52012PC0527

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

· Okok és célok

Az elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság következtében a tagállamok költségvetési megszorításokat vezetnek be, ami egyre szűkíti pénzügyi mozgásterüket. Ebben a helyzetben a gazdaság forrásellátottságának javítása céljából különösen fontos, hogy biztosítsuk a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program részeként létrehozott négy Alap (a továbbiakban: az Alapok) programjainak zavartalan végrehajtását.

Mindazonáltal a programok végrehajtása gyakran kihívást jelent, mivel a költségvetési megszorítások miatt likviditási problémák lépnek fel. E megszorítások gyakran eredményezik a kiadások jelentős csökkentését, ami az elhúzódó válság időszakában fokozza a problémákat. Ez különösen igaz a jelenlegi válság által leginkább sújtott tagállamokra, amelyek közül az euróövezeti országok az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM), illetve az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) keretében megvalósított programok vagy kétoldalú hitelmegállapodások alapján, az euróövezeten kívüli országok pedig a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus alapján részesültek pénzügyi támogatásban. A különböző támogatási mechanizmusok keretében eddig hat ország folyamodott pénzügyi támogatásért és állapodott meg a Bizottsággal makroökonómiai kiigazítási programról, ideértve Görögországot is, amely kétoldalú hitelmegállapodások révén az EFSM létrehozása előtt is részesült pénzügyi támogatásban. Ez a hat ország Magyarország, Románia, Lettország (a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus alapján), Portugália, Görögország és Írország (az EFSM/EFSF/kétoldalú hitelmegállapodások alapján). Megjegyzendő, hogy a Magyarországra vonatkozó program 2010-ben, a Lettországra vonatkozó program pedig 2012 elején lejárt.

Annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatási mechanizmusok révén támogatott tagállamok (vagy a jövőben ilyen támogatással esetlegesen érintett bármely más tagállam) folytassák az Alapok keretében elfogadott programok végrehajtását, és folyósítsák a forrásokat a projektek számára, e javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alapján a Bizottság ezen országok esetében megnövelt uniós társfinanszírozási arányt alkalmazhat mindaddig, amíg az adott ország valamely finanszírozási eszköz támogatási mechanizmusa keretében pénzügyi támogatásban részesül. Ezáltal a tagállamok további pénzügyi forrásokhoz jutnak, és könnyebbé fog válni a programok helyszíni végrehajtásának folytatása.

· Háttér-információk

Kétségtelen, hogy az elmélyülő pénzügyi válság egyes tagállamokban jelentős hatással van a reálgazdaságra, tekintettel egyebek mellett az adósságállomány összegére, valamint a piacról – elviselhető költségek mellett – kölcsönt felvenni kívánó kormányok által tapasztalt nehézségekre.

A Bizottság aktív tevékenységének köszönhetően több javaslat is született arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a leghatékonyabban reagálni a jelenlegi pénzügyi válságra és annak társadalmi-gazdasági következményeire. E kérdéseket illetően három bizottsági javaslat elfogadására került sor. Az első az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet felülvizsgálatára irányul, és az irányadó értékhatárokhoz képest legfeljebb tíz százalékponttal növeli az időközi kifizetéseken és az egyenlegkifizetéseken keresztüli uniós hozzájárulás összegét (a 2011. december 13-i 1311/2011/EU rendelet). A második javaslat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet módosítására irányul, és az Alap hozzájárulási arányát a konvergencia-célkitűzés alapján támogatható régiók, a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében legfeljebb 95 %-ra, az egyéb régiók esetében pedig legfeljebb 85 %-ra növeli (a 2011. december 19-i 1312/2011/EU rendelet). A harmadik az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK rendeletet módosítja, lehetővé téve az időközi kifizetéseken és az egyenlegkifizetéseken keresztül nyújtott uniós hozzájárulás összegének legfeljebb tíz százalékpontos növekedését az irányadó értékhatárokhoz képest (a 2012. április 19-i 387/2012/EU rendelet).

· Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 16. cikke szerint a támogatott intézkedésekhez nyújtott uniós társfinanszírozás aránya főszabály szerint nem haladhatja meg az 50 %-ot. A 16. cikk azt is kimondja, hogy ez az uniós társfinanszírozási arány 75 %-ra növelhető, ha a szóban forgó tagállam a Kohéziós Alapba tartozik, vagy ha az intézkedés a stratégiai iránymutatásokban megállapított prioritásokra vonatkozik.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javaslat összhangban van az Európai Bizottság által a pénzügyi válságra válaszul elfogadott más javaslatokkal és kezdeményezésekkel.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

· Konzultáció az érdekeltekkel

Külső érdekelt felekkel nem került sor konzultációra.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Külső szakértők bevonására nem volt szükség.

· Hatásvizsgálat

A javaslat lehetővé fogja tenni a Bizottság számára, hogy magasabb társfinanszírozási arányokat alkalmazzon a valamely támogatási mechanizmus alapján támogatásban részesülő országok esetében.

További költségvetési forrásokra nincs szükség, mivel az érintett országok és programok számára a 2007–2013-as programozási időszak tekintetében az Alapokból előirányzott éves nemzeti támogatás összege nem változik.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· A javaslat összefoglalása

A javaslat szerint módosítani kell a 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 16. cikkét, lehetővé téve az érintett tagállamoknak a Külső Határok Alap keretében végrehajtott programjára alkalmazandó uniós társfinanszírozási arány 20 százalékponttal történő növelését, feltéve, hogy az adott tagállam a támogatási mechanizmusok egyike alapján támogatásban részesül.

Amennyiben egy tagállam valamelyik támogatási mechanizmus alapján pénzügyi támogatásban részesül, úgy a támogatási határozat meghozatalát követően a tagállam a megemelt uniós társfinanszírozási arányt alkalmazó éves programtervezetet vagy felülvizsgált éves programtervezetet nyújthat be a Bizottsághoz.

Egy tagállam akkor lehet jogosult a megemelt uniós társfinanszírozási arány alkalmazására, ha éves programtervezetének vagy felülvizsgált éves programtervezetének benyújtásakor az egyik támogatási mechanizmus alapján támogatásban részesül. Ha azonban egy adott éves program alapján végrehajtott intézkedés társfinanszírozása a megemelt uniós társfinanszírozási arány szerint történt, ez az arány a kapcsolódó éves program támogathatósági időszakának végéig alkalmazható marad, függetlenül attól, hogy a tagállam még mindig részesül-e támogatásban az egyik támogatási mechanizmus alapján vagy sem.

· Jogalap

A jogalap a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat. A Bizottság és a tagállamok közötti megosztott igazgatás elvének megfelelően e határozat a programozási folyamatot, valamint a programirányítást – ideértve a pénzügyi irányítást –, a projektek nyomon követését, pénzügyi ellenőrzését és értékelését szabályozza.

· A szubszidiaritás elve

A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel nagyobb mértékű támogatást kíván biztosítani az Alapokból egyes olyan tagállamok számára, amelyek súlyos nehézségekkel – így különösen gazdasági és pénzügyi stabilitásukat érintő problémákkal, valamint a belföldi strukturális kihívásokra és a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzetre tekintettel költségvetési hiányuk és adósságállományuk növekedésével vagy gazdasági növekedésük lassulásával – küzdenek. Erre tekintettel olyan ideiglenes mechanizmust kell létrehozni európai uniós szinten, amely lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy magasabb társfinanszírozási arányt alkalmazva társfinanszírozza az Alapok hatálya alá tartozó igazolt kiadásokat.

· Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének:

A javaslat ténylegesen megfelel az arányosság elvének, mivel fontos lépést jelent abban az irányban, hogy növelni lehessen az Alapokból nyújtandó támogatás mértékét azon – általuk nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzdő, illetve súlyos nehézségek veszélye által komolyan fenyegetett – tagállamok esetében, amelyekre vonatkoznak az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló 407/2010/EU tanácsi rendeletben előírt feltételek, vagy ugyanezen okokból kifolyólag az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből (EFSF) vagy az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM) részesülnek pénzügyi támogatásban, valamint azon – fizetési mérlegük tekintetében nehézségekkel küzdő, illetve ilyen nehézségek veszélye által komolyan fenyegetett – tagállamok esetében, amelyekre vonatkoznak a 332/2002/EK tanácsi rendelet feltételei. Ez vonatkozik Görögországra is, amely a hitelezők közötti megállapodás és az euróövezetbeli hitelkonstrukciókról szóló jogi aktus (Euro Area Loan Facility Act) értelmében a támogatási mechanizmusokon kívül megkötött külön megállapodás alapján részesült pénzügyi támogatásban.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt jogi aktus: Határozat.

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt:

A Bizottság megvizsgálta a jogi keret által biztosított mozgásteret, és az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek tartja, hogy a határozat módosítására tegyen javaslatot. E felülvizsgálat célja az intézkedések társfinanszírozásának megkönnyítése, ami által végrehajtásuk és az ilyen beruházások reálgazdaságra gyakorolt hatása egyaránt felgyorsítható.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nem érinti a kötelezettségvállalási előirányzatokat, mivel a 2007–2013 közötti programozási időszak éves programjaiban az Alapok maximális finanszírozási összegeire vonatkozóan nem tartalmaz módosítást.

A javaslat jelzi, hogy az Európai Bizottság kész támogatni a tagállamoknak a pénzügyi válság leküzdésére irányuló erőfeszítéseit. A módosítások biztosítják az érintett tagállamok számára a projektek támogatásához és a gazdaság talpra állításához szükséges pénzeszközöket.

2012/0253 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Külső Határok Alap társfinanszírozási arányának növelése érdekében a 2007/574/EK határozatnak a pénzügyi stabilitás vonatkozásában súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségekkel fenyegetett bizonyos tagállamok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007. május 23-i 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[1] létrehozta a Külső Határok Alapot a 2007–2013-as időszakra, és különböző uniós társfinanszírozási arányokat ír elő az Alapból támogatott intézkedések esetében.

(2)       A korábban példa nélküli globális pénzügyi válság és gazdasági visszaesés súlyosan visszavetette a gazdasági növekedést és a pénzügyi stabilitást, több tagállamban jelentősen rontva a pénzügyi, gazdasági és szociális feltételeket. Egyes tagállamokat komoly nehézségek sújtanak vagy fenyegetnek, különös tekintettel pénzügyi és gazdasági stabilitásukra, aminek következtében költségvetési hiányuk és adósságállományuk nő, a gazdasági növekedés pedig veszélybe kerül. A helyzetet a nemzetközi gazdasági és pénzügyi környezet is súlyosbítja.

(3)       Jóllehet a válság negatív hatásainak ellensúlyozására már születtek fontos intézkedések, a pénzügyi válságnak a reálgazdaságra, a munkaerőpiacra és általában a társadalomra kifejtett hatása széles körben érzékelhető. A pénzügyi mozgástér szűkülésével egyre nagyobb nyomás nehezedik a tagállamokra, amelynek enyhítésére további gyors intézkedéseket kell hozni az uniós finanszírozás maximális és optimális felhasználása révén.

(4)       A tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelet[2] előírja, hogy a Tanács középtávú pénzügyi támogatást nyújt a folyó fizetéseivel kapcsolatban nehézségeket tapasztaló vagy komoly nehézségekkel fenyegetett, euróövezeten kívüli tagállam részére.

(5)       Románia számára a 2009/459/EK tanácsi határozat[3] biztosított ilyen pénzügyi támogatást.

(6)       Az euróövezet egésze, valamint az euróövezeti tagállamok pénzügyi stabilitásának megőrzése céljából a Tanács 2010. május 9-én átfogó intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek részét képezte: a) a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésén alapuló, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi rendelet[4], valamint b) az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, az általuk nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzdő euróövezeti tagállamok számára pénzügyi támogatás nyújtása érdekében.

(7)       Írország, illetve Portugália részére a 2011/77/EU tanácsi végrehajtási határozat[5], illetve a 2011/344/EU tanácsi végrehajtási határozat[6] biztosította az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusból nyújtott pénzügyi támogatást. A két ország az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből is pénzeszközökhöz jutott.

(8)       A Görögországra vonatkozóan 2010. május 8-án megkötött, hitelezők közötti megállapodás és hitelmegállapodás 2010. május 11-én lépett hatályba. Az euróövezetbe tartozó 17 tagállam pénzügyminiszterei ezt az első programot 2012. március 12-én megszakították, és egy második programot hagytak jóvá a Görögország számára nyújtandó pénzügyi támogatás tekintetében. Döntés született arról, hogy e második program finanszírozási eszköze az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz lesz, és az első program alapján az euróövezet által fizetendő, fennmaradó összeget is ebből fogják folyósítani.

(9)       Az euróövezetbe tartozó 17 tagállam pénzügyminiszterei 2012. február 2-én aláírták az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződést. E szerződés szerint – amely „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének módosításáról egy, azon tagállamok számára létrehozandó stabilizációs mechanizmus tekintetében, amelyek pénzneme az euro” című, 2011. március 25-i 2011/199/EU európai tanácsi határozaton[7] alapul – a szerződés 2012 közepén esedékes hatálybelépésétől kezdve az euróövezeti tagállamok elsősorban az Európai Stabilitási Mechanizmusból fognak pénzügyi támogatáshoz jutni. E határozatnak ezért már tekintettel kell lennie az Európai Stabilitási Mechanizmusra.

(10)     Az Európai Tanács 2011. június 23–24-i következtetéseiben üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy fejlessze a Görögország számára nyújtandó kölcsön programja és az uniós források közötti szinergiákat, és támogatta a Görögország uniós források felvételére való képességének fokozására irányuló erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a versenyképesség javítását és a munkahelyteremtést ismételten középpontba állítva ösztönözze a növekedést és a foglalkoztatást. Ezenkívül üdvözölte és támogatta azt a kezdeményezést is, hogy a Bizottság a tagállamokkal közösen dolgozzon ki átfogó programot a Görögországnak nyújtandó technikai segítségre vonatkozóan. A 2007/574/EK határozat e módosítása hozzájárul a szinergiák fejlesztésére irányuló fenti erőfeszítésekhez.

(11)     Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendeletet a kivételes körülményekre tekintettel módosította az 1311/2011/EU rendelet, a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő tagállamok esetében lehetővé téve a strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében alkalmazott társfinanszírozási arány növelését[8]. Ugyanezen tagállamok tekintetében hasonló megközelítés került elfogadásra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (az 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló 1312/2011/EU rendelet)[9] és az Európai Halászati Alap vonatkozásában (az 1198/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 387/2012/EU rendelet)[10]. Emellett e tagállamokat támogatni kell a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra létrehozott négy alap, nevezetesen a Külső Határok Alap, az Európai Visszatérési Alap, az Európai Menekültügyi Alap, valamint a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap (a továbbiakban: az Alapok) vonatkozásában is.

(12)     Az Alapok fontos segítséget nyújtanak a tagállamoknak a migráció, a menedékjog és a külső határok terén jelentkező olyan jelentős kihívások leküzdéséhez, mint amilyen átfogó uniós bevándorlási politika kialakítása az Unió versenyképességének és társadalmi kohéziójának javítása érdekében, valamint közös európai menekültügyi rendszer létrehozása.

(13)     Az európai uniós finanszírozás irányításának a migráció, a menedékjog és a külső határok terén történő megkönnyítése érdekében, valamint azért, hogy a tagállamok az Alapok keretében elfogadott éves programjaik végrehajtása céljából javítani tudják forrásellátottságukat, a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő tagállamok esetében – átmenetileg, a 2014–2020-as programozási időszakot nem érintve – az Alapok kapcsán érvényesülő uniós társfinanszírozási arány olyan mértékű emelése szükséges, amelynek révén a jelenleg alkalmazandó társfinanszírozási arányok húsz százalékponttal emelkednek. Ez azt jelenti, hogy az Alapokból az egyes országoknak az alap-jogiaktusok értelmében járó éves összeg nem fog változni, míg a nemzeti társfinanszírozás megfelelően csökkenni fog. A megemelt uniós társfinanszírozási arány alkalmazásából eredő változások tükrözése érdekében szükség lesz a folyamatban lévő éves programok felülvizsgálatára.

(14)     Indokolt, hogy a megemelt társfinanszírozási arányból részesülni kívánó bármely tagállam éves programjának tervezetével vagy felülvizsgált éves programjának tervezetével együtt írásbeli nyilatkozatot nyújtson be a Bizottsághoz. Nyilatkozatában az érintett tagállamnak utalnia kell a vonatkozó tanácsi határozatra vagy bármely olyan vonatkozó határozatra, amely alapján jogosult a megemelt uniós társfinanszírozási arány alkalmazására.

(15)     A nemzetközi pénzpiacokat sújtó, korábban példa nélküli válság és a gazdasági visszaesés több tagállam pénzügyi stabilitását is súlyosan megrendítette. A gazdaság egészét érő kedvezőtlen hatások gyors enyhítése érdekében e határozatnak a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(16)     Ezért a 2007/574/EK határozatot megfelelően módosítani kell. A 2007/574/EK határozat 16. cikkére, illetve az uniós hozzájárulás abban szereplő százalékos arányára történő minden hivatkozást a módosított 16. cikkre, illetve az uniós hozzájárulás esetlegesen megnövelt százalékos arányára történő hivatkozásként kell értelmezni.

(17)     Izland és Norvégia tekintetében e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[11] 1. cikkének A és B. pontjában említett területekhez tartoznak.

(18)     Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. és B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben az említett megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló 2008/146/EK tanácsi határozat[12] 3. cikkével.

(19)     Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. és B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a jegyzőkönyvnek az Unió nevében történő megkötéséről szóló 2011/350/EU tanácsi határozat[13] 3. cikkével.

(20)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében Dánia nem vesz részt az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe szerinti intézkedések Tanács által történő elfogadásában, az azon harmadik országokat meghatározó intézkedések kivételével, „amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük”, illetve azon intézkedések kivételével, „amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak”. E határozat a schengeni vívmányokra épül, a Dánia helyzetéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt jegyzőkönyv 4. cikke értelmében pedig Dánia az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címében szabályozott, a schengeni vívmányok továbbfejlesztésére irányuló javaslaton vagy kezdeményezésen alapuló tanácsi intézkedés elfogadását követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt a határozatot.

(21)     E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság nem vesz részt, összhangban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal, valamint az ezt követő, a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról szóló, 2004. december 22-i 2004/926/EK tanácsi határozattal. Az Egyesült Királyság tehát nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(22)     E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. Írország tehát nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/574/EK határozat 16. cikkének (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)      A támogatott projektekre nyújtott uniós hozzájárulás a tagállamokban a 4. cikk szerint végrehajtott intézkedések esetén nem haladhatja meg az adott intézkedés összköltségének 50 %-át.

Ez az arány a 20. cikkben meghatározott stratégiai iránymutatásokban megállapított prioritásokra vonatkozó projektek esetén 75 %-ra növelhető.

A Kohéziós Alapba tartozó tagállamok esetén az uniós hozzájárulás aránya 75 %-ra emelkedik.

Az uniós hozzájárulás 20 százalékponttal növelhető, amennyiben az érintett tagállam az e határozat 23. cikkének (3) bekezdése szerinti éves programtervezetének vagy a 2008/456/EK bizottsági határozat* 23. cikke szerinti felülvizsgált éves programtervezetének benyújtásakor megfelel a következő feltételek egyikének:

a)      a 332/2002/EK tanácsi rendelet** alapján középtávú pénzügyi támogatás áll rendelkezésére;

b)      a 407/2010/EU tanácsi rendelet*** alapján pénzügyi támogatás áll rendelkezésére, vagy a hivatkozott rendelet hatálybalépése előtt más euróövezeti tagállamok bocsátottak rendelkezésére ilyen támogatást;

c)      az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló szerződés alapján pénzügyi támogatás áll rendelkezésére.

Éves programjának tervezetével vagy felülvizsgált éves programjának tervezetével együtt az érintett tagállam olyan írásbeli nyilatkozatot nyújt be a Bizottsághoz, amelyben megerősíti, hogy megfelel a negyedik albekezdés a), b) vagy c) pontjában említett egyik feltételnek.

A megemelt arány szerint társfinanszírozott projekt attól függetlenül megtarthatja e magasabb társfinanszírozási arányát, hogy a negyedik albekezdés a), b) vagy c) pontjában említett egyik feltétel a kapcsolódó éves program végrehajtása során is teljesül-e vagy sem.

_______

*          HL L 167., 2008.6.27., 1. o.

**        HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

***      HL L 118., 2010.5.12., 1. o.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

[2]               HL L 53., 2002.2.23., 1. o.

[3]               HL L 150., 2009.6.13., 8. o. A legutóbb a 2010/183/EU tanácsi határozattal (HL L 83., 2010.3.30., 19. o.) módosított határozat.

[4]               HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

[5]               HL L 30., 2011.2.4., 34. o.

[6]               HL L 159., 2011.6.17., 88. o.

[7]               HL L 91., 2011.4.6., 1. o.

[8]               HL L 337., 2011.12.20., 5. o.

[9]               HL L 339., 2011.12.21., 1. o.

[10]             HL L 129., 2012.5.16., 7. o.

[11]             HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[12]             HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

[13]             HL L 160., 2011.6.18., 19. o.