15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 388/129

1.

A lisszaboni székhelyű Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy magas szinten biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, szakmai támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint hogy ellenőrizze az uniós szabályozás érvényesülését, és felmérje annak hatékonyságát (2).

2.

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen vizsgálatát, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott legfontosabb kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül (adott esetben) még más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

3.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék ellenőrizte egyrészt az Ügynökség éves beszámolóját (3), amely a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból  (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből  (5) áll, másrészt azt, hogy a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek voltak-e.

4.

Az igazgató mint engedélyezésre jogosult tisztviselő az Ügynökség pénzügyi szabályzatával összhangban, a saját felelősségére és a jóváhagyott előirányzatok összeghatárain belül végrehajtja a költségvetés bevételi és kiadási oldalát (6). Az igazgató feladata, hogy kialakítsa az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényegi hibáktól mentes – végleges beszámoló elkészítését (7), valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosítani hivatott szervezeti struktúrát, belső irányítási és kontrollrendszereket, illetve eljárásokat (8).

5.

A Számvevőszék feladata, hogy ellenőrzései alapján megbízhatósági nyilatkozatot készítsen az Európai Parlament és a Tanács számára (9) az Ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan.

6.

A Számvevőszék az IFAC nemzetközi ellenőrzési standardjai és etikai kódexe, valamint a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi standardjai (INTOSAI) szerint végezte ellenőrzését. Ezek a standardok megkövetelik, hogy a Számvevőszék az ellenőrzést úgy tervezze meg és végezze el, hogy kellő bizonyosságot szerezhessen arra nézve, hogy az Ügynökség éves beszámolója nem tartalmaz lényegi hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek.

7.

Az ellenőrzés olyan eljárásokat foglal magában, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték szerezhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, mely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényegi hiba a beszámolóban, illetve európai uniós jogszabályoknak való meg nem felelés az azt alátámasztó tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások kialakításához figyelembe veszi a szervezetnek a beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső kontrollmechanizmusait, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét biztosító felügyeleti és kontrollrendszereit. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politika megfelelő-e, illetve a számviteli becslések ésszerűek-e, valamint kiterjed a beszámoló általános bemutatásának értékelésére is.

8.

A Számvevőszék megítélése szerint a rendelkezésére álló ellenőrzési bizonyítékok elégséges és megfelelő alapot nyújtanak az alábbi véleményekhez.

9.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökség éves beszámolója (10) minden lényegi szempontból híven és az Ügynökség pénzügyi szabályzata előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak (11) megfelelően tükrözi a 2011. december 31-i pénzügyi helyzetet, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

10.

A Számvevőszék véleménye szerint az Ügynökségnek a 2011. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

11.

Az alábbi megjegyzések nem kérdőjelezik meg a Számvevőszék véleményeinek érvényét.

12.

Az Ügynökség 2011-es költségvetése (12) 56 millió eurót tett ki, szemben az előző évi 51 millió euróval. 0,9 millió EUR összegű költségvetési kötelezettségvállaláshoz nem tartozott meglévő jogi kötelezettségvállalás. Ezeket a kötelezettségvállalásokat az Ügynökségnek meg kellett volna szüntetnie, és az összeget 2012 elején vissza kellett volna fizetnie a Bizottságnak. Az Ügynökség azonban túl későn indította el az ehhez szükséges folyamatot. Ennek az lett a következménye, hogy az informatikai rendszer az összeget egy évre zárolta, és annak feloldására és visszafizetésére csak 2012 végén kerül majd sor.

13.

A Számvevőszék megállapította, hogy a vagyonkezelés javítására van szükség az Ügynökségnél. A nyilvántartásban szereplő éves és halmozott értékcsökkenés között indokolatlan eltérés áll fenn. A belsőleg létrehozott immateriális javak esetében a számviteli eljárások és a költségekkel kapcsolatos információk nem megbízhatók. Nem bizonyítható, hogy a tárgyidőszak alatt leltár készült volna az irodai berendezésekről.

14.

2011 decemberében az Ügynökség kettő, a tengeri olajszennyezések elhárításánál alkalmazott kotrókaros mentesítő rendszert adott el. A cél az volt, hogy az értékesítés legalább a berendezések 319 050 EUR nettó könyv szerinti értékén történjen. Mivel azonban a minimális árat helytelenül a nettó könyv szerinti érték alatt határozták meg, a berendezések értékesítése 93 950 EUR veszteséget okozott.

15.

Az Ügynökségnek tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát. Sem a felvételi beszélgetésre való behíváshoz szükséges minimális pontszámot, sem az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit, sem pedig a jelöltek értékeléséhez használt súlyozást nem határozták meg a pályázatok értékelése előtt.