet elérése volt. Emellett diplomáciai kezdeményezést indított az ukrán gabona exportjának megkönnyítése érdekében; az Ukrajna és Oroszország által július 22-én Isztambulban – az ENSZ és Törökország közbenjárásával – elfogadott megállapodás nem jöhetett volna létre Törökország konstruktív szerepvállalása nélkül, és emellett az ország a megállapodás végrehajtásának elősegítésében is részt vesz. Mindazonáltal Törökország tartózkodott az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz való igazodástól. Törökország egyetértési megállapodást írt alá Oroszországgal a köztük fennálló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről.

Az EU és Törökország közötti kapcsolatok dinamikájának 2020 decembere óta – a Földközi-tenger keleti térségében fennálló helyzet dezeszkalációját követően – megfigyelhető javulása több hónapon keresztül tartott, mielőtt az Égei-tengeren 2022 áprilisában újraéledtek a feszültségek. A korlátozó intézkedések keretének második felülvizsgálatát követően a Tanács 2021 novemberében további egy évvel, 2022. november 12-ig meghosszabbította a rendszert. Jelenleg két személy tekintetében vannak hatályban szankciók. Bár a jelentéstételi időszakban Törökország nem végzett jogellenes fúrási tevékenységet a Földközi-tenger keleti térségében, a feszültségek fokozódtak. A török hadihajók jogellenesen akadályozták a felmérési tevékenységet Ciprus kizárólagos gazdasági övezetében. Törökország folytatta a Ciprus tengeri övezeteiben végzett katonai gyakorlatokat. Annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség és különösen az EU elítélte Törökország egyoldalú lépéseit, az ország folytatta a lezárt ciprusi város, Varószia újbóli megnyitására irányuló intézkedéseit.

Törökországnak egyértelműen el kell köteleznie magát a jószomszédi kapcsolatok, a nemzetközi megállapodások, valamint az ENSZ Alapokmányával összhangban történő békés vitarendezés mellett, amelybe szükség esetén a Nemzetközi Bíróságot is bevonják.

Az Európai Tanács 2022. júniusi ülésén mély aggodalmát fejezte ki Törökország közelmúltbeli ismételt fellépései és nyilatkozatai miatt. Emlékeztetett korábbi következtetéseire és 2021. márciusi nyilatkozatára, és ismételten hangsúlyozta, hogy Törökországnak tiszteletben kell tartania valamennyi uniós tagállam szuverenitását és területi integritását. Hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács elvárja Törökországtól, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, enyhítse a feszültségeket a Földközi-tenger keleti térségének regionális stabilitása érdekében, fenntartható módon mozdítsa elő a jószomszédi kapcsolatokat, és teljes mértékben tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot. Az Európai Tanács emlékeztetett rá, hogy az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsen ki. Ezen túlmenően az Európai Tanács ismét megerősítette az iránti készségét, hogy több közös érdekű területen fokozatos, arányos és visszafordítható módon együttműködjön Törökországgal, amennyiben Törökország teljesíti az Európai Tanács korábbi következtetéseiben meghatározott feltételeket, és a Földközi-tenger keleti térségében fenntartja dezeszkalációs erőfeszítéseit.

Ami a gazdasági kritériumokat illeti, a török gazdaság előrehaladott szinten van, de a jelentéstételi időszak során nem ért el haladást. Továbbra is komoly aggályok merülnek fel a török piacgazdaság folyamatos megfelelő működését illetően, mivel egyes fontos tényezők – köztük a monetáris politika, valamint az intézményi és szabályozási környezet – tekintetében visszalépés történt. A gazdaság erőteljesen helyreállt a Covid19-válságból: 2021-ben 11,4 %-kal, 2022 első felében pedig – az Ukrajna elleni orosz invázió következményei ellenére – több mint 7 %-kal nőtt. Az ország túlzottan laza monetáris politikája és a szakpolitika hitelességének hiánya gyengítette a török lírát, és a hivatalos inflációt két évtizede nem tapasztalt, több mint 80 %-os szintre emelte. Az importált áruk magasabb árai növelték a külső egyensúlyhiányt, ami továbbra is jelentős sebezhetőségi tényező a fokozott bizonytalanság és az alacsony nemzetközi tartalékok által jellemzett helyzetben. A költségvetés végrehajtása során Törökország túlteljesítette a terveket, de nőtt az államadósság, és a költségvetési politikára egyre nagyobb nyomás nehezedik, amit a növekvő infláció megfékezésére és a hazai valuta támogatására irányuló sikertelen kísérletek is súlyosbítanak.

Az intézményi és szabályozási környezet továbbra is gyenge lábakon áll, különösen ami a kiszámíthatóságot, az átláthatóságot és a rendeletek végrehajtását illeti. Fontos lépések történtek a kereskedelmi viták rendezésének javítása érdekében. Az informális szektor a fokozatos visszaesés ellenére még mindig a gazdasági tevékenység jelentős részét teszi ki. Az állam továbbra is beavatkozik az árképzési mechanizmusokba. Az állami támogatások nyújtása tekintetében továbbra sem megfelelő a végrehajtás szabályozása, a jogérvényesítés és az átláthatóság. A bankszektor nagyrészt stabil maradt, a tőkemegfelelés pedig meghaladta a szabályozási követelményeket. A nemteljesítő hitelek csökkentek és a nyereségesség javult, de nőttek a dollárosítással és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatok. A munkaerőpiac kilábalt a világjárványból, de továbbra is fennállnak olyan, mélyen gyökerező strukturális kihívások, mint a nemek közötti óriási szakadék, az ifjúsági munkanélküliség magas aránya és a jelentős regionális egyenlőtlenségek.

Törökország jól felkészült, és a jelentéstételi időszakban korlátozott haladást ért el az EU-n belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózáshoz szükséges kapacitásának fejlesztése terén. Bár történt némi haladás a szakképzés javítása terén, az oktatási rendszer továbbra sem illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások továbbra is igen lassú ütemben nőttek, és jóval elmaradtak a kormány által kitűzött célértéktől. A befektetési tevékenységek 2021 második felében lassultak. Folytatódott az előrehaladás az energiaellátás diverzifikálása és a megújuló energiaforrásokból előállított energia arányának növelése terén. A helyi tartalmi követelményre vonatkozó gyakorlatok kiterjesztése aggodalomra ad okot. Törökország megszüntetett néhány olyan kiegészítő vámot, amelyet az EU és Törökország közötti vámunió keretében tett kötelezettségvállalásai ellenére vezetett be; mindazonáltal az a tény, hogy Törökország jelentős mértékben eltért az EU és Törökország közötti vámunió szerinti kötelezettségeitől, visszaveti a kétoldalú kereskedelmet.

Törökország mérsékelten felkészült a közbeszerzés területén, de a jelentéstételi időszakban nem történt előrelépés, és még mindig jelentős hiányosságok mutatkoznak az uniós vívmányokkal való összehangolás terén. Törökország továbbra is diszkriminatív árelőny és diszkriminatív ellentételezési gyakorlatok alkalmazásával biztosította a belföldi árak előnyben részesítését. Törökország mérsékelten felkészült a statisztika területén, és a jelentéstételi időszakban korlátozott haladást ért el. A Török Statisztikai Intézetben az elmúlt néhány évben – ideértve a jelentéstételi időszakot is – gyakori volt a vezetőváltás, ami jelentősen aláásta az intézmény hitelességét. A kulcsfontosságú gazdasági adatok megbízhatóságát többször is megkérdőjelezték. Törökország jól felkészült a pénzügyi ellenőrzés terén, bár a jelentéstételi időszakban nem történt előrelépés. Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzéséről szóló szakpolitikai dokumentumot még nem frissítették, és a csalásellenes koordinációs szolgálat (AFCOS) hálózata még nem alakult újjá.

Ami Törökországnak a tagsággal járó kötelezettségek vállalására való képességét illeti, az ország még mindig csak nagyon korlátozott mértékben és leginkább eseti alapon harmonizálta jogszabályait az uniós vívmányokkal.

A belső piac témaköre kulcsfontosságú az EU és Törökország közötti vámunió megfelelő működéséhez és Törökországnak az EU egységes piacával való integrációjához. A munkavállalók szabad mozgása, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága terén korai szakaszban tart a felkészülés, mivel számos szakma gyakorlását nem teszik lehetővé az uniós polgárok számára. Törökország jó felkészültségi szintet ért el az áruk szabad mozgása esetében. A kereskedelem technikai akadályai továbbra is fennállnak. Törökország mérsékelten felkészült a tőke szabad mozgása terén, mivel a külföldi tulajdon és a tőkemozgás továbbra is korlátozott. Törökországnak továbbra is foglalkoznia kell a lezáratlan kérdésekkel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szabályozó keretében.

Törökország jól halad a társasági jog területén, és további előrehaladást kell elérnie az uniós vívmányokkal való összehangolás terén. Törökország jól felkészült a szellemi alkotások joga területén, de javítania kell a jogérvényesítést. Törökország bizonyos felkészültségi szintet ért el a versenypolitika területén. Az állami támogatások területén továbbra is komoly aggályok merülnek fel a jogszabályi kerettel, a jogérvényesítési kapacitással és az átláthatósággal kapcsolatban. Törökország jól felkészült a pénzügyi szolgáltatások területén, és némi haladást ért el, többek között új alternatív finanszírozási eszközök kifejlesztésével. A fogyasztó- és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályok összehangolása tekintetében megfelelő szintű a felkészülés, és némi előrelépés történt, különösen az uniós vívmányokkal való összehangolás és az ágazatközi együttműködés megerősítése terén.

A versenyképesség és az inkluzív növekedés témakörében Törökország bizonyos felkészültségi szintet ért el a digitális átállás és a média területén, bár további visszaesést mutat e területen. Törökország jól felkészült a tudomány és a kutatás területén, és jelentős haladást ért el a jelentéstételi időszakban, nevezetesen a Horizont Európa programra vonatkozóan a 2021–2027 közötti időszakra szóló társulási megállapodás megkötésével. Törökország mérsékelten felkészült az oktatás és a kultúra területén, és némi haladást ért el, különösen a szakképzés, a nemzeti képesítési rendszerek és az ország uniós programokban való részvétele terén.

Ami a gazdasággal kapcsolatos fejezeteket illeti, további visszaesés történt a gazdaság- és monetáris politika terén, ami azt jelzi, hogy nem kellően hatékony az árstabilitás biztosítására és az inflációs várakozások rögzítésére irányuló szakpolitika. A központi bankra továbbra is jelentős politikai nyomás nehezedik, és vissza kell állítani annak működési függetlenségét. Törökország korlátozott haladást ért el a vállalkozás- és iparpolitika terén, és továbbra is komoly kihívást jelent, hogy az uniós iparpolitikai elvekkel összeegyeztethetetlen intézkedéseket még nem sikerült orvosolni. Nem történt előrelépés a jelentéstételi időszakban a szociálpolitika és a foglalkoztatás területén, és továbbra is aggályok merülnek fel a szakszervezeti jogok érvényesülését, a valódi szociális párbeszéd hiányát és az informális gazdasági tevékenység változatlan szintjét illetően.

Törökország mérsékelten felkészült az adóügy területén, a jelentéstételi időszakban azonban semmilyen haladást nem ért el, és egy olyan egyértelmű stratégiára van szükség, amellyel elkerülhető az adókulcsok gyakori változása, és lehetővé válik az adóügyi információk cseréje valamennyi uniós tagállammal. A vámunió vonatkozásában Törökország felkészültsége továbbra is jó, de csak korlátozott haladást ért el, nevezetesen a harmadik országokból származó termékek behozatalára alkalmazott egyes kiegészítő vámok megszüntetésével. Mindazonáltal Törökország továbbra sem tesz eleget az EU és Törökország közötti vámunió keretében fennálló kötelezettségeinek, ami számos akadályt gördít a kereskedelem útjába.

Ami a zöld menetrend és a fenntartható konnektivitás témakörét illeti, Törökország mérsékelten felkészült a közlekedéspolitika területén. A jelentéstételi időszakban korlátozott haladást ért el, főként a vasúti közlekedés használatának jelentős növelésére irányuló terv elfogadásával összefüggésben. Törökország mérsékelten felkészült az energiaügy területén, és összességében korlátozott haladást ért el. További előrelépés történt a megújuló energia alkalmazása, a földgázágazat reformja és a nukleáris biztonságra vonatkozó jogszabályok összehangolása terén. Az ország jól felkészült a transzeurópai hálózatok vonatkozásában, és némi haladást ért el, főként az energiahálózatok terén, a transzanatóliai gázvezeték zökkenőmentes működésének köszönhetően. Folytatódott a bolgár határt Isztambullal összekötő Halkali–Kapikule vasútvonal építése. Törökország bizonyos felkészültségi szintet ért el a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén, de a jelentéstételi időszakban összességében nem történt előrelépés. Az ország kritikus környezeti és éghajlati kihívásokkal néz szembe, mind az éghajlatváltozás mérséklésével, mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatban. Ambiciózusabb és jobban összehangolt környezet- és éghajlat-politika kidolgozására és végrehajtására van szükség. Törökországnak még fokoznia kell és végre kell hajtania az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodáshoz való hozzájárulását, és el kell végeznie az éghajlat-politikai vívmányokkal való összehangolást.

Ami az erőforrások, a mezőgazdaság és a kohézió témakörét illeti, Törökország a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén elért bizonyos felkészültségi szintet. A jelentési időszakban folytatódott a visszacsúszás, mivel Törökország agrárpolitikája egyre távolodik az EU közös agrárpolitikájának alapelveitől, és Törökország továbbra is korlátozta az EU-ból származó mezőgazdasági termékek behozatalát. Törökország az élelmiszeripari termékek EU-ba irányuló exportja tekintetében jelentős exportőr, és a jelentéstételi időszakban korlátozott haladást ért el az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növényegészségügyi politika területén. Az e területre vonatkozó uniós vívmányok teljes körű végrehajtása még jelentős további munkát igényel. Törökország mérsékelten felkészült a halászat területén, és továbbra is jó eredményeket ért el, különösen az új halászati törvény végrehajtása, az erőforrás-gazdálkodás és a flottaigazgatás, valamint a felügyelet és ellenőrzés terén. Törökország mérsékelten felkészült a regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása terén, és ismét tett némi előrelépést az IPA II alapok felhasználásának felgyorsítása terén. Törökország bizonyos felkészültségi szintet ért el a pénzügyi és költségvetési rendelkezések területén, de a jelentéstételi időszakban nem történt előrelépés.

Ami a külkapcsolatok témakörét illeti, Törökország mérsékelten felkészült a külkapcsolatok területén, és a jelentéstételi időszakban korlátozott haladást ért el, nevezetesen a közös vámtarifától való folyamatos eltérés miatt. Az EU általános vámkedvezmény-rendszerétől való eltérés továbbra is fennállt, ami sérti az EU és Törökország közötti vámuniót. Törökország hivatalos fejlesztési támogatása nagyrészt a saját területein folytatott, Szíriával kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott humanitárius támogatásra irányult. Törökország bizonyos szintű felkészültséget ért el a kül-, biztonság- és védelempolitika területén. Összességében Törökország külpolitikája továbbra is ellentétes az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) prioritásaival. Az, hogy Törökország nem igazodik az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez, különös aggodalomra ad okot a termékeknek – köztük a kettős felhasználású termékeknek – az EU és Törökország közötti vámunión belüli szabad forgalma miatt. Ez az uniós korlátozó intézkedések aláásásának kockázatával jár. A vámunió működésének fenntartásához a feleknek teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk a meglévő szabályokat, és tartózkodniuk kell a kölcsönös bizalom aláásásától.

Összességében számos területen további jelentős munkára van szükség a jogszabályok uniós vívmányokkal való harmonizációja terén. A végrehajtást és a jogérvényesítést minden területen jelentős mértékben javítani kell. A szabályozó hatóságok függetlenségének biztosítása és a közigazgatási kapacitás fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Törökország további haladást érhessen el.

2. melléklet A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtása

2021 volt a 2020. október 6-án elfogadott, a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtásának első teljes éve. A terv célja a szorosabb integráció, valamint a régió és az EU közötti társadalmi-gazdasági szakadék áthidalása, a Covid19 utáni zöld és digitális helyreállítás támogatása, valamint a Nyugat-Balkánnak az EU közös piacához való közelítése. Emellett megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy felvértezze a Nyugat-Balkánt az ukrajnai orosz háború következményeivel és az energiaválsággal szemben. A terv az uniós szakpolitikai prioritásoknak és válaszoknak megfelelő kiemelt beruházásokra és szakpolitikai kezdeményezésekre összpontosít. Támogatja a régión belüli és az EU-val való összeköttetést az energiaügy, a közlekedés és a digitális gazdaság terén. Támogatja a magánszektor és a humántőke fejlesztését, beleértve az innovációt is. Mindez egy 9 milliárd EUR összegű uniós vissza nem térítendő támogatásból és az akár 20 milliárd EUR összegű beruházás mozgósítását lehetővé tevő Nyugat-balkáni Garanciaeszközből álló csomagra épül.

E beruházásoknak a régió gazdaságára gyakorolt hatását várhatóan felerősítik a közös regionális piacra vonatkozó projekt és a gazdasági reformprogramok végrehajtása terén elért kézzelfogható eredmények, valamint a jogállamiság, az államháztartási gazdálkodás és a közigazgatási reform terén elért folyamatos előrehaladás.

A gazdaságélénkítési és beruházási terv prioritásainak végrehajtására az e területeken megvalósuló fokozott politikai szerepvállalás és szakpolitikai párbeszéd, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) keretében nyújtott célzottabb uniós pénzügyi támogatás révén kerül sor. Az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaságélénkítési és beruházási terv szintén megfelelő eszközöket biztosít a régió számára az orosz agresszió gazdasági hatásainak kezeléséhez, különösen az energetikai átállás előmozdítása és az energiaforrások nagyobb diverzifikációjának elősegítése révén.

A terv gyakorlati végrehajtása 2022 februárjában kezdődött meg azzal, hogy a nyugat-balkáni beruházási keret (WBIF) keretében összesen 1,3 milliárd EUR összegű beruházási támogatást fogadtak el 24, összesen 3,3 milliárd EUR beruházási értékű 6 kiemelt beruházási projekt finanszírozására. Ez kiegészíti a regionális energiahatékonysági programnak (REEP+) az elkövetkező években esedékes 100 millió EUR összegű feltöltését, az uniós épületkorszerűsítési program Nyugat-Balkánra történő kiterjesztése céljából. Ezen túlmenően a Bizottság egy hétéves időszakra szóló, 560 millió EUR összegű uniós hozzájárulást fogadott el az Albániára, Észak-Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára irányuló IPARD-programokhoz. Ezek a programok a gazdaságélénkítési és beruházási terv részeként támogatják az agrárvállalkozásokat és a mezőgazdasági üzemeket a zöld és digitális átállásban, valamint a fenntarthatóbb élelmiszer-termelési modellek megvalósításában. Az IPA III az összes nyugat-balkáni gazdasággal folytatott kétoldalú és regionális programok révén járul hozzá a gazdaságélénkítési és beruházási terv végrehajtásához.

A közlekedési összeköttetések egyrészt a közúti, vasúti és vízi közlekedéshez szükséges infrastruktúrának a transzeurópai hálózatok prioritásaival összhangban történő fejlesztésére, másrészt a meglévő infrastruktúra korszerűsítésére és környezetbarátabbá tételére összpontosítanak annak érdekében, hogy a zöld menetrenddel összhangban hozzájáruljanak az intelligens mobilitási megoldásokhoz. A prioritást a gazdaságélénkítési és beruházási terv 1., 2. és 3. kiemelt kezdeményezésén keresztül valósítják meg, amelyek az északi és a déli, illetve a keleti és a nyugati összeköttetésekre, valamint a part menti régiók összekapcsolására összpontosítanak.

A jelentéstételi időszakban folytatódott a munka valamennyi olyan beruházási projektre vonatkozóan, amelyeket az előző években az összeköttetés-fejlesztési program keretében fogadtak el, és számos projekt lezárult, nevezetesen a földközi-tengeri közúti folyosó, a keleti–kelet-mediterrán vasúti folyosó és két határhíd (Svilaj és Gradiska) tekintetében. A WBIF operatív testülete 13 új közlekedési infrastrukturális beruházási projekt finanszírozását is jóváhagyta, amelyek uniós finanszírozása meghaladja az 1 milliárd EUR-t.

A régió számára fontos mérföldkő volt az öt ágazati cselekvési terv (vasúti és közúti közlekedés, közúti közlekedésbiztonság, a közlekedés könnyítése, vízi közlekedés és multimodalitás), valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó fenntartható és intelligens mobilitási stratégia elfogadása, amelyeket a Közlekedési Közösségről szóló szerződés állandó titkárságával együttműködésben dolgoztak ki. A hat partner által jóváhagyott ötéves gördülő munkaterv kiegészítő tervezési eszközként szolgál azon reformintézkedések és infrastrukturális beruházások számára, amelyeket a régiónak az elkövetkező években prioritásként kell kezelnie.

A Bizottság – az EBB-vel és az EBRD-vel együttműködésben – mintegy 80 millió EUR összegű, a biztonságos és fenntartható közlekedés előmozdítását célzó programot dolgoz ki az intelligens és fenntartható mobilitási megoldások dekarbonizáció és digitalizáció révén történő támogatására. Támogatásban részesülnek például a vasúti átjárók biztonságának javítására, a kiválasztott határátkelőhelyek korszerűsítésére, a nagy kockázatú útszakaszok javítására, az intelligens közlekedési rendszerek megvalósítására és az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésére irányuló projektek, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a biológiai sokféleség védelméhez és a szennyezés csökkentéséhez kapcsolódó intézkedések.

Tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány idején a régióban sikeresnek bizonyultak a „zöld sávok”, jelenleg folyik az arra irányuló munka, hogy a zöld sávokat kísérleti projektként a Nyugat-Balkán és az EU között is bevezessék a közlekedést megkönnyítő intézkedések részeként. A gyakorlatban a zöld sávoknak köszönhetően rövidül a várakozási idő az átkelőhelyeken, egyszerűsödik az ellenőrzés, valamint csökkennek az alakiságok és a költségek. 2022. július 7-én egyetértési megállapodást írtak alá az Észak-Macedónia és Görögország közötti funkcionális zöld sáv létrehozásáról.

Folyamatban van továbbá a TEN-T hálózat nagyjavításával kapcsolatos munka a Nyugat-Balkánon, amely várhatóan 2022 végén fejeződik be, a törzshálózat és az átfogó közlekedési hálózatok jegyzékének aktualizálásával.

Ami az IPA 2021. évi kétoldalú és több országra kiterjedő programjai keretében tett pénzügyi kötelezettségvállalásokat illeti, összesen 350 millió EUR-t különítettek el a közlekedésre és az intelligens mobilitásra.

Az energetikai összeköttetéseket és átállást három kiemelt kezdeményezés támogatja, amelyek a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokkal, az energiahatékonyságra irányuló épületkorszerűsítési programmal, valamint a szénről való átállás megkönnyítésével kapcsolatosak. Az ukrajnai háborúval összefüggésben az energiabiztonság és az ellátás diverzifikálása is támogatásban részesül.

A jelentéstételi időszakban hat megújulóenergia-projektet hagytak jóvá a WBIF keretében történő finanszírozásra, ideértve az albániai Fierza vízerőmű rehabilitációját, három naperőműprojektet Észak-Macedóniában és Albániában, valamint egy intelligens fogyasztásmérési projektet a szerb villamosenergia-elosztó rendszerben. Finanszírozást különítettek el a transzbalkáni villamosenergia-folyosó egy szakaszának megépítésére is.

A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság előmozdítása, valamint a köz- és magánépületek mielőbbi eredményes korszerűsítésének támogatása érdekében a Bizottság 100 millió EUR-val töltötte fel a regionális energiahatékonysági programot, és 2022 végéig végrehajtási megállapodást ír alá az EBRD-vel és a KfW-vel. A WBIF operatív testülete 2022 áprilisában kedvező véleményt adott a főként energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektekre vonatkozó célzott garanciaeszköz 45 millió EUR összegű finanszírozásáról.

Az Energiaközösségről szóló szerződés értelmében 2022 végéig a Nyugat-Balkánnak el kell köteleznie magát a 2030-ig elérendő dekarbonizációs célok mellett. Ennek alapján olyan stratégiák kidolgozására kerül majd sor, amelyek biztosítják, hogy az említett célokat egyedi integrált energia- és éghajlat-politikai tervek révén érjék el. A szénről való átállás jelentős társadalmi-gazdasági kihívást jelent majd a régióban, mivel a terület nagy része nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól. A Bizottság ezért támogatja egy együttműködési platform létrehozását és működtetését az átalakulóban lévő nyugat-balkáni és ukrajnai széntermelő régiók számára, egy hasonló uniós kezdeményezés mintájára. Az uniós régiókkal már számos kétoldalú eszmecserére került sor, és továbbiakat is terveznek. A platform plenáris konferenciájára a tervek szerint 2022 végén kerül sor.

Az IPA 2021. évi programozása keretében tett pénzügyi kötelezettségvállalások tekintetében a Bizottság 114 millió EUR-t különített el tiszta energiával kapcsolatos projektekre regionális és kétoldalú szinten egyaránt.

A digitális átállás– technikai segítségnyújtás és beruházások révén – támogatja a régió digitális transzformációját. Ennek középpontjában a digitális szolgáltatási piac fejlődését elősegítő szabályozási reform, valamint az innovatív digitális megoldásokba és a digitális infrastruktúrába történő beruházások előmozdítása áll. Ez utóbbi tekintetében a prioritást a gazdaságélénkítési és beruházási terv 8. kiemelt területe, a digitális infrastruktúra támogatja.

Ami a jogi keret reformját illeti, a Bizottság évente szabályozási párbeszédet folytat a régióval a digitális politikáról, és támogatja az évenként megrendezett magas szintű nyugat-balkáni digitális csúcstalálkozókat. A hat gazdaság csatlakozott az internet jövőjéről szóló, 2022. április 28-i nyilatkozathoz 7 . A nyilatkozat, amelyet eddig több mint 60 nemzetközi partner írt alá, felvázolja a megbízható internet jövőképét és elveit. A régió teljes mértékben részt vesz az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének munkájában is. A Bizottság a Regionális Együttműködési Tanáccsal együtt fontos szerepet játszott a regionális barangolási megállapodás létrejöttében, amely 2021. július 1-jétől elindította a régióban a belföldi díjszabás szerinti barangolás rendszerét. A régió és az EU közötti barangolási díjak fokozatos csökkentésére vonatkozó ütemterv 2021-es kidolgozását követően jelenleg folynak a tárgyalások a Nyugat-Balkánnal és az uniós távközlési szolgáltatókkal e díjak önkéntes csökkentéséről; az első díjcsökkentés 2023-ban léphet életbe.

Ezzel párhuzamosan az EU ösztönzi az új digitális megoldások kifejlesztését a Nyugat-Balkán gazdaságának különböző területein, ideértve többek között a közlekedést, az energiaügyet, a logisztikát, a kormányzatot és a kereskedelmet. Az ilyen megoldásokat előmozdító fontos kezdeményezés az évente megrendezésre kerülő Balkathon, amely innovatív digitális átállási projekteket díjaz. Az EU hasonlóképpen támogatja a digitális készségek fejlesztését is a régió társadalmaiban. A digitális készséghiány értékelése mind a hat gazdaságban folyamatban van.

A WBIF számos megvalósíthatósági tanulmányt és beruházást támogat a digitális területen. 2022 februárjában elkészült a montenegrói széles sávú hálózat fejlesztésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, és két új projekt indult: egy beruházási támogatás Szerbiának a vidéki széles sávú hálózat kiépítéséhez, valamint egy technikai segítségnyújtási támogatás Albániának a kormányzati intézményi adatokra vonatkozó nagy teljesítményű számítástechnika létrehozásáról szóló megvalósíthatósági tanulmányhoz.

A kiberbiztonság továbbra is a gazdaságélénkítési és beruházási terv fontos eleme. Véglegesítették a régió kiberbiztonsági igényeinek felmérését, és számos technikai segítségnyújtási eseményre kerül sor a TAIEX-eszközön keresztül, amelyek javítják a kiberbiztonsági eseményekre való felkészültséget. E célból a Bizottság mérlegeli a további allokációk lehetőségét a különböző eszközei keretében.

A 2021. évi IPA kétoldalú és több országra kiterjedő programjai keretében a Bizottság összesen több mint 50 millió EUR-t különített el a digitális átállással kapcsolatos projektekre, ami várhatóan jelentős beruházásokat fog mozgósítani a nemzetközi pénzügyi intézmények részéről és magánforrásokból.

A gazdaságélénkítési és beruházási terv közlekedéssel, energiával és digitális gazdasággal kapcsolatos prioritásait a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend is támogatja 8 . Ez utóbbit a gazdaságélénkítési és beruházási tervvel együtt fogadták el, a Nyugat-Balkán vezetői pedig 2020 novemberében a zöld menetrendről szóló szófiai nyilatkozatban hagyták jóvá. Az ötpilléres menetrend egyrészt a régió szabályozási reformjára támaszkodik, hogy összhangba hozza azt az európai zöld megállapodás törekvéseivel, másrészt pedig a hulladék- és szennyvízgazdálkodással, az energetikai átállással és a fenntartható közlekedéssel kapcsolatos beruházásokra. A menetrend végrehajtását a gazdaságélénkítési és beruházási terv tíz kiemelt kezdeményezése közül az első hét segíti, amelyek a közlekedéssel, az energetikai átállással, valamint a hulladék- és szennyvízkezeléssel kapcsolatosak.

A jelentéstételi időszakban a régió a Regionális Együttműködési Tanács segítségével részletes cselekvési tervet dolgozott ki a menetrend végrehajtására, amelyet a nyugat-balkáni vezetők a 2021. októberi brdói csúcstalálkozón jóváhagytak. Bár a Regionális Együttműködési Tanács továbbra is kulcsszerepet játszik a zöld menetrend szerinti regionális kezdeményezések koordinálásában, a Bizottság az Osztrák Környezetvédelmi Ügynökséggel közösen egy 11 millió EUR összegű „EU4Green” elnevezésű regionális programot is végrehajtott, hogy segítse a régió minden egyes partnerét saját stratégiái és reformjai kidolgozásában. A programot 2022 elején indították el.

A WBIF 2022. februári beruházási csomagjában a Bizottság a zöld menetrendhez közvetlenül kapcsolódóan jóváhagyta a podgoricai és a szkopjei szennyvíztisztító telepre vonatkozó két projekt finanszírozását (az alábbiakban tárgyalt öt energetikai átállási projekten felül). Ezekkel a projektekkel elindul a gazdaságélénkítési és beruházási terv 7. kiemelt kezdeményezésének – hulladék- és szennyvízkezelés – végrehajtása.

Jelenleg folyik a zöld menetrend szempontjából releváns valamennyi tervezett és folyamatban lévő beavatkozás feltérképezése a régióban, valamint a végrehajtás nyomon követésére szolgáló eszköz kidolgozása. Folyamatban van a zöld infrastruktúrára, valamint a műanyagszennyezés és a tengeri hulladék megelőzésére vonatkozó regionális eszközök kidolgozása is. 2022 vége felé a partnerek felkérést kapnak arra, hogy az Energiaközösségen belül nyilatkozzanak dekarbonizációs céljaikról, majd ezt követően építsék be azokat nemzeti energia- és klímaterveikbe.

Ami az IPA III 2021. évi programozása szerinti pénzügyi kötelezettségvállalásokat illeti, összesen 165 millió EUR-t különítettek el a zöld menetrend kétoldalú és több országra kiterjedő projektek keretében történő végrehajtásának támogatására.

A magánszektor támogatása a gazdaságélénkítési és beruházási terv 9. kiemelt kezdeményezésén keresztül valósul meg, a kkv-k beindítását, innovációját és versenyképességét segítő garanciaeszköz révén történő célzott finanszírozásra összpontosítva. Hasonló támogatásban részesülnek a vidéki agrárvállalkozások is az IPARD-eszközön keresztül.

A magánszektor – és különösen az mkkv-k – fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése a nyugat-balkáni partnerekkel a gazdasági reformprogramok keretében évente tartott gazdaságpolitikai párbeszéd és az abból eredő gazdaságpolitikai ajánlások középpontjában áll. A jelentéstételi időszakban aktualizálták a folyamatot, hogy az jobban tükrözze a gazdaságélénkítési és beruházási terv prioritásait, valamint a Covid19-válságot követő kihívásokat és a közelmúlt geopolitikai eseményeinek hatását. A szakpolitikai párbeszéd az OECD által kiadott, a kkv-kra vonatkozó szakpolitikai indexet is figyelembe veszi, amelyet az EU finanszírozott 2022-ben.

A magánszektornak nyújtott – különösen az innováció előmozdítására, valamint a zöld és digitális kettős átállás megerősítésére irányuló – támogatás a Covid19 miatti gazdasági recesszió nyomán 2021–2022-ben kidolgozott célzott garanciarendszereken keresztül valósul meg. Az ilyen garanciákra két példa a „Growth4All” és a mezőgazdasági kockázatmegosztási eszköz. A Bizottság továbbá jóváhagyott egy 40 millió EUR összegű vegyesfinanszírozási csomagot a magánszektor innovatív projektjei számára olyan területeken, mint a zöld átállás és a társadalmi befogadás.

A Bizottság támogatja továbbá „a nyugat-balkáni hatok” kamarái beruházási fórumának (WB6 Chambers Investment Forum) működését, amelynek célja a régió gazdasági érdekeinek előmozdítása a Nyugat-Balkánon és azon kívül. Különösen az új regionális beszállítói fejlesztési programot finanszírozza, amelynek célja, hogy megkönnyítse a belföldi beszállítók számára a kapcsolatok/lehetőségek megteremtését.

Végezetül a Bizottság jelenleg dolgozik a Nyugat-balkáni Garanciaeszköz elindításának előkészítésén, a szélesebb körű Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA+) részeként. A Garanciaeszköz azoknak az intézményeknek a támogatására szolgál majd, amelyek a magánszektornak nyújtanak hiteleket a régióban a társadalmi–gazdasági fejlődés és az éghajlatváltozás területén. Ez az eszköz várhatóan akár 20 milliárd EUR összegű beruházást mozgósít majd a nyugat-balkáni régió gazdasági fejlődésének ösztönzése érdekében.

Ami az IPA 2021. évi programozását illeti, a Bizottság közel 148 millió EUR-t különített el a magánszektor – többek között az agrárvállalkozások – fejlesztésének támogatására a Nyugat-Balkánon.

A gazdaságélénkítési és beruházási terv támogatja továbbá a humántőke és az innováció fejlesztését a régióban, ideértve az ifjúságpolitikát, az oktatást és az innováció felkarolását. A 2021. július 8-i brdói miniszteri találkozón a régió foglalkoztatási és szociális miniszterei és képviselői nyilatkozatot hagytak jóvá, amelyben megerősítették, hogy gazdaságaik elkötelezettek a szociális jogok európai pillérének elvei és a gazdaságélénkítési és beruházási terv ifjúsági garanciára vonatkozó kiemelt kezdeményezésének végrehajtása mellett. A 2021. októberi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elindították az innováció, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területére vonatkozó átfogó nyugat-balkáni programot, a 2022. júniusi vezetői találkozó alkalmával pedig a felek számba vették a különböző, ifjúságra irányuló intézkedéseket.

Az ifjúsági garanciát 2014 óta hajtják végre az EU-ban, 2020 óta megerősített formában. Az immár a gazdaságélénkítési és beruházási terv kiemelt kezdeményezésének számító nyugat-balkáni ifjúsági garancia egy olyan aktivizálási program, amely biztosítja, hogy a nyugat-balkáni fiatalok a munkahelyük elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő bizonyos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak, illetve továbbképzésben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljenek. A programban az érdekelt felek széles köre vesz részt, ideértve az ifjúsági szervezeteket és a szociális partnereket is. A Bizottság a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és az Európai Képzési Alapítvánnyal együttműködésben technikai segítségnyújtási eszközt hozott létre, hogy támogassa a nyugat-balkáni partnereket e törekvésben. Az ifjúsági garancia potenciálisan fellendítheti a nyugat-balkáni gazdaságok állami foglalkoztatási szolgálatainak reformját, és csökkentheti a képzett munkaerő régióból való elvándorlását. Reformokra és kapacitásépítésre van szükség számos területen, az oktatástól és a szakképzéstől a foglalkoztatásig, a munkaügyi szolgáltatásokig és a szociális védelemig. Bosznia-Hercegovina kivételével (ahol a munka folyamatban van) már valamennyi nyugat-balkáni partner létrehozta az ifjúsági garancia koordinációs mechanizmusait, jelenleg dolgozzák ki a részletes végrehajtási terveket, és néhányan már megkezdték azok megvalósítását.

Ami az oktatás és a kultúra területét illeti, jelenleg zajlik az oktatási ágazat részletes diagnosztikája, és két ország (Szerbia és Észak-Macedónia) már csatlakozott az Erasmus+-hoz, míg a többi partner társulási folyamata folyamatban van. A régió immár teljeskörűen részt vesz a Kreatív Európa programban is, bár további erőfeszítéseket kell tennie az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel való jogharmonizáció érdekében. Az EU 2022-t az ifjúság európai évévé nyilvánította, és ez alkalomból a Nyugat-Balkán számos uniós rendezvényen és kezdeményezésben vesz részt, Tirana pedig központi szerepet kap azáltal, hogy 2022-ben Európa Ifjúsági Fővárosává választották.

Ami a szociális menetrendet illeti, elkészült a régió szociális védelmének alapos helyzetelemzése, és a következtetések beépültek a gazdasági és reformprogramokra vonatkozó szakpolitikai iránymutatásokba. Most zajlik a szociális gazdaságra vonatkozó 2021. évi uniós cselekvési terv kiigazítása, hogy azt párhuzamos tevékenységként a Nyugat-Balkánon is elindítsák. A régió öt partnere (Koszovó kivételével mindegyik ország) új romaintegrációs stratégiákat és cselekvési terveket is elfogadott a 2020–2030-as időszakra vonatkozó uniós kerethez való igazodás érdekében. A foglalkoztatásra és a szociális védelemre szakosodott SOCIEUX+ technikai segítségnyújtási eszköz 2022-től a Nyugat-Balkánon is rendelkezésre áll majd. Támogatni fogja a nemzeti, regionális és helyi szintű közintézményeket, és az uniós tagállamok szakértőivel folytatott eszmecserék révén megerősíti az intézményi és egyéni kapacitásokat.

Az e területen nyújtott uniós támogatás magában foglalja a Nyugat-Balkánnal az egészségügy terén folytatott szoros együttműködést – különösen a Covid19-világjárvánnyal és az oltóanyagok adományozásával összefüggésben (az uniós tagállamok mintegy 6,5 millió adagot adományoztak vagy értékesítettek tovább a régiónak) –, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) általi fokozott támogatást is. A régió továbbra is szorosan bekapcsolódik az EU Egészségbiztonsági Bizottságának és az ECDC-nek a munkájába, és hozzáfér a közösen beszerzett egészségügyi felszerelésekhez. Az EU az Egészségügyi Világszervezet segítségével egy, az egészségügyi válsághelyzetekkel szembeni reziliencia javítását célzó projektet finanszíroz a Nyugat-Balkánon, a WBIF keretében pedig új beruházási projektet fogadtak el a belgrádi Egyetemi Gyermekkórház bővítésére.

Az innovációs menetrend fő végrehajtási eszköze a Horizont Európa program, amelyhez immár mind a hat nyugat-balkáni partner társult. A régió hozzáféréssel rendelkezik a KTF szakpolitikai eszközhöz is, és az EU aktívan ösztönzi nyugat-balkáni partnereit az olyan uniós kutatási kezdeményezésekben való részvételre, mint a COST és az EUREKA. Szerbia és Montenegró intelligens szakosodási stratégiákat fogadott el, míg a többi partner uniós technikai segítséget kap azok véglegesítéséhez (Észak-Macedónia) vagy fejlesztéséhez (Albánia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina). A Nyugat-balkáni Gazdaságfejlesztési és Innovációs Alap eddig mintegy 50 projektnek nyújtott technikai segítséget a koncepcióigazolási rendszer keretében, és jelenleg folyamatban van egy új pályázati felhívás értékelése.

Végezetül, az EU teljeskörűen be kívánja vonni a Nyugat-Balkánt az új európai Bauhaus kezdeményezésbe, melynek célja, hogy előmozdítsa az innovációt, a fenntarthatóságot, a befogadást és az esztétikát az infrastrukturális és egyéb projekteken belül, különösen a zöld menetrend végrehajtásához kapcsolódóan. Az EU szándéka, hogy a kezdeményezés keretében évente odaítélni tervezett Bauhaus-díjat 2023-tól kiterjessze a Nyugat-Balkánra is.

Az IPA 2021. évi kétoldalú és több országra kiterjedő programjai keretében tett pénzügyi kötelezettségvállalások a humántőke-fejlesztés és innováció területén mintegy 62 millió EUR-t tesznek ki.

Ezt a hat prioritást alátámasztja – és hatásukat felerősíti – a régió azon kötelezettségvállalása (és az EU támogatása), hogy közös regionális piacot hozzanak létre a Nyugat-Balkánon 9 , amely a négy szabadságon alapul. Valamennyi félnek konstruktív szerepet kell játszania a regionális piacra vonatkozó kezdeményezés előmozdításában. A gazdaságélénkítési és beruházási terv sikere attól is függ, hogy valamennyi partner előrelép-e a jogállamisággal, az államháztartási gazdálkodással és a közberuházás-kezeléssel kapcsolatos bevált gyakorlatok bevezetése, valamint a professzionális és hatékony közigazgatás előmozdítása terén. Az e két szemponttal kapcsolatos előrehaladással e közlemény vonatkozó szakaszai foglalkoznak.

   

3. melléklet STATISZTIKAI ADATOK (2022. szeptember 1-jén)
Demográfia		Megjegyzés	Montenegró		Észak-Macedónia		Albánia		Szerbia		Törökország		Bosznia-  Hercegovina		Koszovó*				EU-27
			2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019		2020		2019		2020
Teljes népesség (ezer fő)			622 s	622 s	2 077 s	2 076 s	2 862 s	2 846 s	6 964 s	6 927 s	82 004 bs	83 155 s	3 492 ps	:	1 796 s		1 782 s		446 559 bs		447 485 s
A 15–64 évesek hányada a teljes népességben (%)			66,9 s	66,5 s	69,6 s	69,3 s	68,7 s	68,4 s	65,3 s	64,8 s	67,8 s	67,8 s	:	:	67,1 s		67,1 s		64,6 beps		64,3 eps
A természetes szaporodás (fogyás) arányszáma (1 000 lakosra vetítve)			1,0	–0,3	–0,3	–3,2	2,3	0,2	–5,3	–8,0	9,1 be	:	:	:	6,9		:		–1,1 bep		–2,5 ep
A férfiak születéskor várható élettartama (év)			74,0	73,2	74,7	72,2	77,6	75,2	73,4	71,6	76,4	:	:	:	:		:		78,5 bep		77,5 ep
A nők születéskor várható élettartama (év)			79,5	78,8	78,6	76,7	80,7	79,6	78,6	77,5	81,8	:	:	:	:		:		84,0 bep		83,2 ep
Munkaerőpiac		Megjegyzés	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019		2020		2019		2020
Aktivitási ráta a 20–64 évesek körében: a 20–64 éves népesség gazdaságilag aktív hányada (%)
Összesen		1)	71,8	67,2	71,5	70,5	75,9 ew	75,3 ew	72,9	72,5	62,2	58,7	59,0 w	62,3 bw	45,2 w		42,9 w		78,2		77,6
Férfiak		1)	79,2	74,6	83,4	82,5	84,4 ew	83,9 ew	80,1	79,9	83,3	79,8	71,3 w	75,4 bw	67,3 w		63,0 w		84,2		83,6
Nők		1)	64,4	59,9	59,3	58,2	67,6 ew	66,9 ew	65,6	65,2	41,1	37,5	46,9 w	49,1 bw	23,2 w		23,1 w		72,2		71,7
Foglalkoztatási ráta a 20–64 éves népesség körében (%)
Összesen		1)	60,8	55,2	59,2	59,1	67,1 ew	66,3 ew	65,2	65,9	53,8	51,0	49,7 w	52,5 bw	34,2 w		32,3 w		73,1		72,2
Férfiak		1)	67,5	61,7	69,7	68,9	74,7 ew	74,0 ew	72,1	72,9	73,2	70,1	61,6 w	64,9 bw	53,0 w		48,8 w		78,9		78,0
Nők		1)	54,2	48,8	48,4	49,0	59,7 ew	58,8 ew	58,2	58,9	34,4	32,0	38,0 w	40,0 bw	15,6 w		16,0 w		67,2		66,5
Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–24 évesek, a korosztály %-ában		1)	17,3	21,1	18,1	19,6	25,5 w	26,6 w	15,3	15,9	26,0	28,3	21,0 w	21,6 w	32,7 w		33,6 w		10,1		11,1

Munkaerőpiac (folyt.)

Megjegyzés

Montenegró

Észak-Macedónia

Albánia

Szerbia

Törökország

Bosznia-  Hercegovina

Koszovó*

EU-27

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15–29 évesek, a korosztály %-ában

1)

21,3

26,6

24,5

26,2

26,6 w

27,9 w

19,0

20,0

29,5

32,0

25,0 w

25,9 w

39,9 w

40,4 w

12,6

13,8

Foglalkoztatás a fő ágazatok szerint

Mezőgazdaság, erdészet és halászat (%)

1)

7,1 s

7,5 s

13,9 s

12,0 s

36,4 ew

36,1 ew

15,6 s

14,6 s

18,1 s

17,6 s

18,0 w

12,0 bw

5,2 w

4,8 w

4,3 s

4,3 s

Ipar (%)

1)

9,5 s

10,1 s

24,1 s

23,9 s

13,1 ew

13,4 ew

22,6 s

22,6 s

19,8 s

20,5 s

23,8 w

33,4 bw

15,1 w

16,3 w

18,1 s

18,2 s

Építőipar (%)

1)

9,9 s

8,3 s

7,0 s

6,9 s

7,0 ew

7,0 ew

4,8 s

5,4 s

5,5 s

5,7 s

7,9 w

9,4 bw

12,6 w

11,1 w

6,7 s

6,6 s

Szolgáltatások (%)

1)

73,1 s

73,5 s

55,0 s

57,1 s

43,5 ew

43,5 ew

56,9 s

57,5 s

56,6 s

56,2 s

50,3 w

45,3 bw

67,1 w

67,9 w

70,1 s

70,1 s

Közszektorbeli alkalmazottak az összes foglalkoztatott arányában, 20–64 évesek (%)

2) 3) 4) 1)

29,3 w

30,5 w

23,2 w

24,4 w

15,3 ew

15,5 ew

26,6 w

26,4 w

16,8 w

17,7 w

17,2 w

19,1 bw

27,6 w

28,7 w

:

:

Magánszektorbeli alkalmazottak az összes foglalkoztatott arányában, 20–64 évesek (%)

5) 4) 1)

66,5 w

65,6 w

76,8 w

75,6 w

84,7 ew

84,5 ew

73,4 w

73,6 w

83,2 w

82,3 w

82,8 w

80,9 bw

72,4 w

71,3 w

:

:

Munkanélküliségi ráta (a gazdaságilag aktív népesség %-ában)

Összesen

1)

15,2

17,9

17,3

16,4

11,5 ew

11,8 ew

10,5

9,1

13,7

13,2

15,9 w

15,9 bw

25,5 w

25,8 w

6,7

7,1

Férfiak

1)

14,7

17,5

16,5

16,7

11,6 ew

11,6 ew

10,0

8,8

12,4

12,4

13,8 w

14,2 bw

22,4 w

23,4 w

6,4

6,8

Nők

1)

15,7

18,4

18,4

15,9

11,4 ew

12,0 ew

11,2

9,5

16,5

14,9

19,0 w

18,6 bw

34,4 w

32,2 w

7,1

7,4

15–24 éves fiatalok

1)

25,2

36,0

35,6

35,7

27,2 ew

26,5 ew

27,5

26,6

25,2

25,1

33,8 w

36,6 bw

49,4 w

49,1 w

15,1

16,8

Tartós (> 12 hónap)

1)

12,0

13,4

12,4

12,4

7,3 ew

7,0 ew

5,5

4,5

3,2

3,3

12,1 w

11,9 bw

16,2 w

18,4 w

2,7

2,5

Átlagos havi nominálbérek és -keresetek (EUR)

6) 7) 8) 9)

515 sw

524 sw

410 sw

441 sw

430 sew

434 sew

645 sw

706 sw

427 sw

384 sw

471 sw

489 sw

477 sw

466 sw

:

:

Oktatás	Megjegyzés	Montenegró		Észak-Macedónia		Albánia		Szerbia		Törökország		Bosznia-  Hercegovina		Koszovó*		EU-27
		2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020
Korai iskolaelhagyók: a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkező, további oktatásban és képzésben nem részesülő 18–24 évesek százalékos aránya	1)	5,0	3,6	7,1	5,7	16,3 w	15,6 w	6,6	5,6	28,7	26,7	3,8 w	4,7 w	8,2 w	7,8 w	10,2	9,9
Az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában (%)		:	:	:	:	3,3 psw	3,3 sw	3,6 sw	3,5 sw	4,4	4,0 sw	4,0 sw	:	4,6 sw	4,6 sw	4,7 d	:
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves népesség körében	1)	4,8	:	8,1	6,1	:	:	7,5	6,4	38,0	34,4	:	5,8 bw	8,6 w	10,2 w	16,5	15,7
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves férfiak körében	1)	:	:	6,4	5,9	:	:	7,3	6,0	39,5	36,7	:	5,8 bw	7,7 w	9,1 w	19,0	18,5
A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves nők körében	1)	:	:	9,9	6,2	:	:	7,6	6,8	36,6	32,2	:	5,9 bw	9,6 w	11,5 w	13,8	12,9
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves népesség körében	1)	82,4	83,3	83,7	85,2	:	:	85,9	85,4	39,8	43,1	87,3 w	84,2 bw	78,9 w	78,8 w	66,6	66,8
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves férfiak körében	1)	85,3	85,7	87,6	89,0	:	:	88,1	87,5	41,7	45,3	89,9 w	86,1 bw	83,3 w	83,1 w	67,3	67,5
A középfokú vagy posztszekunder (nem felsőfokú) végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 20–24 éves nők körében	1)	79,3	80,6	79,4	81,1	:	:	83,7	83,2	37,9	40,8	84,1 w	82,3 bw	73,9 w	73,8 w	65,8	66,0
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves népesség körében	1)	36,8	38,4	35,7	39,7	31,3 ew	33,2 ew	33,5	33,0	31,4	33,1	22,5 w	28,4 bw	24,5 w	29,1 w	40,3	41,1
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves férfiak körében	1)	35,4	35,1	32,1	34,3	27,1 ew	26,7 ew	26,9	27,1	32,7	33,9	17,3 w	23,2 bw	22,5 w	28,1 w	35,1	36,0
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők százalékos aránya a 30–34 éves nők körében	1)	38,1	41,7	39,4	45,3	36,6 ew	40,0 ew	40,4	39,1	30,0	32,2	28,6 w	34,0 bw	26,8 w	30,3 w	45,6	46,2

Nemzeti számlák	Megjegyzés	Montenegró		Észak-Macedónia		Albánia		Szerbia		Törökország		Bosznia-  Hercegovina		Koszovó*		EU-27
		2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020
Bruttó hazai termék
Folyó árakon (milliárd EUR)		4 951	4 186	11 262	10 635 p	13 754	13 283 p	46 005	46 796	679 132	626 576	18 046	17 514	7 056	6 772	14 016 454	13 411 849
Per fő (EUR)		7 960	6 740	5 422 sw	5 122 psw	4 820	4 680 p	6 620	6 780	8 220	7 510	5 168 ps	:	3 930 s	3 800 s	31 300	29 920
Egy főre jutó vásárlóerő-egységben (PPS)		15 696	13 356	:	:	9 524	9 109 p	12 805	12 758	18 466	18 406	10 400	10 100	:	:	31 302	29 921
Egy főre jutó vásárlóerő-egységben (PPS), az uniós átlaghoz viszonyítva (EU-27 = 100)		50,1	44,6	38,1	:	30,4	30,4	40,9	42,6	59,0	61,5	32,5 s	33,0 s	:	:	100	100
Éves reál (volumen)változás az előző évhez képest (%)		4,1	–15,3	3,9	–6,1 p	2,1	–3,5 p	4,3	–0,9	0,9	1,8	2,8	–3,1	4,8	–5,3	1,8	–5,9
Bruttó hozzáadott érték a fő ágazatok szerint
Mezőgazdaság, erdészet és halászat (%)		7,9	9,1	9,4	9,8 p	21,0	22,0 p	7,2	7,6	7,1	7,5	6,6	7,0	9,0	8,9	1,8	1,8
Ipar (%)		11,9	13,5	20,8	19,7 p	13,8	12,6 p	24,0	23,4	24,2	25,6	23,1	23,0	23,4	24,1	19,9	19,5
Építőipar (%)		7,9	7,3	6,5	6,2 p	9,8	10,3 p	6,9	6,5	6,0	5,9	5,0	5,4	10,1	9,3	5,4	5,6
Szolgáltatások (%)		72,2 s	70,0 s	63,4 s	64,1 ps	55,4 s	55,2 ps	61,9 s	62,4 s	62,8 s	60,9 s	65,3 s	64,5 s	57,5 s	57,7 s	72,9 s	73,0 s
Fizetési mérleg	Megjegyzés	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) (millió EUR)	27)	345,0 s	467,5 w	363,3 w	154,7 w	1 037,1 s	893,6 w	3 551,1 w	2 938,5 w	5 639,8 s	4 009,8 s	277,8 w	296,8 w	188,4 w	286,6 w	–51 947,3 s	77 731,3 s
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) (a GDP %-ában)	27)	6,97 s	11,17 sw	3,23 s	1,44 sw	7,54 s	6,84 sw	7,72 s	6,28 sw	0,83 s	0,64 s	1,54 sw	1,70 sw	2,67 s	4,23 sw	–0,37 s	0,58 s
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) az EU-27 viszonylatában (millió EUR)	15) 28) 29)	40,0 s	92,9 w	193,0 s	11,0 w	610,3 s	507,0 w	2 186,0 s	1 932,4 w	–289,2 s	–12,3 w	135,4 w	207,7 w	152,5 s	135,6 w	22 301,9 s	–117 798,9 s
Nettó (beáramló – kiáramló) közvetlen külföldi befektetés (FDI) az EU-27 viszonylatában (a GDP %-ában)	30) 29)	0,81 s	2,22 sw	1,71 s	0,10 sw	4,44 s	3,88 sw	4,75 s	4,13 sw	–0,04 s	0,00 sw	0,75 sw	1,19 sw	2,16 s	2,00 sw	0,16 s	–0,88 s
Kivándorlók általi hazautalások a GPD %-ában		4,83 s	6,26 s	1,74 s	2,66 ps	5,11 s	5,07 ps	5,83 s	4,81 s	0,02 s	0,02 s	8,54 s	7,36 s	12,07 s	14,47 s	0,15 s	0,14 s

Áruk külkereskedelme

Megjegyzés

Montenegró

Észak-Macedónia

Albánia

Szerbia

Törökország

Bosznia-  Hercegovina

Koszovó*

EU-27

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

Az EU-27-be irányuló export hányada az összes kivitel értékében (%)

37,0 s

37,7 s

78,5 s

77,5 s

76,4 s

74,7 s

66,3 s

66,2 s

42,2 s

41,1 s

72,3 s

72,4 s

33,2 s

34,5 s

:

:

Az EU-27-ből származó import hányada az összes behozatal értékében (%)

47,0 s

44,2 s

50,8 s

46,3 s

57,7 s

57,9 s

54,7 s

55,7 s

31,6 s

33,1 s

61,1 s

60,8 s

49,1 s

45,8 s

:

:

Kereskedelmi egyenleg (millió EUR)

–2 185

–1 739

–2 040

–1 818

–2 843

–2 670

–5 356

–4 981

–27 836

–42 293

–4 093

–3 254

–3 114

–2 822

191,129

215,751

Áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelme a GDP arányában

Behozatal (a GDP %-ában)

65,0

61,0

76,2

71,9 p

45,0

37,2 p

60,9

56,5

30,0

32,5

55,2

48,5

56,4

53,9

45,9

42,9

Kivitel (a GDP %-ában)

43,8

26,0

62,4

58,9 p

31,3

22,7 p

51,0

48,2

32,6

28,7

40,6

34,5

29,3

21,7

49,3

46,6

Államháztartás

Megjegyzés

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

Államháztartási többlet (+) / hiány (–) (%)

–2,0 w

–10,7 ew

–2,0 w

–8,1 w

–1,9 w

–6,8 w

–0,2 ew

–8,0 w

–4,4 w

–4,7 w

1,9 w

–5,3 w

–0,5 w

–5,2 w

–0,6

–6,8

Bruttó államadósság (%)

10)

76,5 w

103,1 w

40,7 w

51,2 w

63,3 w

72,7 w

52,9 ew

57,7 w

32,7 w

39,8 w

32,7 w

36,6 w

17,5 w

21,8 w

77,5

90,0

Pénzügyi mutatók

Megjegyzés

Montenegró

Észak-Macedónia

Albánia

Szerbia

Törökország

Bosznia-  Hercegovina

Koszovó*

EU-27

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

2019

2020

A fogyasztói árak éves változása (%)

11)

0,5 w

–0,8 w

0,7 d

1,2 d

1,7 w

2,2 w

1,9 d

1,8 d

15,2 d

12,3 d

0,6 w

–1,1 w

2,7 w

0,2 w

1,4

0,7

A magánszektor összevont adósságállománya a GDP arányában (%)

12) 13)

:

:

:

:

:

:

:

:

3,3 w

10,3 w

3,8 w

–1,2 w

:

:

:

:

Teljes külső adósságállomány a GDP arányában (%)

14) 15) 16)

169,0 sw

224,1 sw

72,4 s

80,3 ps

59,9 s

64,3 ps

61,4 sw

65,8 sw

54,8 sw

60,5 sw

63,6 sw

64,9 sw

31,2 sw

37,2 sw

:

:

Teljes devizaadósság-állomány a GDP arányában (%)

17)

15 w

17 w

:

:

60 w

66 w

:

:

:

:

:

:

:

:

:

:

Hitelkamatláb (egy év), évente (%)

18) 19) 20) 21) 22)

6,01 w

5,84 w

2,75 w

2,00 w

6,27 w

6,10 w

3,50 w

1,90 w

15,84 w

16,46 w

3,29 w

3,05 w

6,51 w

6,21 w

:

:

Betéti kamatláb (egy év), évente (%)

18) 19) 23) 24) 25) 26)

0,40 w

0,40 w

0,15 w

0,15 w

0,49 w

0,40 w

1,00 w

0,10 w

14,56 w

13,51 w

0,06 w

0,07 w

1,46 w

1,49 w

:

:

A tartalékeszközök értéke (ideértve az aranyat is) (millió EUR)

19) 15) 16)

1 366,8 w

1 738,5 w

3 262,6 w

3 359,9 w

3 359,6 w

3 942,4 w

13 378,5 w

13 491,7 w

94 413,6 w

81 664,3 w

6 441,1 w

7 091,0 w

863,7 w

900,8 w

:

:

Nemzetközi tartalékok – importhónap-egyenérték

19) 15) 16)

5,1 sw

8,2 sw

4,6 sw

5,3 sw

6,5 sw

9,6 sw

5,7 sw

6,1 sw

5,6 sw

4,9 sw

7,8 sw

10,0 sw

2,6 sw

3,0 sw

:

:

Üzleti környezet	Megjegyzés	Montenegró		Észak-Macedónia		Albánia		Szerbia		Törökország		Bosznia-  Hercegovina		Koszovó*		EU-27
		2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020
Ipari termelési index (2015 = 100)	31)	106,7	105,6	113,2	102,4	95,5 w	89,5 w	111,3	111,0	113,6	115,4	103,5	96,7	:	:	106,2	98,5
Infrastruktúra	Megjegyzés	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020
A vasúti hálózat sűrűsége (az ezer km²-re jutó működő vonalak száma)	32) 33)	18,0 s	:	26,9 s	26,9 s	5,9 sw	7,8 sw	48,5 sw	43,2 sw	13,3 s	13,3 s	19,9 sw	19,9 sw	30,5 sw	30,5 sw	:	:
Autópályák hossza (kilométer)		z	z	335	335	z	22	928 w	928	3 060	3 523	208	218	137 w	137 w	:	:
Energia	Megjegyzés	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020	2019	2020
Nettó energiabehozatal a GDP arányában		4 s	3 s	7 s	5 ps	2 s	2 ps	5 s	3 s	1 s	1 s	5 s	3 s	6 s	4 s	2,6 s	1,6 s

Forrás: Eurostat és a nyugat-balkáni, valamint a törökországi statisztikai hivatalok

	: = nem áll rendelkezésre
	b = idősortörés
	d = eltérő meghatározás
	e = becsült érték
	p = ideiglenes
	s = Eurostat-becslés
	w = a nemzeti statisztikai hivatal által és annak felelőssége mellett szolgáltatott, változatlan formában közzétett adatok, amelyek minőségét és az uniós statisztikai módszertannak való megfelelését semmilyen bizonyíték nem támasztja alá
	z = tárgytalan, ezért 0-val egyenlő
	* = Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
	Lábjegyzetek:
1)	Bosznia-Hercegovina: 2020. január óta Bosznia-Hercegovinában a munkaerő-felmérést az év során folyamatosan végzik, negyedéves adatok közzétételével. 2020-tól az öt évre lebontott korcsoportok és nem szerinti népességbecslések szerinti súlyozási eljárást is elvégzik.
2)	Montenegró: az adatok a közszektorbeli foglalkoztatottak számának az alkalmazottak teljes számához viszonyított arányára vonatkoznak.
3)	Észak-Macedónia: a közszektorban szerepelnek a következő adatok is: egyéb (vegyes, kollektív, állami, meghatározatlan).
4)	Bosznia-Hercegovina: közszektor alatt a NACE Rev. 2 O, P és Q nemzetgazdasági ága, magánszektor alatt a NACE többi nemzetgazdasági ága értendő.
5)	Montenegró: idősortörés, mivel korábban csak a foglalkoztatottak válaszoltak erre a kérdésre; 2018 óta minden munkavállaló válaszol erre a kérdésre.
6)	Albánia: információforrás: Adóügyi Főigazgatóság, társadalombiztosítási járulékfizetők; az INSTAT számításai.
7)	Törökország: forrás: felmérés a jövedelmi viszonyokról és az életkörülményekről.
8)	Bosznia-Hercegovina: nettó kereset.
9)	Koszovó: a bérekre vonatkozó 2012–2019-es adatokat felülvizsgálták.
10)	Bosznia-Hercegovina: év vége (december 31.).
11)	Bosznia-Hercegovina: fogyasztóiár-infláció.
12)	Törökország: az adatok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra és a hitelekre vonatkoznak.
13)	Bosznia-Hercegovina: monetáris pénzügyi intézmények adatai.
14)	Szerbia: a Szerb Köztársaság hivatalos külső adósságállománya.
15)	Törökország: az euróra történő átváltáshoz használt éves átváltási árfolyam átlaga.
16)	Bosznia-Hercegovina: az IMF Fizetésimérleg-kézikönyvének hatodik kiadása alapján.
17)	Albánia: külső adósságállomány (beleértve a közvetlen külföldi befektetéseket).
18)	Montenegró: súlyozott átlagos effektív kamatláb, fennmaradó összegek, éves.
19)	Észak-Macedónia: év vége (december 31.).
20)	Albánia: az új, 12 hónap futamidejű kölcsönökre az adott hónapban alkalmazott súlyozott átlagos kamatláb, 12 hónapos futamidő esetén.
21)	Bosznia-Hercegovina: a nem pénzügyi vállalatoknak nemzeti valutában nyújtott rövid lejáratú hitelek kamatlábai (súlyozott átlag).
22)	Bosznia-Hercegovina: az adatokat néhány bank korrekciója miatt felülvizsgálták.
23)	Albánia: a betéti kamatláb az újonnan elfogadott betétekre alkalmazott átlagos súlyozott kamatlábat jelenti az adott hónapban, 12 hónapos futamidővel.
24)	Törökország: havi adatok átlaga. Egynapos betéti rendelkezésre állás.
25)	Bosznia-Hercegovina: a háztartások nemzeti valutában tartott látra szóló betéteinek kamatlábai (súlyozott átlag).
26)	Bosznia-Hercegovina: 2018. decemberi adatok.
27)	Bosznia-Hercegovina: az IMF Fizetésimérleg-kézikönyve alapján, „eszköz-forrás” megközelítés.
28)	Törökország: a BPM6 alapján.
29)	Bosznia-Hercegovina: az IMF Fizetésimérleg-kézikönyvének hatodik kiadása és a közvetlen külföldi befektetések OECD referencia-definíciója (4. kiadás) alapján.
30)	Törökország: az euróra történő átváltáshoz használt éves átváltási árfolyam átlaga. A BPM6 alapján.
31)	Albánia: B_D tevékenység.
32)	Szerbia: az adott év december 31-i adatok, kivéve 2021 tekintetében, ahol az adatok 2021. január 1-jére vonatkoznak. Az adatokat a Köztársasági Geodéziai Hatóság nyújtotta be.
33)	Bosznia-Hercegovina: a szárazföldi vizek becsült területe 210 km².

Mutatók 10	Harmadik felek mutatói a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban fennálló demokrácia, jó kormányzás és jogállamiság helyzetére vonatkozóan 11
	Albánia	Bosznia-Hercegovina	Koszovó	Észak-Macedónia	Montenegró	Szerbia	Törökország
Nations in Transit 2022 – demokráciára vonatkozó pontszámok, Freedom House https://freedomhouse.org/countries/nations-transit/scores	Teljes pontszám: 46/100 (2021: 46/100) Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer (2021: átmeneti vagy hibrid rendszer)	Teljes pontszám: 38/100 (2021: 39/100) Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer (2021: átmeneti vagy hibrid rendszer)	Teljes pontszám: 38/100 (2021: 36/100) Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer (2021: átmeneti vagy hibrid rendszer)	Teljes pontszám: 47/100 (2021: 47/100) Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer (2021: átmeneti vagy hibrid rendszer)	Teljes pontszám: 47/100 (2021: 47/100) Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer (2021: átmeneti vagy hibrid rendszer)	Teljes pontszám: 46/100 (2021: 48/100) Állapot: átmeneti vagy hibrid rendszer (2021: átmeneti vagy hibrid rendszer)	n. a.
Freedom in the World 2022 - a szabadság globális szintjére vonatkozó pontszámok, Freedom House https://freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores	Teljes pontszám: 67/100 (2021: 66/100) Állapot: részben szabad (2021: részben szabad)	Teljes pontszám: 53/100 (2021: 53/100) Állapot: részben szabad (2021: részben szabad)	Teljes pontszám: 56/100 (2021: 54/100) Állapot: részben szabad (2021: részben szabad)	Teljes pontszám: 67/100 (2021: 66/100) Állapot: részben szabad (2021: részben szabad)	Teljes pontszám: 67/100 (2021: 63/100) Állapot: részben szabad (2021: részben szabad)	Teljes pontszám: 62/100 (2021: 64/100) Állapot: részben szabad (2021: részben szabad)	Teljes pontszám: 32/100 (2021: 32/100) Állapot: nem szabad (2021: nem szabad)
2021. évi demokrácia-mutató – The Economist Intelligence Unit https://www.eiu.com/n/campaigns/democracy-index-2021/	Összesített pontszám: 6,11/10 (2020: 6,08/10) Ranghely: 68/167 (2020: 71/167) Rendszer típusa: hibás demokrácia (2020: hibás demokrácia)	Összesített pontszám: 5,04/10 (2020: 4,84/10) Ranghely: 95/167 (2020: 101/167) Rendszer típusa: hibrid rendszer (2020: hibrid rendszer)	n. a.	Összesített pontszám: 6,03/10 (2020: 5,89/10) Ranghely: 73/167 (2020: 78/167) Rendszer típusa: hibás demokrácia (2020: hibrid rendszer)	Összesített pontszám: 6,02/10 (2020: 5,77/10) Ranghely: 74/167 (2020: 81/167) Rendszer típusa: hibás demokrácia (2020: hibrid rendszer)	Összesített pontszám: 6,36/10 (2020: 6,22/10) Ranghely: 63/167 (2020: 66/167) Rendszer típusa: hibás demokrácia (2020: hibás demokrácia)	Összesített pontszám: 4,35/10 (2020: 4,48/10) Ranghely: 103/167 (2020: 104/167) Rendszer típusa: hibrid rendszer (2020: hibrid rendszer)
2022. évi sajtószabadság-index – Riporterek Határok Nélkül https://rsf.org/en/index	Globális pontszám: 56,41/100 (2021: 69,41/100) Ranghely: 103/180 (2021: 83/180)	Globális pontszám: 65,64/100 (2021: 71,66/100) Ranghely: 67/180 (2021: 58/180)	Globális pontszám: 67,00/100 (2021: 69,68/100) Ranghely: 61/180 (2021: 78/180)	Globális pontszám: 68,44/100 (2021: 68,33/100) Ranghely: 57/180 (2021: 90/180)	Globális pontszám: 66,54/100 (2021: 65,67/100) Ranghely: 63/180 (2021: 104/180)	Globális pontszám: 61,51/100 (2021: 67,97/100) Ranghely: 79/180 (2021: 93/180)	Globális pontszám: 41,25/100 (2021: 50,21/100) Ranghely: 149/180 (2021: 153/180)
2021. évi jogállamisági index – World Justice Project https://worldjusticeproject.org/rule-of-law-index/global/2021	Összesített pontszám: 0,49/1 (2020: 0,50/1) Globális ranghely: 83/139 (2020: 78/128)	Összesített pontszám: 0,52/1 (2020: 0,52/1) Globális ranghely: 72/139 (2020: 64/128)	Összesített pontszám: 0,55/1 (2020: 0,54/1) Globális ranghely: 60/139 (2020: 54/128)	Összesített pontszám: 0,53/1 (2020: 0,53/1) Globális ranghely: 64/139 (2020: 58/128)	n. a.	Összesített pontszám: 0,49/1 (2020: 0,50/1) Globális ranghely: 81/139 (2020: 75/128)	Összesített pontszám: 0,42/1 (2020: 0,43/1) Globális ranghely: 117/139 (2020: 107/128)
2021. évi globális kormányzati mutatók – Jogállamiság, Világbank-csoport http://info.worldbank.org/governance/wgi/	Percentilis-alapú ranghely: 43,75/100 (2020: 40,87/100)	Percentilis-alapú ranghely: 42,79/100 (2020: 42,79/100)	Percentilis-alapú ranghely: 43,27/100 (2020: 39,42/100)	Percentilis-alapú ranghely: 52,40/100 (2020: 51,92/100)	Percentilis-alapú ranghely: 52,88/100 (2020: 54,33/100)	Percentilis-alapú ranghely: 50,96/100 (2020: 51,44/100	Percentilis-alapú ranghely: 36,54/100 (2020: 38,46/100)
2021. évi globális kormányzati mutatók – Kormányzási hatékonyság, Világbank-csoport http://info.worldbank.org/governance/wgi/	Percentilis-alapú ranghely: 53,37/100 (2020: 48,08/100	Percentilis-alapú ranghely: 13,46/100 (2020: 12,98/100)	Percentilis-alapú ranghely: 42,79/100 (2020: 39,90/100)	Percentilis-alapú ranghely: 50,00/100 (2020: 55,29/100)	Percentilis-alapú ranghely: 53,85/100 (2020: 50,96/100)	Percentilis-alapú ranghely: 55,77/100 (2020: 52,88/100)	Percentilis-alapú ranghely: 49,52/100 (2020: 47,60/100)
2021. évi globális kormányzati mutatók – A korrupció ellenőrzése, Világbank-csoport http://info.worldbank.org/governance/wgi/	Percentilis-alapú ranghely: 31,73/100 (2020: 31,73/100)	Percentilis-alapú ranghely: 28,85/100 (2020: 28,37/100)	Percentilis-alapú ranghely: 44,71/100 (2020: 37,02/100)	Percentilis-alapú ranghely: 43,27/100 (2020: 34,62/100)	Percentilis-alapú ranghely: 54,33/100 (2020: 55,77/100)	Percentilis-alapú ranghely: 36,06/100 (2020: 38,46/100)	Percentilis-alapú ranghely: 40,38/100 (2020: 43,27/100)
2021. évi korrupcióérzékelési index – Transparency International https://www.transparency.org/en/cpi/2021	Pontszám: 35/100 (2020: 36/100) Ranghely: 110/180 (2020: 104/180)	Pontszám: 35/100 (2020: 35/100) Ranghely: 110/180 (2020: 111/180)	Pontszám: 39/100 (2020: 36/100) Ranghely: 87/180 (2020: 104/180)	Pontszám: 39/100 (2020: 35/100) Ranghely: 87/180 (2020: 111/180)	Pontszám: 46/100 (2020: 45/100) Ranghely: 64/180 (2020: 67/180)	Pontszám: 38/100 (2020: 38/100) Ranghely: 96/180 (2020: 94/180)	Pontszám: 38/100 (2020: 40/100) Ranghely: 96/180 (2020: 86/180)