52014DC0733

1. BEVEZETÉS

Az EU külső fejlesztéspolitikájára vonatkozó „Változtatási program“ (Agenda for Change) az EU külső együttműködési fellépéseinek egyik legfontosabb prioritásaként emeli ki az inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés támogatását. Ebben az összefüggésben a program a többletforrások mozgósításának és az uniós támogatás hatásai növelésének fontos eszközeként ismeri el a vissza nem térítendő támogatások és a kölcsönök kombinációját.

A külső hitelek fedezésére az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtott uniós garanciáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban a Tanács és az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy a külső fellépések terén nyújtott támogatások és kölcsönök kombinációjára szolgáló mechanizmusok működésének optimalizálása céljából vizsgálja meg egy „európai uniós külső együttműködési és fejlesztési platform” létrehozásának lehetőségét, majd erről készítsen jelentést.

Jelentésében, amelyet 2012. október 26-án terjesztett a Tanács és az Európai Parlament elé, a Bizottság azt javasolta, hogy az EU új, külső együttműködési támogatáskombinációs platformját (EUBEC) bizottsági szakértői csoport formájában hozzák létre. Ennek megfelelően a platform működése hivatalosan a „politikai csoport” 2012. december 14-én tartott első ülésével vette kezdetét.

Összhangban a Bizottság azon kötelezettségvállalásával, hogy jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a platform működéséről, ebben a dokumentumban, amely az első ilyen jelentés, a Bizottság ismerteti a platform működését annak létrehozásától 2014. július végéig. [1]

A Bizottság elnöki szerepet vállalt a platform ülésein, és aktívan hozzájárult a szakpolitikai és technikai szintű tevékenységekhez, az EKSZ-szel, a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel és a pénzügyi intézményekkel együtt. A Bizottság nagyra értékeli az együttműködés által képviselt hozzáadott értéket és az elért eredményeket, amelyek az e jelentésben megfogalmazott ajánlásokban tükröződnek.

A platform nem kívánja helyettesíteni vagy megkettőzni a már létező döntéshozatali struktúrákat.

2. CÉLKITŰZÉSEK

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2012. október 26-i jelentésben a Bizottság körvonalazta a platform átfogó célját és tevékenységi körét.

A platform célja az uniós fejlesztéspolitikában és külső együttműködésben alkalmazott támogatáskombinációs mechanizmusok minőségének és hatékonyságának javítása, megfelelően figyelembe véve az EU-nak a különböző partnerországokkal ápolt kapcsolatait szabályozó szakpolitikai kereteket, nevezetesen az Unió fejlesztési, szomszédsági és bővítési politikáját.

A platform feladata, hogy útmutatást adjon a támogatáskombinációra vonatkozó alapelvek harmonizálása tekintetében, lehetővé téve ugyanakkor az ágazati és regionális differenciálást.

A platformnak azokra az ágazatokra kell összpontosítania, amelyekben a leghasznosabban alkalmazhatók a pénzügyi eszközök egy-egy földrajzi régión belül vagy több régióra kiterjedően.

A platform további feladata a támogatáskombináció és az uniós szakpolitikák közötti koherencia erősítése.

3. A PLATFORM 2013–2014-ES TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE

A platformot a politikai csoport és technikai csoportok alkotják.

Politikai csoport

A politikai csoportban a tagállamok képviselői, az EKSZ és a Bizottság vesznek részt; az Európai Parlament meghívottként van jelen a csoport ülésein. Megfigyelői státuszban egyéb meghívottak is részt vehetnek az üléseken.

A platform a politikai csoport első ülésével kezdte meg munkáját (2012. december 14-én). Ezen az ülésen elfogadták a 2013. évi munkatervet, amelyet 2013 júniusában és decemberében módosítottak. A politikai csoport eddig öt alkalommal ülésezett (2012. december, 2013. június és december, 2014. április és július). Ülései során megvitatta a technikai csoportok munkáját, és a Bizottság kezdeményezésére tárgyalt egyéb, válogatott kérdésekről, így például az Unió támogatáskombinációs eszközeinek jövőbeli kormányzásáról és a nem uniós pénzügyi intézmények támogatáskombinációs eszközökben betöltött szerepéről.

A technikai tevékenységekben részt vevő pénzügyi intézmények megfigyelőként meghívást kaptak a politikai csoport üléseire. Az üléseken a Bizottság elnököl, és a Bizottság biztosítja a koordinációs és kommunikációs feladatokat ellátó titkárságot.

Technikai csoportok

A technikai csoportokban a Bizottság, az EKSZ és a pénzügyi intézmények, valamint egyes tagállamok képviseltetik magukat, továbbá az Európai Parlament is részt vesz a platform technikai jellegű munkájában. A résztvevők közötti tapasztalatcsere kiemelkedő fontosságot kapott, és kölcsönösen előnyösnek bizonyult.

Eddig öt technikai csoport jött létre, és számos olyan ülésre is sor került, amelyen több technikai csoport képviselői vettek részt. A technikai csoportok a következő témák mentén szerveződnek: 

TG1: A jelenleg alkalmazott támogatáskombinációs mechanizmusok áttekintése – TG2: A támogatáskombinációs tevékenységek hatékonyságának javítása – Eredményértékelési keret (REM) – TG3: Folyamatfejlesztés – TG4: A pénzügyi eszközök promóciója – TG5: Szerződéskötés, nyomon követés és jelentéstétel

A technikai jellegű tevékenységeket négy műhelytalálkozó tette teljessé. Ezek a következőkre irányultak: a) az éghajlat-változási politika becsatornázása a támogatáskombinációs eszközökbe; b) az adósság fenntarthatósága; c) támogatáskombináció és hivatalos fejlesztési támogatás; d) kerekasztal az európai exporthitel-ügynökségekkel.

Az Európai Parlament tevékenyen részt vett a platform munkájában, mind a politikai csoport, mind a technikai csoportok szintjén.

A civil társadalom és a magánszektor bevonása

A civilszervezetek képviselőivel négy alkalommal találkoztak a platform résztvevői: 2013. április 30-án, 2013. július 24-én, 2013. november 26-án az európai fejlesztési napok keretében a magánfinanszírozás támogatáskombinációval való katalizálásáról rendezett, civilszervezetekre és magánbefektetőkre fókuszáló ötletbörzén, illetve a 2014. július 3-i, civilszervezetek és a magánszektor részvételével megrendezett találkozón.

4. A TECHNIKAI CSOPORTOK MUNKÁJA

4.1. A JELENLEG ALKALMAZOTT TÁMOGATÁSKOMBINÁCIÓS MECHANIZMUSOK ÁTTEKINTÉSE

A platform keretében végzett technikai tevékenységek első elemeként a résztvevők áttekintették a létező uniós támogatáskombinációs eszközöket, tapasztalatot cseréltek a bevált módszerekről. Ennek eredményeként az alábbi következtetések fogalmazódtak meg:

i. A létező uniós támogatáskombinációs eszközök a jelek szerint eredményesen támogatják az Unió külső politikáit, jóllehet a műveletek kialakítására, átvilágítására/értékelésére/kiválasztására és nyomon követésére, illetve a jelentéstételre vonatkozó eljárások tekintetében további ésszerűsítésre, harmonizálásra és tökéletesítésre van lehetőség.

ii. A támogatáskombinációs mechanizmusok elérték céljukat: jelentős állami forrásokat mozgósítottak az Unió külső politikáit elősegítő beruházási projektek finanszírozására. Ugyanakkor lehetőség lenne a pénzügyi eszközök (pl. kockázati tőke, kezességvállalás, kamattámogatás) szélesebb körű igénybevételére.

iii. Fejleszteni kell a nyomon követési és a jelentéstételi rendszereket az egyes eszközök és a projektek szintjén egyaránt.

iv. Támogatáskombinációs mechanizmusok segítségével finanszírozott projektek számos különböző ágazatban működnek. Az igényeknek megfelelően a projektek mérete és a felhasznált támogatás típusa különféle lehet. Ez a rugalmasság egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy releváns és minőségi projektportfólió jöhessen létre, továbbá lehetőséget nyújt arra, hogy a Bizottság a specifikus regionális politikák és igények szerint határozza meg az operatív prioritásokat. Az uniós küldöttségek fokozottabb bevonása az előkészítő munkába tovább javítaná a projektportfólió relevanciáját.

v. A projekttervezést és -előkészítést a pénzügyi intézmények megfelelő eljárások és standardok alapján végzik, a projektjavaslatokat pedig szakmai értékelés és belső bizottsági/EKSZ-beli átvilágítás keretében vizsgálják meg. A vissza nem térítendő támogatások projektdokumentáció szerinti hozzáadott értékét az átvilágítás során értékelik, de a számszerűsíthetőség érdekében a támogatási kérelemben a hozzáadott érték további részletezésére és elemzésére van szükség. A hatékonyabb értékelés/kiválasztás, nyomon követés és jelentéstétel érdekében harmonizálni kell a tőkeáttételi hatásra vonatkozó számításokat és a támogatási kérelmek benyújtására szolgáló formanyomtatványokat, valamint javítani kell a pénzügyi intézmények által nyújtott tájékoztatás minőségét.

vi. A támogatáskombinációs eszközök egyik legnagyobb sikere a fejlesztési támogatás területén működő európai szereplők közötti – és kisebb mértékben, illetve egyes régiókban, az Európán kívüli szereplőkkel folytatott – koordináció, információcsere és együttműködés javulása. Ez részben a különböző szereplőknek az uniós támogatáskombinációs mechanizmusok hivatalos kormányzási testületeiben való részvételén, részben a helyi vagy központi szinten folytatott informális koordináción vagy az EU-val/Bizottsággal aláírt, különböző hatályos egyetértési megállapodásokon keresztül valósult meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az eddig jóváhagyott műveletek döntő többsége öt nagy európai partnerhez köthető. Törekedni kell tehát annak előmozdítására, hogy a fejlesztési támogatás területén működő uniós szereplők a jelenleginél szélesebb körben vegyenek részt a támogatáskombinációs eszközökben. Ugyancsak elő kell mozdítani az Európán kívüli szereplők részvételét. Erről a kérdésről részletesebben is tárgyalt a platform, és megállapította, hogy a vonatkozó támogatáskombinációs keret irányító testületének célzott megközelítést alkalmazva és az adott projekt vagy régió tekintetében kínált hozzáadott érték alapján meg kell vizsgálnia, hogy az Európán kívüli pénzügyi intézmények és különösen a regionális bankok bevonhatók-e a műveletekbe vezető pénzügyi intézményi szerepkörben. Emellett biztosítani kell, hogy amennyiben hozzáadott értéket képviselnek, megőrizhessék szerepüket azok az Európán kívüli pénzügyi intézmények, amelyek már most is vezető intézményként működnek egy-egy támogatáskombinációs eszköz tekintetében. Az európai és az Európán kívüli pénzügyi intézmények közötti együttműködés és koordináció továbbra is kulcsfontosságú, ezért az Európán kívüli pénzügyi intézményeket megfigyelőként meg kell hívni a vonatkozó ülésekre.

vii. Általános szabály, hogy a partnerországot/régiót minden egyes projekt esetében már a kezdetektől bevonják a technikai jellegű tevékenységekbe, mivel a felelősségvállalás a kölcsönökből finanszírozott támogatás fontos eleme. A partnerországokat/régiókat következetesen be kell vonni – a megfelelő szinten – a projektek tervezésébe és előkészítésébe (a végrehajtott konzultációkat a támogatási kérelmekben dokumentálni kell). A támogatáskombinációs mechanizmusok keretében finanszírozott projektek fejlesztési hatásainak maximalizálása érdekében helyi szintű koordinációt kell folytatni az uniós küldöttségek és a pénzügyi intézmények, illetve a partnerországok/régiók között. Az említett pontok közül több esetében is az alábbiakban részletezett, további technikai egyeztetésekre került sor.

4.2. A TÁMOGATÁSKOMBINÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉK HATÉKONYSÁGÁNAK, ÁTLÁTHATÓSÁGÁNAK ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA – EREDMÉNYÉRTÉKELÉSI KERET, FOLYAMATFEJLESZTÉS – SZERZŐDÉSKÖTÉS, NYOMON KÖVETÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

A jelenleg alkalmazott támogatáskombinációs mechanizmusok és az eddigi tapasztalatok fenti áttekintését követően a további, konkrétan három területre irányuló technikai jellegű tevékenységeket a TG2, TG3 és TG5 csoport között osztotta fel a platform.

(1) A támogatáskombinációs projektek hatékonyabb technikai értékelése

A technikai csoport keretében végzett munka a projektértékelési folyamat hatékonyságának növelésére irányult. Ennek keretében a bevált módszerekre alapozva a lehető legnagyobb mértékben harmonizálták az értékelési kritériumokat.

A technikai tevékenységek eredményeként a korábbinál használhatóbb, harmonizált támogatáskérelmi formanyomtatványt sikerült kidolgozni a különböző uniós támogatáskombinációs eszközök általi használatra. A támogatáskérelmi formanyomtatványt a nyomtatvány kitöltését segítő és a kérelmezőknek további tájékoztatást nyújtó részletes útmutató egészíti ki. Az új útmutató részletezi, miképpen igazolható és hogyan prezentálható strukturáltabb és mérhető módon a kért támogatásra vonatkozó addicionalitás és tőkeáttétel, valamint adott esetben részletes magyarázatot fűz egyes mezők, például a projektek pénzügyi struktúrájának bemutatására szolgáló mezők kitöltéséhez. A környezeti és társadalmi dimenziók átvilágítása tekintetében az uniós standardok az irányadók, hasonlóan az Unió által finanszírozott egyéb projektekhez. Az IMF munkatársainak részvételével rendezett műhelytalálkozók következtetéseiből kiindulva kifejezett formában jelenik meg az adósság fenntarthatóságának kérdése. Új szakasz foglalkozik a mutatókkal, összefüggésben az új eredményértékelési kerettel (ld. alább). 2014 elejétől már az új támogatáskérelmi formanyomtatványon kell benyújtani valamennyi, a DEVCO által kezelt eszközök vonatkozásában benyújtott új projektjavaslatot. Az EUBEC munkájára építve a nyugat-balkáni beruházási keret munkacsoportja (WBIF Task Force) a vonatkozó operatív eljárásokat tovább ésszerűsíti és tökéletesíti.

2) A standardizált eredményértékelési keret kidolgozása

A csoport keretében végzett technikai munka azzal az új eredményértékelési kerettel volt kapcsolatos, amely elő kívánja segíteni, hogy a Bizottság és a pénzügyi intézmények előzetesen tájékoztatást adhassanak a támogatáskombinációs eszközök által támogatott projektek várható eredményeiről, utólagosan mérhessék a támogatási tevékenység eredményét, és jobb minőségű jelentéseket állíthassanak össze az eszközök eredményességéről, mindezek során tükrözve egyúttal az új költségvetési rendelet és a bizottsági eredményességi keret követelményeit, valamint az uniós külső együttműködési politikák prioritásait és céljait.

E munka eredményeként jött létre a projektek kimeneteleit és várt eredményeit tükröző közös eredménymutató-csomagot tartalmazó keret. A mutatók kiválasztását több szempont vezérelte, köztük az eszközök céljaival és prioritásaival, az uniós külső együttműködési politika céljaival, a költségvetési rendelettel és a pénzügyi intézmények jelenlegi gyakorlatával való koherencia, valamint az aggregált adatok összeállításának és az eredmények nyilvánosságra hozatalának lehetősége. A keret tartalmazza az egyes elfogadott mutatók definícióját is, és követelményként fogalmazza meg, hogy a támogatást kérelmező adjon minőségi leírást a javasolt projekt várható hatásairól. Az új eredményértékelési keretet beépítették az új támogatáskérelmi formanyomtatvány és útmutató szerkezetébe (ld. fent), és az 2014 elejétől alkalmazandó az új projektjavaslatok tekintetében.

3) Szerződéskötés, nyomon követés és jelentéstétel

Az erre vonatkozó technikai tevékenységekben a Bizottság, az EKSZ központi szolgálatai, a küldöttségek és a pénzügyi intézmények vettek részt. A technikai csoport fő célja az volt, hogy releváns és részletes útmutatók összeállításával harmonizálja és felgyorsítsa a szerződéskötési folyamatot. Az útmutatók révén a kérelmezők könnyebben meg tudják adni a szerződéskötésre vonatkozó releváns információkat a támogatáskombinációs eszközöket irányító testületek számára benyújtandó projektadatlapokon, ami leegyszerűsíti a projektekre irányuló szerződéskötést. A TG5 elsősorban azon szerződéses fogalmakat és eljárásokat kívánta kifejteni és pontosítani, amelyeket a projektvégrehajtás, a pénzáramlások és a résztvevői felelősség maradéktalan megértése érdekében előzetesen fel kell tüntetni a projekadatlapokon. A megfelelő szerződéses információkat ezért hatékonysági okokból beemelték a támogatáskérelmi formanyomtatványok kitöltéséhez összeállított részletes útmutatóba. Emellett a Bizottság és a pénzügyi intézmények projektvégrehajtás során szerzett jelenlegi tapasztalataiból, valamint a költségvetési rendelet által meghatározott, a pénzügyi eszközökre alkalmazandó jogi keretrendszer előírásaiból kiindulva a csoport több ajánlást/legjobb gyakorlatot azonosított a jelentéstétel és a nyomon követés vonatkozásában.

A Bizottság üdvözli a platform azon erőfeszítéseit, melyek célja a vonatkozó és hatályos jogi környezet követelményeinek megfelelő, jól strukturált, átlátható és eredményes projektkiválasztási eljárás, hatékony szerződéskötési folyamat, valamint eredménycentrikus nyomonkövetési és jelentéstételi eljárások kialakítása.

A Bizottság nagyra értékeli azt a komoly előrelépést, amelyet a platform által kifejlesztett, valamennyi támogatáskombinációs eszköz tekintetében egyaránt alkalmazható új, harmonizált eszközök – így a támogatáskérelmi formanyomtatvány és az azt kísérő útmutató – kifejlesztése jelent.

4.3 A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TOVÁBBI FEJLESZTÉSE

A piaci alapú beruházások a fejlesztés egyik fő hajtóerejét képezik, és a fejlett, illetve a kevésbé fejlett gazdaságok megkülönböztetésének fontos paraméterei. Ide tartoznak a kkv-nak nyújtott bankhitelek, az állami és magánkézben lévő közszolgáltatók energetikai beruházásai vagy a nagyobb közúti és vasúti infrastrukturális projektek.

A speciális pénzügyi eszközök (pl. garanciák, részesedésszerzés, devizakockázat-megosztási és egyéb kockázatmegosztási mechanizmusok) fokozottabb igénybevételét a szűkös költségvetési források lehető leghatékonyabb felhasználásának igénye, valamint az a tapasztalat indokolja, hogy a vissza nem térítendő támogatások nem mindig a legalkalmasabb eszközök az ilyen típusú gazdasági tevékenységek fejlesztésére, sőt esetenként teljesen kudarcot vallhatnak.

A speciális pénzügyi eszközök használata akkor javallott, amikor a piaci szereplők – közéjük sorolva a fejlesztésfinanszírozással foglalkozó intézményeket is – piaci hiányosságok miatt nem nyújtanak elegendő mértékű vagy megfelelő feltételekkel rendelkező finanszírozást pénzügyileg egyébként életképes projekteknek.

A piaci hiányosságok vagy a szuboptimális befektetési helyzetek kezelésén túl a pénzügyi eszközöknek egyértelműen meghatározott addicionalitást (hozzáadott értéket) kell képviselniük, hozzá kell járulniuk az uniós költségvetésből biztosított források multiplikálásához, és kialakításuknak biztosítania kell a Bizottság és a végrehajtásban részt vevő partnerek érdekeinek összehangolását.

Ezek alapján és a platform résztvevőinek gyakorlati tapasztalataiból kiindulva a platform több olyan ágazatot választott ki (pl. infrastruktúra, mikrovállalkozások és kkv-k, mezőgazdaság, szociális ágazat) amelyek vonatkozásában érdemes részletesebben is megvizsgálni a fenti pénzügyi eszközök szélesebb körű alkalmazásának lehetőségeit. Bár az uniós támogatás típusát és szintjét az egyes egyedi projektek fényében kell értékelni, a platform lefektetett néhány a minimumkövetelményekre, a maximális támogatási küszöbre, valamint a Bizottság és a végrehajtásban részt vevő jogosult pénzügyi intézmények érdekeinek összehangolására vonatkozó alapelvet.

A Bizottság támogatja a platform azon erőfeszítéseit, melyek célja a pénzügyi eszközök további felhasználásának előmozdítása. Mivel ezek a pénzügyi eszközök viszonylag komplex termékek, kialakításuk során körültekintően figyelembe kell venni az egyes partnerországok működési környezetét.

Emellett a Bizottság alkalmazni fogja a függő kötelezettségvállalás tilalmának pénzügyi eszközökre alkalmazott uniós alapelvét, amely biztosítja, hogy valamely pénzügyi eszköz használatából fakadó uniós pénzügyi felelősség mértéke semmilyen esetben sem haladhatja meg a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás összegét.

5. AZ UNIÓS TÁMOGATÁSKOMBINÁCIÓS ESZKÖZÖK JÖVŐBELI KORMÁNYZÁSA

Annak érdekében, hogy a támogatáskombinációs műveletek jobban megfeleljenek a szegénység csökkentésére és a társadalmi-gazdasági fejlesztésre irányuló szakpolitikai céljaiknak, továbbá irányításuk hatékonyságának fokozása és a tranzakciós költségek csökkentése céljából a platform javasolta az egyes finanszírozási eszközök (Európai Fejlesztési Alap, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) szerinti négy támogatáskombinációs „keret” kialakítását. Ugyanakkor az eltérő regionális stratégiai prioritások figyelembevétele, a szakpolitikai szempontok határozottabb érvényesítése és a támogatáskombinációs műveletek szakpolitikai párbeszédet előmozdító hatékony felhasználása érdekében, valamint jelentéstételi célokból a platform javasolta, hogy az egyes keretekhez rendeljenek hozzá földrajzilag körülhatárolt „eszközöket”.

A finanszírozás fő forrását a különböző eszközök alatt futó, a partnerországokkal és a vonatkozó regionális szervezetekkel folytatott párbeszéd során kialakított regionális programok jelentik majd a programozási dokumentumokban meghatározott prioritások és célok szerint. Megfelelő esetben a finanszírozás az egyes országok/régiók prioritásait és céljait támogató külön nemzeti/regionális programokból is biztosítható[2] a programozási dokumentumokban meghatározottak szerint. Amennyiben az uniós tagállamok vagy más támogatók hozzá kívánnak járulni a támogatáskombinációs műveletekhez, erre az e célra létrehozott alapon vagy alapokon keresztül lesz lehetőségük. Mindegyik támogatáskombinációs keret egyetlen kormányzási struktúrával rendelkezik majd – ez kezeli a bizottsági forrásokat, illetve az előbb említett alapokon keresztül folyósított tagállami és egyéb támogatói hozzájárulásokat. Ez a keret minden régióra vonatkozik majd, Afrikát is beleértve. Az EUBEC munkájára építve a WBIF-munkacsoport a vonatkozó kormányzási struktúrát tovább ésszerűsíti és tökéletesíti.

A döntéshozatal kétszintű lesz. A projektjavaslatokat az irányító testületek szintjén véleményezik. A véleményeket technikai szintű értékelések során készítik elő.

Az irányító testületekben, amelyekben a Bizottság elnököl, az EKSZ és a tagállamok szavazati joggal, a pénzügyi intézmények pedig megfigyelőként vesznek részt[3]. Az irányító testületek feladata lesz az egyes támogatáskombinációs műveletekről szóló vélemények kialakítása, a résztvevő intézmények útmutatásokkal való ellátása, a projektállomány monitorálása, a projektekkel kapcsolatos eredmények vizsgálata és a jóváhagyott projekteket tartalmazó portfólió nyomon követése, valamint – a munkamegosztás biztosításával – adott esetben a pénzügyi intézmények speciális szakértelmének mozgósítása. 

A projektjavaslatok technikai értékelése keretében rendszeres technikai ülésekre kerül sor a Bizottság elnökletével (adott esetben a megfelelő főigazgatóságok bevonásával) és az EKSZ[4] és a pénzügyi intézmények részvételével. A technikai üléseken a résztvevők megvitatják a finanszírozás menetét és értékelik az irányító testület elé terjesztendő projekteket.

A platform keretében kifejlesztett új (és a korábbinál harmonizáltabb) támogatáskérelmi formanyomtatványt már jelenleg is alkalmazzák az érintettek, és az hozzájárul a strukturált, átlátható és hatékony projektkiválasztási folyamat biztosításához[5].

A titkárság minden feladata tekintetében támogatja az irányító testület munkáját, támogatást nyújt a kommunikációs események megszervezéséhez, a kommunikációs stratégia általános végrehajtásához, megszervezi a javaslatok technikai szintű értékelését, és központi kapcsolattartóként működik a támogatáskombinációs keretben részt vevő minden érdekelt fél számára. A titkárság struktúráját és működését az új, átfogó struktúrához és döntéshozatali eljáráshoz kell igazítani. A titkárságot minden uniós támogatáskombinációs keret és a hozzá tartozó eszközök vonatkozásában a Bizottság biztosítja, egyes specifikus feladatok esetében a kiszervezés is megfontolható.

A javasolt felülvizsgált döntéshozatali eljárás célja a döntéshozatali eljárás egyszerűsítése, ésszerűsítése és hatékonyabbá tétele, valamint – közvetett irányítás keretében megvalósított projektek esetében – a költségvetési rendelet által meghatározott új követelmények teljesítése. A felülvizsgált döntéshozatali eljárás a következőket foglalja magában: i. a korai szakaszban folytatott jobb koordináció, amely biztosítja, hogy az erőforrásokat az azonosított prioritásokra összpontosítsák; ii. szélesebb körű és hatékonyabb technikai értékelés a minőség további javítása és a tapasztalatcsere elősegítése érdekében, adott esetben a pénzügyi intézmények szakmai tapasztalatára alapozva; iii. nagyobb rugalmasság, a technikai értékelésre fordított időnek az egyes javaslatok viszonylagos komplexitásához történő igazításával; valamint iv. a folyamatot alkotó lépések számának csökkentése. Miután a projektjavaslatot technikai szinten érettnek minősítették, a vezető pénzügyi intézmény[6] végleges felülvizsgált támogatáskérelmi formanyomtatványt nyújt be a titkárságnak az irányító testület elé való terjesztés céljából.

A DEVCO által kezelt támogatáskombinációs keretek esetében a Bizottság, az EKSZ és a tagállamok (az EKSZ és a Bizottság társelnökletével folytatott) párbeszéd során vitatják meg a kedvezményezett országokkal és a vonatkozó regionális szervezetekkel a stratégiai orientációs kérdéseket és az általános irányelveket. Erre a meglévő regionális vagy szubregionális szakpolitikai koordinációs fórumok keretében kerülhet sor, vagy – megfelelő ilyen fórumok hiányában – külön erre a célra összehívott stratégiai üléseken, a felelősségvállalás alapelvén nyugvó fejlesztési együttműködés jegyében. A WBIF esetében a kedvezményezett országok bevonásával jelenleg is zajló stratégiai párbeszédnek új lendületet adhatnak az országonként kialakított ágazatspecifikus eljárásrendek.

A civil társadalom projektszinten történő bevonását jelenleg a pénzügyi intézmények kezelik projektjóváhagyási és projektmenedzselési folyamataik részeként, vagy közvetlenül vagy a projektgazda által elvégzett megfelelő nyilvános konzultációk biztosításával. Hasonlóan a más végrehajtási módszerek esetében elterjedt gyakorlathoz, a civil társadalom képviselőivel való kapcsolattartás a küldöttségek/földrajzi egységek feladata. Emellett a Bizottság további erőfeszítéseket fog tenni annak érdekében, hogy a civilszervezetek – köztük a regionális szervezetek – több információhoz férhessenek hozzá az egyes eszközök szintjén. A támogatáskombináció kérdéskörében rendszeres találkozókra került sor Brüsszelben a civilszervezetek képviselőivel.

6. A KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK ÁTTEKINTÉSE

(1)          A jelenleg rendelkezésre álló tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az uniós támogatáskombinációs eszközök teljesítménye megfelelő módon támogatja az Unió külső politikáit.

(2)          A technikai tevékenységek eredményeként a korábbinál jobb, harmonizált támogatáskérelmi formanyomtatványt sikerült kidolgozni a különböző uniós támogatáskombinációs eszközök céljára. A támogatáskérelmi formanyomtatványt a nyomtatvány kitöltését segítő és tájékoztatást nyújtó részletes útmutató egészíti ki. Ebben kifejezett módon jelenik meg az adósság fenntarthatóságának kérdése, és a platform továbbra is figyelemmel fogja kísérni az IMF-keretrendszer folyamatban lévő felülvizsgálatát.

(3)          Új eredményértékelési keret került kidolgozásra, melyet a platform beépített az új támogatáskérelmi formanyomtatványba és az útmutatóba is (ld. fent).

A Bizottság üdvözli a platform azon erőfeszítéseit, melyek célja a vonatkozó és hatályos jogi környezet követelményeinek és az uniós külső együttműködési politikák prioritásainak és céljainak megfelelő, jól strukturált, átlátható és eredményes projektkiválasztási eljárás, hatékony szerződéskötési folyamat, valamint megfelelő, eredménycentrikus nyomonkövetési és jelentéstételi eljárások kialakítása.

Ebben a keretben a Bizottság nagyra értékeli azt a komoly előrelépést, amelyet a platform által kifejlesztett, valamennyi meglévő támogatáskombinációs eszköz tekintetében egyaránt alkalmazható új, harmonizált eszközök – így a támogatáskérelmi formanyomtatvány és az azt kísérő útmutató – kifejlesztése jelent.

(4)          A platform azonosította azokat a legfontosabb területeket, amelyeken érdemes alaposabban megvizsgálni a speciális pénzügyi eszközök szélesebb körű alkalmazásának lehetőségeit. Ezeket egyrészt gyakorlati fontosságuk alapján választották ki, másrészt ezek azok a területek, amelyekre a jövőbeli támogatáskombinációs műveleteket összpontosítani célszerű:

– garanciavállalások, részesedésvásárlás és egyéb kockázatmegosztási eszközök az infrastrukturális projektek, valamint a mikrovállalkozások és kkv-k tekintetében;

– új ágazatok: garanciavállalás és kockázatmegosztási mechanizmusok a mezőgazdaság, a szociális ágazat és más ágazatok tekintetében.

A Bizottság támogatja a platform azon javaslatát, hogy az uniós támogatáskombinációs keretek használják ki jobban a speciális pénzügyi eszközök nyújtotta lehetőségeket, különösen az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a mikrovállalkozások és a kkv-k területén, valamint a szociális ágazatban, megfelelő figyelemmel a partnerországok működési környezetére és a függő kötelezettségvállalás tilalmára. A Bizottság szorosan együttműködik majd fejlesztésfinanszírozási partnereivel annak érdekében, hogy jelentős fejlesztési hatással bíró, innovatív pénzügyi eszközöket hozzon a piacra.

 (5)         A platform arra a következtetésre jutott, hogy az egyes finanszírozási eszközöknek (Európai Fejlesztési Alap, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) megfelelően négy támogatáskombinációs „keretet” kell kialakítani. Az egyes projektekkel kapcsolatos operatív döntéseket a megfelelő irányító testületek hozzák majd meg (az Európai Fejlesztési Alap irányító testülete, az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz irányító testülete, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz irányító testülete és a WBIF irányító bizottsága). A felülvizsgált döntéshozatali eljárás elősegíti a döntéshozatal egyszerűsítését, ésszerűsítését és hatékonyabbá tételét, valamint a költségvetési rendelet által meghatározott új követelmények teljesítését.

A támogatáskombinációs műveletek szakpolitikai céljainak jobb megvalósulása és a költségcsökkentés érdekében a Bizottság támogatja a támogatáskombinációs eszközök négy támogatáskombinációs keretben történő összefogását.

Az EKSZ-szel és a tagállamokkal szoros együttműködésben a Bizottság törekedni fog a támogatáskombinációs eszközök felülvizsgált kormányzási struktúrájára vonatkozó ajánlások eredményes és hatékony megvalósítására.

(6)          A vonatkozó támogatáskombinációs keret irányító testületének célzott megközelítést alkalmazva és specifikusan az adott projekt vagy régió tekintetében kínált hozzáadott érték alapján meg kell vizsgálnia, hogy az Európán kívüli pénzügyi intézmények és különösen a regionális bankok bevonhatók-e a műveletekbe vezető pénzügyi intézményi szerepkörben. Emellett biztosítani kell, hogy amennyiben hozzáadott értéket képviselnek, megőrizhessék szerepüket azok az Európán kívüli pénzügyi intézmények, amelyek már most is vezető intézményként működnek egy-egy támogatáskombinációs eszköz tekintetében. Az európai és az Európán kívüli pénzügyi intézmények közötti együttműködés és koordináció továbbra is kulcsfontosságú, ezért az Európán kívüli pénzügyi intézményeket megfigyelőként meg kell hívni a vonatkozó ülésekre.

(7)          A platform eddigi munkájának sikerében nélkülözhetetlen szerepe volt az uniós tagállamok, az Európai Parlament, az EKSZ, a bizottsági szolgálatok, valamint számos kétoldalú és multilaterális, európai és Európán kívüli állami pénzügyi intézmény tevékeny részvételének. Ehhez a civilszervezetekkel és más szereplőkkel folytatott párbeszéd is hozzájárult.

A Bizottság meggyőződése, hogy az uniós platform egyértelműen bizonyította értékét az érdekelt felek legszélesebb körét érintő, a külső együttműködés területén megvalósított támogatáskombináció valamennyi oldalára kiterjedő tapasztalatcsere megvalósításában. A Bizottság azt ajánlja, hogy a platform – eddigi tapasztalataira és sikereire építve – folytassa a támogatáskombináció egyes kérdéseire vonatkozóan megkezdett munkát.

Végül – összhangban a Bizottság által előterjesztett és a politikai csoport által elfogadott munkatervvel – 2014 során a következő két, jelenleg is napirenden lévő kérdés azonosítása történt meg.

•              A magánszektor forrásainak mobilizálása

•              Bevált módszerek és lehetőségek az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása terén

[1] A platform a Bizottság regisztrált szakértői csoportjainak egyike (kódszáma: E 02852), így dokumentumai és tevékenységi jelentései megtalálhatók a http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm weboldalon.

[2] Továbbá kisebb mértékben tematikus programokból is.

[3] A WBIF irányító bizottságában az EKSZ nem vesz részt.

[4] A WBIF-projektjavaslatok technikai értékelésében az EKSZ nem vesz részt.

[5] A WBIF esetében ez azt a tényt tükrözi, hogy a fő kérelmezők a kedvezményezett országok.

[6] Csak a DEVCO által kezelt eszközök esetében.