1.       BEVEZETÉS

Az uniós igazságügyi eredménytábla (a továbbiakban: az eredménytábla) 2015. évi kiadása olyan időszakban kerül előterjesztésre, amikor az Unió elkötelezett amellett, hogy újraindítsa a növekedést, és új lendületet adjon a változásnak. A hatékony igazságszolgáltatás alapvető szerepet játszik a beruházásokat ösztönző környezet létrehozásában, a bizalom helyreállításában, a kiszámíthatóbb szabályozási környezet és a fenntartható gazdasági növekedés biztosításában.

Az eredménytábla segítséget nyújt a tagállamoknak az igazságszolgáltatás eredményességének javításához. E kiadás célja a lehetséges tendenciák azonosítása, valamint új mutatók és pontosított adatok megjelenítése.

Az igazságszolgáltatásnak a gazdasági növekedésben betöltött jelentős szerepe kiegészíti az Unió alapját képező értékek fenntartásával kapcsolatos alapvető funkcióját. A hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés az európai demokráciák alapját képező alapvető jog, amely a tagállamok közös alkotmányos hagyományainak részét képezi. A bíróság előtti, hatékony jogorvoslathoz való jog jelentőségét az Európai Unió Alapjogi Chartája is kiemeli.

Az igazságszolgáltatás hatékonysága kulcsfontosságú az uniós jog végrehajtása és a kölcsönös bizalom erősítése szempontjából is. Amikor egy nemzeti bíróság az uniós jogot alkalmazza, „uniós bíróságként” jár el, és hatékony bírói jogvédelmet kell biztosítania mindenki – így a polgárok és a vállalkozások – számára, akinek az uniós jog által garantált jogait megsértették. A nemzeti igazságszolgáltatás hiányosságai akadályozzák az egységes piac működését, a jog érvényesülésén alapuló európai térség megfelelő működését, valamint az uniós vívmányok hatékony végrehajtását.

Ezért 2011 óta a nemzeti igazságszolgáltatási reformok a gazdasági kiigazítási programokat végrehajtó tagállamokban e programok szerkezeti elemeinek szerves részévé váltak[1]. 2012 óta az igazságszolgáltatás minőségének, függetlenségének és hatékonyságának javítása prioritást élvez az európai szemeszterben, valamint az Európai Unió gazdaságpolitikai koordinációjának éves ciklusában. A 2015-ös éves növekedési jelentés megújítja azt a kötelezettségvállalást, hogy szerkezeti reformokat hajtanak végre az igazságügy terén.[2]

A tagállamok nagyszabású igazságügyi reformokat hajtanak végre...

Az EU igazságügyi eredménytáblájának e kiadása számára gyűjtött információk azt mutatják, hogy 2014-ben minden tagállam igazságszolgáltatásának reformján dolgozott. A reformfolyamat hatóköre, kiterjedtsége és helyzete, valamint az elérni kívánt célkitűzések jelentősen eltérnek egymástól. E reformok orvosolhatják a hatékonyság terén mutatkozó hiányosságokat, javíthatják a minőséget és a hozzáférhetőséget, kezelhetik a költségvetési korlátozásokat, erősíthetik a polgárok bizalmát, illetve elősegíthetik a vállalkozásbarát üzleti környezetet.

1. ábra: Az Unión belüli 2014-es igazságügyi reformok feltérképezése (forrás: Európai Bizottság[3])

A reformok az operatív intézkedésektől – így a bíróságok ügykezelési folyamatának modernizálásától, a modern információs technológiák használatától és az alternatív vitarendezési módszerek kialakításától – a mélyrehatóbb szerkezeti intézkedésekig – így a bíróságok szervezetének szerkezetátalakításáig, az igazságügyi térkép felülvizsgálatáig, az eljárási szabályok egyszerűsítéséig, az igazságügyi és jogi szakmák reformjáig, valamint a költségmentesség reformjáig – terjednek.

...amelyeket uniós szinten ösztönöznek és támogatnak.

Ez a reformfolyamat részét képezi az uniós szinten ösztönzött azon szerkezeti reformoknak, amelyek célja, hogy Európát határozottan a gazdasági fellendülés útjára vezessék. A beruházások és a költségvetési felelősségvállalás mellett a szerkezeti reformok képezik a 2015. évi uniós gazdasági és szociálpolitika integrált megközelítésének harmadik pillérét. A szerkezeti reformok célja, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítása révén megteremtsék a még inkább vállalkozás- és polgárbarát környezet kialakításának feltételeit.

A 2014. évi eredménytábla megállapításai, valamint az egyes érintett tagállamok számára készített konkrét országértékelések segítették az Unió abban, hogy az igazságügy területére vonatkozó országspecifikus ajánlásokat határozzon meg. A Bizottság javaslatát követően a Tanács tizenkét tagállamnak[4] tett ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy az adott ország helyzetének megfelelően hogyan javítsák az igazságszolgáltatási rendszerük függetlenségét, minőségét és/vagy hatékonyságát. E tizenkét tagállamból tíz esetében már 2013-ban[5], hat esetében pedig 2012-ben[6] megállapították, hogy igazságszolgáltatási rendszerük működtetése sok problémával küzd. A Bizottság a nemzeti hatóságokkal és az érintett tagállamokon belüli érdekeltekkel folytatott párbeszéd keretében szorosan nyomon követi az említett ajánlások végrehajtását.

Az említett reform-erőfeszítések támogatása céljából a Bizottság a tagállamokkal folytatott párbeszéd intenzitását is fokozta a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportja segítségével[7]. A megbeszélések során a tagállamok szakismereteire támaszkodtak[8], és gyakorlati információcserét indítottak az igazságszolgáltatások minőségének elősegítése érdekében, különösen a minőségbiztosítási módszerek, a bírósági kommunikációs politikák, az uniós jog egységes alkalmazására irányuló erőfeszítések, valamint az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének erősítésére szolgáló, nemrég végrehajtott reformok (pl. az igazságszolgáltatás szerkezetét illetően) tekintetében. A tagállamok minőségi igazságügyi reformjainak támogatása érdekében kulcsfontosságú, hogy folytassák a bevált módszerek cseréjének elősegítésére irányuló erőfeszítéseket.

Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok)[9] támogatást nyújtanak a tagállamoknak az igazságszolgáltatásuk működésének javítására irányuló erőfeszítésekhez. A 2014 és 2020 közötti új programozási időszak elején a Bizottság intenzív párbeszédet kezdett a tagállamokkal az esb-alapok stratégiai finanszírozási prioritásainak megállapításáról, hogy ösztönözze a szakpolitika és a finanszírozás szoros összekapcsolódását. A partnerségi megállapodások tervezetei alapján a közigazgatás intézményi kapacitásába irányuló beruházásra elkülönített teljes költségvetés a következő programozási időszakban megközelíti az 5 milliárd eurót. A 2014-ben igazságügyre vonatkozó országspecifikus ajánlásban részesült tizenkettőből hét tagállam az igazságügyet az esb-alapokból támogatott, kiemelt területek közé sorolta. Az igazságügy prioritást élvez a görög és ciprusi gazdasági kiigazítási programokban is, amelyek e területen fel fogják használni az esb-alapokat. Az országspecifikus ajánlások, az országspecifikus értékelés és az eredménytábla által szolgáltatott adatok a legfontosabb elemek, amikor a tagállamok meghatározzák finanszírozási prioritásaikat.

Azok a tagállamok, amelyek kiemelt területként jelölték meg az igazságszolgáltatást, főként a bíróságok hatékonyságának javítására kívánják fordítani az esb-alapokat. Jóllehet a konkrét tevékenységek az egyes érintett tagállamok különleges szükségleteitől függnek, egyes tevékenységtípusok több tagállamban is megjelennek, például az ügykezelési rendszerek bevezetése, az IKT bírósági használata, a nyomonkövetési és értékelési eszközök, valamint a bírák képzésére szolgáló programok. E támogatás mennyisége tagállamonként változik: míg egyes tagállamok igazságszolgáltatásuk jelentős hányadát kívánják támogatni, mások csupán a különös nehézségekkel küzdő néhány bíróságra vagy kiválasztott kísérleti célokra koncentrálnak. A Bizottság kiemelte annak fontosságát, hogy erőteljes mutatók szolgálják a támogatás hatékonyságának nyomon követését, és iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt adott ki az eredménytáblában alkalmazottaknak megfelelő nyomonkövetési mutatókról. Ezek biztosítani fogják, hogy a tagállamok rendszeresen beszámoljanak a Bizottságnak az elért eredményekről. A szóban forgó adatok elősegítik annak értékelését, hogy az uniós támogatás növelte-e a tagállami igazságszolgáltatások hatékonyságát.

Mi az uniós igazságügyi eredménytábla?

Az uniós igazságügyi eredménytábla egy olyan információs eszköz, amelynek célja, hogy segítse az Uniót és a tagállamokat a hatékonyabb igazságszolgáltatás megvalósításában azáltal, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltat valamennyi tagállam igazságszolgáltatási rendszerének minőségéről, függetlenségéről és hatékonyságáról.

Az eredménytábla hozzájárul az esetleges hiányosságok, a lehetséges javítások és a bevált gyakorlatok azonosításához, továbbá bemutatja a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működésének időbeli tendenciáit. Nem nyújt átfogó, egységes minősítést, de áttekintést ad a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működéséről a tagállamok közös érdekére vonatkozó különféle mutatók alapján.

Az eredménytábla nem népszerűsíti az igazságszolgáltatás egyik konkrét típusát sem, és egyenlően kezeli az összes tagállamot. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszer által követett modelltől vagy az annak alapjául szolgáló jogi hagyományoktól függetlenül, a gyorsaság, a függetlenség, a megfizethetőség és a felhasználóbarát hozzáférhetőség a hatékony igazságszolgáltatás lényeges paraméterei közé tartoznak.

A 2015. évi eredménytábla a polgári- és kereskedelmi peres ügyekre, valamint a közigazgatási ügyekre összpontosított, hogy segítséget nyújtson a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy megnyissák az utat a beruházásokat ösztönző, még inkább vállalkozó- és polgárbarát környezet kialakítása, valamint a mélyebb és méltányosabb belső piac létrehozása előtt. Az eredménytábla olyan eszköz, amely a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott párbeszéd keretében változik, célja a hatékony igazságszolgáltatási rendszer lényeges paramétereinek a beazonosítása. Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy fokozatosan szélesítse ki az eredménytábla hatókörét, és gondolja át, mi a teendő ennek megkezdéséhez.

Hogyan járul hozzá az Európai Unió eredménytáblája az európai szemeszterhez?

Az Európai Unió eredménytáblája tájékoztatást nyújt az igazságszolgáltatások működéséről, és hozzájárul az igazságügyi reformok hatásának értékeléséhez. Az eredménytábla mutatói által jelzett gyenge teljesítmény minden esetben az eredmény mögött meghúzódó okok mélyebb elemzését igényli. Ezt az országspecifikus értékelést az európai szemeszter eljárásának keretében az érintett hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott kétoldalú párbeszéd keretében készítik el. Az értékelés figyelembe veszi a jogrendszer sajátosságait, és az érintett tagállamok kontextusait. Ez arra késztetheti a Bizottságot, hogy a Tanács számára javaslatot tegyen az igazságszolgáltatási rendszerek javítására irányuló, országspecifikus ajánlások megfogalmazására.[10]

Mi az Unió igazságügyi eredménytáblájának módszertana?

Az eredménytábla különböző információforrásokat használ fel. Mennyiségileg a legtöbb adatot jelenleg az Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: CEPEJ) szolgáltatja, amellyel a Bizottság szerződést kötött egy szakosított éves tanulmány elkészítésére.[11] Ezek az adatok a 2013. évre vonatkoznak, azokat a tagállamok a CEPEJ módszertanának megfelelően szolgáltatták. Idén a CEPEJ kifejezetten az uniós tagállamok számára gyűjtött adatokat[12]. A tanulmány tartalmaz szélesebb összefüggéseket bemutató országos adatlapokat is, amelyek az ábrákkal együtt értelmezendők.

A 2015. évi eredménytáblához a Bizottság további információs forrásokat használt fel, nevezetesen az Eurostatot, a Világbankot, a Világgazdasági Fórumot, az európai igazságügyi szervezetek hálózatát (különösen az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatát, amely a bíróságok függetlenségére vonatkozó kérdőívre adott válaszokat), valamint a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportját. További adatokhoz jutottak azon adatgyűjtések és helyszíni vizsgálatok keretében, amelyek tárgya a nemzeti bíróságok működése, amikor az uniós jogot alkalmazzák a versenypolitika, a fogyasztóvédelem, a közösségi védjegyek és a közbeszerzés terén.

Hogyan járul hozzá a hatékony igazságszolgáltatás a gazdasági növekedéshez?

A hatékony igazságszolgáltatások alapvető szerepet játszanak a bizalom helyreállításában a teljes gazdasági ciklus során. Amennyiben az igazságszolgáltatások garantálják a jogok megfelelő érvényesítését és a szerződések kikényszeríthetőségét, a hitelezők nagyobb valószínűséggel nyújtanak hitelt, a vállalkozások nem kényszerülnek megalkuvásra, csökkennek a tranzakciós költségek, és a beruházások könnyebben áramolhatnak az innovatív ágazatokba, amelyek gyakran immateriális javakra (pl. szellemi tulajdonjogokra) alapulnak. A hatékonyabb bíróságok elősegítik a vállalkozások piacra lépését, és előmozdítják a versenyt. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy pozitív korreláció áll fenn a cég mérete és az igazságszolgáltatás hatékonysága között, illetve az alacsonyabb befektetési és foglalkoztatási kedv és az igazságszolgáltatás működési hiányosságai között. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek a gazdaságra gyakorolt hatását hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank, az OECD, a Világgazdasági Fórum és a Világbank is[13].

              2.       A 2015-Ös UNIÓS igazságügyi eredménytáblA mutatói

A 2015. évi eredménytábla a következőképpen alakult: a mostani, harmadik eredménytábla a lehetséges tendenciák meghatározására törekszik, ugyanakkor óvatos és árnyalt megközelítést alkalmaz, mivel a helyzet az egyes tagállamoktól és mutatóktól függően jelentősen eltérő. A 2015. évi eredménytábla új mutatókat és új információforrásokon alapuló, pontosított adatokat is tartalmaz, például az alábbiakkal kapcsolatban: a bíróságok hatékonysága a közbeszerzés és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok terén, az alternatív vitarendezési módszerek (a továbbiakban: AVR) alkalmazása és elősegítése, az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban: IKT) alkalmazása a kis értékű követelések eljárásaiban, a bíróságok kommunikációs politikája, valamint az igazságszolgáltatási tanácsok összetétele és hatékonysága. Emellett első alkalommal a női hivatásos bírák arányára vonatkozó adatokat is tartalmaz, ugyanis a nemek közötti kiegyenlítettebb megoszlás hozzájárulhat az igazságszolgáltatás minőségének javulásához.

Az igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága

A 2015. évi eredménytábla megtartja az eljárások hatékonyságára – az eljárás hosszára, a befejezési arányára és a folyamatban lévő ügyek számára – vonatkozó mutatókat. Emellett a 2015. évi eredménytábla bemutatja annak a négy adatgyűjtésnek az eredményét, amelyek célja, hogy pontosított adatok szolgáltassanak a bírósági eljárások hosszáról az uniós versenyjog, a fogyasztói jog, a közösségi védjegyek és a közbeszerzés terén. Ezeken az uniós jog hatálya alá tartozó területeken gazdasági szempontból különösen fontos az igazságszolgáltatás hatékonysága.

Az igazságszolgáltatás minősége

A korábbi kiadásokhoz hasonlóan a 2015. évi eredménytábla is egyes olyan tényezőkre összpontosít, amelyek elősegíthetik az igazságszolgáltatás minőségének javítását (ilyen például a képzés, a bírósági tevékenységek figyelemmel kísérése és értékelése, az elégedettségi felmérések alkalmazása, a költségvetés és a humán erőforrások). A 2015. évi eredménytábla az IKT rendelkezésre állására vonatkozó adatokat kiegészíti az elektronikus eszközök gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek alaposabb vizsgálatával. Ezenfelül a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával folytatott együttműködés hasznos betekintést nyújtott a bíróságok kommunikációs gyakorlatába és abba, hogy a tagállamok milyen konkrét módszereket alkalmaznak az AVR elősegítésére. A 2015. évi eredménytábla emellett adatokat nyújt a költségmentességről és a bírói karon belüli nemi egyensúlyról.

A bíróságok függetlensége

Az eredménytábla bemutatja a Világgazdasági Fórum éves globális versenyképességi jelentésében közzétett, az igazságszolgáltatás érzékelt függetlenségét jelző adatokat. Bár az érzékelt függetlenség jelentős tényező, amely befolyásolhatja a befektetői döntéseket, azonban ennél is fontosabb, hogy az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyan, a jog eszközével védje a bíróságok függetlenségét (szervezeti függetlenség). A 2014. évi eredménytábla első alkalommal nyújtott összehasonlító áttekintést arról, hogyan szervezték meg az igazságszolgáltatási rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás függetlenségét olyan helyzetekben, amelyekben az veszélybe kerülhet. A Bizottság a bíróságok szervezeti függetlensége tekintetében továbbra is együttműködik az európai igazságügyi szervezetek hálózataival, elsősorban az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával. A 2015. évi eredménytábla naprakész információkat nyújt a tavaly előterjesztett jogi biztosítékokról, és a szervezeti függetlenségre is kiterjeszti az összehasonlító áttekintést. Először is összehasonlítást nyújt az Unión belüli, meglévő igazságszolgáltatási tanácsok összetételéről és fontosabb hatásköreiről, valamint információkat szolgáltat arról, hogy melyik kormányzati ág fogadja el a bíróságok pénzügyi forrásait meghatározó feltételeket, és melyek ezek a feltételek.

Az elemzés háttere

A hatékonyság elemzésére szolgáló legfontosabb paraméterek a hatékonysági, minőségi és függetlenségi mutatók. A tagállami bíróságok munkaterhével kapcsolatos adatok fontos tájékoztatást nyújtanak az igazságszolgáltatás működésének hátteréről (pl. a bíróságok feladatairól, a pereskedési hajlandóság mértékéről). A tagállamok közötti eltérésektől függetlenül minden igazságszolgáltatásnak képesnek kell lennie arra, hogy ésszerű időn belül feldolgozza a munkaterhét, miközben megfelel a minőséggel és a függetlenséggel kapcsolatos elvárásoknak.

2. ábra: A beérkező polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek száma 100 lakosra vetítve (első fok, 2010, 2012 és 2013) (forrás: (CEPEJ tanulmány)

* Ez a kategória magába foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, végrehajtási ügyet, ingatlan-nyilvántartási ügyet, közigazgatási jogi ügyet (peres és nemperes ügyet egyaránt) és minden egyéb, nem büntető ügyet. IT: A 2010, 2012 és 2013 közötti összehasonlítás esetleges téves értelmezését a polgári ügyek eltérő besorolásának alkalmazása magyarázhatja.

3. ábra: A beérkező polgári és kereskedelmi peres ügyek száma 100 lakosra vetítve (első fok, 2010, 2012 és 2013) (forrás: (CEPEJ tanulmány)

* A CEPEJ módszertanát követve a polgári (és kereskedelmi) peres ügyek a felek közötti jogvitákat érintik, például a szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat. Ezzel szemben a polgári (és kereskedelmi) nemperes ügyek nem vitatott eljárásokat érintenek, például a nem kifogásolt fizetési meghagyásokat. A kereskedelmi ügyeket egyes országokban kereskedelmi különbíróságok tárgyalják, más országokban a rendes (polgári) bíróságok kezelik. IT: A 2010, 2012 és 2013 közötti összehasonlítás esetleges téves értelmezését a polgári ügyek eltérő besorolásának alkalmazása magyarázhatja.

              3.       A 2015-ös UNIÓS igazságügyi eredménytábla főbb megállapításai

3.1. Az igazságszolgáltatás hatékonysága

A késedelmes igazságszolgáltatás az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti. Az időben meghozott határozatok fontosak a vállalkozások és a befektetők számára. Befektetési döntéseikben a társaságok figyelembe veszik annak kockázatát, hogy kereskedelmi, munkaügyi, adóügyi vagy fizetésképtelenséggel kapcsolatos jogvitába bonyolódnak. Igen fontos, hogy egy adott tagállam bírósági rendszere milyen hatékonysággal kezeli a peres ügyeket. A jogvita elhúzódásával egy szállítási vagy szolgáltatási szerződés jogi érvényesítése például igen költségessé - sőt, bizonyos idő után akár értelmetlenné is - válhat ahogy egyre csökken annak valószínűsége, hogy a kifizetésekből és kötbérekből pénzt lehet kinyerni.

              3.1.1. Az eljárások hossza

Az eljárás hossza azt az időtartamot jelenti (napokban), amely egy bírósági ügy eldöntéséhez szükséges, vagyis azt az időt, amely alatt a bíróság elsőfokú határozatot hoz. Az „ügyintézési idő” mutatót úgy kapjuk meg, ha egy adott év végén az el nem döntött ügyek számát elosztjuk az eldöntött ügyek számával, és az eredményt megszorozzuk 365-tel[14]. A 13–17. ábrától eltekintve mindegyik ábra az elsőfokú eljárásokra vonatkozik, és – amennyiben rendelkezésre állnak – a 2010-re vonatkozó adatokat hasonlítja össze a 2012-es és 2013-as adatokkal[15]. Habár a különböző jogorvoslati eljárások jelentősen befolyásolhatják az eljárások hosszát, a bírósági rendszer minőségének és hatékonyságának már első fokon is láthatóvá kell válnia, mivel az elsőfokú eljárás kötelező lépés mindenki számára, aki bírósághoz fordul.

4. ábra: A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek* eldöntéséhez szükséges idő (első fok/nap) (forrás: CEPEJ tanulmány[16])

* Ez a kategória magába foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, végrehajtási ügyet, ingatlan-nyilvántartási ügyet, közigazgatási ügyet (peres és nemperes ügyet egyaránt) és minden egyéb, nem büntető ügyet. Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI) vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU).

5. ábra: A polgári és kereskedelmi peres ügyek* eldöntéséhez szükséges idő (első fok/nap) (forrás: (CEPEJ tanulmány)

* A CEPEJ módszertanát követve a polgári (és kereskedelmi) peres ügyek a felek közötti jogvitákat érintik, például a szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat. Ezzel szemben a polgári (és kereskedelmi) nemperes ügyek nem vitatott eljárásokat érintenek, például a nem kifogásolt fizetési meghagyásokat. A kereskedelmi ügyeket egyes országokban kereskedelmi különbíróságok tárgyalják, más országokban a rendes (polgári) bíróságok kezelik. Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI) vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Hollandia megadta a mért ügyintézési időt, de ezt nem a CEPEJ számította ki.

6. ábra: A közigazgatási ügyek* eldöntéséhez szükséges idő (első fok/napokban) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* A CEPEJ módszertanát követve a közigazgatási ügyek az állampolgárok és a helyi, regionális, nemzeti hatóságok közötti jogvitákat érintik. A közigazgatási ügyeket egyes országokban közigazgatási különbíróságok tárgyalják, más országokban a rendes (polgári) bíróságok kezelik. Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (HU), átszervezték a közigazgatási bíróságok rendszerét (HR), vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a litvániai módosulásokat.

              3.1.2. Befejezési arány

A befejezési arány az eldöntött ügyek számának a bejövő ügyek számához viszonyított aránya. Azt méri, hogy a bíróság lépést tart-e bejövő ügyterhével. Az eljárás hossza ahhoz az arányhoz kapcsolódik, amelyben a bíróságok eldöntik az ügyeket, vagyis a „befejezési arányhoz”, valamint azon ügyek számához, amelyek még döntésre várnak (folyamatban lévő ügyek). Ha a befejezési arány 100 % körül vagy efölött van, az azt jelenti, hogy a bíróságok képesek legalább annyi ügyet befejezni, mint amennyi beérkezik. Amennyiben a befejezési arány 100 % alatt van, ez azt jelenti, hogy a bíróságok kevesebb ügyet döntenek el, mint a bejövő ügyek száma, és ennek eredményeként az év végén az el nem döntött ügyek jelentkeznek folyamatban lévő ügyként. Amennyiben ez a helyzet több évig fennáll, ez arra utalhat, hogy inkább rendszerszintű problémáról van szó, mivel a hátralék felgyülemlése tovább növeli a bíróságok munkaterhét, ami azt eredményezi, hogy tovább nő az eljárások hossza.

7. ábra: A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek* eldöntésének aránya (első fok/%-ban – a 100 %-ot meghaladó értékek azt jelzik, hogy több ügyet döntenek el, mint amennyi beérkezik, míg a 100 % alatti értékek azt jelzik, hogy kevesebb ügyet döntenek el, mint amennyi beérkezik) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI) vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a litvániai és a szlovákiai módosulásokat. Lettországban külső és belső tényezők, például az új csődeljárási törvény befolyásolhatta az eltéréseket.

8. ábra: A polgári és kereskedelmi peres ügyek* eldöntésének aránya (első fok/%-ban ) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI) vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Hollandia megadta a mért ügyintézési időt, de ezt nem a CEPEJ számította ki.

9. ábra: A közigazgatási ügyek eldöntésének aránya (első fok,%-ban ) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (HU), átszervezték a közigazgatási bíróságok rendszerét (HR), vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a litvániai módosulásokat.

              4.1.3. Folyamatban lévő ügyek

A folyamatban lévő ügyek száma azon ügyek számát fejezi ki, amelyekkel egy időszak végén még foglalkozni kell. Ez az ügyintézési időt is befolyásolhatja. Ezért az eljárások hosszának lerövidítéséhez szükség van a folyamatban lévő ügyek számának csökkentését célzó intézkedésekre.

10. ábra: Folyamatban lévő polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb peres ügyek* száma(első fok, 100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI) vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek számának változása magyarázhatja a litvániai és szlovákiai módosulásokat. Dániában állítólag az ingatlan-nyilvántartás digitalizálása magyarázhatja a folyamatban lévő ügyek számának csökkenését.

11. ábra: A folyamatban lévő polgári és kereskedelmi peres ügyek* száma (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI) vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a görögországi, litvániai és a szlovákiai módosulásokat.

12. ábra: A folyamatban lévő közigazgatási ügyek* száma (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Az összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (HU), átszervezték a közigazgatási bíróságok rendszerét (HR), vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a litvániai és a szlovákiai módosulásokat.

              3.1.4. Hatékonyság a konkrét területeken

A polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekre vonatkozó általános adatok kiegészítése érdekében a 2015. évi eredménytábla adatokat közöl az eljárások átlagos hosszáról az üzleti környezet szempontjából releváns egyes területeken. A tagállamok meglévő adatgyűjtési rendszerei nem minden esetben szolgáltatnak a konkrét jogterületekre vonatkozó adatokat. Mivel ezek az adatok pontosabb képet adnak számunkra a tagállamok igazságszolgáltatásainak hatékonyságáról, a mostani eredménytábla megvizsgálja a fizetésképtelenség[17], a versenyjog, a fogyasztói jog, a szellemi tulajdon-jog és a közbeszerzés területét.

13. ábra: A fizetésképtelenségi ügyek* eldöntéséhez szükséges idő (években) (forrás: Világbank: Doing Business)

* A hitelezők számára hiteleik visszaszerzéséhez szükséges idő. A társaság késedelembe esésétől addig terjedő időtartam, amikor részben vagy egészben visszafizetik a tartozást a banknak. A felek esetleges késleltető taktikáját, mint a perelhúzó fellebbezéseket vagy a kiterjesztés iránti kérelmeket, figyelembe vettük. Az adatokat egy, a helyi felszámolóbiztosok által kitöltött kérdőívre adott válaszokból gyűjtötték, és azokat a jogszabályok tanulmányozása, valamint a csődrendszerekkel kapcsolatos nyilvános információk alapján ellenőrizték.

Az alábbiakban bemutatásra kerülő adatok az uniós jog – kiváltképpen a versenyjogi és fogyasztói jogi szabályok, a közösségi védjegy és a közbeszerzési jog – nemzeti bíróságok előtti alkalmazására utalnak.[18] Ezek az adatok rávilágítanak, hogy mennyire hatékonyan működnek a nemzeti bíróságok, amikor az uniós jogot alkalmazzák az említett területeken. Tájékoztatást nyújtanak arról, hogy átlagosan hány nap szükséges ahhoz, hogy első- és másodfokú döntés szülessen a nemzeti bíróságokon az e konkrét területeken folyamatban lévő ügyekben.

Az adatokat különféle forrásokból gyűjtötték. A folyamatban lévő uniós versenyjogi és fogyasztói jogi ügyek átlagos hosszára vonatkozó adatgyűjtésre az e területek uniós jogszabályainak végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok európai hálózataival együttműködésben került sor.[19] A közösségi védjegyre vonatkozó adatokat szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának tagszervezeteitől gyűjtöttek. A megfigyelőközpont – azok rendelkezésre állás esetén – konkrét statisztikákra vagy ügyek reprezentatív mintáira támaszkodott. A közbeszerzési adatokat az Európai Bizottság által megrendelt kísérleti adatfelvétel révén gyűjtötték. Tekintve, hogy az ezen ügyekre vonatkozó adatok különböző módon kerültek bemutatásra, a tagállamok saját nyelvi elnevezésük szerint, ábécé sorrendben szerepelnek a felsorolásban.

A versenyjog ösztönzi a hatékonyságot és az innovációt, továbbá elősegíti az árak csökkenését. E szabályok hatékony végrehajtása rendkívül lényeges az üzleti környezet szempontjából. A versenyjog területén az elsőfokú bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntésének átlagos hossza nagyjából megfelel a közigazgatási ügyek ügyintézési idejének, és a jelek szerint meghaladja a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek átlagos hosszát. Egyes tagállamokban azonban olyan ügyeket azonosítottak, amelyek hossza sokkal magasabb értékeket mutat.[20] Ez az eltérés egyes esetekben az ilyen típusú speciális peres ügyek összetettségére vezethető vissza. A következő ábra azt mutatja be, hogy több tagállamban jelentős eltérések figyelhetők meg az eljárások hosszában az első- és másodfokú felülvizsgálati ügyek esetében. Sok tagállamban az ügy eldöntéséhez szükséges idő inkább másodfokon mutat magasabb értékeket, és nem első fokon.

14. ábra: Az EUMSZ 101. és 102. cikke alapján a nemzeti versenyhatóságok határozataival szemben kezdeményezett bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntéséhez szükséges idő* (napokban) (forrás: az Európai Bizottság által, az Európai Versenyhatóságok Hálózatával együttműködésben végzett kísérleti adatgyűjtés)

* Ezen időszak folyamán BG, EE, IE, HR, CY, LU, MT és NL-ben egyetlen ügyet sem azonosítottak. Az eljárások átlagos hosszára vonatkozó számításokat egy olyan kísérleti adatgyűjtés alapján végezték el, amely beazonosított minden, a nemzeti versenyhatóság határozatán alapuló felülvizsgálati ügyet, amelynek során az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke került alkalmazásra, és amelyek vonatkozásában 2012 és 2013 között adtak ki érdemi döntést. Az adatok az első- és másodfokra vonatkoznak. Az ilyen bírósági felülvizsgálat esetén Ausztriában nincs másodfokú eljárás, Szlovéniában pedig csak 2013 augusztusától alkalmazandó.

A valódi fogyasztóvédelem megköveteli továbbá azon bíróságok hatékony működését, amelyek elbírálják a fogyasztókat védő szabályok alkalmazását. A 2015. évi eredménytábla feltérképezi, hogy milyen hosszú időt vesz igénybe azoknak a fellebbezéseknek az elbírálása, amelyeket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet, a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet, valamint a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelvet a tagállamokban alkalmazó fogyasztóvédelmi hatóságok határozataival szemben nyújtottak be. Jóllehet úgy tűnik, hogy a fogyasztói jog terén az elsőfokú bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntésének átlagos hossza valamivel meghaladja a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek elbírálásának átlagos hosszát, az eltérés általában csekélyebb mértékű annál, mint amit a versenyjogi ügyekben észleltek.

15. ábra: A fogyasztóvédelmi hatóságok határozataival szembeni fellebbezések elbírálásához szükséges idő* (napokban) forrás: az Európai Bizottság által, a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózattal együttműködésben végzett kísérleti adatgyűjtés)

* Az ezen ábránál figyelembe vett forgatókönyvet BE, LU, AT, FI, SE és UK esetében nem lehetett alkalmazni, ugyanis egyes fogyasztóvédelmi hatóságok nem jogosultak arra, hogy az említett szabályok megsértését kimondó határozatokat fogadjanak el. Ezen időszakon belül DE, IE és MT esetében nem fordultak elő releváns ügyek. Franciaországban a fellebbezési ügyek mennyisége elhanyagolható. Az eljárások átlagos hosszára vonatkozó számítás a tisztességtelen kereskedelmi feltételekről szóló irányelvet, a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelvet, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet és ezek nemzeti végrehajtó rendelkezéseit alkalmazó fogyasztóvédelmi hatóság határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó olyan ügyeinek mintáján alapul, amelyek esetében 2012-ben és 2013-ban adtak ki határozatot. A minta mérete tagállamonként változik[21].

Az innovatívabb ágazatokban - nevezetesen azokban, amelyek immateriális eszközöket, így szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat alkalmaznak - a növekedés a bűnüldözési rendszer hatékony működésétől függ[22]. Ezért az idei eredménytábla konkrét adatokat gyűjt a nemzeti bíróságok által első- és másodfokon tárgyalt, közösségi védjegy megsértésével kapcsolatos ügyek eldöntéséhez szükséges átlagos időről. Egyes kivételek mellett, a korábban vizsgálat két esetnél kisebb hosszbeli eltérések mutatkoznak, a polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek átlagos hosszával összehasonlítva.

16. ábra: A közösségi védjegy megsértésével kapcsolatos ügyek elbírálásához szükséges idő* (napokban) forrás: az Európai Bizottság által, a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjával együttműködésben végzett kísérleti adatgyűjtés)

* Horvátországban nem azonosítottak ügyeket. A hossz kiszámítását a közösségi védjegy megsértésével kapcsolatos olyan ügyek mintája alapján végezték, amelyek esetében 2012-ben és 2013-ban adtak ki határozatot. Az ügyek mintáit a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának tagszervezetei gyűjtötték[23]. Amennyiben rendelkezésre álltak az ezen ügyek hosszára vonatkozó statisztikai adatok, az ügyek mintái nem használták fel.

Végezetül az eredménytábla adatokat gyűjt a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyek elbírálásához szükséges időről is. A közbeszerzési szabályok biztosítják, hogy a közbeszerzési szerződéseket nyíltan, tisztességesen és átláthatóan ítélik oda. Az alábbi ábra bemutatja azokat az első-, másod- és harmadfokú ügyeket, amelyek esetében a nemzeti bíróságok a szerződés megkötése előtt benyújtott kereseteket követően alkalmaznak jogorvoslatokat. A 2009–2012-es évekre vonatkozóan szolgáltattak adatokat. Az ábra azt mutatja, hogy az első fokon eljáró nem bírósági szervezetek (a közbeszerzéshez kapcsolódó jogorvoslatokról szóló irányelv lehetőséget ad erre) eljárásai általában rövidebbek a bírósági szervekénél. Jóllehet az elsőfokú jogorvoslatok látszólag zökkenőmentesen működnek, a későbbi szakaszok jogorvoslatai több időt vesznek igénybe.

17. ábra: A közbeszerzési szabályok alkalmazásával kapcsolatos ügyek elbírálásához szükséges idő (napokban) forrás: kísérleti tanulmány[24])

* Az átlagos hossz kiszámítását a közbeszerzési irányelv alapján előirányzott, a szerződés megkötését megelőző jogorvoslatokkal kapcsolatos olyan ügyek mintája alapján végezték, amelyek esetében 2009 és 2012 között adtak ki határozatot. Azokban a tagállamokban, ahol az elsőfokú fellebbezéseket nem bírósági szerv bírálja el (BG, CZ, DK, EE, ES, CY, LV, HU, MT, AT 2014-ig, PL, RO, SI és SK) az e fokozatra vonatkozó adatok fehéren szerepelnek. A tanulmány nem terjedt ki HR-re, amely 2013. júliusban csatlakozott az EU-hoz[25]. Az átlagos hossz nem található ES és PT elsőfokú bíróságai, valamint IE és MT másodfokú bíróságai esetében.

A 2015. évi eredménytábla esetében elsődleges vizsgálatot[26] végeztek, hogy feltérképezzék a végrehajtási eljárást és a követelések teljesítéséhez szükséges időt. Mivel rendkívül kevés forrás gyűjt összehasonlító adatokat a végrehajtás hosszáról, megfelelő módszertant dolgoztak ki. Ennek eredményeként olyan megközelítés nyert teret, amely azon adatok reprezentatív mintájának gyűjtését helyezi előtérbe, hogy milyen időtartam telik el a jogerős bírósági ítélet meghozatala, és az alperes bankszámlájának befagyasztása, illetve a befagyasztott pénzeszközök tényleges behajtása között. Intenzív kommunikációt folytattak a megfelelő érdekeltekkel, például a különféle földrajzi székhelyű bíróságokkal vagy bírósági végrehajtókkal, a vizsgálathoz használt módszertan célravezetőségének alátámasztása érdekében. Az adatok ritkasága ellenére megadtak bizonyos információkat a végrehajtási eljárások hosszáról. Például a vizsgálat azt mutatja, hogy Olaszországban 136 napot vesz igénybe a pénzeszközök visszafizettetése a jogerős bírósági határozat meghozatalától fogva, beleszámítva a bírósági határozattól a bankszámla befagyasztásáig eltelő 23 napot is. A finnországi adatok azt mutatják, hogy átlagosan 21 nap telik el a bírósági határozattól a bankszámla befagyasztásáig.

Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára vonatkozó következtetések · Az EU harmadik igazságügyi eredménytáblája a lehetséges tendenciák azonosítására törekszik[27]. E téren óvatos és árnyalt megközelítésre van szükség. A helyzet jelentősen különbözik az egyes tagállamoktól és mutatóktól függően[28], továbbá az adatok nem minden esetben állnak rendelkezésre mindegyik tagállamra és a lefedett három évre vonatkozóan. Időt vesz igénybe, amíg megmutatkoznak az igazságügyi reform eredményei. Az eredménytábla rendszeresen nyomon kíséri majd az előrehaladást. · Általában véve azon tagállamok esetében, amelyekre nézve rendelkezésre állnak az adatok, a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának némi javulása figyelhető meg. Úgy tűnik, hogy a vizsgált évek során[29] a tagállamok többségében inkább pozitív, nem pedig negatív tendencia észlelhető a polgári és kereskedelmi peres ügyek, valamint a közigazgatási ügyek ügyintézési ideje és lezárási aránya tekintetében. A folyamatban lévő ügyek esetében nem mutatható ki egyértelmű közös tendencia egyik irányba sem, kivéve, hogy folyamatosan csökken a lezáratlan polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek száma. · A különleges nehézségekkel küzdő tagállamok körében túlnyomórészt pozitív tendenciák mutatkoznak, néhány kivételtől eltekintve. A markáns reformokat megvalósító tagállamokban[30] mutatkozó, kedvező jelek bizonyára ösztönözni fogják ezeket az országokat, hogy elszántan és elkötelezetten folytassák erőfeszítéseiket. · Úgy látszik, hogy a kísérleti adatgyűjtés azt jelzi, hogy a bíróságok teljesítménye gyakran az adott jogterülettől függően változik. Például a perek eldöntése hosszabb időt vehet igénybe egyes olyan területeken, ahol a nemzeti bíróságok járnak el az Unió bíróságaként, mint a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek szélesebb területén. Ezzel szemben a közbeszerzés területén a tagállamok rövidebb idő alatt döntik el az ügyeket. · Ezek a konkrét jogterületekre vonatkozó adatok szintén eltéréseket jeleznek az első- és a másodfokú eljárások között. Ugyanakkor nem állapítható meg az egész EU-ra jellemző közös tendencia az e bírósági szinteken zajló eljárások hossza tekintetében.

[1]     Görögországban, Portugáliában (2014. júniusban ért véget) és Cipruson az igazságszolgáltatási reformok a 2014. évi gazdasági kiigazítási programok szerves részét képezték.

[2]     A Bizottság közleménye, 2015. évi éves növekedési jelentés, COM (2014) 902 final.

[3]     Az adatok összegyűjtésére a nemzeti igazságszolgáltatási kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor.

[4]     A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Bulgária 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Bulgária 2014. évi konvergenciaprogramját, 2014 (2014/C 247/02); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Horvátország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Horvátország 2014. évi konvergenciaprogramját, 2014 (2014/C 247/10); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Írország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Írország 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/07); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Olaszország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Olaszország 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/11); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Lettország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Lettország 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/12); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Málta 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/16); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Lengyelország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Lengyelország 2014. évi konvergenciaprogramját, 2014 (2014/C 247/19); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Portugália 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Portugália 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/20); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Románia 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Románia 2014. évi konvergenciaprogramját, 2014 (2014/C 247/21); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Szlovákia 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovákia 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/23); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Szlovénia 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/22); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Spanyolország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Spanyolország 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/08);

[5]     BG, ES, HU, IT, LV, MT, PL, RO, SI, SK.

[6]     BG, IT, LV, PL, SI, SK.

[7]     A Bizottság 2013-ban létrehozta a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportját az uniós igazságügy eredménytábla elkészítése, valamint az igazságszolgáltatás hatékonyságával kapcsolatos bevált módszerek cseréjének előmozdítása céljából. Ennek érdekében felkérték a tagállamokat, hogy jelöljenek ki két kapcsolattartót – egyet a bírói karból, és egy másikat az igazságügyi minisztériumból – , és ez az informális csoport 2014-ben és 2015-ben is rendszeresen ülésezett. Az egyik tagállam még nem jelölte ki a kapcsolattartókat, négy pedig csupán egy személyt jelölt az igazságügyi minisztériumból, a bírói karból viszont nem.

[8]     AT, BE, DE, IE, EL, HR, IT, LT, NL, PT, RO e csoportban bemutatta igazságszolgáltatásának egyes vonatkozásait.

[9]     Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013 rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20.).

[10]    Az országspecifikus ajánlások elkészítésének indokait a Bizottság szolgálati munkadokumentumokban mutatja be, amelyek az alábbi internetcímen érhetők el: http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/index_hu.htm;

[11]    Elérhető: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/index_hu.htm

[12]    Az Európa Tanács 47 tagállama számára történő rendszeres adatgyűjtésre kétévente kerül sor (a legutóbbi, 2014-ben közzétett CEPEJ jelentés a 2012-es adatokat tartalmazza). Három kivételével az összes tagállam válaszolt a CEPEJ eredménytáblára vonatkozó kérdőívére.

[13]    A hatékony igazságszolgáltatások gazdasági hatása tekintetében lásd a 2014. évi uniós eredménytábla „A nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek hatékonysága, mint a növekedés strukturális összetevője” című szakaszát; lásd továbbá: „The Economic Impact of Civil Justice Reforms” (A polgári jogi igazságszolgáltatási reformok gazdasági hatása), European Economy-Economic Papers, 530. o., 2014. szeptember.

[14]    Az eljárások hossza, a befejezési arány, és a folyamatban lévő ügyek száma a CEPEJ által meghatározott standard mutató. http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/default_en.asp

[15]    Az adatok tartalmazzák a CEPEJ aktualizálást a 2013. évi tanulmányuk kiadását követőn, ahogy az a Bizottság felé továbbításra került.

[16]    A CEPEJ titkárság 2015. évi jelentése a Bizottságnak az uniós tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek működéséről. Elérhető: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/index_hu.htm

[17]    Lásd továbbá az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága számára készített, Bankruptcy and second chance for honest bankrupt entrepreneurs (A csőd és a csődbe ment tisztességes vállalkozók második esélye) című tanulmányt, amely az alábbi internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=7962&lang=en.

[18]    A vizsgált területek sajátossága magyarázza, hogy az ábrák nem minden esetben fedhetik le az összes uniós tagállamot, mivel bizonyos ügytípusok nem találhatók meg egyes tagállamokban.

[19]    Az adatfelvétel által célzott bírósági felülvizsgálati ügyekben e hatóságok az eljárások részes felei.

[20]    A releváns bírósági felülvizsgálati esetek száma tagállamonként változik. Egyes bírósági szintek esetében az érintett ügyek korlátozott száma miatt (BE, CZ, DK, IT, PL és SK) egyetlen, rendkívül hosszan elhúzódó ügy jelentősen befolyásolhatja az átlagot. Spanyolországban a másodfokú eljárások hossza az alapjogok megsértése miatti jogorvoslati kérelmekre is utal, amelyeket általában rövidebb idő alatt bírálnak el.

[21]    Az általános adatok nem fedik le a pénzügyi szolgáltatásokat és termékeket. Csehországban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvért felelős hatóságoktól gyűjtötték az adatokat. DK, EE, FR, HR, NL, SI és SK esetében alacsony az érintett ügyek száma, vagyis egyetlen, rendkívül hosszan elhúzódó ügy jelentősen befolyásolhatja az átlagot. Spanyolország esetében az adatok nem fedik le az autonóm közösségeket. Az olasz, lengyel és román adatok a fogyasztóvédelmi hatóság becslésén alapulnak.

[22]    Lásd például: „Mitől hatékony a polgári igazságszolgáltatás?” OECD Economic Department, politika-magyarázat, 2013. június 18, és „A polgári igazságszolgáltatás gazdasága Új, országos adatok és tapasztalatok” OECD Economic Department munkadokumentumok, 1060. sz.

[23]    A minta mérete tagállamonként változik. Dánia esetében a statisztikai adatok azokra az ügyekre is vonatkoznak, amelyekben a tengerészeti és kereskedelmi bíróság a nemzeti védjegyjogot alkalmazta. Németország nem rendelkezik statisztikai adatokkal kifejezetten a közösségi védjegyügyekre vonatkozóan, mivel a statisztikákat az ipari tulajdonnal kapcsolatos valamennyi ügy tekintetében gyűjtöttek. A megadott számok a bíróságok becslésein alapulnak. Szlovákiában a másodfok 2012-ben a Legfelsőbb Bíróságra, 2013-ban pedig a pozsonyi kerületi bíróság által másodfokon elbírált ügyekre utal. Egyes tagállamokban (EE, LT, LU, HU, FI, és SI a másodfok esetében) csekély számú releváns ügy fordult elő. IE-ben egyetlen releváns ügy fordult elő ebben az időszakban.

[24]    Economic efficiency and legal effectiveness of review and remedies procedures for public contracts (A közbeszerzési szerződések felülvizsgálati és jogorvoslati eljárásainak gazdasági és jogi hatékonysága), a Europe Economics-nak az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága számára készített tanulmánya, az alábbi internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/growth/single-market/public-procurement/modernising-rules/evaluation/index_en.htm

[25]    A Horvátországra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak a közbeszerzési eljárásokat felügyelő horvát állami bizottság honlapján, annak éves jelentéseiben.

[26]    Case study on the functioning of enforcement proceedings relating to judicial decision in Member States (A tagállami bírósági határozatokkal kapcsolatos végrehajtási eljárások működéséről szóló esettanulmány), Matrix, az Európai Bizottság (Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság) számára készített tanulmány, elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/index_hu.htm

[27]    Előfordul, hogy a három eredménytábla alapján kibontakozó tendencia rendkívül eltérő helyzeteket takar: például az eljárások hossza 10 (vagy kevesebb) naptól 100 (vagy több) napig terjed.

[28]    A módosulások részletesebb adatai megtalálhatók azokban országokra vonatkozó adatlapokban, amelyek

az uniós tagállamok igazságügyi rendszereinek működéséről szóló, a CEPEJ titkársága által a Bizottság számára készített tanulmány részét képezik.

[29]    2010, 2012, 2013.

[30]    Pl. Görögországban.

3.2. Az igazságszolgáltatás minősége

A kiváló minőségű intézmények – beleértve a nemzeti igazságszolgáltatásokat – meghatározó szerepet játszanak a gazdaság teljesítményében. A hatékony igazságszolgáltatás magas minőséget követel a teljes igazságszolgáltatási lánc során. Az igazságszolgáltatási határozatok nem megfelelő minősége fokozhatja az üzleti tevékenység kockázatát a nagyvállalatok és a kkv-k számára, valamint kihat a fogyasztói döntésekre.

Valamennyi tagállam intézkedéseket hoz igazságszolgáltatási rendszere minőségének elősegítésére. Bár nincs egyetlen elfogadott módja annak, hogyan kell mérni az igazságszolgáltatás minőségét, az eredménytábla felhasznál egyes olyan paramétereket, amelyeket általában relevánsnak fogadnak el,[31] és amelyek elősegíthetik az igazságszolgáltatás minőségének javítását.

              3.2.1. Az igazságszolgáltatások minőségét elősegítő nyomonkövetési, értékelési és felmérési eszközök

A bíróságok tevékenységének nyomon követése és értékelése olyan eszköz, amely elősegíti a bírósági határozatok kiszámítható és kellő időben történő meghozatalának, valamint a bíróságok működésének javítását[32]. Az említett eszközök az adatgyűjtésnek köszönhetően nyomon követhetik a bíróságok napi működését. Emellett a bírósági rendszer előretekintőbb értékelésében is testet ölthetnek, például minőségi mutatók felhasználásával vagy akár az igazságszolgáltatás egészére vonatkozó minőségi szabványok meghatározásával. A bíróságokon dolgozó szakszemélyzet és/vagy a bíróságokat igénybe vevők körében végzett felmérések szintén releváns információt szolgáltathatnak az igazságszolgáltatási rendszer minőségének erősítéséhez.

18. ábra: A bírósági tevékenységek nyomon követhetőségének elérhetősége 2013-ban* (forrás: CEPEJ tanulmány[33])

* A nyomon követési rendszerek célja a bíróságok napi tevékenységének vizsgálata, elsősorban az adatgyűjtésnek és a statisztikai elemzésnek köszönhetően. Franciaország esetében a korábbi eredménytáblától való eltérések a mindkét évben azonos szintű adatok korrekciójából erednek. A spanyol és lengyel adatok 2012-ből származnak.

19. ábra: A bírósági tevékenységek értékelésének elérhetősége 2013-ban* (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Az értékelési rendszer általában mutatószámok és célkitűzések alkalmazásával utal a bíróságok teljesítményére. Emellett egyes tagállamok minőségi politikákat és szabványokat határoznak meg a bírósági rendszer egésze számára. Romániában rendszeresen alkalmazzák a bíróságok tevékenységére vonatkozó teljesítménymutatókat. Az összes egyéb tagállam esetében az eredmények azonosak a 2012-ben gyűjtött adatokkal. A spanyol és lengyel adatok 2012-ből származnak.

20. ábra: A bíróságokat igénybe vevők és a jogi szakemberek körében 2013-ban* végzett felmérések (forrás: CEPEJ tanulmány)

* A beszámolók szerint Hollandiában csökken ügyészekre irányuló felmérések száma, ugyanakkor pedig azt jelentették, hogy Magyarországon és Litvániában növekszik az ügyvédekre, a felekre és a bíróságok egyéb igénybevevőire irányuló vizsgálatok száma. Az összes egyéb tagállam esetében az eredmények azonosak a 2012-ben gyűjtött adatokkal. A görög, spanyol és lengyel adatok 2012-ből származnak.

              3.2.2. Az információs és kommunikációs technológiai rendszerek segítik az eljárások hosszának lerövidítését, és megkönnyítik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést

Az ügyek iktatását és kezelését célzó IKT-rendszerek a bíróságok rendelkezésére álló nélkülözhetetlen eszközök az ügyek időtartamának kezelésében, mivel segítik azon arány javítását, amelynek megfelelően a bíróságok kezelik az ügyeket, és ezzel lerövidítik az eljárások teljes hosszát. A bíróságok és a felek közötti kommunikációt szolgáló IKT-rendszerek (például az igények elektronikus benyújtása) hozzájárulhatnak a polgárokat és vállalkozásokat érintő késedelmek és költségek csökkentéséhez azáltal, hogy megkönnyítik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Az IKT-rendszerek emellett egyre fontosabb szerepet játszanak az igazságügyi hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés területén, ezzel megkönnyítve az uniós jogszabályok végrehajtását.

21. ábra: Az ügyek iktatását és kezelését célzó IKT-rendszerek* (súlyozott mutató – min=0, max=4) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Több IKT-mutató (iktatási rendszer, bírósági ügykezelési informatikai rendszer, pénzügyi informatikai rendszer, videokonferencia) céljára készített, összetett mutató, amely 0-tól 4-ig tartó skálán méri a szóban forgó rendszerek rendelkezésre állását (0= a bíróságok 0%-án érhető el; 4= a bíróságok 100%-án rendelkezésre áll).

22. ábra: A bíróságok és a felek közötti elektronikus kommunikáció* (súlyozott mutató – min=0, max=4) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* Több IKT-mutató (elektronikus online formanyomtatványok, weboldal, az ügyek online nyomon követése, elektronikus iktatás, a kis értékű követelések elektronikus feldolgozása, a nem vitatott követelések elektronikus feldolgozása, a követelések elektronikus előterjesztése, videokonferencia, egyéb elektronikus kommunikációs eszközök) céljára készített, összetett mutató, amely 0-tól 4-ig tartó skálán méri a szóban forgó rendszerek rendelkezésre állását (0= a bíróságok 0%-án érhető el; 4= a bíróságok 100%-án rendelkezésre áll).

23. ábra: Nem vitatott követelések elektronikus feldolgozása (0=a bíróságok 0 %-án elérhető, 4=a bíróságok 100 %-án elérhető) (forrás: CEPEJ tanulmány)

24. ábra: Követelések elektronikus előterjesztése (0=a bíróságok 0 %-án elérhető, 4=a bíróságok 100 %-án elérhető) (forrás: CEPEJ tanulmány)

A kis értékű követelések – akár nemzeti, akár európai szintű – hatékony eljárása kulcsfontosságú a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jogának érvényesítéséhez, és lehetővé teszi számukra fogyasztói jogaik jobb érvényesítését. A határokon átnyúló kereskedelem miatt a határokon átnyúló kis értékű követelések eljárásainak is nő a jelentősége. Ezért az Európai Bizottság egyik szakpolitikai célja a kis értékű követelések eljárásainak egyszerűsítése és gyorsítása az igazságügyi hatóságok közötti kommunikáció javítása, és az IKT intelligens alkalmazásának megvalósítása által. A végső cél az adminisztratív teher csökkentése minden felhasználói csoport – a bíróságok, az igazságszolgáltatás szereplői és a végfelhasználók – számára.

Az Európai Bizottság megbízása alapján készített, 11. e-kormányzati teljesítményértékelő jelentés[34] első alkalommal méri az uniós tagállamok kis értékű követelésekre vonatkozó online eljárásainak minőségét. E tanulmány esetében a kis értékű követelések eljárásnak vizsgálatát kutatók végezték (úgynevezett álcázott próbavizsgálatokkal)[35]. A cél annak kiderítése volt, hogy az online közszolgáltatások szervezése igazodik-e a felhasználók igényeihez. E célból minden kutató hétköznapi polgárként járt el, és a próbavizsgálata időhöz kötött, vagyis minden vizsgálatot végzőnek egy nap áll rendelkezésre egy valós helyzet vizsgálatára. Ez azt jelenti, hogy ha ezen az időn belül nem találtak meg egy adott szolgáltatást, akkor a válasz negatív volt. A negatív válasz tehát önmagában nem jelenti azt, hogy az adott szolgáltatás online nem elérhető – azt jelzi azonban, hogy nem könnyű ösztönösen – túl sok kattintás nélkül – a nyomára bukkanni, és nagyon valószínű, hogy az átlagos állampolgárok vagy vállalkozók nem használnák / meg sem találnák.

25. ábra: A kis értékű követelések online eljárásainak teljesítményértékelése (mindegyik kategória maximum 100 pont, az összesített maximum 700 pont) (forrás: Delivering on the European Advantage? ‘How European governments can and should benefit from innovative public services’ (Az európai előny valóra váltása? Hogyan lehet és kell hasznosítaniuk az európai kormányoknak az innovatív közszolgáltatásokat) című, az Európai Bizottság (A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága[36]) által megrendelt tanulmány)

              3.2.3. A bíróságok kommunikációs politikája

A bíróságok kommunikációs erőfeszítései alapvetően fontosak annak elősegítéséhez, hogy a polgárok és a vállalkozások tájékozott döntéseket hozzanak a (peres vagy peren kívüli) jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatban, valamint hozzájárulnak az igazságszolgáltatás iránti szükséges bizalom kialakításához. A média döntő szerepet játszik a bírósági ügyekről szóló beszámolók terén. A bíróságok és a média közötti kapcsolat javítása érdekében a bíróságok javíthatják a közvélemény tájékoztatását a bírói munkáról (hatáskör, korlátok, és bonyolultság), és hozzájárulhatnak a beszámolók minőségének javításához (pl. a ténybeli tévedések elkerüléséhez).

A Bizottság 2014-ben információcserét kezdett a tagállamokkal a bírósági kommunikációs gyakorlatokról és politikákról. Ennek során arra derült fény, hogy jobban át kell tekinteni az e területre vonatkozó gyakorlatokat. Nyomon követésként a Bizottság feltérképezte a tagállamok közötti jelenlegi együttműködést[37] a hatékony bírósági kommunikációs politika fontos paraméterei tekintetében[38]. Ez kiterjedt a közvélemény rendelkezésére álló információkra; a bíróságok sajtó/média kapcsolatai megszervezésének módjára; a bíráknak a felekkel és a sajtóval folytatott kommunikációjára vonatkozó képzésére; a bírósági határozatok online közzétételének elérhetőségére és az ezzel kapcsolatos gyakorlatokra (a bírósági rendszer valamennyi szintjén).

26. ábra: Az igazságszolgáltatással kapcsolatos online információk elérhetősége a közvélemény számára* (forrás: Európai Bizottság[39])

* Az ábrán szereplő minden kategóriában 1 pont adható. Németországot szövetségi államként decentralizált szerkezetek jellemzik. Tehát a szövetségi államok maguk döntenek arról, hogy mely információkat nyújtják online, ezáltal vállalva az információk folyamatos frissítésének feladatát. Ugyanez vonatkozik a szövetségi szintre is.

27. ábra: A bíróságok és a sajtó/média közötti kapcsolatok* (forrás: Európai Bizottság[40])

* Mindegyik bírósági szinten (első-, másod- és harmadfok) két pont adható, ha van olyan sajtószóvivő vagy sajtóügyekért felelős bíró. aki a polgári/kereskedelmi ügyekről, valamint a kereskedelmi ügyekről is tájékoztat. Ha pusztán egy ügykategóriát fednek le (pl. a polgári/kereskedelmi vagy a közigazgatási ügyek), csak egy pont adható. Ha néhány bíróságon van sajtószóvivő, bírósági szintenként (első-, másod- és harmadfok) 0,5 pont adható. Írországban a Bírósági Szolgálatnak van média kapcsolattartási tanácsadója, aki sajtóközleményeket készít s ad ki a sajtó számára.

28. ábra: A felekkel és a sajtóval való kommunikációra vonatkozó bírói képzés rendelkezésre állása* (forrás: Európai Bizottság[41])

*Az ábrán szereplő minden kategóriában 1 pont adható.

29. ábra: A közzétett ítéletek online elérhetősége* (polgári és kereskedelmi ügyek, minden fokon) (forrás: Európai Bizottság[42])

* „Az ítéletek online hozzáférhetősége”, „Az adatbázisban szereplő információk legalább havi egyszeri frissítése”, valamint „A közzétett ítéletek ingyenes hozzáférhetősége” kategóriák esetében 3 pont adható, ha ezek minden bírósági szinten (első-, másod- és harmadfok) teljesülnek. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bírósági szinteken elérhető, 1 vagy 2 pontot adnak. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bíróságokon elérhető, szintenként 0,5 pontot adnak. „Az érdekeltek hozzáférnek az adatbázishoz (bírák, ügyvédek, egyéb gyakorló jogászok és/vagy a nagyközönség)” elnevezésű kategória esetében 1 pontot adnak, amennyiben valamennyi érdekeltet lefedik. Ha a nagyközönségnek nincs hozzáférése, mindegyik hozzáféréssel rendelkező érdekelt 0,25 pontot ér (pl.: bírák = 0,25 pont, ügyvédek = 0,25 pont, egyéb gyakorló jogászok = 0,25 pont).

30. ábra: A közzétett ítéletek online elérhetősége* (közigazgatási ügyek, minden fokon) (forrás: Európai Bizottság[43])

* „Az ítéletek online hozzáférhetősége”, „Az adatbázisban szereplő információk legalább havi egyszeri frissítése”, valamint „A közzétett ítéletek ingyenes hozzáférhetősége” kategóriák esetében 3 pont adható, ha ezek minden fokon (első-, másod- és harmadfok) teljesülnek. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bírósági szinteken elérhető, 1 vagy 2 pontot adnak. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bíróságokon elérhető, szintenként 0,5 pontot adnak. „Az érdekeltek hozzáférnek az adatbázishoz (bírák, ügyvédek, egyéb gyakorló jogászok és/vagy a nagyközönség)” elnevezésű kategória esetében 1 pontot adnak, amennyiben valamennyi érdekeltet lefedik. Ha a nagyközönségnek nincs hozzáférése, mindegyik hozzáféréssel rendelkező érdekelt 0,25 pontot ér (pl.: bírák = 0,25 pont, ügyvédek = 0,25 pont, egyéb gyakorló jogászok = 0,25 pont). Írországban a Bírósági Szolgálat weboldala a polgári- és büntetőügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező valamennyi bíróság összes ítéletének közzétételére szolgáló hivatalos platform. Nem létezik „közigazgatási ügyek” elnevezésű külön kategória.

31. ábra: Az ítéletek online közzétételével kapcsolatos gyakorlatok* (polgári és kereskedelmi ügyek, minden fokon) (forrás: Európai Bizottság[44])

* „Az ítéletek közzététele kiválasztási kritériumok alapján történik”, „Az ítéleteket európai esetjogi azonosítóval látják el (vagy fogják ellátni a jövőben)”, „Az ítéleteket kulcsszavakkal jelölik”, valamint „Az ítéleteket anonimizálják” elnevezésű kategóriák esetében 3 pont adható, ha ezek minden fokon (első-, másod- és harmadfok) teljesülnek. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bírósági fokokon elérhető (1 vagy 2 pontot adnak a lefedett fokok számától függően). Máltán a másodfokú bíróság a legfelsőbb bíróság.

32. ábra: Az ítéletek online közzétételével kapcsolatos gyakorlatok* (közigazgatási ügyek, minden fokon) (forrás: Európai Bizottság[45])

* „Az ítéletek közzétette kiválasztási kritériumok alapján történik”, „Az ítéleteket európai esetjogi azonosítóval látják el (vagy fogják ellátni a jövőben)”, „Az ítéleteket kulcsszavakkal jelölik”, valamint „Az ítéleteket anonimizálják” elnevezésű kategóriák esetében 3 pont adható, ha ezek minden fokon (első-, másod- és harmadfok) teljesülnek. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bírósági szinteken elérhető, 1 vagy 2 pontot adnak a lefedett fokok számától függően. Máltán a másodfokú bíróság a legfelsőbb bíróság. Írországban a Bírósági Szolgálat weboldala a polgári- és büntetőügyekben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező valamennyi bíróság összes ítéletének közzétételére szolgáló hivatalos platform. Nem létezik „közigazgatási ügyek” elnevezésű külön kategória.

              3.2.4. Alternatív vitarendezési (a továbbiakban: AVR) módszerek segítik a bíróságok munkaterhének csökkentését

Az AVR a bírósági peres eljárástól eltérő valamennyi vitarendezési módra kiterjed. Az AVR leggyakoribb formái a közvetítés, a békítés, és a választottbíráskodás. Ezek az eljárások segíthetik a feleket abban, hogy az átlagos peres eljáráshoz képest rövidebb időn belül kompromisszumot érjenek el, és elősegítik olyan harmonikusabb kultúra kialakítását, ahol nincsenek győztesek és vesztesek. Az AVR hozzájárulhat a hatékony igazságszolgáltatáshoz és végső soron a beruházásbarát környezethez és a gazdasági növekedéshez. Minden adatokat szolgáltató tagállam beszámolt legalább három AVR módszer elérhetőségéről, nagy többségük pedig négy módszert említett, vagyis a perbeli és peren kívüli közvetítést, a békítést és a választottbíráskodást. Annak ellenére, hogy számos lehetőség áll rendelkezésre a jogviták tárgyalótermen kívüli rendezéséhez, a legtöbb tagállamban általában továbbra is kevéssé veszik igénybe az AVR módszereket, ahogyan ezt a 35. ábra is dokumentálja. Az eredménytábla adatokat szolgáltat a tagállamok közszektorbeli tevékenységéről, hogy előmozdítsa és ösztönözze ezeknek a módszereknek az alkalmazását. Bár a népszerűsítő tevékenységet önkéntes lépésnek tekintik, az ösztönzőket törvényben vagy kormányrendeletben kodifikálják, tehát azok kötelezőek. A 33. és a 34. ábra a tagállami kapcsolattartóknak küldött kérdőívre kapott válaszokon alapul. A 35. ábra egy Eurobarométer felmérésre épül. Azoknak a vállalatoknak a válaszait ismerteti, amelyek a beszámolók szerinti különböző csatornákon keresztül fogyasztói panaszokat kaptak az elmúlt 12 hónap során.

33. ábra: Az AVR közszektor általi alkalmazásának előmozdítása* (forrás: Európai Bizottság[46])

* A következő adatokon alapuló összesített mutatószámok: 1) az AVR-re vonatkozó információkat közlő weboldalak, 2) reklámkampányok a médiában, 3) a nagyközönségnek szóló, tájékoztató füzetek, 4) a kérésre rendelkezésre álló, alternatív vitarendezésre vonatkozó, egyedi tájékoztató előadások, 5) a bíróságok által szervezett, konkrét kommunikációs tevékenységek, 6) az AVR igénybevételével kapcsolatos értékelések közzététele, 7) az AVR igénybevételére vonatkozó statisztikák közzététele, 8) egyéb. A kérdőívben valamennyi népszerűsítő eszközhöz egy pontot rendeltek hozzá. Egyes tagállamok kiegészítő tevékenységeket is végezhetnek (DE).

34. ábra: Az AVR alkalmazásának ösztönzői* (forrás: Európai Bizottság[47])

* A következő adatokon alapuló összesített mutatószámok: 1) a költségmentesség (részben vagy egészben) fedezi az AVR során felmerült költségeket, 2) a bírósági díjak – így az illetékek – teljes vagy részleges visszatérítése, ha az AVR sikeres, 3) az AVR-hez nincs szükség ügyvéd közreműködésére, 4) a bíró közvetítőként járhat el, 5) AVR/közvetítési koordinátor van a bíróságokon, 6) egyéb. A kérdőívben valamennyi ösztönző eszközhöz egy pontot rendeltek hozzá. Egyes tagállamok további olyan módszereket említettek, amelyek elősegítik az AVR alkalmazását (IE). Csehországban, ha az ügy jellege lehetővé teszi, a bíróság kezdeményezheti a perbeli egyezséget, és kompromisszumot kereshet.

35. ábra: A különböző csatornákon keresztül a vállalatokhoz érkező fogyasztói panaszok* (forrás: Eurobarométer felmérés[48])

* Az ábra figyelmen kívül hagyja azokat a válaszokat, amelyek esetében a kiskereskedők semmilyen csatornán sem kaptak fogyasztói panaszokat.

              3.2.5. A bírák képzésének előmozdítása elősegítheti az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítását

A bírák képzése a bírói döntések minőségét befolyásoló fontos tényező. Az európai igazságügyi képzésről szóló 2014. évi éves jelentésből[49] származó, az uniós jogi továbbképzésben résztvevő bírák jelenlegi arányával kapcsolatos információkat szintén beépítették.

36. ábra: A bírák kötelező képzése 2013-ban*(forrás: CEPEJ tanulmány)

* Németország és Magyarország állítólag növelte a kötelező képzési kategóriák számát 2012-hez képest. A spanyol és lengyel adatok 2012-ből származnak.

37. ábra: Az uniós jogi továbbképzésben vagy egy másik tagállam jogi továbbképzésében résztvevő bírák (az összes bírák számának %-ában)*(forrás: Európai Bizottság, Európai igazságügyi képzés, 2014[50])

* Idén az Egyesült Királyságra vonatkozó adatokat szolgáltattak (SC). Franciaországban az ügyészekre is kiterjed. A tagállamok néhány esetben arról számoltak be, hogy a képzésben résztvevőknek a jogi szakemberek tényleges számához viszonyított aránya meghaladja a 100 %-ot, ami azt jelenti, hogy a résztvevők több uniós jogi képzési tevékenységben vettek részt.

              3.2.6. Források

Az alábbi táblázat a bíróságok egy lakosra jutó teljes jóváhagyott általános költségvetését mutatja 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban. A táblázat azt tükrözi, hogy a bíróságok egy lakosra jutó költségvetése viszonylag stabil volt ebben a három évben, az átlag pedig csekély mértékben emelkedett.

38. ábra: A bíróságok költségvetése* (EUR/lakos) (forrás: CEPEJ tanulmány)

* A 38. ábra az összes bíróság működtetéséhez rendelt éves jóváhagyott költségvetést mutatja be, függetlenül a költségvetés forrásától és szintjétől (nemzeti vagy regionális költségvetés). Az összehasonlításokat elővigyázatosan kell végezni, mivel az adatok AT, BE, FR, EL és LU esetében az egész igazságügyi rendszer költségvetésének felelnek meg, a költségmentességet és az ügyészségeket is beleértve, a németországi adatok pedig nem teljes körűek, ugyanis nem minden tartományt fednek le, továbbá egyes tagállamok finanszírozásban részesülnek nemzetközi és európai intézményektől is. A 2010 és 2012 közötti jelentős visszaesés Spanyolország esetében azt jelzi, hogy a 2012. évi adatok nem tartalmazták autonóm közösségek és az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata adatait.

A Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. A 2015. évi eredménytábla tartalmazza a tagállamok 2010-es, 2012-es és 2013-as egy főre jutó költségmentességi kiadásaira vonatkozó információkat. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy az országok csoportjai között jelentősen eltérő összegek tapasztalhatók. Az eredménytábla által lefedett években a legtöbb tagállamban viszonylag stabil volt a költségmentességre fordított, lakosonkénti összeg. A táblázat nem nyújt információkat arra nézve, hogy a költségmentességre fordított teljes összeg hogyan oszlik meg a kedvezményezettek vagy az ügyek között.

39. ábra: Az éves állami költségvetésből a költségmentességre fordított összeg lakosonként 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban* (forrás: CEPEJ tanulmány)

* A 39. ábra azt mutatja, hogy az éves állami költségvetésből lakosonként mekkora összeget fordítottak a költségmentességre 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban. A németországi költségvetés nem teljes körű, mivel nem fed le minden tartományt. Egyes tagállamokban a jogi szakemberek is fedezhetik a költségmentesség egy részét, amit nem tükröződik a fenti adatokban.

40. ábra: A „jogbíróságokkal” kapcsolatos államháztartási összköltségek* (EUR/lakos) (forrás: Eurostat)

Ez a forrásokra vonatkozó, kiegészítő mutató az államháztartási kiadásokat bemutató Eurostat-adatokat használja fel. A ténylegesen elköltött költségvetési forrásokat jeleníti meg, kiegészítve a bíróságok számára elkülönített költségvetési forrásokat megjelenítő jelenlegi mutatót. Az összehasonítás a 2010., 2011. és 2012. évet veti össze.

* Amíg a 38. ábra számai a valamennyi bíróság működésére elkülönített és jóváhagyott, éves költségvetést tartalmazzák függetlenül a költségvetési forrástól és az adott költségvetés szintjétől (nemzeti vagy regionális), a 40. ábra az államháztartás bíróságokkal kapcsolatos (tényleges) államháztartási összköltséget mutatja be. (Nemzeti számlák adatai, kormányzati funkciók osztályozása, 03.3 csoport). A 40. ábra a pártfogó rendszereket és a költségmentességet is tartalmazza.

41. ábra: A jogbíróságokkal kapcsolatos államháztartási összköltségek a GDP %-ában kifejezve (Forrás: Eurostat)

Az alábbi táblázatok információkat szolgáltatnak a tagállamok igazságügyi rendszereinek humán erőforrásairól. Ami a 100 000 lakosra jutó bírák számát illeti, a legtöbb tagállamban viszonylagos stabilitás mutatható ki 2010 és 2013 között, az átlag pedig enyhén nőtt. A 100 000 lakosra jutó ügyvédek arányában hasonlóképpen növekedés észlelhető a legtöbb tagállamban. Az arányok országonként rendkívül különböznek.

42. ábra: Az ügyvédek száma* (100 000 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány)

*Az ügyvéd olyan személy, aki a nemzeti jog szerint megfelelő képzettséggel és jogosultsággal rendelkezik arra, hogy ügyfelei nevében perben fellépjen, eljárjon, joggyakorlatot folytasson, bíróságok előtt megjelenjen, ügyfeleinek jogi ügyekben tanácsot adjon és képviselje ügyfeleit (az Európa Tanácsnak az ügyvédi hivatás gyakorlásának szabadságáról szóló Rec(2000)21 számú, 2000. október 25-i ajánlása).

43. ábra: A bírák száma* (100 000 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány)

*A kategória a CEPEJ módszertanát követve kizárólag főállásban dolgozókat tartalmazza. Kikerült belőle a Rechspfleger/Court clerks (fogalmazó) amely csak néhány tagállamban létezik. A görögországi hivatásos bírák teljes számába a fent jelzett évek során különböző kategóriák tartoztak bele, ami részben magyarázatot ad az eltérésekre.

44. ábra: Az összes bíróság abszolút számának változása (székhely szerint) 2010 és 2013 között* (forrás: CEPEJ tanulmány)

„Az EU-n belüli 2014-es igazságügyi reformok feltérképezése” elnevezésű 1. ábra azt mutatja, hogy jelentős számú tagállam kezdeményezte, fogadta el vagy hajtotta végre az igazságügyi térképe vagy a bírósági struktúrája reformját. Az alábbi ábra kiegészíti ezeket az információkat, mivel adatokat nyújt arról, hogy a 2010 és 2013 közötti időszakban hogyan változott a bíróságok száma székhelyük[51] szerint. Ezen az ábrán nem szerepel a jogalanyisággal rendelkező bíróságok számának változása.

* Olaszország 2013 szeptemberében szervezte újjá a bíróságok földrajzi megoszlását. Ennek kapcsán (más hivatalokkal történő összevonás révén) 30 törvényszék, 30 ügyészség, 220 törvényszéki részleg, valamint 346 békebíróság bezárására került sor. Lettország 2013 januárjában 54-ről 49-re csökkentette a kerületi bíróságok számát. Hollandia 2013-ban újjászervezte a bíróságok földrajzi megoszlását (számuk 64-ről 40-re csökkent). Ennek az átszervezésnek az eredményeként körzeti bíróságok bezárására került sor. HR és SI esetében a növekedés azzal magyarázható, hogy 2010-hez képest másként értelmezték a CEPEJ 2013-as kérdését.

3.2.7. A nők aránya a hivatásos bírák között

Az alkalmazottak sokszínűsége elősegíti az egymást kiegészítő ismereteket, szakértelmet és tapasztalatokat, valamint a helyi realitást tükrözi. Ez különösen így van a bíróságok esetében. A nemileg sokszínűbb bírói kar hozzájárulhat a bírósági rendszer minőségének javulásához.

Az első- és másodfokon, valamint a legfelsőbb bíróságokon dolgozó női bírákra vonatkozó alábbi számok vegyes képet mutatnak. Az adatok megerősítik, hogy fordított arányosság áll fenn a bíróságok szintje és a női bírák aránya között: minél magasabb az előbbi, az utóbbi annál alacsonyabb. Jóllehet a legtöbb tagállamban első- és másodfokon viszonylag magas, és a nemi egyensúlynak megfelelő 40-60%-os sávba esik a női bírák jelenlegi aránya[52], nagyon eltérő a helyzet a legfelsőbb bíróságokon dolgozó női bírák esetében. Mindemellett nagyjából pozitív tendencia figyelhető meg az elmúlt három évben az első- és másodfokú bíróságokon, valamint az elmúlt hét év során a legfelsőbb bíróságokon. Mindez azt jelzi, hogy a legtöbb tagállam azon dolgozik, hogy elérje a nemi egyensúlyt jelentő sávot.

45. ábra: A női bírák aránya az első- és másodfokú bíróságokon, valamint a legfelsőbb bíróságokon (forrás: Európai Bizottság és CEPEJ tanulmány)

46. ábra: A női bírák arányának változása az első- és másodfokú bíróságokon 2010 és 2013 között, valamint a legfelsőbb bíróságokon 2007 és 2014 között (forrás: Európai Bizottság és CEPEJ tanulmány)

* Például SI bíróságai, valamint EE, FI és UK legfelsőbb bíróságai esetében az adatok nem jeleznek változást a referenciaidőszak folyamán

Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságát érintő következtetések · A 2015. évi igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy lehetőség van az igazságszolgáltatási rendszerek minőségét elősegítő erőfeszítések folytatására és fokozására. · Folytatódtak az igazságszolgáltatás IKT-eszközeinek bővítésére irányuló erőfeszítések. A mutatószámok azonban hiányosságokat jeleznek számos tagállamban, mind a bírósági ügykezelés és igazgatás, mind a bíróságok és a felek közötti kommunikáció érdekében rendelkezésre álló IKT-eszközök tekintetében. A bíróságok jelentős részében nem lehetséges a kis értékű követelések és a nem vitatott követelések elektronikus feldolgozása. Alaposabb összehasonlító elemzés szükséges az igazságszolgáltatás rendelkezésére álló IKT-eszközök korszerűsítésével kapcsolatos nehézségek és a bevált módszerek azonosításához. Egy ilyen áttekintés támogatást nyújtana azoknak a tagállamoknak, amelyek megkezdik vagy jelenleg végzik az IKT-eszközök korszerűsítését. A Bizottság támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket, együttműködve a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával. · A tagállamok nagy többsége értékelési eszközöket alkalmaz a bíróságok tevékenységének nyomon követésére. Az igazságszolgáltatás működéséről szóló éves tevékenységi jelentéseket széles körben közzéteszik. Ugyanakkor nem minden adatgyűjtési rendszer nyújt elegendő információt a rendszer működéséről, vagy nem szolgáltat uniós szinten összehasonlítható adatokat, többek között a CEPEJ által igényelteknek megfelelően. · Kevés tagállam alkalmaz átfogó megközelítést a bíróságok tevékenységének értékelésére A tagállamok többsége vizsgálatokat alkalmaz az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos információk gyűjtésére. Ugyanakkor csak néhány tagállam vizsgálta az összes fontos érintettet (bírák, bírósági alkalmazottak, ügyészek, ügyvédek, a felek és egyéb bírósági felhasználók). · Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. Jelentős eltérés van a tagállamok között az egy lakosra jutó költségmentességi költségvetés tekintetében. · Komoly javítási lehetőség mutatkozik a kis értékű követelések online eljárásai terén. Az e területen végzett teljesítményértékelés megmutatta, hogy az információk feldolgozása, valamint minősége és hozzáférhetősége terén egyaránt van lehetőség a javulásra. A kis értékű követelések online feldolgozásának fejlesztéséhez további lépéseket kell tenni ahhoz, hogy integrálják a kulcstényezőket – például az e-személyazonosító (vagy más azonosító) és a hiteles dokumentumokat – a kis értékű követelések eljárásnak különböző állomásaiba. · A tagállamok többségében a bírák több mint 20%-a vett részt uniós jogi vagy egy másik tagállam jogrendszerére vonatkozó továbbképzésben. Ez meghaladja azt az éves célkitűzést, miszerint a gyakorló jogászok 5%-át kell képezni ahhoz, hogy 2020-ig elérjék az 50%-os célt. 2013-ban minden olyan tagállam elérte az éves célkitűzést, amely adatokat szolgáltatott a bírák képzéséről. · Mindegyik tagállam erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a polgárok rendelkezésére bocsássa az igazságszolgáltatással kapcsolatos információkat, ideértve az egyedi bíróságokra vonatkozó tájékoztatást és annak ismertetését, hogy hogyan kell eljárni, amikor bírósághoz fordulnak. Ugyanakkor több tagállamban hiányoznak az eljárások költségére és a költségmentességre vonatkozó információk. A tagállamok nagy többsége képzéseket szervez a bírák kommunikációs készségéről. · A tagállamok többsége lehetővé teszi a nagyközönség számára, hogy online hozzáférjenek a polgári és kereskedelmi ítéletekhez, és a tendenciák azt jelzik, hogy rendszeresen (legalább havonta egyszer) frissítik az adatokat. Majdnem az összes tagállam ingyenes hozzáférést biztosít. A közigazgatási ügyekben hozott ítéletek online hozzáférhetősége kissé kevésbé elterjedt. Az elsőfokú bíróságok által, valamennyi ügykategóriában (polgári, kereskedelmi, közigazgatási) hozott határozatokhoz való online hozzáférés szintén szűkebb körű. Általános gyakorlat az online közzétett bírósági ítéletek anonimizálása, és az ítéletek kulcsszavakkal való ellátása. A tagállamok mintegy egyharmada alkalmazza vagy tervezi alkalmazni az európai esetjogi azonosító rendszert. Nagyon kevés tagállam fordíttatja le idegen nyelvre a legfelsőbb bírósági határozatokat. · Az AVR módszerek alkalmazására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a tagállamok közel felében a fogyasztói viták eldöntésére gyakrabban alkalmazzák az AVR-t, mint a bírósági utat. A tagállami fogyasztók több mint egyharmada gyakrabban fordult AVR-hez, mint nem kormányzati fogyasztói szervezetekhez vagy hatóságokhoz. · Csaknem az adatokat szolgáltató tagállam beszámolt a közszektor népszerűsítő tevékenységéről, valamint az AVR módszerek igénybevételének növelésére irányuló ösztönzőkről. A népszerűsítés és az ösztönzők esetében a tagállamok nagy csoportja ugyannyi meglévő eszközről tett említést a polgári és a kereskedelmi jogviták, valamint a munkaügyi és fogyasztói jogviták esetében. · Az elmúlt három év folyamán kissé emelkedett az igazságszolgáltatásra fordított erőforrások átlaga Európában. A hatékony igazságszolgáltatáshoz megfelelő szintű erőforrásokra van szükség. Az egyes tagállamok feladata, hogy rendszerük állapotának átfogó és alapos felmérést követően meghatározzák az ahhoz szükséges erőforrások pontos mértékét. Ehhez alapvető fontosságú azoknak az eszközöknek a használata, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok nyomon kövessék és értékeljék a bíróságok működését. A szóban forgó eszközök révén nyújtott információkat figyelembe kell venni a források elosztásának eldöntésekor. · Bár a megfelelő szintű forrás minden esetben nélkülözhetetlen, sokféle tényező határozza meg a hatékonyság javulását. Például a bíróságok működésének javulása összefügghet az ügykezelés javítását célzó intézkedésekkel, az eljárások reformjával vagy kiváló teljesítményt nyújtó információs és kommunikációs technológiáknak a rendszerbe történő integrálásával. · Minél magasabb szintű egy bíróság, annál alacsonyabb a női bírák aránya. Noha a legtöbb tagállamban kedvező tendenciát mutat az első- és másodfokú bíróságokon, valamint a legfelsőbb bíróságokon dolgozó női bírák aránya, a legfelsőbb bíróságok esetében a legtöbb tagállamnak még további lépéseket kell tennie egy 40-60%-os nemi egyensúly eléréshez.

3.3. Függetlenség

A bíróságok függetlensége az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő hatékony jogorvoslathoz való jogból fakadó követelmény (47. cikk). Fontos a vonzó beruházási környezet szempontjából is, mivel biztosítja a vállalkozások működésének keretét jelentő jogrendszer tisztességességét, kiszámíthatóságát, biztonságát és stabilitását.

A bíróságok érzékelt függetlenségével kapcsolatos információk (amelyek befolyásolhatják a beruházási döntéseket) mellett a 2014-es eredménytábla első alkalommal nyújtott összehasonlító áttekintést arról, hogyan szervezték meg az igazságszolgáltatási rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás függetlenségét olyan típusú helyzetekben, amelyekben az veszélybe kerülhet.

Az európai igazságügyi hálózatokkal, különösen az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával (ENCJ) való folyamatos együttműködés során a Bizottság a szervezeti függetlenségre is kiterjesztette az összehasonlító áttekintést. A 2015. évi eredménytáblában bemutatott ábrák a Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, és az ENCJ útmutatóra vonatkozó kérdőívekre adott válaszokon alapulnak.[53]

              3.3.1. A bíróság érzékelt függetlensége

47. ábra: Érzékelt bírósági függetlenség (érzékelés – a magasabb érték jobb érzékelést jelent) (forrás: Világgazdasági Fórum[54])

* A zárójelben szereplő szám a világ 144 országának rangsorában legutóbb elfoglalt helyet jelzi.

              3.3.2. Szervezeti függetlenség

Mivel több tagállam mérlegeli az igazságszolgáltatási tanácsának reformját, vagy gondolkodik olyan független testületek létrehozásáról, amelyek elsődleges feladata a bíróságok függetlenségének védelme, az ábrák bemutatják az Unión belüli, meglévő igazságszolgáltatási tanácsok összetételének (a kinevezési eljárás szerint) és főbb hatásköreinek összehasonlítását (48. és 49. ábra). Ezek az összehasonlító áttekintések segítséget nyújthatnak a tagállamoknak olyan reformok elfogadásához, amelyek biztosítják, hogy az igazságszolgáltatási tanácsok hatékonyan töltsék be szerepüket olyan független intézményekként, amelyek végső felelősséget viselnek a bíróságok támogatásáért a független igazságszolgáltatás során, szem előtt tartva ugyanakkor az igazságszolgáltatási rendszerek hagyományait és sajátosságait.

A bíróságok pénzügyi forrásainak meghatározása olyan érzékeny kérdés, amely hatással lehet a bíróságok függetlenségére. Az új 50. ábra tájékoztatást nyújt arról, hogy melyik kormányzati ág fogadja el a bíróságok pénzügyi forrásainak meghatározására vonatkozó kritériumokat, és melyek ezek a kritériumok.

A szervezeti függetlenség biztosítása olyan jogi biztosítékokat igényel, amelyek védelmet nyújtanak azokban a helyzetekben, amikor veszélybe kerülhet az igazságszolgáltatás függetlensége. Öt mutatót alkalmaztak az ilyen helyzetekkel kapcsolatos biztosítékok bemutatására: biztosíték a bírák akaratuk ellenére történő áthelyezése ellen (51. ábra), a bírák felmentése ellen (52. ábra), a bejövő ügyek elosztása a bíróságon belül (53. ábra), a bírák mellőzése és kizárása (54. ábra, és a bírák függetlenségének fenyegetése (55. ábra). Az Európa Tanács 2010. évi, a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról szerepéről szóló ajánlása (a továbbiakban: ajánlás) ilyen helyzetekre állít fel standardokat, amelyekkel biztosítható a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása.[55]

Az ábrákat naprakésszé tették azokban az esetekben, amikor a tagállamok jogi kerete vagy gyakorlata megváltozott a 2014. évi eredménytábla közzététele óta. Egyes ábrákon további biztosítékokat mutatunk be, ilyen például a bírák felmentésével szembeni jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, valamint olyan új mennyiségi réteggel egészítjük ki az elemzést, amely bemutatja, hogy 2013-ban hányszor következtek be egyes konkrét helyzetek, például hányszor került sor bírák akaratuk ellenére történő áthelyezésére és bírák elbocsátására. Az ábrák áttekintést nyújtanak a bizonyos típusú helyzetekben alkalmazott jogi biztosítékokról anélkül, hogy értékelnék ezeket vagy mennyiségi adatokat közölnének a hatékonyságukról[56].

Ezen áttekintés célja, hogy segítséget nyújtson az európai igazságügyi hálózatoknak és az érintett hatóságoknak az említett biztosítékok hatékonyságának vizsgálatához. 2014-ben az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata megkezdte a szóban forgó értékelésre vonatkozó munkát.

48. ábra: A bírósági tanácsok összetétele a kinevezési eljárás szerint*[57]

Az ábra bemutatja a bírósági tanácsok – az ENCJ tagjainak – kinevezési eljárás szerinti összetételét attól függően, hogy a kollégáik által kiválasztott bírák/ügyészek, a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalmi ág által kinevezett tagok, vagy más szervek és hatóságok által kinevezett tagok. Az igazságszolgáltatási tanácsok tagjainak legalább felét olyan bíráknak kell alkotniuk, akiket a szakma képviselői választottak ki a bíróságok minden szintjéről, tiszteletben tartva a bírói karon belüli sokszínűséget.[58]

* BE: az igazságszolgáltatási tagok bírák vagy ügyészek; BG: az ügyészek kategóriája egy választott vizsgálóbírót is tartalmaz; DK: hivatalosan minden tagot az igazságügyi miniszter nevez ki; az egyéb szervek/hatóságok által kinevezett/kijelölt kategória (az adminisztratív személyzet egyesülete és a rendőr egyesület által kijelölt) két bírósági képviselőt is felölel; FR: a Tanács két összetételben ülésezik – az egyik hatásköre a hivatalban lévő bírákra, a másiké pedig az ügyészekre terjed ki; a Tanács tagjai közé tartozik a Conseil d'Etat egyik tagja, akit a Conseil d'Etat közgyűlése választ meg; IT-CSM: Consiglio Superiore della Magistratura (hatásköre a polgári és büntető igazságszolgáltatásra terjed ki) a bírói kategóriába tartozik a Legfelsőbb Bíróságból választott két igazságszolgáltatási tisztviselő (bírák és/vagy ügyészek); IT-CPGA: Consiglio di presidenza della giustizia amministrativa (hatásköre a közigazgatási bíróságokra terjed ki); ES: a Tanács bíró tagjait a Parlament nevezi ki – A Tanács közli Parlamenttel azoknak a jelölteknek a listáját, akik megkapták a bírói szövetség vagy huszonöt bíró támogatását; MT: Az ellenzék vezetője egy tagot nevez ki; NL: a tagok hivatalos kinevezése a biztonsági és igazságügyi miniszter javaslata alapján királyi rendelettel történik; RO: a Szenátus által értékelt, választott bírák és ügyészek; SI: a köztársasági elnök javaslatára a nemzetgyűlés által választott tagok.

49. ábra: Az igazságszolgáltatási tanácsok hatásköre *[59]

Az ábra bemutatja az ENCJ tagjai közé tartozó igazságszolgáltatási tanácsok egyes főbb hatásköreit, például a bírák kinevezésével és felmentésével, a bírák akaratuk ellenére történő áthelyezésével, a bírákra vonatkozó fegyelmi eljárásokkal, az etikai normák elfogadásával és a bírák előléptetésével kapcsolatos hatásköröket.

* Az ábra csak bizonyos jogköröket mutat be, és az igazságszolgáltatási tanácsok további hatáskörökkel is rendelkeznek. IT: mindkét igazságszolgáltatási tanács (CSM: polgári/büntetőbíróság, valamint CPGA közigazgatási bíróság). Egyes országokban a végrehajtó hatalomnak törvényi vagy gyakorlati kötelessége, hogy kövesse az igazságszolgáltatási tanács bírák kinevezésére vagy felmentésére vonatkozó javaslatát (pl. ES).

50. ábra: A bíróság pénzügyi forrásainak meghatározására vonatkozó kritériumok*[60]

Az ábra bemutatja, hogy mely kormányzati ág (a bírói, a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalom) határozza meg a bíróság pénzügyi forrásait. Emellett országonként feltünteti, hogy melyek ezek a kritériumok: az összeg a korábbi/megvalósult költségeken alapul, ami a leggyakoribb kritérium, vagy kevésbé gyakran a beérkező/eldöntött ügyek számán, a megelőlegezett költségeken vagy a bíróságok szükségletein/igényein.

* DK: at elsőfokú bíróságra beérkező és eldöntött ügyek számát veszik figyelembe; DE: kizárólag a Legfelsőbb Bíróság költségvetésére vonatkozik – első- és másodfokon a bírósági rendszer szövetségi államonként változik; EE: csak az első- és másodfokú bíróságokra vonatkozik; HU: a törvény kimondja, hogy a bírák illetményét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni oly módon, hogy az összeg nem lehet alacsonyabb a megelőző évinél; NL: az eldöntött ügyek számát veszik figyelembe, a bíróságok költségeire vonatkozó értékelés alapján.

51. ábra: A bírák akaratuk ellenére történő áthelyezésével szembeni biztosítékok (a bírák elmozdíthatatlansága) [61]

Az ábra bemutatja a bírák akaratuk ellenére történő áthelyezésére vonatkozó forgatókönyvet, és feltünteti, hogy az megengedett-e az ilyen áthelyezés, és amennyiben igen, akkor mely hatóság dönt ezekben az ügyekben, mely indokokból (pl. szervezeti, fegyelmi) teszik lehetővé az ilyen áthelyezést, és van-e jogorvoslati lehetőség a döntéssel szemben.[62] Az ábra első ízben azt is feltünteti, hogy 2013-ban hány bírót helyezték át az akarata ellenére.

* Az oszlopok feletti szám a 2013-ban akaratuk ellenére áthelyezett bírák számát jelzi (a szám hiánya azt jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre adatok). BE: szervezeti okokból történő áthelyezés, kizárólag egy adott bíróságon belül; CZ: a bíró kizárólag ugyanazon szintű, egy szinttel magasabb vagy alacsonyabb bíróságra helyezhető át (ugyanazon bírósági körzeten belül); DE: maximum három hónapos áthelyezés, és kizárólag képviselet ellátása esetén; EL: egy bírót helyeztek át a polgári/büntetőbíróságról; LT: időszakos áthelyezés, ha sürgősen szükséges a bíróság megfelelő működésének biztosításához; FR: Az igazságügyi miniszter szervezeti okokból helyezhet át bírákat ritka esetekben, például egy bíróság bezárásakor vagy olyan jogi indokkal, mint a határozott idejű kinevezések (bírósági elnöki vagy szakosított feladat ellátására); PL: a bíróságok átszervezését követően, mintegy ötszáz bírót helyeztek át a bezárt bíróságokról más bíróságokra; RO: csak legfeljebb egy éves, ideiglenes áthelyezés, fegyelmi büntetésként; UK (EN+WL): 2013-ban kevesebb mint öt bírót helyeztek át, ha történt egyáltalán ilyen.

52. ábra: Az első- és másodfokú bírák felmentése*[63]

Ez az ábra bemutatja azokat a hatóságokat, amelyek a különböző tagállamokban jogosultak az első- és másodfokú bírák felmentésére vonatkozó javaslatot tenni és arról döntést hozni.[64] Az oszlop felső része jelzi, ki hozza meg a végső döntést[65], az alsó része pedig azt, hogy – adott esetben – ki javasolja a felmentést, és kivel kell konzultálni a döntés meghozatala előtt. Az ábra első ízben azt is feltünteti, hogy 2013-ban hány bírót mentettek fel, és van-e lehetőség a felmentés bíróság, alkotmánybíróság vagy más független szerv előtti felülvizsgálatára.

* Az oszlopok feletti szám a 2013-ban felmentett bírák számát jelzi (a szám hiánya azt jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre adatok). EL: egy bírót mentettek fel a polgári/büntetőbíróságról; UK (EN+WL): egyetlen teljes munkaidőben dolgozó bírót sem mentettek fel. Kizárólag részidős (díjazásban részesülő) bírákat mentettek fel, konkrétan egy törvényszéki bírót, négy jegyzőbírát (akik általában évente körülbelül 15 napot üléseznek), valamint nyolc bírósági ülnököt. Egyes országokban a végrehajtó hatalomnak törvényi vagy gyakorlati kötelessége, hogy kövesse az igazságszolgáltatási tanács bírák felmentésére vonatkozó javaslatát (pl. ES).

53. ábra: Az ügyek elosztása a bíróságon belül[66]

Az ábra azt mutatja be, hogy milyen szinten határoznak az ügyek elosztásának kritériumairól a bíróságon belül. (pl. jogszabályban vagy bevált gyakorlattal), hogyan végzik az ügyek elosztását (pl. a bíróság elnöke, a bírósági szakszemélyzet végzi, véletlenszerűen vagy előre meghatározott rendben történik), és mely hatóság felügyeli a elosztást.[67]

54. ábra: Bírák mellőzése, kizárása[68]

Ez az ábra azt mutatja be, hogy a bíróval szemben alkalmazhatók-e szankciók vagy sem, amennyiben nem tesz eleget annak a kötelezettségnek, hogy saját magát zárja ki az ítélethozatalból azon ügy vonatkozásában, amelyben pártatlansága megkérdőjelezhető, veszélyeztetve van, vagy amely kapcsán indokoltan felmerül az elfogultsága. Az ábra azt is bemutatja, melyik hatóság[69] hoz döntést valamely félnek a bíró kizárására irányuló kérelméről.[70]

55. ábra: A bírói függetlenség fenyegetése esetén alkalmazott eljárások[71]

Az ábra azt mutatja be, hogy mely hatóságok alkalmazhatnak speciális eljárást a bíróság függetlenségének védelmében, ha a bírák úgy látják, hogy függetlenségüket fenyegetik.[72] Bemutatja azokat az intézkedéseket is, amelyeket ezen hatóságok hozhatnak (pl. formális nyilatkozat kiadása, a bírákat meg nem engedett módon befolyásolni akaró személyek elleni panasztétel vagy szankciók alkalmazása). A bíróságok függetlensége védelmében hozott intézkedéseket (szankciók alkalmazása esetén) az ügyészség vagy a bíróság, egyéb esetekben az igazságszolgáltatási tanács hozza meg.

A bírói függetlenségre vonatkozó következtetések

Az elmúlt három év során a legtöbb tagállamban az érzékelt függetlenség javult vagy stabil maradt. Néhány tagállamban azonban tovább romlott a már korábban is alacsony szintűnek érzett függetlenség. A 2015. évi eredménytábla kiterjesztette a jogi biztosítékok feltérképezését, amelyek célja, hogy megvédjék a bíróságok függetlenségét olyan helyzetekben, amikor az veszélybe kerülhet. Emellett bemutatja a 2013-ban akaratuk ellenére áthelyezett bírák és a felmentett bírák számát. Ezenfelül információkat szolgáltat arról, hogy milyen kritériumokat alkalmaztak a tagállamok a bíróságok pénzügyi forrásainak meghatározásakor. Mivel több tagállam reformokat mérlegel az igazságszolgáltatási tanácsa tekintetében, vagy ilyen független szervek felállításáról gondolkodik, a 2015. évi eredménytábla összehasonlító áttekintést nyújt a tanácsok hatásköréről és összetételéről. Ez segítheti a tagállamokat annak biztosításában, hogy a tanácsok hatékonyan óvják a bíróságok függetlenségét, miközben figyelembe veszik az igazságszolgáltatási rendszerek hagyományait és sajátosságait. A Bizottság ösztönözni fogja, hogy az igazságügyi hálózatok mélyítsék el a jogi biztosítékok hatékonyságára vonatkozó értékelésüket, továbbá mérlegeli majd, hogy ezek a megállapítások hogyan jeleníthetők meg a jövőbeni eredménytáblákban.

              4.       AZ ADATHIÁNY KEZELÉSE

Továbbra is kihívást jelent az összes tagállam igazságszolgáltatásának legfontosabb elemeire kiterjedő adatok összegyűjtése. Az alábbi ábra az adathiányt szemlélteti. Bemutatja, hogy tagállamonként milyen százalékos arányban állnak rendelkezésre információk az eredménytábla egyes kulcsfontosságú alkotóelemei (hatékonyság, minőség és függetlenség) tekintetében.

56. ábra: Adathiány és a rendelkezésre álló információk (hatékonyság, minőség, függetlenség/ százalékos arány tagállamonként) (forrás: Európai Bizottság[73])

A függetlenségre vonatkozó információkat csaknem az összes tagállam rendelkezésre bocsátotta. A minőség terén a rendelkezésre álló információk általában véve meghaladják az 50%-ot. A fő nehézségek továbbra is a hatékonyság terén mutatkoznak. Jóllehet majdnem minden tagállam részt vett a CEPEJ-nek a 2015. évi eredménytáblát előkészítő adatgyűjtésében, a konkrét kérdésekre adott válaszok szintje még mindig javításra szorul.

Az adatgyűjtés nehézségei különböző okoknak tulajdoníthatók, különösen az alábbiaknak: a megfelelő adatok hiánya a nem megfelelő statisztikai kapacitás miatt; az, hogy a nemzeti adatgyűjtési kategóriák nem felelnek meg a CEPEJ által használtaknak, vagy – néhány esetben – vonakodás az eredménytábla számára történő adatgyűjtésben való részvételtől.

Az adathiány orvoslása érdekében a Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy adjanak meg valamennyi fontos adatot az eredménytáblához, továbbá erősíteni szándékozik az alábbi tevékenységeket:

· együttműködés a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával az adatgyűjtés folyamán, valamint – mivel a csoport kifejezésre juttatta, hogy érdekli az új mutatók kidolgozása – az esetleges új mutatók kidolgozása során;

· együttműködés az uniós szervekkel a gazdasági növekedéssel összefüggő uniós jog konkrét területein, így a versenyjog, a fogyasztói jogok, a szellemi tulajdon-jogok terén, valamint a más területeken folytatott együttműködés kiterjesztése;

· együttműködés az igazságügy területén működő európai hálózatokkal, elsősorban az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával, az EU Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatával, az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetségével, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal és a gyakorló jogászok, elsősorban az ügyvédek szövetségeivel;

· az Eurostat és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), valamint a belügyi szakértői csoportok közös adatgyűjtésének folytatása; valamint

· a megfelelő igazságügyi statisztikák gyűjtésével kapcsolatos, egyes tagállamokban mutatkozó kapacitáshiányok kezelése az európai szemeszter keretében.

             

              5.       KÖVETKEZTETÉSEK

A 2015. évi igazságügyi eredménytábla tükrözi a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek nemzeti igazságszolgáltatásaik hatékonyságának növelésére irányultak. Bemutat bizonyos javulásokat, de ugyanakkor azt is jelzi, hogy időt vesz igénybe, amíg az igazságügyi reformok előnyei érvényesülnek. Ezért az elkötelezettség és az elszántság elengedhetetlen a hatékonyabb igazságszolgáltatás megvalósításához.

A Bizottság ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét az említett erőfeszítések támogatása iránt, együttműködésben a tagállamokkal és az összes érdekelttel. A hatékony igazságszolgáltatás megéri ezeket a közös erőfeszítéseket, tekintettel annak az Unió közös értékeinek érvényesítésében és a gazdasági növekedés elősegítésében játszott szerepére.

[31]    Lásd például CEPEJ: „Checklist for promoting the quality of justice and the courts” (Az igazságszolgáltatás és a bíróságok minőségének előmozdítására szolgáló ellenőrzőlista); Az Európa Tanács európai bírákat tömörítő konzultatív tanácsa (CCJE) 6. sz. véleménye (2004), amely az alábbi internetcímen érhető el: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=CCJE(2004)OP6&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3

[32]    A CCJE 6. sz. (2004) vélemény 34. §-a szerint (...) az igazságszolgáltatás, vagyis a bírósági rendszer egésze, vagy egyes egyedi bíróságok vagy bíróság-csoportok „minőségének” értékelése nem keverendő össze az egyes bírák szakmai alkalmasságának értékelésével.

[33]    Az „egyéb elemekre” vonatkozó adatok közé tartoznak például a megfellebbezett ügyek (EE, LV), a tárgyalások (SE), vagy a bizonyos időkereteken belül eldöntött ügyek (DK).

[34]    11. e- kormányzati teljesítményértékelő jelentés (SMART 2013/0053-3). Elérhető az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/eu-egovernment-report-2014-shows-usability-online-public-services-improving-not-fast

[35]    A vizsgálatot végzők képzést és tájékoztatást kaptak arra nézve, hogy lehetséges jövőbeni felhasználóként figyeljék meg, tapasztalják ki és mérjék a (közszolgáltatási) eljárásokat. Minden vizsgálatot végzőnek egy napja volt arra, hogy megvizsgáljon egy valós helyzetet.

[36]    Elérhető az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/eu-egovernment-report-2014-shows-usability-online-public-services-improving-not-fast

[37]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[38]    A kérdőívben szereplő paraméterek az alábbiakra épültek: az Európa Tanács európai bírákat tömörítő konzultatív tanácsa (CCJE) „Justice and society” (Igazságszolgáltatás és társadalom) című 7. sz. véleménye, (elérhető az alábbi internetcímen: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3, az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának „Justice, society and the media” (Igazságszolgáltatás, társadalom és a média) című jelentése (elérhető az alábbi internetcímen: http://encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf), amely kiegészíti az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságával foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ) által gyűjtött adatokat.

[39]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[40]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[41]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték. Az ábrán szereplő minden kategóriában 1 pont adható.

[42]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[43]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[44]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[45]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[46]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[47]    Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával együttműködésben gyűjtötték.

[48]   396. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés a kiskereskedők viszonyulásáról a határon átnyúló kereskedelemhez és a fogyasztóvédelemhez, 2015 (közzéteendő). A felmérést a végső fogyasztók számára értékesítő kiskereskedelmi vállalkozások körében, valamint a legalább 10 főt foglalkoztató szolgáltató szektorokban (országonként) végezték a 28 európai uniós tagállamban. Kizárták a nagykereskedelmet (NACE kód G 51), kivéve a gépjárműveket és motorkerékpárokat, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet (J 67), a kutatás-fejlesztést (K 73), valamint az egyéb üzleti tevékenységeket (K 74).

[49]    Az Európai Bizottság 2011-ben azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig az Unión belüli összes gyakorló jogász fele vegyen részt az uniós jogra vagy egy másik tagállam jogára vonatkozó képzésen, és 2020-ig uniós forrásból támogatja évente 20 000 gyakorló jogász ilyen képzését. Az európai igazságügyi képzésről szóló 2014. évi jelentés ismerteti a kitűzött cél irányába tett előrehaladást, és az uniós forrásokból megvalósuló képzésre vonatkozó információkat is tartalmaz.

[50]    Elérhető az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/justice/criminal/files/final_report_2014_en.pdf

[51]    A CEPEJ minden bíróságot meghatároz székhelye szerint; ami azokat a helyiségeket vagy bírósági épületeket jelenti, ahol a tárgyalásokat tartják. Ha több bírósági épület van ugyanabban a városban, ezeket figyelembe kell venni. Az adatok tartalmazzák az általános hatáskörrel rendelkező elsőfokú bíróságok, valamint az elsőfokú külön bíróságok székhelyét, valamint a felsőbb bíróságok és/vagy a legfelsőbb bíróságok székhelyét.

[52]    Commission Staff Working Document on Progress on equality between women and men in 2013 - Accompanying document to the Report from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions – 2013 Report on the Application of the EU Charter of Fundamental Rights [Bizottsági munkadokumentum – Jelentés a férfiak és nők közötti egyenlőség terén elért 2012. évi előrehaladásról – kiegészítő dokumentum a következőhöz: Az Európai Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – 2013. évi jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról], (COM (2014) 224 final).

[53]    Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok (CZ, DE, EE, EL, CY, LU, AT és FI), az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a frissített kérdőív válaszainak megszerzésében.

      Lásd Útmutató az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatához, elérhető az alábbi internetcímen: http://www.encj.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=9&Itemid=11

[54]    A Világgazdasági Fórum mutatója a felmérésben szereplő következő kérdésre adott válaszokon alapul: „Országában mennyire független az igazságszolgáltatás a kormányzat tagjainak, a polgároknak vagy cégeknek a befolyásától?” A felmérésre valamennyi országban a főbb gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, feldolgozóipar, nem feldolgozóipar, szolgáltatások) képviselő cégek reprezentatív mintája válaszolt. A felmérés elvégzésére különböző formákban került sor, beleértve a négyszemközti interjúkat az üzleti vezetőkkel, a telefonos interjúkat és levelezéseket, illetve alternatívaként az online felmérést. Elérhető az alábbi internetcímen: http://www.weforum.org/reports/global-competitiveness-report-2013-2014

[55]    A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)12. számú, a tagállamoknak szóló ajánlása a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről.

[56]    Az áttekintés információkat tartalmaz arról, miként szervezik meg a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket, és nem célja e rendszerek összetettségének és részleteinek bemutatása. Az ábrák a tagállamokat az eredeti nyelvükön megadott földrajzi nevük szerint ábécé sorrendben tüntetik fel. Az oszlopok magassága nem feltétlenül tükrözi a biztosítékok hatékonyságát.

[57]    Az ENCJ útmutató alapján (elérhető az alábbi internetcímen:

http://www.encj.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=9&Itemid=11).

[58]    Az igazságszolgáltatási tanácsok jogszabályi úton vagy az alkotmány alapján létrehozott független testületek, amelyek célja a bíróságok és az egyes bírák függetlenségének megóvása, és ennek révén az igazságszolgáltatás hatékony működésének előmozdítása. Lásd a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)12. számú, a tagállamoknak szóló ajánlása a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről. 26–27. bekezdés.

[59]    Az ENCJ útmutató alapján (elérhető az alábbi internetcímen:

http://www.encj.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=9&Itemid=11).

[60]    A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében.

[61]    A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében.

[62]    Az ajánlás 52. cikke a bírák elmozdíthatatlanságára vonatozó biztosítékot tartalmaz, konkrétan azt, hogy egy bíró nem helyezhető más igazságszolgáltatási pozícióba a hozzájárulása nélkül, kivéve a fegyelmi vétség szankcióját vagy az igazságszolgáltatási rendszer szervezeti reformját.

[63]    A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében.

[64]    Az ajánlás 46. és 47. cikke megköveteli, hogy a nemzeti rendszerek nyújtsanak biztosítékot a bírák felmentése ellen.

[65]    Ez a felmentés okától és a bíró típusától (pl. elnök stb.) függően egy vagy két különböző testület lehet.

[66]    A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében.

[67]    Az ajánlás 24. cikke kimondja, hogy a bíróságon belül az ügyek elosztásának rendszere objektív, előre meghatározott kritériumok szerint történjék a független és pártatlan bíróhoz való jog védelme érdekében.

[68]    A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében.

[69]    Néha ezt a döntést több hatóság hozza meg, annak függvényében, hogy a kizárt bíró milyen szintű bíróság tagja.

[70]    Az ajánlás 59., 60. és 61. cikke kimondja, hogy a bíráknak minden esetben függetlenül és pártatlanul kell eljárniuk, és ki kell magukat zárniuk illetve mellőzniük kell részvételüket azon és csakis azon ügyekben, amelyekben erre érvényes, törvény által meghatározott indok áll fenn.

[71]    A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok. Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében.

[72]    Az ajánlás 8., 13. és 14. cikke kimondja, hogy amennyiben a bírák véleménye szerint a függetlenségük veszélyben van, hatékony jogorvoslati lehetőségeknek kell rendelkezésükre állniuk.

[73]    A rendelkezésre álló információk százalékos aránya az alábbiakat veszi figyelembe: a hatékonyság esetében, a CEPEJ tanulmányból származó hatékonysági mutatók, valamint a verseny, a fogyasztóvédelem és a közösségi védjegy területe, a minőség esetében, a CEPEJ tanulmányból származó mutatók, valamint a nemzeti igazságszolgáltatók kapcsolattartóinak csoportja révén gyűjtött adatok; a függetlenség esetében, a Bizottság kérdőívéből származó mutatók.