52014PC0580

INDOKOLÁS

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló, a FAO alapokmánya XIV. cikkének rendelkezései szerinti megállapodást a FAO konferenciája 1949-ben hagyta jóvá, és a megállapodás 1952-ben lépett hatályba. A megállapodás módosításait 1963-ban, 1976-ban és 1997-ben hagyták jóvá. Az Európai Közösség 1998. június 16-án, a 3179/78/EGK tanácsi rendelettel[1] csatlakozott a GFCM-hez. Az Európai Unió földközi-tengeri és fekete-tengeri tagállamai is részes felei e megállapodásnak.

A GFCM egy úgynevezett regionális halászati gazdálkodási szervezet, amelynek célja, hogy elősegítse az élő tengeri erőforrások fejlesztését, megóvását, lehető legjobb hasznosítását és a velük való ésszerű gazdálkodást, valamint előmozdítsa az akvakultúra fenntartható fejlődését a Földközi-tengeren és a Fekete- tengeren.

A GFCM megállapodás módosításának folyamata 2013-ban kezdődött meg egy 2011-ben véglegesített teljesítményértékelést követően, amely megállapította, hogy a megállapodást a GFCM céljainak és funkcióinak tisztázása, valamint hatékonyságának javítása érdekében módosítani kell.

A módosított megállapodást megtárgyalták a GFCM szerződő feleivel. A FAO jogi szolgálata is részt vett a vitában. A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson az Unió hatáskörébe tartozó ügyekben. A tárgyalásokat a tagállamok és a Bizottság folytatták saját hatáskörükben, a megbízatásuk feltételeinek megfelelően. A tárgyalások során a tagállamok és a Bizottság rendszeresen és szorosan összehangolták a tevékenységüket.

A GFCM szerződő felei a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló módosított megállapodást a GFCM 2014. május 19–24. között tartott, 38. éves ülésszakán hagyták jóvá.

A módosított megállapodás úgy dolgozza át a jelenlegi megállapodás szerkezetét és tartalmát, hogy összhangba hozza azt a regionális halászati gazdálkodási szervezetek modern eszközeivel. A bevezetett főbb változtatások az alábbiak:

– A GFCM-megállapodás céljának és alapelveinek világosabb magyarázata. Az új megállapodás egyértelmű, átfogó célkitűzése az élő tengeri erőforrások biológiai, társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósága. A megállapodás emellett bevezeti azokat a fogalommeghatározásokat, amelyek szükségesek a megállapodás helyes értelmezéséhez. Pontosabban meghatározásra kerültek a GFCM funkciói, amelyek magukban foglalják a közös halászati gazdálkodás többéves gazdálkodási tervek révén történő előmozdítását, a halászati korlátozás alá tartozó területek létrehozását, valamint az adatok gyűjtését és terjesztését. Ebben az összefüggésben az új megállapodás a maximális fenntartható hozamra, az ökoszisztémára és az elővigyázatossági megközelítésre, a visszadobások csökkentésére, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre vonatkozó célkitűzések tekintetében integrálja a közös halászati politika központi elemeit.

– A követelmények tagok/nem tagok általi be nem tartásának kezelésére szolgáló intézkedések/szankciók meghozására vonatkozó rendelkezések bevezetése.

– Jól meghatározott vitarendezési mechanizmus létrehozása arra az esetre, ha vita merül fel a szerződő felek között.

A módosított megállapodás összhangban van a közös halászati politika fő célkitűzéseivel.

A javaslat célja a módosított GFCM-megállapodás megkötése az Európai Unió nevében.

A módosított megállapodásnak a javasolt tanácsi határozat mellékletében található szövegét a FAO végső jogi ellenőrzésnek fogja alávetni, majd a tervek szerint 2014 októberében véglegesítik. A szövegben tehát történhetnek változtatások, amelyek várhatóan nem lesznek lényegesek. Annak érdekében, hogy a módosított megállapodás megkötése ne szenvedjen felesleges késedelmet, a Bizottság a jelenlegi javaslatot terjeszti elő. A Bizottság gondoskodik róla, hogy a FAO által jóváhagyott szöveg is beterjesztésre kerüljön a Tanács elé, mielőtt a tanácsi munkacsoportban megkezdődnének a megbeszélések.

A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy a javaslatot – az Európai Parlament egyetértését követően – mielőbb fogadja el.

2014/0274 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló módosított megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel a Bizottság javaslatára[2],

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[3],

mivel:

(1)       A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) létrehozásáról szóló megállapodást a FAO konferencia 1949-ben tartott ötödik ülésszakán hozták létre és hagyták jóvá, és 1952. február 20-án lépett hatályba.

(2)       Az Európai Közösség az Európai Közösségnek a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsághoz történő csatlakozásáról szóló, 1998. június 16-i 98/416/EK tanács határozat[4] elfogadása révén vált a GFCM szerződő felévé.

(3)       Az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke harmadik bekezdésének értelmében az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lép és annak jogutódja.

(4)       2013. november 15-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Unió nevében tárgyalásokat folytasson a GFCM-megállapodás módosításáról az Unió hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5)       A tárgyalásokat a tagállamok és a Bizottság folytatták saját hatáskörükben, a megbízatásuk feltételeinek megfelelően és egymással szorosan egyeztetve.

(6)       A tárgyalások a 2014. május 19–24. között tartott GFCM-találkozón sikeresen lezárultak, ahol konszenzussal jóváhagyták a módosított megállapodás szövegét.

(7)       A módosítás célja, hogy korszerűsítse a GFCM-et és megerősítse a halászati erőforrások megőrzése terén betöltött szerepét a saját illetékességi területén.

(8)       A GFCM célkitűzéseit, általános elveit és funkcióit felülvizsgálták és kibővítették annak érdekében, hogy biztosítsák az élő tengeri erőforrások és környezetük hosszú távú védelmét és fenntartható használatát.

(9)       A módosított megállapodás összhangban van az Unió közös halászati politikájának elveivel, ezért az Unió érdeke annak jóváhagyása,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló módosított megállapodásnak a mellékletben szereplő szövegét a Tanács megköti.

2. cikk

A Tanács elnöke kijelöli azt a személyt, aki jogosult az Európai Unió nevében értesíteni a FAO-t a módosított megállapodásnak az Európai Unió által történt elfogadásáról.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság létrehozásáról szóló módosított megállapodás hatályba lépésének időpontját közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 190., 1998.7.4., 34–35. o.

[2]               HL C , , .o.

[3]               HL C , , .o.

[4]               HL L 190., 1998.7.4., 34–35. o.

MELLÉKLET

MÓDOSÍTOTT MEGÁLLAPODÁS A FÖLDKÖZI-TENGERI ÁLTALÁNOS HALÁSZATI BIZOTTSÁG LÉTREHOZÁSÁRÓL

PREAMBULUM

A Szerződő Felek,

Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményének vonatkozó rendelkezéseiben kifejezésre jutó nemzetközi jogra,

Emlékeztetve továbbá az 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményben foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodásra, a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodásra, valamint az élő tengeri erőforrások védelmére és kezelésére vonatkozó egyéb nemzetközi okmányokra,

Figyelemmel az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet konferenciájának 1995. október 31-i, 28. ülésén a felelősségteljes halászat vonatkozásában elfogadott magatartási kódexre, valamint az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet konferenciája által elfogadott ahhoz kapcsolódó eszközökre,

Tekintettel arra, hogy a Földközi-tenger és a Fekete-tenger (a továbbiakban: alkalmazási terület) élő tengeri erőforrásainak fejlesztése és megfelelő hasznosítása közös érdek,

Elismerve az alkalmazási terület különböző alrégióinak sajátosságait,

Azzal a szándékkal, hogy biztosítsák az élő tengeri erőforrások és a tengeri ökoszisztémák hosszú távú megőrzését és fenntartható hasznosítását az alkalmazási területen,

Felismerve az alkalmazási terület élő tengeri erőforrásainak fenntartható hasznosításából származó gazdasági, szociális és táplálkozási előnyöket,

Felismerve továbbá, hogy a nemzetközi jog értelmében az államok kötelesek együttműködni az élő tengeri erőforrások védelme és kezelése, valamint ökoszisztémáik védelme érdekében,

Megerősítve, hogy a felelősségteljes akvakultúra csökkenti az élő tengeri erőforrásokra gyakorolt stresszhatást és fontos szerepet játszik az élő vízi erőforrások előmozdításában és jobb hasznosításában, beleértve az élelelmezésbiztonságot,

Annak tudatában, hogy el kell kerülni a tengeri környezetre gyakorolt káros hatásokat, meg kell őrizni a biológiai sokféleséget és minimálisra kell csökkenteni az élő tengeri erőforrások hasznosítása és kiaknázása által okozott hosszú távú vagy visszafordíthatatlan hatások kockázatát,

Szem előtt tartva, hogy a hatékony védelemnek és kezelésnek a rendelkezésre álló legjobb tudományos információkon és az elővigyázatosság elvének alkalmazásán kell alapulnia,

Tudatában a part menti halászati közösségek fontosságának, illetve annak, hogy a halászokat, az érintett szakmai szervezeteket és a civil társadalmi szervezeteket be kell vonni a döntéshozatali folyamatokba,

Azzal a szándékkal, hogy hatékonyan együttműködés jöjjön létre és lépéseket tegyenek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében,

Felismerve a fejlődő államok sajátos igényeit, segítendő őket abban, hogy hatékonyan részt vehessenek az élő tengeri erőforrások védelmében, kezelésében és a velük való gazdálkodásban,

Azzal a meggyőződéssel, hogy az alkalmazási terület élő tengeri erőforrásainak megőrzése és fenntartható hasznosítása, illetve a tengeri ökoszisztémák védelme, amelyekben ezek az erőforrások előfordulnak, fontos szerepet játszik a kék növekedés és a fenntartható fejlődés összefüggésében,

Felismerve, hogy e célok megvalósítása érdekében az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet keretén belül, a FAO alapokmányának XIV. cikke alapján létre kell hozni a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottságot (rövidítése: GFCM),

A következőkben állapodtak meg:

1. cikk (A KIFEJEZÉSEK HASZNÁLATA)

(1) E megállapodás alkalmazásában:

a) „1982. évi egyezmény”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye;

b) „1995. évi megállapodás”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-i megállapodás;

c) „akvakultúra”: az élő vízi erőforrások tenyésztése;

d)  „Szerződő Fél”: minden olyan állam és regionális gazdasági integrációs szervezet, amely 4. cikk értelmében tagja a GFCM-nek;

e) „együttműködő nem Szerződő Fél”: az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet tagjai vagy társult tagjai, valamint azok az államok, amelyek nem tagjai ugyan a Szervezetnek, de tagjai az Egyesült Nemzeteknek vagy bármely szakosított intézményének, és hivatalosan nem Szerződő felei a GFCM-nek, de tiszteletben tartják a 8. cikk b) pontjában említett intézkedéseket;

f) „halászat”: élő tengeri erőforrások felkutatása, csalogatása, helyének meghatározása, kifogása, kihalászása vagy kitermelése, illetve bármely olyan tevékenység folytatása, amely valószínűsíthetően az élő tengeri erőforrások csalogatását, helyének meghatározását, kifogását, kihalászását vagy kitermelését eredményezi;

g) „halászati kapacitás”: a halak maximális mennyisége, amelyet egyetlen halászat vagy egyetlen halászati egység (pl. egy halász, közösség, hajó vagy flotta) egy időszakban (pl. idény, év) begyűjthet, figyelembe véve a halállomány biomasszáját és korösszetételét, valamint a technológia jelenlegi állapotát, szabályozott fogási korlátozások hiányában és a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasználása mellett;

h) „halászati erőkifejtés”: egy adott típusú halászati eszköz mennyisége, amelyet a halászati területen egy adott időegység alatt használnak (pl. a vonóhálóval halászott órák száma naponta, a kihelyezett horgok száma naponta vagy part menti kerítőhálós halászat esetén a fogások száma naponta). Két- vagy többfajta eszköz használata esetén a megfelelő tevékenységeket összeadás előtt valamilyen alaptípushoz hozzá kell igazítani;

i) „halászattal összefüggő tevékenység”: minden olyan művelet, amelyet a halászati tevékenység támogatása vagy előkészítése érdekében végeznek, beleértve a halak kirakodását, csomagolását, feldolgozását, átrakását vagy szállítását, valamint a személyzet, üzemanyag, felszerelések és egyéb készletek biztosítását;

j) „jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat”: a FAO jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló 2001. évi nemzetközi cselekvési tervének (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek;

k) „maximális fenntartható hozam”: az a legnagyobb elméleti egyensúlyi hozam, amely a meglévő (átlagos) környezeti feltételek mellett valamely állományból folyamatosan (átlagosan) kifogható anélkül, hogy befolyásolná a szaporodási folyamatot;

l) „kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok”: a kizárólagos gazdasági övezeten belül és a kizárólagos gazdasági övezetek kívüli és azzal szomszédos területeken egyaránt előforduló állományok;

m) „hajó”: halászatra vagy halászati tevékenységekre használt, ilyen célú felhasználásra felszerelt vagy ilyen célú felhasználásra szánt hajó vagy másfajta vízi jármű.

2. cikk (CÉLKITŰZÉSEK)

(1) A Szerződő Felek az Élelmezési és Mezőgazdaság Szervezet (a továbbiakban: a Szervezet) alapokmányának keretein belül bizottságot hoznak létre, amelynek neve Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (a továbbiakban: GFCM) az e megállapodásban meghatározott feladatok elvégzése és kötelezettségek teljesítése céljából.

(2) A megállapodás célkitűzése, hogy – biológiai, társadalmi, gazdasági és környezeti szinten – biztosítsa az élő tengeri erőforrások megőrzését és fenntartható hasznosítását, valamint az akvakultúra fenntartható fejlődését az alkalmazási területen.

(3) A GFCM székhelye Rómában, Olaszországban van.

3. cikk (ALKALMAZÁSI TERÜLET)

(1) A megállapodás földrajzi alkalmazási területe magában foglalja a Földközi-tenger és a Fekete-tenger összes tengervizét.

(2) A megállapodás egyetlen rendelkezése sem, illetve a megállapodás értelmében végrehajtott intézkedések vagy tevékenységek egyike sem jelenti bármely Szerződő Félnek a vizek és övezetek jogállására és kiterjedésére vonatkozó igényének vagy álláspontjának bármely Szerződő Fél általi elismerését.

4. cikk (TAGSÁG)

(1) A GFCM-beli tagság nyitva áll a Szervezet tagjai vagy társult tagjai, valamint azon államok előtt, amelyek nem tagjai ugyan a Szervezetnek, de tagjai az Egyesült Nemzeteknek vagy bármely szakosított intézményének,

a) és amelyek:

i. részben vagy egészben az alkalmazási területen található part menti államok vagy társult tagok;

ii. olyan államok vagy társult tagok, amelyek hajói az e megállapodás hatálya alá tartozó állományokat halásszák vagy szándékoznak halászni az alkalmazási területen; vagy

iii. regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyekben az i. vagy ii. pontban említett államok bármelyike tag, és amelyekre az állam az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben hatáskört ruházott át;

b) és amelyek elfogadják ezt a megállapodást a 23. cikk rendelkezéseivel összhangban.

(2) E megállapodás alkalmazásában az „amelynek hajói” kifejezés egy regionális gazdasági integrációs szervezet Szerződő Fél vonatkozásában a regionális gazdasági integrációs szervezet Szerződő Fél valamely tagállamának hajóit jelenti.

5. cikk (ÁLTALÁNOS ELVEK)

A megállapodás célkitűzéseinek érvényre juttatása érdekében a GFCM:

a) védelmi és gazdálkodási intézkedésekről szóló ajánlásokat fogadhat el, amelyek célja, hogy biztosítsák a halászati tevékenységek hosszú távú fenntarthatóságát az élő tengeri erőforrások, valamint a halászat és akvakultúra gazdasági és társadalmi életképességének megőrzése érdekében; ilyen ajánlások elfogadásakor a GFCM különös figyelmet fordít azokra az intézkedésekre, amelyek megakadályozzák a túlhalászást és minimalizálják a visszadobást. A GFCM továbbá különös figyelmet fordít a kisüzemi halászatra és a helyi közösségekre gyakorolt lehetséges hatásokra;

b) megfelelő, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen alapuló intézkedéseket fogalmaz meg, összhangban a 8. cikk b) pontjával, figyelembe véve a lényeges környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi tényezőket;

c) alkalmazza az elővigyázatosság elvét, összhangban az 1995. évi megállapodással és a FAO felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexével;

d) az akvakultúrát, ideértve az akvakultúra-alapú halászatot is, a jövedelem és a táplálkozás diverzifikációját elősegítő eszköznek tekinti, ezáltal biztosítja az élő tengeri erőforrások felelősségteljes használatát, a genetikai sokféleség megóvását, valamint a környezetre és a helyi közösségekre gyakorolt káros hatások minimalizálását;

e) adott esetben elősegíti a halászati gazdálkodás és az akvakultúra fejlesztésének szubregionális megközelítését a Földközi-tenger és a Fekete-tenger sajátosságainak fokozottabb figyelembevétele érdekében;

f) megteszi a szükséges intézkedéseket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek megakadályozására és felszámolására irányuló ajánlások betartásának biztosítása érdekében;

g) előmozdítja döntéshozatali folyamatai és egyéb tevékenységei átláthatóságát; és

h) olyan egyéb tevékenységeket végez, amelyek a GFCM fent meghatározott céljai eléréséhez szükségesek lehetnek.

6. cikk (A GFCM)

(1) A GFCM ülésein minden egyes Szerződő Felet egy küldött képvisel, akit egy helyettes, valamint szakértők és tanácsadók kísérhetnek. A GFCM ülésein a helyettesek, szakértők és tanácsadók részvétele nem jár szavazati joggal, kivéve azt az esetet, amikor a helyettes a küldöttet annak távollétében képviseli.

(2) A (3) bekezdésre is figyelemmel, minden egyes Szerződő Félnek egy szavazata van. E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a GFCM határozatait a leadott szavazatok többsége alapján hozza. A határozatképességhez a GFCM teljes tagságának többsége szükséges.

(3) A GFCM Szerződő Felei közé tartozó regionális gazdasági integrációs szervezet annyi szavazattal rendelkezik a GFCM vagy annak bármely testülete ülésén, ahány állam a tagjai közül az ilyen ülésen szavazásra jogosult.

(4) A GFCM Szerződő Felei közé tartozó regionális gazdasági integrációs szervezet a GFCM Szerződő Felei közé tartozó tagállamaival váltakozva gyakorolja tagsági jogait azok illetékességi területein. Amikor a GFCM Szerződő Felei közé tartozó regionális gazdasági integrációs szervezet gyakorolja a szavazati jogát, akkor tagállamai nem gyakorolják a sajátjukat, és fordítva.

(5) A GFCM bármely Szerződő Fele felkérheti a GFCM Szerződő Felei közé tartozó regionális gazdasági integrációs szervezetet vagy annak a GFCM Szerződő Felei közé tartozó tagállamait arra, hogy adjanak tájékoztatást arról, hogy a Szerződő Félként működő szervezet és annak tagállamai közül melyik rendelkezik hatáskörrel valamely konkrét kérdésben. Ilyen megkeresés esetén a regionális gazdasági integrációs szervezet vagy az érintett tagállamok tájékoztatást nyújtanak.

(6) A GFCM vagy bármely testületének ülése előtt a GFCM Szerződő Felei közé tartozó regionális gazdasági integrációs szervezet vagy annak a GFCM Szerződő Felei közé tartozó tagállamai jelzik, hogy a regionális gazdasági integrációs szervezet és annak tagállamai közül melyik rendelkezik hatáskörrel az ülésen tárgyalandó valamely konkrét kérdésben, és hogy a regionális gazdasági integrációs szervezet és annak tagállamai közül melyik gyakorolja szavazati jogát egy-egy adott napirendi pont vonatkozásában. E bekezdésben semmi nem akadályozza a GFCM Szerződő Felei közé tartozó regionális gazdasági integrációs szervezetet vagy annak a GFCM Szerződő Felei közé tartozó tagállamait abban, hogy e bekezdés alkalmazásában egyszeri nyilatkozatot tegyenek, amely az összes későbbi ülésen felmerülő kérdések és napirendi pontok tekintetében érvényben marad, figyelembe véve az egyes ülések előtt esetlegesen jelzett kivételeket vagy módosításokat.

(7) Azokban az esetekben, amikor egy napirendi pont egyszerre érinti azokat a kérdéseket, amelyek vonatkozásában a hatáskört átruházták a regionális gazdasági integrációs szervezetre, valamint azokat, amelyek vonatkozásában a regionális gazdasági integrációs szervezet tagállamai a rendelkeznek hatáskörrel, mind a regionális gazdasági integrációs szervezet, mind annak tagállamai részt vehetnek a megbeszéléseken. Ilyen esetekben az ülés során – a döntések meghozatalakor – csak a szavazásra jogosult Szerződő Fél véleményét veszik figyelembe.

(8) A GFCM bármely ülése határozatképességének megállapításakor a GFCM Szerződő Felei közé tartozó regionális gazdasági integrációs szervezet küldöttségét olyan mértékben kell számításba venni, amely mértékben az jogosult szavazni azon az ülésen, amelyre vonatkozóan a határozatképesség megállapítása folyik.

(9) A GFCM égisze alatt tartott ülések, egyéb találkozók és tevékenységek gyakorisága, időtartama és ütemezése tekintetében a költséghatékonyság elvét kell alkalmazni.

7. cikk (AZ ELNÖKSÉG)

A GFCM kétharmados többséggel elnököt és két alelnököt választ. Ez a három személy alkotja a GFCM Elnökségét, amely az eljárási szabályzatban megállapított feladatmeghatározással összhangban működik.

8. cikk (A BIZOTTSÁG FELADATAI)

Célkitűzéseivel és általános elveivel összhangban a GFCM a következő feladatokat látja el:

a) az élő tengeri erőforrások állapotának rendszeres felülvizsgálata és értékelése;

b) megfelelő intézkedések megfogalmazása és ajánlása a 13. cikk rendelkezéseivel összhangban, ideértve:

i. az alkalmazási területen található élő tengeri erőforrások védelmét és kezelését;  

ii. a halászati tevékenységek által az élő tengeri erőforrásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatás csökkentését;

iii. az érintett alrégiók összességében alkalmazott, a halászatok ökoszisztéma-alapú megközelítésén alapuló többéves gazdálkodási tervek elfogadását, amelyek összhangban vannak a nemzeti szinten már meghozott intézkedésekkel, és amelyek az állományokat olyan szinten tartják, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes;

iv. a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme céljából halászati korlátozás alá vont területek létesítését, beleértve, de nem kizárólagosan az ivadéknevelő és ívóterületeket, a gazdálkodási tervekben esetleg már szereplő hasonló intézkedések mellett illetve azok kiegészítéseként;

v. az adatok és információk gyűjtésének, benyújtásának, ellenőrzésének, tárolásának és terjesztésének lehetőség szerint elektronikus úton történő biztosítását, összhangban az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó politikákkal és követelményekkel;

vi. a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzését, megakadályozását és felszámolását célzó intézkedések megtételét, beleértve a hatékony megfigyelési, ellenőrzési és felügyeleti mechanizmusokat;

vii. a követelmények be nem tartásából fakadó helyzetek megoldását, többek között egy megfelelő intézkedési rendszer révén. A GFCM saját eljárási szabályzatában határozza meg ezt az intézkedési rendszert és az intézkedések végrehajtásának módját;

c) az akvakultúra fenntartható fejlődésének támogatása;

d) a halászati ágazat társadalmi-gazdasági szempontjainak rendszeres áttekintése, beleértve a GFCM munkája szempontjából lényeges gazdasági és egyéb adatok és információk begyűjtését és értékelését;

e) az intézményi kapacitás és a humán erőforrások fejlesztésének előmozdítása, különösen a GFCM hatáskörébe tartozó területeken végzett oktatási, képzési és szakmai tevékenységek révén;

f) az akvakultúra és halászat által érintett civil társadalommal folytatott kommunikáció és konzultáció kibővítése;

g) a kutatási és fejlesztési tevékenységek ösztönzése, ajánlása, koordinálása és lebonyolítása, ideértve a halászat és az élő tengeri erőforrások védelme területén zajló közös projekteket is;

h) saját eljárási szabályzata és költségvetési rendeletének, valamint a feladatai elvégzéséhez szükséges egyéb belső igazgatási rendeleteknek az elfogadása és módosítása a tagok kétharmados többségének szavazatával;

i) saját költségvetésének és munkaprogramjának jóváhagyása, valamint az e megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához esetleg szükséges bármely egyéb funkció gyakorlása.

9. cikk (A BIZOTTSÁG TESTÜLETEI)

(1) A GFCM szükség esetén ideiglenes, különleges vagy állandó testületeket hozhat létre a GFCM céljaival kapcsolatos kérdések tanulmányozása, illetve azokkal kapcsolatos jelentések készítése céljából, továbbá munkacsoportokat alakíthat ki konkrét technikai problémák tanulmányozása és ajánlások megtétele céljából. A létrehozott testületek megbízatását az eljárási szabályzat határozza meg, figyelembe véve az szubregionális szemlélet szükségességét. A GFCM egyedi mechanizmusokat is létrehozhat a fekete-tengeri régió vonatkozásában, amelyek az összes parti állam teljes körű részvételének biztosítását célozzák – összhangban az államoknak a GFCM-ben elfoglalt státuszával – a halászati gazdálkodással kapcsolatos döntések meghozatala érdekében.

(2) A fenti (1) bekezdésben említett testületeket és munkacsoportokat a GFCM elnöke hívja össze, az elnök által a Szervezet főigazgatójával egyeztetve meghatározott időpontokban és helyszíneken.

(3) A fenti (1) bekezdésben említett testületek és munkacsoportok GFCM által történő létrehozása a rendelkezésre álló forrásoktól függ, és – mielőtt a GFCM bármilyen kiadásokkal járó döntést hozna – az ügyvezető titkárnak jelentést kell készítenie a GFCM részére a döntés adminisztratív és pénzügyi vonzatairól.

(4) Valamennyi Szerződő Fél jogosult egy-egy képviselőt jelölni a testületekbe és munkacsoportokba, akiket az ülésekre helyettesek, szakértők és tanácsadók is elkísérhetnek.

(5) A testületek és munkacsoportok működéséhez lényeges elérhető információkat a Szerződő Feleknek oly módon kell biztosítaniuk, hogy a testületek és munkacsoportok teljesíthessék kötelezettségeiket.

10. cikk (A TITKÁRSÁG)

(1) A titkárság az ügyvezető titkárból és a GFCM-et kiszolgáló személyzetből áll. Az ügyvezető titkárt és a titkárság személyzetét a Szervezet adminisztratív kézikönyvében, személyzeti szabályzatában és működési szabályzatában meghatározott feltételeknek és eljárásoknak megfelelően nevezik ki és irányítják, amint az a Szervezet személyzetének többi tagja esetében is általánosan alkalmazandó.

(2) A GFCM ügyvezető titkárát a főigazgató nevezi ki a GFCM jóváhagyásával, a GFCM rendes ülései közötti kinevezés esetén pedig a Szerződő Felek jóváhagyásával.

(3) Az ügyvezető titkár feladata, hogy – az eljárási szabályzatban megállapított feladatmeghatározás szerint – nyomon kövesse a GFCM politikáinak és tevékenységeinek végrehajtását, valamint hogy erről jelentést tegyen a GFCM-nek. Az ügyvezető titkár adott esetben a GFCM által létrehozott egyéb testületek ügyvezető titkáraként is tevékenykedik.

11. cikk (PÉNZÜGYI SZABÁLYOK)

(1) A GFCM minden rendes ülésén elfogadja a három évre szóló önálló költségvetését, amely évente felülvizsgálható a GFCM rendes ülésein. A GFCM Szerződő Felei egyhangúlag fogadják el az önálló költségvetést, ha azonban minden erőfeszítés ellenére sem jutnak konszenzusra az ülés végéig, az ügyet szavazásra bocsátják, és a költségvetést a tagok kétharmados többségével fogadják el.

(2) A GFCM Szerződő Felei vállalják, hogy – a GFCM által konszenzussal elfogadott vagy módosított képlet szerinti mértékben – évente hozzájárulnak az önálló költségvetéshez. A képletet a költségvetési rendeletben kell meghatározni.

(3) A Szervezet tagságába nem tartozó bármely tagállamot, amely Szerződő Féllé válik, a GFCM által megállapított mértékben kötelezik hozzájárulás megfizetésére a Szervezetnél a GFCM tevékenységeivel kapcsolatban felmerült költségek fedezésére.

(4) A hozzájárulás szabadon átváltható pénznemben fizetendő, hacsak a GFCM a Szervezet főigazgatójának egyetértésével másképp nem határoz.

(5) A GFCM elfogadhat adományokat és más támogatási formákat szervezetektől, személyektől és más forrásokból bármely feladatának teljesítésével kapcsolatos célokra. A GFCM általános célokra vagy a GFCM konkrét projektjeivel vagy tevékenységeivel kapcsolatban önkéntes hozzájárulásokat is elfogadhat, amelyeket a titkárság hajt végre. A kapott önkéntes hozzájárulásokat, adományokat és más támogatási formákat a Szervezet költségvetési rendeletének és működési szabályzatának megfelelően a Szervezet által létrehozott és kezelt vagyonkezelői alapba kell befizetni.

(6) Az a Szerződő Fél, amely a GFCM részére teljesítendő pénzügyi hozzájárulásának megfizetésével hátralékban van, nem szavazhat a GFCM-ben, amennyiben a tartozás összege eléri vagy meghaladja a megelőző két naptári évben esedékessé vált hozzájárulása összegét. A GFCM mindazonáltal engedélyezheti az ilyen Szerződő Félnek a szavazást, ha a fizetés bizonyítottan a Szerződő Fél ellenőrzésén kívül eső körülmények következtében maradt el, de semmiképpen sem terjesztheti ki a szavazati jogot további két naptári éven túlra.

12. cikk (KÖLTSÉGEK)

(1) A titkárság kiadásait, ideértve a kiadványokat és tájékoztatókat, valamint a GFCM elnökének és alelnökeinek költségeit is, amelyek a GFCM ülései között a GFCM-beli kötelezettségük teljesítése során merülnek fel, a GFCM határozza meg és fedezi a költségvetéséből.

(2) Azon kutatási és fejlesztési projektek költségeit, amelyeket a Szerződő Felek – akár függetlenül, akár a GFCM ajánlására – egyénileg hajtanak végre, az érintett Szerződő Fél határozza meg és fedezi.

(3) A közös kutatási vagy fejlesztési projektekkel kapcsolatban felmerült költségeket, hacsak másképp nem állnak rendelkezésre, a Szerződő Felek közösen egyeztetett formában és arányban határozzák meg és fedezik.

(4) A GFCM és testületei üléseire személyes minőségükben meghívott szakértők kiadásait a GFCM költségvetéséből kell fedezni.

(5) A GFCM költségeit az önálló költségvetésből kell fizetni, kivéve a Szervezet által rendelkezésre bocsátott személyzettel és eszközökkel kapcsolatos költségeket. A Szervezet által vállalt kiadásokat – a Szervezet költségvetési rendeletével és működési szabályzatával összhangban – a főigazgató által elkészített és a Szervezet konferenciája által jóváhagyott kétéves költségvetés keretein belül kell meghatározni és fizetni.

(6) A küldöttek, valamint helyetteseik, szakértőik és tanácsadóik részéről a GFCM és testületei ülésein – kormányzati képviselőként történő részvétel során – felmerülő költségeket, valamint az üléseken részt vevő megfigyelők részéről felmerülő költségeket az adott kormányok vagy szervezetek viselik. Elismerve a fejlődő államnak számító Szerződő Felek sajátos igényeit, a költségek – a 17. cikkel összhangban és figyelemmel a rendelkezésre álló forrásokra – a GFCM költségvetését is terhelhetik.

13. cikk (DÖNTÉSHOZATAL)

(1) A 8. cikk b) pontjában említett ajánlásokat a GFCM jelen lévő és szavazó Szerződő Feleinek kétharmados többségével fogadja el. Az ilyen ajánlások szövegét az ügyvezető titkár közli a Szerződő Felekkel, az együttműködő nem Szerződő Felekkel és az érintett nem Szerződő Felekkel.

(2) E cikk rendelkezéseire figyelemmel a GFCM Szerződő Felei vállalják, hogy a 8. cikk b) pontja szerint elfogadott ajánlásokat a GFCM által meghatározott naptól – amely nem lehet korábbi, mint az e cikkben előírt kifogásolási határidő lejárta – végrehajtják.

(3) A GFCM bármely Szerződő Fele kifogást emelhet valamely ajánlás ellen a vonatkozó értesítéstől számított 120 napon belül, és ilyen esetben mentesül az említett ajánlás végrehajtásának kötelezettsége alól. A kifogásnak tartalmaznia kell a kifogás írásos indoklását, és adott esetben az alternatív intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is. Ha az említett 120 napos időszakon belül kifogást emelnek, akkor egy további 60 napos időszak során bármely Szerződő Fél hasonló kifogással élhet. A Szerződő Felek bármikor visszavonhatják a kifogást, és végrehajthatják az ajánlást.

(4) Ha egy ajánlás ellen a GFCM Szerződő Feleinek több mint egyharmada kifogást emel, a többi Szerződő Fél azonnal mentesül az ajánlás végrehajtásának kötelezettsége alól; ennek ellenére a Szerződő Felek bármelyike vagy összessége megállapodhat egymás között arról, hogy végrehajtják az ajánlást.

(5) Az ügyvezető titkár a kifogás vagy annak visszavonása kézhezvételekor valamennyi Szerződő Felet azonnal értesíti.

(6) Kivételes körülmények között, ha azt az egyik Szerződő Fél kéri és az ügyvezető titkár az elnökkel konzultálva megállapítja, amennyiben sürgős ügyek azt igénylik, hogy a Szerződő Felek a GFCM ülései között hozzanak döntéseket, bármilyen gyors kommunikációs eszközt, beleértve az elektronikus kommunikációs eszközöket is, fel lehet használni a döntéshozatalhoz, de kizárólag a Bizottság eljárási és adminisztratív ügyei tekintetében, beleértve a kisegítő testületek ilyen ügyeit is, kivéve a megállapodás és a GFCM eljárási szabályzata értelmezésével és a módosítások elfogadásával kapcsolatos ügyeket.

14. cikk (A HATÁROZATOK SZERZŐDŐ FELEK ÁLTALI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK)

(1) E cikk rendelkezéseire figyelemmel a GFCM Szerződő Felei vállalják, hogy a GFCM-nek a 8. cikk b) pontjában említettek szerint tett ajánlásait a GFCM által meghatározott naptól – amely nem lehet korábbi, mint a 13. cikkben előírt kifogásolási határidő lejárta – végrehajtják.

(2) A Szerződő Felek adott esetben átültetik az elfogadott ajánlásokat a nemzeti törvényeikbe, rendeleteikbe, illetve a regionális gazdasági integrációs szervezetek megfelelő jogi eszközeibe. A Szerződő Felek évente jelentést tesznek a GFCM-nek arról, hogyan hajtották végre és/vagy ültették át az ajánlásokat, ideértve az ajánlásokkal kapcsolatos olyan lényeges jogalkotási dokumentumok benyújtását, amelyeket a GFCM kérhet, illetve a halászati tevékenységeik nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó információkat. A GFCM ezeket az információkat annak értékelésére használja, hogy az ajánlásokat egységesen hajtják-e végre.

(3) A Szerződő Felek intézkedéseket hoznak és együttműködnek annak érdekében, hogy a lobogó szerinti államként és kikötő szerinti államként rájuk háruló feladatokat elvégezzék, összhangban a vonatkozó nemzetközi jogi eszközökkel, amelyeknek részes felei, illetve a GFCM által elfogadott ajánlásokkal.

(4) A GFCM – az ajánlások be nem tartásával kapcsolatos esetek azonosításához vezető folyamat keretében – foglalkozik azokkal a Szerződő Felekkel, amelyek nem tartják be a GFCM által elfogadott ajánlásokat, azzal a céllal, hogy megoldja az ajánlások be nem tartásból fakadó helyzeteket.

(5) A GFCM eljárási szabályzatában meghatározza azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyeket a GFCM akkor hozhat, ha megállapítja, hogy a Szerződő Felek tartósan és indokolatlanul nem tartják be az ajánlásokat.

15. cikk (MEGFIGYELŐK)

(1) A GFCM a működési szabályzattal összhangban megfigyelői minőségben meghívhat olyan regionális vagy nemzetközi kormányzati szervezeteket, valamint regionális vagy nemzetközi, illetve egyéb nem kormányzati szervezeteket, beleértve a magánszektorbeli szervezeteket is, vagy – kérésükre – megfigyelői minőségben lehetővé teheti részvételüket, amelyeknek közös érdekeik és céljaik vannak a GFCM-mel, vagy amelyek tevékenysége lényeges a GFCM vagy testületei munkájához.

(2) A Szervezet azon tagjait vagy társult tagjait, amelyek nem Szerződő Felei a GFCM-nek, kérésükre megfigyelőként meghívhatják a GFCM vagy kisegítő testületei üléseire. Megfigyelőként beadványokat nyújthatnak be és – szavazati jog nélkül – részt vehetnek a megbeszéléseken.

16. cikk (EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB SZERVEZETEKKEL ÉS INTÉZMÉNYEKKEL)

(1) A GFCM a közös érdekű ügyekben szorosan együttműködik más nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel.

(2) A GFCM arra törekszik, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen a más érintett szervezetekkel és intézményekkel való konzultáció és együttműködés érdekében, beleértve az egyetértési és partnerségi megállapodások megkötését.

17. cikk (A FEJLŐDŐ ÁLLAMNAK SZÁMÍTÓ SZERZŐDŐ FELEK SAJÁTOS IGÉNYEINEK ELISMERÉSE)

(1) A GFCM az 1995. évi megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően teljes mértékben elismeri a megállapodás fejlődő államnak számító Szerződő Feleinek sajátos igényeit.

(2) A Szerződő Felek közvetlenül vagy a GFCM-n keresztül működhetnek együtt az e megállapodásban meghatározott célok megvalósítása érdekében, illetve segítséget nyújthatnak egymásnak az azonosított szükségletekkel kapcsolatban.

18. cikk (NEM SZERZŐDŐ FELEK)

(1) A GFCM a titkárság útján felkérheti a nem Szerződő Feleket, amelyek hajói halászati tevékenységet végeznek az alkalmazási területen, különös tekintettel a parti államokra, hogy teljes mértékben működjenek együtt a GFCM ajánlásainak végrehajtása terén, többek között azáltal, hogy együttműködő nem Szerződő Féllé válnak. A GFCM a Szerződő Felek konszenzusával elfogadhat bármely, az együttműködő nem Szerződő Fél jogállás megadása céljából benyújtott kérelmet azzal a feltétellel, hogy ha minden erőfeszítés ellenére a konszenzus mégsem érhető el, akkor az ügyet szavazásra bocsátják, és az együttműködő nem Szerződő Fél jogállást a Szerződő Felek kétharmados többségével adják meg.

(2) A GFCM – a titkárságon keresztül – információt cserél a megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati vagy a halászattal összefüggő tevékenységet folytató olyan hajók tekintetében, amelyek a megállapodás nem Szerződő Feleinek lobogója alatt közlekednek, valamint adott esetben azonosítja és kezeli a nem Szerződő Feleknek a megállapodás céljait hátrányosan befolyásoló tevékenységének eseteit, beleértve a nemzetközi joggal összhangban álló, az eljárási szabályzatban meghatározott szankciók alkalmazását. Szankciók megkülönböztetéstől mentes piaci intézkedéseket is magukban foglalhatnak.

(3) A GFCM – a nemzetközi joggal és az e megállapodással összhangban álló – intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megakadályozza azoknak a hajóknak a tevékenységét, amelyek veszélyeztetik az alkalmazandó ajánlások hatékonyságát, és rendszeresen jelentést tesz azokról az intézkedésekről, amelyeket a nem Szerződő Feleknek a megállapodás hatálya alá tartozó területen végzett halászati vagy a halászattal összefüggő tevékenységére adott válaszként hozott.

(4) A GFCM felhívja a nem Szerződő Felek figyelmét minden olyan tevékenységre, amely bármely Szerződő Fél véleménye szerint negatívan befolyásolja a megállapodás célkitűzéseinek megvalósulását.

19. cikk (A MEGÁLLAPODÁS ÉRTELMEZÉSÉRE ÉS ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ VITÁK RENDEZÉSE)

(1) Abban az esetben, ha két vagy több Szerződő Fél között vita alakul ki a megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, az érintett felek konzultálnak egymással annak érdekében, hogy tárgyalás, közvetítés, vizsgálat útján vagy a saját választásuk szerinti bármely egyéb békés úton megoldást keressenek.

(2) Amennyiben az érintett felek a 19. cikk (1) bekezdése szerint nem tudnak megállapodásra jutni, a felek az ügyet együttesen egy bizottság elé vihetik, amely a vitában érintett felek által kinevezett egy-egy képviselőből és a GFCM elnökéből áll. A bizottság ajánlásai – bár nem kötelező jellegűek – képezik azt az alapot, amelyből kiindulva az érintett felek újbóli megfontolhatják a véleménykülönbség okául szolgáló ügyet.

(3) Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban támadt minden olyan vitát, amelyet a 19. cikk (1) bekezdése és a 19. cikk (2) bekezdése szerint nem sikerült rendezni, a vitában érintett összes fél hozzájárulásával választottbíróság elé lehet terjeszteni. A választottbírósági eljárás eredménye kötelező érvényű a felekre nézve.

(4) Ha a vitát választottbíróság elé terjesztik, a választottbíróságot az e megállapodás mellékletében foglaltak szerint kell összeállítani. A melléklet e megállapodás szerves részét képezi.

20. cikk (EGYÉB MEGÁLLAPODÁSOKHOZ VALÓ VISZONY)

Az 1982. évi egyezmény vagy egyéb nemzetközi megállapodások e megállapodásban történő említése nem érinti az államok helyzetét az 1982. évi egyezmény aláírása, megerősítése vagy az ahhoz történő csatlakozás tekintetében vagy az egyéb megállapodások tekintetében, sem a Szerződő Feleknek az 1982. évi egyezmény vagy az 1995. évi megállapodás szerinti jogait, joghatóságát és kötelezettségeit.

21. cikk (A BIZOTTSÁG HIVATALOS NYELVEI)

A GFCM hivatalos nyelveit a Szervezet hivatalos nyelvei közül a GFCM maga határozza meg. A küldöttségek e nyelvek bármelyikét használhatják az üléseken, jelentéseikben és közleményeikben. A hivatalos nyelveknek a GFCM kötelező ülésein történő szinkrontolmácsoláshoz és a dokumentumok fordításához való használatát az eljárási szabályzat határozza meg.

22. cikk (MÓDOSÍTÁSOK)

(1) A GFCM e megállapodást az összes Szerződő Fél kétharmados többségével módosíthatja. Az alábbi (2) bekezdésre is figyelemmel, a módosítások a GFCM általi elfogadásuk napjától lépnek hatályba.

(2) Azok a módosítások, amelyek a Szerződő Felek számára új kötelezettségeket írnak elő, a Szerződő Felek kétharmados többségével való elfogadásuk után lépnek hatályba, és az egyes Szerződő Felek vonatkozásában pedig csak abban az esetben, ha az adott Szerződő Fél azokat elfogadta. Az új kötelezettségekkel járó módosítások elfogadási okiratait a Szervezet főigazgatójánál kell letétbe helyezni, aki e módosítások elfogadásáról és hatálybalépéséről értesíti a Szervezet valamennyi tagját, valamint az Egyesült Nemzetek főtitkárát. A további kötelezettségeket jelentő módosítást el nem fogadó bármely Szerződő Fél jogait és kötelezettségeit továbbra is e megállapodásnak a módosítás előtti állapot szerinti rendelkezései szabályozzák.

(3) E megállapodás módosításait be kell jelenteni a Szervezet tanácsának, amely jogosult visszautasítani az olyan módosításokat, amelyeket a Szervezet feladataival és céljaival vagy alapokmányának rendelkezéseivel nem tart összeegyeztethetőnek. Ha a szervezet tanácsa úgy látja jónak, a módosítást a szervezet konferenciája elé utalhatja, amely ugyanazzal a hatáskörrel rendelkezik.

23. cikk (ELFOGADÁS)

(1) Ezt a megállapodást a Szervezet bármely tagja vagy társult tagja elfogadhatja.

(2) A GFCM – tagjainak kétharmados többségével – felvehet tagjai közé minden olyan államot, amely tagja az Egyesült Nemzeteknek, annak bármely szakosított intézményének vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, és amely tagság iránti kérelmet, valamint egy olyan, hivatalos okiratba foglalt nyilatkozatot nyújtott be, amelyben kijelenti, hogy elfogadja ezt a megállapodást annak a felvétel időpontjában hatályos formájában.

(3) A Szervezet tagjai vagy társult tagjai közé nem tartozó Szerződő Feleknek a GFCM munkájában való részvétele attól függ, hogy vállalják-e a titkárság költségei arányos részének fedezését, amely a Szervezet költségvetési rendelete és működési szabályzatának vonatkozó rendelkezései alapján kerül meghatározásra.

(4) E megállapodásnak a Szervezet valamely tagja vagy társult tagja részéről történő elfogadása egy elfogadási okiratnak a Szervezet főigazgatójánál történő letétbe helyezésével történik, és az ilyen okiratnak a főigazgató általi kézhezvételével válik hatályossá.

(5) E megállapodásnak a Szervezet tagjai közé nem tartozók részéről történő elfogadása egy elfogadási okiratnak a Szervezet főigazgatójánál való letétbe helyezésével történik, és a tagság azon a napon válik hatályossá, amelyen a GFCM e cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban jóváhagyja a tagság iránti kérelmet.

(6) A Szervezet főigazgatója a hatályossá vált elfogadásokról értesíti a GFCM valamennyi szerződő felét, a Szervezet valamennyi tagját, valamint az Egyesült Nemzetek főtitkárát.

(7) E megállapodás nem Szerződő Felek általi elfogadása olyan fenntartásokkal is történhet, amelyek csak a Szerződő Felek kétharmados jóváhagyásával lépnek hatályba. Azok a Szerződő Felek, amelyek illetékes hatóságai az értesítés keltétől számított három hónapon belül nem válaszolnak, úgy kell tekinteni, hogy elfogadták a fenntartásokat. Ilyen jóváhagyás hiányában az a nemzet vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely fenntartásokat fogalmazott meg, nem válik e megállapodás szerződő felévé. A Szervezet főigazgatója haladéktalanul értesíti valamennyi Szerződő Felet az esetleges fenntartásokról.

24. cikk (HATÁLYBALÉPÉS)

E megállapodás az ötödik elfogadási okirat kézhezvételének napjától lép hatályba.

25. cikk (FENNTARTÁSOK)

(1) E megállapodás elfogadása fenntartásokkal is történhet, amelyek nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a megállapodás célkitűzéseivel és amelyeket a nemzetközi közjognak a szerződések jogáról szóló 1969. évi Bécsi Egyezmény II. rész 2. szakaszának rendelkezéseiben tükröződő általános szabályai szerint kell megtenni.

(2) A GFCM rendszeresen értékeli, hogy a fenntartás eredményezheti-e a 8. cikk b) pontja szerint elfogadott ajánlások be nem tartását, és megfelelő intézkedések meghozatalát mérlegelheti az eljárási szabályzat szerint.

26. cikk (KILÉPÉS)

(1) Bármely Szerződő Fél – a megállapodásnak az adott Szerződő Fél vonatkozásában történt hatálybalépésének napjától számított kétéves időtartam lejártát követően – bármikor kiléphet e megállapodásból a Szervezet főigazgatója részére megküldött írásbeli értesítés útján, aki a kilépésről azonnal értesíti a GFCM Szerződő Feleit és a Szervezet tagjait. A kilépésről szóló értesítés a Szervezet főigazgatója általi kézhezvétel napjától számított három hónap múlva lép hatályba.

(2) A Szerződő Fél egy vagy több olyan területre vonatkozóan is benyújthat kilépési értesítést, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős. Ha a Szerződő Fél értesítést nyújt be a GFCM-ből való kilépéséről, meg kell határoznia, hogy a kilépés mely területekre vonatkozik. Ilyen nyilatkozat hiányában a kilépést úgy kell tekinteni, hogy az az adott Szerződő Fél felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatok valamennyi területére vonatkozik, kivéve a társult tagokat.

(3) A Szerződő Felet, amely a Szervezetből történő kilépéséről szóló értesítést nyújt be, úgy kell tekinteni, mint amely egyidejűleg a GFCM-ből is kilép, és ez a kilépés mindazokra a területekre vonatkozik, amelyek nemzetközi kapcsolataiért az érintett Szerződő Fél a felelős, kivéve, hogy az ilyen kilépés nem tekinthető úgy, mint amely a társult tagokra is alkalmazható.

27. cikk (MEGSZŰNÉS)

E megállapodás automatikusan megszűnik, amennyiben és amikor a kilépések eredményeképpen a GFCM Szerződő Feleinek száma öt alá csökken, kivéve, ha a fennmaradó Szerződő Felek egyhangúlag másként határoznak.

28. cikk (HITELESÍTÉS ÉS BEJEGYZÉS)

E megállapodás szövegét eredetileg Rómában, 1949. szeptember 24-én, francia nyelven fogalmazták meg, és [(xx)...-án/-én módosították]. A megállapodás, illetve a megállapodás esetleges módosításai angol, arab, francia és spanyol nyelvű változatának két-két példányát a GFCM elnöke és a Szervezet főigazgatója hitelesíti. Az egyik példányt letétbe helyezik a Szervezet irattárában. A másik példányt bejegyzés céljából el kell juttatni az Egyesült Nemzetek főtitkárához. Ezenkívül a főigazgató hiteles másolatokat készít a megállapodásról, és egy-egy példányt eljuttat a Szervezet minden egyes tagja, valamint a Szervezet tagjai közé nem tartozó minden olyan állam részére, amely e megállapodás Szerződő Fele, vagy amely azzá válhat.

MELLÉKLET: VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

1. A 19. cikk (4) bekezdése szerinti választottbíróság három választottbíróból áll, akik kinevezése az alábbi szabályok szerint történik:

a) Az eljárást kezdeményező Szerződő Fél közli egy általa javasolt választottbíró nevét a másik Szerződő Féllel, amely a közléstől számított 40 napon belül közli a második választottbíró nevét. Több mint két Szerződő Fél között kialakult vita esetén a vitában azonos érdekű felek megegyezés útján közösen jelölnek ki egy választottbírót. A második választottbíró kijelölését követő 60 napon belül a Szerződő Felek kijelölik a harmadik választottbírót is, aki nem lehet azonos állampolgárságú sem a vitában érintett Szerződő Felekkel, sem a már kiválasztott két választottbíróval. A harmadik választottbíró elnököl a választottbíróság felett.

b) Ha a második választottbíró kijelölésére nem került sor az előírt határidőn belül, vagy ha a Szerződő Felek az előírt határidőn belül nem jutottak megállapodásra a harmadik választottbíró kinevezéséről, ezt a választottbírót – bármelyik Szerződő Fél kérésére – a Szervezet főigazgatója jelöli ki a kérelem kézhezvételének időpontjától számított két hónapon belül.

2. A választottbíróság maga dönt székhelyéről és fogadja el az eljárási szabályzatát.

3. Döntéseit a választottbíróság e megállapodás rendelkezéseivel és a nemzetközi joggal összhangban hozza meg.

4. Ítéletét a választottbíróság tagjainak egyszerű többségével hozza meg, akik a szavazás során nem tartózkodhatnak.

5. Az eljárásban a választottbíróság beleegyezésével részt vehet a vitában nem érintett bármelyik Szerződő Fél.

6. A választottbíróság ítélete végleges és kötelező erejű a vitában érintett Szerződő Felekre, valamint az eljárásban részt vevő egyéb Szerződő Felekre nézve, és haladéktalanul végrehajtandó. A választottbíróság a vitában érintett Szerződő Felek, valamint az eljárásban részt vevő egyéb Szerződő Felek bármelyikének kérésére értelmezi az ítéletet.

7. Hacsak az ügy sajátos körülményei miatt a választottbíróság másképpen nem határoz, a választottbíróság költségeit, ideértve tagjainak díjazását is, a vitában érintett Szerződő Felek egyenlő arányban viselik.