EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.8.20.

COM(2021) 486 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 2019. és 2020. évi tevékenységéről

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 2007-ben jött létre, hogy támogatást biztosítson azoknak a munkavállalóknak, akik a globalizáció és a kereskedelem szerkezetében bekövetkezett változások következtében elvesztik az állásukat. Az alapot a későbbiekben úgy alakították át, hogy azoknak is támogatást nyújtson, akiket a globális gazdasági vagy pénzügyi válság miatt bocsátottak el.

Az alap célja a globalizáció előnyeinek jobb elosztása azáltal, hogy azon elbocsátott munkavállalók számára, akiknek nehézséget okoz az átállás, segítséget nyújt készségeiket a munkaerőpiaci igényekhez igazítani, valamint új állást találni. Az EGAA a magas ifjúsági munkanélküliség által sújtott régiókban támogatást biztosít a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) számára.

Az EGAA az EGAA-támogatás iránti kérelmet benyújtó tagállamok által javasolt intézkedések költségeinek legfeljebb 60 %-át társfinanszírozza. Az intézkedések személyre szabott álláskeresési segítségnyújtást és útmutatást, számos személyre szabott képzési és továbbképzési lehetőséget, vállalkozásindítási és vállalkozásösztönző támogatásokat, valamint ideiglenes pénzügyi ösztönzőket és juttatásokat foglalnak magukban.

E jelentés az EGAA 2019. és 2020. évi tevékenységeit és eredményeit tekinti át.

Ø Ez alatt az időszak alatt hat tagállam nyolc kérelmet nyújtott be, amelyek közül egyet később visszavontak. A nyolc kérelem összesen 34,6 millió EUR-ra (nemzeti és EGAA-hozzájárulás) vonatkozott, amelyek 10 505 munkavállalót és 330 nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalt céloztak. A legtöbb munkavállaló a légi szállítási ágazatban dolgozott, ezt követte a raktározás és a szállítást kiegészítő tevékenységek, valamint a gépjárműgyártás.

Ø Az Európai Parlament és a Tanács egy határozatot 1 fogadott el az EGAA-támogatás igénybevételére, összesen 2 millió EUR összegben, 500 kedvezményezett támogatására.

Ø A tagállamok 16, 2016 és 2018 között elfogadott EGAA-kérelemről számoltak be. Az eredmények azt mutatták, hogy az intézkedésekben részt vevő munkavállalók átlagosan 56 %-a talált új állást a végrehajtási időszak végére. Különösen magas visszailleszkedési arányok voltak megfigyelhetők a következő esetekben: Microsoft (Finnország) 92 %, Retail (Finnország) 84 %, Financial service activities (Hollandia) 78 % és Norte Centro Lisboa wearing apparel (Portugália) 77 %.

2020 végén politikai megállapodás született a 2021–2027-es időszakra vonatkozó EGAA-rendeletről. A rendelet 2021 tavaszán lépett hatályba. 2 A rendelet kiterjeszti az Alap felhasználását, hogy hatékonyabban tudjon beavatkozni annak érdekében, hogy még több, a munkáját elvesztett munkavállalót támogathasson. Az EGAA nem csak a globalizáció és a globális pénzügyi és gazdasági válság, hanem egyéb okok, pl. az automatizáció, a digitalizáció vagy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás hatására a kereskedelemben bekövetkezett jelentősebb strukturális változások esetében is támogatást fog nyújtani a munkavállalóknak. Ez figyelembe veszi a munka változó világának új kihívásait.

TARTALOMJEGYZÉK    

1. Bevezetés    

2. AZ EGAA 2019. és 2020. évi tevékenységeinek elemzése    

2.1. Benyújtott kérelmek    

2.1.1. A benyújtott kérelmek az elbocsátások oka és a beavatkozási kritériumok szerint    

2.1.2. A benyújtott kérelmek ágazatok szerint (NACE Rev 2.)    

2.1.3. A benyújtott kérelmek a támogatásra jogosult kedvezményezettek száma szerint    

2.1.4. A benyújtott kérelmek az igényelt összeg szerint    

2.1.5. A benyújtott kérelmek az egy kedvezményezettre jutó összeg szerint    

2.2. Az elfogadott határozatok és a megítélt hozzájárulások    

2.2.1. Az EGAA által támogatott intézkedések    

2.2.2. Az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg    

2.3. Jóvá nem hagyott kérelmek    

2.4. Az EGAA eredményei    

2.4.1. A 2019-ben és 2020-ban bejelentett eredmények összefoglalása    

2.4.2. A támogatott kedvezményezettek munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésének aránya    

2.4.3. A 2019-ben és 2020-ban benyújtott zárójelentések minőségi értékelése    

2.5. Pénzügyi végrehajtás    

2.5.1. EGAA-hozzájárulások    

2.5.2. Technikai segítségnyújtás    

2.5.3. Bejelentett szabálytalanságok    

2.5.4. Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása    

2.6. A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek    

2.6.1. Információnyújtás és nyilvánosság: Internetes weboldal    

2.6.2. A tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók    

2.6.3. Elektronikus adatcsererendszer (SFC2014)    

2.6.4. A 2014 és 2020 közötti EGAA-ra vonatkozó utólagos értékelés    

3. EGAA-rendelet, 2021–2027    

1. Bevezetés

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapon (a továbbiakban: EGAA) 3 keresztül az EU demonstrálja a globalizáció vagy a globális gazdasági és pénzügyi válság következtében a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalók és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók iránti szolidaritását, valamint támogatást nyújt nekik.

Az elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében az EGAA társfinanszírozza a tagállamok által végrehajtott aktív munkaerőpiaci intézkedéseket. Az EGAA kiegészíti a nemzeti intézkedéseket a fent említett okokból hirtelen bekövetkezett csoportos létszámcsökkentések esetében, azáltal, hogy személyre szabottabb és célzottabb megközelítést alkalmaz a legkiszolgáltatottabb elbocsátott munkavállalók javára.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 19. cikkével összhangban a Bizottság e jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készíti, és az az EGAA előző két évben végzett tevékenységeinek mennyiségi és minőségi értékelését tartalmazza.

A jelentés az EGAA által elért eredményeket mutatja be, és elsősorban a következőkre vonatkozó információkat foglalja magában:

·benyújtott kérelmek;

·elfogadott határozatok;

·finanszírozott tevékenységek, beleértve ezeknek az egyéb uniós eszközökből – különösen az Európai Szociális Alapból (ESZA) – támogatott tevékenységeket kiegészítő jellegét;

·a kedvezményezettek munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésének tagállamonkénti arányáról szóló statisztika;

·a pénzügyi hozzájárulások lezárása; valamint

·a támogathatóság hiánya miatt elutasított kérelmek.

A jelentés a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó utólagos értékelést alátámasztó tanulmány főbb megállapításainak, valamint a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó felülvizsgált EGAA-rendelet főbb jellemzőinek bemutatásával zárul.

2. AZ EGAA 2019. és 2020. évi tevékenységeinek elemzése

2.1. Benyújtott kérelmek

2019-ben és 2020-ban nyolc kérelem érkezett a Bizottsághoz a következő hat tagállamtól 5 : Belgium, Spanyolország, Észtország, Németország, Hollandia és Finnország. A nyolc kérelem összesen 34,6 millió EUR-ra (nemzeti és EGAA-hozzájárulás) vonatkozott, amelyek 10 505 munkavállalót és 330 nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalt céloztak. E tagállamok mindegyike korábban is igényelt EGAA-támogatást. A kérelmek részleteit a lenti 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: A 2019-ben és 2020-ban benyújtott kérelmek

E nyolc kérelem közül a tagállamok ötöt 2020 legvégén, a tagállamok gazdaságára jelentős hatás gyakorló Covid19-járványt követően nyújtottak be. Négy tagállam (Észtország, Belgium, Finnország és Hollandia) 6 a Covid19-járvány által különösen érintett három ágazatban történt elbocsátásokkal kapcsolatban nyújtott be kérelmet: légi szállítás és idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységek. Spanyolország emellett kérelmet nyújtott be a kereskedelemhez kapcsolódó globalizáció kritériuma alapján (EGF/2020/006 ES/Cataluña automotive), azonban 2021. május 4-én visszavonta kérelmét, így az nem szerepel a következő elemzésben.

2.1.1. A benyújtott kérelmek az elbocsátások oka és a beavatkozási kritériumok szerint

A hét 2019-es és 2020-as kérelem az 1309/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik, amely a következő okokból történő elbocsátásokra vonatkozik:

vA világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentősebb strukturális változások

A kereskedelmi kritérium keretében három kérelmet nyújtottak be, amelyek közül egyet (EGF/2020/001 ES/Galicia shipbuilding ancilliary sectors) rendkívüli körülmények indokoltak 7 .

vA gazdasági világválság hatásai

Négy kérelmet a gazdasági világválság hatásai miatt nyújtottak be, közülük egyet (EGF/2020/002 EE/Estonian tourism industry) rendkívüli körülményekkel indokoltak  8 .

2.1.2. A benyújtott kérelmek ágazatok szerint (NACE Rev 2.) 9

A benyújtott és elfogadott hét kérelem 22 különböző ágazatban történő elbocsátásokhoz kötődött.

Három kérelem – Belgiumból, Észtországból és Spanyolországból – egynél több ágazathoz tartozott.

Az érintett ágazatok a következők voltak:

1.Fémalapanyag gyártása (két kérelem)

2.Fémfeldolgozási termék gyártása, a gépek és berendezések kivételével

3.Egyéb szállítóeszközök gyártása

4.Egyéb gyártási tevékenység

5.Ipari gép, berendezés, eszköz javítása

6.Speciális szaképítés

7.Gépjárművek és motorkerékpárok kis- és nagykereskedelme, javítása

8.Kiskereskedelem

9.Szárazföldi, csővezetékes szállítás

10.Vízi szállítás

11.Légi szállítás (három kérelem)

12.Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység (két kérelem)

13.Szállás

14.Vendéglátás

15.Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

16.Kölcsönzés, operatív lízing

17.Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás

18.Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés

19.Alkotó-, művészeti-, szórakoztató tevékenység

20.Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység

21.Szerencsejáték, fogadás, valamint

22.Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység.

Az EGAA indulása óta a következő ágazatokhoz kapcsolódóan most először érkeztek kérelmek (a NACE-ágazat száma zárójelben található):

·Gépjármű-, motorkerékpár kereskedelme, javítása (45)

·Vízi szállítás (50)

·Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység (52)

·Szálláshely-szolgáltatás (55)

·Egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (74)

·Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (79)

·Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés (81)

·Alkotó-, művészeti-, szórakoztató tevékenység (90)

·Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység (91)

·Szerencsejáték, fogadás (92)

·Sport-, szórakoztató-, szabadidős tevékenység (93)

A legtöbb érintett munkavállaló a légi közlekedési ágazatban (1 715) dolgozott, ezt követte a raktározás és a szállítást kiegészítő tevékenységek (1 340), valamint a szálláshely-szolgáltatás (775). (lásd a lenti 1. ábrát)

1. ábra: A 2019-ben és 2020-ban támogatásra jogosult munkavállalók száma ágazatonként* (a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

* Négy ágazat (a 77. 10 , 91., 92. és 93. ágazat) nem szerepel az ábrán, mivel az ezekből az ágazatokból elbocsátott munkavállalók száma (észt kérelem) a pályázati szakaszban ismeretlen volt. Kettő, több ágazatot érintő kérelem (Észtország és Spanyolország) a támogatásra jogosult munkavállalók ágazatonkénti számát az elbocsátott munkavállalók száma alapján becsülték meg.

2.1.3. A benyújtott kérelmek a támogatásra jogosult kedvezményezettek száma szerint

A 2019-ben és 2020-ban benyújtott hét kérelem 16 387 elbocsátáshoz kötődött. Az EGAA-támogatásban részesítendő kedvezményezettek (munkavállalók és NEET-fiatalok) teljes száma 9 935 volt. A 9 935 támogatásra jogosult kedvezményezettből 9 605 elbocsátott munkavállaló volt, 330 pedig NEET-fiatal. (lásd a fenti 1. táblázatot) Észtország kérelmezett a legtöbb elbocsátott munkavállaló számára EGAA-támogatást (5 060), ezt követte Belgium (1 868) és Hollandia (1 201). Belgium kérelme 330 NEET-fiatalt is magában foglalt, akik szintén támogatásra voltak jogosultak. A támogatásra jogosult kedvezményezettek átlagos száma kérelmenként 1 419 volt. (lásd a lenti 2. ábrát)

2. ábra: A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma tagállamonként 2019–2020-ban

A benyújtott kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

*2 kérelem BE tagállamtól: EG/2019/001 BE/Carrefour és EGF/2020/005 BE/Swissport

A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma összesen:        9 935

A támogatásra jogosult kedvezményezettek átlagos száma:        1 419

A támogatásra jogosult munkavállalók 55 %-a férfi, 62 %-a 25 és 54 év közötti, és 88 %-a uniós polgár volt. A munkavállalók nemek szerinti profilja azonban jelentősen eltér az egyes kérelmekben. A belga kérelem (kiskereskedelem) 71 %-ban, az észt kérelem (turizmus) pedig 61 %-ban irányult nőkre. Ezzel szemben a német és a spanyol kérelmek 4 %-ban, illetve 6 %-ban érintettek nőket; ezek a kérelmek olyan feldolgozóipari ágazatokhoz kapcsolódtak, amelyek hagyományosan túlnyomóan férfiakat foglalkoztatnak (fémfeldolgozás és járművek).

Az elbocsátott munkavállalók és az EGAA-támogatásban részesítendők száma különbözhet, mivel a tagállam hozhat olyan döntést, hogy a segítségnyújtását a munkavállalók meghatározott csoportjaira, pl. a legkiszolgáltatottabb munkavállalókra összpontosítja, akik számára különös nehézséget jelent a munkaerőpiacon maradni, és/vagy leginkább rá vannak szorulva a támogatásra. Az elbocsátott dolgozók számára a tagállamokban elérhető szokásos támogatás egyes esetekben elegendő lehet a munkába való gyors visszailleszkedéshez, vagy a dolgozók bizonyos esetekben előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe.

3. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók profilja nemek és kérelmek szerint

4. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók profilja nemek szerint

5. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók profilja állampolgárság szerint

6. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók profilja életkor szerint

2.1.4. A benyújtott kérelmek az igényelt összeg szerint

Az EGAA pénzügyi hozzájárulása a tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedéseit egészíti ki. A kérelmező tagállamnak biztosítania kell, hogy az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásban részesülő egyedi intézkedések nem részesülnek az uniós költségvetésből más pénzügyi támogatásban, és hogy megfelelnek az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak. Az EGAA által támogatott intézkedések nem helyettesítik azokat az intézkedéseket, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartoznak.

Minden EGAA-támogatást igénylő tagállamnak ki kell dolgoznia egy, a támogatásra jogosult kedvezményezettek profiljához legjobban illeszkedő koordinált intézkedéscsomagot, és meg kell határoznia az EGAA-ból igényelt támogatás összegét. Az 1309/2013/EU rendelet az EGAA társfinanszírozás maximális mértékét 60 %-ban határozza meg.

A hét kérelemre összesen 19 733 416 EUR összeget igényeltek az EGAA-ból. A legmagasabb összeget Belgium igényelte két kérelemhez (5 351 252 EUR), amelyet Hollandia (5 019 218 EUR) és Észtország (4 474 480 EUR) követ egy-egy kérelemhez. Az igényelt EGAA-támogatások 1 081 706 EUR-tól 5 019 218 EUR-ig terjedtek, az átlagos összeg tagállamonként 3 288 903 EUR, míg kérelmenként 2 819 059 EUR volt.

7. ábra: Az EGAA-ból 2019–2020-ban igényelt teljes összeg (EUR-ban) tagállamonként

A benyújtott kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

Az EGAA-ból igényelt teljes összeg:            19 733 416 EUR

Az EGAA-ból igényelt átlagos összeg tagállamonként:    3 288 903 EUR

2.1.5. A benyújtott kérelmek az egy kedvezményezettre jutó összeg szerint

Az 1309/2013/EU rendelet nem szab korlátot az igényelhető teljes összegre nézve. A támogatásra jogosult kedvezményezettenként igényelt összeg az érintett munkaerőpiac helyzete, a támogatásra jogosult kedvezményezettek egyéni körülményei, a tagállam által már meghozott intézkedések, valamint a szolgáltatásnyújtás érintett tagállamban jelentkező költsége szerint változhat.

Ez a magyarázata annak, hogy az egy kedvezményezettre jutó EGAA-támogatás javasolt összege 2019-ben és 2020-ban 884 EUR-tól 4 179 EUR-ig terjedhetett, míg átlagosan 1 986 EUR volt. Az egy kedvezményezettre jutó legmagasabb átlagos összeget Hollandia (4 179 EUR), a legalacsonyabb összeget pedig Észtország (884 EUR) igényelte.

8. ábra: Az EGAA-ból igényelt összeg (EUR-ban) kedvezményezettenként és tagállamonként 2019–2020-ban

A benyújtott kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

Az EGAA-ból igényelt átlagos összeg kedvezményezettenként:        1 986 EUR

2.2. Az elfogadott határozatok és a megítélt hozzájárulások

2019–2020-ban az Európai Parlament és a Tanács egy határozatot fogadott el az EGAA-támogatás igénybevételére. Az EGAA-társfinanszírozás összesen 2 054 400 EUR-t tett ki Spanyolországban a hajógyártáshoz kapcsolódó ágazatokban elbocsátott, támogatásra jogosult munkavállalók számára. A kérelem 960 munkavállalót érintett, akiket Galicia NUTS 2 szintű régiójában hat ágazat 38 vállalkozása bocsátott el. Az intézkedésekben várhatóan részt vevő, támogatásra jogosult 500 munkavállaló (akik az elbocsátott munkavállalók 52 %-át képviselik), 94 %-a férfi, 78 %-a 30 és 54 év közötti, és 97 %-a uniós polgár volt.

2.2.1. Az EGAA által támogatott intézkedések

Az 1309/2013/EU rendelet 7. cikke értelmében az EGAA-ból pénzügyi hozzájárulás nyújtható olyan aktív munkaerőpiaci intézkedésekhez, amelyek a támogatásra jogosult kedvezményezettek, és különösen a hátrányos helyzetű, idős vagy fiatal munkanélküliek munkaerőpiacra való vagy önálló vállalkozóként történő újbóli beilleszkedését célzó összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag részét képezik.

Az EGAA-hozzájárulásra 2020-ban jóváhagyott aktív foglalkoztatási intézkedések főként a következőkből álltak:

·pályaorientációs tanácsadás;

·intenzív, személyre szabott álláskeresési segítségnyújtás és munkaközvetítés;

·többféle átképzés, továbbképzés és szakképzés; horizontális és humán készségek oktatása és vállalkozói képzés;

·újbóli elhelyezkedést célzó tanácsadás és mentorálás, valamint mentorálás az új munkahelyen való munkakezdés kezdeti időszakában;

·az újbóli elhelyezkedés esélyének javítására irányuló ösztönzők; valamint

·többféle juttatás (álláskeresési, képzési) és hozzájárulás (ingázáshoz, eltartott személyeket gondozók számára nyújtott támogatás).

A tagállamok a támogatási csomagok kialakításakor figyelembe vették az egyes kedvezményezettek hátterét, tapasztalatát és végzettségét, mobilitási készségét, valamint az érintett régiókban jelenleg meglévő vagy várható munkalehetőségeket.

2.2.2. Az Európai Szociális Alapból (ESZA) finanszírozott fellépéseket kiegészítő jelleg

Az EGAA célja, hogy aktív munkaerőpiaci intézkedések révén javítsa a foglalkoztathatóságot és megkönnyítse a támogatásra jogosult kedvezményezettek gyors elhelyezkedését. Az alap ezért kiegészíti az ESZA-t, amely a foglalkoztatást elősegítő legjelentősebb uniós támogatási eszközt.

A két alap azért lehet egymást kiegészítő eszköz e kérdésekben, mert időtávuk eltérő. Az EGAA a rövid időn belül végrehajtott tömeges elbocsátások esetén nyújt segítséget az elbocsátott munkavállalóknak vagy önfoglalkoztatóknak. Az EGAA uniós szintű támogatást biztosít válsághelyzetben.

Az EGAA lehetővé teszi, hogy a tagállamok sokkal inkább személyre szabott és érdemi segítséget nyújthassanak a támogatásra jogosult kedvezményezetteknek, ideértve olyan intézkedéseket is, amelyekhez egyébként nem lenne hozzáférésük (például közép- és felsőfokú oktatás). Az EGAA lehetőséget kínál arra, hogy az elbocsátott munkavállalók igényeire szabott szolgáltatásokat dolgozzanak ki, amelyek jóval túlmutatnak a szokásos képzéseken és intézkedéseken. Ezzel szemben az ESZA-támogatás általában a lakosság szélesebb rétegeit célozza meg (a foglalkoztatottakat és az állástalanokat egyaránt).

Emellett az EGAA-támogatásból a legtöbbet profitáló munkavállalók az érintett munkavállalók legsérülékenyebb csoportjaihoz tartoztak, ideértve az idősebb munkavállalókat, az alacsony iskolai végzettségű munkavállalókat, a migráns hátterű munkavállalókat és a nőket (különösen az egyedülálló anyákat). Az EGAA révén a tagállamok kedvezőbb tanácsadó/kedvezményezett arány mellett és hosszabb időre tudnak támogatást nyújtani. Ez növeli a kedvezményezettek esélyeit helyzetük javítására.

Az ESZA – megelőző jelleggel – hosszú távú, stratégiai célokat (pl. humántőke-fejlesztést, változásmenedzsmentet) támogat többéves programokon keresztül.

A tagállamok egyes esetekben az EGAA- és ESZA-intézkedéseket a rövid és hosszabb távú megoldások biztosítása érdekében együttesen alkalmazzák. A kérelmek szintjén az EGAA rendes körülmények között a meglévő nemzeti vagy ESZA-intézkedésekre épít azok kiegészítésével vagy más kiegészítő intézkedések nyújtásával. A döntő kritérium az, hogy a meglévő eszközök alkalmasak legyenek a támogatásra jogosult kedvezményezettek segítésére, a kívánt célkitűzések eléréséhez legmegfelelőbb eszközök és intézkedések kiválasztása – és programozása – pedig a tagállamok feladata.

A szubszidiaritás elvével összhangban az ESZA- vagy EGAA-finanszírozásra irányuló kérelemmel kapcsolatos döntés tagállami szinten születik meg. A tagállamok döntik el, hogy a helyi viszonyok figyelembevételével a két alap egymást kiegészítő jellegét hogyan lehet a legjobban biztosítani.

Az 1309/2013/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően valamennyi tagállamnak létre kell hoznia azokat a szükséges mechanizmusokat, amelyekkel elkerülhető az uniós pénzügyi eszközökből történő kettős finanszírozás kockázata. A legtöbb tagállamban az ESZA irányító hatósága felel az EGAA-kérelmek végrehajtásáért is. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy biztosítsák, hogy a különböző beavatkozások kiegészítsék egymást.

2.3. Jóvá nem hagyott kérelmek

A 2019–2020-as időszakban egy Belgium által benyújtott kérelmet (EGF/2019/001 BE/Carrefour) elutasítottak, mivel a Tanács úgy ítélte meg 11 , hogy az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizálódás miatt bekövetkezett fő strukturális változások közötti, az 1309/2013/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában előírt kapcsolat nem kellőképpen bizonyított. Az Európai Parlament teljes mértékben támogatta a Bizottság javaslatát, ennek ellenére a költségvetési hatóság nem jutott megállapodásra ebben az ügyben.

2.4. Az EGAA eredményei

Az EGAA eredményeivel kapcsolatos információk első számú forrásai a tagállamok által a végrehajtást követően hat hónappal benyújtott zárójelentések. Ezeket egészítik ki a tagállamok által a Bizottsággal közvetlenül, valamint az ülések, értekezletek és értékelési audittevékenységek során megosztott információk. A tagállamok által 2019-ben és 2020-ban jelentett főbb eredmények és adatok összefoglalását ez a szakasz és a 2. táblázat tartalmazza.

2.4.1. A 2019-ben és 2020-ban bejelentett eredmények összefoglalása

2019-ben és 2020-ban a Bizottság 16, az EGAA által társfinanszírozott kérelem zárójelentését kapta meg; ezeket 11 tagállam valósította meg 2016 júliusa és 2020 júniusa között. Valamennyi kérelem utólagos értékelés tárgyát képezte 12 .

A zárójelentések azt mutatták, hogy 6 235 munkavállaló (a segítségben részesült munkavállalók 56 %-a) és 112 NEET-fiatal, azaz a 11 511 EGAA-kedvezményezett összesen 55 %-a talált új munkát az EGAA végrehajtási időszakának végére (5 695 mint munkavállaló, 652 mint önfoglalkoztató). A kedvezményezettek körülbelül 5 %-a még mindig oktatásban vagy szakképzésben vett részt, 27 % különféle okokból munkanélküli vagy inaktív volt, 13 %-ának munkaviszonyáról pedig nem állt rendelkezésre információ. A kedvezményezettek átlagos elérési aránya 74 % volt (azaz az EGAA-ból támogatott kedvezményezettek az intézkedések által eredetileg érintettekhez viszonyított száma), és tág határok között mozgott (9 %-tól 100 %-ig).

A tagállamok zárójelentései felvázolják, hogy az elbocsátott munkavállalók hogyan kapnak személyre szabott és testreszabott intézkedéseket, amelyek segítik őket alternatív foglalkoztatási útvonalak felé terelni. Ezek a jelentések azt is megerősítették, hogy az EGAA növeli a tagállamok arra irányuló intézkedéseinek értékét, hogy segítsenek a támogatásra jogosult kedvezményezetteknek új munkát találni és újrapozicionálni magukat a munkaerőpiacon.

2. táblázat: A 2019-ben és 2020-ban benyújtott zárójelentések

* A kedvezményezettek e táblázatban szereplő munkaerőpiaci helyzete a végrehajtási időszak végén fennálló helyzetet tükrözi.
** Az „inaktív” azt jelenti, hogy az adott személyek különféle személyes okok miatt már nincsenek jelen a munkaerőpiacon, például nyugdíjba vonultak

* A kedvezményezettek e táblázatban szereplő munkaerőpiaci helyzete a végrehajtási időszak végén fennálló helyzetet tükrözi.
** Az „inaktív” azt jelenti, hogy az adott személyek különféle személyes okok miatt már nincsenek jelen a munkaerőpiacon, például nyugdíjba vonultak

2.4.2. A támogatott kedvezményezettek munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésének aránya

A 2019-ben és 2020-ban beérkezett zárójelentések alapján a kedvezményezettek átlagosan 55 %-a az EGAA beavatkozásának végétől számított hat hónapon belül új állást talált. A támogatott munkavállalók munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésének aránya azonban 28 % (Franciaország) és 92 % (Finnország) között változott. Lásd a 2. táblázatot.

A zárójelentések szerint az EGAA kedvezményezettjei általában az átlagos iskolai végzettségnél alacsonyabb, így kevesebb átvihető készséggel rendelkeznek. Ez rendes körülmények között csökkenti foglalkoztatási lehetőségeiket, és kiszolgáltatottabbá teszi őket a munkaerőpiacon. Az EGAA célja továbbá, hogy kifejezetten azokban a régiókban nyújtson támogatást, amelyeket különösen súlyosan érintettek a szerkezet-átalakítási események. Ezért a támogatott munkavállalóknak a végrehajtási időszak végére történő visszailleszkedésének átlagosan 56 %-os aránya a korábbi programozási időszak 47 %-os arányával összevetve bizakodásra ad okot. Ezt a javulást azonban óvatosan kell kezelni, mivel a 2014–2020-as végrehajtási időszak (24 hónap vagy hosszabb, ha a végrehajtás már korán megkezdődött) csak részben hasonlítható össze az előző, 2007–2013-as programozási időszakéval 13 .

A 2019-ben és 2020-ban beérkezett zárójelentések közül csak három érintett NEET-fiatalokat. A zárójelentések benyújtásakor az EGAA által támogatott NEET-fiatalok 29 %-a foglalkoztatott vagy önfoglalkoztató volt, további 11 %-uk pedig visszatért az oktatásba.

A félidős értékelés 14 megállapította, hogy nincs összefüggés az adott kérelemre fordított kiadások és az újrafoglalkoztatási arány javulása között. A tagállamok által a zárójelentéseikben tett észrevételek alapján a visszailleszkedést a következő tényezők befolyásolják:

ØA helyi és regionális munkaerőpiacok gazdasági jóléte és felvevőképessége. Ezért a munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedés aránya az érintett gazdasági ágazat és terület függvényében jelentősen eltérhet.

ØAz elbocsátott munkavállalók végzettsége és készségei.

ØAz intézkedések reagálóképessége az elbocsátott munkavállalók igényei tekintetében.

ØAz, hogy a kedvezményezettek vagy képviselőik milyen mértékben vesznek részt már a kezdettől fogva az EGAA-támogatás megtervezésében és végrehajtásában.

ØA tagállamok intézményi kapacitása és szerkezet-átalakítási eseményekhez kötődő segítségnyújtási tapasztalata.

Ezen túlmenően a visszailleszkedési arányt a végrehajtási időszak végén regisztrálják, következésképpen a kedvezményezetteknek az adatgyűjtés pillanatában fennálló foglalkoztatási helyzetét tükrözi.

A fent említett tényezők jelentős mértékben befolyásolják azon kedvezményezettek számát, akik a végrehajtás végére új állást találnak. Ezért az EGAA sikerét nemcsak a visszailleszkedett munkavállalók számával kell mérni, hanem tartósabb hatásokkal is, mint például az EGAA-intézkedésekben való részvételből származó új készségek, képesítések, önbizalom, az önrendelkezés érzése és közösségi hálózatok. A tagállamoktól kapott információk szerint a visszailleszkedési arány általában a végrehajtási időszak végét követő hat hónapban kezd nőni, és középtávon tovább emelkedik (18 hónappal a végrehajtási időszakot követően). Ez a tendencia azt mutatja, hogy az EGAA-intézkedések hosszú távú hatásai a munkakeresés proaktívabb megközelítését eredményezik.

Emellett nemzeti és regionális szinten is figyelembe vették a tervezésből és végrehajtásból levont tanulságokat annak érdekében, hogy a jövőben javuljon a munkavállalók támogatása.

9. ábra: A támogatott kedvezményezettek munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésének 15 tagállamonkénti aránya

Az EGAA-kérelmek száma zárójelben van feltüntetve

2.4.3. A 2019-ben és 2020-ban benyújtott zárójelentések minőségi értékelése

A tagállamok által a támogatásra jogosult kedvezményezetteknek nyújtott támogatási csomagok az elhelyezkedési segítségnyújtást, az újbóli elhelyezkedés esélyének javítását és a(z) (át)képzést célzó személyre szabott intézkedések széles skáláját tartalmazzák. A legnagyobb összegeket három kategóriára költötték:

·Álláskeresési segítség és ügykezelés: 12,3 millió EUR (a személyre szabott szolgáltatások teljes összegének 28 %-a)

Ez volt az egyik leggyakrabban kínált intézkedés. Ez a következőket foglalta magában: a munkavállalóknak/NEET-fiataloknak nyújtott általános tájékoztató szolgáltatások, pályaválasztási tanácsadás, tanácsadási szolgáltatások, mentorálás, az újbóli elhelyezkedés esélyének javítására irányuló támogatás, a kedvezményezettek egyéni meghallgatása testreszabott visszailleszkedési útvonaluk meghatározása vagy készségeik felmérése céljából, önéletrajz-készítésre és az önbizalomra irányuló műhelytalálkozók, pszichológiai tanácsadás, csoportfoglalkozások, valamint az új munkahelyre való átállás támogatása. Ezt az intézkedést a 19 kérelemből 18 esetén 15 022 kedvezményezettnek ajánlották fel.

·Képzés és átképzés: 12,4 millió EUR (a személyre szabott szolgáltatások teljes összegének 28 %-a)

Ez a fentiekhez hasonlóan szintén gyakori intézkedés volt, amelyet az összes bejelentett kérelemből 5 525 kedvezményezettnek ajánlottak fel. Ezt az intézkedést az EGAA-támogatásra jogosult kedvezményezettek igényeihez és elképzeléseihez igazították, miközben a helyi és regionális munkaerőpiacok igényeit és a munkahelyteremtés szempontjából ígéretes szektorokat is figyelembe vették. A képzési kínálat gyakran szélesebb körű, mint a nemzeti szinten szokásosan biztosított kínálat; a szakképzéstől a teljes egyetemi diplomákig, nyelvtanfolyamokig stb. terjedhet.

·A vállalkozói kedv ösztönzése: 8,7 millió EUR (a személyre szabott szolgáltatások teljes összegének 20 %-a)

Ez volt a harmadik leggyakoribb intézkedés, amelyet 16 kérelem kapcsán ajánlottak fel, és 1 020 kedvezményezettet támogatott. A támogatás vállalkozások létrehozását, konzultációs találkozókat, mentorálási tevékenységeket, valamint az induló vállalkozásoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában biztosított pénzügyi ösztönzőket foglalt magában.

A kedvezményezettek elérési arányában a kérelmek között tapasztalható jelentős eltérés (9 % és 100 % között) nagyrészt személyes okoktól (részt venni nem kívánó kedvezményezettek) és a körülményektől (munkaerőpiaci helyzet) függ. Az intézkedések kialakításának és végrehajtásának módja azonban szintén hatással lehet e számra.

A svédországi Ericsson-kérelemben például a kérelem benyújtásakor a vártnál erősebb volt a munkaerőpiac, ami csökkentette az EGAA-támogatás iránti igényt, mivel sok munkavállaló önállóan is talált új állást. Észtországban (kőolajra és vegyi anyagokra irányuló kérelem) a pozitív munkaerőpiaci helyzet, valamint az a tény, hogy számos javasolt intézkedés hasonló volt a nemzeti szinten kínált intézkedésekhez, csökkentette az EGAA-támogatás iránti igényt. Spanyolországban az alacsonyabb részvétel fő oka a végrehajtás késedelméhez vezető nemzeti eljárásokhoz (Comunidad Valenciana automitve nevű kérelem), valamint a támogatás nélküli hosszú időszak által okozott általános bizalomvesztéshez, motivációhiányhoz és alacsony önbecsüléshez (Galicia wearing apparel című kérelem) kapcsolódott.

A működési hatékonyság tekintetében a finnországi EGAA-kérelem (Microsoft 2) rendkívül sikeresnek tekinthető, és bevált gyakorlatként szolgálhat. A végrehajtási időszak végére a munkavállalók 92 %-a talált ismét állást. A felhasználási arány 16 ugyancsak viszonylag magas volt: az EGAA-támogatás 83 %-át felhasználták. A következő főbb elemek játszottak fontos szerepet abban, hogy ilyen jó eredmény született:

1.az elbocsátásokra történő rendkívül gyors reagálás és az intézkedések nemzeti finanszírozással történő korai megkezdése;

2.szoros együttműködés a korábbi munkáltató, a regionális és nemzeti hatóságok, az állami foglalkoztatási szolgálatok irodái és a szolgáltatók között;

3.a korábbi EGAA-projektek összesített tapasztalata a meglévő projektirányító csoportokon és az EGAA-szakértők 17 hálózatán keresztül; valamint

4.egyénileg testre szabott képzés, amely megfelelt az egyes kedvezményezettek igényeinek.

A zárójelentések szerint az EGAA-támogatás:

1.növeli a kínált szolgáltatások számát és választékát;

2.több munkavállalónak nyújt segítséget;

3.lehetővé teszi az „innovatív” intézkedésekkel való kísérletezést; valamint

4.megerősíti az érdekelt felek (pl. kormányzati szervek és munkavállalói szervezetek vagy képzési szolgáltatók) közötti partnerségeket.

Az EGAA a készségek fejlesztését és naprakésszé tételét célzó, személyre szabott képzések révén mindenki számára előmozdítja az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit. A hosszú távú oktatási programok szintén jogosultak EGAA-támogatásra. Svédországban és Finnországban például az EGAA-kedvezményezettek az oktatási portfóliók széles köréből választhattak, amelyek az egyszeri képzéstől a teljes egyetemi diplomáig terjedtek. Az EGAA-finanszírozás olyan rendelkezéseket tett lehetővé, amelyeket az állami foglalkoztatási szolgálatokon keresztül nem szereztek volna be.

Németországban (Goodyear kérelem) kiegészítő és rendkívüli mértékben személyre szabott intézkedéseket – köztük pszichológiai támogatást, stresszkezelést, személyes problémákkal, például az adósságokkal és függőséggel kapcsolatos konzultációt, nyelv- és felnőttkori írás-olvasási kurzusokat stb. – ajánlottak fel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok számára. Ezekhez az EGAA nélkül nem juthattak volna hozzá. A 60 éves és idősebb munkavállalók esetében az önkéntes munka és a társadalmi kapcsolatok előmozdítása érdekében különböző csoportfoglalkozás-formákat ajánlottak fel, amelyek igen kedvező fogadtatásban részesültek. 

Az EGAA-intézkedések figyelembe veszik a társadalmi-gazdasági összefüggéseket, lehetővé téve a kedvezményezettek számára, hogy mobilitási juttatások vagy gyermekgondozási szolgáltatások révén részt vegyenek ezekben az intézkedésekben. Ez volt a helyzet Spanyolországban, ahol a gyermekgondozás költségeit fedezték a képzési tevékenységekben részt vevő munkavállalók számára.

Jó példa erre az olaszországi Almaviva-kérelem, amely esetében az EGAA lehetővé tette az innovatív intézkedésekkel való kísérletezést; ilyen például az átcsoportosítási utalvány, amelyet az álláskeresők mind állami, mind magánmunkaközvetítő ügynökségeknél intenzív álláskeresési segítségnyújtási szolgáltatások vásárlására költhetnek.

Belgiumban számos újítást teszteltek az EGAA-kérelmek kapcsán. A Caterpillar-kérelem különösen gazdag volt a munkavállalók számára javasolt megoldások sokfélesége tekintetében. A leginnovatívabb intézkedés keretében jelentős emberi és pénzügyi erőforrásokat különítettek el a vállalkozói szellem ösztönzésére, ami 117 projekt végrehajtását eredményezte. Emellett számos újítást építettek be az elbocsátott munkavállalóknak szóló „standard” ajánlatba, különösen a pszichológiai és érzelmi tényezőkre fordított figyelmet, valamint a NEET-fiatalokat célzó Coup de Boost projektet illetően.

2.5. Pénzügyi végrehajtás

2.5.1. EGAA-hozzájárulások

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet 18 12. cikkének megfelelően az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t.

Az EGAA-hozzájárulást a tagállamnak egyetlen részletben, 100 %-os előfinanszírozásként fizetik ki az attól számított 15 napon belül, hogy a költségvetési hatóság jóváhagyta az EGAA-támogatás igénybevételére vonatkozó határozatot.

A jelentéstételi időszak alatt a költségvetési hatóság egy EGAA-hozzájárulást hagyott jóvá, összesen 2 054 400 EUR értékben 19 . A személyre szabott szolgáltatások becsült költségei 20 magukban foglalták az előkészítő munkaértekezletekre fordított kiadások 8 %-át, a pályaorientációs tanácsadásra fordított kiadások 8 %-át, a képzésre fordított kiadások 52 %-át, az intenzív álláskeresési segítségnyújtásra fordított kiadások 12 %-át, a juttatásokra és ösztönzőkre fordított kiadások 18 %-át, valamint a munkába való visszailleszkedést követő mentorálásra fordított kiadások 2 %-át.

2.5.2. Technikai segítségnyújtás

Az 1309/2013/EU rendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében és a Bizottság kezdeményezésére az adott évben rendelkezésre álló EGAA pénzügyi források legfeljebb 0,5 %-a felhasználható technikai segítségnyújtásra. Ezt az összeget az EGAA-rendelet végrehajtásához szükséges tevékenységek, úgy mint egy tudásalap előkészületeire, nyomon követésére, adatgyűjtésére és létrehozására irányuló tevékenységek, igazgatási és technikai támogatás, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, valamint audit-, ellenőrzési és értékelési tevékenységek finanszírozására kell felhasználni.

A technikai segítségnyújtásra a költségvetési hatóság 2019-ben 610 000 EUR-t, 2020-ban pedig 345 000 EUR-t tett elérhetővé.

3.1. táblázat: 2019. évi technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások

3.2. táblázat: 2020. évi technikai segítségnyújtással kapcsolatos kiadások

2.5.3. Bejelentett szabálytalanságok

2019-ben és 2020-ban nem jelentettek a Bizottságnak az 1309/2013/EU rendelet tárgykörében szabálytalanságokat.

2.5.4. Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárása

Az EGAA pénzügyi hozzájárulások lezárására vonatkozó eljárásokat az 1309/2013/EU rendelet 18. cikke határozza meg. Egy EGAA-kérelem akkor zárul le, amikor az összes szükséges információt tartalmazó zárójelentést megküldték a Bizottság részére, minden fennálló visszatérítés kifizetésre került, valamint a tagállamnak és a Bizottságnak nem marad egyéb tennivalója. Továbbra is fennáll az a kötelezettség, amely szerint minden igazoló dokumentumot további három évig meg kell őrizni a Bizottság és a Számvevőszék számára (az 1309/2013/EU rendelet 21. cikkének (5) bekezdése).

19, 2012 márciusa és 2019 szeptembere között végrehajtott intézkedés zárult le 2019-ben és 2020-ban. Az átlagos felhasználási arány 58 % volt; a legalacsonyabb arány 20 %, a legmagasabb pedig 85 % volt. A Bizottságnak visszatérített, felhasználatlan pénzeszközök teljes összege 26 512 409 EUR-t tett ki, ami az odaítélt EGAA-hozzájárulások 42 %-a. Az intézkedések részleteit a lenti 4. táblázat tartalmazza.

Az EGAA pénzügyi hozzájárulásának felhasználási aránya tagállamonként jelentősen eltér (lásd az 10. ábrát), a megfigyelt átlagos arány Olaszországban (24 %), Görögországban (28 %) és Spanyolországban (30 %) a legalacsonyabb, és Finnországban (84 %), Franciaországban (74 %) és Írországban (72 %) a legmagasabb.

10. ábra: Átlagos felhasználási arány tagállamonként (az odaítélt EGAA-hozzájárulás %-a)

Az EGAA-kérelmek száma zárójelben van feltüntetve

A tagállamok több okból nem használták fel teljesen a megítélt összegeket. Ugyan a tagállamokkal szemben elvárás, hogy reális költségvetési irányszámokat nyújtsanak be a személyre szabott szolgáltatásokat tartalmazó összehangolt intézkedéscsomagra vonatkozóan, a pontos tervezés nem mindig lehetséges a pályázati szakasz során. A tagállamok emellett hajlamosak túlbecsülni a költségvetéseket és kezdetben nagy biztonsági ráhagyással számolni a túlköltekezés kockázatának csökkentése érdekében, vagy azért, mert sok ismeretlen tényező van például a potenciális kedvezményezettek profilja és igényei tekintetében.

A tervezési szakaszban általában túlbecsülik azon munkavállalók számát, akik részt kívánnak venni a javasolt intézkedésekben. A részvételi szint a vártnál alacsonyabb lehet előre nem látható személyes tényezők miatt, például a munkavállalók önállóan új állást találnak, nem motiváltak vagy a korai nyugdíjba vonulást választják. Emellett előfordulhat, hogy egyes munkavállalók olcsóbb vagy rövidebb időtartamú intézkedéseket választanak a drágábbak vagy hosszabbak helyett.

A kiadások alacsony szintjének további oka lehet, hogy az intézkedések végrehajtását késve kezdik meg, és nem használják ki teljeskörűen annak lehetőségét, hogy rugalmasan átcsoportosítsák a forrásösszegeket a különböző költségvetési tételek között, illetve hogy az eredetileg vártnál több finanszírozás áll rendelkezésre tagállami szinten.

A Bizottság továbbra is útmutatással szolgál a tagállamoknak, már a pályázati szakaszban is, hogy ösztönözze az optimális alapkezelést, és javítsa a végrehajtási arányt. A tapasztalat növekedésével az intézkedések pénzügyi tervezésének optimalizálása és a 24 hónapos időszak során történő munkavállalói részvétel előrejelzésének pontosabb megítélése várható. A Bizottság úgy véli, hogy a különféle koordinációs és végrehajtó szervezetek kapacitása, valamint az országos és a regionális/helyi szint közötti kommunikáció minősége is javulóban van.

4. táblázat: A 2019-ben és 2020-ban lezárult esetek

2.6. A Bizottság által végzett technikai segítségnyújtási tevékenységek

2.6.1. Információnyújtás és nyilvánosság: Internetes weboldal

Az 1309/2013/EU rendelet 12. cikkének (2) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy az EU valamennyi nyelvén rendelkezésre álló internetes oldalt hozzon létre, tartson fenn és frissítsen.

A Bizottság által felállított EGAA internetes oldalt 21 2019-ben és 2020-ban releváns információkkal rendszeresen frissítették. Útmutatást ad a kérelmek benyújtásához, információkkal szolgál az elfogadott és elutasított kérelmekről, valamint a korábbi EGAA-kérelmekkel kapcsolatos főbb tényekről és számadatokról. A felhasználók a tagállamokban működő EGAA-kapcsolattartók adatait, valamint kiadványokat, híreket és a Bizottság és a tagállamok által szervezett, az EGAA-val kapcsolatos eseményekre mutató linkeket is találhatnak az oldalon.

2.6.2. A tagállami hatóságokkal és az EGAA végrehajtásában érdekelt felekkel folytatott találkozók

Az EGAA-kapcsolattartók 22 23. és 24. ülésére 2019 márciusában (Athénban) és 2019 októberében (Brüsszelben) került sor. Az ülések témája a folyamatban lévő és tervezett EGAA-kérelmek, az Európai Unió alapkezelő rendszere (SFC2014), a 2014 és 2020 közötti EGAA-ra vonatkozó utólagos értékelés, jogi és könyvvizsgálati kérdések, az adatvédelem, az egyszerűsített költségelszámolási opciók és a 2020 utáni rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat, az EGAA-esetek bevált gyakorlatainak megosztása és egyéb releváns kérdések voltak.

A kapcsolattartók találkozóival egy időben két EGAA-hálózatépítő szemináriumot is szerveztek, amelyek a 2020 utáni EGAA nyomon követésével és értékelésével, valamint a zöld munkahelyekkel és az EGAA-val foglalkoztak.

Az athéni szemináriumot projektlátogatásokkal egészítették ki, ami lehetőséget teremtett a tapasztalatok azonos szinten történő kicserélésére és a kedvezményezettekkel való találkozásra. Mind a két szemináriumon számos tagállami képviselő, érdekelt fél és EGAA végrehajtó szerv vett részt.

A 2020 márciusára és októberére tervezett EGAA-eseményeket a Covid19-világjárvány miatt törölték. 2020. március 17-én azonban online találkozóra került sor az utólagos értékelés témájában.

2.6.3. Elektronikus adatcsererendszer (SFC2014)

2014-ben a Bizottság a folyamatok további egyszerűsítése céljából az EGAA-t beemelte a tagállamok közötti elektronikus adatcserére szolgáló rendszerbe, az Európai Unió alapkezelő rendszerébe (SFC2014). 2015 áprilisa óta a tagállamok az EGAA-kérelmeket az interneten, egy irányított jelentkezési eljárás révén nyújtják be, 2016 augusztusa óta pedig az EGAA zárójelentéseket is az SFC2014-en keresztül küldik be. Az SFC2014-nek az EGAA-ra történő alkalmazása több helyes és hiánytalan kérelem benyújtását eredményezte. Ez megkönnyítette az adatok összegyűjtését és feldolgozását, valamint meggyorsította az EGAA-eredmények jelentését. Az, hogy a tagállamok az SFC2014-en keresztül pályáztak EGAA-támogatásra, hozzájárult a kérelem tagállam általi benyújtása és a Bizottság által benyújtott javaslatnak az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadása között eltelt idő csökkentéséhez.

2.6.4. A 2014 és 2020 közötti EGAA-ra vonatkozó utólagos értékelés

Az 1309/2013/EU rendelet 20. cikkével összhangban a Bizottság elvégzi az EGAA utólagos értékelését. Az értékelés célja az EGAA eredményességének, fenntarthatóságának, hatékonyságának, koherenciájának, relevanciájának és uniós hozzáadott értékének vizsgálata. Az értékelés minden olyan EGAA-esetet felölelt, amelyekre vonatkozóan 2014 és 2019. december 31. folyamán nyújtottak be kérelmet.

A Bizottság 2019-ben kiválasztott egy külső szolgáltatót, akit egy az értékelést alátámasztó tanulmány 2020 folyamán történő elkészítésével, valamint az értékelési kérdésekre megállapítások, következtetések és ajánlások formájában válaszokat kínáló jelentés benyújtásával bízott meg. A bizonyítékok másodelemzésből, célzott felmérésekből, az uniós és nemzeti érdekelt felekkel és az EGAA kedvezményezettjeivel folytatott mélyinterjúkból, valamint egy nyilvános internetes konzultációból álltak. Minden értékelt esetről egyedi esettanulmányokat 23 készítettek, amelyeket a jelentéssel együtt megküldtek. A Bizottság 2020 decemberében elfogadta a vállalkozó jelentését. A jelentés támogatni fogja az értékelést, amely 2021 végén bizottsági szolgálati munkadokumentumként (SWD) kerül közzétételre.

A külső tanulmány 24 megállapításai azt mutatják, hogy (a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó félidős értékeléshez hasonlóan) az EGAA összességében sikeresen támogatta a nagyobb szerkezetátalakítási események által érintett munkavállalókat, önfoglalkoztatókat és (egyes esetekben) fiatalokat, és szolidaritást vállalt velük.

Az EGAA valódi uniós hozzáadott értéket hozott létre az elbocsátott munkavállalóknak kínált szolgáltatások számának és sokféleségének, valamint intenzitásuk szintjének növelése révén. A támogatás segített a kedvezményezetteknek önbecsülésük növelésében, akik így aktívabban álltak neki a munkakeresésnek. Az EGAA hatékonyságának értékelését illetően a tanulmány fő megállapítása az volt, hogy az elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő visszailleszkedésének aránya növekedett. Ez az arány (a 2007 és 2013 közötti) 49 %-ról (a 2014 és 2020 közötti időszakban) mintegy 60 %-ra nőtt, miközben 18 % és 94 % között mozgott a különböző kérelmek esetében. Ezenkívül az alap továbbra is releváns és hasznos, bár a hatókört felül lehetne vizsgálni abban a tekintetben, hogy kit és milyen körülmények között céloz meg; az adminisztratív eljárásokat egyszerűsíteni vagy rövidíteni lehetne; lehetne javítani az eredmények láthatóságán; valamint jobban nyomon lehetne követni az EGAA-beavatkozások eredményeit.

3. EGAA-rendelet, 2021–2027 25

Az Európai Parlament és a Tanács 2021. április 28-án elfogadta a 2021–2027-es időszakra vonatkozó EGAA-rendeletet, amely 2021. január 1-jétől alkalmazandó. Az alap lesz az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap. Ez nyomatékosítja az EGAA alapvető célkitűzését, vagyis azt, hogy uniós szolidaritást kínáljon azoknak a munkavállalóknak, akik elvesztették munkahelyüket, segítve őket a strukturális változásokhoz való alkalmazkodásban.

Tekintettel arra, hogy az EGAA fő célja, hogy pénzügyi támogatást nyújtson sürgős helyzetekben és meghatározott, előre nem látható körülmények esetén, az alap megmarad a többéves pénzügyi keret felső határain kívüli rugalmas, speciális eszközként. Ezért az EGAA nem éves költségvetéssel rendelkezik, hanem egy éves felső határral, amelyet szükség esetén igénybe lehet venni. Az EGAA által a 2021 és 2027 közötti időszakban felhasználható maximális összeg 1,467 milliárd EUR (folyó árakon), átlagosan évi 209,6 millió EUR összeggel (folyó árakon).

Annak biztosítása érdekében, hogy az EGAA hatékonyabban avatkozzon be, valamint inkluzívabb és rugalmasabb legyen a jelenlegi és jövőbeli gazdasági kihívásoknak és munkaerőpiaci változásokra való reagálás érdekében, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó rendelet a következő javításokkal egészült ki:

§Szélesebb hatály – nem csak a globalizációval kapcsolatos kihívások, illetve a pénzügyi és gazdasági válságok, hanem akár az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás, a digitalizáció, az automatizáció stb. hatására bekövetkező váratlan, nagymértékű szerkezetátalakítások következtében elbocsátott munkavállalók és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók.

§Alacsonyabb küszöbérték – legalább 200 26 elbocsátott munkavállaló vagy önfoglalkoztató kiváltja az alap igénybevételét, ami jobban tükrözi a mai vállalkozások átlagos méretét, mivel számos tagállamban a legtöbb munkavállalót kis- és közepes méretű vállalkozások foglalkoztatják. A legtöbb régióban 200 munkavállaló elbocsátása jelentős hatással van a munkaerőpiacra.

§Az EGAA társfinanszírozási arányának az adott tagállamban alkalmazott legmagasabb ESZA+ 27 társfinanszírozási arányhoz történő igazítása arra fogja ösztönözni a tagállamokat, hogy a lehető leghatékonyabb módon pályázzanak támogatásokra.

§Gyorsabb kérelmezési folyamat és igénybevételi eljárás – az egyszerűsített kérelem csökkenti a tagállamok adminisztratív terheit.

A Covid19-válság megmutatta, hogy a váratlan események a munkahelyek jelentős megszűnéséhez vezethetnek, ami megint csak annak fontosságát igazolja, hogy az EU képes legyen gyorsan és rugalmasan reagálni. Az EGAA sürgősségi jellege arra irányul, hogy gyors uniós támogatást nyújtson váratlan tömeges elbocsátások esetén, amikor a nemzeti hatóságok rendkívüli nehézségekkel szembesülnének az ilyen helyzetek kezelése során.

A 2021 és 2027 közötti időszakban az új EGAA-szabályok több munkavállaló és önfoglalkoztató számára teszik lehetővé az alapból való részesülést, és magasabb arányban fedezik a támogatási szolgáltatások költségeit. Az EGAA továbbra is európai hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy javítja az európai munkaerő készségeit és foglalkoztathatóságát, ami jobb minőségű foglalkoztatást eredményez, valamint javítja a régiók és a tagállamok közötti társadalmi és gazdasági kohéziót.

(1)

2019-ben egy EGAA-kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz (EGF/2019/001 BE/Carrefour), amelyet a Tanács elutasított. 2020-ban hét EGAA-kérelmet nyújtottak be (lásd az alábbi 1. táblázatot), ebből hatot 2020 legvégén. A hét kérelem közül 2020-ban csak egyet hagytak jóvá, a 2020 végén benyújtott hat kérelem közül ötöt az Európai Parlament és a Tanács 2021-ben hagyott jóvá, egyet pedig 2021-ben Spanyolország visszavont (EGF/2020/006 ES/Cataluña automotive).

(2)

  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32021R0691

(3)

Az alapot az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, a 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai és tanácsi rendelet hozta létre, és az jelenleg az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013.december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozik.

(4)

HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(5)

A hat tagállamot a kérelmek benyújtásának időpontja szerint említjük.

(6)

A négy tagállamot a kérelmek benyújtásának időpontja szerint említjük.

(7)

Az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja az EGAA hozzájárulását ahhoz köti, hogy egy kilenc hónapos referencia-időszak alatt egy tagállam ugyanazon NUTS 2 szintű régiójában vagy két egymással határos NUTS 2 szintű régiójában található és a NACE Rev. 2. rendszer ágazati szintjén meghatározott ugyanazon gazdasági ágazatban működő vállalatoktól legalább 500 munkavállalót bocsássanak el. Az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban egy kérelem esetében akkor lehet eltérni ettől a kritériumtól, ha azt kivételes körülmények, illetve az indokolja, hogy az esetre egy kis méretű piacon kerül sor.

(8)

Lásd az előző lábjegyzetet.

(9)

NACE Rev. 2. – az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere: https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-manuals-and-guidelines/-/KS-RA-07-015

(10)

A NACE Rev. 2. rendszer szerinti 77. ágazat a kölcsönzés, operatív lízing.

(11)

Lásd: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-13418-2019-INIT/en/pdf

(12)

https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8371&furtherPubs=yes

(13)

2009–2011 között a végrehajtási időszak 12 hónap, míg 2012–2023 között 24 hónap volt.

(14)

SWD(2018) 192, elérhető a következő címen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1562591970533&uri=CELEX:52018SC0192

(15)

A munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedés aránya a foglalkoztatási viszonyt mutatja hat hónappal a végrehajtási időszak végét követően.

(16)

A felhasználási arány az EGAA pénzügyi hozzájárulásának a tagállam által a kérelemben meghatározott végrehajtási időszak alatti felhasznált százalékos aránya.

(17)

Közülük sokan korábbi EGAA-kedvezményezettek, akik jelenleg az állami foglalkoztatási szolgálatok irodáiban és magánszolgáltatóknál dolgoznak.

(18)

A Tanács 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelete (2013. december 2.), HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(19)

Ez az összeg nem tartalmazza az Európai Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtásra vonatkozó határozatokat.

(20)

Az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti intézkedések.

(21)

https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=326&langId=hu

(22)

A kapcsolattartókat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapért felelős tagállami hatóságok jelölik ki. Minden tagállam hatósága maga dönti el, hogy ki fogja őt képviselni.

(23)

Az egyes esettanulmány-jelentéseket nem tették és nem is fogják közzétenni.

(24)

  https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8371&furtherPubs=yes

(25)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/691 rendelete (2021. április 28.) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(26)

Az e rendelkezéstől való eltérés kis méretű munkaerőpiacokon és kivételes körülmények között lehetséges.

(27)

Európai Szociális Alap Plusz.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.8.20.

COM(2021) 486 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 2019. és 2020. évi tevékenységéről

TARTALOMJEGYZÉK

1. A jelenlegi programozási időszakra vonatkozó összesített adatok (2014. január 1. – 2020. december 31.)    

1. ábra: A 2014 és 2020 között benyújtott kérelmek száma    

2. ábra: A 2014 és 2020 között beérkezett kérelmek száma ágazatonként    

3. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók száma ágazatonként    

4. ábra: A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma tagállamonként 2014 és 2020 között    

5. ábra: A 2014 és 2020 között elbocsátott, támogatásra jogosult és támogatott munkavállalók száma    

6. ábra: A 2014 és 2020 között elbocsátott, támogatásra jogosult és támogatott munkavállalók    

száma* tagállamonként    

7. ábra: A 2014 és 2020 közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek tagállamonként (EUR-ban)    

8. ábra: Az EGAA-ból a 2014 és 2020 közötti időszakban igényelt átlagos összeg kedvezményezettenként és tagállamonként (EUR-ban)    

1. táblázat: A 2014 és 2020 között benyújtott zárójelentések    

2. A 2007 és 2020 közötti kumulált adatok    

9. ábra: A 2007 és 2020 között benyújtott kérelmek száma    

10. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók száma tagállamonként 2007 és 2020 között    

11. ábra: A 2007 és 2020 közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek tagállamonként (EUR-ban)    

12. ábra: Az EGAA-ból a 2007 és 2020 közötti időszakban igényelt átlagos összeg (EUR-ban)    

2. táblázat: A 2020. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek (visszavont és elutasított kérelmek nélkül)    

3. táblázat: A 2020. december 31-ig benyújtott EGAA-kérelmek ágazatonként    

13. ábra: A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma ágazatonként    

1. A jelenlegi programozási időszakra vonatkozó összesített adatok
(2014. január 1. – 2020. december 31.)

Évről évre egyre több adat áll rendelkezésre a kérelmekre vonatkozó tendenciák megállapításához, és annak áttekintésére, hogy milyen irányba fejlődnek az Alap tevékenységei. A következő ábrákban (1–8. ábra) és az 1. táblázatban található adatok a tagállamok által 2014 és 2020 között az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében benyújtott 54 1 kérelemre vonatkoznak. Összesen 173 400 703 EUR-t igényeltek az EGAA-ból az 58 267 támogatásra jogosult kedvezményezett javára hozott intézkedésekhez 2 .

1. ábra: A 2014 és 2020 között benyújtott kérelmek száma

2014 és 2020 között 23, a válságra hivatkozó kérelem, illetve 31 kereskedelemmel kapcsolatos kérelem érkezett a Bizottsághoz. A beérkezett kérelmek teljes száma minden évben változott és átlagosan évi 8 kérelem körül volt. A 2. táblázat azt mutatja, hogy a jelenlegi programozási időszakban Görögország és Finnország (8 kérelem), Belgium (7 kérelem) és Spanyolország (6 kérelem) nyújtotta be a legtöbb kérelmet.

2. ábra: A 2014 és 2020 között beérkezett kérelmek száma ágazatonként *(a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

*Négy kérelem egynél több tevékenységi ágazathoz tartozik, ezért többször is számításba vették őket.

Az ágazatok teljes száma:    40

A Bizottsághoz 2014 és 2020 között 54 kérelmet nyújtottak be, amelyek az ágazatok széles köréhez (40 ágazat) kapcsolódtak. Legnagyobb számban a kiskereskedelmi ágazatra érkeztek be kérelmek (6), ezt követte a gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik ágazata (5), majd a légi szállítási ágazat (5).

Az ágazatonként benyújtott kérelmek részletei a 3. táblázatában szerepelnek.

3. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók száma ágazatonként *(a NACE Rev. 2. rendszer szerint) 2014 és 2020 között

* Négy, több ágazatot érintő esetben 3 a támogatásra jogosult munkavállalók ágazatonkénti számát az elbocsátott munkavállalók száma alapján becsülték meg. 

Támogatásra jogosult munkavállalók száma összesen:    54 168

A Bizottsághoz 2014 és 2020 között 12 tagállam 40 4 különböző ágazatból elbocsátott 54 168 munkavállalóra irányulóan nyújtott be EGAA-kérelmet. A legtöbb munkavállalót a gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik (10 299), a kiskereskedelem (4 943) és a szárazföldi, csővezetékes szállítás (4 676) ágazatában vették célba.

A támogatásra jogosult nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) teljes száma: 4 099

A 2014–2020-as időszakban öt tagállam 12 kérelmet nyújtott be, amelyek 4 099 NEET-fiatalra irányultak. Az alábbi tagállamok igényeltek a NEET-fiatalok számára EGAA-támogatást: Görögország (4 kérelem – 2 098 NEET-fiatal), Belgium (3 kérelem – 700 NEET-fiatal), Írország (3 kérelem – 446 NEET-fiatal), Portugália (1 kérelem – 730 NEET-fiatal), és Spanyolország (1 kérelem – 125 NEET-fiatal).

4. ábra: A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma tagállamonként 2014 és 2020 között

A kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma összesen:                58 267

A támogatásra jogosult kedvezményezettek átlagos száma tagállamonként:         4 856

A 12 tagállam által 2014 és 2020 között benyújtott kérelmek 58 267 kedvezményezettet érintettek (munkavállalókat, valamint NEET-fiatalokat). Belgium kérelmezett a legtöbb elbocsátott munkavállaló számára EGAA-támogatást (11 393), ezt követte Franciaország (9 620) és Finnország (7 527).

A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma a munkavállalókat és a NEET-fiatalokat foglalja magában. A kérelmek évenkénti és tagállamonkénti részletes adatai a 2. táblázatban láthatók.

5. ábra: A 2014 és 2020 között elbocsátott, támogatásra jogosult és támogatott munkavállalók száma*

*Nyolc esethez nem nyújtottak be zárójelentést 2020. december 31-ig; ezért a támogatott munkavállalók teljes száma csak részlegesen érhető el a 2018-as évre, és egyáltalán nem érhető el 2020-ra.

Elbocsátott munkavállalók száma összesen:        75 021

Támogatásra jogosult munkavállalók száma összesen:        54 168

Támogatott munkavállalók száma összesen:        34 940

2014 és 2020 között 54 EGAA-társfinanszírozásra irányuló kérelmet nyújtottak be, amelyek összesen 54 168 munkavállalót érintettek (köztük 36 521 férfit és 17 647 nőt), ami a 75 021 elbocsátott munkavállaló 72 %-a.

6. ábra: A 2014 és 2020 között elbocsátott, támogatásra jogosult és támogatott munkavállalók

száma* tagállamonként

*A csillaggal jelölt tagállamoknak még vannak végrehajtás alatt álló EGAA-kérelmei, ezért a támogatott munkavállalók teljes száma még nem végleges.

Elbocsátott munkavállalók száma összesen:        75 021

Támogatásra jogosult munkavállalók száma összesen:        54 168

Támogatott munkavállalók száma összesen:        34 940

2014 és 2020 között Belgium kért a legtöbb támogatásra jogosult munkavállaló számára támogatást (10 693 fő, az elbocsátott munkavállalók 89 %-a), ezt követi Franciaország (9 620 fő, az elbocsátott munkavállalók 71 % -a), és Finnország (7 527 fő, az elbocsátott munkavállalók 81 %-a).

7. ábra: A 2014 és 2020 közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek tagállamonként (EUR-ban)

A kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

Az EGAA-ból igényelt teljes összeg:            173 400 703 EUR

Az EGAA-ból igényelt átlagos összeg tagállamonként:    14 450 059 EUR 

2014 és 2020 között 12 tagállam összesen 173 400 703 EUR-t igényelt az EGAA-ból. A legnagyobb összeget Görögország (40 349 250 EUR 8 kérelemre), Franciaország (34 716 088 EUR 5 kérelemre) és Finnország (21 192 607 EUR 8 kérelemre) igényelte.

A kérelmek évenkénti és tagállamonkénti részletes adatai a 2. táblázatban láthatók.

8. ábra: Az EGAA-ból a 2014 és 2020 közötti időszakban igényelt átlagos összeg kedvezményezettenként és tagállamonként (EUR-ban)

A kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

Az EGAA-ból igényelt átlagos összeg kedvezményezettenként:     2 976 EUR 

A 2014 és 2020 között EGAA-támogatást igénylő 12 tagállam átlagosan 2 976 EUR-t igényelt támogatásra jogosult kedvezményezettenként. A legnagyobb összeget kedvezményezettenként Görögország (5 429 EUR), Írország (4 707 EUR) és Franciaország (3 609 EUR) kérelmezte.

1. táblázat: A 2014 és 2020 között benyújtott zárójelentések

* A kedvezményezettek e táblázatban szereplő munkaerőpiaci helyzete a végrehajtási időszak végén fennálló helyzetet tükrözi.

** Az „inaktív” azt jelenti, hogy az adott személyek személyes okok miatt már nincsenek jelen a munkaerőpiacon, például nyugdíjba vonultak.

* A kedvezményezettek e táblázatban szereplő munkaerőpiaci helyzete a végrehajtási időszak végén fennálló helyzetet tükrözi.

** Az „inaktív” azt jelenti, hogy az adott személyek személyes okok miatt már nincsenek jelen a munkaerőpiacon, például nyugdíjba vonultak.

* A kedvezményezettek e táblázatban szereplő munkaerőpiaci helyzete a végrehajtási időszak végén fennálló helyzetet tükrözi.

** Az „inaktív” azt jelenti, hogy az adott személyek személyes okok miatt már nincsenek jelen a munkaerőpiacon, például nyugdíjba vonultak.

* A kedvezményezettek e táblázatban szereplő munkaerőpiaci helyzete a végrehajtási időszak végén fennálló helyzetet tükrözi.

** Az „inaktív” azt jelenti, hogy az adott személyek személyes okok miatt már nincsenek jelen a munkaerőpiacon, például nyugdíjba vonultak.

* A kedvezményezettek e táblázatban szereplő munkaerőpiaci helyzete a végrehajtási időszak végén fennálló helyzetet tükrözi.

** Az „inaktív” azt jelenti, hogy az adott személyek személyes okok miatt már nincsenek jelen a munkaerőpiacon, például nyugdíjba vonultak.

2. A 2007 és 2020 közötti kumulált adatok

9. ábra: A 2007 és 2020 között benyújtott kérelmek száma

2007 és 2020 között 85, a válságra hivatkozó kérelem, illetve 81 kereskedelemmel kapcsolatos kérelem érkezett a Bizottsághoz. A beérkezett kérelmek teljes száma minden évben változott és átlagosan évi 12 kérelem körül volt.

10. ábra: A támogatásra jogosult munkavállalók száma tagállamonként 2007 és 2020 között

A kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

Támogatásra jogosult munkavállalók száma összesen:                159 198

A támogatásra jogosult munkavállalók átlagos száma tagállamonként:     7 960

A 20 tagállam által 2007 és 2020 között benyújtott 166 kérelem (a visszavont vagy elutasított kérelmek nélkül) 159 198 munkavállaló támogatására irányult. A legtöbb munkavállaló támogatását Franciaország kérte (19 444 fő, 9 kérelemre), ezt követte Belgium (17 915 fő, 14 kérelemre), és Németország (15 639 fő, 11 kérelemre).

11. ábra: A 2007 és 2020 közötti időszakban az EGAA-ból igényelt összegek tagállamonként (EUR-ban)

A kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

Az EGAA-ból igényelt teljes összeg:        652 002 420 EUR

Az EGAA-ból igényelt átlagos összeg:        32 600 121 EUR 

2007 és 2020 között 20 tagállam összesen 652 002 420 EUR-t igényelt az EGAA-ból. Az EGAA-ból a legtöbb társfinanszírozást Franciaország igényelte (99 655 342 EUR 9 kérelemre), ezt követte Írország (67 720 204 EUR 10 kérelemre), illetve Olaszország (63 885 181 EUR 14 kérelemre).

12. ábra: Az EGAA-ból a 2007 és 2020 közötti időszakban igényelt átlagos összeg (EUR-ban)

kedvezményezettenként és tagállamonként

A kérelmek száma zárójelben van feltüntetve.

Az EGAA-ból igényelt átlagos összeg kedvezményezettenként:     3 993 EUR

A 2007 és 2020 között EGAA-támogatást igénylő 20 tagállam átlagosan 3 993 EUR-t igényelt támogatásra jogosult kedvezményezettenként. Kedvezményezettenként a legmagasabb összeget Ausztria igényelte (14 343 EUR 6 kérelemre és 1 952 kedvezményezettre), ezt követte Dánia (10 215 EUR 10 kérelemre és 6 234 kedvezményezettre), és Írország (6 042 EUR 10 kérelemre és 10 763 kedvezményezettre).

2. táblázat: A 2020. december 31-ig benyújtott EGAA-támogatás iránti kérelmek (visszavont és elutasított kérelmek nélkül)

3. táblázat: A 2020. december 31-ig benyújtott EGAA-kérelmek ágazatonként

* Egynél több ágazatban történt elbocsátásokra vonatkozó kérelmek, ezért többször is szerepelnek a táblázatban.

4. táblázat: A 2007 és 2020 között beérkezett kérelmek száma* ágazatonként (a NACE Rev. 2. rendszer szerint)

*Négy kérelem egynél több tevékenységi ágazathoz tartozik, ezért többször is számításba vették őket.

A Bizottsághoz 2007 és 2020 között 166 EGAA-kérelmet nyújtottak be, amelyek az ágazatok széles köréhez (49 ágazat) kapcsolódtak. A legtöbb kérelem (23) a gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártásához kapcsolódó ágazatához kötődött, ezt követte a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásához kapcsolódó (17), illetve a gép, gépi berendezések gyártásához kapcsolódó ágazat (15).

13. ábra: A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma ágazatonként* (a NACE Rev. 2. rendszer szerint) 2007 és 2020 között

* Négy, több ágazatot érintő esetben 5 a támogatásra jogosult kedvezményezettek ágazatonkénti számát az elbocsátott munkavállalók száma alapján becsülték meg. 

Négy ágazat (a 77., 91., 92. és 93. ágazat) nem szerepel az ábrán, mivel az ezekből az ágazatokból elbocsátott munkavállalók száma a pályázati szakaszban ismeretlen volt 6 .

A támogatásra jogosult kedvezményezettek teljes száma a 49 ágazatban:    163 297

A Bizottsághoz 2007 és 2020 között 20 tagállam nyújtott be EGAA-kérelmet 163 297 elbocsátott munkavállalóra és NEET-fiatalra irányulóan. A legtöbb munkavállalót (33 202) a gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártásához kapcsolódó ágazatban vették célba, ezt követte a számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártásához kapcsolódó (21 263), illetve a gép, gépi berendezések gyártásához kapcsolódó ágazat (11 657).

(1)

Ha a négy visszavont és egy elutasított kérelmet is figyelembe vesszük, ez a szám 59-ra emelkedik. Azonban a visszavont vagy elutasított kérelmek nem tükröződnek a statisztikában.

(2)

 A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma a tagállamoknak a pályázati szakaszban készített becslésén alapul.

(3)

 EGF/2016/003 EE/petroleum and chemicals, EGF/2020/001 ES/ Galicia shipbuilding ancillary sectors, EGF/2020/005 EE/ Estonia tourism.

(4)

Négy ágazat (a 77., 91., 92. és 93. ágazat) nem szerepel az ábrán, mivel az ezekből az ágazatokból elbocsátott munkavállalók száma a pályázati szakaszban ismeretlen volt (EGF/2020/005 EE/ Estonia tourism). 

(5)

 EGF/2016/003 EE/ Petroleum and chemicals, EGF/2020/001 ES/ Galicia shipbuilding ancillary sectors, EGF/2020/005 EE/ Estonia tourism, EGF/2020/005 BE/ Swissport.

(6)

 EGF/2020/005 EE/ Estonia tourism.