52011PC0562

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat okai és céljai

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban a közös halászati politika arra törekszik, hogy az élő vízi erőforrások kiaknázása fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel történjék. E tekintetben fontos eszköz a halászati lehetőségeknek a teljes kifogható mennyiségek (TAC), kvóták és halászatierőkifejtés-korlátozások formájában történő éves meghatározása.

E javaslat célja, hogy a kereskedelmi szempontból legfontosabb balti-tengeri halállományok tekintetében a 2012. évre meghatározza a tagállamok halászati lehetőségeit.

- Háttér-információk

A javaslat hátterét a halászati lehetőségekről szóló konzultációról szóló bizottsági közlemény (COM(2011) 298 végleges) képezi. A teljes kifogható mennyiségekre és kvótákra vonatkozó éves döntések egyszerűsítése és áttekinthetősége érdekében a balti-tengeri halászati lehetőségek meghatározása 2006 óta külön rendelettel történik.

A balti-tengeri állományok 2012-es halászatára vonatkozóan a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 2011 májusában, a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) pedig 2011 júniusában bocsátott ki tudományos szakvéleményt.

A javaslat a balti-tengeri halászat 2012-es, halászati lehetőségek révén történő szabályozását illetően két fontos szakaszra tagolódik: egyrészt a teljes kifogható mennyiségek és a kvóták meghatározására vonatkozó szakaszra, másrészt pedig – a hajók tevékenységének korlátozása révén (tengeren tölthető napok) – a halászati erőkifejtés korlátozására vonatkozó szakaszra.

- Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A halászati lehetőségek és a tagállamok közötti elosztásuk módja évente kerül meghatározásra. Ez legutóbb az egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról szóló, 2010. november 29-i 1124/2010/EU tanácsi rendelettel történt.

A balti-tengeri halászati gazdálkodás tekintetében fontos még a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet.

A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és a 779/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet körvonalazza a szóban forgó tőkehalállományok helyreállítására irányuló ellenőrző és nyomon követő intézkedéseket. Az említett rendelet ezenkívül a nyugati és a keleti tőkehalállományok tekintetében előírja a teljes kifogható mennyiségek megállapításának szabályait és a kapcsolódó halászatierőkifejtés-korlátozásokat.

- Összhang az EU egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival összhangban kerültek kidolgozásra, és azok összeegyeztethetők az Unió fenntartható fejlődési politikájával.

AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők

A konzultációba bevont tudományos szervezetek a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) és a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) voltak.

Az Unió az ICES-től és a HTMGB-től minden évben tudományos szakvéleményt kér a fontos halállományok állapotáról. A kapott szakvélemény kiterjed minden olyan balti-tengeri állományra, amelyek vonatkozásában teljes kifogható mennyiség került előterjesztésre.

- Konzultáció az érdekeltekkel

A halászati lehetőségekről szóló konzultációról szóló című bizottsági közleményben foglaltak alapján 2011 júniusában konzultáltunk a balti-tengeri regionális tanácsadó testülettel (BSRAC) a testület tengerfenéki, nyílt tengeri és lazachalászattal foglalkozó közös munkacsoportjának ülésén. A javaslat tudományos alapját az ICES és a HTMGB szolgáltatta. Az említett üléseken a közleményben foglaltak alapján előterjesztettük a 2012-re vonatkozó teljes kifogható mennyiségek és kvóták megállapítására vonatkozó szabályokat. A javaslat kidolgozásakor kellően mérlegeltük és – amennyire lehetséges – figyelembe vettük az említett üléseken kifejtett előzetes álláspontokat oly módon, hogy azok ne álljanak ellentmondásban a meglévő politikákkal, illetve ne okozzák a sérülékeny erőforrások állapotának romlását.

A BSRAC támogatja a Bizottság azon törekvését, hogy a teljes kifogható mennyiségek a tudományos szakvéleményekkel és – a TAC megállapítása tekintetében – a közönséges tőkehalra vonatkozó többéves terv alkalmazásával összhangban kerüljenek megállapításra. A BSRAC viszont nem ért egyet azzal a bizottsági politikával, hogy azon állományok esetében, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok és így a kutatók nem végezhették el az adott állomány helyzetének értékelését, a teljes kifogható mennyiséget 25 %-kal csökkenteni kell.

- Hatásvizsgálat

A többéves terv értelmében átlagosan 14 %-kal növeltük a Balti-tenger nyugati és keleti részében élő tőkehal teljes kifogható mennyiségét. A TAC az öt nyílt tengeri állomány közül kettőnél növekedne, a három másiknál viszont csökkenne. Általánosan fogalmazva a javasolt intézkedések eredményeként az uniós hajók fogásmennyiségben kifejezett balti-tengeri halászati lehetőségei a lazacállományok kivételével valamennyi faj esetében hozzávetőleg 16%-kal csökkennének.

A javaslat nem csupán a rövid távú megfontolásokat tükrözi, hanem egy hosszabb távú megközelítés részét is képezi, amely révén a halászat mértéke fokozatosan a hosszú távon fenntartható szintekre csökken.

A javaslatban alkalmazott megközelítés ezért közép- és hosszú távon csökkentett halászati erőkifejtést, de stabil vagy növekvő kvótákat fog eredményezni. A szemlélet hosszú távú következményei várhatóan a következők lesznek: a halászati erőkifejtés csökkenése nyomán kisebb hatás éri a környezetet, a halfogási ágazatban csökken a hajók száma és/vagy a hajónkénti átlagos halászati erőkifejtés, és a kirakodások mennyisége változatlan marad vagy növekszik. A halászati tevékenység fenntarthatósága hosszú távon fokozódni fog.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javaslat összefoglalása

Annak érdekében, hogy megvalósuljon a közös halászati politikának a halászatok biológiai, gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható szintű kiaknázására irányuló célkitűzése, a javaslat az uniós halászat vonatkozásában megállapítja az alkalmazandó fogási és erőkifejtési korlátozásokat.

- Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (3) bekezdése.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint. Ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

- Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő okok miatt:

A közös halászati politika közös politika. Az EUMSZ 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

Ez a tanácsi rendelet elosztja a tagállamok között a halászati lehetőségeket. A 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok saját belátásuk szerint szabadon dönthetnek e lehetőségek régiók vagy szereplők közötti elosztásáról. Ennélfogva a tagállamoknak elegendő mozgástér áll rendelkezésükre az odaítélt halászati lehetőségek kiaknázásával kapcsolatos, általuk választott társadalmi-gazdasági modellre vonatkozó döntések meghozatalában.

A javaslatnak a tagállamokra nézve nincsenek új pénzügyi vonzatai. Ezt a rendeletet a Tanács fogadja el minden évben, végrehajtásának állami és magánszektorbeli módozatai pedig már adottak.

- A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

Ez a javaslat a halászati gazdálkodásra vonatkozik az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése alapján és a 2371/2002/EK tanácsi rendelet 20. cikkének megfelelően.

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

- Egyszerűsítés

A javaslat továbbra is az uniós vagy nemzeti hatóságok közigazgatási eljárásainak egyszerűsítéséről rendelkezik, mivel a 2011-es balti-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozó rendelet előírásaihoz hasonló előírásokat tartalmaz.

- Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat a 2012-re vonatkozó éves rendelet megalkotására irányul, ennélfogva nem tartalmaz felülvizsgálati záradékot.

- Részletes magyarázat

A javaslat 2012-re meghatározza a Balti-tengeren halászatot folytató tagállamok számára a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó halászati lehetőségeket.

A javaslatban szereplő számadatok tükrözik a tudományos szakvéleményben foglaltakat, a balti-tengeri regionális tanácsadó testülettel folytatott konzultáció eredményét, valamint a teljes kifogható mennyiségek és kvóták meghatározásának keretét, amelyet a halászati lehetőségekről szóló konzultációról szóló bizottsági közlemény körvonalaz. Ahol szükséges volt, az Orosz Föderációval közös gazdálkodás tárgyát képező állományokra vonatkozó elméleti mennyiségeket levontuk a javasolt teljes kifogható mennyiségekből.

Mivel a Bizottság a halászati erőforrásoknak az uniós szakpolitikával és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban történő fenntartható felhasználását stabil halászati lehetőségek mellett kívánja biztosítani, a teljes kifogható mennyiségek évenkénti ingadozását az adott állomány állapotától függően a lehető legkisebb szintre korlátozzuk.

A tagállamok számára kiosztott teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat a rendelet I. melléklete, a halászati erőkifejtés korlátozásait pedig a rendelet II. melléklete állapítja meg.

A tőkehalállományok tekintetében a javasolt teljes kifogható mennyiségek és halászatierőkifejtés-korlátozások összhangban álltak a balti-tengeri tőkehalállományokra és a rájuk irányuló halászatra vonatkozó többéves terv követelményeivel. A terv központi eleme a halászat okozta állománypusztulás hosszú távon fenntartható szintekre való fokozatos csökkentése, ami biztosítja az állományok helyreállását, valamint nagy és stabil hozamokat tesz lehetővé. Tekintve, hogy a közönséges tőkehal halászat okozta állománypusztulása már a többéves tervben megjelölt szintre csökkent, nincs már szükség a halászati erőkifejtés (azaz a tengeren tölthető napok) korlátozására, sőt, a TAC is növelhető.

A két heringállomány tekintetében (nyugati és botteni-öböli) a javasolt TAC megfelel a legnagyobb fenntartható hozam (MSY) szerinti halászat okozta állománypusztulás szintjének. Más nyílt tengeri állományok tekintetében a javasolt TAC megfelel a halászattal okozott állománypusztulás csökkenése szerinti szintnek, amely – a központi heringállomány kivételével – a jelenlegi szint és az MSY szerinti halászattal okozott állománypusztulás közötti szint között van. Ebben a konkrét esetben a halászattal okozott állománypusztulás köztes szintje meghaladná az elővigyázatossági szinteket, ezért a javasolt TAC félúton van az MSY szerinti halászattal okozott állománypusztulás szintje és az elővigyázatossági elv szerint folytatott halászat okozta állománypusztulás szintje között.

A sima lepényhal esetében – amelyre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre – a TAC 2011-es mennyiséghez képest 25 %-kal csökkent. A BSRAC kisebb mértékű csökkentésre vonatkozó véleményét nem vehettük figyelembe, mivel a halászati lehetőségekről szóló közleményben ismertetett megközelítés szerint adathiány esetén nem indokolható a jelenlegi fogásmennyiség fenntartása, ehelyett az elővigyázatossági elvet kell alkalmazni.

Ami a lazacállományokat illeti, a balti-tengeri regionális tanácsadó testület az ICES által májusban kibocsátott tudományos szakvéleményből eredő bizonytalanságok miatt augusztusra találkozót szervezett az ICES-sel. A találkozó után az ICES megerősítette korábbi szakvéleményét.

2011/0240 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2012. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

1. A Szerződés 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket kell elfogadnia a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

2. A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet[1] előírja, hogy a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférésre és a halászati tevékenységek fenntartható folytatására vonatkozó intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények és különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével kell meghatározni.

3. A Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve – adott esetben – bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára viszonylag stabil halászati tevékenység legyen biztosítható valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, és kellően figyelembe lehessen venni a közös halászati politikának a 2371/2002/EK rendeletben meghatározott célkitűzéseit.

4. A teljes kifogható mennyiségeket (TAC) a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során megfogalmazott véleményeket is, különös tekintettel a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság és az érintett regionális tanácsadó bizottságok ülésein elhangzottakra.

5. A többéves terv hatálya alá tartozó állományok esetében a halászati lehetőségeket indokolt a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban meghatározni. Következésképpen a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó fogási korlátozásokat és halászatierőkifejtés-korlátozásokat helyénvaló a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendeletben[2] előírt szabályokkal összhangban megállapítani.

6. Az e rendeletben előírt halászati lehetőségek felhasználására nézve a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet[3] az irányadó, különös tekintettel a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról és a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok közléséről szóló 33. és 34. cikkére. Ezért szükséges meghatározni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során kell használniuk.

7. A teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelet[4] 2. cikkével összhangban meg kell határozni a fenti cikkben említett intézkedések hatálya alá tartozó állományokat.

8. Az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a halászat 2012. január 1-jén megkezdődhessen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet az egyes balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében megállapítja a 2012. évi halászati lehetőségeket.

2. cikk Hatály

Ez a rendelet a Balti-tengeren tevékenységet folytató uniós hajókra vonatkozik.

3. cikk Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően, e rendelet alkalmazásában:

(a) az ICES-övezetek (ICES: Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet[5] I. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

b) „Balti-tenger”: az ICES 22–32. alkörzet;

c) „uniós halászhajó”: tagállami lobogó alatt közlekedő és az Unióban lajstromba vett halászhajó;

d) „teljes kifogható mennyiség (TAC)”: az egyes állományokból évente kifogható mennyiség;

e) „kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy egy harmadik ország részére kiosztott hányada;

f) „kikötőn kívül töltött nap”: az a folyamatos 24 órás időszak vagy annak egy része, amelynek során a hajó kikötőn kívül tartózkodik.

II. fejezetHalászati lehetőségek

4. cikk Teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

A teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és – adott esetben – a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

5. cikk Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

9. A halászati lehetőségeknek az e rendeletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) az 1224/2009/EK rendelet 37., 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

10. Az e rendelet I. mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

6. cikk A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

11. A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve, vagy

b) a fogások olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

7. cikk A halászati erőkifejtés korlátozásai

12. A halászati erőkifejtés korlátozásait a II. melléklet tartalmazza.

13. Az (1) bekezdésben említett korlátozások az ICES 27. és 28.2. alkörzetre is vonatkoznak, amennyiben a Bizottság az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem hozott döntést ezen alkörzeteknek az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, 8. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint 13. cikkében előírt korlátozások alóli mentesítéséről.

14. Az (1) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az ICES 28.1. alkörzetre, amennyiben a Bizottság az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (4) bekezdése alapján nem hozott olyan döntést, amely szerint az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 8. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében előírt korlátozások alkalmazandók az adott alkörzetre.

III. fejezet Záró rendelkezések

8. cikk Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottságnak megküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

9. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HAJÓKRA ALKALMAZANDÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az alábbi táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint – adott esetben – a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Eltérő rendelkezés hiányában az övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni.

A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin neveinek betűrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név | Hárombetűs kód | Közönséges név |

Clupea harengus | HER | Hering |

Gadus morhua | COD | Közönséges tőkehal |

Pleuronectes platessa | PLE | Sima lepényhal |

Salmo salar | SAL | Lazac |

Sprattus sprattus | SPR | Spratt |

Faj: | Hering | Övezet: | 30–31. alkörzet |

Clupea harengus | HER/3D30.; HER/3D31. |

Finnország | 86 905 | (1) | Analitikai TAC |

Svédország | 19 095 | (2) |

EU | 106 000 | (3) |

TAC | 106 000 | (3) |

__________ |

(1) A 31. alkörzetben ejtett fogások mennyisége nem haladhatja meg az 1640 tonnát. (2) A 31. alkörzetben ejtett fogások mennyisége nem haladhatja meg a 360 tonnát. (3) A 31. alkörzetben ejtett fogások mennyisége nem haladhatja meg a 2000 tonnát. |

Faj: | Hering | Övezet: | 22–24. alkörzet |

Clupea harengus | HER/3B23.; HER/3C22.; HER/3D24. |

Dánia | 2 930 | Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |

Németország | 11 532 |

Finnország | 1 |

Lengyelország | 2 719 |

Svédország | 3 718 |

EU | 20 900 |

TAC | 20 900 |

Faj: | Hering | Övezet: | A 25–27., a 28.2., a 29. és a 32. alkörzet uniós vizei |

Clupea harengus | HER/3D25.; HER/3D26.; HER/3D27.; HER/3D28.; HER/3D29.; HER/3D32. |

Dánia | 1 588 | Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |

Németország | 421 |

Észtország | 8 109 |

Finnország | 15 829 |

Lettország | 2 001 |

Litvánia | 2 107 |

Lengyelország | 17 983 |

Svédország | 24 140 |

EU | 72 178 |

TAC | Nem releváns |

Faj: | Hering | Övezet: | 28.1. alkörzet |

Clupea harengus | HER/03D.RG |

Észtország | 13 336 | Analitikai TAC |

Lettország | 15 542 |

EU | 28 878 |

TAC | 28 878 |

Faj: | Közönséges tőkehal | Övezet: | A 25–32. alkörzet uniós vizei |

Gadus morhua | COD/3D25.; COD/3D26.; COD/3D27.; COD/3D28.; COD/3D29.; COD/3D30.; COD/3D31.; COD/3D32. |

Dánia | 15 587 | Analitikai TAC |

Németország | 6 200 |

Észtország | 1 519 |

Finnország | 1 193 |

Lettország | 5 795 |

Litvánia | 3 818 |

Lengyelország | 17 947 |

Svédország | 15 791 |

EU | 67 850 |

TAC | Nem releváns |

Faj: | Közönséges tőkehal | Övezet: | 22–24. alkörzet |

Gadus morhua | COD/3B23.; COD/3C22.; COD/3D24. |

Dánia | 9 298 | Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |

Németország | 4 546 |

Észtország | 206 |

Finnország | 183 |

Lettország | 769 |

Litvánia | 499 |

Lengyelország | 2 487 |

Svédország | 3 312 |

EU | 21 300 |

TAC | 21 300 |

Faj: | Sima lepényhal | Övezet: | A 22–32. alkörzet uniós vizei |

Pleuronectes platessa | PLE/3B23.; PLE/3C22.; PLE/3D24.; PLE/3D25.; PLE/3D26.; PLE/3D27.; PLE/3D28.; PLE/3D29.; PLE/3D30.; PLE/3D31.; PLE/3D32. |

Dánia | 1 634 | Elővigyázatossági TAC A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |

Németország | 182 |

Lengyelország | 342 |

Svédország | 123 |

EU | 2 281 |

TAC | 2 281 |

Faj: | Lazac | Övezet: | A 22–31. alkörzet uniós vizei |

Salmo salar | SAL/3B23.; SAL/3C22.; SAL/3D24.; SAL/3D25.; SAL/3D26.; SAL/3D27.; SAL/3D28.; SAL/3D29.; SAL/3D30.; SAL/3D31. |

Dánia | 10 977 | (1) | Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |

Németország | 1 221 | (1) |

Észtország | 1 116 | (1) |

Finnország | 13 688 | (1) |

Lettország | 6 982 | (1) |

Litvánia | 821 | (1) |

Lengyelország | 3 330 | (1) |

Svédország | 14 839 | (1) |

EU | 52 974 | (1) |

TAC | Nem releváns |

__________ |

(1) A halegyedek számában kifejezve. |

Faj: | Lazac | Övezet: | A 32. alkörzet uniós vizei |

Salmo salar | SAL/3D32. |

Észtország | 1 116 | (1) | Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |

Finnország | 9 768 | (1) |

EU | 10 884 | (1) |

TAC | Nem releváns |

__________ |

(1) A halegyedek számában kifejezve. |

Faj: | Spratt | Övezet: | A 22–32. alkörzet uniós vizei |

Sprattus sprattus | SPR/3B23.; SPR/3C22.; SPR/3D24.; SPR/3D25.; SPR/3D26.; SPR/3D27.; SPR/3D28.; SPR/3D29.; SPR/3D30.; SPR/3D31.; SPR/3D32. |

Dánia | 21 022 | Analitikai TAC A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. |

Németország | 13 318 |

Észtország | 24 411 |

Finnország | 11 004 |

Lettország | 29 483 |

Litvánia | 10 665 |

Lengyelország | 62 568 |

Svédország | 40 639 |

EU | 213 110 |

TAC | Nem releváns |

II. MELLÉKLET A HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS KORLÁTOZÁSAI

15. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára tevékenységüket tekintve a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, sodortatott horogsortól eltérő horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel folytatott halászatot legfeljebb:

a) 163 kikötőn kívül töltött napig engedélyezik a 22–24. alkörzetben az április 1. és 30. közötti időszak kivételével, amikor az 1098/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó; és

b) 160 kikötőn kívül töltött napig engedélyezik a 25–28. alkörzetben a július 1. és augusztus 31. közötti időszak kivételével, amikor az 1098/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó.

16. A kikötőn kívül töltött napok évenkénti maximális száma, amelyek során valamely hajó az 1. pont a) és b) alpontjában meghatározott két területen tartózkodhat és ott az 1. pontban említett halászeszközökkel halászati tevékenységet folytathat, nem haladhatja meg a két terület valamelyikére kiosztott napok maximális számát.

[1] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[2] HL L 248., 2007.9.22., 1. o.

[3] HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

[4] HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

[5] HL L 349., 2005.12.31., 1. o.