52007PC0673

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.10.2007

COM(2007) 673 végleges

2005/0145 (COD)

Módosított javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az élelmiszer-adalékanyagokról

(előterjesztő: a Bizottság az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján)

INDOKOLÁS

I. ELJÁRÁS

1. 2006. július 28-án a Bizottság az élelmiszeripari adalékokra vonatkozó négy javaslatból álló csomag részeként elfogadta az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti és a tanácsi rendeletre irányuló javaslatot [COM(2006)0428 végleges]. A javaslatot 2006. július 28-án nyújtották be a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez.

2. A Gazdasági és Szociális Bizottság véleményének elfogadása 2007. április 25-én történt.

3. A Tanács a 2007. május 31-i EPSCO-ülésen a javaslatra vonatkozóan elfogadott egy „általános megközelítést”.

4. Az Európai Parlament 2007. július 10-én első olvasatban kedvező véleményt adott a javaslatról.

5. Ez a mostani javaslat az Európai Parlament által javasolt és a Bizottság által elfogadott módosítások figyelembevétele céljából módosítja az eredeti javaslatot [COM(2006)0428 – 2006/0145(COD)].

6. Az eredeti javaslatra vonatkozóan az Európai Parlament 59 módosítást fogadott el. Kyprianou biztos a 2007. július 9-i plenáris ülésen bejelentette, hogy a Bizottság sok módosítást részben vagy egészben, esetleg szövegváltoztatással, el tud fogadni. A Bizottság által nem elfogadható módosítások: 10., 11., 12., 20., 24., 25., 29., 30., 34., 38., 40., 45., 47., 52., 54., 5., 6., 69rev, 73. és 78.

7. A módosított javaslatban a módosítások félkövér és aláhúzott szövegként jelennek meg. A Bizottság számos módosítást átfogalmazott, a javaslatban, illetve a csomagba tartozó többi javaslatban használt terminológia egységességének biztosítása, valamint a szövegnek a Tanács (amely hasonló módosításokat javasolt) megközelítésével való összhangba hozása érdekében.

8. A cikkek számozása a módosítások számának megfelelően módosult.

II. A JAVASLAT CÉLJAI

Az élelmiszerbiztonságról szóló fehér könyvben [COM(1999)719 végleges] a Bizottság bejelentette, hogy aktualizálja és egyszerűsíti a hatályos közösségi jogszabályokat az élelmiszer-adalékanyagok tekintetében (a fehér könyv 11. intézkedése). E javaslat célkitűzései a következők:

- az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése az elvek, eljárások és jóváhagyások egységes eszközének létrehozásával,

- a Bizottság felruházása végrehajtási hatáskörrel az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok közösségi listájának napra készen tartásához,

- konzultáció az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) az élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékeléséről,

- a meglévő élelmiszer-adalékanyagok újraértékelési programjának létrehozása,

- az olyan adalékanyagok engedélyezésének kötelezővé tétele, amelyek a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, géntechnológiával módosított szervezetből állnak, azt tartalmaznak vagy abból készültek.

III. AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAINAK ÁTTEKINTÉSE

9. Technikai és szerkesztési módosítások

Számos javasolt módosítás a javaslatot technikai és szerkesztési szempontból kívánta javítani. Ezeket a módosításokat a Bizottság nagy részt átvette, noha néhány esetben ezeken szerkesztési változtatásokat végzett (az érintett módosítások száma: 3., 8., 13., 14., 15., 16., 18., 19., 21., 22., 33. (részben), 36., 37., 39., 42., 43., 44., 46., 48., 67rev, 79., 68rev, 80., 51., 55., 56., 57., 58., 59. , 60. és 64rev.).

10. Hatály (2. cikk):

A 10. módosítás nem elfogadható, mert a betakarítás utáni kezelésre használt növényvédő szerekre már külön közösségi jogszabály vonatkozik. Ha azonban a betakarítás utáni kezelésre használt növényvédő szer nem felel meg a növényvédő szer definíciójának, akkor – feltéve, hogy konzerváló hatást fejt ki – élelmiszer-adalékanyagnak lehet tekinteni.

A módosított javaslatba a Bizottság nem építette be a 11. módosítást, amely kizárná a mikroorganizmusok által termelt kultúrákat a jogszabály hatálya alól. Néhány ilyen kultúrát a gyártás végén adnak hozzá az élelmiszerhez azzal a céllal, hogy konzerváló hatást fejtsenek ki, és így élelmiszer-adaléknak tekinthetők. Az ilyen anyagokat ezért nem lenne indokolt kizárni az élelmiszer-adalékanyagokról szóló jogszabályból.

11. Komitológia

Mivel a csomagot a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK határozat módosításáról szóló 2006/512/EK határozattal nagyjából egy időben fogadták el, a Bizottság javaslata a rendes szabályozási bizottsági eljárásra hivatkozott. Ezért a Bizottság általánosságban támogatja a módosított javaslatnak a 2006/512/EK határozathoz való hozzáigazítását.

A 12. módosítás azonban az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást bevezetné annak eldöntésére is, hogy egy adott anyag a rendelet hatálya alá esik-e. E rendelkezés alkalmazása az alapjogszabályban előírt szabályok alkalmazását jelenti (az „élelmiszer-adalékanyag” fogalommeghatározása) és így nem vonatkozhat rá az új, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás. Ezért a rendes szabályozási bizottsági eljárást kell alkalmazni. Hasonlóképpen, a 40. és a 47. módosítás sem fogadható el, mert szintén olyan rendelkezésekre vonatkozik, amelyek alkalmazása az alapjogszabályban előírt szabályok alkalmazását jelenti, és így azokra nem vonatkozhat az új, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás.

12. Az előírásoknak nem megfelelő élelmiszer-adalékanyagok tilalma (5. cikk)

A 9. és 22. módosítás célja, hogy egyértelművé tegyék azt, hogy élelmiszer-adalékanyag vagy az adott élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó élelmiszer nem hozható forgalomba, ha az élelmiszer-adalékanyag vagy annak felhasználása nem felel meg a javasolt rendeletnek. Ezt a pontosítást a módosított javaslatban az új 5. cikk tartalmazza.

13. Engedélyezési kritériumok (6. cikk)

A Bizottság javaslata kritériumokat állapít meg az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezéséhez. Az élelmiszer-adalékanyagoknak biztonságosnak kell lenniük, használatukat technológiai szükségletnek kell indokolnia és használatuk nem eredményezheti a fogyasztók félrevezetését. A Bizottság a módosított javaslat (7) preambulumbekezdésébe beépítette annak pontosítását, hogy mi értendő a fogyasztó félrevezetése alatt ( 3. és 26. módosítás). A 28. módosításban megfogalmazott elv szintén bekerült a módosított javaslat (8) preambulumbekezdésébe, ami megerősíti, hogy az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezésében hivatkozni kell a rendelet kritériumainak figyelembevételére.

A 78. módosítás előírná azonban, hogy az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezését az elővigyázatosság elve alapján kell végezni. Az elővigyázatosság elvét és annak alkalmazási feltételeit az általános élelmiszerjog (a 178/2002/EK rendelet) már tartalmazza, és azt az élelmiszer-adalékanyagokról szóló javasolt rendeletben nem kell megismételni.

A 24. módosítás javasolja az élelmiszer-adalékanyagok technológiai szükségességének összekapcsolását a fogyasztói előnyökkel. Egy élelmiszer-adalékanyag technológiai funkciója sok esetben előnyös lehet a gyártó számára anélkül, hogy akár hátrányos, akár közvetlenül előnyös hatása lenne a fogyasztóra. Példa erre, amikor élelmiszer-adalékanyagot azért használnak, hogy az előállítási eljárás során csökkentsék a hulladékot.

A környezeti hatás nem szerepel az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezésének általános feltételei között, de természetesen indokolt tényező, amelyet figyelembe kell venni. Ha például meghatározható káros környezeti hatások megléte, akkor ezek figyelembe vehetők az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezése vagy a használati feltételek felülvizsgálata során. Ezért noha a 25. módosítás nem fogadható el, más szövegváltoztatások szóba jöhetnek a környezetvédelmi szempontok erősítése céljából. Hasonlóképpen, a 7. módosítás is elfogadható, olyan változtatással, hogy megjelenjenek az általános élelmiszerjogban szereplő alapelvek, azaz, hogy az élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályok biztosítják a belső piac hatékony működését, az emberi egészség magas szintű védelmét és a fogyasztók érdekeinek védelmét, beleértve az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését, figyelembe véve a környezet védelmét is.

Az 1. módosítással kapcsolatban: az élelmiszerek (ideértve az élelmiszer-adalékanyagokat is) allergén hatásárá a 2000/13/EK irányelv szerinti címkézési szabályok alkalmazandók. Noha a Bizottság nem fogadhatja el a csak feltehetően allergén élelmiszer-adalékanyagok sommás használati korlátozását, az allergén hatás természetesen indokolt tényezőként figyelembe vehető az élelmiszer-adalékanyag engedélyezésekor. Ezt az elvet ezért a (7) preambulumbekezdés hangsúlyozottabban megfogalmazza.

14. Engedélyezési kritériumok (édesítőszerek) (7. cikk)

A 20. és 29. módosítás nem fogadható el. Az édesítőszerek használatának jelenlegi kritériumai olyan élelmiszerekre korlátozzák ezek használatát, amelyek csökkentett energiatartalmúak vagy nem tartalmaznak hozzáadott cukrot. Ez biztosítja, hogy a fogyasztóknak előnyük származzon az ilyen édesítőszerek használatából azáltal, hogy jelentős energiatartalom-csökkenés (30%-os) érhető el, vagy a termék nem tartalmaz hozzáadott cukrot. Az itt javasolt új kritérium miatt előfordulhat az olyan élelmiszerek körének bővülése, amelyekhez édesítőszerek használhatók és így hatással lehet az ilyen adalékok fogyasztására. Ezenkívül néhány esetben a fogyasztók számára csak elhanyagolható előnnyel járna a cukor 30%-nak helyettesítése.

Az édesítőszerek nem használatosak az élelmiszerek eltarthatóságának konzerválással történő meghosszabbítására. Az édesítőszerek használatának következménye lehet azonban az eltarthatóság meghosszabbodása, mivel az élelmiszer ilyen esetben nem tartalmazza az édesítőszerrel helyettesített, erjedésre képes cukrot; a Bizottság ezért nem tudja elfogadni a 73. módosítást.

15. Engedélyezési kritériumok (színezékek) (8. cikk)

Az adalékok használatára vonatkozó, a 6. cikkben szereplő általános kritériumok már előírják, hogy az adalékok használata nem vezetheti félre a fogyasztót. Ezenkívül általános címkézési követelmény is, hogy a fogyasztók tudomására kell hozni az élelmiszerek összetételét, különösen az ezekben lévő összetevőket illetően. A színezékek használatát illetően: ezeket hagyományosan használják néhány élelmiszerben adott ízek azonosítására, például az üdítőitaloknál vagy a cukrászáruknál. Ezekben az esetekben nincs információ arról, hogy a fogyasztókat félrevezetnék az élelmiszer tartalmát illetően. Szem előtt tartva a 6. cikkben már szereplő alapelvet, a 30. módosítás ezért nem került be a módosított javaslatba.

16. Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái (4. és 10. cikk, II. és III. melléklet)

A 34. módosítás azt javasolja, hogy a közösségi listában tüntessék fel, hogy mely más élelmiszer-adalékanyagok nem használhatók az adott élelmiszer-adalékanyaggal együtt. A Bizottság nem fogadta el ezt a javaslatot, mivel véleménye szerint ez már szerepel a c) pontban, amely előírja a használati feltételek részletes leírását. Ilyen esetekben, ha az EFSA értékelése aggályosnak találja az adalékok együttes használatát, megfelelő használati feltételeket kell előírni az adalék engedélyezésekor.

17. A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelettel való összefüggés (13. cikk)

A Bizottság javaslatának célja, hogy kiterjedjen az összes élelmiszer-adalékanyagra, ideértve azokat is, amelyeket géntechnológiával módosított szervezetekből (GMO) vagy géntechnológiával módosított mikroorganizmusokból (GMM) (erjesztéssel) állítanak elő. A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok segítségével előállított élelmiszer-adalékanyagok nem esnek a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK rendelet hatálya alá, és az értékelésükre és engedélyezésükre teljes körűen az élelmiszer-adalékanyagokról szóló rendelet fog vonatkozni. Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá eső élelmiszer-adalékanyagoknál a géntechnológiai módosítás biztonsági értékelését az említett rendelet szerint végzik, míg más biztonsági szempontokat, más kritériumok figyelembevételét és a végleges engedélyezést az élelmiszer-adalékanyagokról szóló rendelet szabályozza. A két értékelés és engedélyezés párhuzamosan történhet.

A 4. és 63. módosítás egyértelművé teszi, hogy a két eljárás a jó igazgatási gyakorlattal összhangban párhuzamosan folyhat. A Bizottság támogatja a javasolt pontosítást, de a szövegezés megváltoztatásával, hogy a rendelkezés jobban összhangban legyen az 1829/2003/EK rendelettel. A 38. módosítás azonban további címkézési előírások bevezetését javasolja. A géntechnológiával módosított szervezetek címkézésére az 1829/2003/EK rendelet szerinti horizontális szabályok vonatkoznak, ezért nem indokolt külön intézkedéseket bevezetni ebben az élelmiszer-adalékanyagokról szóló vertikális jogszabályban.

18. Címkézés (21. és 24. cikk)

A 45. módosítás bevezetné az allergén hatásra való figyelmeztetés előírását abban az esetben, ha azo-színezékek vannak a termékben. Az allergén anyagok címkézésével horizontálisan a 2000/13/EK irányelv foglalkozik, és így az allergén anyagok címkézésének kérdését továbbra is e jogszabály szerint kell kezelni, az EFSA tudományos értékelése alapján.

A végfogyasztónak történő értékesítésre, vagy az üzleti értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése

A 42. , a 43. és a 44. módosítás elfogadható, mivel ezek néhány fontos szempontot vezetnének be az üzleti kereskedelemre vonatkozó címkézési rendelkezésekről. A 44. módosítás gyakorlati mentesítést javasol, hogy egyes információk a csomagolás helyett szerepelhessenek a kísérő okmányokban az adalékok ömlesztett szállítása esetén (például tartályokban).

A Bizottság eredeti javaslatában az adalékok címkézési előírásait az enzimekre vonatkozó címkézési előírásokhoz igazította. Az Európai Parlament több módosítást nyújtott be az enzimekre vonatkozó javaslathoz az üzleti kereskedelemben, illetve a végfogyasztónak értékesített enzimekre vonatkozó címkézési előírások egyszerűsítése és új kiszerelés érdekében. A Bizottság ezért az említett módosítások alapjául szolgáló elvet is beépítette ebbe az élelmiszer-adalékanyagokról szóló javaslatba.

Ezenkívül, mivel a végfogyasztónak eladásra szánt élelmiszer-adalékanyagok élelmiszernek minősülnek és meg kell felelniük az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó irányelv címkézési rendelkezéseinek, a Bizottság a szöveget tovább egyszerűsítette, hogy ne ismétlődjenek a 2000/13/EK irányelv rendelkezései.

19. Változások élelmiszer-adalékanyag előállítási eljárásában vagy alapanyagaiban (11. cikk)

A 35. módosítás külön határértékeket vezetne be a nanomennyiségű élelmiszer-adalékanyagokra; a Bizottság nem látja e módosítás szükségességét, mivel konkrét korlátozások előírhatók a használati feltételekben, ha ilyenek szükségesnek látszanak.

Mivel azonban ez fontos kérdés, célszerű módosítani a szöveget, hogy megismételje és pontosítsa, hogy a nanomennyiségű adalékokat az EFSA-nak értékelnie kell, mielőtt azokat felhasználhatnák, mivel ezek más módon viselkedhetnek, ami érintheti a biztonságosságukat.

A módosított bizottsági javaslat tartalmaz egy új 11. cikket, ami előírásokat vezet be a közösségi listán már szereplő olyan élelmiszer-adalékanyagokra, amelyek készítése olyan előállítási módszerekkel vagy olyan alapanyagokból történik, amelyek jelentősen különböznek azoktól, amelyeket a Hatóság a kockázatértékelésnél figyelembe vett. Ez a cikk a bizottsági javaslat (14) preambulumbekezdésében leírt elvet tükrözi.

20. Vizsgálatok és újraértékelés (29. és 30. cikk)

A Bizottság javasolta, hogy az élelmiszer-adalékanyagok jelenlegi engedélyei a nem biztonsági vonatkozású kritériumok vizsgálata után kerüljön át az új mellékletekbe. Ez a vizsgálat mintegy két évet vesz igénybe. Ugyanakkor az EFSA feladatul kapta, hogy értékelje újra az összes jelenleg engedélyezett élelmiszer-adalékanyag biztonságosságát, ami több évig fog tartani. Ha az EFSA által végzett újraértékelés során aggályok merülnek fel, akkor bármikor el lehet végezni a szükséges módosításokat. Az eltérő időzítés miatt nem indokolt összekapcsolni ezt a két különböző vizsgálatot. Az egyértelműség kedvéért indokolt továbbá, hogy a mellékletek minél hamarabb elkészüljenek. Az 52. , a 6. és a 69rev módosítás összekapcsolná ezt a két szempontot, és ezért a fenti indoklás alapján nem fogadhatók el a Bizottság számára. Az 55. módosításban megfogalmazott elv azonban elfogadható és a Bizottság módosította a 29. cikket, hogy egyértelmű legyen, hogy a II. melléklet elkészítésekor abba ne kerüljenek bele az élelmiszer-adalékanyagok azon használatai, amelyek már feleslegesek.

Az 57. módosítás javasolta a hordozók fogalommeghatározásának módosítását, hogy az kiterjedjen olyan anyagokra is, amelyeket a tápanyagok, illetve táplálkozási és/vagy fiziológiai célból élelmiszerhez hozzáadott más anyagok feloldására, hígítására, diszpergálására vagy más módon történő fizikai módosítására használnak. A 60. módosítás rendelkezést javasol arra, hogy az ilyen anyagok kerüljenek be a III. mellékletbe. A Bizottság el tudja fogadni ezeket a módosításokat, melyek bővítik a rendelet hatályát és javítják a harmonizációt az élelmiszer-adalékanyagok területén. A módosított javaslat ezért úgy lett megszövegezve, hogy tükrözze ezeket a módosításokat, továbbá néhány ezekből következő más, az e rendelkezések beépítéséhez szükséges változtatást is. Mivel ez a hatálybeli változás új elem az élelmiszer-adalékanyagokról szóló jogszabályban, a hatálybalépés később történik, ugyanúgy, mint az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben lévő élelmiszer-adalékanyagokról szóló többi új rendelkezés esetében.

Voltak további olyan módosítások is, melyek következményeként az élelmiszer-aromaanyagokban engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok nem a II. mellékletbe kerülnének, ahogy az eredeti javaslat tartalmazta, hanem a III. mellékletbe ( 58. és 59. módosítás). A Bizottság el tudja fogadni ezt a módosítást, amely az élelmiszer-adalékanyagokban, az élelmiszeripari enzimekben és az élelmiszer-aromaanyagokban használt élelmiszer-adalékanyagokat ugyanúgy kezeli, és módosította a javaslatát, hogy az tükrözze ezt a változást; a javaslat más szempontjainak a fentiekből következő módosítása is megtörtént. A mellékletben lévő táblázatok felsorolása azonban módosult, hogy igazodjon a különböző követelményekhez és különösen ahhoz, hogy a hatálybalépési vagy az elkészülési időpontjaik eltérnek.

21. Újraértékelési program

Az 5. és az 54. módosítás javasolja egy gördülő újraértékelési program előírását. Az élelmiszer-adalékanyagok engedélyezésüket követően folyamatos megfigyelés alatt vannak, és ha az előző értékelés eredményét potenciálisan befolyásoló új tudományos adatok kerülnek napvilágra, akkor elvégzik az újraértékelésüket. Rendszeres felülvizsgálat ezért nem szükséges, és az csak a Bizottság és az EFSA adminisztrációs terhelését növelné.

22. Átmeneti rendelkezések (32. cikk)

Mivel néhány módosítás, főleg a címkézésre vonatkozóak, változtatást jelent a hatályos jogszabályokhoz képest, indokolt az 56. módosításban javasolt átmeneti rendelkezés bevezetése. Ezért a 32. cikk tartalmaz egy megfelelő rendelkezést, ami lehetővé teszi, hogy a jogszerűen felcímkézett élelmiszer-adalékanyagokat továbbra is forgalmazni lehessen minőségmegőrzési idejük lejártáig.

23. Az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság a fentiek szerint módosítja javaslatát.

2005/0145 (COD)

Módosított javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az élelmiszer-adalékanyagokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(2) A Közösség politikájának érvényesítése során gondoskodni kell az emberi élet és egészség magas szintű védelméről.

(3) Ez a rendelet az élelmiszerekben engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokról szóló korábbi irányelvek és határozatok helyébe lép, hogy átfogó és racionalizált eljárások biztosítsák a belső piac hatékony működését, valamint az emberi egészség és a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét.

(4) Ez a rendelet összehangolja az élelmiszer-adalékanyagok élelmiszerekben való használatát a Közösségben. Ide tartozik a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. március 3-i 89/398/EGK tanácsi irányelvben[3] szereplő élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagok használata, valamint a húsok állat-egészségügyi jelöléséhez és a tojások díszítéséhez és bélyegzéséhez használt élelmiszer-színezékek használata. Összehangolja továbbá az élelmiszer-adalékanyagok használatát az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszeripari enzimekben, biztosítva ezzel biztonságosságukat és megkönnyítve tárolásukat és használatukat. Ez utóbbi kategória még nincs közösségi szinten szabályozva.

(5) Az élelmiszer-adalékanyagok olyan anyagok, amelyeket nem fogyasztanak önmagukban élelmiszerként, de technológiai okokból, szándékosan adják az élelmiszerhez, például tartósítási célokra. Nem minősülnek azonban élelmiszer-adalékanyagnak azok az anyagok, amelyeket zamat és/vagy íz kölcsönzése érdekében használnak. Nem tartoznak továbbá e rendelet hatálya alá az élelmiszernek minősülő, technológiai célra használható anyagok, például a színezéshez vagy élelmiszeripari enzimekhez használt nátrium-klorid vagy sáfrány. Végül az élelmiszeripari enzimekre az [élelmiszeripari enzimekről szóló]… rendelet[4] vonatkozik, amely kizárja e rendelet alkalmazását.

(6) Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az anyagokra, amelyeket önmagukban nem fogyasztanak élelmiszerként, de szándékosan használnak az élelmiszerek feldolgozásában, és amelyek csak maradékanyagként maradnak meg a végső élelmiszerben, és nincsenek technológiai hatással a végtermékre (feldolgozási segédanyagok).

(7) Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyása és használata csak akkor megengedett, ha teljesítik az e rendeletben megállapított kritériumokat. Az élelmiszer-adalékanyagoknak biztonságosnak kell lenniük, használatukra technológiai igénynek kell mutatkoznia, nem vezethetik félre a fogyasztót és előnnyel kell járniuk a fogyasztó számára. A fogyasztók félrevezetése többek között a következőket foglalja magában: a felhasznált összetevők minőségével, a termék vagy a gyártási folyamat természetességével, a termék tápértékével, valamint gyümölcs- és zöldségtartalmával kapcsolatos kérdések. Az élelmiszer-adalékanyagok jóváhagyása során figyelembe kell venni az adott kérdést tekintve releváns más tényezőket is, beleértve a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezőket, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét. Egy adott élelmiszer-adalékanyag felhasználását és legnagyobb megengedett koncentrációját illetően figyelembe kell venni az élelmiszer-adalékanyag más forrásokból származó bevitelét és az élelmiszer-adalékanyag speciális fogyasztói csoportokra (mint például az allergiás fogyasztókra) gyakorolt hatását.

(8) Egy élelmiszer-adalékanyagnak a mellékletekbe történő felvételekor hivatkozni kell arra, hogy mérlegelték az e rendeletben megállapított kritériumokat.

(9) Az élelmiszer-adalékanyagoknak mindenkor meg kell felelniük a jóváhagyott leírásoknak. A leírásnak tartalmaznia kell az élelmiszer-adalékanyag megfelelő azonosításához szükséges információkat, beleértve az eredetet és a tisztasági kritériumokat. Az élelmiszerekben használható édesítőszerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 5-i 95/31/EK bizottsági irányelvben[5], az élelmiszerekben használható színezékek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 95/45/EK bizottsági irányelvben[6] és a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó különleges tisztasági követelmények megállapításáról szóló, 1996. december 2-i 96/77/EK bizottsági irányelvben[7] szereplő élelmiszer-adalékanyagokhoz korábban kidolgozott leírások addig maradnak érvényben, amíg az illető adalékanyagok be nem kerülnek e rendelet mellékleteibe. Az ilyen adalékanyagokra vonatkozó leírásokat akkor rendeletben kell megfogalmazni. A leírásoknak közvetlenül kell kapcsolódniuk az e rendelet mellékleteiben szereplő közösségi listákon lévő adalékanyagokhoz. Figyelembe véve azonban, hogy az egyértelműség érdekében az ilyen leírásoknak összetettnek és átfogónak kell lenniük, ezeket nem célszerű szerepeltetni a közösségi listákban, hanem egy vagy több önálló rendeletben kell megjelenniük.

(10) Bizonyos engedélyezett borászati gyakorlatok és eljárások esetében lehetőség van egyes élelmiszer-adalékanyagok speciális célú használatára. Az ilyen élelmiszer-adalékanyagok használatának meg kell felelnie e rendeletnek és a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított külön rendelkezéseknek.

(11) Az egységesség biztosítása érdekében az élelmiszer-adalékanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben[8] megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(12) Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[9] értelmében a népegészségügyet valószínűleg befolyásoló ügyekben konzultálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: a Hatóság).

(13) A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagokat a géntechnológiai módosítás biztonsági értékelése tekintetében az említett rendelettel összhangban kell engedélyezni, míg végső engedélyüket e rendelet szerint kell kiadni . az e rendelet előtti jóváhagyását megelőzően engedélyeztetni kell az említett rendelet szerint.

(14) Az e rendelet szerint jóváhagyott, a Hatóság kockázatértékelésében vagy a megállapított leírásokban szereplőktől jelentősen különböző gyártási módszerekkel vagy alapanyagokkal készülő élelmiszer-adalékanyagot be kell nyújtani a Hatósághoz értékelésre, külön hangsúlyt fektetve a leírásokra. Jelentősen különböző gyártási módszernek vagy alapanyagnak számít például a növényből való kivonás helyett mikroorganizmust használó erjesztés, vagy az eredeti mikroorganizmus géntechnológiai módosítása.

(15) Az élelmiszer-adalékanyagokat folyamatos megfigyelés alatt kell tartani, és amikor csak szükséges, azokat a változó használati feltételek és az új tudományos ismeretek figyelembevételével újra kell értékelni.

(16) Azok a tagállamok, amelyek a területükön hagyományosnak minősülő és ott gyártott élelmiszerekben tiltják bizonyos adalékanyagok használatát, fenntarthatják e tilalmat. Továbbá egyes termékek – mint például a „Feta” vagy a „Salame cacciatore” – tekintetében ez a rendelet nem érinti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet[11] és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról szóló, 1992. július 14-i 2082/92/EGK tanácsi rendelet[12] szerinti, bizonyos megnevezések használatára vonatkozó szigorúbb szabályokat.

(17) Az élelmiszer-adalékanyagokra a 2000/13/EK irányelvben, illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK és 1830/2003/EK rendeletben előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végfogyasztónak élelmiszer-adalékanyagként eladott termékek címkézésével kapcsolatos külön rendelkezéseket.

(18) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[13] összhangban kell elfogadni.

(19) Különösen a rendelet mellékleteinek módosítása és a megfelelő átmeneti intézkedések elfogadása tekintetében kell a Bizottságra hatáskört ruházni. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és céljuk a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása és/vagy a rendelet nem alapvető fontosságú új elemekkel való kiegészítése, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(20) Az élelmiszeripari enzimekre vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony továbbfejlesztésének és naprakésszé tételének érdekében adatgyűjtésre, valamint a tagállamok közötti információ-megosztásra és munka-összehangolásra van szükség. E célból a döntéshozatali eljárás megkönnyítésére hasznos lehet egyedi kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat végezni. Indokolt, hogy a Közösség a költségvetési eljárása keretében finanszírozhassa ezeket a tanulmányokat. Ezen intézkedések finanszírozása a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] hatálya alá tartozik, következésképpen a fenti intézkedések finanszírozásának jogalapját a 882/2004/EK rendelet képezi.

(21) A tagállamoknak a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hivatalos ellenőrzéseket kell végezniük e rendelet betartatásának elősegítésére.

(22) Mivel a tervezett célkitűzést, azaz az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az egységes piac és a magas szintű fogyasztóvédelem miatt jobban megvalósíthatók közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően, amelyet ugyancsak az 5. cikk rögzít, ez a rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(23) E rendelet elfogadását követően a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság segítségével felülvizsgálja a meglévő engedélyeket a bevitel, a technológiai igény és a fogyasztó félrevezetésének kockázata szempontjából. A Közösségben továbbra is engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokat át kell vezetni az e rendelet II. és III. mellékletében található közösségi listákba. Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszer-ipari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletnek megfelelően e rendelet III. mellékletét ki kell egészíteni az élelmiszer-adalékanyagokban és az élelmiszer-ipari enzimekben használt többi élelmiszer-adalékanyaggal , valamint a tápanyaghordozókkal, és használati feltételeikkel. A megfelelő átmeneti időszak biztosítása érdekében a III. melléklet rendelkezéseit — kivéve az élelmiszer-adalékanyagok hordozóira és az aromaanyagokban található élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó rendelkezéseket — csak [2011. 01. 01.] után kell alkalmazni.

(24) A felülvizsgálat eredményétől függetlenül a Bizottság az e rendelet elfogadását követő egy éven belül értékelési programot hoz létre, hogy a Hatóság újraértékelhesse a Közösségben már jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságát. A programban meg kell határozni a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok vizsgálatának alapját képező igényeket és a prioritási sorrendet.

(25) E rendelet hatályon kívül helyezi az alábbi jogi aktusokat, és azok helyébe lép: Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett színezőanyagokra vonatkozó tagállami előírások közelítéséről szóló 62/2645/EGK tanácsi irányelv[15], az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben történő felhasználásra engedélyezett tartósítószerek különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1965. január 26-i 65/66/EGK tanácsi irányelv[16], az élelmiszerekben használható emulgeálószerek, stabilizátorok, sűrítőanyagok és zselésítőanyagok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/663/EGK tanácsi irányelv[17], az élelmiszerekben használható antioxidánsok különleges tisztasági követelményeinek megállapításáról szóló, 1978. július 25-i 78/664/EGK tanácsi irányelv[18], az élelmiszerekben használt bizonyos adalékanyagok tisztasági követelményeknek való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó közösségi vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 1981. július 28-i 81/712/EGK első bizottsági irányelv[19], az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv[20], az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló, 1994. június 30-i 94/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21], az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22], a színezéken és édesítőszeren kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23], az egyes adalékanyagok meghatározott élelmiszerek gyártásánál való felhasználását tiltó nemzeti jog fenntartásáról szóló, 1996. december 19-i 292/97/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[24] és az E 425 konjak élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó zselés cukorkák forgalomba hozatalának és behozatalának felfüggesztéséről szóló, 2002. március 27-i 2002/247/EK bizottsági határozat[25]. A fenti jogi aktusok egyes rendelkezései azonban az átmeneti időszakban hatályban maradnak, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendelet mellékletében szereplő közösségi listák elkészítéséhez.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet élelmiszerekben használt élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályokat állapít meg a belső piac hatékony működésének , és az emberi egészség magas szintű védelmének és a fogyasztók magas szintű érdekei védelmének érdekében , beleértve az élelmiszerkereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését, és figyelembe véve a környezet védelmét is .

Ennek érdekében ez a rendelet az alábbiakról rendelkezik:

a) a jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái;

b) az élelmiszerekben lévő élelmiszer-adalékanyagok használati feltételei, beleértve az [élelmiszeripari enzimekről szóló ]…/…/EK rendeletben említett élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszeripari enzimeket, valamint beleértve az [ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló ]…/…/EK rendeletben említett élelmiszer-aromaanyagokat az élelmiszer-adalékanyagok használati feltételei élelmiszerekben, élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben ;

c) az élelmiszer-adalékanyagként árusított anyagok címkézésének szabályai.

2. cikk Hatály

(1) Ezt a rendeletet az élelmiszer-adalékanyagokra kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbi anyagokra, kivéve, ha azokat élelmiszer-adalékanyagként használják:

a) feldolgozási segédanyagok;

b) a növény-egészségügyre vonatkozó közösségi szabályokkal összhangban a növények és a növényi termékek védelmére használt anyagok;

c) az élelmiszerhez tápanyagként adott anyagok;

d) az emberi fogyasztásra szánt víz feldolgozásához használt, a 98/83/EK tanácsi irányelv[26] hatálya alá tartozó anyagok.

(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó az [élelmiszeripari enzimekről szóló] […/…]/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszeripari enzimekre.

(4) Ez a rendelet az élelmiszer-adalékanyagok alábbiak szerinti használatára vonatkozó konkrét közösségi szabályok sérelme nélkül alkalmazandó:

a) konkrét élelmiszerekben;

b) az e rendeletben nem szabályozott célokra.

(5) Szükség esetén a 28 27 . cikk (2) bekezdésében említett eljárással dönthető el, hogy egy bizonyos anyag e rendelet hatálya alá tartozik-e.

3. cikk Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a 178/2002/EK rendeletben és az 1829/2003/EK rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni.

(2) Alkalmazni kell továbbá az alábbi meghatározásokat:

a) „élelmiszer-adalékanyag”: olyan anyag, amelyet – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak és nem használnak élelmiszerek jellemző összetevőjeként, továbbá amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történő szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy várhatóan azt eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevőjévé válnak;

az alábbiak azonban nem minősülnek élelmiszer-adalékanyagnak:

i. édesítőszerként használt monoszacharidok at , diszacharidok at vagy oligoszacharidok at , és az ezeket tartalmazó élelmiszerek;

ii. szárított vagy koncentrált élelmiszerek, beleértve az összetett élelmiszerek gyártása során hozzáadott aromás anyagokat, mivel ezek másodlagos színező vagy más technológiai hatásuk mellett az ízt, az aromát vagy a tápértéket javító tulajdonságokkal is rendelkeznek;

iii. a fedő- vagy bevonóanyagokban használt anyagok, amelyek nem részei az élelmiszernek és amelyeket nem szánnak az élelmiszerekkel együtt történő fogyasztásra;

iv. pektintartalmú termékek, amelyeket szárított almatörköly vagy citrusfélék héjának származékából, illetve ezek keverékeiből savas oldást követően nátrium- vagy káliumsókkal részlegesen semlegesítenek („oldható pektin”);

v. rágógumi-alapok;

vi. fehér vagy sárga dextrin, pörkölt vagy dextrinált keményítő, savasan vagy alkalikusan módosított keményítő, színtelenített keményítő, fizikailag módosított és amilolitikus enzimekkel kezelt keményítő;

vii. ammónium-klorid;

viii. vérplazma, vérfehérjék, étkezési zselatin, fehérje-hidrolizátumok és sóik, tejfehérje és glutén;

ix. aminosavak és sóik, a glutaminsav, a glicin, a cisztein és a cisztin és sóik kivételével, amelyeknek nincs technológiai funkciójuk;

x. kazeinátok és kazein;

xi. inulin;

b) „feldolgozási segédanyag”: olyan anyag, amely/amelyet:

i. önmagában nem fogyasztanak élelmiszerként;

ii. technológiai célból szándékosan használnak a nyersanyagok, az élelmiszerek vagy összetevőik feldolgozásához a kezelés vagy a feldolgozás során; és

iii. az anyag vagy származékai maradékainak szándékolatlan, de technikailag elkerülhetetlen jelenlétét eredményezheti a végtermékben, feltéve, hogy e maradékok nem jelentenek egészségügyi kockázatot és nincsenek technológiai hatással a végtermékre;

c) „funkcionális osztály”: az I. mellékletben megállapított kategóriák valamelyike, az élelmiszer-adalékanyagnak az élelmiszerben betöltött technológiai funkciója alapján;

d) „feldolgozatlan élelmiszer”: olyan élelmiszer, amely semmiféle, az eredeti állapotát lényegesen megváltoztató kezelésen nem ment keresztül; a következők nem minősülnek lényeges változást okozó eljárásnak: válogatás, darabolás, csontozás, darálás, bőrtelenítés, hámozás, hántolás, aprítás, tisztítás, gyorsfagyasztás, fagyasztás, hűtés, őrlés, kifejtés, csomagolás, kicsomagolás.

e) „hozzáadott cukrot nem tartalmazó élelmiszer”: az alábbiakat nem tartalmazó élelmiszer:

i. hozzáadott monoszacharidok, vagy diszacharidok vagy oligoszacharidok ; vagy

ii. édesítőszerként monoszacharidokat , vagy diszacharidokat vagy oligoszacharidokat tartalmazó élelmiszerek;

f) „csökkentett energiatartalmú élelmiszer”: az eredeti élelmiszerhez vagy egy hasonló termékhez képest legalább 30%-kal csökkentett energiaértékű élelmiszer;

g) „asztali édesítőszer”: engedélyezett édesítőszerből készült készítmény, amely egyéb élelmiszer-adalékanyagokat és/vagy élelmiszer-összetevőket tartalmazhat, és cukorpótlóként kívánják eladni a végfogyasztónak;

h) „quantum satis”: nincs legnagyobb megengedett koncentráció meghatározva és az anyagokat a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, csak a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni, és azzal a feltétellel, hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.

II. FEJEZET A JÓVÁHAGYOTT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK KÖZÖSSÉGI LISTÁI

4. cikk Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listái

(1) Csak a II. mellékletben található közösségi listán szereplő élelmiszer-adalékanyagok hozhatók forgalomba és használhatók élelmiszerekben, beleértve a 89/398/EGK irányelv hatálya alá tartozó, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszereket.

(2) Csak a III. mellékletben található közösségi listában szereplő élelmiszer-adalékanyagok használhatók élelmiszer-adalékanyagokban, és élelmiszer-ipari enzimekben és élelmiszer-aromaanyagokban, az ezekre meghatározott használati feltételekkel .

(3) Az élelmiszer-adalékanyagok II. mellékletben szereplő listája azon élelmiszerkategóriák alapján készül, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

(4) Az élelmiszer-adalékanyagok III. mellékletben szereplő listája azon élelmiszer-adalékanyagok , vagy élelmiszer-ipari enzimek, élelmiszer-aromaanyagok és tápanyagok, illetve ezek kategóriái alapján készül, amelyekhez az anyagok hozzáadhatók.

(5) Az élelmiszer-adalékanyagok mindig megfelelnek a 12 14 . cikkben említett leírásoknak.

5. cikk Az előírásoknak nem megfelelő élelmiszer-adalékanyagok és/vagy nem megfelelő élelmiszerek tilalma

Nem hozható forgalomba az az élelmiszer-adalékanyag és/vagy az ilyen élelmiszer-adalékanyagot tartalmazó élelmiszer, ha az élelmiszer-adalékanyag vagy annak felhasználása nem felel meg e rendelet előírásainak.

5 6 . cikk Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listákba történő felvételének és használatának általános feltételei

(1) Az élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet a II. és III. mellékletben szereplő közösségi listára, ha megfelel az alábbi feltételeknek és adott esetben más indokolt tényezőknek :

a) a javasolt használati koncentrációban a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem jelent biztonsági kockázatot a fogyasztó egészségére;

b) ésszerű technológiai igény van rá, amely más gazdasági és technológiai eszközökkel nem teljesíthető;

c) használata nem vezeti félre a fogyasztót.

(2) Élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel a II. és III. mellékletben található listára, ha előnyökkel jár a fogyasztóra nézve; ennek érdekében az alábbi célok valamelyikét kell szolgálnia:

a) az élelmiszer tápértékének megőrzése;

b) a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok számára előállított élelmiszerekhez szükséges összetevők vagy alkotórészek biztosítása;

c) az élelmiszer eltarthatóságának vagy stabilitásának növelése vagy érzékszervi tulajdonságainak javítása, feltéve, hogy az élelmiszer jellege, állaga vagy minősége nem változik a fogyasztót félrevezető módon;

d) az élelmiszer gyártásának, feldolgozásának, előkészítésének, kezelésének, csomagolásának, szállításának vagy tárolásának elősegítése, feltéve, hogy az adalékanyagot nem a hibás nyersanyagok felhasználásából vagy a nemkívánatos (vagy akár nem higiénikus) módszerek alkalmazásából származó hatások leplezésére használják fel a fent említett tevékenységek bármelyike során.

(3) A (2) bekezdés a) pontjától eltérve az élelmiszer tápértékét csökkentő élelmiszer-adalékanyag felkerülhet a II. mellékletben található közösségi listára, amennyiben:

a) az élelmiszer nem egy átlagos étrend jelentős alkotóeleme; vagy

b) az élelmiszer-adalékanyagra a különleges táplálkozási igényű fogyasztói csoportok élelmiszereinek előállításához van szükség.

6 7 . cikk Az édesítőszerekre vonatkozó speciális feltételek

Élelmiszer-adalékanyag akkor kerülhet be a II. mellékletben található közösségi lista „édesítőszer” funkcionális osztályába, ha a z 5 6 . cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja:

a) a cukrot helyettesíti a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek, a nem kariogén élelmiszerek és a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek előállításakor;

b) a cukor helyettesítése révén növeli az eltarthatóságot;

c) a 89/398/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek előállítása.

7 8 . cikk A színezékekre vonatkozó speciális feltételek

Élelmiszer-adalékanyag akkor kerülhet be a II. mellékletben található közösségi lista „színezék” funkcionális osztályába, ha a z 5 6 . cikk (2) bekezdésében megállapított célok mellett az alábbi célok valamelyikét is szolgálja:

a) visszaállítja az élelmiszerek eredeti megjelenését, amelyek színét a feldolgozás, a tárolás, a csomagolás és a forgalmazás oly módon változtatta meg, hogy látványának vonzereje csökkenhetett;

b) tetszetősebbé teszi az élelmiszerek megjelenését;

c) színt ad az egyébként színtelen élelmiszereknek.

8 9 . cikk Az élelmiszer-adalékanyagok funkcionális osztályai

(1) Az élelmiszer-adalékanyagok elsődleges technológiai funkciójuk alapján kerülnek be az I. melléklet funkcionális osztályainak valamelyikébe.

Az élelmiszer-adalékanyag egyik funkcionális osztályba sorolása nem zárja ki, hogy több funkcióra is használják.

(2) Ha a tudományos vagy technológiai fejlődés szükség esetén úgy kívánja, azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása az I. melléklet további funkcionális osztályokkal való kiegészítésével kapcsolatban, a 27. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni .Szükség esetén, ha a tudományos vagy technológiai fejlődés úgy kívánja, az I. melléklet a 28. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően további funkcionális osztályokkal egészülhet ki .

9 10 . cikk Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listáinak tartalma

(1) A z 5 6 ., 6 7 . és 7 8 . cikkben megállapított feltételeket teljesítő élelmiszer-adalékanyag az [egységes eljárásokról szóló] …/EK rendeletben megállapított eljárásnak megfelelően felkerülhet a következő listára:

a) az e rendelet II. mellékletében található közösségi lista; és/vagy

b) az e rendelet III. mellékletében található közösségi lista.

(2) Az élelmiszer-adalékanyag a következők feltüntetésével kerül fel a II. és III. mellékletben található közösségi listákra:

a) az élelmiszer-adalékanyag neve és E-száma (ha van);

b) azok az élelmiszerek és/vagy élelmiszer-adalékanyagok és/vagy élelmiszeripari enzimek és/vagy élelmiszer-aromaanyagok , amelyekhez az élelmiszer-adalékanyag hozzáadható;

c) az élelmiszer-adalékanyag használati feltételei;

d) vannak-e érvényben korlátozások az élelmiszer-adalékanyag közvetlenül a fogyasztóknak történő értékesítésével kapcsolatban (adott esetben).

(3) A II. és III. mellékletben található közösségi listák az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben említett eljárással módosíthatók.

11. cikk Változások közösségi listán már szereplő élelmiszer-adalékanyag előállítási eljárásában vagy alapanyagaiban

Ha valamely közösségi listán már szereplő élelmiszer-adalékanyag tekintetében az előállítási módszerek vagy az alapanyagok jelentősen megváltoznak, akkor az ezekkel az új módszerekkel vagy anyagokkal készült élelmiszer-adalékanyag új adalékanyagnak tekintendő, és forgalomba hozása előtt új tételként fel kell venni a közösségi listákra vagy meg kell változtatni a leírását.

10 12 . cikk Az élelmiszer-adalékanyagok használati koncentrációi

(1) A 9 10 .cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett használati feltételek megállapításakor:

a) a használati koncentrációt a kívánt hatás eléréséhez szükséges legkisebb koncentrációban állapítják meg;

b) a koncentráció megállapításakor figyelembe kell venni a következőket:

i. az élelmiszer-adalékanyag esetében meghatározott megengedhető napi bevitel vagy hasonló érték, valamint az összes forrásból származó valószínű napi bevitel;

ii. amennyiben az élelmiszer-adalékanyagot a különleges fogyasztói csoportok által fogyasztott élelmiszerekben használják, a csoportok fogyasztóinak valószínű napi bevitele.

(2) Adott esetben nincs meghatározva az élelmiszer-adalékanyag legnagyobb megengedett koncentrációja (quantum satis) . Ilyenkor az élelmiszer-adalékanyagot a quantum satis elvnek jó gyártási gyakorlatnak megfelelően , csak a kívánt hatás eléréséhez szükséges mennyiségben kell alkalmazni , és azzal a feltétellel, hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót .

(3) Az élelmiszer-adalékanyagok II. mellékletben megállapított legnagyobb megengedett használati koncentrációja – ha másként nincs előírva – a felhasználási javaslatnak megfelelően elkészített, fogyasztásra kész élelmiszerekre vonatkozik. Az eredeti állapotukba visszaállítandó szárított vagy koncentrált élelmiszereknél a legnagyobb megengedett koncentráció a visszaállított állapotra vonatkozik, a legkisebb hígítási tényezőt figyelembe véve.

(4) A színezékek II. mellékletben megállapított legnagyobb megengedett használati koncentrációja – ha másként nincs előírva – a színezésre használt készítmény által tartalmazott fő színezőanyag mennyiségére vonatkozik.

11 13 . cikk Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok

Az 1829/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyag csak akkor kerülhet fel az e rendeletnek megfelelően a II. és III. mellékletben található közösségi listákra, ha rendelkezik az 1829/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően engedélyezték szerinti engedéllyel .

12 14 . cikk Az élelmiszer-adalékanyagok leírása

Az élelmiszer-adalékanyagok eredetre, tisztasági kritériumokra és bármely más szükséges információra vonatkozó leírásait akkor kell elfogadni – az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló [...]/EK rendeletben leírt eljárásnak megfelelően –, amikor az élelmiszer-adalékanyag először kerül fel a II. és III. mellékletben található közösségi listákra.

III. FEJEZET ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK HASZNÁLATA ÉLELMISZEREKBEN

13 15 . cikk Élelmiszer-adalékanyagok használata feldolgozatlan élelmiszerekben

Az élelmiszer-adalékanyagok csak akkor használhatók feldolgozatlan élelmiszerekben, ha arról a II. melléklet kifejezetten rendelkezik.

14 16 . cikk Színezékek és édesítőszerek használata a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben

Színezékek és édesítőszerek csak akkor használhatók a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt, 89/398/EGK irányelv szerinti élelmiszerekben – beleértve a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereit is –, ha arról e rendelet II. melléklete kifejezetten rendelkezik.

15 17 . cikk Színezékek használata jelölés céljából

A 91/497/EGK tanácsi irányelvben[27] meghatározott állat-egészségügyi jelölésre, a húskészítmények esetében szükséges egyéb jelölésre, valamint a tojáshéj 1274/91/EGK bizottsági rendeletben[28] meghatározott díszítő színezésére vagy bélyegzésére csak az e rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszerszínezékek használhatók.

16 18 . cikk Az átvitel elve

(1) Az alábbiak tartalmazhatnak élelmiszer-adalékanyagot:

a) a II. mellékletben említettektől eltérő összetett élelmiszerek, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében;

b) élelmiszer-adalékanyagot, élelmiszeripari enzimet vagy aromaanyagot tartalmazó élelmiszer, amennyiben az élelmiszer-adalékanyag:

i. e rendeletnek megfelelően engedélyezett az élelmiszer-adalékanyagban, élelmiszeripari enzimben vagy aromaanyagban;

ii. az élelmiszer-adalékanyagon, élelmiszeripari enzimen vagy aromaanyagon keresztül, átvitellel került az élelmiszerbe;

iii. nem rendelkezik technológiai funkcióval a végső élelmiszerben;

c) kizárólag összetett élelmiszer előállításához használt élelmiszer, feltéve, hogy az összetett élelmiszer megfelel ennek a rendeletnek.

(2) E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik a 89/398/EGK irányelvben említett anyatej-helyettesítő tápszerekre, anyatej-kiegészítő tápszerekre, feldolgozott gabona alapú élelmiszerekre, bébiételekre és a csecsemők és kisgyermekek speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszereire, kivéve, ha erről kifejezett rendelkezés van.

(3) Amennyiben az aromaanyagban, élelmiszer-adalékanyagban vagy élelmiszeripari enzimben lévő élelmiszer-adalékanyagot élelmiszerhez adják és az élelmiszerben technológiai funkcióval rendelkezik, akkor nem a hozzáadott aromaanyag, élelmiszer-adalékanyag vagy élelmiszeripari enzim, hanem az élelmiszer adalékanyagának minősül.

(4) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az intenzív édesítőszer felhasználható a hozzáadott cukor nélkül készült összetett élelmiszerekben, a csökkentett energiatartalmú összetett élelmiszerekben, az alacsony kalóriatartalmú étrendhez szánt összetett diétás élelmiszerekben és a hosszan eltartható összetett élelmiszerekben, feltéve, hogy az intenzív édesítőszer engedélyezett az összetett élelmiszer valamelyik összetevőjében.

17 19 . cikk Értelmezéssel kapcsolatos döntések

Szükség esetén, a 28 27 . cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönthető el, hogy:

a) egy bizonyos élelmiszer a II. mellékletben említett élelmiszerkategóriába tartozik-e; vagy

b) az ezen irányelv II. és III. mellékleteiben a „quantum satis” elv alapján engedélyezett élelmiszer-adalékanyagot a 10 12 . cikk (2) bekezdésében említett kritériumoknak megfelelően használják-e.

18 20 . cikk Hagyományos élelmiszerek

A IV. mellékletben felsorolt tagállamok fenntarthatják az élelmiszer-adalékanyagok egyes kategóriáinak használatára vonatkozó tilalmat a területükön gyártott, a mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszerek esetében.

IV. FEJEZET CÍMKÉZÉS

1. SZAKASZ A NEM A VÉGFOGYASZTÓNAK TÖRTÉNő ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK CÍMKÉZÉSE

19 21 . cikk A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése

(1) A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok – akár önmagukban, akár egymással és/vagy a 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (4) bekezdése szerinti összetevőkkel keverve értékesítik őket – csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson vagy tárolóeszközön megfelelnek jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában feltüntetik az e rendelet 20 22 -23 . cikkében előírt információkat címkézésnek, amelynek jól láthatónak, könnyen olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie. A 22. cikkben előírt információkat a vásárlók számára könnyen érthető nyelven kell megfogalmazni.

(2) Az a tagállam, amelyben a terméket értékesítik, saját felségterületén a Szerződés szabályaival összhangban előírhatja, hogy ezeket az információkat a Közösség egy vagy több, a tagállam által meghatározott hivatalos nyelvén tüntessék fel. Ez nem zárja ki a címkén szereplő információk több nyelven történő feltüntetését.

20 22 . cikk A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézésének általános követelményei Az élelmiszer-adalékanyagok azonosítására vonatkozó tájékoztatási követelmények

(1) Ha nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagokat önmagukban , vagy egymással és/vagy más élelmiszer-összetevőkkel keverve , vagy más anyagokat hozzájuk adva értékesítik, akkor a csomagoláson vagy tárolóeszközön fel kell tüntetni az alábbi információkat az élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatban :

a) valamennyi élelmiszer-adalékanyag tekintetében az e rendeletben megállapított, vagy az egyes élelmiszer-adalékanyagok megnevezését és E-számát tartalmazó értékesítési leírásban szereplő megnevezés és/vagy E-szám;

b) az a) pontban említett név és/vagy E-szám hiányában az élelmiszer-adalékanyag ismertetését, megfelelő pontossággal ahhoz, hogy megkülönböztethető legyen azoktól a termékektől, amelyekkel összekeverhető.

b) az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás a rendeltetésszerű élelmiszer-ipari felhasználására;

c) szükség esetén a tárolás és/vagy a felhasználás speciális feltételei;

d) az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e) felhasználási utasítás, ha hiánya veszélyeztetné az élelmiszer-adalékanyag megfelelő felhasználását;

f) a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;

g) adott esetben az élelmiszerekben korlátozott mennyiségben használható valamennyi összetevő vagy összetevőcsoport maximális mennyiségének feltüntetése, és/vagy olyan megfelelő, egyértelmű és könnyen érthető módon közölt információk, amelyek lehetővé teszik a vevő számára e rendelet vagy más vonatkozó közösségi jogszabályok betartását; amennyiben ugyanaz a mennyiségi korlátozás vonatkozik az önmagukban vagy kombináltan használt összetevők egy csoportjára, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást számszerűen vagy a quantum satis elv alapján kell kifejezni;

h) a nettó mennyiség;

i) a minőségmegőrzési idő lejárata;

j) adott esetben az e cikkben említett és a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagokkal vagy más anyagokkal kapcsolatos olyan információk, melyek szükségesek ahhoz, hogy a vevő betarthassa az említett irányelv előírásait.

(2) Ha az élelmiszer-adalékanyagokat egymással és/vagy más élelmiszer-összetevőkkel keverve értékesítik, akkor a keletkező termék csomagolásán vagy tárolóeszközén fel kell sorolni az összetevőket az (1) bekezdésben előírt információkat minden egyes élelmiszer-adalékanyaggal kapcsolatban fel kell tüntetni , a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.

(3) Amennyiben a tárolás, értékesítés, faktorbeállítás, hígítás vagy feloldás elősegítésére más anyagokat ― többek között élelmiszer-adalékanyagokat vagy más élelmiszer-összetevőket ― adnak az élelmiszer-adalékanyagokhoz, azok csomagolásán vagy tárolóeszközein fel kell sorolni minden ilyen anyagot a teljes tömeghez viszonyított százalékos arányuk csökkenő sorrendjében.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés e)–g), és j) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben előírt információkat elég csak a szállítmányra vonatkozó azon okmányokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni, feltéve hogy a kérdéses termék csomagolásán vagy tárolóeszközén jól láthatóan fel van tüntetve az „élelmiszerek előállítására, nem pedig kiskereskedelmi forgalmazásra” szöveg.

(5) Az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérően, ha az élelmiszer-adalékanyagokat tartályokban szállítják, akkor az összes információt elég csak a szállítmányra vonatkozó azon kísérő okmányokban feltüntetni, amelyeket áruszállításkor kell átadni.

21. cikk Információs követelmények abban az esetben, ha az élelmiszer-adalékanyagokba egyéb anyagokat vagy élelmiszer-összetevőket építenek be

Amennyiben a tárolás, az értékesítés, a faktorbeállítás, a hígítás vagy a feloldás céljából más anyagokat vagy élelmiszer-összetevőket – az élelmiszer-adalékanyagok kivételével – építenek be a nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagba, az élelmiszer-adalékanyag csomagolásán, tárolóeszközén vagy kísérő dokumentumain fel kell tüntetni a 20. cikkben előírt információkat és az alkotóelemek nevét, a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.

22. cikk Információs követelmények abban az esetben, ha az élelmiszer-adalékanyagokat más élelmiszer-összetevőkkel kombinálják

Amennyiben a nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagot más élelmiszer-összetevőkkel kombinálják, az élelmiszer-adalékanyag csomagolásán vagy tárolóeszközén fel kell tüntetni az összes alkotóelemet, a termék teljes tömegéhez viszonyított tömegük százalékos arányának csökkenő sorrendjében.

23. cikk Az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó általános információs követelmények

(1) A nem a végfogyasztónak történő értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyag csomagolásán vagy tárolóeszközén az alábbi információkat kell feltüntetni:

a) az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerben korlátozottan használható” felirat, vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírása;

b) szükség esetén a tárolás és a felhasználás különleges feltételei;

c) a felhasználási utasítások, ha ezek elhagyása nem biztosítaná az adalékanyag megfelelő felhasználását;

d) az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e) a gyártó, a csomagoló vagy az értékesítő neve vagy cégneve és címe;

f) amennyiben az élelmiszer-adalékanyag valamely alkotóelemére mennyiségi korlátozás vonatkozik, az összetevő százalékos jelenléte az élelmiszer-adalékanyagban vagy elegendő információ az élelmiszer-adalékanyag összetételéről ahhoz, hogy a vevő biztosíthassa a mennyiségi korlátozásnak való megfelelést; amennyiben ugyanaz a mennyiségi korlátozás vonatkozik az önmagukban vagy kombináltan használt összetevők egy csoportjára, akkor az együttes százalékarány egyetlen számmal is megadható; a mennyiségi korlátozást számszerűen vagy a quantum satis elv alapján kell kifejezni;

g) a nettó mennyiség;

h) adott esetben az e rendelet 20., 21. és 22. cikkében említett és a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagokkal és egyéb anyagokkal kapcsolatos információ az élelmiszerekben lévő összetevők feltüntetése tekintetében.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés c)-f) pontjában előírt információkat csak a szállítmányra vonatkozó azon dokumentumokban kell feltüntetni, amelyeket áruszállításkor vagy azelőtt kell átadni, feltéve hogy az „élelmiszerek előállítására, és nem kiskereskedelmi forgalmazásra” megjelölés a kérdéses termék csomagolásának vagy tárolóeszközének jól látható részén szerepel.

2. SZAKASZ AVÉGFOGYASZTÓNAK ÉRTÉKESÍTÉSRE SZÁNT ÉLELMISZER-ADALÉKANYAGOK CÍMKÉZÉSE

24 23 . cikk A végfogyasztónak értékesítésre szánt élelmiszer-adalékanyagok címkézése

(1) A 2000/13/EK irányelv , a 89/396/EGK irányelv és az 1829/2003/EK rendelet sérelme nélkül a végfogyasztóknak történő értékesítésre szánt ― önmagukban, illetve egymással és/vagy más összetevőkkel keverve értékesített ― élelmiszer-adalékanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a csomagoláson jól látható, könnyen olvasható és letörölhetetlen formában fel vannak tüntetve az alábbi információk:

a) valamennyi élelmiszer-adalékanyag tekintetében az ezen rendeletben megállapított vagy az egyes élelmiszer-adalékanyagok megnevezését és E-számát tartalmazó értékesítési leírásban szereplő megnevezés és/vagy E-szám az élelmiszer-adalékanyag neve; a név az adott élelmiszer-adalékanyagra alkalmazandó közösségi rendelkezésékben megállapított névből és az E-számból épül fel

b) az „étkezési célra” vagy az „élelmiszerben korlátozottan felhasználható” felirat, vagy más egyértelmű utalás a rendeltetésszerű felhasználására a 20., 21. és 22. cikkben, valamint a 23. cikk (1) bekezdésének a)-e), g) és h) pontjában előírt információk .

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően A az asztali édesítőszerek értékesítési leírásának tartalmaznia kell a „…-alapú asztali édesítőszer” jelölést, amelyben meg kell határozni az édesítőszer összeállításához használt édesítőszer(ek) nevét.

(3) A poliolokat és/vagy aszpartámot és/vagy aszpartám-aceszulfámsót tartalmazó asztali édesítőszer címkézésén a következő figyelmeztető feliratnak kell szerepelnie:

a) poliolok: „nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású”;

b) aszpartám/aszpertám-aceszulfámsó: „fenil-alanin-forrást tartalmaz”.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben előírt információkra a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

3. SZAKASZ EGYÉB CÍMKÉZÉSI KÖVETELMÉNYEK

25 24 . cikk További címkézési követelmények

(1) A 19 21 .– 24 23 . cikk rendelkezései nem érintik a tömegre és a mértékekre, vagy a veszélyes anyagok és készítmények kiszerelésére, osztályozására, csomagolására, címkézésére vagy szállítására vonatkozó részletesebb vagy átfogóbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket.

(2) A 19.-24. cikkben előírt információkat a vásárlók számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

Saját területén a forgalmazás szerinti tagállam a Szerződésnek megfelelően előírhatja, hogy a címkén szereplő információkat egy vagy több, a tagállam által kiválasztott hivatalos nyelven tüntessék fel. E bekezdés első és második albekezdése nem zárja ki a címkén szereplő információk több nyelven történő feltüntetését.

V. FEJEZET ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK ÉS VÉGREHAJTÁS

26 25 . cikk Tájékoztatási kötelezettség

(1) Az élelmiszer-adalékanyag előállítója vagy felhasználója haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan új tudományos vagy műszaki információról, amely érintheti az élelmiszer-adalékanyag biztonsági értékelését.

(2) Az élelmiszer-adalékanyag előállítója vagy felhasználója a Bizottság kérésére tájékoztatást nyújt az élelmiszer-adalékanyag tényleges felhasználásáról.

27 26 . cikk Az élelmiszer-adalékanyag bevitelének ellenőrzése

(1) A tagállamok kockázaton alapuló megközelítéssel működő ellenőrző rendszereket tartanak fenn az élelmiszer-adalékanyagok fogyasztásának és használatának felmérésére, és minden évben jelentést tesznek a Bizottságnak és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság).

(2) A Hatósággal való konzultációt követően a 28 27 . cikk (2) bekezdésében említett eljárással egységes módszertan fogadható el a Közösségben használt élelmiszer-adalékanyagok étkezési bevitelével kapcsolatos információk tagállamok által történő gyűjtésére.

28 27 . cikk A bizottság

(1) A Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

29 28 . cikk Az összehangolt szakpolitikák közösségi finanszírozása

Az e rendelet alapján hozott intézkedések finanszírozásának jogalapja a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja.

VI. FEJEZET ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30 29 . cikk Az élelmiszer-adalékanyagok közösségi listáinak létrehozása

(1) Az e rendelet hatálybalépése előtt, a 94/35/EK, a 94/36/EK és a 95/2/EK irányelv szerint engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet II. mellékletébe, miután megvizsgálták, hogy megfelelnek-e e rendelet 5 6 ., 6 7 . és 7 8 . cikkének. A II. mellékletbe felveendő ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása , a 28 27 . cikk ( 2 3 ) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni. A vizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A vizsgálatot [...]-ig az e rendelet kihirdetését követő két éven belül kell elvégezni. A már nem alkalmazott élelmiszer-adalékanyagokat és használatokat nem kell felvenni a mellékletbe.

(2) Az élelmiszer-adalékanyagokban a 95/2/EK irányelv V. mellékletében engedélyezett hordozókként engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 1. részébe, miután megvizsgálták, hogy megfelelnek-e e rendelet 5 6 . cikkének. A III. mellékletbe felveendő ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása , a 28 27 . cikk ( 2 3 ) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni. A vizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A vizsgálatot [...]-ig az e rendelet kihirdetését követő két éven belül kell elvégezni. A már nem alkalmazott élelmiszer-adalékanyagokat és használatokat nem kell felvenni a mellékletbe.

(3) Az élelmiszer-aromaanyagokban a 95/2/EK irányelv alapján felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok és használati feltételeik bekerülnek e rendelet III. mellékletének 4. részébe, miután megvizsgálták, hogy megfelelnek-e e rendelet 6. cikkének. A III. mellékletbe foglalandó ilyen adalékanyagokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, a 27. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni. A vizsgálatnak nem része a Hatóság által végzett új kockázatértékelés. A vizsgálatot az e rendelet kihirdetését követő két éven belül kell elvégezni. A már nem alkalmazott élelmiszer-adalékanyagokat és használatokat nem kell felvenni a mellékletbe.

3 (4) . Az e cikk (1) , és (2) és (3) bekezdésének hatálya alá tartozó élelmiszer-adalékanyagok leírásait [az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszeripari enzimekre és az élelmiszer-aromaanyagokra vonatkozó egységes engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló] [...]/EK rendeletnek megfelelően akkor kell elfogadni, amikor az élelmiszer-adalékanyagok e bekezdéseknek megfelelően bekerülnek a mellékletekbe.

4 (5) . A megfelelő átmeneti intézkedésekre vonatkozó intézkedéseket, amelyek célja e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, többek között kiegészítéssel is , a 28 27 . cikk ( 2 3 ) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással lehet kell elfogadni.

31 30 . cikk A jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok újraértékelése

(1) Az e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok tekintetében a Hatóság új kockázatértékelést végez.

(2) A Hatósággal folytatott konzultációt követően, az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül, a 28 27 . cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kidolgozzák az élelmiszer-adalékanyagok értékelési programját. Az értékelési programot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

32 31 . cikk Hatályon kívül helyezés

(1) Ez a rendelet hatályon kívül helyezi az alábbiakat:

a) a 62/2645/EGK irányelv;

b) a 65/66/EGK irányelv;

c) a 78/663/EGK irányelv;

d) a 78/664/EGK irányelv;

e) a 81/712/EGK irányelv;

f) a 89/107/EGK irányelv;

g) a 94/35/EK irányelv;

h) a 94/36/EK irányelv;

i) a 95/2/EK irányelv;

j) a 292/97/EK határozat;

k) a 2002/247/EK határozat.

(2) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

33 32 . cikk Átmeneti rendelkezések

A 32 31 . cikktől eltérve az alábbi rendelkezések […]-ig alkalmazandók:

a) A 94/35/EK irányelv 2. cikkének (1), (2) és (4) bekezdése, valamint a melléklete;

b) A 94/36/EK irányelv 2. cikkének (1)–(6), (8), (9) és (10) bekezdése, valamint I–V. melléklete;

c) A 95/2/EK irányelv 2. és 4. cikke, valamint I–VI. melléklete.

A c) ponttól függetlenül az E 1103 invertáz és az E 1105 lizozim 95/2/EK irányelvben megállapított engedélye az [élelmiszeripari enzimekről szóló rendelet] 18 17 . cikkének megfelelően az élelmiszeripari enzimekről szóló közösségi listák alkalmazásának időpontjától kezdve hatályát veszti.

Az [e rendelet hatálybalépését követő 12 hónap] előtt jogszerűen forgalomba hozott vagy felcímkézett azon élelmiszer-adalékanyagok, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek, minőségmegőrzési idejük lejártáig továbbra is forgalmazhatók.

34 33 . cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet [a rendelet kihirdetésétől számított egy év]-tól/-től kell alkalmazni.

Az 4 5 . cikk (2) bekezdése azonban [2011. január 1]-től alkalmazandó a III. melléklet 2. , és 3. és 5. részére.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Az élelmiszerekben, illetve az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszeripari enzimekben található élelmiszer-adalékanyagok funkcionális osztályai:

1. „édesítőszerek”: olyan anyagok (alap-édesítőszerek és intenzív édesítőszerek), amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek vagy az asztali édesítőszereknek.

2. „színezékek”: olyan anyagok, amelyek felerősítik vagy helyreállítják az élelmiszerek színét; ide tartoznak az élelmiszerek természetes összetevői vagy más természetes források, amelyeket önmagukban élelmiszerként általában nem fogyasztanak, és élelmiszerek jellegzetes összetevőiként általában nem használnak.Az élelmiszerekből és más természetes eredetű anyagokból fizikai és/vagy kémiai kivonással nyert készítmények e rendelet értelmében akkor tekinthetők színezékeknek, ha a színezőanyagot a tápanyagoktól és az aromatikus összetevőktől szelektív módon elkülönítették.

3. „tartósítószerek”: olyan anyagok, amelyek a mikroorganizmusok okozta romlás megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;

4. „antioxidánsok”: olyan anyagok, amelyek az oxidáció okozta romlás – mint a zsírok avasodása és a színváltozások – megakadályozásával meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát;

5. „hordozók”: olyan, saját technológiai hatás nélküli anyagok, amelyeket az élelmiszer-adalékanyagok, aromaanyagok, élelmiszeripari enzimek , táplálkozási és/vagy fiziológiai célból egy élelmiszerhez hozzáadott tápanyag és/vagy más anyag (vagy élelmiszer és/vagy étrend-kiegészítő) oldására, hígítására, diszpergálására vagy másféle fizikai módosítására használnak, hogy megkönnyítsék azok kezelését, alkalmazását vagy használatát anélkül, hogy funkcióját megváltoztatnák;

6. „étkezési savak”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer savasságát és/vagy savanyú ízt adnak neki;

7. „savanyúságot szabályozó anyagok”: olyan anyagok, amelyek megváltoztatják vagy szabályozzák az élelmiszer savasságát vagy lúgosságát;

8. „csomósodást gátló anyagok”: olyan anyagok, amelyek csökkentik az élelmiszer önálló részeinek egymáshoz tapadását;

9. „habzásgátlók”: olyan anyagok, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a habzást;

10. „tömegnövelő szerek”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer tömegét, anélkül, hogy lényegesen növelnék hasznosuló energiatartalmát;

11. „emulgeálószerek”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem keveredő fázisból – mint például az olaj és a víz – homogén keverék képzését vagy kialakítását az élelmiszerben;

12. „emulgeáló sók”: olyan anyagok, amelyek a sajtban lévő fehérjéket diszpergált formába alakítják, és egyúttal a zsírt és más komponenseket közel homogén eloszlásba hozzák;

13. „szilárdítóanyagok”: olyan anyagok, amelyek a gyümölcsök vagy zöldségek szöveteit keménnyé vagy ropogóssá teszik vagy így tartják, illetve zselésítőanyagokkal szilárd gélt képeznek;

14. „ízfokozók”: olyan anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszerek meglevő ízét és/vagy zamatát;

15. „habosító szerek”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik egy gázfázis homogén diszperzióját folyékony vagy szilárd élelmiszerben;

16. „zselésítőanyagok”: olyan anyagok, amelyek gélképzéssel alakítják ki az élelmiszer szerkezetét;

17. „fényezőanyagok” (beleértve a kenőanyagokat is): olyan anyagok, amelyek ha az élelmiszer külső felületén alkalmazzák őket, csillogó megjelenést adnak vagy védőbevonatot biztosítanak;

18. „nedvesítőanyagok”: olyan anyagok, amelyek megvédik az élelmiszert a kiszáradástól, ellensúlyozva egy alacsony relatív nedvességtartalmú légtér hatását, vagy elősegítik egy por vizes közegben való oldódását;

19. „módosított keményítők”: olyan anyagok, amelyeket étkezési keményítő egy vagy több kémiai kezelésével nyertek, fizikai vagy enzimes úton savas vagy lúgos kezeléssel folyósítottak vagy színtelenítettek;

20. „csomagológázok”: azok a levegőtől eltérő gázok, amelyeket az élelmiszer betöltése előtt, alatt vagy után juttatnak az élelmiszer tárolóeszközébe;

21. „hajtógázok”: azok a levegőtől eltérő gázok, amelyek az élelmiszert kiszorítják a csomagolóeszközből;

22. „térfogatnövelő szerek”: olyan anyagok vagy anyagkeverékek, amelyek gázt szabadítanak fel, ezzel növelve a tészták térfogatát;

23. „kelátképző anyagok”: olyan anyagok, amelyek fémionokkal kémiai komplexeket képeznek;

24. „stabilizátorok”: olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer fizikai-kémiai állapotának megőrzését; stabilizátorok azok az anyagok is, amelyek lehetővé teszik két vagy több nem elegyedő anyag homogén diszperziójának fenntartását az élelmiszerben, azok az anyagok, amelyek stabilizálják, megőrzik vagy erősítik az élelmiszer meglévő színét, továbbá azok az anyagok, amelyek fokozzák az élelmiszer kötőképességét, ideértve az élelmiszerrészeknek az előállított élelmiszerben való megkötését lehetővé tevő proteinek közötti keresztkötések kialakulását is.

25. „sűrítőanyagok”: olyan anyagok, amelyek növelik az élelmiszer viszkozitását.

26. „lisztkezelő szerek”: az emulgeáló szerektől eltérő olyan anyagok, amelyeket a liszthez vagy a tésztához adnak, hogy javítsák sütési tulajdonságaikat.

II. MELLÉKLET

Az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és használati feltételeik

III. MELLÉKLET

Az élelmiszer-adalékanyagokban, és élelmiszer-ipari enzimekben és élelmiszer-aromaanyagokban felhasználható élelmiszer-adalékanyagok közösségi listája és használati feltételeik. A tápanyagokban lévő hordozók közösségi listája és használati feltételeik.

1. rész Hordozók élelmiszer-adalékanyagokban

2. rész Adalékanyagok az élelmiszer-adalékanyagokban lévő hordozókon kívül

3. rész A hordozókat is magukban foglaló adalékanyagok élelmiszer-ipari enzimekben

4. rész A hordozókat is magukban foglaló adalékanyagok élelmiszer-aromaanyagokban

5. rész Hordozók tápanyagokban

IV. MELLÉKLET

Azon hagyományos termékek, amelyekre az érintett tagállamok továbbra is fenntarthatják az élelmiszer-adalékanyagok bizonyos kategóriáira vonatkozó tilalmat

Tagállam | Élelmiszer | Továbbra is tiltható adalékanyag-kategóriák |

Németország | Hagyományos német sör („Bier nach deutschem Reinheitsgebot gebraut”) | Mind, kivéve a hajtógázokat |

Franciaország | Hagyományos francia kenyér | Mind |

Franciaország | Hagyományos francia tartósított szarvasgomba | Mind |

Franciaország | Hagyományos francia csigakonzerv | Mind |

Franciaország | Hagyományos francia liba- és kacsakonzerv („confit”) | Mind |

Ausztria | Hagyományos osztrák „Bergkäse” | Mind, kivéve a tartósítószereket |

Finnország | Hagyományos finn „Mämmi” | Mind, kivéve a tartósítószereket |

Svédország Finnország | Hagyományos svéd és finn gyümölcsszirup | Színezékek |

Dánia | Hagyományos dán „Kødboller” | Tartósítószerek és színezékek |

Dánia | Hagyományos dán „Leverpostej” | Tartósítószerek (kivéve a szorbinsavat) és színezékek |

Spanyolország | Hagyományos spanyol „Lomo embuchado” | Mind, kivéve a tartósítószereket és az antioxidánsokat |

Olaszország | Hagyományos olasz „Mortadella” | Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pH-szabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt |

Olaszország | Hagyományos olasz „Cotechino e zampone” | Mind, kivéve a tartósítószereket, az antioxidánsokat, a pH-szabályozókat, az ízfokozókat, a stabilizátorokat és a csomagológázt |

[1] HL C […]., [ …]., […]. o.

[2] HL C 168., 2007.7.20, 34. o.

[3] HL L 186, 1989.6.30. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel(HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

[4] HL L […], […], […]. o.

[5] HL L 178., 1995.7.28., 1. o. A legutóbb a 2004/46/EK irányelvvel (HL L 114., 2004.4.21., 15. o.) módosított irányelv.

[6] HL L 226., 1995.9.22., 1. o. A legutóbb a 2004/47/EK irányelvvel (HL L 113., 2004.4.20., 24. o.) módosított irányelv.

[7] HL L 339., 1996.12.30., 1. o. A legutóbb a 2004/45/EK irányelvvel (HL L 113., 2004.4.20., 19. o.) módosított irányelv.

[8] HL L [...]., [...], [...]. o.

[9] HL L 31., 2002.2.1., 1. o. Az 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 4. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

[11] HL L 208., 1992.7.24., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

[12] HL L 208., 1992.7.24., 9. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

[13] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[14] HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 191., 2004.5.28., 1.o.

[15] HL L 115., 1962.11.11., 2645/62. o. A legutóbb a 95/45/EK irányelvvel (HL L 226., 1995.9.22., 1. o.) módosított irányelv.

[16] HL 22., 1965.2.9., 373. o. A legutóbb a 96/77/EK bizottsági irányelvvel (HL L 339., 1996.12.30., 1. o.) módosított irányelv.

[17] HL L 223., 1978.8.14., 7. o. A 92/4/EK bizottsági irányelvvel (HL L 55., 1992.2.29., 96. o.) módosított irányelv.

[18] HL L 223., 1978.8.14., 30. o. A legutóbb a 96/77/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv.

[19] HL L 257, 1981.9.10., 1. o.

[20] HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv.

[21] HL L 237., 1994.9.10., 3. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

[22] HL L 237., 1994.9.10., 13. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

[23] HL L 61., 1995.3.18., 3. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

[24] HL L 48., 1997.2.19., 13. o.

[25] HL L 84., 2002.3.28., 69. o.

[26] HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

[27] HL L 268, 1991.9.24., 69. o.

[28] HL L 121., 1991.5.16., 11. o.