25.8.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/118

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 89/666/EGK, a 2005/56/EK és a 2009/101/EK irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról

(COM(2011) 79 végleges – 2011/0038 (COD))

2011/C 248/20

Előadó: PÁSZTOR Miklós

2011. március 8-án az Európai Parlament és 2011. március 16-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 50. cikkének (2) g) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 89/666/EGK, a 2005/56/EK és a 2009/101/EK irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról

COM(2011) 79 végleges – 2011/0038 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. május 26-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. június 15–16-án tartott, 472. plenáris ülésén (a 2011. június 15-i ülésnapon) 144 szavazattal 2 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB üdvözli az irányelv megjelenését, amely fontos előrelépés az egységes piac fejlesztésében. A kereskedelmi vállalkozások, a munkavállalók, fogyasztók és az európai állampolgárok számára lehetővé válik tágabb céljaik elérése, amelyet az Európa 2020 és az Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag is megfogalmaz. A tervezet jelen formájában azonban csak néhány alapvető kívánalmat teljesít, egységesítve a legfontosabb információkat és jogi aktusokat, valamint az önkéntességet felváltja a kötelezésre az Unió egész területén.

1.2   Ugyanakkor a tervezet sok bizonytalanságot tartalmaz a végrehajtást illetően. Sok kérdést delegál az Európai Bizottsághoz további szabályozásra. Az EGSZB kifejezi azon elvárását, hogy a további jogalkotói lépésekben is részt vehessen, a Bizottsághoz delegált szabályozásnál is partner maradjon.

1.3   Az EGSZB szívesebben látta volna, ha a módosított három irányelvet egységesítette volna e tervezet, és ténylegesen önállóan fogalmazta volna meg az uniós követelményeket ebben a körben (1). A módosítással és a majd később meghozandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kissé áttekinthetetlenné válik az alkalmazás. Az EGSZB ezért fönntartja a zöld könyv kapcsán kifejtett véleményét ezekben a kérdésekben és szeretné azokat viszontlátni a további szabályozásokban.

1.4   Különösen súlyos hiányosságként értékeljük, hogy kimaradt a szabályozásból a székhelyáthelyezés kérdése, amely az egységesülő piac egyik kulcskérdésévé kezd egyre inkább válni, ahogy azt a zöld könyv kifejtette. Elszalasztott lehetőségként értékeli az EGSZB, hogy a jogalkotó nem törekedett az egyébként hivatkozott értékpapírátláthatósági irányelv modellként való hasznosítására.

1.5   Az EGSZB támogatja a tervezetben megfogalmazott módosításokat a 89/666/EGK, valamint a 2005/56/EK irányelvek esetében.

1.6   A 2009/101/EK irányelv módosítása az EGSZB azt tartja fontosnak,

—	hogy a lehető legrövidebb idő alatt kerüljenek az adatok nyilvánosságra. Lehető legrövidebb idő alatt egy technikai és jogi minimumot értünk.

—	Az EGSZB fenntartja azon korábbi elvárását, hogy az egységes európai rendszerben az alapadatok lekérése legyen ingyenes.

—	Számunkra nem tisztázott a rendszer kiépítési és működési költsége. Hiányoljuk az erre vonatkozó hatástanulmányokat az előterjesztésből. Úgy látjuk azonban, hogy szükséges lesz uniós források elkülönítése e célra.

—	Az EGSZB a lehető legközvetlenebb elérést várja el a rendszer működése során, továbbá a papíralapú információközlés minimálisra csökkentését.

1.7   Az EGSZB elfogadja a 2014. január 1-i végső határidőt arra, hogy az Unió és a tagállamok megtegyék a szükséges jogi aktusokat. Úgy véli azonban, hogy az Unió számára szükséges egy belső határidő a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott intézkedések kidolgozására.

2.   A irányelv tervezet tartalma

2.1   Az irányelv célja, hogy az egységes piac által nyújtott lehetőségeket egyre jobban kihasználó vállalkozások jogi és pénzügyi környezetét átláthatóbbá tegye, és ezáltal növelje az egységes piac bizalmi légkörét, így segítse az üzleti partnerek közötti kapcsolatokból adódó versenyelőnyök kihasználását.

2.2   Az irányelv alapján a tagállamoknak kell megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a társasági tagok és harmadik fél számára a cégekről és azok egymás közötti viszonyairól szóló dokumentumok és adatok könnyen elérhetőek legyenek az Unió egész területén. Erre ugyanis nem volt eddig kötelezettség és hatékony lehetőség. Az átláthatósági probléma különösen súlyosan és sürgetően merült fel a határokon átnyúló vállalati egyesülések és szétválások esetében, illetve a másik tagország joga alapján működő vállalat helyi leányvállalatai esetében.

2.3   A megoldást az Európai Bizottság a korábbi irányelvek módosításával adja meg:

—	89/666/EGK irányelv a másik tagállamban létrehozott fióktelepek közzétételi követelményeiről (tizenegyedik irányelv);

—	a 2005/56/EK irányelv a határon átnyúló cégegyesítésekről; valamint

—	a 2009/101/EK irányelv a társasági tagok és harmadik személyeknek adható biztosítékokról (az első irányelvet felváltó, az üzleti nyilvánosságról szóló új irányelv),

amely irányelvek csak részlegesen elégítették ki az egyre növekvő információs igényeket.

2.4   Az új irányelv a módosítások során bővíti, pontosítja és fejleszti a már meglévő előírásokat és módszereket, illetve felhatalmazást ad az Európai Bizottságnak, hogy további pontosításokat és bővítéseket érvényesíthessen az irányelv implementálása során. E tevékenységek legfőbb törekvése, hogy a lehető legrövidebb időn belül és egyértelműen azonosítható legyen minden társaság, fióktelep és egyesített gazdasági szervezet, valamint a bekövetkezett változások is haladék nélkül rögzítésre kerüljenek és elérhetőek legyenek. Mindehhez a legjobb eszköznek az adatok és dokumentumok elektronikus tárolása és közzététele bizonyul és a tagállamoknak biztosítani kell az elektronizálást és a kijelölt egyetlen uniós platformon keresztül való elérhetőséget.

2.5   A legnagyobb számú változást a 2009/101/EK irányelvhez javasolja az Európai Bizottság:

—	legfeljebb 15 naptári napban határozza meg az adatok közzététele idejét,

—	egyéni azonosító kell minden társaság számára, amely az Európai Gazdasági Térségben is egyértelműen azonosít,

—	a tagállam formai előírásainak meg kell felelni az egyetlen uniós elektronikus platformon való elérhetőségnek,

—	a tagállamnak biztosítani kell a dokumentumok és adatok hitelességét,

—	a közzétételi költségek nem haladhatják meg a szükséges adminisztratív költségeket,

—	ezek érvényesítéséhez a delegált jogosítványok alapján technikai értelemben az Európai Bizottság szabályozhatja a részleteket: management, biztonsági elemek, egyedi azonosító képzési módja, nyelvhasználat, közzététel technikai módjai és szabványai, szankcionálási lehetőségek a hiányosságokért.

2.6   A 89-es és a 2005-ös irányelv esetében a módosítás a fióktelepek, ill. a határon átnyúló egyesítéssel érintett tőketársaságok egyedi azonosítására és az egyéb regisztrációs tevékenységek elektronikus megfelelésének előírására vonatkozik.

2.7   Az irányelv a továbbiakban az irányelv tagállami implementálásának végső határidejét a 2014. január 1-i határidőre jelöli ki, azzal, hogy az irányelv a tagállamoknak szól, és maga a rendelet a közzétételtől számított 20. napon lép hatályba.

3.   A vélemény jogpolitikai háttere

3.1   Az üzleti nyilvántartások áttekinthetőségének megteremtése nemcsak önmagában fontos cél, hanem egyúttal a társasági jogi harmonizáció előmozdításának egyik előfeltétele. A tagállami nyilvántartások összekapcsolhatósága alapvetően informatikai és gazdasági kérdés, a javaslatnak azonban jogi formában kell megjelennie, így a jogi követelményektől sem lehet eltekinteni. Azon túl, hogy jogilag korrekt formát kell találni, érdemes átgondolni a harmonizáció jogpolitikai hátterét.

3.1.1   E tekintetben mindenek előtt az a kérdés vethető fel, hogy az érdekek miként hangolhatók össze a jellemzően tőkeküldő és tőkefogadó tagállamok között. Ennek főbb szempontjai az alábbi táblázatban vázolhatók. E szempontok mentén fölfejthető tagállami érdekek figyelembevétele hosszabb távon alapvetően behatárolja az érdemi harmonizáció sikerét, még ha nem is látszanak jelentősnek olyan technikainak látszó kérdés megvitatásánál, mint az üzleti nyilvántartások összekapcsolhatósága.

	Tőkeküldő tagállam	Tőkefogadó tagállam
1. A vállalkozások legitimációja (jogalanyiság)	Fikciós elv (univerzalizmus)	Realizmus elv (partikularizmus)
2. A jogi személy azonosíthatósága	Bejegyzés helye	Tényleges ügyvezetés helye
3. Joghatóság	Személyi elv	Területi elv
4. Gazdasági jogi alapelv	Jogbiztonság	A joggal való visszaélés megakadályozása
5. Közösségi jogi alapelv (belső piaci politika)	Az alapvető szabadságok korlátozásának tilalma	A hátrányos megkülönböztetés tilalma

3.2   A vállalkozások állami nyilvántartásba vétele elé sokkal kevesebb akadályt támasztanak egyes – a fikciós elvet követő – országokban (ahol a vállalkozás állami elismerése bizonyos formális feltételek teljesítése esetén lényegében automatikus), mint másokban (ahol a vállalkozás erőterében működő lokális közösségek védelme is figyelmet kap), mert a nyilvántartásba vételt kérő vállalkozás felelősségére nagyobb hangsúly esik, mint az állam felelősségére, vagyis a cégnyilvántartás szabályozásában a magánjogi természetű szabályozásnak nagyobb jelentősége van, mint közjogi szabályozásnak.

3.3   Egyes országokban a vállalkozások átminősítésére egyáltalán nem kerülhet sor, másokban viszont ha a tényleges ügyvezetés helye megváltozik, meg kell változtatni a cégjogilag elismerhető azonosságot, következésképpen a cégnyilvántartást. Ez számos problémához vezetett a belső piacon (l. pl. az Uberseering ügyet), nem kizárva akár a kettős azonosság vagy kettős nem-azonosság rémálomszerű lehetőségét sem (pl. egy ír – német kombinációban).

3.4   Egyes országok számára a világ egységes egész, és a vállalkozás tevékenységét egységesen ítélik meg attól függetlenül, hogy az belföldön vagy külföldön tevékenykedik-e (személyi elv). Más országokban a joghatóság területi alapon határozható meg, vagy legalábbis erre esik a hangsúly, ebből adódóan külföld és belföld között alapvető különbséget tesznek. Ekkor van igazán jelentősége a harmonizációnak. Az üzleti nyilvántartások összekapcsolhatósága az előbbi esetben (személyi elv) lényegében magánjogi kérdés, és a cégjogi szabályozás a vállalkozások saját érdekeire apellál. Utóbbi esetben külön állami intézkedésekre van szükség. Ezért elképzelhető, hogy pl. a BRITE projekt jobb megoldásnak tűnik az előbbi (tőkeküldő) országok számára, mint a tételes harmonizáció.

3.5   A tőkeküldő államok jellemző módon azért is vonakodnak a bejegyzéskor megszerzett cégjogi azonosság megváltoztatásától, mert a jogbiztonságot mindennél előbbre valónak tartják. Más államok azonban a vállalkozás által érintett lokális közösségek érdekeinek a védelmét tartják mindennél fontosabbnak, és adott esetben nem riadnak vissza a vállalkozás jogi státusának megkérdőjelezésétől. Ezért a vállalkozások megszüntetésének okait kimerítően meghatározó első irányelv 11. (az új irányelv szerint 12.) cikkét az egyes tagállamok nagyon is különböző módon hajthatják végre, attól függően, hog milyen felfogásuk van egy vállalkozás megalakításáról (l. pl. az Ubbink vagy a Marleasing ügyeket).

3.6   Azon államok, amelyek lényegében nem tesznek különbséget a bel- és külföldi tevékenység között, a belső piac által adott lehetőségre jellemzően jobban támaszkodnak, és így az ott bejegyzett vállalkozások könnyen sérelmezhetik azt, hogy a fogadó tagállam intézkedései a közösségi szabadságokat korlátozzák. A realizmus elvre, ill. a területi elvre építő államok gyakorlatában viszont nagyobb hangsúlyt kaphat a külföldi vállalkozások hátrányos megkülönböztetésének a problémája. Az üzleti nyilvántartás egységesítésében nyilvánvalóan elsősorban a tőkeküldő államok érdekeltek, ill. a tőkefogadó államok számára ennek szabályozása nagyobb kihívás.

4.   Általános megjegyzések

4.1   Az EGSZB üdvözli az irányelv megjelenését, amely fontos előrelépés az egységes piac fejlesztésében. A kereskedelmi vállalkozások, a munkavállalók, fogyasztók és az európai állampolgárok számára lehetővé válik tágabb céljaik elérése, ahogy azt korábban megfogalmazta az EGSZB a zöld könyv kapcsán: „A cégnyilvántartások összekapcsolásának célkitűzéseit összhangba kell hozni a következő két stratégiai jelentőségű dokumentummal: Európa 2020 és az Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA). A cégnyilvántartások összekapcsolásának növelnie kell az átláthatóságot és meg kell könnyítenie a vállalatok közötti együttműködést, illetve csökkentenie kell a határokon átnyúló tevékenységek fejlesztése előtt álló akadályokat, valamint az adminisztratív terheket, különös tekintettel a kkv-kra. Ezek az egységes piac konszolidálásának, valamint a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés ösztönzésének alapvető szempontjai, amint arra a »Gondolkozz előbb kicsiben!« Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: »Small Business Act« (COM(2008) 394 végleges) című európai bizottsági közlemény is rámutat.” (2)

4.2   Az EGSZB megállapítja továbbá, hogy a tervezet jelen formájában csak néhány alapvető kívánalmat teljesít, egységesíti a legfontosabb információkat és jogi aktusokat, valamint az önkéntességet felváltja a kötelezésre az Unió egész területén. Hasonlóan elfogadhatónak ítéljük az adminisztratív díjakra és az adatok védelmére vonatkozó szabályozás irányát, de sok részlet pontosításra szorul.

4.3   Mindazonáltal azt kell megállapítani, hogy a tervezet változatlanul sok bizonytalanságot tartalmaz a végrehajtást illetően. Összességében a részleteket további szabályozásra bízza, pedig azokat jó lett volna most megismerni. Például bizonyos szabványok vagy tartalmak ismerete e tervezetben is fontos lenne, mivel a zöld könyv említette ezek egy részét és választ várt rájuk, így ezek hasznosulásáról is szólni kellene. Az EGSZB ezért fönntartja a zöld könyv kapcsán kifejtett véleményét ezekben a kérdésekben és szeretné azokat viszontlátni a további szabályozásokban.

4.4   Az EGSZB úgy érzi, hogy ezzel elmaradt annak lehetősége, hogy az Unió nagyobb lépést tegyen a jelentősebb társasági jogi harmonizáció irányába, ahogyan azt a 3. fejezetben kifejtettük. Tudjuk, hogy jelentős jogi és intézményi különbségek nehezítik a tágabb problémakörben való előrelépést, a társasági jogi összehangolás évtizedes feladat, de a regisztráció része annak és most a részletek elmaradásával egy esélyt szalasztottunk el a közös megfogalmazások keresésében és a vita lefolytatásában. Ugyanakkor a BRITE program jó példát mutat arra, hogy sok részletkérdés az érintett szereplők önszabályozásával közegelégedésre tisztázható.

4.5   Különösen súlyos hiányosságként értékeljük, hogy kimaradt a szabályozásból a székhelyáthelyezés kérdése, amely az egységesülő piac egyik kulcskérdésévé kezd egyre inkább válni, ahogy azt a zöld könyv kifejtette. Elszalasztott lehetőségként értékeli az EGSZB, hogy a jogalkotó nem törekedett az egyébként hivatkozott értékpapírátláthatósági irányelv modellként való hasznosítására.

4.6   Ebben a folyamatban talán jelentősége lett volna annak is, ha a módosított három irányelvet egységesítette volna e tervezet, és ténylegesen önállóan fogalmazta volna meg az uniós követelményeket ebben a körben (3). A módosítással és a majd később meghozandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kissé áttekinthetetlenné válik az alkalmazás, különösen, hogy jelen tervezet a regisztráció menedzselési feladatait és a tagállami üzleti nyilvántartások közötti együttműködést közelebbről nem határozza meg.

4.7   Úgy gondoljuk, hogy a célok implementálásában további nehézséget fog okozni, hogy a tervezet szövege szerint – reméljük, nem a szándékok szerint – a regisztrációs rendszerek eddigi európai szintű együttműködési intézményei – legyenek azok akár hivatalos vagy önkéntes vagy piaci formák – nem épülnek be az új együttműködésbe. Azzal egyetértünk, hogy az Unió egységes jogi portálja – a European e-Justice Portal – legyen az elérhetőség központi eleme, de más és esetleg tágabb célú kezdeményezéseknek is tere kell biztosítani. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy „Különösen fontos a nemzeti és európai intézményeknek a szociális partnerekkel és a civil társadalommal való együttműködése e területen.” (4) Az EGSZB kifejezi azon elvárását, hogy a további jogalkotói lépésekben is részt vehessen, az Európai Bizottsághoz delegált szabályozásnál is partner maradjon.

5.   Részletes megjegyzések

5.1   Az EGSZB támogatja a tervezetben megfogalmazott módosításokat a 89/666/EGK, valamint a 2005/56/EK irányelvek esetében.

5.2   A 2009/101/EK irányelv módosítása esetében az EGSZB azt tartja fontosnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kerüljenek az adatok nyilvánosságra. Lehető legrövidebb idő alatt egy technikai és jogi minimumot értünk. Úgy gondoljuk rövid időn belül radikálisan csökkenthető a javasolt határidő. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet, hogy ez több esetben még ez is hosszúnak bizonyulhat, így szükség lehet egy sokkal rövidebb figyelemfelhívó közzétételre is, azaz az uniós platformra a helyi bejelentéstől számított azonnali „posztolásra”, (5) amelyet később hitelesíthetnek. Erre a mai informatikai rendszerek lehetőséget adnak.

5.3   Az információ szolgáltatásért kérhető díjak esetében tisztázásra szorul, hogy a bejelentő által fizetett díj fedezze-e az összes költséget, vagy az információ keresője is fizessen-e. Ebben a kérdésben nem egységesek a tagállami rendszerek. Továbbá eddig bevett szokás volt a díjfizetés, ha más országok cégnyilvántartásából kellett adatokat lehívni. Az EGSZB fenntartja azon korábbi elvárását, hogy az egységes európai rendszerben az hogy az alapadatok lekérése legyen ingyenes. (6)

5.3.1   Az EGSZB úgy véli, hogy az üzleti partner kereskedelmi társaságok, a társasági tagok, a hitelezők és a munkavállalók számára alapadatként kell számba venni különösen: a cég telephelyeire, tulajdonosai és vezető tisztségviselői személyére, a társaság gazdasági és jogi helyzetére és teherviselő képességére vonatkozó információkat, valamint áttekintő számviteli és mérlegadatokat.

5.3.2   E kérdéskörben hangsúlyozni kell, hogy számunkra nem tisztázott a rendszer kiépítési és működési költsége. Hiányoljuk az erre vonatkozó hatástanulmányokat az előterjesztésből. Úgy látjuk azonban, hogy szükséges lesz uniós források elkülönítése e célra.

5.4   Az EGSZB üdvözli, hogy az adatok elérhetőek lesznek elektronikus formában. Ugyanakkor a lehető legközvetlenebb elérést várjuk el a rendszer működése során. Elismerjük, hogy egyensúlyt kell teremteni a nyilvánosság követelménye és a gyors és biztonságos működés között. Az EGSZB bízik abban, hogy megfelelő kompromisszum található, és végső soron a nyilvánosság erősödik. Lényeges következményként várjuk el továbbá a rendszertől, hogy csökkentse minimálisra a papíralapú információközlést, ezzel is csökkentve a költségeket.

5.4.1   Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ellentmondás léphet fel az uniós információs nyilvántartási kötelezettség és a nemzeti hatáskörben maradó jogi tartalom (például közhitelesség kérdése) között. Hosszabb távon ez az állapot nem tartható fönn.

5.5   Az EGSZB úgy látja, hogy a nyelvi kérdések is megoldhatóak egyszerű technikai eszközökkel, bár jelentős előkészítő munka után. A mai fordítóprogramok lehetővé teszik, hogy szabványosított szövegeket egyszerűen megjelentessünk bármely másik nyelven. Ennek feltétele, hogy ezek a szabványosított szövegek rendelkezésre álljanak, és megfelelő egyeztetések után elfogadottá váljanak. Különösen az alapadatok és a számviteli dokumentumok esetében lehetséges ilyen szabványosítás.

5.6   Az EGSZB megfelelőnek tartja az adatok védelmében a személyes adatok védelméről szóló 95/46/EK irányelv alkalmazását a cégnyilvántartás esetében.

5.7   Az EGSZB elfogadja a 2014. január 1-i végső határidőt arra, hogy a tagállamok megtegyék a szükséges jogi aktusokat. Úgy véli azonban, hogy az Unió számára szükséges egy belső határidő a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott intézkedések kidolgozására. Így érhető el biztonságosan, hogy működjön az Unió egész területen a céginformációk gyors és egységes elérésének intézménye.

---

(1)  Az első és tizenegyedik irányelvek valóban könnyen összekapcsolhatóak az azonos tárgy (üzleti nyilvánosság) miatt, a határon átnyúló egyesülésről szóló irányelvnek azonban csak egy sajátos aspektusa a határon átnyúló üzleti nyilvántartás átttekinthetősége.

(2)  HL C 48., 2011.2.15., 120. o.

(3)  Az első és tizenegyedik irányelvek valóban könnyen összekapcsolhatóak az azonos tárgy (üzleti nyilvánosság) miatt, a határon átnyúló egyesülésről szóló irányelvnek azonban csak egy sajátos aspektusa a határon átnyúló üzleti nyilvántartás átttekinthetősége.

(4)  Lásd HL C 48., 2011.2.15., 120. o., 6.7 pont.

(5)  Posztolásnak nevezik az üzenetek/információk közösségi hálózaton való megjelentetését, amely az érintetteknek azonnal olvasható.

(6)  Lásd HL C 48., 2011.2.15., 120. o., 1.5 pont.

---