This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52015DC0116
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN CENTRAL BANK, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS The 2015 EU Justice Scoreboard
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A 2015. évi uniós igazságügyi eredménytábla
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A 2015. évi uniós igazságügyi eredménytábla
/* COM/2015/0116 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A 2015. évi uniós igazságügyi eredménytábla /* COM/2015/0116 final */
1. BEVEZETÉS Az uniós igazságügyi
eredménytábla (a továbbiakban: az eredménytábla) 2015. évi kiadása olyan
időszakban kerül előterjesztésre, amikor az Unió elkötelezett
amellett, hogy újraindítsa a növekedést, és új lendületet adjon a változásnak.
A hatékony igazságszolgáltatás alapvető szerepet játszik a beruházásokat
ösztönző környezet létrehozásában, a bizalom helyreállításában, a
kiszámíthatóbb szabályozási környezet és a fenntartható gazdasági növekedés
biztosításában. Az eredménytábla segítséget nyújt
a tagállamoknak az igazságszolgáltatás eredményességének javításához. E kiadás
célja a lehetséges tendenciák azonosítása, valamint új mutatók és pontosított
adatok megjelenítése. Az igazságszolgáltatásnak a
gazdasági növekedésben betöltött jelentős szerepe kiegészíti az Unió
alapját képező értékek fenntartásával kapcsolatos alapvető
funkcióját. A hatékony igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférés az
európai demokráciák alapját képező alapvető jog, amely a tagállamok
közös alkotmányos hagyományainak részét képezi. A bíróság előtti, hatékony
jogorvoslathoz való jog jelentőségét az Európai Unió Alapjogi Chartája is
kiemeli. Az igazságszolgáltatás
hatékonysága kulcsfontosságú az uniós jog végrehajtása és a kölcsönös bizalom
erősítése szempontjából is. Amikor egy nemzeti bíróság az uniós jogot
alkalmazza, „uniós bíróságként” jár el, és hatékony bírói jogvédelmet kell
biztosítania mindenki – így a polgárok és a vállalkozások – számára, akinek az
uniós jog által garantált jogait megsértették. A nemzeti igazságszolgáltatás
hiányosságai akadályozzák az egységes piac működését, a jog érvényesülésén
alapuló európai térség megfelelő működését, valamint az uniós
vívmányok hatékony végrehajtását. Ezért 2011 óta a nemzeti
igazságszolgáltatási reformok a gazdasági kiigazítási programokat végrehajtó
tagállamokban e programok szerkezeti elemeinek szerves részévé váltak[1]. 2012 óta az
igazságszolgáltatás minőségének, függetlenségének és hatékonyságának
javítása prioritást élvez az európai szemeszterben, valamint az Európai Unió
gazdaságpolitikai koordinációjának éves ciklusában. A 2015-ös éves növekedési
jelentés megújítja azt a kötelezettségvállalást, hogy szerkezeti reformokat
hajtanak végre az igazságügy terén.[2] A tagállamok nagyszabású
igazságügyi reformokat hajtanak végre... Az EU igazságügyi
eredménytáblájának e kiadása számára gyűjtött információk azt mutatják,
hogy 2014-ben minden tagállam igazságszolgáltatásának reformján dolgozott. A
reformfolyamat hatóköre, kiterjedtsége és helyzete, valamint az elérni kívánt
célkitűzések jelentősen eltérnek egymástól. E reformok orvosolhatják
a hatékonyság terén mutatkozó hiányosságokat, javíthatják a minőséget és a
hozzáférhetőséget, kezelhetik a költségvetési korlátozásokat,
erősíthetik a polgárok bizalmát, illetve elősegíthetik a
vállalkozásbarát üzleti környezetet. 1. ábra: Az Unión belüli 2014-es igazságügyi reformok
feltérképezése (forrás: Európai Bizottság[3]) A reformok az operatív
intézkedésektől – így a bíróságok ügykezelési folyamatának
modernizálásától, a modern információs technológiák használatától és az
alternatív vitarendezési módszerek kialakításától – a mélyrehatóbb szerkezeti
intézkedésekig – így a bíróságok szervezetének szerkezetátalakításáig, az
igazságügyi térkép felülvizsgálatáig, az eljárási szabályok egyszerűsítéséig,
az igazságügyi és jogi szakmák reformjáig, valamint a költségmentesség
reformjáig – terjednek. ...amelyeket uniós szinten
ösztönöznek és támogatnak. Ez a reformfolyamat részét
képezi az uniós szinten ösztönzött azon szerkezeti reformoknak, amelyek célja,
hogy Európát határozottan a gazdasági fellendülés útjára vezessék. A
beruházások és a költségvetési felelősségvállalás mellett a szerkezeti
reformok képezik a 2015. évi uniós gazdasági és szociálpolitika integrált
megközelítésének harmadik pillérét. A szerkezeti reformok célja, hogy az
igazságszolgáltatás hatékonyságának biztosítása révén megteremtsék a még inkább
vállalkozás- és polgárbarát környezet kialakításának feltételeit. A 2014. évi eredménytábla
megállapításai, valamint az egyes érintett tagállamok számára készített konkrét
országértékelések segítették az Unió abban, hogy az igazságügy területére
vonatkozó országspecifikus ajánlásokat határozzon meg. A Bizottság
javaslatát követően a Tanács tizenkét tagállamnak[4]
tett ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy az adott ország helyzetének
megfelelően hogyan javítsák az igazságszolgáltatási rendszerük
függetlenségét, minőségét és/vagy hatékonyságát. E tizenkét tagállamból
tíz esetében már 2013-ban[5],
hat esetében pedig 2012-ben[6]
megállapították, hogy igazságszolgáltatási rendszerük működtetése sok
problémával küzd. A Bizottság a nemzeti hatóságokkal és az érintett
tagállamokon belüli érdekeltekkel folytatott párbeszéd keretében szorosan
nyomon követi az említett ajánlások végrehajtását. Az említett
reform-erőfeszítések támogatása céljából a Bizottság a tagállamokkal
folytatott párbeszéd intenzitását is fokozta a nemzeti
igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportja segítségével[7]. A megbeszélések során a tagállamok
szakismereteire támaszkodtak[8],
és gyakorlati információcserét indítottak az igazságszolgáltatások
minőségének elősegítése érdekében, különösen a
minőségbiztosítási módszerek, a bírósági kommunikációs politikák, az uniós
jog egységes alkalmazására irányuló erőfeszítések, valamint az igazságszolgáltatás
hatékonyságának és minőségének erősítésére szolgáló, nemrég
végrehajtott reformok (pl. az igazságszolgáltatás szerkezetét illetően)
tekintetében. A tagállamok minőségi igazságügyi reformjainak támogatása
érdekében kulcsfontosságú, hogy folytassák a bevált módszerek cseréjének
elősegítésére irányuló erőfeszítéseket. Az európai strukturális és
beruházási alapok (esb-alapok)[9]
támogatást nyújtanak a tagállamoknak az igazságszolgáltatásuk működésének
javítására irányuló erőfeszítésekhez. A 2014 és 2020 közötti új
programozási időszak elején a Bizottság intenzív párbeszédet kezdett a
tagállamokkal az esb-alapok stratégiai finanszírozási prioritásainak
megállapításáról, hogy ösztönözze a szakpolitika és a finanszírozás szoros
összekapcsolódását. A partnerségi megállapodások tervezetei alapján a
közigazgatás intézményi kapacitásába irányuló beruházásra elkülönített teljes
költségvetés a következő programozási időszakban megközelíti az 5
milliárd eurót. A 2014-ben igazságügyre vonatkozó országspecifikus ajánlásban
részesült tizenkettőből hét tagállam az igazságügyet az esb-alapokból
támogatott, kiemelt területek közé sorolta. Az igazságügy prioritást élvez a
görög és ciprusi gazdasági kiigazítási programokban is, amelyek e területen fel
fogják használni az esb-alapokat. Az országspecifikus ajánlások, az
országspecifikus értékelés és az eredménytábla által szolgáltatott adatok a
legfontosabb elemek, amikor a tagállamok meghatározzák finanszírozási
prioritásaikat. Azok a tagállamok, amelyek
kiemelt területként jelölték meg az igazságszolgáltatást, főként a
bíróságok hatékonyságának javítására kívánják fordítani az esb-alapokat.
Jóllehet a konkrét tevékenységek az egyes érintett tagállamok különleges
szükségleteitől függnek, egyes tevékenységtípusok több tagállamban is
megjelennek, például az ügykezelési rendszerek bevezetése, az IKT bírósági
használata, a nyomonkövetési és értékelési eszközök, valamint a bírák képzésére
szolgáló programok. E támogatás mennyisége tagállamonként változik: míg egyes
tagállamok igazságszolgáltatásuk jelentős hányadát kívánják támogatni,
mások csupán a különös nehézségekkel küzdő néhány bíróságra vagy
kiválasztott kísérleti célokra koncentrálnak. A Bizottság kiemelte annak
fontosságát, hogy erőteljes mutatók szolgálják a támogatás hatékonyságának
nyomon követését, és iránymutatásokat tartalmazó dokumentációt adott ki az
eredménytáblában alkalmazottaknak megfelelő nyomonkövetési mutatókról.
Ezek biztosítani fogják, hogy a tagállamok rendszeresen beszámoljanak a
Bizottságnak az elért eredményekről. A szóban forgó adatok elősegítik
annak értékelését, hogy az uniós támogatás növelte-e a tagállami
igazságszolgáltatások hatékonyságát. Mi az uniós igazságügyi
eredménytábla? Az uniós igazságügyi
eredménytábla egy olyan információs eszköz, amelynek célja, hogy segítse az
Uniót és a tagállamokat a hatékonyabb igazságszolgáltatás megvalósításában
azáltal, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokat szolgáltat
valamennyi tagállam igazságszolgáltatási rendszerének minőségéről,
függetlenségéről és hatékonyságáról. Az eredménytábla hozzájárul az
esetleges hiányosságok, a lehetséges javítások és a bevált gyakorlatok
azonosításához, továbbá bemutatja a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek
működésének időbeli tendenciáit. Nem nyújt átfogó, egységes
minősítést, de áttekintést ad a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek
működéséről a tagállamok közös érdekére vonatkozó különféle mutatók
alapján. Az eredménytábla nem
népszerűsíti az igazságszolgáltatás egyik konkrét típusát sem, és egyenlően
kezeli az összes tagállamot. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszer által
követett modelltől vagy az annak alapjául szolgáló jogi hagyományoktól
függetlenül, a gyorsaság, a függetlenség, a megfizethetőség és a
felhasználóbarát hozzáférhetőség a hatékony igazságszolgáltatás lényeges
paraméterei közé tartoznak. A 2015. évi eredménytábla a
polgári- és kereskedelmi peres ügyekre, valamint a közigazgatási ügyekre
összpontosított, hogy segítséget nyújtson a tagállamok arra irányuló
erőfeszítéseihez, hogy megnyissák az utat a beruházásokat ösztönző,
még inkább vállalkozó- és polgárbarát környezet kialakítása, valamint a mélyebb
és méltányosabb belső piac létrehozása előtt. Az eredménytábla olyan
eszköz, amely a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott párbeszéd
keretében változik, célja a hatékony igazságszolgáltatási rendszer lényeges
paramétereinek a beazonosítása. Az Európai Parlament felszólította a
Bizottságot, hogy fokozatosan szélesítse ki az eredménytábla hatókörét, és
gondolja át, mi a teendő ennek megkezdéséhez. Hogyan járul hozzá az Európai
Unió eredménytáblája az európai szemeszterhez? Az Európai Unió eredménytáblája
tájékoztatást nyújt az igazságszolgáltatások működéséről, és
hozzájárul az igazságügyi reformok hatásának értékeléséhez. Az eredménytábla
mutatói által jelzett gyenge teljesítmény minden esetben az eredmény mögött
meghúzódó okok mélyebb elemzését igényli. Ezt az országspecifikus értékelést az
európai szemeszter eljárásának keretében az érintett hatóságokkal és az
érdekeltekkel folytatott kétoldalú párbeszéd keretében készítik el. Az
értékelés figyelembe veszi a jogrendszer sajátosságait, és az érintett
tagállamok kontextusait. Ez arra késztetheti a Bizottságot, hogy a Tanács
számára javaslatot tegyen az igazságszolgáltatási rendszerek javítására
irányuló, országspecifikus ajánlások megfogalmazására.[10] Mi az
Unió igazságügyi eredménytáblájának módszertana? Az eredménytábla különböző
információforrásokat használ fel. Mennyiségileg a legtöbb adatot jelenleg az
Európa Tanácsnak az igazságszolgáltatás hatékonyságának értékelésével
foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: CEPEJ) szolgáltatja, amellyel a Bizottság
szerződést kötött egy szakosított éves tanulmány elkészítésére.[11]
Ezek az adatok a 2013. évre vonatkoznak, azokat a tagállamok a CEPEJ
módszertanának megfelelően szolgáltatták. Idén a CEPEJ kifejezetten az
uniós tagállamok számára gyűjtött adatokat[12]. A
tanulmány tartalmaz szélesebb összefüggéseket bemutató országos adatlapokat is,
amelyek az ábrákkal együtt értelmezendők. A 2015. évi eredménytáblához a
Bizottság további információs forrásokat használt fel, nevezetesen az
Eurostatot, a Világbankot, a Világgazdasági Fórumot, az európai igazságügyi
szervezetek hálózatát (különösen az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai
Hálózatát, amely a bíróságok függetlenségére vonatkozó kérdőívre adott
válaszokat), valamint a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportját.
További adatokhoz jutottak azon adatgyűjtések és helyszíni vizsgálatok
keretében, amelyek tárgya a nemzeti bíróságok működése, amikor az uniós
jogot alkalmazzák a versenypolitika, a fogyasztóvédelem, a közösségi védjegyek
és a közbeszerzés terén. Hogyan járul hozzá a hatékony
igazságszolgáltatás a gazdasági növekedéshez? A hatékony igazságszolgáltatások
alapvető szerepet játszanak a bizalom helyreállításában a teljes gazdasági
ciklus során. Amennyiben az igazságszolgáltatások garantálják a jogok
megfelelő érvényesítését és a szerződések kikényszeríthetőségét,
a hitelezők nagyobb valószínűséggel nyújtanak hitelt, a vállalkozások
nem kényszerülnek megalkuvásra, csökkennek a tranzakciós költségek, és a
beruházások könnyebben áramolhatnak az innovatív ágazatokba, amelyek gyakran
immateriális javakra (pl. szellemi tulajdonjogokra) alapulnak. A hatékonyabb
bíróságok elősegítik a vállalkozások piacra lépését, és előmozdítják
a versenyt. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy pozitív korreláció áll
fenn a cég mérete és az igazságszolgáltatás hatékonysága között, illetve az
alacsonyabb befektetési és foglalkoztatási kedv és az igazságszolgáltatás
működési hiányosságai között. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszereknek
a gazdaságra gyakorolt hatását hangsúlyozza a Nemzetközi Valutaalap, az Európai
Központi Bank, az OECD, a Világgazdasági Fórum és a Világbank is[13]. 2. A 2015-Ös UNIÓS
igazságügyi eredménytáblA mutatói A 2015. évi eredménytábla a
következőképpen alakult: a mostani, harmadik eredménytábla a lehetséges
tendenciák meghatározására törekszik, ugyanakkor óvatos és árnyalt
megközelítést alkalmaz, mivel a helyzet az egyes tagállamoktól és mutatóktól
függően jelentősen eltérő. A 2015. évi eredménytábla új
mutatókat és új információforrásokon alapuló, pontosított adatokat is
tartalmaz, például az alábbiakkal kapcsolatban: a bíróságok hatékonysága a
közbeszerzés és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok terén, az
alternatív vitarendezési módszerek (a továbbiakban: AVR) alkalmazása és elősegítése,
az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban: IKT) alkalmazása a
kis értékű követelések eljárásaiban, a bíróságok kommunikációs politikája,
valamint az igazságszolgáltatási tanácsok összetétele és hatékonysága. Emellett
első alkalommal a női hivatásos bírák arányára vonatkozó adatokat is
tartalmaz, ugyanis a nemek közötti kiegyenlítettebb megoszlás hozzájárulhat az
igazságszolgáltatás minőségének javulásához. Az
igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága A 2015. évi eredménytábla
megtartja az eljárások hatékonyságára – az eljárás hosszára, a befejezési
arányára és a folyamatban lévő ügyek számára – vonatkozó mutatókat.
Emellett a 2015. évi eredménytábla bemutatja annak a négy adatgyűjtésnek
az eredményét, amelyek célja, hogy pontosított adatok szolgáltassanak a
bírósági eljárások hosszáról az uniós versenyjog, a fogyasztói jog, a közösségi
védjegyek és a közbeszerzés terén. Ezeken az uniós jog hatálya alá tartozó
területeken gazdasági szempontból különösen fontos az igazságszolgáltatás
hatékonysága. Az igazságszolgáltatás
minősége A korábbi kiadásokhoz hasonlóan
a 2015. évi eredménytábla is egyes olyan tényezőkre összpontosít, amelyek
elősegíthetik az igazságszolgáltatás minőségének javítását (ilyen
például a képzés, a bírósági tevékenységek figyelemmel kísérése és értékelése,
az elégedettségi felmérések alkalmazása, a költségvetés és a humán
erőforrások). A 2015. évi eredménytábla az IKT rendelkezésre állására
vonatkozó adatokat kiegészíti az elektronikus eszközök gyakorlati alkalmazási
lehetőségeinek alaposabb vizsgálatával. Ezenfelül a nemzeti
igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával folytatott
együttműködés hasznos betekintést nyújtott a bíróságok kommunikációs
gyakorlatába és abba, hogy a tagállamok milyen konkrét módszereket alkalmaznak az
AVR elősegítésére. A 2015. évi eredménytábla emellett adatokat nyújt a
költségmentességről és a bírói karon belüli nemi egyensúlyról. A
bíróságok függetlensége Az eredménytábla bemutatja a
Világgazdasági Fórum éves globális versenyképességi jelentésében közzétett, az
igazságszolgáltatás érzékelt függetlenségét jelző adatokat. Bár az
érzékelt függetlenség jelentős tényező, amely befolyásolhatja a
befektetői döntéseket, azonban ennél is fontosabb, hogy az
igazságszolgáltatási rendszer hatékonyan, a jog eszközével védje a bíróságok
függetlenségét (szervezeti függetlenség). A 2014. évi eredménytábla első
alkalommal nyújtott összehasonlító áttekintést arról, hogyan szervezték meg az
igazságszolgáltatási rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás
függetlenségét olyan helyzetekben, amelyekben az veszélybe kerülhet. A
Bizottság a bíróságok szervezeti függetlensége tekintetében továbbra is
együttműködik az európai igazságügyi szervezetek hálózataival,
elsősorban az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával. A 2015.
évi eredménytábla naprakész információkat nyújt a tavaly előterjesztett
jogi biztosítékokról, és a szervezeti függetlenségre is kiterjeszti az
összehasonlító áttekintést. Először is összehasonlítást nyújt az Unión
belüli, meglévő igazságszolgáltatási tanácsok összetételéről és
fontosabb hatásköreiről, valamint információkat szolgáltat arról, hogy
melyik kormányzati ág fogadja el a bíróságok pénzügyi forrásait meghatározó
feltételeket, és melyek ezek a feltételek. Az elemzés háttere A hatékonyság elemzésére
szolgáló legfontosabb paraméterek a hatékonysági, minőségi és
függetlenségi mutatók. A tagállami bíróságok munkaterhével kapcsolatos adatok
fontos tájékoztatást nyújtanak az igazságszolgáltatás működésének hátteréről
(pl. a bíróságok feladatairól, a pereskedési hajlandóság mértékéről). A
tagállamok közötti eltérésektől függetlenül minden igazságszolgáltatásnak
képesnek kell lennie arra, hogy ésszerű időn belül feldolgozza a
munkaterhét, miközben megfelel a minőséggel és a függetlenséggel
kapcsolatos elvárásoknak. 2. ábra: A beérkező polgári, kereskedelmi,
közigazgatási és egyéb ügyek száma 100 lakosra vetítve (első fok, 2010,
2012 és 2013) (forrás: (CEPEJ tanulmány) * Ez a kategória
magába foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet,
végrehajtási ügyet, ingatlan-nyilvántartási ügyet, közigazgatási jogi ügyet
(peres és nemperes ügyet egyaránt) és minden egyéb, nem büntető ügyet. IT: A 2010, 2012 és 2013 közötti
összehasonlítás esetleges téves értelmezését a polgári ügyek eltérő
besorolásának alkalmazása magyarázhatja. 3. ábra: A beérkező polgári és kereskedelmi peres
ügyek száma 100 lakosra vetítve (első fok, 2010, 2012 és 2013) (forrás:
(CEPEJ tanulmány) * A CEPEJ módszertanát követve a polgári (és
kereskedelmi) peres ügyek a felek közötti jogvitákat érintik, például a
szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat. Ezzel szemben a polgári (és
kereskedelmi) nemperes ügyek nem vitatott eljárásokat érintenek, például a nem
kifogásolt fizetési meghagyásokat. A kereskedelmi ügyeket egyes országokban
kereskedelmi különbíróságok tárgyalják, más országokban a rendes (polgári)
bíróságok kezelik. IT: A 2010, 2012 és 2013 közötti összehasonlítás
esetleges téves értelmezését a polgári ügyek eltérő besorolásának
alkalmazása magyarázhatja. 3. A 2015-ös UNIÓS igazságügyi eredménytábla
főbb megállapításai
3.1. Az igazságszolgáltatás hatékonysága
A késedelmes igazságszolgáltatás
az igazságszolgáltatás megtagadását jelenti. Az időben meghozott
határozatok fontosak a vállalkozások és a befektetők számára. Befektetési
döntéseikben a társaságok figyelembe veszik annak kockázatát, hogy
kereskedelmi, munkaügyi, adóügyi vagy fizetésképtelenséggel kapcsolatos
jogvitába bonyolódnak. Igen fontos, hogy egy adott tagállam bírósági rendszere
milyen hatékonysággal kezeli a peres ügyeket. A jogvita elhúzódásával egy
szállítási vagy szolgáltatási szerződés jogi érvényesítése például igen
költségessé - sőt, bizonyos idő után akár értelmetlenné is - válhat
ahogy egyre csökken annak valószínűsége, hogy a kifizetésekből és
kötbérekből pénzt lehet kinyerni. 3.1.1. Az eljárások hossza Az eljárás hossza azt az
időtartamot jelenti (napokban), amely egy bírósági ügy eldöntéséhez
szükséges, vagyis azt az időt, amely alatt a bíróság elsőfokú
határozatot hoz. Az „ügyintézési idő” mutatót úgy kapjuk meg, ha egy adott
év végén az el nem döntött ügyek számát elosztjuk az eldöntött ügyek számával,
és az eredményt megszorozzuk 365-tel[14].
A 13–17. ábrától eltekintve mindegyik ábra az elsőfokú eljárásokra
vonatkozik, és – amennyiben rendelkezésre állnak – a 2010-re vonatkozó adatokat
hasonlítja össze a 2012-es és 2013-as adatokkal[15].
Habár a különböző jogorvoslati eljárások jelentősen befolyásolhatják
az eljárások hosszát, a bírósági rendszer minőségének és hatékonyságának
már első fokon is láthatóvá kell válnia, mivel az elsőfokú eljárás
kötelező lépés mindenki számára, aki bírósághoz fordul. 4. ábra: A polgári,
kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek* eldöntéséhez szükséges idő
(első fok/nap) (forrás: CEPEJ tanulmány[16]) * Ez a kategória magába
foglal minden polgári és kereskedelmi peres és nemperes ügyet, végrehajtási
ügyet, ingatlan-nyilvántartási ügyet, közigazgatási ügyet (peres és nemperes
ügyet egyaránt) és minden egyéb, nem büntető ügyet. Az összehasonlításokat körültekintően
kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott
az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI)
vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi
tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). 5. ábra: A polgári és kereskedelmi peres ügyek*
eldöntéséhez szükséges idő
(első fok/nap)
(forrás: (CEPEJ tanulmány) * A CEPEJ módszertanát követve a polgári (és
kereskedelmi) peres ügyek a felek közötti jogvitákat érintik, például a
szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat. Ezzel szemben a polgári (és kereskedelmi) nemperes
ügyek nem vitatott eljárásokat érintenek, például a nem kifogásolt fizetési
meghagyásokat. A kereskedelmi ügyeket egyes országokban kereskedelmi különbíróságok
tárgyalják, más országokban a rendes (polgári) bíróságok kezelik. Az
összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok
arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás
módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI) vagy hiányos adatokat szolgáltattak,
amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra
(DE, LU). Hollandia megadta a mért ügyintézési időt, de ezt nem a CEPEJ
számította ki. 6. ábra: A közigazgatási
ügyek* eldöntéséhez szükséges idő (első fok/napokban) (forrás:
CEPEJ tanulmány) * A CEPEJ módszertanát követve a közigazgatási ügyek az
állampolgárok és a helyi, regionális, nemzeti hatóságok közötti jogvitákat
érintik. A közigazgatási
ügyeket egyes országokban közigazgatási különbíróságok tárgyalják, más
országokban a rendes (polgári) bíróságok kezelik. Az összehasonlításokat körültekintően
kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott
az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (HU), átszervezték a
közigazgatási bíróságok rendszerét (HR), vagy hiányos adatokat szolgáltattak,
amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra
(DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a litvániai
módosulásokat. 3.1.2. Befejezési arány A befejezési arány az eldöntött
ügyek számának a bejövő ügyek számához viszonyított aránya. Azt méri, hogy
a bíróság lépést tart-e bejövő ügyterhével. Az eljárás hossza ahhoz az
arányhoz kapcsolódik, amelyben a bíróságok eldöntik az ügyeket, vagyis a
„befejezési arányhoz”, valamint azon ügyek számához, amelyek még döntésre
várnak (folyamatban lévő ügyek). Ha a befejezési arány 100 % körül
vagy efölött van, az azt jelenti, hogy a bíróságok képesek legalább annyi ügyet
befejezni, mint amennyi beérkezik. Amennyiben a befejezési arány 100 %
alatt van, ez azt jelenti, hogy a bíróságok kevesebb ügyet döntenek el, mint a
bejövő ügyek száma, és ennek eredményeként az év végén az el nem döntött
ügyek jelentkeznek folyamatban lévő ügyként. Amennyiben ez a helyzet több
évig fennáll, ez arra utalhat, hogy inkább rendszerszintű problémáról van
szó, mivel a hátralék felgyülemlése tovább növeli a bíróságok munkaterhét, ami
azt eredményezi, hogy tovább nő az eljárások hossza. 7. ábra: A polgári, kereskedelmi, közigazgatási és
egyéb ügyek* eldöntésének aránya
(első fok/%-ban – a 100 %-ot meghaladó értékek azt jelzik, hogy több ügyet
döntenek el, mint amennyi
beérkezik, míg a 100 % alatti értékek azt jelzik, hogy kevesebb ügyet döntenek
el, mint amennyi beérkezik) (forrás: CEPEJ tanulmány) * Az összehasonlításokat körültekintően
kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott
az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI)
vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki
valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a
beérkező ügyek változása magyarázhatja a litvániai és a szlovákiai
módosulásokat. Lettországban külső és belső tényezők, például az
új csődeljárási törvény befolyásolhatta az eltéréseket. 8. ábra: A polgári és kereskedelmi peres
ügyek* eldöntésének aránya (első fok/%-ban ) (forrás: CEPEJ tanulmány) * Az összehasonlításokat körültekintően
kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott
az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI)
vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki
valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Hollandia megadta a mért
ügyintézési időt, de ezt nem a CEPEJ számította ki. 9. ábra: A közigazgatási ügyek
eldöntésének aránya (első fok,%-ban ) (forrás: CEPEJ tanulmány) * Az
összehasonlításokat körültekintően kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok
arról számoltak be, hogy megváltozott az adatgyűjtés vagy a besorolás
módszertana (HU), átszervezték a közigazgatási bíróságok rendszerét (HR), vagy
hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi
tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek
változása magyarázhatja a litvániai módosulásokat. 4.1.3. Folyamatban lévő ügyek A folyamatban lévő ügyek
száma azon ügyek számát fejezi ki, amelyekkel egy időszak végén még
foglalkozni kell. Ez az ügyintézési időt is befolyásolhatja. Ezért az
eljárások hosszának lerövidítéséhez szükség van a folyamatban lévő ügyek
számának csökkentését célzó intézkedésekre. 10. ábra: Folyamatban lévő polgári,
kereskedelmi, közigazgatási és egyéb peres ügyek* száma(első fok, 100
lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány) * Az összehasonlításokat körültekintően
kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott
az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI)
vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi
tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek
számának változása magyarázhatja a litvániai és szlovákiai módosulásokat.
Dániában állítólag az ingatlan-nyilvántartás digitalizálása magyarázhatja a
folyamatban lévő ügyek számának csökkenését. 11. ábra:
A folyamatban lévő polgári és kereskedelmi peres ügyek* száma
(első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány) * Az összehasonlításokat körültekintően
kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott
az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (CZ, EE, IT, CY, LV, HU, SI)
vagy hiányos adatokat szolgáltattak, amelyek esetleg nem terjednek ki
valamennyi tartományra vagy minden bíróságra (DE, LU). Állítólag a
beérkező ügyek változása magyarázhatja a görögországi, litvániai és a
szlovákiai módosulásokat. 12. ábra: A folyamatban lévő közigazgatási
ügyek* száma (első fok/100 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány) * Az összehasonlításokat körültekintően
kell alkalmazni, mivel egyes tagállamok arról számoltak be, hogy megváltozott
az adatgyűjtés vagy a besorolás módszertana (HU), átszervezték a
közigazgatási bíróságok rendszerét (HR), vagy hiányos adatokat szolgáltattak,
amelyek esetleg nem terjednek ki valamennyi tartományra vagy minden bíróságra
(DE, LU). Állítólag a beérkező ügyek változása magyarázhatja a litvániai
és a szlovákiai módosulásokat. 3.1.4. Hatékonyság a konkrét területeken A polgári, kereskedelmi és
közigazgatási ügyekre vonatkozó általános adatok kiegészítése érdekében a 2015.
évi eredménytábla adatokat közöl az eljárások átlagos hosszáról az üzleti
környezet szempontjából releváns egyes területeken. A tagállamok meglévő
adatgyűjtési rendszerei nem minden esetben szolgáltatnak a konkrét
jogterületekre vonatkozó adatokat. Mivel ezek az adatok pontosabb képet adnak
számunkra a tagállamok igazságszolgáltatásainak hatékonyságáról, a mostani
eredménytábla megvizsgálja a fizetésképtelenség[17], a
versenyjog, a fogyasztói jog, a szellemi tulajdon-jog és a közbeszerzés
területét. 13. ábra: A fizetésképtelenségi ügyek*
eldöntéséhez szükséges idő (években) (forrás: Világbank: Doing Business) * A hitelezők számára hiteleik
visszaszerzéséhez szükséges idő. A társaság késedelembe esésétől
addig terjedő időtartam, amikor részben vagy egészben visszafizetik a
tartozást a banknak. A felek esetleges késleltető taktikáját, mint a
perelhúzó fellebbezéseket vagy a kiterjesztés iránti kérelmeket, figyelembe
vettük. Az adatokat egy, a helyi felszámolóbiztosok által kitöltött
kérdőívre adott válaszokból gyűjtötték, és azokat a jogszabályok
tanulmányozása, valamint a csődrendszerekkel kapcsolatos nyilvános
információk alapján ellenőrizték. Az alábbiakban bemutatásra
kerülő adatok az uniós jog – kiváltképpen a versenyjogi és fogyasztói
jogi szabályok, a közösségi védjegy és a közbeszerzési jog – nemzeti
bíróságok előtti alkalmazására utalnak.[18] Ezek az
adatok rávilágítanak, hogy mennyire hatékonyan működnek a nemzeti
bíróságok, amikor az uniós jogot alkalmazzák az említett területeken.
Tájékoztatást nyújtanak arról, hogy átlagosan hány nap szükséges ahhoz, hogy
első- és másodfokú döntés szülessen a nemzeti bíróságokon az e konkrét
területeken folyamatban lévő ügyekben. Az adatokat különféle
forrásokból gyűjtötték. A folyamatban lévő uniós versenyjogi és
fogyasztói jogi ügyek átlagos hosszára vonatkozó adatgyűjtésre az e
területek uniós jogszabályainak végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok
európai hálózataival együttműködésben került sor.[19]
A közösségi védjegyre vonatkozó adatokat szellemi tulajdoni jogsértések európai
megfigyelőközpontjának tagszervezeteitől gyűjtöttek. A
megfigyelőközpont – azok rendelkezésre állás esetén – konkrét
statisztikákra vagy ügyek reprezentatív mintáira támaszkodott. A közbeszerzési
adatokat az Európai Bizottság által megrendelt kísérleti adatfelvétel révén
gyűjtötték. Tekintve, hogy az ezen ügyekre vonatkozó adatok különböző
módon kerültek bemutatásra, a tagállamok saját nyelvi elnevezésük szerint,
ábécé sorrendben szerepelnek a felsorolásban. A versenyjog
ösztönzi a hatékonyságot és az innovációt, továbbá elősegíti az árak
csökkenését. E szabályok hatékony végrehajtása rendkívül lényeges az üzleti környezet szempontjából.
A versenyjog területén az elsőfokú bírósági felülvizsgálati ügyek
eldöntésének átlagos hossza nagyjából megfelel a közigazgatási ügyek
ügyintézési idejének, és a jelek szerint meghaladja a polgári, kereskedelmi,
közigazgatási és egyéb ügyek átlagos hosszát. Egyes tagállamokban azonban olyan
ügyeket azonosítottak, amelyek hossza sokkal magasabb értékeket mutat.[20]
Ez az eltérés egyes esetekben az ilyen típusú speciális peres ügyek
összetettségére vezethető vissza. A következő ábra azt mutatja be,
hogy több tagállamban jelentős eltérések figyelhetők meg az eljárások
hosszában az első- és másodfokú felülvizsgálati ügyek esetében. Sok
tagállamban az ügy eldöntéséhez szükséges idő inkább másodfokon mutat
magasabb értékeket, és nem első fokon. 14. ábra: Az EUMSZ 101. és
102. cikke alapján a nemzeti versenyhatóságok határozataival szemben
kezdeményezett bírósági felülvizsgálati ügyek eldöntéséhez szükséges idő*
(napokban) (forrás: az Európai Bizottság által, az Európai Versenyhatóságok
Hálózatával együttműködésben végzett kísérleti adatgyűjtés) * Ezen időszak folyamán BG, EE, IE, HR,
CY, LU, MT és NL-ben egyetlen ügyet sem azonosítottak. Az eljárások átlagos
hosszára vonatkozó számításokat egy olyan kísérleti adatgyűjtés alapján
végezték el, amely beazonosított minden, a nemzeti versenyhatóság határozatán
alapuló felülvizsgálati ügyet, amelynek során az Európai Unió működéséről
szóló szerződés 101. és 102. cikke került alkalmazásra, és amelyek
vonatkozásában 2012 és 2013 között adtak ki érdemi döntést. Az adatok az
első- és másodfokra vonatkoznak. Az ilyen bírósági felülvizsgálat esetén
Ausztriában nincs másodfokú eljárás, Szlovéniában pedig csak 2013 augusztusától
alkalmazandó. A valódi fogyasztóvédelem
megköveteli továbbá azon bíróságok hatékony működését, amelyek elbírálják
a fogyasztókat védő szabályok alkalmazását. A 2015. évi eredménytábla
feltérképezi, hogy milyen hosszú időt vesz igénybe azoknak a
fellebbezéseknek az elbírálása, amelyeket a tisztességtelen kereskedelmi
gyakorlatokról szóló irányelvet, a tisztességtelen szerződési
feltételekről szóló irányelvet, valamint a fogyasztási cikkek adásvételéről
és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelvet a tagállamokban alkalmazó
fogyasztóvédelmi hatóságok határozataival szemben nyújtottak be. Jóllehet úgy
tűnik, hogy a fogyasztói jog terén az elsőfokú bírósági
felülvizsgálati ügyek eldöntésének átlagos hossza valamivel meghaladja a
polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek elbírálásának átlagos
hosszát, az eltérés általában csekélyebb mértékű annál, mint amit a
versenyjogi ügyekben észleltek. 15. ábra: A fogyasztóvédelmi
hatóságok határozataival szembeni fellebbezések elbírálásához szükséges
idő* (napokban) forrás: az Európai Bizottság által, a fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózattal együttműködésben végzett kísérleti
adatgyűjtés) * Az ezen ábránál figyelembe vett forgatókönyvet
BE, LU, AT, FI, SE és UK esetében nem lehetett alkalmazni, ugyanis egyes
fogyasztóvédelmi hatóságok nem jogosultak arra, hogy az említett szabályok
megsértését kimondó határozatokat fogadjanak el. Ezen időszakon belül DE,
IE és MT esetében nem fordultak elő releváns ügyek. Franciaországban a fellebbezési
ügyek mennyisége elhanyagolható. Az eljárások átlagos hosszára vonatkozó
számítás a tisztességtelen kereskedelmi feltételekről szóló irányelvet, a
fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelvet, a
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet és ezek nemzeti
végrehajtó rendelkezéseit alkalmazó fogyasztóvédelmi hatóság határozatok
bírósági felülvizsgálatára vonatkozó olyan ügyeinek mintáján alapul, amelyek
esetében 2012-ben és 2013-ban adtak ki határozatot. A minta mérete tagállamonként változik[21]. Az innovatívabb ágazatokban -
nevezetesen azokban, amelyek immateriális eszközöket, így szellemi tulajdonhoz
fűződő jogokat alkalmaznak - a növekedés a bűnüldözési
rendszer hatékony működésétől függ[22].
Ezért az idei eredménytábla konkrét adatokat gyűjt a nemzeti bíróságok
által első- és másodfokon
tárgyalt, közösségi védjegy megsértésével kapcsolatos ügyek eldöntéséhez
szükséges átlagos időről. Egyes kivételek mellett, a korábban
vizsgálat két esetnél kisebb hosszbeli eltérések mutatkoznak, a polgári,
kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek átlagos hosszával összehasonlítva. 16. ábra: A közösségi védjegy megsértésével
kapcsolatos ügyek elbírálásához szükséges idő* (napokban) forrás: az
Európai Bizottság által, a szellemi tulajdoni jogsértések európai
megfigyelőközpontjával együttműködésben végzett kísérleti
adatgyűjtés) * Horvátországban nem azonosítottak ügyeket. A
hossz kiszámítását a közösségi védjegy megsértésével kapcsolatos olyan ügyek
mintája alapján végezték, amelyek esetében 2012-ben és 2013-ban adtak ki
határozatot. Az ügyek mintáit a szellemi tulajdoni jogsértések európai
megfigyelőközpontjának tagszervezetei gyűjtötték[23]. Amennyiben
rendelkezésre álltak az ezen ügyek hosszára vonatkozó statisztikai adatok, az
ügyek mintái nem használták fel. Végezetül az eredménytábla
adatokat gyűjt a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyek elbírálásához
szükséges időről is. A közbeszerzési szabályok biztosítják, hogy a
közbeszerzési szerződéseket nyíltan, tisztességesen és átláthatóan ítélik
oda. Az alábbi ábra bemutatja azokat az első-, másod- és harmadfokú
ügyeket, amelyek esetében a nemzeti bíróságok a szerződés megkötése
előtt benyújtott kereseteket követően alkalmaznak jogorvoslatokat. A
2009–2012-es évekre vonatkozóan szolgáltattak adatokat. Az ábra azt mutatja,
hogy az első fokon eljáró nem bírósági szervezetek (a közbeszerzéshez
kapcsolódó jogorvoslatokról szóló irányelv lehetőséget ad erre) eljárásai
általában rövidebbek a bírósági szervekénél. Jóllehet az elsőfokú jogorvoslatok
látszólag zökkenőmentesen működnek, a későbbi szakaszok
jogorvoslatai több időt vesznek igénybe. 17. ábra: A közbeszerzési szabályok
alkalmazásával kapcsolatos ügyek elbírálásához szükséges idő (napokban)
forrás: kísérleti tanulmány[24]) * Az átlagos hossz kiszámítását a
közbeszerzési irányelv alapján előirányzott, a szerződés megkötését
megelőző jogorvoslatokkal kapcsolatos olyan ügyek mintája alapján
végezték, amelyek esetében 2009 és 2012 között adtak ki határozatot. Azokban
a tagállamokban, ahol az elsőfokú fellebbezéseket nem bírósági szerv
bírálja el (BG, CZ, DK, EE, ES, CY, LV, HU, MT, AT 2014-ig, PL, RO, SI és SK)
az e fokozatra vonatkozó adatok fehéren szerepelnek. A tanulmány nem terjedt ki
HR-re, amely 2013. júliusban csatlakozott az EU-hoz[25]. Az átlagos hossz nem
található ES és PT elsőfokú bíróságai, valamint IE és MT másodfokú
bíróságai esetében. A 2015. évi eredménytábla
esetében elsődleges vizsgálatot[26]
végeztek, hogy feltérképezzék a végrehajtási eljárást és a követelések
teljesítéséhez szükséges időt. Mivel rendkívül kevés forrás gyűjt
összehasonlító adatokat a végrehajtás hosszáról, megfelelő módszertant
dolgoztak ki. Ennek eredményeként olyan megközelítés nyert teret, amely azon
adatok reprezentatív mintájának gyűjtését helyezi előtérbe, hogy
milyen időtartam telik el a jogerős bírósági ítélet meghozatala, és
az alperes bankszámlájának befagyasztása, illetve a befagyasztott pénzeszközök
tényleges behajtása között. Intenzív kommunikációt folytattak a megfelelő
érdekeltekkel, például a különféle földrajzi székhelyű bíróságokkal vagy
bírósági végrehajtókkal, a vizsgálathoz használt módszertan
célravezetőségének alátámasztása érdekében. Az adatok ritkasága ellenére
megadtak bizonyos információkat a végrehajtási eljárások hosszáról. Például a
vizsgálat azt mutatja, hogy Olaszországban 136 napot vesz igénybe a
pénzeszközök visszafizettetése a jogerős bírósági határozat meghozatalától
fogva, beleszámítva a bírósági határozattól a bankszámla befagyasztásáig
eltelő 23 napot is. A finnországi adatok azt mutatják, hogy átlagosan 21
nap telik el a bírósági határozattól a bankszámla befagyasztásáig. Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára vonatkozó következtetések · Az EU harmadik igazságügyi eredménytáblája a lehetséges tendenciák azonosítására törekszik[27]. E téren óvatos és árnyalt megközelítésre van szükség. A helyzet jelentősen különbözik az egyes tagállamoktól és mutatóktól függően[28], továbbá az adatok nem minden esetben állnak rendelkezésre mindegyik tagállamra és a lefedett három évre vonatkozóan. Időt vesz igénybe, amíg megmutatkoznak az igazságügyi reform eredményei. Az eredménytábla rendszeresen nyomon kíséri majd az előrehaladást. · Általában véve azon tagállamok esetében, amelyekre nézve rendelkezésre állnak az adatok, a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának némi javulása figyelhető meg. Úgy tűnik, hogy a vizsgált évek során[29] a tagállamok többségében inkább pozitív, nem pedig negatív tendencia észlelhető a polgári és kereskedelmi peres ügyek, valamint a közigazgatási ügyek ügyintézési ideje és lezárási aránya tekintetében. A folyamatban lévő ügyek esetében nem mutatható ki egyértelmű közös tendencia egyik irányba sem, kivéve, hogy folyamatosan csökken a lezáratlan polgári, kereskedelmi, közigazgatási és egyéb ügyek száma. · A különleges nehézségekkel küzdő tagállamok körében túlnyomórészt pozitív tendenciák mutatkoznak, néhány kivételtől eltekintve. A markáns reformokat megvalósító tagállamokban[30] mutatkozó, kedvező jelek bizonyára ösztönözni fogják ezeket az országokat, hogy elszántan és elkötelezetten folytassák erőfeszítéseiket. · Úgy látszik, hogy a kísérleti adatgyűjtés azt jelzi, hogy a bíróságok teljesítménye gyakran az adott jogterülettől függően változik. Például a perek eldöntése hosszabb időt vehet igénybe egyes olyan területeken, ahol a nemzeti bíróságok járnak el az Unió bíróságaként, mint a polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyek szélesebb területén. Ezzel szemben a közbeszerzés területén a tagállamok rövidebb idő alatt döntik el az ügyeket. · Ezek a konkrét jogterületekre vonatkozó adatok szintén eltéréseket jeleznek az első- és a másodfokú eljárások között. Ugyanakkor nem állapítható meg az egész EU-ra jellemző közös tendencia az e bírósági szinteken zajló eljárások hossza tekintetében. [1] Görögországban, Portugáliában (2014. júniusban ért véget) és
Cipruson az igazságszolgáltatási reformok a 2014. évi gazdasági kiigazítási
programok szerves részét képezték. [2] A Bizottság közleménye, 2015. évi éves növekedési jelentés, COM
(2014) 902 final. [3] Az adatok összegyűjtésére a nemzeti igazságszolgáltatási
kapcsolattartók csoportjának közreműködésével került sor. [4] A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Bulgária 2014. évi nemzeti
reformprogramjáról, amelyben véleményezi Bulgária 2014. évi
konvergenciaprogramját, 2014 (2014/C 247/02); A Tanács 2014. július 8-i
ajánlása Horvátország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben
véleményezi Horvátország 2014. évi konvergenciaprogramját, 2014 (2014/C
247/10); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Írország 2014. évi nemzeti
reformprogramjáról, amelyben véleményezi Írország 2014. évi stabilitási
programját, 2014 (2014/C 247/07); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása
Olaszország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi
Olaszország 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/11); A Tanács
2014. július 8-i ajánlása Lettország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról,
amelyben véleményezi Lettország 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C
247/12); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Málta 2014. évi nemzeti
reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2014. évi stabilitási
programját, 2014 (2014/C 247/16); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása
Lengyelország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi
Lengyelország 2014. évi konvergenciaprogramját, 2014 (2014/C 247/19); A Tanács
2014. július 8-i ajánlása Portugália 2014. évi nemzeti reformprogramjáról,
amelyben véleményezi Portugália 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C
247/20); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Románia 2014. évi nemzeti
reformprogramjáról, amelyben véleményezi Románia 2014. évi
konvergenciaprogramját, 2014 (2014/C 247/21); A Tanács 2014. július 8-i
ajánlása Szlovákia 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi
Szlovákia 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C 247/23); A Tanács
2014. július 8-i ajánlása Szlovénia 2014. évi nemzeti reformprogramjáról,
amelyben véleményezi Szlovénia 2014. évi stabilitási programját, 2014 (2014/C
247/22); A Tanács 2014. július 8-i ajánlása Spanyolország 2014. évi nemzeti
reformprogramjáról, amelyben véleményezi Spanyolország 2014. évi stabilitási
programját, 2014 (2014/C 247/08); [5] BG, ES, HU, IT, LV, MT, PL, RO, SI, SK. [6] BG, IT, LV, PL, SI, SK. [7] A Bizottság 2013-ban létrehozta a nemzeti igazságszolgáltatások
kapcsolattartóinak csoportját az uniós igazságügy eredménytábla elkészítése,
valamint az igazságszolgáltatás hatékonyságával kapcsolatos bevált módszerek
cseréjének előmozdítása céljából. Ennek érdekében felkérték a
tagállamokat, hogy jelöljenek ki két kapcsolattartót – egyet a bírói karból, és
egy másikat az igazságügyi minisztériumból – , és ez az informális csoport
2014-ben és 2015-ben is rendszeresen ülésezett. Az egyik tagállam még nem
jelölte ki a kapcsolattartókat, négy pedig csupán egy személyt jelölt az igazságügyi
minisztériumból, a bírói karból viszont nem. [8] AT, BE, DE, IE, EL, HR, IT, LT, NL, PT, RO e csoportban bemutatta
igazságszolgáltatásának egyes vonatkozásait. [9] Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013
rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális
Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös
rendelkezések megállapításáról, valamint az Európai Regionális Fejlesztési
Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi
és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az
1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347.,
2013.12.20.). [10] Az országspecifikus ajánlások elkészítésének indokait a Bizottság
szolgálati munkadokumentumokban mutatja be, amelyek az alábbi internetcímen
érhetők el: http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/index_hu.htm; [11] Elérhető: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/index_hu.htm [12] Az Európa Tanács 47 tagállama számára történő rendszeres
adatgyűjtésre kétévente kerül sor (a legutóbbi, 2014-ben közzétett CEPEJ
jelentés a 2012-es adatokat tartalmazza). Három kivételével az összes tagállam
válaszolt a CEPEJ eredménytáblára vonatkozó kérdőívére. [13] A hatékony igazságszolgáltatások gazdasági hatása tekintetében lásd
a 2014. évi uniós eredménytábla „A nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek
hatékonysága, mint a növekedés strukturális összetevője” című
szakaszát; lásd továbbá: „The Economic Impact of Civil Justice Reforms” (A
polgári jogi igazságszolgáltatási reformok gazdasági hatása), European
Economy-Economic Papers, 530. o., 2014. szeptember. [14] Az eljárások hossza, a befejezési arány, és a folyamatban lévő
ügyek száma a CEPEJ által meghatározott standard mutató. http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/cepej/evaluation/default_en.asp [15] Az adatok tartalmazzák a CEPEJ aktualizálást a 2013. évi
tanulmányuk kiadását követőn, ahogy az a Bizottság felé továbbításra
került. [16] A CEPEJ titkárság 2015. évi jelentése a Bizottságnak az uniós
tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek működéséről.
Elérhető: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/index_hu.htm [17] Lásd továbbá az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-,
Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága számára készített, Bankruptcy
and second chance for honest bankrupt entrepreneurs (A csőd és a
csődbe ment tisztességes vállalkozók második esélye) című tanulmányt,
amely az alábbi internetcímen érhető el:
http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=7962&lang=en. [18] A vizsgált területek sajátossága magyarázza, hogy az ábrák nem
minden esetben fedhetik le az összes uniós tagállamot, mivel bizonyos
ügytípusok nem találhatók meg egyes tagállamokban. [19] Az adatfelvétel által célzott bírósági felülvizsgálati ügyekben e
hatóságok az eljárások részes felei. [20] A releváns bírósági felülvizsgálati esetek száma tagállamonként
változik. Egyes bírósági szintek esetében az érintett ügyek korlátozott száma
miatt (BE, CZ, DK, IT, PL és SK) egyetlen, rendkívül hosszan elhúzódó ügy
jelentősen befolyásolhatja az átlagot. Spanyolországban a másodfokú
eljárások hossza az alapjogok megsértése miatti jogorvoslati kérelmekre is
utal, amelyeket általában rövidebb idő alatt bírálnak el. [21] Az általános adatok nem fedik le a pénzügyi szolgáltatásokat és
termékeket. Csehországban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló
irányelvért felelős hatóságoktól gyűjtötték az adatokat. DK, EE, FR,
HR, NL, SI és SK esetében alacsony az érintett ügyek száma, vagyis egyetlen,
rendkívül hosszan elhúzódó ügy jelentősen befolyásolhatja az átlagot.
Spanyolország esetében az adatok nem fedik le az autonóm közösségeket. Az
olasz, lengyel és román adatok a fogyasztóvédelmi hatóság becslésén alapulnak. [22] Lásd például: „Mitől hatékony a polgári igazságszolgáltatás?”
OECD Economic Department, politika-magyarázat, 2013. június 18, és „A polgári
igazságszolgáltatás gazdasága Új, országos adatok és tapasztalatok” OECD
Economic Department munkadokumentumok, 1060. sz. [23] A minta mérete tagállamonként változik. Dánia esetében a
statisztikai adatok azokra az ügyekre is vonatkoznak, amelyekben a tengerészeti
és kereskedelmi bíróság a nemzeti védjegyjogot alkalmazta. Németország nem
rendelkezik statisztikai adatokkal kifejezetten a közösségi védjegyügyekre
vonatkozóan, mivel a statisztikákat az ipari tulajdonnal kapcsolatos valamennyi
ügy tekintetében gyűjtöttek. A megadott számok a bíróságok becslésein
alapulnak. Szlovákiában a másodfok 2012-ben a Legfelsőbb Bíróságra,
2013-ban pedig a pozsonyi kerületi bíróság által másodfokon elbírált ügyekre
utal. Egyes tagállamokban (EE, LT, LU, HU, FI, és SI a másodfok esetében)
csekély számú releváns ügy fordult elő. IE-ben egyetlen releváns ügy
fordult elő ebben az időszakban. [24] Economic efficiency and legal effectiveness of review and
remedies procedures for public contracts (A közbeszerzési szerződések
felülvizsgálati és jogorvoslati eljárásainak gazdasági és jogi hatékonysága), a
Europe Economics-nak az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás-
és Kkv-politikai Főigazgatósága számára készített tanulmánya, az alábbi
internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/growth/single-market/public-procurement/modernising-rules/evaluation/index_en.htm [25] A Horvátországra vonatkozó adatok rendelkezésre állnak a
közbeszerzési eljárásokat felügyelő horvát állami bizottság honlapján,
annak éves jelentéseiben. [26] Case study on the functioning of enforcement proceedings
relating to judicial decision in Member States (A tagállami bírósági
határozatokkal kapcsolatos végrehajtási eljárások működéséről szóló
esettanulmány), Matrix, az Európai Bizottság (Jogérvényesülési és
Fogyasztópolitikai Főigazgatóság) számára készített tanulmány,
elérhető a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/justice/effective-justice/index_hu.htm [27] Előfordul, hogy a három eredménytábla alapján kibontakozó
tendencia rendkívül eltérő helyzeteket takar: például az eljárások hossza
10 (vagy kevesebb) naptól 100 (vagy több) napig terjed. [28] A módosulások részletesebb adatai megtalálhatók azokban országokra
vonatkozó adatlapokban, amelyek az uniós tagállamok igazságügyi rendszereinek működéséről
szóló, a CEPEJ titkársága által a Bizottság számára készített tanulmány részét
képezik. [29] 2010, 2012, 2013. [30] Pl. Görögországban.
3.2. Az igazságszolgáltatás minősége
A kiváló minőségű
intézmények – beleértve a nemzeti igazságszolgáltatásokat – meghatározó
szerepet játszanak a gazdaság teljesítményében. A hatékony igazságszolgáltatás
magas minőséget követel a teljes igazságszolgáltatási lánc során. Az
igazságszolgáltatási határozatok nem megfelelő minősége fokozhatja az
üzleti tevékenység kockázatát a nagyvállalatok és a kkv-k számára, valamint
kihat a fogyasztói döntésekre. Valamennyi tagállam
intézkedéseket hoz igazságszolgáltatási rendszere minőségének
elősegítésére. Bár nincs egyetlen elfogadott módja annak, hogyan kell
mérni az igazságszolgáltatás minőségét, az eredménytábla felhasznál egyes
olyan paramétereket, amelyeket általában relevánsnak fogadnak el,[31]
és amelyek elősegíthetik az igazságszolgáltatás minőségének
javítását. 3.2.1. Az igazságszolgáltatások minőségét
elősegítő nyomonkövetési, értékelési és felmérési eszközök A bíróságok tevékenységének
nyomon követése és értékelése olyan eszköz, amely elősegíti a bírósági
határozatok kiszámítható és kellő időben történő meghozatalának,
valamint a bíróságok működésének javítását[32].
Az említett eszközök az adatgyűjtésnek köszönhetően nyomon követhetik
a bíróságok napi működését. Emellett a bírósági rendszer
előretekintőbb értékelésében is testet ölthetnek, például
minőségi mutatók felhasználásával vagy akár az igazságszolgáltatás
egészére vonatkozó minőségi szabványok meghatározásával. A bíróságokon
dolgozó szakszemélyzet és/vagy a bíróságokat igénybe vevők körében végzett
felmérések szintén releváns információt szolgáltathatnak az
igazságszolgáltatási rendszer minőségének erősítéséhez. 18.
ábra: A bírósági tevékenységek nyomon követhetőségének elérhetősége
2013-ban* (forrás: CEPEJ tanulmány[33]) * A nyomon követési
rendszerek célja a bíróságok napi tevékenységének vizsgálata, elsősorban
az adatgyűjtésnek és a statisztikai elemzésnek köszönhetően. Franciaország
esetében a korábbi eredménytáblától való eltérések a mindkét évben azonos
szintű adatok korrekciójából erednek. A spanyol és lengyel adatok
2012-ből származnak. 19. ábra: A bírósági tevékenységek
értékelésének elérhetősége 2013-ban* (forrás: CEPEJ tanulmány) * Az értékelési rendszer általában
mutatószámok és célkitűzések alkalmazásával utal a bíróságok
teljesítményére. Emellett egyes tagállamok minőségi politikákat és
szabványokat határoznak meg a bírósági rendszer egésze számára. Romániában
rendszeresen alkalmazzák a bíróságok tevékenységére vonatkozó
teljesítménymutatókat. Az összes egyéb tagállam esetében az eredmények azonosak
a 2012-ben gyűjtött adatokkal. A spanyol és lengyel adatok 2012-ből
származnak. 20. ábra: A bíróságokat igénybe vevők és
a jogi szakemberek körében 2013-ban* végzett felmérések (forrás: CEPEJ
tanulmány) * A beszámolók szerint Hollandiában csökken
ügyészekre irányuló felmérések száma, ugyanakkor pedig azt jelentették, hogy
Magyarországon és Litvániában növekszik az ügyvédekre, a felekre és a bíróságok
egyéb igénybevevőire irányuló vizsgálatok száma. Az összes egyéb tagállam
esetében az eredmények azonosak a 2012-ben gyűjtött adatokkal. A görög,
spanyol és lengyel adatok 2012-ből származnak. 3.2.2. Az információs és kommunikációs technológiai
rendszerek segítik az eljárások hosszának lerövidítését, és megkönnyítik az
igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést Az ügyek iktatását és kezelését
célzó IKT-rendszerek a bíróságok rendelkezésére álló nélkülözhetetlen eszközök
az ügyek időtartamának kezelésében, mivel segítik azon arány javítását,
amelynek megfelelően a bíróságok kezelik az ügyeket, és ezzel lerövidítik
az eljárások teljes hosszát. A bíróságok és a felek közötti kommunikációt
szolgáló IKT-rendszerek (például az igények elektronikus benyújtása)
hozzájárulhatnak a polgárokat és vállalkozásokat érintő késedelmek és
költségek csökkentéséhez azáltal, hogy megkönnyítik az igazságszolgáltatáshoz
való hozzáférést. Az IKT-rendszerek emellett egyre fontosabb szerepet játszanak
az igazságügyi hatóságok közötti határokon átnyúló együttműködés
területén, ezzel megkönnyítve az uniós jogszabályok végrehajtását. 21. ábra: Az ügyek iktatását és kezelését célzó
IKT-rendszerek* (súlyozott mutató – min=0, max=4) (forrás:
CEPEJ tanulmány) * Több IKT-mutató (iktatási
rendszer, bírósági ügykezelési informatikai rendszer, pénzügyi informatikai
rendszer, videokonferencia) céljára készített, összetett mutató, amely 0-tól
4-ig tartó skálán méri a szóban forgó rendszerek rendelkezésre állását (0= a
bíróságok 0%-án érhető el; 4= a bíróságok 100%-án rendelkezésre áll). 22. ábra: A bíróságok és a felek
közötti elektronikus kommunikáció* (súlyozott mutató – min=0, max=4) (forrás:
CEPEJ tanulmány) * Több IKT-mutató (elektronikus online
formanyomtatványok, weboldal, az ügyek online nyomon követése, elektronikus
iktatás, a kis értékű követelések elektronikus feldolgozása, a nem
vitatott követelések elektronikus feldolgozása, a követelések elektronikus
előterjesztése, videokonferencia, egyéb elektronikus kommunikációs
eszközök) céljára készített, összetett mutató, amely 0-tól 4-ig tartó skálán
méri a szóban forgó rendszerek rendelkezésre állását (0= a bíróságok 0%-án
érhető el; 4= a bíróságok 100%-án rendelkezésre áll). 23. ábra:
Nem vitatott követelések elektronikus feldolgozása
(0=a bíróságok 0 %-án elérhető, 4=a bíróságok 100 %-án elérhető)
(forrás: CEPEJ tanulmány) 24. ábra:
Követelések elektronikus előterjesztése (0=a bíróságok 0 %-án
elérhető, 4=a bíróságok 100 %-án elérhető) (forrás: CEPEJ tanulmány) A kis
értékű követelések – akár nemzeti, akár európai szintű – hatékony
eljárása kulcsfontosságú a polgárok igazságszolgáltatáshoz való jogának
érvényesítéséhez, és lehetővé teszi számukra fogyasztói jogaik jobb
érvényesítését. A határokon átnyúló kereskedelem
miatt a határokon átnyúló kis értékű követelések eljárásainak is nő a
jelentősége. Ezért az Európai Bizottság egyik szakpolitikai célja a kis
értékű követelések eljárásainak egyszerűsítése és gyorsítása az
igazságügyi hatóságok közötti kommunikáció javítása, és az IKT intelligens
alkalmazásának megvalósítása által. A végső cél az adminisztratív teher
csökkentése minden felhasználói csoport – a bíróságok, az igazságszolgáltatás
szereplői és a végfelhasználók – számára. Az
Európai Bizottság megbízása alapján készített, 11. e-kormányzati
teljesítményértékelő jelentés[34]
első alkalommal méri az uniós tagállamok kis
értékű követelésekre vonatkozó online eljárásainak minőségét. E tanulmány esetében a kis értékű
követelések eljárásnak vizsgálatát kutatók végezték (úgynevezett álcázott
próbavizsgálatokkal)[35].
A cél annak kiderítése volt, hogy
az online közszolgáltatások szervezése igazodik-e a felhasználók igényeihez. E
célból minden kutató hétköznapi polgárként járt el, és a próbavizsgálata
időhöz kötött, vagyis minden vizsgálatot végzőnek egy nap áll
rendelkezésre egy valós helyzet vizsgálatára. Ez azt jelenti, hogy ha ezen az
időn belül nem találtak meg egy adott szolgáltatást, akkor a válasz
negatív volt. A negatív válasz tehát önmagában nem jelenti azt, hogy az adott
szolgáltatás online nem elérhető – azt jelzi azonban, hogy nem könnyű
ösztönösen – túl sok kattintás nélkül – a nyomára bukkanni, és nagyon
valószínű, hogy az átlagos állampolgárok vagy vállalkozók nem használnák /
meg sem találnák. 25. ábra: A kis értékű követelések online eljárásainak
teljesítményértékelése (mindegyik kategória maximum 100 pont, az összesített
maximum 700 pont) (forrás: Delivering on the European Advantage? ‘How European
governments can and should benefit from innovative public services’ (Az európai
előny valóra váltása? Hogyan lehet és kell hasznosítaniuk az európai
kormányoknak az innovatív közszolgáltatásokat) című, az Európai Bizottság
(A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága[36])
által megrendelt tanulmány) 3.2.3. A bíróságok kommunikációs politikája A bíróságok
kommunikációs erőfeszítései alapvetően fontosak annak
elősegítéséhez, hogy a polgárok és a vállalkozások tájékozott döntéseket
hozzanak a (peres vagy peren kívüli) jogorvoslati lehetőségekkel
kapcsolatban, valamint hozzájárulnak az igazságszolgáltatás iránti szükséges
bizalom kialakításához. A média döntő szerepet játszik a bírósági
ügyekről szóló beszámolók terén. A bíróságok és a média közötti kapcsolat
javítása érdekében a bíróságok javíthatják a közvélemény tájékoztatását a bírói
munkáról (hatáskör, korlátok, és bonyolultság), és hozzájárulhatnak a
beszámolók minőségének javításához (pl. a ténybeli tévedések
elkerüléséhez). A Bizottság
2014-ben információcserét kezdett a tagállamokkal a bírósági kommunikációs
gyakorlatokról és politikákról. Ennek során arra derült fény, hogy jobban át
kell tekinteni az e területre
vonatkozó gyakorlatokat. Nyomon követésként a Bizottság feltérképezte a
tagállamok közötti jelenlegi együttműködést[37]
a hatékony bírósági kommunikációs politika fontos paraméterei tekintetében[38]. Ez
kiterjedt a közvélemény rendelkezésére álló információkra; a bíróságok
sajtó/média kapcsolatai megszervezésének módjára; a bíráknak a felekkel és a
sajtóval folytatott kommunikációjára
vonatkozó képzésére; a bírósági határozatok online közzétételének
elérhetőségére és az ezzel kapcsolatos gyakorlatokra (a bírósági rendszer
valamennyi szintjén). 26. ábra: Az
igazságszolgáltatással kapcsolatos online információk elérhetősége a
közvélemény számára* (forrás: Európai Bizottság[39]) * Az ábrán szereplő minden
kategóriában 1 pont adható. Németországot szövetségi államként decentralizált
szerkezetek jellemzik. Tehát a szövetségi államok maguk döntenek arról, hogy mely
információkat nyújtják online, ezáltal vállalva az információk folyamatos
frissítésének feladatát. Ugyanez vonatkozik a szövetségi szintre is. 27. ábra: A
bíróságok és a sajtó/média közötti kapcsolatok* (forrás: Európai Bizottság[40]) *
Mindegyik bírósági szinten (első-, másod- és harmadfok) két pont adható,
ha van olyan sajtószóvivő vagy sajtóügyekért felelős bíró. aki a
polgári/kereskedelmi ügyekről, valamint a kereskedelmi ügyekről is
tájékoztat. Ha pusztán egy ügykategóriát fednek le (pl. a polgári/kereskedelmi
vagy a közigazgatási ügyek), csak egy pont adható. Ha néhány bíróságon van
sajtószóvivő, bírósági szintenként (első-, másod- és harmadfok) 0,5
pont adható. Írországban a Bírósági Szolgálatnak van média kapcsolattartási
tanácsadója, aki sajtóközleményeket készít s ad ki a sajtó számára. 28.
ábra: A felekkel és a sajtóval való
kommunikációra vonatkozó bírói képzés rendelkezésre
állása* (forrás: Európai Bizottság[41]) *Az ábrán szereplő minden kategóriában 1 pont adható. 29.
ábra: A közzétett ítéletek online elérhetősége*
(polgári és kereskedelmi ügyek, minden fokon) (forrás: Európai Bizottság[42]) * „Az ítéletek online hozzáférhetősége”,
„Az adatbázisban szereplő információk legalább havi egyszeri frissítése”,
valamint „A közzétett ítéletek ingyenes hozzáférhetősége” kategóriák
esetében 3 pont adható, ha ezek minden bírósági szinten (első-, másod- és
harmadfok) teljesülnek. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bírósági szinteken
elérhető, 1 vagy 2 pontot adnak. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bíróságokon
elérhető, szintenként 0,5 pontot adnak. „Az érdekeltek hozzáférnek az
adatbázishoz (bírák, ügyvédek, egyéb gyakorló jogászok és/vagy a nagyközönség)”
elnevezésű kategória esetében 1 pontot adnak, amennyiben valamennyi
érdekeltet lefedik. Ha a nagyközönségnek nincs hozzáférése, mindegyik
hozzáféréssel rendelkező érdekelt 0,25 pontot ér (pl.: bírák = 0,25 pont,
ügyvédek = 0,25 pont, egyéb gyakorló jogászok = 0,25 pont). 30.
ábra: A közzétett ítéletek online elérhetősége*
(közigazgatási ügyek, minden fokon) (forrás: Európai Bizottság[43]) * „Az ítéletek online hozzáférhetősége”,
„Az adatbázisban szereplő információk legalább havi egyszeri frissítése”,
valamint „A közzétett ítéletek ingyenes hozzáférhetősége” kategóriák
esetében 3 pont adható, ha ezek minden fokon (első-, másod- és harmadfok)
teljesülnek. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bírósági szinteken
elérhető, 1 vagy 2 pontot adnak. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes
bíróságokon elérhető, szintenként 0,5 pontot adnak. „Az érdekeltek
hozzáférnek az adatbázishoz (bírák, ügyvédek, egyéb gyakorló jogászok és/vagy a
nagyközönség)” elnevezésű kategória esetében 1 pontot adnak, amennyiben
valamennyi érdekeltet lefedik. Ha a nagyközönségnek nincs hozzáférése,
mindegyik hozzáféréssel rendelkező érdekelt 0,25 pontot ér (pl.: bírák =
0,25 pont, ügyvédek = 0,25 pont, egyéb gyakorló jogászok = 0,25 pont).
Írországban a Bírósági Szolgálat weboldala a polgári- és büntetőügyekben
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező valamennyi bíróság összes ítéletének
közzétételére szolgáló hivatalos platform. Nem létezik „közigazgatási ügyek”
elnevezésű külön kategória. 31.
ábra: Az ítéletek online közzétételével kapcsolatos
gyakorlatok* (polgári és kereskedelmi ügyek, minden fokon) (forrás: Európai
Bizottság[44]) * „Az ítéletek közzététele kiválasztási kritériumok alapján
történik”, „Az ítéleteket európai esetjogi azonosítóval látják el (vagy fogják
ellátni a jövőben)”, „Az ítéleteket kulcsszavakkal jelölik”, valamint „Az
ítéleteket anonimizálják” elnevezésű kategóriák esetében 3 pont adható, ha
ezek minden fokon (első-, másod- és harmadfok) teljesülnek. Amennyiben a
szolgáltatás csak egyes bírósági fokokon elérhető (1 vagy 2 pontot adnak a
lefedett fokok számától függően). Máltán a másodfokú bíróság a legfelsőbb bíróság. 32.
ábra: Az ítéletek online közzétételével kapcsolatos
gyakorlatok* (közigazgatási ügyek, minden fokon) (forrás: Európai Bizottság[45]) * „Az ítéletek közzétette kiválasztási kritériumok
alapján történik”, „Az ítéleteket európai esetjogi azonosítóval látják el (vagy
fogják ellátni a jövőben)”, „Az ítéleteket kulcsszavakkal jelölik”,
valamint „Az ítéleteket anonimizálják” elnevezésű kategóriák esetében 3
pont adható, ha ezek minden fokon (első-, másod- és harmadfok)
teljesülnek. Amennyiben a szolgáltatás csak egyes bírósági szinteken
elérhető, 1 vagy 2 pontot adnak a lefedett fokok számától függően.
Máltán a másodfokú bíróság a legfelsőbb bíróság. Írországban a Bírósági
Szolgálat weboldala a polgári- és büntetőügyekben hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező valamennyi bíróság összes ítéletének
közzétételére szolgáló hivatalos platform. Nem létezik „közigazgatási ügyek”
elnevezésű külön kategória. 3.2.4. Alternatív vitarendezési (a továbbiakban: AVR)
módszerek segítik a bíróságok munkaterhének csökkentését Az AVR a bírósági peres
eljárástól eltérő valamennyi vitarendezési módra kiterjed. Az AVR
leggyakoribb formái a közvetítés, a békítés, és a választottbíráskodás. Ezek az
eljárások segíthetik a feleket abban, hogy az átlagos peres eljáráshoz képest
rövidebb időn belül kompromisszumot érjenek el, és elősegítik olyan
harmonikusabb kultúra kialakítását, ahol nincsenek győztesek és vesztesek.
Az AVR hozzájárulhat a hatékony igazságszolgáltatáshoz és végső soron a
beruházásbarát környezethez és a gazdasági növekedéshez. Minden adatokat
szolgáltató tagállam beszámolt legalább három AVR módszer
elérhetőségéről, nagy többségük pedig négy módszert említett, vagyis
a perbeli és peren kívüli közvetítést, a békítést és a választottbíráskodást.
Annak ellenére, hogy számos lehetőség áll rendelkezésre a jogviták
tárgyalótermen kívüli rendezéséhez, a legtöbb tagállamban általában továbbra is
kevéssé veszik igénybe az AVR módszereket, ahogyan ezt a 35. ábra is
dokumentálja. Az eredménytábla adatokat szolgáltat a tagállamok közszektorbeli
tevékenységéről, hogy előmozdítsa és ösztönözze ezeknek a
módszereknek az alkalmazását. Bár a népszerűsítő tevékenységet
önkéntes lépésnek tekintik, az ösztönzőket törvényben vagy
kormányrendeletben kodifikálják, tehát azok kötelezőek. A 33. és a 34. ábra
a tagállami kapcsolattartóknak küldött kérdőívre kapott válaszokon alapul.
A 35. ábra egy Eurobarométer felmérésre épül. Azoknak a vállalatoknak a
válaszait ismerteti, amelyek a beszámolók szerinti különböző csatornákon
keresztül fogyasztói panaszokat kaptak az elmúlt 12 hónap során. 33. ábra: Az AVR közszektor általi
alkalmazásának előmozdítása* (forrás: Európai Bizottság[46]) * A következő adatokon alapuló
összesített mutatószámok: 1) az AVR-re vonatkozó információkat közlő
weboldalak, 2) reklámkampányok a médiában, 3) a nagyközönségnek szóló,
tájékoztató füzetek, 4) a kérésre rendelkezésre álló, alternatív vitarendezésre
vonatkozó, egyedi tájékoztató előadások, 5) a bíróságok által szervezett,
konkrét kommunikációs tevékenységek, 6) az AVR igénybevételével kapcsolatos
értékelések közzététele, 7) az AVR igénybevételére vonatkozó statisztikák
közzététele, 8) egyéb. A kérdőívben valamennyi népszerűsítő
eszközhöz egy pontot rendeltek hozzá. Egyes tagállamok kiegészítő
tevékenységeket is végezhetnek (DE). 34. ábra: Az AVR
alkalmazásának ösztönzői* (forrás: Európai Bizottság[47]) * A következő adatokon alapuló
összesített mutatószámok: 1) a költségmentesség (részben vagy egészben) fedezi
az AVR során felmerült költségeket, 2) a bírósági díjak – így az illetékek –
teljes vagy részleges visszatérítése, ha az AVR sikeres, 3) az AVR-hez nincs
szükség ügyvéd közreműködésére, 4) a bíró közvetítőként járhat el, 5)
AVR/közvetítési koordinátor van a bíróságokon, 6) egyéb. A kérdőívben
valamennyi ösztönző eszközhöz egy pontot rendeltek hozzá. Egyes tagállamok
további olyan módszereket említettek, amelyek elősegítik az AVR
alkalmazását (IE). Csehországban, ha az ügy jellege lehetővé teszi,
a bíróság kezdeményezheti a perbeli egyezséget, és kompromisszumot kereshet. 35. ábra: A különböző csatornákon
keresztül a vállalatokhoz érkező fogyasztói panaszok* (forrás:
Eurobarométer felmérés[48]) * Az ábra figyelmen kívül hagyja azokat a
válaszokat, amelyek esetében a kiskereskedők semmilyen csatornán sem
kaptak fogyasztói panaszokat. 3.2.5. A bírák képzésének előmozdítása
elősegítheti az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítását A bírák képzése a bírói döntések
minőségét befolyásoló fontos tényező. Az európai igazságügyi
képzésről szóló 2014. évi éves jelentésből[49]
származó, az uniós jogi továbbképzésben résztvevő bírák jelenlegi
arányával kapcsolatos információkat szintén beépítették. 36. ábra: A bírák kötelező képzése
2013-ban*(forrás: CEPEJ tanulmány) * Németország és Magyarország állítólag növelte a
kötelező képzési kategóriák számát 2012-hez képest. A spanyol és lengyel
adatok 2012-ből származnak. 37. ábra: Az
uniós jogi továbbképzésben vagy egy másik tagállam jogi továbbképzésében
résztvevő bírák (az összes bírák számának %-ában)*(forrás: Európai
Bizottság, Európai igazságügyi képzés, 2014[50]) * Idén az Egyesült Királyságra vonatkozó
adatokat szolgáltattak (SC). Franciaországban az ügyészekre is kiterjed. A
tagállamok néhány esetben arról számoltak be, hogy a képzésben
résztvevőknek a jogi szakemberek tényleges számához viszonyított aránya
meghaladja a 100 %-ot, ami azt jelenti, hogy a résztvevők több uniós
jogi képzési tevékenységben vettek részt. 3.2.6. Források Az alábbi táblázat a bíróságok
egy lakosra jutó teljes jóváhagyott általános költségvetését mutatja 2010-ben,
2012-ben és 2013-ban. A táblázat azt tükrözi, hogy a bíróságok egy lakosra jutó
költségvetése viszonylag stabil volt ebben a három évben, az átlag pedig
csekély mértékben emelkedett. 38. ábra: A
bíróságok költségvetése* (EUR/lakos) (forrás: CEPEJ tanulmány) * A 38. ábra az összes bíróság
működtetéséhez rendelt éves jóváhagyott költségvetést mutatja be,
függetlenül a költségvetés forrásától és szintjétől (nemzeti vagy
regionális költségvetés). Az összehasonlításokat elővigyázatosan kell
végezni, mivel az adatok AT, BE, FR, EL és LU esetében az egész igazságügyi
rendszer költségvetésének felelnek meg, a költségmentességet és az
ügyészségeket is beleértve, a németországi adatok pedig nem teljes körűek,
ugyanis nem minden tartományt fednek le, továbbá egyes tagállamok
finanszírozásban részesülnek nemzetközi és európai intézményektől is. A
2010 és 2012 közötti jelentős visszaesés Spanyolország esetében azt jelzi,
hogy a 2012. évi adatok nem tartalmazták autonóm közösségek és az Igazságügyi
Tanácsok Európai Hálózata adatait. A Európai Unió Alapjogi Chartája
47. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy azoknak, akik nem rendelkeznek
elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az
igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. A 2015. évi
eredménytábla tartalmazza a tagállamok 2010-es, 2012-es és 2013-as egy
főre jutó költségmentességi kiadásaira vonatkozó információkat. Az alábbi
grafikon azt mutatja, hogy az országok csoportjai között jelentősen
eltérő összegek tapasztalhatók. Az eredménytábla által lefedett években a
legtöbb tagállamban viszonylag stabil volt a költségmentességre fordított,
lakosonkénti összeg. A táblázat nem nyújt információkat arra nézve, hogy a
költségmentességre fordított teljes összeg hogyan oszlik meg a
kedvezményezettek vagy az ügyek között. 39. ábra: Az éves állami költségvetésből a
költségmentességre fordított összeg lakosonként 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban*
(forrás: CEPEJ tanulmány) * A 39. ábra azt mutatja, hogy az éves állami
költségvetésből lakosonként mekkora összeget fordítottak a költségmentességre
2010-ben, 2012-ben és 2013-ban. A németországi költségvetés nem teljes
körű, mivel nem fed le minden tartományt. Egyes tagállamokban a jogi
szakemberek is fedezhetik a költségmentesség egy részét, amit nem
tükröződik a fenti adatokban. 40. ábra: A „jogbíróságokkal” kapcsolatos
államháztartási összköltségek*
(EUR/lakos) (forrás:
Eurostat) Ez a forrásokra vonatkozó,
kiegészítő mutató az államháztartási kiadásokat bemutató Eurostat-adatokat
használja fel. A ténylegesen elköltött költségvetési forrásokat jeleníti meg,
kiegészítve a bíróságok számára elkülönített költségvetési forrásokat
megjelenítő jelenlegi mutatót. Az összehasonítás a 2010., 2011. és 2012.
évet veti össze. * Amíg a 38. ábra számai a
valamennyi bíróság működésére elkülönített és jóváhagyott, éves
költségvetést tartalmazzák függetlenül a költségvetési forrástól és az adott
költségvetés szintjétől (nemzeti vagy regionális), a 40. ábra az
államháztartás bíróságokkal kapcsolatos (tényleges) államháztartási
összköltséget mutatja be. (Nemzeti számlák adatai, kormányzati funkciók
osztályozása, 03.3 csoport). A 40. ábra a pártfogó rendszereket és a
költségmentességet is tartalmazza. 41. ábra: A jogbíróságokkal
kapcsolatos államháztartási összköltségek a GDP %-ában kifejezve (Forrás:
Eurostat) Az alábbi
táblázatok információkat szolgáltatnak a tagállamok igazságügyi rendszereinek
humán erőforrásairól. Ami a 100 000 lakosra jutó bírák számát illeti,
a legtöbb tagállamban viszonylagos stabilitás mutatható ki 2010 és 2013 között,
az átlag pedig enyhén nőtt. A 100 000 lakosra jutó ügyvédek arányában
hasonlóképpen növekedés észlelhető a legtöbb tagállamban. Az arányok
országonként rendkívül különböznek. 42. ábra: Az ügyvédek száma*
(100 000 lakosra vetítve) (forrás: CEPEJ tanulmány) *Az ügyvéd olyan személy, aki a nemzeti jog
szerint megfelelő képzettséggel és jogosultsággal rendelkezik arra, hogy
ügyfelei nevében perben fellépjen, eljárjon, joggyakorlatot folytasson,
bíróságok előtt megjelenjen, ügyfeleinek jogi ügyekben tanácsot adjon és
képviselje ügyfeleit (az Európa Tanácsnak az ügyvédi hivatás gyakorlásának
szabadságáról szóló Rec(2000)21 számú, 2000. október 25-i ajánlása). 43. ábra: A bírák száma* (100 000 lakosra vetítve)
(forrás: CEPEJ tanulmány) *A kategória a CEPEJ módszertanát követve kizárólag
főállásban dolgozókat tartalmazza. Kikerült belőle a
Rechspfleger/Court clerks (fogalmazó) amely csak néhány tagállamban létezik. A
görögországi hivatásos bírák teljes számába a fent jelzett évek során
különböző kategóriák tartoztak bele, ami részben magyarázatot ad az
eltérésekre. 44. ábra: Az összes bíróság abszolút számának változása
(székhely szerint) 2010 és 2013 között* (forrás: CEPEJ tanulmány) „Az EU-n belüli 2014-es
igazságügyi reformok feltérképezése” elnevezésű 1. ábra azt mutatja, hogy jelentős
számú tagállam kezdeményezte, fogadta el vagy hajtotta végre az igazságügyi
térképe vagy a bírósági struktúrája reformját. Az alábbi ábra kiegészíti ezeket
az információkat, mivel adatokat nyújt arról, hogy a 2010 és 2013 közötti
időszakban hogyan változott a bíróságok száma székhelyük[51]
szerint. Ezen az ábrán nem szerepel a jogalanyisággal rendelkező bíróságok
számának változása. * Olaszország 2013 szeptemberében szervezte
újjá a bíróságok földrajzi megoszlását. Ennek kapcsán (más hivatalokkal történő
összevonás révén) 30 törvényszék, 30 ügyészség, 220 törvényszéki részleg,
valamint 346 békebíróság bezárására került sor. Lettország 2013 januárjában
54-ről 49-re csökkentette a kerületi bíróságok számát. Hollandia 2013-ban
újjászervezte a bíróságok földrajzi megoszlását (számuk 64-ről 40-re
csökkent). Ennek az átszervezésnek az eredményeként körzeti bíróságok
bezárására került sor. HR és SI esetében a növekedés azzal magyarázható, hogy
2010-hez képest másként értelmezték a CEPEJ 2013-as kérdését. 3.2.7. A nők aránya a
hivatásos bírák között Az alkalmazottak
sokszínűsége elősegíti az egymást kiegészítő ismereteket,
szakértelmet és tapasztalatokat, valamint a helyi realitást tükrözi. Ez
különösen így van a bíróságok esetében. A nemileg sokszínűbb bírói kar hozzájárulhat a bírósági rendszer
minőségének javulásához. Az első- és másodfokon,
valamint a legfelsőbb bíróságokon dolgozó női bírákra vonatkozó
alábbi számok vegyes képet mutatnak. Az adatok megerősítik, hogy fordított
arányosság áll fenn a bíróságok szintje és a női bírák aránya között:
minél magasabb az előbbi, az utóbbi annál alacsonyabb. Jóllehet a legtöbb tagállamban első- és
másodfokon viszonylag magas, és a nemi egyensúlynak megfelelő 40-60%-os
sávba esik a női bírák jelenlegi aránya[52],
nagyon eltérő a helyzet a
legfelsőbb bíróságokon dolgozó női bírák esetében. Mindemellett
nagyjából pozitív tendencia figyelhető meg az elmúlt három évben az
első- és másodfokú bíróságokon, valamint az elmúlt hét év során a
legfelsőbb bíróságokon. Mindez azt jelzi, hogy a legtöbb tagállam azon
dolgozik, hogy elérje a nemi egyensúlyt jelentő sávot. 45. ábra: A női bírák aránya az első- és
másodfokú bíróságokon, valamint a legfelsőbb bíróságokon (forrás: Európai
Bizottság és CEPEJ tanulmány) 46. ábra: A női bírák arányának
változása az első- és másodfokú bíróságokon 2010 és 2013 között, valamint
a legfelsőbb bíróságokon 2007 és 2014 között (forrás: Európai Bizottság és
CEPEJ tanulmány) * Például SI bíróságai,
valamint EE, FI és UK legfelsőbb bíróságai esetében az adatok nem jeleznek
változást a referenciaidőszak folyamán Az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságát érintő következtetések · A 2015. évi igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy lehetőség van az igazságszolgáltatási rendszerek minőségét elősegítő erőfeszítések folytatására és fokozására. · Folytatódtak az igazságszolgáltatás IKT-eszközeinek bővítésére irányuló erőfeszítések. A mutatószámok azonban hiányosságokat jeleznek számos tagállamban, mind a bírósági ügykezelés és igazgatás, mind a bíróságok és a felek közötti kommunikáció érdekében rendelkezésre álló IKT-eszközök tekintetében. A bíróságok jelentős részében nem lehetséges a kis értékű követelések és a nem vitatott követelések elektronikus feldolgozása. Alaposabb összehasonlító elemzés szükséges az igazságszolgáltatás rendelkezésére álló IKT-eszközök korszerűsítésével kapcsolatos nehézségek és a bevált módszerek azonosításához. Egy ilyen áttekintés támogatást nyújtana azoknak a tagállamoknak, amelyek megkezdik vagy jelenleg végzik az IKT-eszközök korszerűsítését. A Bizottság támogatni fogja ezeket az erőfeszítéseket, együttműködve a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával. · A tagállamok nagy többsége értékelési eszközöket alkalmaz a bíróságok tevékenységének nyomon követésére. Az igazságszolgáltatás működéséről szóló éves tevékenységi jelentéseket széles körben közzéteszik. Ugyanakkor nem minden adatgyűjtési rendszer nyújt elegendő információt a rendszer működéséről, vagy nem szolgáltat uniós szinten összehasonlítható adatokat, többek között a CEPEJ által igényelteknek megfelelően. · Kevés tagállam alkalmaz átfogó megközelítést a bíróságok tevékenységének értékelésére A tagállamok többsége vizsgálatokat alkalmaz az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos információk gyűjtésére. Ugyanakkor csak néhány tagállam vizsgálta az összes fontos érintettet (bírák, bírósági alkalmazottak, ügyészek, ügyvédek, a felek és egyéb bírósági felhasználók). · Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. Jelentős eltérés van a tagállamok között az egy lakosra jutó költségmentességi költségvetés tekintetében. · Komoly javítási lehetőség mutatkozik a kis értékű követelések online eljárásai terén. Az e területen végzett teljesítményértékelés megmutatta, hogy az információk feldolgozása, valamint minősége és hozzáférhetősége terén egyaránt van lehetőség a javulásra. A kis értékű követelések online feldolgozásának fejlesztéséhez további lépéseket kell tenni ahhoz, hogy integrálják a kulcstényezőket – például az e-személyazonosító (vagy más azonosító) és a hiteles dokumentumokat – a kis értékű követelések eljárásnak különböző állomásaiba. · A tagállamok többségében a bírák több mint 20%-a vett részt uniós jogi vagy egy másik tagállam jogrendszerére vonatkozó továbbképzésben. Ez meghaladja azt az éves célkitűzést, miszerint a gyakorló jogászok 5%-át kell képezni ahhoz, hogy 2020-ig elérjék az 50%-os célt. 2013-ban minden olyan tagállam elérte az éves célkitűzést, amely adatokat szolgáltatott a bírák képzéséről. · Mindegyik tagállam erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a polgárok rendelkezésére bocsássa az igazságszolgáltatással kapcsolatos információkat, ideértve az egyedi bíróságokra vonatkozó tájékoztatást és annak ismertetését, hogy hogyan kell eljárni, amikor bírósághoz fordulnak. Ugyanakkor több tagállamban hiányoznak az eljárások költségére és a költségmentességre vonatkozó információk. A tagállamok nagy többsége képzéseket szervez a bírák kommunikációs készségéről. · A tagállamok többsége lehetővé teszi a nagyközönség számára, hogy online hozzáférjenek a polgári és kereskedelmi ítéletekhez, és a tendenciák azt jelzik, hogy rendszeresen (legalább havonta egyszer) frissítik az adatokat. Majdnem az összes tagállam ingyenes hozzáférést biztosít. A közigazgatási ügyekben hozott ítéletek online hozzáférhetősége kissé kevésbé elterjedt. Az elsőfokú bíróságok által, valamennyi ügykategóriában (polgári, kereskedelmi, közigazgatási) hozott határozatokhoz való online hozzáférés szintén szűkebb körű. Általános gyakorlat az online közzétett bírósági ítéletek anonimizálása, és az ítéletek kulcsszavakkal való ellátása. A tagállamok mintegy egyharmada alkalmazza vagy tervezi alkalmazni az európai esetjogi azonosító rendszert. Nagyon kevés tagállam fordíttatja le idegen nyelvre a legfelsőbb bírósági határozatokat. · Az AVR módszerek alkalmazására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a tagállamok közel felében a fogyasztói viták eldöntésére gyakrabban alkalmazzák az AVR-t, mint a bírósági utat. A tagállami fogyasztók több mint egyharmada gyakrabban fordult AVR-hez, mint nem kormányzati fogyasztói szervezetekhez vagy hatóságokhoz. · Csaknem az adatokat szolgáltató tagállam beszámolt a közszektor népszerűsítő tevékenységéről, valamint az AVR módszerek igénybevételének növelésére irányuló ösztönzőkről. A népszerűsítés és az ösztönzők esetében a tagállamok nagy csoportja ugyannyi meglévő eszközről tett említést a polgári és a kereskedelmi jogviták, valamint a munkaügyi és fogyasztói jogviták esetében. · Az elmúlt három év folyamán kissé emelkedett az igazságszolgáltatásra fordított erőforrások átlaga Európában. A hatékony igazságszolgáltatáshoz megfelelő szintű erőforrásokra van szükség. Az egyes tagállamok feladata, hogy rendszerük állapotának átfogó és alapos felmérést követően meghatározzák az ahhoz szükséges erőforrások pontos mértékét. Ehhez alapvető fontosságú azoknak az eszközöknek a használata, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok nyomon kövessék és értékeljék a bíróságok működését. A szóban forgó eszközök révén nyújtott információkat figyelembe kell venni a források elosztásának eldöntésekor. · Bár a megfelelő szintű forrás minden esetben nélkülözhetetlen, sokféle tényező határozza meg a hatékonyság javulását. Például a bíróságok működésének javulása összefügghet az ügykezelés javítását célzó intézkedésekkel, az eljárások reformjával vagy kiváló teljesítményt nyújtó információs és kommunikációs technológiáknak a rendszerbe történő integrálásával. · Minél magasabb szintű egy bíróság, annál alacsonyabb a női bírák aránya. Noha a legtöbb tagállamban kedvező tendenciát mutat az első- és másodfokú bíróságokon, valamint a legfelsőbb bíróságokon dolgozó női bírák aránya, a legfelsőbb bíróságok esetében a legtöbb tagállamnak még további lépéseket kell tennie egy 40-60%-os nemi egyensúly eléréshez.
3.3. Függetlenség
A bíróságok függetlensége az
Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő hatékony jogorvoslathoz való
jogból fakadó követelmény (47. cikk). Fontos a vonzó beruházási környezet
szempontjából is, mivel biztosítja a vállalkozások működésének keretét
jelentő jogrendszer tisztességességét, kiszámíthatóságát, biztonságát és
stabilitását. A bíróságok érzékelt
függetlenségével kapcsolatos információk (amelyek befolyásolhatják a beruházási
döntéseket) mellett a 2014-es eredménytábla első alkalommal nyújtott
összehasonlító áttekintést arról, hogyan szervezték meg az igazságszolgáltatási
rendszereket annak érdekében, hogy megvédjék az igazságszolgáltatás
függetlenségét olyan típusú helyzetekben, amelyekben az veszélybe kerülhet. Az európai igazságügyi
hálózatokkal, különösen az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával
(ENCJ) való folyamatos együttműködés során a Bizottság a szervezeti
függetlenségre is kiterjesztette az összehasonlító áttekintést. A 2015. évi
eredménytáblában bemutatott ábrák a Bizottság által az ENCJ-vel szoros
együttműködésben kidolgozott, és az ENCJ útmutatóra vonatkozó
kérdőívekre adott válaszokon alapulnak.[53] 3.3.1. A bíróság érzékelt függetlensége 47. ábra: Érzékelt bírósági függetlenség (érzékelés –
a magasabb érték jobb érzékelést jelent) (forrás: Világgazdasági Fórum[54]) * A zárójelben szereplő szám a világ 144
országának rangsorában legutóbb elfoglalt helyet jelzi. 3.3.2. Szervezeti függetlenség Mivel több tagállam mérlegeli az
igazságszolgáltatási tanácsának reformját, vagy gondolkodik olyan független
testületek létrehozásáról, amelyek elsődleges feladata a bíróságok
függetlenségének védelme, az ábrák bemutatják az Unión belüli, meglévő
igazságszolgáltatási tanácsok összetételének (a kinevezési eljárás szerint) és
főbb hatásköreinek összehasonlítását (48. és 49. ábra). Ezek az
összehasonlító áttekintések segítséget nyújthatnak a tagállamoknak olyan
reformok elfogadásához, amelyek biztosítják, hogy az igazságszolgáltatási
tanácsok hatékonyan töltsék be szerepüket olyan független intézményekként,
amelyek végső felelősséget viselnek a bíróságok támogatásáért a
független igazságszolgáltatás során, szem előtt tartva ugyanakkor az
igazságszolgáltatási rendszerek hagyományait és sajátosságait. A bíróságok pénzügyi forrásainak
meghatározása olyan érzékeny kérdés, amely hatással lehet a bíróságok
függetlenségére. Az új 50. ábra tájékoztatást nyújt arról, hogy melyik
kormányzati ág fogadja el a bíróságok pénzügyi forrásainak meghatározására
vonatkozó kritériumokat, és melyek ezek a kritériumok. A szervezeti függetlenség
biztosítása olyan jogi biztosítékokat igényel, amelyek védelmet nyújtanak
azokban a helyzetekben, amikor veszélybe kerülhet az igazságszolgáltatás függetlensége.
Öt mutatót alkalmaztak az ilyen helyzetekkel kapcsolatos biztosítékok
bemutatására: biztosíték a bírák akaratuk ellenére történő áthelyezése
ellen (51. ábra), a bírák felmentése ellen (52. ábra), a bejövő ügyek
elosztása a bíróságon belül (53. ábra), a bírák mellőzése és kizárása (54.
ábra, és a bírák függetlenségének fenyegetése (55. ábra). Az Európa Tanács
2010. évi, a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról szerepéről szóló
ajánlása (a továbbiakban: ajánlás) ilyen helyzetekre állít fel standardokat,
amelyekkel biztosítható a bíróságok függetlenségének tiszteletben tartása.[55] Az ábrákat naprakésszé tették azokban az esetekben, amikor a
tagállamok jogi kerete vagy gyakorlata megváltozott a 2014. évi eredménytábla
közzététele óta. Egyes ábrákon további biztosítékokat mutatunk be, ilyen
például a bírák felmentésével szembeni jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv,
valamint olyan új mennyiségi réteggel egészítjük ki az elemzést, amely
bemutatja, hogy 2013-ban hányszor következtek be egyes konkrét helyzetek,
például hányszor került sor bírák akaratuk ellenére történő áthelyezésére
és bírák elbocsátására. Az ábrák áttekintést nyújtanak a bizonyos típusú
helyzetekben alkalmazott jogi biztosítékokról anélkül, hogy értékelnék ezeket
vagy mennyiségi adatokat közölnének a hatékonyságukról[56]. Ezen áttekintés célja, hogy segítséget nyújtson az
európai igazságügyi hálózatoknak és az érintett hatóságoknak az említett
biztosítékok hatékonyságának
vizsgálatához. 2014-ben az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata
megkezdte a szóban forgó értékelésre vonatkozó munkát. 48. ábra: A bírósági tanácsok összetétele a kinevezési
eljárás szerint*[57] Az ábra bemutatja a bírósági
tanácsok – az ENCJ tagjainak – kinevezési eljárás szerinti összetételét attól
függően, hogy a kollégáik által kiválasztott bírák/ügyészek, a végrehajtó
vagy a törvényhozó hatalmi ág által kinevezett tagok, vagy más szervek és
hatóságok által kinevezett tagok. Az igazságszolgáltatási tanácsok
tagjainak legalább felét olyan bíráknak kell alkotniuk, akiket a szakma
képviselői választottak ki a bíróságok minden szintjéről,
tiszteletben tartva a bírói karon belüli sokszínűséget.[58] * BE: az igazságszolgáltatási
tagok bírák vagy ügyészek; BG: az ügyészek kategóriája egy választott
vizsgálóbírót is tartalmaz; DK: hivatalosan minden tagot az igazságügyi
miniszter nevez ki; az egyéb szervek/hatóságok által kinevezett/kijelölt
kategória (az adminisztratív személyzet egyesülete és a rendőr egyesület
által kijelölt) két bírósági képviselőt is felölel; FR: a Tanács két
összetételben ülésezik – az egyik hatásköre a hivatalban lévő bírákra, a
másiké pedig az ügyészekre terjed ki; a Tanács tagjai közé tartozik a Conseil d'Etat
egyik tagja, akit a Conseil d'Etat közgyűlése választ meg; IT-CSM:
Consiglio Superiore della Magistratura (hatásköre a polgári és büntető
igazságszolgáltatásra terjed ki) a bírói kategóriába tartozik a Legfelsőbb
Bíróságból választott két igazságszolgáltatási tisztviselő (bírák és/vagy
ügyészek); IT-CPGA: Consiglio di presidenza della giustizia amministrativa
(hatásköre a közigazgatási bíróságokra terjed ki); ES: a Tanács bíró tagjait a
Parlament nevezi ki – A Tanács közli Parlamenttel azoknak a jelölteknek a
listáját, akik megkapták a bírói szövetség vagy huszonöt bíró támogatását; MT:
Az ellenzék vezetője egy tagot nevez ki; NL: a tagok hivatalos kinevezése
a biztonsági és igazságügyi miniszter javaslata alapján királyi rendelettel
történik; RO: a Szenátus által értékelt, választott bírák és ügyészek; SI: a
köztársasági elnök javaslatára a nemzetgyűlés által választott tagok. 49. ábra: Az igazságszolgáltatási tanácsok hatásköre *[59] Az ábra
bemutatja az ENCJ tagjai közé tartozó igazságszolgáltatási tanácsok egyes
főbb hatásköreit, például a bírák kinevezésével és felmentésével, a bírák
akaratuk ellenére történő áthelyezésével, a bírákra vonatkozó fegyelmi
eljárásokkal, az etikai normák elfogadásával és a bírák előléptetésével
kapcsolatos hatásköröket. * Az ábra csak bizonyos jogköröket mutat be,
és az igazságszolgáltatási tanácsok további hatáskörökkel is rendelkeznek. IT:
mindkét igazságszolgáltatási tanács (CSM: polgári/büntetőbíróság, valamint
CPGA közigazgatási bíróság). Egyes országokban a végrehajtó hatalomnak törvényi
vagy gyakorlati kötelessége, hogy kövesse az igazságszolgáltatási tanács bírák
kinevezésére vagy felmentésére vonatkozó javaslatát (pl. ES). 50. ábra: A bíróság pénzügyi forrásainak meghatározására vonatkozó
kritériumok*[60] Az ábra bemutatja, hogy mely
kormányzati ág (a bírói, a törvényhozó vagy a végrehajtó hatalom) határozza meg
a bíróság pénzügyi forrásait. Emellett országonként feltünteti, hogy melyek
ezek a kritériumok: az összeg a korábbi/megvalósult költségeken alapul, ami a
leggyakoribb kritérium, vagy kevésbé gyakran a beérkező/eldöntött ügyek
számán, a megelőlegezett költségeken vagy a bíróságok
szükségletein/igényein. * DK: at elsőfokú
bíróságra beérkező és eldöntött ügyek számát veszik figyelembe; DE:
kizárólag a Legfelsőbb Bíróság költségvetésére vonatkozik – első- és
másodfokon a bírósági rendszer szövetségi államonként változik; EE: csak az
első- és másodfokú bíróságokra vonatkozik; HU: a törvény kimondja, hogy a
bírák illetményét a központi költségvetésről szóló törvényben kell
meghatározni oly módon, hogy az összeg nem lehet alacsonyabb a megelőző
évinél; NL: az eldöntött ügyek számát veszik figyelembe, a bíróságok
költségeire vonatkozó értékelés alapján. 51. ábra: A bírák akaratuk ellenére történő
áthelyezésével szembeni biztosítékok (a bírák elmozdíthatatlansága) [61] Az ábra bemutatja a bírák
akaratuk ellenére történő áthelyezésére vonatkozó forgatókönyvet, és
feltünteti, hogy az megengedett-e az ilyen áthelyezés, és amennyiben igen,
akkor mely hatóság dönt ezekben az ügyekben, mely indokokból (pl. szervezeti,
fegyelmi) teszik lehetővé az ilyen áthelyezést, és van-e jogorvoslati
lehetőség a döntéssel szemben.[62]
Az ábra első ízben azt is feltünteti, hogy 2013-ban hány bírót helyezték
át az akarata ellenére. * Az oszlopok feletti szám a 2013-ban akaratuk
ellenére áthelyezett bírák számát jelzi (a szám hiánya azt jelenti, hogy nem
állnak rendelkezésre adatok). BE: szervezeti okokból történő áthelyezés,
kizárólag egy adott bíróságon belül; CZ: a bíró kizárólag ugyanazon
szintű, egy szinttel magasabb vagy alacsonyabb bíróságra helyezhető
át (ugyanazon bírósági körzeten belül); DE: maximum három hónapos áthelyezés,
és kizárólag képviselet ellátása esetén; EL: egy bírót helyeztek át a
polgári/büntetőbíróságról; LT: időszakos áthelyezés, ha sürgősen
szükséges a bíróság megfelelő működésének biztosításához; FR: Az
igazságügyi miniszter szervezeti okokból helyezhet át bírákat ritka esetekben,
például egy bíróság bezárásakor vagy olyan jogi indokkal, mint a határozott
idejű kinevezések (bírósági elnöki vagy szakosított feladat ellátására);
PL: a bíróságok átszervezését követően, mintegy ötszáz bírót helyeztek át
a bezárt bíróságokról más bíróságokra; RO: csak legfeljebb egy éves, ideiglenes
áthelyezés, fegyelmi büntetésként; UK (EN+WL): 2013-ban kevesebb mint öt bírót
helyeztek át, ha történt egyáltalán ilyen. 52. ábra: Az első- és másodfokú bírák felmentése*[63] Ez az ábra bemutatja azokat a
hatóságokat, amelyek a különböző tagállamokban jogosultak az első- és
másodfokú bírák felmentésére vonatkozó javaslatot tenni és arról döntést hozni.[64]
Az oszlop felső része jelzi, ki hozza meg a végső döntést[65],
az alsó része pedig azt, hogy – adott esetben – ki javasolja a felmentést, és
kivel kell konzultálni a döntés meghozatala előtt. Az ábra első ízben
azt is feltünteti, hogy 2013-ban hány bírót mentettek fel, és van-e
lehetőség a felmentés bíróság, alkotmánybíróság vagy más független szerv
előtti felülvizsgálatára. * Az oszlopok feletti szám a 2013-ban
felmentett bírák számát jelzi (a szám hiánya azt jelenti, hogy nem állnak
rendelkezésre adatok). EL: egy bírót mentettek fel a polgári/büntetőbíróságról;
UK (EN+WL): egyetlen teljes munkaidőben dolgozó bírót sem mentettek fel.
Kizárólag részidős (díjazásban részesülő) bírákat mentettek fel,
konkrétan egy törvényszéki bírót, négy jegyzőbírát (akik általában évente
körülbelül 15 napot üléseznek), valamint nyolc bírósági ülnököt. Egyes
országokban a végrehajtó hatalomnak törvényi vagy gyakorlati kötelessége, hogy
kövesse az igazságszolgáltatási tanács bírák felmentésére vonatkozó javaslatát
(pl. ES). 53. ábra: Az ügyek elosztása a bíróságon belül[66] Az ábra azt mutatja be, hogy
milyen szinten határoznak az ügyek elosztásának kritériumairól a bíróságon
belül. (pl. jogszabályban vagy bevált gyakorlattal), hogyan végzik az ügyek
elosztását (pl. a bíróság elnöke, a bírósági szakszemélyzet végzi, véletlenszerűen
vagy előre meghatározott rendben történik), és mely hatóság felügyeli a
elosztást.[67] 54. ábra: Bírák mellőzése, kizárása[68] Ez az ábra azt mutatja be, hogy
a bíróval szemben alkalmazhatók-e szankciók vagy sem, amennyiben nem tesz
eleget annak a kötelezettségnek, hogy saját magát zárja ki az ítélethozatalból
azon ügy vonatkozásában, amelyben pártatlansága megkérdőjelezhető,
veszélyeztetve van, vagy amely kapcsán indokoltan felmerül az elfogultsága. Az
ábra azt is bemutatja, melyik hatóság[69]
hoz döntést valamely félnek a bíró kizárására irányuló kérelméről.[70] 55. ábra: A bírói függetlenség fenyegetése esetén
alkalmazott eljárások[71] Az ábra azt mutatja be, hogy
mely hatóságok alkalmazhatnak speciális eljárást a bíróság függetlenségének
védelmében, ha a bírák úgy látják, hogy függetlenségüket fenyegetik.[72]
Bemutatja azokat az intézkedéseket is, amelyeket ezen hatóságok hozhatnak (pl.
formális nyilatkozat kiadása, a bírákat meg nem engedett módon befolyásolni
akaró személyek elleni panasztétel vagy szankciók alkalmazása). A bíróságok
függetlensége védelmében hozott intézkedéseket (szankciók alkalmazása esetén)
az ügyészség vagy a bíróság, egyéb esetekben az igazságszolgáltatási tanács
hozza meg. A bírói
függetlenségre vonatkozó következtetések
Az elmúlt
három év során a legtöbb tagállamban az érzékelt függetlenség javult
vagy stabil maradt. Néhány tagállamban azonban tovább romlott a már
korábban is alacsony szintűnek érzett függetlenség.
A 2015.
évi eredménytábla kiterjesztette a jogi biztosítékok feltérképezését,
amelyek célja, hogy megvédjék a bíróságok függetlenségét olyan
helyzetekben, amikor az veszélybe kerülhet. Emellett bemutatja a 2013-ban
akaratuk ellenére áthelyezett bírák és a felmentett bírák számát.
Ezenfelül információkat szolgáltat arról, hogy milyen kritériumokat
alkalmaztak a tagállamok a bíróságok pénzügyi forrásainak
meghatározásakor.
Mivel több
tagállam reformokat mérlegel az igazságszolgáltatási tanácsa tekintetében,
vagy ilyen független szervek felállításáról gondolkodik, a 2015. évi eredménytábla
összehasonlító áttekintést nyújt a tanácsok hatásköréről és
összetételéről. Ez segítheti a tagállamokat annak biztosításában,
hogy a tanácsok hatékonyan óvják a bíróságok függetlenségét, miközben
figyelembe veszik az igazságszolgáltatási rendszerek hagyományait és
sajátosságait.
A
Bizottság ösztönözni fogja, hogy az igazságügyi hálózatok mélyítsék el
a jogi biztosítékok hatékonyságára vonatkozó értékelésüket, továbbá
mérlegeli majd, hogy ezek a megállapítások hogyan jeleníthetők meg a
jövőbeni eredménytáblákban.
4. AZ ADATHIÁNY KEZELÉSE Továbbra is kihívást jelent az
összes tagállam igazságszolgáltatásának legfontosabb elemeire kiterjedő
adatok összegyűjtése. Az alábbi ábra az adathiányt szemlélteti. Bemutatja,
hogy tagállamonként milyen százalékos arányban állnak rendelkezésre információk
az eredménytábla egyes kulcsfontosságú alkotóelemei (hatékonyság, minőség
és függetlenség) tekintetében. 56. ábra: Adathiány és a rendelkezésre álló
információk (hatékonyság, minőség, függetlenség/ százalékos arány
tagállamonként) (forrás: Európai Bizottság[73]) A függetlenségre vonatkozó
információkat csaknem az összes tagállam rendelkezésre bocsátotta. A
minőség terén a rendelkezésre álló információk általában véve meghaladják
az 50%-ot. A fő nehézségek továbbra is a hatékonyság terén mutatkoznak.
Jóllehet majdnem minden tagállam részt vett a CEPEJ-nek a 2015. évi
eredménytáblát előkészítő adatgyűjtésében, a konkrét kérdésekre
adott válaszok szintje még mindig javításra szorul. Az adatgyűjtés nehézségei
különböző okoknak tulajdoníthatók, különösen az alábbiaknak: a
megfelelő adatok hiánya a nem megfelelő statisztikai kapacitás miatt;
az, hogy a nemzeti adatgyűjtési kategóriák nem felelnek meg a CEPEJ által
használtaknak, vagy – néhány esetben – vonakodás az eredménytábla számára
történő adatgyűjtésben való részvételtől. Az adathiány orvoslása érdekében
a Bizottság felszólította a tagállamokat, hogy adjanak meg valamennyi fontos
adatot az eredménytáblához, továbbá erősíteni szándékozik az alábbi
tevékenységeket: ·
együttműködés a
nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak csoportjával az
adatgyűjtés folyamán, valamint – mivel a csoport kifejezésre juttatta,
hogy érdekli az új mutatók kidolgozása – az esetleges új mutatók kidolgozása
során; ·
együttműködés az
uniós szervekkel a gazdasági növekedéssel összefüggő uniós jog konkrét
területein, így a versenyjog, a fogyasztói jogok, a szellemi tulajdon-jogok
terén, valamint a más területeken folytatott együttműködés kiterjesztése; ·
együttműködés az
igazságügy területén működő európai hálózatokkal, elsősorban az
Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatával, az EU Legfelsőbb
Bíróságai Elnökeinek Hálózatával, az Európai Unió Államtanácsainak és
Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetségével, az Európai Igazságügyi
Képzési Hálózattal és a gyakorló jogászok, elsősorban az ügyvédek
szövetségeivel; ·
az Eurostat és az ENSZ
Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), valamint a belügyi szakértői
csoportok közös adatgyűjtésének folytatása; valamint ·
a megfelelő
igazságügyi statisztikák gyűjtésével kapcsolatos, egyes tagállamokban
mutatkozó kapacitáshiányok kezelése az európai szemeszter keretében. 5. KÖVETKEZTETÉSEK A 2015. évi igazságügyi
eredménytábla tükrözi a tagállamok azon erőfeszítéseit, amelyek nemzeti
igazságszolgáltatásaik hatékonyságának növelésére irányultak. Bemutat bizonyos
javulásokat, de ugyanakkor azt is jelzi, hogy időt vesz igénybe, amíg az
igazságügyi reformok előnyei érvényesülnek. Ezért az elkötelezettség és az
elszántság elengedhetetlen a hatékonyabb igazságszolgáltatás megvalósításához. A Bizottság ismételten
hangsúlyozza elkötelezettségét az említett erőfeszítések támogatása iránt,
együttműködésben a tagállamokkal és az összes érdekelttel. A hatékony
igazságszolgáltatás megéri ezeket a közös erőfeszítéseket, tekintettel
annak az Unió közös értékeinek érvényesítésében és a gazdasági növekedés
elősegítésében játszott szerepére. [31] Lásd például CEPEJ: „Checklist for promoting the quality of justice
and the courts” (Az igazságszolgáltatás és a bíróságok minőségének
előmozdítására szolgáló ellenőrzőlista); Az Európa Tanács
európai bírákat tömörítő konzultatív tanácsa (CCJE) 6. sz. véleménye
(2004), amely az alábbi internetcímen érhető el: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=CCJE(2004)OP6&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3 [32] A CCJE 6. sz. (2004) vélemény 34. §-a szerint (...) az
igazságszolgáltatás, vagyis a bírósági rendszer egésze, vagy egyes egyedi
bíróságok vagy bíróság-csoportok „minőségének” értékelése nem
keverendő össze az egyes bírák szakmai alkalmasságának értékelésével. [33] Az „egyéb elemekre” vonatkozó adatok közé tartoznak például a
megfellebbezett ügyek (EE, LV), a tárgyalások (SE), vagy a bizonyos
időkereteken belül eldöntött ügyek (DK). [34] 11. e- kormányzati teljesítményértékelő jelentés (SMART
2013/0053-3). Elérhető az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/eu-egovernment-report-2014-shows-usability-online-public-services-improving-not-fast
[35] A vizsgálatot végzők képzést és tájékoztatást kaptak arra
nézve, hogy lehetséges jövőbeni felhasználóként figyeljék meg,
tapasztalják ki és mérjék a (közszolgáltatási) eljárásokat. Minden vizsgálatot
végzőnek egy napja volt arra, hogy megvizsgáljon egy valós helyzetet. [36] Elérhető az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/eu-egovernment-report-2014-shows-usability-online-public-services-improving-not-fast
[37] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [38] A kérdőívben szereplő paraméterek az alábbiakra épültek:
az Európa Tanács európai bírákat tömörítő konzultatív tanácsa (CCJE)
„Justice and society” (Igazságszolgáltatás és társadalom) című 7. sz.
véleménye, (elérhető az alábbi internetcímen: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=CCJE(2005)OP7&Sector=secDGHL&Language=lanEnglish&Ver=original&BackColorInternet=FEF2E0&BackColorIntranet=FEF2E0&BackColorLogged=c3c3c3,
az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának „Justice, society and the
media” (Igazságszolgáltatás, társadalom és a média) című jelentése
(elérhető az alábbi internetcímen: http://encj.eu/images/stories/pdf/GA/Dublin/encj_report_justice_society_media_def.pdf),
amely kiegészíti az Európa Tanács igazságszolgáltatás hatékonyságával
foglalkozó európai bizottsága (CEPEJ) által gyűjtött adatokat. [39] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [40] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [41] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. Az ábrán szereplő
minden kategóriában 1 pont adható. [42] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [43] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [44] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [45] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [46] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [47] Az adatokat a nemzeti igazságszolgáltatások kapcsolattartóinak
csoportjával együttműködésben gyűjtötték. [48] 396. sz. Eurobarométer
gyorsfelmérés a kiskereskedők viszonyulásáról a határon átnyúló
kereskedelemhez és a fogyasztóvédelemhez, 2015 (közzéteendő). A felmérést
a végső fogyasztók számára értékesítő kiskereskedelmi vállalkozások
körében, valamint a legalább 10 főt foglalkoztató szolgáltató szektorokban
(országonként) végezték a 28 európai uniós tagállamban. Kizárták a
nagykereskedelmet (NACE kód G 51), kivéve a gépjárműveket és
motorkerékpárokat, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet (J 67), a
kutatás-fejlesztést (K 73), valamint az egyéb üzleti tevékenységeket (K 74). [49] Az Európai Bizottság 2011-ben azt tűzte ki célul, hogy 2020-ig
az Unión belüli összes gyakorló jogász fele vegyen részt az uniós jogra vagy
egy másik tagállam jogára vonatkozó képzésen, és 2020-ig uniós forrásból
támogatja évente 20 000 gyakorló jogász ilyen képzését. Az európai
igazságügyi képzésről szóló 2014. évi jelentés ismerteti a kitűzött
cél irányába tett előrehaladást, és az uniós forrásokból megvalósuló
képzésre vonatkozó információkat is tartalmaz. [50] Elérhető az alábbi internetcímen: http://ec.europa.eu/justice/criminal/files/final_report_2014_en.pdf [51] A CEPEJ minden bíróságot meghatároz székhelye szerint;
ami azokat a helyiségeket vagy bírósági épületeket jelenti, ahol a
tárgyalásokat tartják. Ha több bírósági épület van ugyanabban a városban,
ezeket figyelembe kell venni. Az adatok tartalmazzák az általános hatáskörrel
rendelkező elsőfokú bíróságok, valamint az elsőfokú külön
bíróságok székhelyét, valamint a felsőbb bíróságok és/vagy a
legfelsőbb bíróságok székhelyét. [52] Commission Staff Working Document on Progress on equality between
women and men in 2013 - Accompanying document to the Report from the Commission
to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social
Committee and the Committee of the Regions – 2013 Report on the Application of the
EU Charter of Fundamental Rights [Bizottsági munkadokumentum – Jelentés a
férfiak és nők közötti egyenlőség terén elért 2012. évi
előrehaladásról – kiegészítő dokumentum a következőhöz: Az
Európai Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – 2013. évi
jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról], (COM (2014) 224
final). [53] Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek
igazságszolgáltatási tanácsok (CZ, DE, EE, EL, CY, LU, AT és FI), az Európai
Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött közre a
frissített kérdőív válaszainak megszerzésében. Lásd Útmutató az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai
Hálózatához, elérhető az alábbi internetcímen: http://www.encj.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=9&Itemid=11 [54] A Világgazdasági Fórum mutatója a felmérésben szereplő
következő kérdésre adott válaszokon alapul: „Országában mennyire független
az igazságszolgáltatás a kormányzat tagjainak, a polgároknak vagy cégeknek a
befolyásától?” A felmérésre valamennyi országban a főbb gazdasági
ágazatokat (mezőgazdaság, feldolgozóipar, nem feldolgozóipar, szolgáltatások)
képviselő cégek reprezentatív mintája válaszolt. A felmérés elvégzésére
különböző formákban került sor, beleértve a négyszemközti interjúkat az
üzleti vezetőkkel, a telefonos interjúkat és levelezéseket, illetve
alternatívaként az online felmérést. Elérhető az alábbi internetcímen: http://www.weforum.org/reports/global-competitiveness-report-2013-2014 [55] A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)12. számú, a tagállamoknak szóló
ajánlása a bírák függetlenségéről, hatékonyságáról és szerepéről. [56] Az áttekintés információkat tartalmaz arról, miként szervezik meg a
nemzeti igazságszolgáltatási rendszereket, és nem célja e rendszerek
összetettségének és részleteinek bemutatása. Az ábrák a tagállamokat az eredeti
nyelvükön megadott földrajzi nevük szerint ábécé sorrendben tüntetik fel. Az
oszlopok magassága nem feltétlenül tükrözi a biztosítékok hatékonyságát. [57] Az ENCJ útmutató alapján (elérhető az alábbi internetcímen: http://www.encj.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=9&Itemid=11). [58] Az igazságszolgáltatási tanácsok jogszabályi úton vagy az alkotmány
alapján létrehozott független testületek, amelyek célja a bíróságok és az egyes
bírák függetlenségének megóvása, és ennek révén az igazságszolgáltatás hatékony
működésének előmozdítása. Lásd a Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)12.
számú, a tagállamoknak szóló ajánlása a bírák függetlenségéről,
hatékonyságáról és szerepéről. 26–27. bekezdés. [59] Az ENCJ útmutató alapján (elérhető az alábbi internetcímen: http://www.encj.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=9&Itemid=11). [60] A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben
kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok.
Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok,
az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött
közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében. [61] A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben
kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok.
Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok,
az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött
közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében. [62] Az ajánlás 52. cikke a bírák elmozdíthatatlanságára vonatozó biztosítékot
tartalmaz, konkrétan azt, hogy egy bíró nem helyezhető más
igazságszolgáltatási pozícióba a hozzájárulása nélkül, kivéve a fegyelmi vétség
szankcióját vagy az igazságszolgáltatási rendszer szervezeti reformját. [63] A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben
kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok.
Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok,
az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött
közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében. [64] Az ajánlás 46. és 47. cikke megköveteli, hogy a nemzeti rendszerek
nyújtsanak biztosítékot a bírák felmentése ellen. [65] Ez a felmentés okától és a bíró típusától (pl. elnök stb.)
függően egy vagy két különböző testület lehet. [66] A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben
kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok.
Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok,
az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött
közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében. [67] Az ajánlás 24. cikke kimondja, hogy a bíróságon belül az ügyek
elosztásának rendszere objektív, előre meghatározott kritériumok szerint
történjék a független és pártatlan bíróhoz való jog védelme érdekében. [68] A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben
kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok.
Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok,
az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött
közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében. [69] Néha ezt a döntést több hatóság hozza meg, annak függvényében, hogy
a kizárt bíró milyen szintű bíróság tagja. [70] Az ajánlás 59., 60. és 61. cikke kimondja, hogy a bíráknak minden
esetben függetlenül és pártatlanul kell eljárniuk, és ki kell magukat zárniuk
illetve mellőzniük kell részvételüket azon és csakis azon ügyekben,
amelyekben erre érvényes, törvény által meghatározott indok áll fenn. [71] A Bizottság által az ENCJ-vel szoros együttműködésben
kidolgozott, naprakésszé tett kérdőív segítségével gyűjtött adatok.
Azon tagállamok esetében, ahol nem működnek igazságszolgáltatási tanácsok,
az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata működött
közre a naprakésszé tett kérdőív válaszainak megszerzésében. [72] Az ajánlás 8., 13. és 14. cikke kimondja, hogy amennyiben a bírák
véleménye szerint a függetlenségük veszélyben van, hatékony jogorvoslati
lehetőségeknek kell rendelkezésükre állniuk. [73] A rendelkezésre álló információk százalékos aránya az alábbiakat
veszi figyelembe: a hatékonyság esetében, a CEPEJ tanulmányból származó
hatékonysági mutatók, valamint a verseny, a fogyasztóvédelem és a közösségi
védjegy területe, a minőség esetében, a CEPEJ tanulmányból származó
mutatók, valamint a nemzeti igazságszolgáltatók kapcsolattartóinak csoportja
révén gyűjtött adatok; a függetlenség esetében, a Bizottság
kérdőívéből származó mutatók.