30.6.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 171/9

---

A Kínai Népköztársaságból származó vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózati (WWAN) modemek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2010/C 171/08

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó, vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózati (WWAN) modemek behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2010. június 3-án az Option NV (a továbbiakban: panaszos) nyújtotta be, amely az Európai Unióban a vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózati (WWAN) modemek egyetlen, így a teljes uniós gyártás 100 %-át képviselő gyártója.

2.   A vizsgált termék

A jelen vizsgálat tárgyát képező termék a számítástechnikai eszközök – többek között a WWAN-modemet tartalmazó Wi-Fi routerek – számára Internet Protocol (IP) adatkapcsolatot biztosító, rádióantennával rendelkező vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózati (WWAN) modem (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás  (2)

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 8517 62 00 és ex 8471 80 00 KN-kód alá tartozó, vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései szerint – az érintett ország nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, és mivel az Európai Unión és az érintett országon kívül az érintett termék gyártása nem ismert, a panaszos az érintett ország esetében a rendes értéket az Unióban a hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján állapította meg, adott esetben megfelelően kiigazítva, hogy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon.

A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett exportáló ország tekintetében jelentősek.

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve, összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott érintett termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az eladott mennyiségre, az uniós gazdasági ágazat által kialakított árszintre és piaci részesedésre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazat számára. Ha a következtetések ezt támasztják alá, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellenkezik-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a vizsgálatban. E célból kitöltött kérdőívet kell benyújtaniuk, amely információt tartalmaz többek között a vállalatuk/vállalataik struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről az érintett ország hazai piacán és a vizsgált termék értékesítéséről az Európai Unió számára.

5.1.1.   Az exportáló gyártók vizsgálata

Az érintett országban tevékenykedő exportáló gyártókkal kapcsolatban a vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az érintett ország ismert exportáló gyártóinak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek és az érintett exportáló ország hatóságainak. A Bizottság felkéri valamennyi exportáló gyártót, valamint az exportáló gyártók valamennyi szövetségét, hogy eltérő rendelkezés hiányában haladéktalanul, de legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot faxon vagy e-mailben kérdőívigénylés céljából.

Eltérő rendelkezés hiányában az exportáló gyártóknak és az exportáló gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket.

5.1.2.   Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó eljárás

5.1.2.1.   A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Az érintett termék Európai Unión és Kínai Népköztársaságon kívül történő ismert gyártásának hiányában úgy tűnik, hogy nincs megfelelő piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország. Ilyen körülmények között a rendes érték megállapítható az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése érelmében vagy bármilyen elfogadható alapon az Unióban a hasonló termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján, adott esetben megfelelően kiigazítva, hogy ésszerűen elfogadható haszonkulcsot is magában foglaljon. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított 10 napon belül jelezzék, megfelelőnek találják-e ezt a módszert.

5.1.2.2.   Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján azok az érintett országbeli egyéni exportáló gyártók, melyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek vonatkoznak rájuk, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan. Piacgazdasági elbánásban akkor részesülhetnek, ha a piacgazdasági elbánásra irányuló igénylés értékelése azt mutatja, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában (4) megállapított kritériumok teljesülnek. A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával számítják ki, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint.

Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók egyéni elbánást is igényelhetnek – alternatívaként is. Az egyéni elbánás elnyeréséhez az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében (5) szereplő valamennyi kritériumnak megfelelnek. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték az előbb ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű országra vonatkozóan megállapított értékeken alapul.

a)   Piacgazdasági elbánás

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld minden ismert érintett országbeli exportáló gyártónak, az exportáló gyártók ismert szövetségeinek, valamint az érintett ország hatóságainak. Bármely, piacgazdasági elbánást kérelmezni kívánó exportáló gyártónak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül kell kérelmeznie a Bizottságtól az igénylőlapot. Minden piacgazdasági elbánást kérelmező exportáló gyártónak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell megküldenie a Bizottságnak a kitöltött igénylőlapot.

b)   Egyéni elbírálás

Az egyéni elbánás kérelmezéséhez minden egyéni elbánást kérelmező érintett országbeli exportáló gyártónak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell megküldenie a Bizottságnak a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot, az egyéni elbánásra vonatkozó szakaszokat megfelelően kitöltve.

5.1.3.   A független importőrök vizsgálata  (6)  (7)

Tekintettel az eljárásban érintett független importőrök lehetséges nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálni kívánt független importőrök számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy vegyék fel a kapcsolatot vele. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó következő információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátása révén:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám, valamint a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszak teljes forgalma,

—	az érintett országból származó importált vizsgált termék 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalának, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége egységekben és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (8) neve és tevékenységének pontos leírása;

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat beleegyezik a mintába való esetleges felvételébe. A mintába való felvétel esetén a vállalatoknak kérdőívet kell kitölteniük, és hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy válaszaik hitelességét helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrizzék. Ha egy vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőröket a vizsgált termék uniós értékesítéseinek olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Ezeknek a feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár vagy ennek kockázata, illetve az uniós gazdasági ágazat létrejöttének jelentős hátráltatása. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, továbbá tényszerűen meg kell állapítani a dömpingelt behozatalok mennyiségét, azoknak az uniós piac árait érintő hatását, valamint ezen behozataloknak a uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártói felkérést kapnak a Bizottság vizsgálatában való részvételre.

5.2.1.   Az uniós gyártók vizsgálat

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók ismert szövetségeinek. A Bizottság felkéri valamennyi uniós gyártót, valamint az uniós gyártók szövetségeit, hogy eltérő rendelkezés hiányában haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot faxon vagy e-mailben kérdőívigénylés céljából.

Eltérő rendelkezés hiányában az uniós gyártóknak és az uniós gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket. A kitöltött kérdőívnek többek között a vállalatuk/vállalataik szerkezetére, azok pénzügyi helyzetére, a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan kell információt tartalmaznia.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikkének megfelelően határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és azok reprezentatív szövetségeit, a felhasználókat és azok reprezentatív szövetségeit, a szállítókat és azok reprezentatív szövetségeit, illetve a reprezentatív fogyasztói szervezeteket arra, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező feleknek – eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül – információt szolgáltathatnak a Bizottság részére arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Mindazonáltal a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül a fent említett információnak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak be kell érkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani; az anyagnak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó eljárás

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – például a minta kiválasztásával kapcsolatban benyújtott információkat, a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló kitöltött igénylőlapokat, a kitöltött kérdőíveket, illetve azok naprakész változatait – írásban, akár papíron, akár elektronikus formátumban kell benyújtaniuk, amelyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben valamely érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja beadványait és kérelmeit elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (9).

A „Limited” jelöléssel ellátott információt benyújtó érdekelt feleknek az ilyen információról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti nem bizalmas jellegű összefoglalót kell készíteniük, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikke értelmében átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő felülvizsgálja az aktához való hozzáférés iránti kérelmeket, a dokumentumok bizalmas jellegével kapcsolatos vitákat, a határidők meghosszabbítása iránti kérelmeket és a harmadik felek meghallgatás iránti kérelmeit. A meghallgató tisztviselő meghallgatást szervezhet az adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani; a benyújtott anyagnak tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felek közötti kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjukat és ütköztethetik érveiket, többek között a dömping, a kár, az okozati összefüggés vagy az uniós érdek kérdésében. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

Az érdekelt felek a további részletekről és a kapcsolatfelvétel módjáról a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén, a meghallgató tisztviselő weboldalán tájékozódhatnak: (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kezelik.

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes érték általában a „hasonló termék” összehasonlítható ára az exportáló ország belföldi piacán. „Hasonló termék” alatt olyan terméket kell érteni, amely minden szempontból hasonlít az érintett termékre, vagy ilyen termék hiányában egy az adott termékhez közel hasonló terméket.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja. A nem gyártó exportőrök rendszerint nem jogosultak egyedi vámtételre.

(4)  Az exportáló gyártóknak elsősorban a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalat egyetlen átlátható számviteli nyilvántartást vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabványoknak megfelelően független pénzügyi ellenőrzés alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak, iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(5)  Az exportáló gyártóknak elsősorban a következőket kell igazolniuk: i. ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik, és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, hogy lehetővé tenné az intézkedések kijátszását olyan esetben, ha egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(6)  Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A kapcsolatban állás meghatározását lásd az 8. lábjegyzetben.

(7)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásától eltérő vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8)  A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében a személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) azok mindegyikének tevékenysége felett közvetve vagy közvetlenül harmadik személy gyakorol ellenőrzést; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253, 1993.10.11. 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(9)  Az ilyen dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke értelmében bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak védelmet kell biztosítani az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is.

(10)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---