52008DC0002

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 19.2.2008

COM(2008) 2 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

a költségvetési hatóságnak az általános költségvetés által fedezett garanciákról 2007. június 30-i állapot {SEC(2008) 18}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés és a fedezett műveletek típusai 4

2. Új jogalapok 4

3. Események a legutóbbi, 2006. december 31-i jelentés óta 5

4. A költségvetés által fedezett kockázatok adatai 5

4.1. A kockázat fogalma 5

4.2. Tagállamokkal kapcsolatos kockázatok 7

4.3. Harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok 8

4.4. A költségvetés által viselt teljes kockázat 9

4.5. A kockázat alakulása 10

5. Fizetési késedelem, a költségvetési garanciák aktiválása és hátralékok 10

5.1. Kifizetések készpénzforrásokból 10

5.2. Kifizetések a költségvetésből 11

5.3. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap aktiválása 11

6. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap 11

6.1. Behajtott összegek 11

6.2. Eszközök 11

6.3. Célösszeg 11

7. A kockázatok értékelése: a legfontosabb európai uniós hitelműveletekben részesülő harmadik országok gazdasági és pénzügyi helyzete 12

7.1. Bevezetés 12

7.2. Törökország 12

7.3. Brazília 12

7.4. Egyiptom 12

7.5. Dél-Afrika 13

7.6. Marokkó 13

7.7. Tunézia 13

7.8. Libanon 14

7.9. Ukrajna 14

7.10.1 Szerbia 14

7.10.2 Montenegró 15

7.11. Jordánia 15

1. BEVEZETÉS ÉS A FEDEZETT MűVELETEK TÍPUSAI

Ez a jelentés a költségvetési rendelet 130. cikke alapján készült, amely szerint a Bizottságnak évente kétszer jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési garanciákról és a vonatkozó kockázatokról [1]. A jelentést kiegészíti egy bizottsági szolgálati munkadokumentum, amelyben egy sor részletes táblázat és a jelentéshez fűzött magyarázó megjegyzés található (a továbbiakban: a melléklet)[2].

Az Európai Unió költségvetése (a továbbiakban: a költségvetés) által fedezett kockázatok különféle hitelnyújtási és garanciális műveletekből származnak, amelyek két kategóriába sorolhatók be: az Európai Közösség által harmadik országoknak makrogazdasági célkitűzésekre nyújtott hitelek, azaz makroszintű pénzügyi támogatás (a továbbiakban: MFA), illetve mikrogazdasági célkitűzésekre irányuló hitelek (az Euratom-hitelek és legfőképpen az Európai Beruházási Bank (EBB) külső hitelnyújtási tevékenysége[3]). E műveletekre 1994 óta nyújt fedezetet a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (a továbbiakban: az alap)[4], amelyet – más célok mellett – a harmadik országokban végzett hitelezési műveletekre nyújtott költségvetési garanciák aktiválásából eredő költségvetési hatás korlátozása céljából hoztak létre. Ha az alap forrásai nem elegendőek, a költségvetésből egészítik ki azokat.

Az alapot létrehozó, 1994-ben elfogadott tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a garanciaalap-rendelet[5]) először 1999-ben módosították. A tanácsi rendelet második, a Tanács által 2004-ben elfogadott módosítását követően az alap által nyújtott fedezetet visszavonják, ha a harmadik ország tagállammá válik. A költségvetés a tagállamoknak nyújtott hitelekre vagy garantált hitelekre közvetlen fedezetet nyújt.

2. ÚJ JOGALAPOK

A Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006. évi tanácsi határozat (az EBB külső mandátuma a 2007–2013 között, a továbbiakban: az új általános mandátum[6]) keretében a Bizottság és az EBB 2007 augusztusában garanciamegállapodást és visszatérítési megállapodást[7] írt alá, amelyben meghatározták a közösségi garanciával, illetve a garancia aktiválása utáni követelések visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat és eljárásokat. A garanciamegállapodás az EBB 2007. április 17. – az új általános mandátumnak az EBB kormányzótanácsa általi jóváhagyása – után aláírt finanszírozási műveleteit fedezi.

2007-első felében nem született új határozat MFA-hitelről vagy Euratom-hitelről.

3. ESEMÉNYEK A LEGUTÓBBI, 2006. DECEMBER 31-I JELENTÉS ÓTA

2007 első felében nem történt folyósítás MFA-hitelekből.

Ami az Euratom-hiteleket illeti, egy 2004-es (83 millió USD-nyi, euróban teljesítendő hitelről szóló) hitelmegállapodás alapján 2007 márciusában sor került a Khmelnitsky-2 és a Rovno-4 ukrajnai atomerőműblokk (K2R4) biztonsági felújításának finanszírozására szánt első részlet, 39 millió EUR folyósítására.

2007 első felében az EBB a 2000–2006 közötti pénzügyi tervben meghatározott általános mandátum (a továbbiakban: a jelenlegi általános mandátum) keretében folytatta tevékenységét. 2007. június 28-án az EBB aláírta az első, 30 millió EUR összegű hitelmegállapodást a Moldovai Köztársasággal, a közösségi garancia megadásáról az Európai Beruházási Bank számára az Oroszországban, Ukrajnában, a Moldovai Köztársaságban és Belaruszban megvalósuló bizonyos típusú projektekhez nyújtott hitelekkel kapcsolatos veszteségekre című, 2004. december 22-i 2005/48/EK tanácsi határozat (a továbbiakban: Oroszországra, Ukrajnára, a Moldovai Köztársaságra és Belaruszra vonatkozó mandátum) alapján.

A 2. szakaszban már említettek szerint az EBB-vel kötött új garanciamegállapodás a 2007. április 17. után aláírt finanszírozási műveleteket fedezi. Az új általános mandátum alapján azonban 2007. június 30-ig nem írtak alá finanszírozási műveletet.

4. A KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL FEDEZETT KOCKÁZATOK ADATAI

4.1. A kockázat fogalma

A költségvetés által viselt kockázatok a garantált műveletek tekintetében kint levő tőke és kamat összegéből erednek.

A vissza nem fizetett műveletekre harmadik országokkal kapcsolatban az alap nyújt fedezetet (2007. június 30-án a teljes garantált kint levő összeg 70%-a), tagállamok érintettsége esetén közvetlenül a költségvetés (a tagállambeli projektekre vagy azok érdekében folyósított hitelek adják a teljes garantált kint levő összeg maradék 30%-át). A tagállamokkal kapcsolatos garantált hitelek nagy aránya a nemrég lezajlott bővítésekkel magyarázható. A garanciaalap-rendelet 1. cikkének harmadik bekezdése értelmében, ha egy ország tagállammá válik, attól az időponttól a hitelek kockázatát az alap helyett a költségvetés viseli.

E jelentés céljaira a költségvetés által (közvetlenül vagy az alapon keresztül közvetve) viselt kockázat értékelésére két módszer használható:

- Az érintett műveletek tekintetében egy adott napon kint levő teljes tőke kiszámítása, beleértve a felhalmozott kamatot is. E módszer megadja a költségvetés által egy adott napon viselt kockázat szintjét.

- A „költségvetés által viselt éves kockázat”-ként meghatározott költségvetési megközelítés alapja annak a maximális összegnek a kiszámítása, amelyet a Közösségnek egy adott pénzügyi évben ki kellene fizetnie, ha valamennyi garantált hitel visszafizetése elmaradna[8].

1. táblázat: Teljes kint levő, fedezett összegek 2007. június 30-án, millió EUR |

Kint levő tőke | Felhalmozott kamat | Összesen | % |

Tagállamok* |

MFA | 309 | 2 | 311 | 2% |

Euratom | 436 | 5 | 441 | 3% |

EBB | 4 224 | 38 | 4 262 | 26% |

Tagállamok összesen* | 4 969 | 46 | 5 014 | 30% |

Harmadik országok |

MFA | 568 | 7 | 575 | 3% |

Euratom | 39 | 0 | 39 | 0% |

EBB | 10 901 | 116 | 11 018 | 66% |

Harmadik országok összesen | 11 508 | 124 | 11 632 | 70% |

Összesen | 16 477 | 170 | 16 647 | 100% |

* E kockázatot közvetlenül a költségvetés fedezi és bele kell érteni a Bulgáriával és Romániával kapcsolatos kockázatot is, mivel ezek az országok 2007. január 1-jétől az EU tagállamai. |

A melléklet A1., A2., A3. és A4. táblázata további részletekkel szolgál ezekről a kint levő összegekről, különösen a hitelek felső határáról, a folyósított összegekről és a garanciarátákról.

4.2. Tagállamokkal kapcsolatos kockázatok

A tagállamokkal kapcsolatos jelenlegi kockázatok a csatlakozás előtt folyósított hitelekből származnak.

2007 második felében a költségvetés a tagállamokkal kapcsolatban – az Unióhoz 2007. január 1-jén csatlakozott Bulgáriát és Romániát is figyelembe véve – 398 millió EUR kockázatot visel. A 2. táblázatból látható, hogy az említett két állam a kint levő összeg nagyságát tekintve az első, illetve második helyen áll.

2. táblázat: A tagállamok rangsora a költségvetés által 2007 második felében viselt maximális kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) |

Rangsor | Ország | 2007 második fele | % |

1 | Románia | 119,7 | 30,1% |

2 | Bulgária | 90,4 | 22,7% |

3 | Lengyelország | 48,7 | 12,2% |

4 | Cseh Köztársaság | 45,7 | 11,5% |

5 | Szlovákia | 35,1 | 8,8% |

6 | Magyarország | 19,7 | 5,0% |

7 | Szlovénia | 19,6 | 4,9% |

8 | Ciprus | 7,8 | 2,0% |

9 | Lettország | 4,7 | 1,2% |

10 | Litvánia | 3,6 | 0,9% |

11 | Észtország | 2,4 | 0,6% |

12 | Málta | 0,5 | 0,1% |

Összesen | 398,0 | 100,0% |

A tagállamokkal kapcsolatos kockázatok az utóbbi két bővítésben részt vevő tagállamok mindegyikét érintik, 2031-ig terjedő futamidővel.

4.3. Harmadik országokkal kapcsolatos kockázatok

2007 második felében az alap a harmadik országokkal kapcsolatban 714 millió EUR maximális kockázatot visel. A teljes kint levő összeg szerinti rangsor első tíz helyezettje az alábbi táblázatban található. E tíz ország felel az alap által 2007 második felében viselt kockázat 82%-áért. Gazdasági helyzetük vizsgálatára és értékelésére a 7. szakaszban kerül sor.

3. táblázat: A 10 legjelentősebb harmadik ország rangsora az alap által 2007 második felében viselt maximális kockázatban való részesedés alapján (millió EUR) |

Rangsor | Ország | 2007 második fele | Arány a teljes maximális kockázatban |

1 | Törökország | 100,9 | 14,1% |

2 | Brazília | 82,7 | 11,6% |

3 | Egyiptom | 75,2 | 10,5% |

4 | Dél-Afrika | 69,0 | 9,7% |

5 | Marokkó | 61,0 | 8,5% |

6 | Tunézia | 58,5 | 8,2% |

7 | Libanon | 54,2 | 7,6% |

8 | Ukrajna | 36,6 | 5,1% |

9 | Szerbia és Montenegró[9] | 24,5 | 3,4% |

10 | Jordánia | 21,8 | 3,1% |

A 10 ország összesen | 584,3 | 81,8% |

Az alap 40 ország és 2 regionális jogalany garantált hiteleire nyújt fedezetet, 2037-ig terjedő futamidővel. Az országonkénti részletek a melléklet A2. táblázatában találhatók.

4.4. A költségvetés által viselt teljes kockázat

A költségvetés 2007 második felében 1112 millió EUR-ra nyújt fedezetet, amely az időszak során esedékessé váló összegekből áll össze, és amelynek 36%-áért a tagállamok felelnek (lásd a melléklet A2. táblázatát).

4.5. A kockázat alakulása

A tagállamokkal kapcsolatos kockázatok a jövőben csökkenni fognak, mivel az Euratom, a makroszintű pénzügyi támogatás vagy az EBB révén garantált hitelnyújtás keretében nyújtott hiteleket visszafizetik (lásd az A1. ábrát a melléklet 1.3. szakaszában).

A harmadik országoknak nyújtott MFA-hitelekről a Tanács egyedi határozatokat hoz. A Bizottság 2007. augusztus 20-án Libanonnak nyújtandó 50 millió EUR MFA-hitelről és 30 millió EUR vissza nem térítendő támogatásról fogadott el határozati javaslatot, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett konzultáció, illetve elfogadás céljából.

A tagállamoknak vagy bizonyos arra jogosult nem tagállamoknak (Orosz Föderáció, Örményország, Ukrajna) nyújtott Euratom-hitelezés felső határa 4 milliárd EUR, amelyből mintegy 85%-ot már fel is használtak. A fennmaradó mozgástér mintegy 600 millió EUR. A hatályos 2004-es (83 millió USD-nyi, euróban teljesítendő hitelről szóló) K2R4 hitelmegállapodás alapján 2008-ban sor kerülhet két további részlet folyósítására Ukrajnában (lásd a fenti 3. szakaszt).

Az új általános mandátumot megelőző hatályos EBB-mandátumokból még mintegy 8067 millió EUR folyósítható az aláírt hitelmegállapodások alapján. Ez az összeg leginkább a jelenlegi általános mandátumhoz kötődik[10]. Az EBB július végén 200 millió eurós hitelmegállapodást írt alá Ukrajnával az Oroszországra, Ukrajnára, a Moldovai Köztársaságra és Belaruszra vonatkozó mandátum alapján. Ez a mandátum és a jelenlegi általános mandátum 2007. július 31-én megszűnt[11].

A költségvetés kockázatát befolyásoló legfontosabb jövőbeni elem az EBB-nek az új általános mandátum alapján nemrégiben nyújtott közösségi garancia lesz. A közösségi garancia az EBB finanszírozási műveleteinek keretében folyósított hitelek és nyújtott garanciák összegének legfeljebb 65%-át fedezheti, levonva ebből a visszatérített összegeket és hozzáadva minden kapcsolódó tételt, felső határa 27 800 millió EUR[12].

A melléklet 1.3. szakaszában szereplő A2. ábra felvázolja az új általános mandátumot megelőző mandátumok, valamint az új általános mandátum szerinti kifizetések néhány modelljét, mivel ezek a kifizetések jelentős hatást gyakorolnak az alap feltöltésére.

5. FIZETÉSI KÉSEDELEM, A KÖLTSÉGVETÉSI GARANCIÁK AKTIVÁLÁSA ÉS HÁTRALÉKOK

5.1. Kifizetések készpénzforrásokból

A Bizottság azért nyúl készpénzes forrásaihoz, hogy az adós fizetési késedelme esetén elkerülje a hitel-visszafizetés késedelmeit és az ebből eredő költségeket[13].

5.2. Kifizetések a költségvetésből

A 01 04 01 „Hitelfolyósítási műveletekhez nyújtott európai közösségi garanciák” költségvetési jogcímcsoportból nem használtak fel előirányzatokat, mivel 2007 első felében nem fordult elő fizetési késedelem.

5.3. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap aktiválása

Amennyiben a Közösség által nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje (harmadik ország) fizetési késedelembe esik, az esedékes összeg kifizetésére az alapból kerül sor, a fizetés esedékességétől számított három hónapon belül[14].

2007 első felében az alapot nem aktiválták.

A teljes hátralék – az Argentin Köztársaságra kiszabott büntetőkamat – 2007. június 30-án összesen 1 718 493,12 USA dollárt tett ki; ebből 1 448 433,44 USD-t (EUR-egyenértéke 1 072 516,43) még be kell hajtania az alapnak. Mivel a hátralék fennmaradó része nem az alap aktiválásából származik, ez az összeg az EBB-nek jár. A Bizottság és az EBB több alkalommal felhívta az argentin hatóságok figyelmét arra, hogy új EBB-hitelnyújtási műveletek indításához az országban a hátralékok teljes körű visszafizetése szükséges. Az EU-Argentína makrogazdasági párbeszéd következő fordulója alkalmával folytatni fogják az ebben az ügyben megkezdett tárgyalásokat.

6. A KÜLSő FELLÉPÉSEKRE VONATKOZÓ GARANCIAALAP[15]

6.1. BEHAJTOTT ÖSSZEGEK

Hátralékbehajtás 2007 első felében nem volt.

6.2. Eszközök

2007. június 30-án az alap nettó eszközállománya 1 119 961 441,29 EUR-t tett ki.

6.3. Célösszeg

Az alapnak minden egyes művelet esetében el kell érnie a teljes kint levő tőkekötelezettség és a felhalmozott kamatok 9%-ában meghatározott szintet (célösszeg). Az alap forrásai (1 119 961 441,29 EUR) és a garanciaalap-rendelet szerinti kint levő tőkekötelezettségek (11 632 230 697,97 EUR) közötti arány 9,6% volt.

2006 végén az alap forrásai már nagyobbak voltak a célösszegnél. A Tanács által 2007. január 30-án elfogadott új feltöltési szabályoknak[16] megfelelően a 125,75 millió EUR többletet beillesztették a 2008-as előzetes költségvetési tervezetbe.

7. A KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE: A LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS HITELMűVELETEKBEN RÉSZESÜLő HARMADIK ORSZÁGOK GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETE

7.1. Bevezetés

A jelentés előző szakaszai mennyiségi szempontból tekintik át a költségvetés által viselt kockázatokat. Emellett azonban minőségileg is értékelni kell a – művelet típusától és a hitelfelvevők minősítésétől (lásd a fenti 4.3. szakaszt) függő – kockázatokat. Az országonkénti kockázatértékelést külön táblázatokban mutatja be a bizottsági szolgálati munkadokumentum. Az alábbiakban olvasható az értékelés összefoglalója a költségvetés számára 2007 második felében a legnagyobb éves kockázatot jelentő tíz ország tekintetében. A melléklet 2. szakasza további öt ország értékelését tartalmazza.

7.2. Törökország

Törökországban a GDP éves növekedése 5,3%-ot ért el 2007 első felében, a 2006. évi 6,1%-hoz képest. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos passzívuma a 2006-os 7,9%-ról 7,8%-ra szűkült. A bruttó külföldi közvetlen tőkebefektetések 2007-ben a GDP 5%-át érték el, mintegy két harmaduk a pénzügyi szektort célozta. Az előző évben – 2007 közepére – az ország külső adóssága mintegy 5 százalékponttal, nagyjából a GDP 45%-ára nőtt. A GDP-arányos államadósság ugyanakkor a 2006 közepén mért 68%-ról 61%-ra esett.

7.3. Brazília

Brazília gazdasága folytatta a felzárkózást. Miután 2006-ban 3,7%-ra gyorsult, az éves gazdasági növekedés 2007-ben várhatóan eléri a 4,75%-ot. A növekedés fő motorja a belső kereslet, amely továbbra is a jelentős monetáris lazítás előnyeit élvezi. Különösen gyorsan nő a magánberuházások üteme. Noha az infláció a központi bank 4,5%-os célkitűzése alatt maradt, az élelmiszerárak lökésszerű emelkedése és a nemzeti valutának a pénzügyi piacok zavaraival összefüggő enyhe gyengülése miatt nemrégiben érezhető volt némi inflációs feszültség. A külkereskedelmi cserearányok (nyersanyagárak emelkedése miatti) javulásának és a nyersanyagexport jelentős mennyiségi bővülésének köszönhetően a fizetési mérleg továbbra is aktívumot mutat, annak ellenére, hogy az erőteljes belső kereslet az import ugrásszerű növekedéséhez vezetett és a nemzeti valuta korábbi felértékelése lefékezte az export növekedését. A folyó fizetési mérleg tehát a pozitív oldalon maradt. Brazília külső sebezhetősége a külső adósságráta jelentős csökkenésével enyhült. Főként a GDP-hez viszonyított külső adósságráta csökkent, a 2002-es 40,8%-ról mára mintegy 16%-ra. A külső állami eladósodottság csökkentésére kifejtett erőfeszítések most fizetődnek ki: a hitelminősítők feljebb sorolták Brazília hitelképességét, a kamatrés pedig történelmi szinten alacsony. A javulás ellenére az államadósság a GDP 45%-ának megfelelő, magas szinten marad és a folyó közkiadások szintje gyorsan emelkedik.

7.4. Egyiptom

Egyiptom gazdasági növekedése a 2005-ös pénzügyi évben mért 4,5%-ról a 2007-es pénzügyi évben 7,1%-ra gyorsult, köszönhetően a külföldi közvetlen tőkebefektetéseknek, valamint az áruk és (főként az idegenforgalmi) szolgáltatások erőteljes exportjának. Az infláció a 2007-es pénzügyi évben újból kétszámjegyű magasságba emelkedett, pedig a 2006-os pénzügyi évben már sikerült egyszámjegyűre szorítani. A munkanélküliség múlt évi visszaszorulása kedvező jelként értékelhető, de a gazdaságilag aktív népesség százalékos arányában még mindig magas. Az erőteljes gazdasági növekedés és a (félig) állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációja ellenére az államháztartás hiánya alig csökkent (a 2007-es pénzügyi évben 9,2% volt, szemben a 2006-os pénzügyi évben mért 7,7%-kal). Ennek következtében a bruttó államadósság a GDP 100%-a felett maradt. A pénzügyi szektor reformja folyamatban van. A megbízható fiskális politika ötvözése a megfelelő monetáris politikával kedvezően fogja befolyásolni a munkahelyteremtést.

7.5. Dél-Afrika

Dél-Afrikában a reál-GDP 4,75%-kal és 4,5%-kal nőtt 2007 első két negyedévében, ami azt jelzi, hogy az üzleti feltételek kedvezőek maradtak, különösen az építőiparban, a mezőgazdaságban, a pénzügyi szektorban és a közlekedési ágazatban. Az elkölthető jövedelmek emelkedése és az eszközárak növekedéséből eredő vagyonosodási hatások lökésszerűen növelték a magánfogyasztást. 2006-ban a központi bank 7-ről 9%-ra emelte a refinanszírozási (repo-) kamatlábat annak érdekében, hogy az inflációt a 3–6% közötti sávban tartsa. A folyó fizetési mérleg passzívuma 2007 első két negyedévében 7, illetve 6,5%-ra bővült, amit főként az import exportot meghaladó mennyiségi növekedéséhez vezető erőteljes belső kereslet okozott. A passzívumot jócskán ellentételezték a nagy volumenű, főként részvényekbe történő portfóliós befektetések. A devizatartalékok 2007 közepére 28 milliárd USD fölé emelkedtek, ez 3,4 havi áru- és szolgáltatásimport fedezetére elegendő.

Az államháztartás fiskális egyenlege 0,6%-os aktívumba fordult, ezzel az államadósság a GDP 31%-ára csökkent. Külgazdasági szempontból a gazdaság számára kedvezőtlen lehet a feltörekvő piacok eszközei iránti kereslet csökkenése, a világgazdaság lassulása, vagy a külkereskedelmi cserearányok hirtelen romlása. Az ország erős gazdasági alapjai azonban valószínűleg tompítják e sokkok hatásait. Belső feszültségforrás lehet a magas munkanélküliség, a magas esélyegyenlőtlenség, a HIV-fertőzöttek/AIDS-betegek magas száma és a rossz kriminalisztikai adatok.

7.6. Marokkó

Marokkó ambiciózus gazdasági reformprogramja lassan termőre fordul. A gazdasági alapok megerősödtek, a makrogazdasági feltételek stabilak maradtak. A reál-GDP 2006 végi növekedése – főként a rekordszintű termésnek köszönhetően – 8,1% volt, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban a GDP 2007-es növekedési rátája 2,5%-ra esik vissza. Néhány fontos költségvetési és fiskális reform bizalomra okot adó eredménnyel járt. A 2007-re előre jelzett fiskális hiány (a privatizációs bevételek nélkül) a GDP 2,5%-a (a 2006-os 2,1%-ról). A 2007-es állami hiányt főként a magas olaj- és élelmiszertámogatásokhoz kötődő folyamatos kiadási teher (a GDP 2,5%-a) okozza. A GDP-arányos államadósság 2007 végén várhatóan eléri az 58%-ot. A bruttó devizatartalékok 2007-ben várhatóan tovább növekednek és a 2006-os majdnem 20 milliárd USD-ról több mint 23 milliárd USD-ra emelkednek (ez 8 havi importra nyújt fedezetet). Marokkó 1980 és 1993 között kilenc megállapodást kötött az IMF-fel, azóta azonban nem vett részt IMF-programban, 1997-ben pedig teljesen visszafizette kölcsöneit.

7.7. Tunézia

Tunézia gazdasági növekedése a 2005-ös 4%-ról 2007-ben 6%-ra nőtt, főként a mezőgazdasági, a textilipart kivéve a feldolgozóipari és a szolgáltatási ágazatból eredően. A magasabb gazdasági növekedés ellenére a munkanélküliség továbbra is magas, mintegy 14%. Figyelemre méltó, hogy a munkanélküliek jelentős száma diplomás. A központi költségvetés privatizációs bevételek nélküli hiánya 3% körül állapodott meg. A prudens fiskális politika és a szoros monetáris politika jótékony hatásúnak bizonyult a tunéziai gazdaság számára, mivel az infláció 2007-ben mérsékelt – 3% – maradt. A magasabb olajárak nem vezettek a támogatások emelkedéséhez, köszönhetően a támogatási rendszer fokozatos megszüntetésének. A magasabb gazdasági növekedésnek köszönhetően a központi államadósság visszaesett, a tendencia várhatóan a közeljövőben is folytatódik. Az adósság azonban jelenleg még mindig a GDP 50%-a felett van, nagyobb része külföldi. Tunézia mindamellett meglehetősen rugalmasnak tűnik a külső sokkokkal vagy a bizalmi válságokkal szemben, annak köszönhetően, hogy külső adósságai hosszú távúak. A várakozások szerint a remek rövid távú kilátások hatására az adósságállomány hamarosan jóval a GDP 50%-a alá esik vissza. Az újabb privatizációs bevételeket főleg adósságcsökkentésre kívánják fordítani.

7.8. Libanon

Libanon továbbra is a világ egyik legeladósodottabb országa, helyzetét a 2006. júliusi háború óta sürgős újjáépítési igények is nehezítik. A katonai konfliktus újabb terhet rakott az amúgy is sebezhető államháztartásra és folyó fizetési mérlegre. Ennek eredményeként a gazdaság a becslések szerint 2006-ban reálértéken 5%-kal zsugorodott, az államháztartás hiánya 2005-höz képest csaknem megduplázódott, a GDP 11%-át érte el, az államadósság pedig a GDP 178%-án lényegében változatlan maradt. A kormány 2007 januárjában átfogó és ambiciózus középtávú társadalmi-gazdasági reformprogramot fogadott el. A hatóságok a programot a Libanon javára 2007 januárjában Párizsban megtartott nemzetközi adományozói konferencián (Párizs III) mutatták be. A nemrégiben aláírt konfliktus utáni sürgősségi segítségnyújtási IMF-megállapodás megerősíti a program hitelességét és eszközként szolgál megvalósításának nyomon követésére, különös figyelemmel a költségvetési támogatásra. 2007 ennek ellenére igen nehéz év, mivel a politikai instabilitás és a visszatérő erőszakos cselekmények az elnökválasztást megelőző, szeptembertől novemberig tartó időszakban is folytatódnak.

7.9. Ukrajna

Ukrajnában a dinamikus gazdasági növekedést az erőteljes belső kereslet hajtja, miközben a külkereskedelmi mérleg már két éve negatív. A reál-GDP növekedése 2007 első felében 8,4% volt (2006 egészében 7,1%), amit az erős hitelnövekmény és a reáljövedelmek emelkedése támogatott. A folyó fizetési mérleg a GDP 1,5%-ának megfelelő passzívumba fordult az előző évi 3%-os aktívumhoz képest, amit az erőteljes importkereslet és a magasabb import energiaárak idéztek elő. 2007-ben a folyó fizetési mérleg passzívuma az előrejelzések szerint a GDP mintegy 3,5%-ára nő az importnak az exportét meghaladó növekedése miatt, noha az utóbbit jelentősen támogatta a világpiaci acélárak emelkedése (az acél Ukrajna fő exportcikke, amely a teljes kivitel 40%-át adja). Ukrajna külső államadóssága a GDP 12%-ára csökkent (15% volt 2005-ben), míg a magánszektor jobb hozzáférése a külföldi pénzpiacokhoz a teljes külső adósságot a GDP 50%-a felé közelítette. A fő kockázatok az ingatag politikai helyzettel kapcsolatosak, és a 2007. szeptemberi előrehozott parlamenti választásokkal tetőznek. A Standard & Poor's azonban megerősítette Ukrajna hosszú lejáratú állami hitelképességének BB- besorolását, amit különösen az eladósodottság alacsony szintje támaszt alá.

7.10.1 Szerbia

Szerbiában a GDP éves növekedése (reálértéken) mintegy 8%-ot ért el 2007 első felében. A folyó fizetési mérleg passzívuma az év első felében a GDP mintegy 16%-ára bővült. Ugyanebben az időszakban a nettó külföldi közvetlen tőkebefektetések a GDP 4%-ára csökkentek, az ország külső adóssága 2007. július végén elérte a GDP mintegy 60%-át. Az adósságok elengedésének és az előtörlesztéseknek köszönhetően az államadósság ugyanebben az időszakban a GDP 35%-ára csökkent.

7.10.2 Montenegró

Montenegróban a GDP éves növekedése 6,9%-ra gyorsult ki 2007 második negyedében. A folyó fizetési mérleg passzívuma ugyanebben az időszakban tovább bővült, a GDP 31%-ára, ennek oka a kereskedelmi mérleg növekvő passzívuma. A nettó külföldi közvetlen tőkebefektetések 2007 második felében a GDP 28,2%-át tették ki. Az államadósság folytatódóan csökkent, a GDP 35,6%-ára, miközben az ország külső államadóssága 2007 június végén a GDP 23,7%-át tette ki..

7.11. Jordánia

Jordánia gazdasága 2007-ben továbbra is erőteljesen nőtt, a reál-GDP növekedését 6%-ra becsülik. Egy sor IMF-program sikeres befejezése után Jordánia a programkövető monitoring feltételeinek megfelelően szoros kapcsolatokat tartott fent az alappal. Az alkalmazott politikák összhangban voltak a hatóságok deklarált célkitűzéseivel, amelyek a GDP-arányos államadósság csökkentése érdekében a költségvetés konszolidációja mellett a növekedést helyezték előtérbe. A 2005-2006-os fiskális kiigazítás, amelynek központi eleme a tüzelőanyag-támogatások eltörlése és a kiadások visszafogása volt, a költségvetés hiányát (a támogatásokkal együtt) 2006-ban a GDP 2,7%-ra csökkentette, a 2005-ös 5%-hoz képest. A prudens fiskális politikának köszönhetően Jordánia adósságterhe is csökken. 2007 októberében a kormány megállapodást írt alá a Párizsi Klubbal 3,3 milliárd USD adósság visszafizetéséről. 2007-ben a folyó fizetési mérleg passzívuma a 2006-os 13,6%-ról várhatóan kismértékben, a GDP 13,4%-ra csökken (2005-ben még 17,8% volt). A passzívumot a szükségeset is meghaladó mértékben finanszírozza a tőkebeáramlás, beleértve az elsősorban a régióból érkező külföldi közvetlen tőkebefektetéseket, pénzátutalásokat és portfolió-befektetéseket.[pic]

[1] A költségvetés által 2006. december 31-én fedezett garanciákról szóló korábbi jelentés a COM(2007)454 jelentésből és az ezt kísérő SEC(2007)1050 munkadokumentumból áll.

[2] SEC(2007)[….].

[3] Az EBB-mandátumok részletei a melléklet A1. táblázatában szerepelnek,a jogalapok hivatkozásait a melléklet A4. táblázata sorolja fel.

[4] Az alapról szóló legfrissebb jelentést lásd: „Átfogó jelentés a Garanciaalap működéséről”, COM(2006)695, és a csatolt munkadokumentum: SEC(2006)1460.

[5] Az 1999. május 25-i 1149/1999/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 139., 1999.6.2., 1. o.), a 2004. december 22-i 2273/2004/EK, Euratom tanácsi rendelettel (H L 396., 2004.12.31., 28. o.) és a 2007. január 30-i 89/2007/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 22., 2007.1.31., 1. o.) módosított, a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló 1994. október 31-i 2728/94/EK, Euratom tanácsi rendelet, HL L 293., 1994.11.12., 1. o.

[6] A Tanács 1016/2006/EK határozata (2006. december 19.), HL L 414., 2006.12.30., 95. o.

[7] C/2007/3592

[8] E számítás alapeleme, hogy a fizetési késedelemben érintett hiteleknek nem a teljes összegét, hanem csak az esedékes törlesztőrészleteket veszi figyelembe (lásd még a melléklet 1. szakaszát).

[9] Ma már Szerb Köztársaság és Montenegrói Köztársaság.

[10] Lásd a melléklet 1.3. szakaszát.

[11] A mandátum megszűnésekor fennálló helyzet részletes adatait a (2007. december 31-i állapotról szóló) következő jelentés fogja bemutatni.

[12] 25 800 millió EUR alapkorlátra és 2000 millió EUR opcionális mandátumra lebontva.

[13] Lásd a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 94/728/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, módosított, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet 12. cikkét.

[14] További részletekért lásd a melléklet 1.4.3. szakaszát.

[15] A Bizottság 2006. évi jelentése a garanciaalap helyzetéről és gazdálkodásáról: COM(2006)362 és SEC(2007)869.

[16] A Tanács 89/2007/EK, Euratom tanácsi rendelete (2007. január 30.), HL L 22., 2007.1.31., 1. o.