52010DC0188

043

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.4.30.

COM(2010)188 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

a költségvetési hatóságnak az általános költségvetés által fedezett garanciákrólA 2009. június 30-i állapot

SEC(2010)479

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés és a fedezett műveletek fajtái 3

2. A legutóbbi, 2008. december 31-i jelentés óta történt események 4

2.1. Az euroövezeten kívüli tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-támogatás 4

2.2. Makroszintű pénzügyi támogatás 4

2.3. Az EU által az EBB külső hitelnyújtási tevékenységéhez nyújtott költségvetési garancia 4

3. A költségvetés által fedezett kockázatok adatai 4

3.1. A kockázat fogalma 4

3.2. Tagállamokkal kapcsolatos kockázatok 6

3.3. A harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok 7

3.4. A költségvetés által viselt teljes kockázat 8

3.5. A kockázat alakulása 8

4. Nemteljesítés, a költségvetési garanciák aktiválása és hátralékok 10

4.1. Kifizetések készpénzforrásokból 10

4.2. Kifizetések a költségvetésből 10

4.3. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap aktiválása 10

5. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap 11

5.1. Visszafizettetések 11

5.2. Eszközök 11

5.3. Előirányzott összeg 11

6. Kockázatértékelés: a legnagyobb kitettséget jelentő harmadik országok gazdasági és pénzügyi helyzete 11

6.1. Célkitűzések 11

6.2. Kockázatelemzési módszerek 11

1. Bevezetés és a fedezett műveletek fajtái

Ez a jelentés a költségvetési rendelet 130. cikke alapján készült, amely szerint a Bizottságnak évente kétszer jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról [1]. A jelentést egy bizottsági szolgálati munkadokumentum[2] egészíti ki, amelyben egy sor részletes táblázat és a jelentéshez fűzött magyarázó megjegyzés található.

Az Európai Unió költségvetése (a költségvetés) által fedezett kockázatok különféle hitelnyújtási és garanciális műveletekből származnak, amelyek két kategóriába sorolhatók be:

- az Európai Unió által harmadik országoknak makrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek, azaz a makroszintű pénzügyi támogatás (macro-financial assistance – MFA)[3], továbbá a Bretton Woods-i intézményekkel közösen nyújtott fizetésimérleg-hitelek (balance-of-payments loans – BoP), amelyek az euroövezeten kívüli tagállamok fizetésimérleg-nehézségeit enyhítik; valamint

- mikrogazdasági célkitűzésekre irányuló hitelek, azaz az Euratom-hitelek és legfőként az Európai Beruházási Bank (EBB) által az Unión kívüli államoknak nyújtott finanszírozás (az EBB külső hitelnyújtási tevékenysége)[4]. Az utóbbiakat az EU garanciája fedezi[5].

Az EBB külső hitelnyújtási tevékenységére, az Euratom-hitelekre és a makroszintű pénzügyi támogatás keretében adott kölcsönökre 1994 óta a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (az alap)[6], míg a fizetésimérleg-hitelekre közvetlenül a költségvetés nyújt fedezetet. Az alap az EU-n kívüli országok, vagy az ezekben az országokban kivitelezett projektek számára nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet, és célja, hogy:

likviditási tartalékot biztosítson annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a költségvetés igénybevétele minden egyes esetben, amikor egy garanciával fedezett hitel kapcsán nemteljesítésre vagy fizetési késedelemre kerül sor; valamint

a Bizottság és az EBB által az EU-n kívüli országoknak nyújtott hitelek garanciáival kapcsolatos uniós szakpolitika fejlesztését célzó pénzügyi keret meghatározásával megteremtse a költségvetési fegyelem betartatásának eszközét[7].

- A garanciaalapról szóló rendelet 2004-es módosítását[8] követően az alap által nyújtott fedezetet visszavonják, ha a harmadik ország tagállammá válik és a kockázatot ezután nem az alap, hanem közvetlenül a költségvetés viseli. Az alapot a költségvetésből töltik fel és az alap forrásainak el kell érniük az alap által fedezett hitelek és hitelgaranciák kinnlévő összegének meghatározott hányadát. Ez a százalékos arány, amelyet célszámnak neveznek, jelenleg 9 %. Amennyiben az alap forrásai nem elegendőek, a költségvetésből egészítik ki őket.

A tanácsi rendelet 2007-es módosítása[9] új feltöltési mechanizmust állapított meg, amelynek megfelelően az alapot évente töltik fel a költségvetésből és egy kiegyenlítő mechanizmus révén csökkenthető a lehívásoknak az alapra gyakorolt hatása (lásd lejjebb az 5.3. szakaszt). A félidős felülvizsgálat részeként az alap működését, többek között a célszámot jelenleg külső értékelés keretében elemzik.

2. A legutóbbi, 2008. december 31-i jelentés óta történt események

2.1. Az euroövezeten kívüli tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-támogatás

A fizetésimérleg-támogatás keretében 2009 első felében mennyiségi szempontból két hitelfolyósításnak volt nagyobb jelentősége, amelyet a pénzügyi válság nyomán euroövezeten kívüli tagállamoknak nyújtottak. 2009 februárjában folyósították a Lettországnak nyújtott fizetésimérleg-hitel 1 milliárd EUR összegű első részletét. A Magyarországnak adott fizetésimérleg-hitel 2 milliárd EUR összegű második részletét 2009 márciusában fizették ki (lásd a 3.5. szakaszt). Ezeket a hiteleket EK-benchmarkkötvények kibocsátásával „back-to-back” alapon refinanszírozták és az alap nem nyújt rájuk fedezetet.

2.2. Makroszintű pénzügyi támogatás

A Libanonnak makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott 50 millió EUR összegű hitel első, 25 millió EUR összegű részletét 2009 első felében folyósították. A hitelt zártkörű hitelfelvételi művelet keretében „back-to-back” alapon refinanszírozták.

2.3. Az EU által az EBB külső hitelnyújtási tevékenységéhez nyújtott költségvetési garancia

Ami az EBB hitelnyújtási műveleteit illeti, az EBB a külső mandátumról szóló határozat keretében 2009. június 30-ig összesen 8 611 millió eurónyi hitelre vállalt kötelezettséget. A folyósított összegek nagyságát nézve 2009 első felében összesen 2 576 millió EUR összegre kötöttek megállapodást, amelyből 2009. június 30-ig 260 millió EUR-t folyósítottak.

3. A költségvetés által fedezett kockázatok adatai

3.1. A kockázat fogalma

A költségvetés által viselt kockázat a garantált műveletek tekintetében kint levő tőke és kamat összegéből ered.

A vissza nem fizetett műveletekre harmadik országok esetében az alap nyújt fedezetet (2009. június 30-án a garanciával fedezett teljes kint levő összeg 61%-a), tagállamok érintettsége esetén pedig közvetlenül a költségvetés (fizetésimérleg-támogatások és tagállambeli projektekre vagy azok érdekében folyósított hitelek adják a garanciával fedezett teljes kint levő összeg fennmaradó 39%-át). A tagállamoknak nyújtott garantált hitelek nagy aránya az Unió legutóbbi bővítéseinek[10] és annak a következménye, hogy az euroövezeten kívüli tagállamok számára aktiválták az EU középtávú pénzügyi támogatási mechanizmusát (fizetésimérleg-támogatás).

E jelentés alkalmazásában a költségvetés által (közvetlenül vagy az alapon keresztül közvetve) viselt kockázat értékelésére két módszer használható:

- Az érintett műveletek tekintetében egy adott napon kint levő teljes tőke kiszámítása, beleértve a felhalmozott kamatot is. Ez a módszer lehetővé teszi a költségvetés által egy adott időpontban az összes jövőbeli kifizetés tekintetében viselt kockázat teljes összegének meghatározását, függetlenül attól, hogy ezek a kifizetések a jövőben mikor esedékesek és az alap által fedezettek-e.

- A „költségvetés által viselt éves kockázat”-ként meghatározott költségvetési megközelítés alapja annak a maximális összegnek a kiszámítása, amelyet az Európai Uniónak egy adott pénzügyi évben ki kellene fizetnie, ha valamennyi garanciával fedezett hitel visszafizetése elmaradna[11].

1. táblázat: Teljes kint levő, fedezett összegek 2009. június 30-án, millió EUR |

Kint levő tőke | Felhalmozott kamat | Összesen | % |

Tagállamok* |

MFA | 115 | 1 | 116 | <1% |

Euratom | 431 | 3 | 434 | 2% |

BoP | 5 000 | 64 | 5 064 | 21% |

EBB | 3 659 | 33 | 3 692 | 16% |

Tagállamok összesen | 9 205 | 101 | 9 306 | 39% |

Harmadik országok** |

MFA | 536 | 4 | 540 | 2% |

Euratom | 50 | 0 | 50 | <1% |

EBB | 13 659 | 122 | 13 781 | 58% |

Harmadik országok összesen | 14 245 | 126 | 14 371 | 61% |

Összesen | 23 450 | 227 | 23 677 | 100% |

* A költségvetés által közvetlenül fedezett kockázat. ** Az alap által fedezett kockázat. |

A bizottsági szolgálati munkadokumentum A1., A2., A3. és A4. táblázata további részletekkel szolgál ezekről a kint levő összegekről, különösen a hitelek felső határáról, a folyósított összegekről és a garanciarátákról.

A költségvetés által fedezett tőke és kamat teljes kint levő összege 2 950 millió euróval növekedett a 2008. december 31-i állapothoz képest, jelenleg 23 677 millió EUR.

3.2. Tagállamokkal kapcsolatos kockázatok

A tagállamokkal kapcsolatos jelenlegi kockázatok a csatlakozás előtt folyósított hitelekből és a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus aktiválásából származnak.

A költségvetés a tagállamokhoz kapcsolódóan 2009 második félévében legfeljebb 482,7 millió EUR összegű kockázatot visel (ez az említett időszakban esedékes összegeket és nem a fizetési késedelemmel érintett hitelek teljes összegét jelenti). A 2. táblázatból látható, hogy a kint levő összeg nagyságát tekintve Románia és Magyarország az első, illetve második helyen áll a tagállamok között.

2. táblázat: A tagállamok rangsora a költségvetés által 2009 második félévében viselt maximális kockázatból való részesedés alapján (millió EUR) |

Rangsor | Ország | Maximális kockázat (millió EUR, kerekítve) | Részesedés az összes maximális kockázatból |

1 | Románia | 152,4 | 31,6% |

2 | Magyarország | 122,5 | 25,4% |

3 | Bulgária | 68,3 | 14,1% |

4 | Cseh Köztársaság | 42,3 | 8,8% |

5 | Lengyelország | 41,7 | 8,7% |

6 | Szlovák Köztársaság | 30,5 | 6,3% |

7 | Szlovénia | 12,4 | 2,6% |

8 | Ciprus | 4,8 | 1,0% |

9 | Lettország | 3,6 | 0,7% |

10 | Litvánia | 3,2 | 0,6% |

11 | Észtország | 0,5 | 0,1% |

12 | Málta | 0,3 | 0,0% |

Összesen | 482,7 | 100,0% |

A tagállamokkal kapcsolatos kockázatok az utolsó két bővítés előtt nyújtott EBB-hitelekre, a makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott hitelekre, és az Euratom-hitelekre vonatkoznak, valamint a fizetésimérleg-támogatási mechanizmus keretében adott hitelekre.

3.3. A harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok

Az alap a harmadik országokhoz kapcsolódóan 2009 második félévében legfeljebb 594 millió EUR összegű kockázatot visel (ez az említett időszakban esedékes összegeket és nem a fizetési késedelemmel érintett hitelek teljes összegét jelenti). A teljes kint levő összeg szerinti rangsor első tíz helyezettje az alábbi táblázatban található. Ezekhez az országokhoz kapcsolódik az alap által 2009 második félévében viselt kockázat 76,1%-a. Gazdasági helyzetük vizsgálatára és értékelésére a bizottsági szolgálati munkadokumentumban kerül sor.

3. táblázat: A 10 legjelentősebb harmadik ország rangsora az alap által 2009 második félévében viselt maximális kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) |

Rangsor | Ország | Maximális kockázat (millió EUR, kerekítve) | Részesedés az összes maximális kockázatból |

1 | Törökország | 156,5 | 20,0% |

2 | Egyiptom | 92,7 | 11,9% |

3 | Marokkó | 70,5 | 9,0% |

4 | Tunézia | 69,0 | 8,8% |

5 | Libanon | 58,1 | 7,4% |

6 | Dél-Afrika | 43,9 | 5,6% |

7 | Szerbia | 34,2 | 4,4% |

8 | Grúzia | 24,2 | 3,1% |

9 | Jordánia | 22,9 | 2,9% |

10 | Mexikó | 22,0 | 2,8% |

A 10 ország összesen | 594,0 | 76,1% |

Az alap 45 ország garantált hiteleire nyújt fedezetet, 2038 -ig terjedő futamidővel. Az egyes országokra vonatkozó részletek a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2. táblázatában találhatók.

3.4. A költségvetés által viselt teljes kockázat

A költségvetés 2009 második félévében 1 263 millió euróra nyújt fedezetet, amely az időszak során esedékessé váló összegekből áll össze, és amelynek 38%-a a tagállamok hiteleiből származik (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A2. táblázatát).

3.5. A kockázat alakulása

- Fizetésimérleg-támogatás

A világméretű válság intenzitása számos olyan tagállamra hatást gyakorolt, amely még nem vezette be az eurót. Az EU középtávú pénzügyi támogatási mechanizmusának (fizetésimérleg-támogatás) 2008. decemberi aktiválása lehetőséget adott néhány tagállam számára, hogy az EU pénzügyi támogatásával visszaállítsa a befektetők bizalmát. Mivel a legutóbbi bővítéssel megnövekedett a támogatható tagállamok száma, ez az esetleges igények teljesíthetősége érdekében szükségessé tette a fizetésimérleg-támogatás 2008. decemberi kibővítését[12] 12 milliárd EUR összegről 25 milliárd EUR-ra. 2009 májusában a fizetésimérleg-támogatás általános felső határának újabb, 50 milliárd EUR-ra történő emeléséről döntöttek[13], hogy az EU továbbra is képes legyen gyorsan reagálni a fizetésimérleg-támogatás iránti esetleges újabb igényekre.

Ezért 2009 első félévében tovább növekedett a tagállamokkal kapcsolatos teljes kockázat, mivel a fizetésimérleg-támogatás keretében összesen 3 milliárd EUR összegű folyósításra került sor. A második félévben újabb, összesen 4,2 milliárd EUR összegű részlet kifizetését tervezik.

Lettországnak 2009 elején nyújtottak legfeljebb 3,1 milliárd EUR összegű fizetésimérleg-támogatást[14]. Az első, 1 milliárd EUR összegű részletet 2009. február 25-én folyósították. Egy további, 1,2 milliárd EUR összegű részlet kifizetésére 2009. július 27-én került sor.

Magyarországnak a 2008-ban megítélt fizetésimérleg-hitel keretében 2009. március 26-án folyósították a második, 2 milliárd eurós részletet. Egy további, 1,5 milliárd EUR összegű részletet 2009. július 6-án fizettek ki.

Románia 2009. május 6-án kapott egy legfeljebb 5 milliárd EUR összeget kitevő kölcsönt, amelyet 2009-ben és 2010-ben több részletben folyósítanak. Az első, 1,5 milliárd EUR összegű részletet 2009. július 27-én folyósították.

- Makroszintű pénzügyi támogatás keretében nyújtott kölcsönök

A harmadik országoknak nyújtott MFA-hitelekről a Tanács – a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a Tanács és a Parlament – egyedi határozatot hoz[15]. A Tanács 2007. december 10-i 2007/860/EK határozata értelmében Libanonnak nyújtandó MFA 50 millió EUR összegű hitelből és 30 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatásból tevődik össze. A hitel 25 millió EUR összegű első részletét 2009. június elején folyósították, a második részlet felszabadítását 2010 elejére tervezik.

- Euratom-kölcsönök

A tagállamoknak, illetve egyes, az Európai Unión kívüli támogatható államoknak (Orosz Föderáció, Örményország, Ukrajna) nyújtható Euratom-hitelek felső határa 4 milliárd EUR, amelynek mintegy 85%-át már fel is használták. A fennmaradó mozgástér körülbelül 600 millió EUR. 2009 első felében nem került sor Euratom-hitel folyósítására.

A K2R4-projektre létrejött hitelmegállapodás keretében a harmadik (és utolsó) részletet (10,3 millió USD) 2009. október 12-én folyósították Ukrajnának.

- EBB-hitelek

Az EBB előző általános mandátuma 2007. július 31-én lejárt. A nevezett időpontban a teljes keret összesen mintegy 98%-ára kötöttek szerződéseket (20 060 millió EUR – lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A5. táblázatát). 2009. június 30-án az említett mandátum értelmében összesen 4 794 millió EUR folyósítható összeg maradt, amelyet e mandátum lejártától számított 10 éven belül még ki lehet fizetni, ezt követően az EU által a nem folyósított összegekre nyújtott garancia lejár.

A költségvetés kockázatát befolyásoló legfontosabb jövőbeni tényező az EBB-nek a külső mandátumról szóló határozat alapján nyújtott európai uniós garancia lesz. A külső mandátum félidős felülvizsgálata jelenleg folyik, és a hatályos határozatot felváltó, a 2007–2013 közötti pénzügyi keret fennmaradó részére vonatkozó határozatot a Tanácsnak és a Parlamentnek 2011. október 31-ig el kell fogadnia. Az európai uniós garancia a 27 800 millió eurós maximális keretből[16] legfeljebb az EBB finanszírozási műveleteinek keretében folyósított hitelek és nyújtott garanciák összegének 65%-át fedezheti, levonva ebből a visszatérített összegeket és hozzáadva minden kapcsolódó tételt. E mandátum keretében 2009. június 30-án 8 611 millió EUR összegre kötöttek szerződést, amelyből az említett időpontig még 7 449 millió EUR vár folyósításra (lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum A6. táblázatát).

4. Nemteljesítés, a költségvetési garanciák aktiválása és hátralékok

4.1. Kifizetések készpénzforrásokból

A Bizottság azért nyúl készpénzes forrásaihoz, hogy az adós fizetési késedelme esetén elkerülje a hitel-visszafizetés késedelmeit és az ebből eredő költségeket[17].

4.2. Kifizetések a költségvetésből

A 01 04 01 „Hitelfolyósítási műveletekhez nyújtott európai közösségi garanciák” költségvetési jogcímcsoportból nem használtak fel előirányzatokat, mivel 2009 első felében nem fordult elő fizetési késedelem.

4.3. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap aktiválása

Amennyiben az Európai Unió által nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje (harmadik ország) fizetési késedelembe esik, az esedékes összeg kifizetésére az alapból kerül sor, a fizetés esedékességétől számított három hónapon belül[18].

2009 első felében az alapot nem aktiválták.

5. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap

5.1. Visszafizettetések

2009. június 30-án nem volt az alap által behajtandó tartozás.

5.2. Eszközök

2009. június 30-án az alap nettó eszközállománya[19] 1 205 807 618 EUR összeget tett ki.

5.3. Előirányzott összeg

Az alapnak el kell érnie a műveletekből eredő összes fennálló, a felhalmozott kamatokkal növelt tőkekötelezettség 9%-ában meghatározott szintet (előirányzott összeg). Az alap forrásai (1 205 807 618 EUR) és a garanciaalap-rendelet szerinti kint levő tőkekötelezettségek[20] (14 375 441 140 EUR) közötti arány 2008. december 31. és 2009. június 30. között kis mértékben növekedett, 8,34 %-ról 8,39%-ra.

2008 végén az alap forrásai alacsonyabbak voltak az előirányzott összegnél. A Tanács által 2007-ben elfogadott új feltöltési szabályoknak[21] megfelelően a 93 810 000 millió EUR összegű feltöltést beillesztették a 2010. évi előzetes költségvetés-tervezetbe. Ez az összeg 2010. február 10-én a költségvetésből kifizetésre került az alapnak.

6. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS: A LEGNAGYOBB KITETTSÉGET JELENTő HARMADIK ORSZÁGOK GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE

6.1. Célkitűzések

A jelentés előző szakaszai mennyiségi szempontból tekintik át a költségvetés által harmadik országok tekintetében viselt kockázatokat. Emellett azonban minőségileg is értékelni kell a – művelet típusától és a hitelfelvevők minősítésétől (lásd a fenti 3.3. szakaszt) függő – kockázatokat.

6.2. Kockázatelemzési módszerek

Az ebben a jelentésben levő kockázatelemzés a garantált hitelekből részesülő országok gazdasági és pénzügyi helyzetére, minősítésére vonatkozó adatokon és egyéb ismert tényeken alapul. Ez az értékelés nem tartalmaz a várható veszteségekre és behajtott összegekre vonatkozó becsléseket, amelyek kétségkívül rendkívül bizonytalanok.

A bizottsági szolgálati munkadokumentum táblázataiban levő országkockázati mutatók a nemteljesítés kockázatának alakulását jelzik. A költségvetés számára 2009-ben a legnagyobb hitelkockázatot és kitettséget jelentő országokkal és a költségvetés szempontjából közvetlen kitettséget jelentő országokkal (MFA- és Euratom-hitelek) kapcsolatos kockázatelemzést a bizottsági szolgálati munkadokumentum 2. szakasza tartalmazza.

[1] A költségvetés által 2008. december 31-én fedezett garanciákról szóló korábbi jelentés a COM(2009)398 jelentésből és az ezt kísérő SEC(2009)1063 munkadokumentumból áll.

[2] SEC(2010)479.

[3] A makroszintű pénzügyi támogatás harmadik országoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatás is lehet. Az ilyen támogatásokról további információk találhatók a COM(2009)514 bizottsági jelentésben és a SEC(2009)1279 munkadokumentumban.

[4] Az EBB-mandátumok részletei az A1 táblázatban szerepelnek, a jogalapok hivatkozásait a bizottsági szolgálati munkadokumentum A4 táblázata sorolja fel.

[5] Legutóbb a 2007. február 1. és 2011. október 31. közötti időszakra került megállapításra az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i, a 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozatot felváltó 633/2009/EK határozatával („a külső mandátumról szóló határozat”) (HL L 190., 2009.7.22.).

[6] A Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat), („a garanciaalapról szóló rendelet”) (HL L 145., 2009.6.10., 10. o.).

[7] Az alap működéséről szóló átfogó jelentés a COM(2006)695 dokumentumban és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SEC(2006)1460) található.

[8] A Tanács 2273/2004/EK, Euratom rendelete (HL L 396., 2004.12.31., 28. o.).

[9] A Tanács 89/2007/EK, Euratom rendelete (2007. január 30.) (HL L 22., 2007.1.31., 1. o.).

[10] A garanciaalap-rendelet 1. cikkének harmadik bekezdése értelmében, ha egy ország tagállammá válik, attól az időponttól a hitelek kockázatát az alap helyett a költségvetés viseli.

[11] E számítás céljára a fizetési késedelemmel érintett hiteleknek nem a teljes összegét, hanem csak az esedékes törlesztőrészleteket veszik figyelembe (lásd még a bizottsági szolgálati munkadokumentum 1. szakaszát).

[12] A Tanács 1360/2008/EK rendelete (2008. december 2.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról.

[13] A Tanács 431/2009/EK rendelete (2009. május 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról.

[14] A Tanács 2009/290/EK határozata (2009. január 20.).

[15] A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az együttdöntési eljárás a rendes jogalkotási eljárás.

[16] 25 800 millió EUR alapkorlátra és 2000 millió EUR opcionális mandátumra lebontva. Az opcionális mandátum aktiválásáról a Tanács és az Európai Parlament a félidős felülvizsgálattal összefüggésben dönthet.

[17] Lásd a Közösség saját erőforrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet 12. cikkét.

[18] További részletekért lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentum 1.4.3. szakaszát.

[19] Az alap összes eszköze a felhalmozott kötelezettségek levonásával (EBB-díjak és auditdíjak).

[20] Felhalmozott kamatokkal növelt érték.

[21] A Tanács 89/2007/EK, Euratom rendelete (2007. január 30.) (HL L 22., 2007.1.31., 1. o.).