13.

A Hivatal szándéka, hogy 2011-ben adminisztratív döntést hozzon és megerősítse a belső ellenőrzési eljárásokat a pénzügyi kimutatásokban kiigazítandó, függőben lévő összegek csökkentése érdekében.

14.

2010 végén a Hivatal információ-technológiai auditálást indított el a szolgáltatáskiszervezés jobb kiegyensúlyozása és általában az e téren alkalmazott üzletpolitika kiigazítása érdekében.

A 2011 májusában kiadott, az igazgatótanács és a költségvetési bizottság közös ülésén elfogadott stratégiai terv eredményeként a Hivatal az erőforrás-gazdálkodási stratégiát a költséghaszon elemzést és a hatékonyság/hatásosság alapelveinek figyelembe vételével vizsgálja felül. A Hivatal lépéseket tesz a specializált és kritikus fontosságú funkciók intézményen belüli elvégzése érdekében, valamint a külső vállalkozók kezelésével kapcsolatban megfelelő irányítási struktúrát és erőforrás-gazdálkodási keretet hoz létre.

15.

A Hivatal készpénzkészlete 2010. december 31-én 67 millió EUR összegű, az ügyfelektől beérkezett előzetes kifizetést és a 2010-ről 2011-re áthozott előirányzatokat tartalmazta, így ez az összeg nem tekinthető a Hivatal többletének. (2009-ben ugyanez az összeg 72 millió EUR volt).

A költségvetési bizottság által elfogadott pénztárkezelési politika (a Számvevőszék ajánlásainak megfelelően) eredményeképpen a Hivatal a pénzforrásait központi bankokban, AAA-besorolású bankokban és más, nagyon magas értékelésű nemzetközi bankokban tartja. Ezenfelül éves beszámolókat kap a költségvetési bizottság.

Az év végi halmozott költségvetési többlet kapcsán a Hivatal 2005-ben és 2009-ben csökkentette díjait, amely (a költségvetési adatok alapján) 24 %-os, illetve 30 %-os arányban érintette negatívan a közösségi védjegyek díjaiból származó bevételeket ezekben az években.

A következőkben felsorolt tényezők jelentősen fogják csökkenteni a halmozott költségvetési többletet.

Először, a Hivatal igazgatótanácsa és költségvetési hatósága által 2011 májusában jóváhagyott, a szervezési kiválóságra és a nemzetközi együttműködésre irányuló stratégiai terv megvalósításának a költsége 129 millió EUR A stratégiai tervben szereplő épületekre előirányzott 69 millió EUR befektetés, a 40 millió EUR összegű együttműködési alap, az információ-technológia és egyéb fontos koncepciók további egyszerűsítésére és modernizálására elkülönített 4 millió EUR hozzájárul a hivatkozott célok eléréséhez.

Másodsorban az Európai Bizottság által jelenleg előkészítés alatt lévő új jogszabályjavaslatok az EU védjegyrendeletének felülvizsgálatát célozzák, valamint tartalmazzák azt a politikai megállapodást is, amely szerint a megújítási díjak 50 %-át a nemzeti védjegyhivatalokhoz utalná az együttműködés részeként, javítva a védjegyek és a formatervezési minták terén lévő gyakorlatok és eszközök harmonizálását a felhasználók számára előnyös módon (lásd az EU védjegyrendszerének jövőbeni felülvizsgálatáról szóló 2010. május 25-i európai tanácsi végkövetkeztetést) és amely egyúttal egy kiegyensúlyozottabb költségvetést is eredeményez.

Harmadrészt, a Bizottság fontolóra vette a Hivatal pénzügyi helyzetét vizsgáló, kétévenkénti felülvizsgálati mechanizmus bevezetését.

Negyedrészt, a Hivatal kész az egész EU érdekeit képviselő uniós szellemi tulajdonhoz kapcsolódó ügynökséggé alakulni és a végfelhasználók érdekében létrehozni egy nemzeti hivatalokat összefogó európai hálózatot.

A fentiekkel összhangban a Bizottság és a Hivatal nemrégiben aláírt egy egyetértési nyilatkozatot, amely a Hivatalt számos olyan tevékenységgel bízza meg, amely a Hamisítás és Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontjához kapcsolódik. A Bizottság jogszabályi javaslatot terjesztett be (COM (2011/288)) az EU Megfigyelőközpontnak a Hivatalhoz történő áthelyezésével kapcsolatban az EU ügynökségek kettőzésének elkerülése érdekében. A Megfigyelőközpont folyó költségeinek összege az eredeti hatástanulmány alapján 3,3–5,5 millió EUR/év.

A Hivatal alapítórendeletében szereplő pénzügyi és adminisztratív autonómia a pénzügyi keretben is megjelenik, lehetővé téve a Hivatal számára, hogy a teljesítés paramétereit jelentős mértékben javíthassa eszközök alkalmazása révén egy igénybe vevő és változó felhasználói környezetben, valamint megfelelően javíthasson a pénzügyi gazdálkodásán.

16.

Csak részben igaz az az állítás, hogy a díjak csökkentése automatikusan a Hivatal többletének csökkentését is eredményezné. A tapasztalat azt mutatja, hogy a beérkező kérelmek száma jelentősen nőtt, amikor ezt az intézkedést meghozták. Valójában ugyanebben az időszakban a védjegybejelentések számbeli növekedése jelentős mértékben kompenzálta a díjcsökkentést a bevételek szempontjából.

Továbbá a Hivatal igazgatási szervei által jóváhagyott stratégiai terv megvalósítása és a 15. sz. észrevétel alatt hivatkozott egyéb elemek fokozatosan kiegyensúlyozott költségvetést eredményez a Hivatalnál és a felhalmozott többlet jelentős részét fogja felhasználni kizárólag a szellemi tulajdon rendszeréhez kapcsolódó célokra.

Végezetül, a Hivatal szeretné hangsúlyozni, hogy a Közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet világosan kiemeli a nemzeti, valamint a közösségi védjegy és formatervezési minták rendszerének egyidejű létezésének az alapelvét.

A jogalkotó szándékának megtartása mellett a BPHH olyan stratégiai tervet valósít meg, amely konkrét lépéseket dolgoz ki a modell továbbfejlesztése érdekében a felhasználók és az ipar számára előnyös módon.

A Hivatal véleménye szerint a díjcsökkentés erőltetése nem csak hogy nem fogja feltétlenül a többlet csökkenését eredményezni, hanem egyúttal kockára teszi a nemzeti hivatalok sorsát is.