52007PC0017

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.1.2007

COM(2007) 17 végleges

2007/0012 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2007) 74}{SEC(2007) 75}

INDOKOLÁS

1. BEVEZETÉS

A 27 tagú EU gyümölcs- és zöldségtermesztése a Közösség költségvetésének 3,1 %-át, a teljes uniós mezőgazdasági termelésnek pedig 17 %-át teszi ki.

A jelenleg hatályos közös piacszervezést (KPSZ) a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendelet[1], a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendelet[2] és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK tanácsi rendelet határozza meg.

2005 októberében, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének egyszerűsítéséről szóló jelentés[3] közzétételével 2004-ben megindított vita első következtetéseinek levonásakor a Bizottság kijelentette, hogy 2006-ban mind a friss, mind a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek ágazatára kiterjedő reformjavaslatot terjeszt elő[4].

2005 májusában az Európai Parlament elfogadta az e közleményről szóló saját kezdeményezésű jelentését[5].

A jobb jogalkotás melletti elkötelezettségével összhangban a Bizottság a javaslatot a közös piacszervezéshez kapcsolódó problémák gazdasági, társadalmi és környezeti szempontjainak elemzésével, és az említett kérdések különböző megoldási lehetőségei hatásának, előnyeinek és hátrányainak az elemzésével egészítette ki, a reform megvalósításának különféle lehetőségeiről folytatott nyilvános konzultáció eredményeit is beleértve.

Ez a reformjavaslat válaszol az Európai Számvevőszék szeptemberben közzétett, „A siker útján? A gyümölcs- és zöldségtermelők operatív programjaira nyújtott európai uniós támogatás eredményessége” című, 2006/8. számú külön jelentésében megfogalmazott ajánlásaira is.

2. A REFORM OKA ÉS CÉLJAI

Az elmúlt tíz év során a gyümölcs- és zöldségágazat szembesült mind a piaci árak meghatározásában jelentős szerepet játszó, nagymértékben koncentrált kiskereskedelmi és diszkontláncoktól eredő erős nyomással, mind a jobb minőséget viszonylag alacsony árakkal kombináló és gyorsan növekvő piaci részesedéssel rendelkező, harmadik országokból származó termékek támasztotta kíméletlen versennyel.

A gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének 1996-ban végrehajtott reformja óta a termelői szervezetek és működési programjaik a gyümölcs- és zöldségkínálat csoportosításának kulcsfontosságú elemei voltak. A tapasztalatok alapján a termelői szervezetek még mindig eredményesek a nagymértékben koncentrált kiskereskedelmi és diszkontláncokkal szemben. A gyümölcs- és zöldségtermelés termelői szervezetek általi koncentrációjának szintje mindazonáltal nem eredményezte a kínálat koncentrációját minden tagállamban. A fő termelő tagállamok termelőinek nagy százaléka döntött úgy, hogy nem vesz részt ezekben. A reform intézkedéseket tartalmaz a termelői szervezetek vonzerejének javítására.

Másrészt a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek jelenlegi közös piacszervezésének alapját olyan elvek képezik, amelyeket más közös piacszervezések esetében alapjaiban változtattak meg. A jelenlegi, lényegében a termékmennyiséget támogató rendszer már nincs összhangban a közös agrárpolitikával. A reform javasolja a gyümölcs- és zöldségtermelő területek bevonását az egységes támogatási rendszerbe és az egységes területalapú támogatási rendszerbe. A termelési támogatásról a termelők közvetlen támogatására való áttérés - egy minden egyes gazdaság számára elérhető, termeléstől független jövedelemtámogatási rendszer bevezetésével – hozzájárul a piacorientáltabb és fenntartható mezőgazdaság elősegítéséhez.

Ez a reformjavaslat intézkedéseket tartalmaz a válságkezelésre, a gyümölcs- és zöldségfélék promóciójának fokozására és a környezet megóvására vonatkozóan.

A reform meghatározott célkitűzései a következők:

- az uniós gyümölcs- és zöldségtermékek versenyképességének és piacorientáltságának javítása, vagy, más szavakkal, a fenntartható termelés elérése, amely a belső és a külső piacokon is versenyképes;

- a gyümölcs- és zöldségtermesztők jövedelmében a válságok hatására jelentkező ingadozások csökkentése;

- a gyümölcs- és zöldségfogyasztás megnövelése az EU-ban;

- a környezet megőrzésére és védelmére tett ágazati erőfeszítések folytatása;

- az adminisztratív terhek egyszerűsítése és ahol lehetséges, csökkentése minden érintett számára.

A reform fent említett célkitűzéseit a WTO-val való összeegyeztethetőség, a megreformált közös agrárpolitikával, az első és második pillérrel való egyezés és a pénzügyi tervvel való összhang igényének figyelembevételével határozták meg.Végül ki kell emelni, hogy ez a javaslat a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló tanácsi rendeletre tett bizottsági javaslat fényében készült. Ez utóbbi befolyásolja a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésére vonatkozó reformjavaslatot.

- A gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó, meglévő közös piacszervezésben marad néhány horizontális jellegű rendelkezés, amelyek egy sor egyéb mezőgazdasági termék vonatkozásában is léteznek, például az állami támogatásokkal, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserével és az irányítóbizottsággal kapcsolatban. Ezeket azonban aktualizálták, egyszerűsítették és ésszerűsítették, hogy könnyen beépíthetőek legyenek az egységes közös piacszervezésről szóló javaslatba.

- A szabályozás változtatásainak hatálya miatt, az egyértelműség érdekében szükséges a gyümölcs- és zöldségágazat egyéb rendelkezéseit beépíteni ebbe a javaslatba. Mindazonáltal, ha az ilyen rendelkezések bizonyos mértékig horizontális jellegűek is és így egy sor egyéb mezőgazdasági termék vonatkozásában léteznek - ilyenek például a forgalmazási vagy a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó előírások -, azokat korszerűsítették és egyszerűsítették, hogy könnyen beépíthetőek legyenek a mezőgazdasági piacok közös szervezését létrehozó tanácsi rendeletbe.

3. A GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGPIAC KÖZÖS SZERVEZÉSÉNEK REFORMJÁHOZ JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK

1. TERMELőI SZERVEZETEK

Termelői szervezetek : Figyelembe véve, hogy a termelői szervezetek fontos szerepet játszanak a kínálat koncentrációjában, rendelkezések kidolgozására került sor működésük egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele érdekében, ahol lehet. Ezek a rendelkezések a következőkre vonatkoznak: a termelői szervezetek termékskálájára, az engedélyezett közvetlen eladások mértékére, a szabályok nem tagokra való kiterjesztésére, a termelői szervezetek egyesülése, a termelői szervezetek társulásai, azon területek, ahol a kínálat termelői szervezetek általi koncentrációjának szintje nagyon alacsony (a gyümölcs- és zöldségtermelés 20%-ánál kevesebb), a 2004. május 1-jétől az Unió tagjaivá váló államok és a legkülső régiók számára több ösztönző nyújtására, a termelői szervezetek hatásköreinek vagy funkcióinak a termelői szervezetekre való átruházására és bizonyos feltételek mellett a funkciók leányvállalatokra való átruházására. A Bizottság az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtott, a feldolgozásra szánt bogyós gyümölcs és cseresznye ágazatának helyzetéről szóló jelentésében jelzi, hogy javaslatot tehet külön kiegészítő támogatásra olyan tagállamok esetében, amelyek szervezettségi szintje alacsony. Ez a fent említett változtatásokkal történik meg.

A Bizottság szintén javasolta további fűszernövények felvételét a gyümölcs- és zöldségfélék piacának közös szervezésébe.

Új termelői csoportok : Az új tagállamokban a kínálat termelői szervezetek segítségével történő csoportosításának fejlesztése érdekében az új tagállamok azon termelői csoportjai számára, amelyek e rendelettel összhangban termelői szervezeti státuszt kívánnak szerezni, engedélyezni kell egy átmeneti időszakot, mely során egyedi nemzeti és közösségi pénzügyi támogatás nyújtható a csoport bizonyos kötelezettségvállalásai ellenében.

A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégia : A Számvevőszék úgy véli, a tagállamok nem biztosították, hogy a termelői szervezetek működési programjaira fordított kiadások hatékonyak legyenek. Ezenkívül úgy véli, a Bizottság nem követte nyomon a működési programok hatékonyságát, és a szakpolitikát sem értékelte. A hatékonyabb működési programok megvalósulása érdekében a Bizottság javasolja, hogy a tagállamok hozzanak létre a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiákat. Egy ilyen stratégia a következőkről rendelkezne: előzetes elemzés, a működési programok célkitűzései és az eszközök, teljesítménymutatók, a működési programok értékelése és a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A szabályok kiterjesztése : A termelői szervezetek és társulások befolyásának további növelése és a piac szükséges legnagyobb stabilitásának biztosítása érdekében a Bizottság javasolja, hogy a tagállamok terjeszthessék ki bizonyos feltételek mellett az érintett régióban a szervezet vagy társulás által a tagokra alkalmazott szabályokat az adott régió nem tag termelőire, különösen a termelés, értékesítés és a környezetvédelem terén, rugalmasabb kritériumok alapján (a termelői szervezetek a szabályok kiterjesztése szempontjából reprezentatívnak minősülnek akkor, ha tagjaik a termelők legalább 50%-át képviselik a gazdasági területen, ahol működnek, és az említett terület termelésének legalább 60%-át lefedik. Jelenleg egy termelői szervezet vagy termelői szervezetek társulása akkor minősül reprezentatívnak, ha a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább kétharmada a tagjai közé tartozik és a terület termelésének legalább kétharmadát lefedi).

Ezenkívül a Bizottság javasolja, hogy a szabályok kiterjesztéséből eredő költségek legyenek a szabályok kiterjesztése által érintett termelőkre háríthatók, mivel a kiterjesztésből ők profitálnak.

A biotermékek piacának sajátosságai miatt a Bizottság javasolja, hogy a szabályok kiterjesztése ne vonatkozzon a biotermelőkre, kivéve ha beleegyeznek, és addig, amíg teljesítenek bizonyos feltételeket.

Szakmaközi szervezetek : A reform a szakmaközi szervezetekkel kapcsolatban rugalmasságot vezet be. A célok hasonlóságából következően a termelői szervezetek és társulásaik által elfogadott szabályok kiterjesztésére és a kiterjesztés révén fellépő költségek megosztására vonatkozó rendelkezéseket a szakmaközi szervezetekre is alkalmazni kell.

2. Válságkezelés

A gyümölcs- és zöldségfélék romlandó termékek és a termelés nem előrejelezhető. A piacon megjelenő többlet, még ha nem is túl nagy, erősen megzavarhatja a piacot. Ez okból a termelői szervezetek megkapták egyes termékek visszavonási költségeinek (közösségi kivonási támogatás) és az ingyenes szétosztás költségeinek 100%-át. A termelői szervezetek felhasználhatták a működési alapokat is a közösségi kivonási támogatás kiegészítésére és a rendszer alá nem tartozó egyéb termékek kivonására.

A tapasztalatok alapján a kivonásra szánt költségvetés csökkent, mivel az elmúlt tíz évben a kínálat jobban igazodott a kereslethez. Mindazonáltal a gyümölcs- és zöldségágazat továbbra is piaci válságoktól szenved. A Bizottság ezért a termelői szervezetek által végrehajtandó válságkezeléshez szélesebb eszköztárat javasol. Ebben az összefüggésben a válságkezelés a következőkre terjed ki: piacról való árukivonás, zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása; promóció és kommunikáció; képzési intézkedések; betakarítási biztosítás; és a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása.

A fentiekben leírt kivonásokat érintően a közösségi kivonási támogatás megszűnt. A Bizottság a következőket javasolja:

- a kivonásokat elvégezhetik a termelői szervezetek, az 50–50%-os társfinanszírozás elvén.

- az EU-ban az ingyenes szétosztás céljából történő kivonást 100%-ban a Közösség fizeti, minden egyes termelői szervezet forgalmazott termésmennyiségének 5%-át nem meghaladó mértékig.

3. A gyümölcs- és zöldségtermelő területek bevonása az egységes támogatási rendszerbe

A javaslat meghatározza a gyümölcs- és zöldségfélék beépítését az egységes támogatási rendszerbe. Ez az integráció magában foglalja a következőket:

- a gyümölcs- és zöldségfélékkel (beleértve a gyümölcsösöket és az emberi fogyasztásra szánt burgonyát) beültetett terület alkalmassá tétele támogatási jogosultságok aktiválására;

- a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekre vonatkozó meglévő támogatás termeléstől való függetlenítése és az egységes támogatási rendszer nemzeti költségvetési felső határainak megemelése;

- a tagállamok a minden egyes gyümölcs- és zöldségtermék piacának megfelelő reprezentatív időszak, valamint objektív és megkülönböztetésmentes szempontok alapján meghatározhatnak egy referenciaösszeget.

4. Környezetvédelmi megfontolások

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és kereskedelme során teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi érdekeket, beleértve a művelési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre.

Ennek elérése érdekében a Bizottság a következőket javasolja:

- a gyümölcs- és zöldségtermelő területek bevonása az egységes támogatási rendszerbe azt jelenti, hogy a kölcsönös megfeleltetés szabályai kötelezőek lesznek minden közvetlen támogatásban részesülő gyümölcs- és zöldségtermesztő számára;

- a működési programokra fordított fokozott figyelem: Jelenleg nincsenek határértékek a működési programokban a környezetvédelmi intézkedések kiadásaira vonatkozóan: A reformjavaslat 20%-os minimális kiadást vezet be minden működési programban;

- az ökológiai termelésre fordított fokozott figyelem: Az elmúlt évek során egyre növekvő kereslet merült fel biozöldségek iránt, amelyre innovatív, közepes méretű termelők reagáltak. A javaslat 60%-os közösségi társfinanszírozást vezet be a biotermékekre minden működési programban.

5. Promóció

Az egészséges táplálkozás keretében megcélzott gyümölcs- és zöldségbevitelt a WHO/FAO legalább napi 400 grammban határozta meg. Figyelembe véve, hogy az EU-ban csak Görögország és Olaszország éri el ezt a szintet, a Bizottság a következőket javasolja a gyümölcs- és zöldségfélék promóciójának javítására:

- a termelői szervezetek továbbra is belefoglalhatják a promóciót a működési programjaikba; különösen a végrehajtó rendeletekben meghatározandó bizonyos feltételek szerinti általános promóciót és a termelői szervezetek márkaneveit támogató promóciót hajtanak végre; továbbá a fiatal fogyasztók gyümölcs- és zöldségfogyasztásának ösztönzésére irányuló fellépést is bele kell foglalniuk működési programjaikba;

- a 2826/2000/EK tanácsi rendelet módosul az EU-társfinanszírozás mértékének 60%-ra emelése érdekében, a gyümölcs- és zöldségfélék iskolás korú gyermekek és serdülőkorú fiatalok számára történő promóciója esetében;

- a válságkezelés új fejezete keretében a promóció és a kommunikáció a termelői szervezetek működési programjai általi finanszírozásra jogosult intézkedések;

- a 100%-ban EU-társfinanszírozott, piacról kivont áruk az EU-ban ingyenesen szétoszthatók nem csak jótékonysági szervezetek és alapítványok részére, hanem iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok részére is.

6. Harmadik országokkal folytatott kereskedelem

Figyelembe véve, hogy a WTO keretében zajló tárgyalási folyamat még nem ért véget és a végeredménye ismeretlen, a reformjavaslat nem érinti a külkereskedelem hatályos jogszabályi keretét (belépési árrendszer, vámkontingensek, küszöbmennyiségek …).

A gyümölcs- és zöldségfélék vonatkozásában megvizsgálták az export-visszatérítések hatását és szerepét. Gazdasági hatásuk jelentősen csökkent. Valójában a visszatérítésekkel járó export az összes kivitel kevesebb mint egyharmadát jelenti. Az export-visszatérítések értéke a kérdéses termékek árának 0,8 és 8,9 %-a között helyezkedik el. Ezért úgy tűnt, az ehhez az eszközhöz rendelt pénzügyi eszközök jobban is felhasználhatók és a Bizottság javasolja az export-visszatérítések eltörlését.

7. Egyszerűsítés

A feldolgozási támogatásnak a meglévő egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer javára történő eltörléséből következő adminisztratív egyszerűsítés a javasolt reform nagy előnye.

A termelői szervezetek vonzerejének növelésére irányuló erőfeszítései keretében a reform számos egyszerűsítést és megnövelt rugalmasságot javasol.

Az export-visszatérítések eltörlése szintén egyszerűsítést eredményez, mivel a visszatérítések odaítéléséhez kapcsolódó minden eljárás megszűnik az exportőrök számára.

8. Forgalmazási előírások

A forgalmazási előírások egyszerűsítése az előírásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az egységes közös piacszervezésben majd szereplő tömörebb szöveggel való helyettesítésével történik. Ez különösen azt biztosítja, hogy a Bizottság elegendő rugalmassággal és hatáskörrel rendelkezzen ahhoz, hogy egyszerűsítsen, ahol indokolt és lehetséges.

4. A JAVASLAT PÉNZÜGYI HATÁSA

A javasolt reform hatása nem növeli meg a költségeket a status quo fenntartásához képest. A várakozások szerint a rendszerben tett változtatások és újítások a költségvetés hatékonyabb felhasználását eredményezik.

Az egységes támogatási rendszer költségvetési felső határainak növekedése egyenlő lesz a kiadások múltbeli szintjével a 2004. május 1. előtt uniós tagsággal rendelkező államok számára, és a csatlakozási szerződésekből eredő összegekkel a többi tagállam számára.

A termelői szervezetek működési programjait meg kell erősíteni, különösen azon tagállamok esetében, ahol a kínálat termelői szervezeteken keresztül történő csoportosítása nagyon alacsony. A várakozások szerint a célzott szervezeteken keresztül értékesített termelés értéke ezekben az országokban gyorsabban növekszik, mint a többi termelői szervezet esetében. A termelői csoportok elismerésük javítására megnövelt pénzügyi támogatást is kapnak, hogy termelői szervezetekké válhassanak. Az export-visszatérítések és a piaci árukivonások javasolt eltörlésének köszönhetően a költségvetésre gyakorolt általános hatás nagyrészt semleges lesz.

2007/0012 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[6],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[7],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

mivel:

1. A gyümölcs- és zöldségágazat jelenlegi rendszerét a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendelet[10], a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendelet[11] és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK tanácsi rendelet[12] határozza meg.

2. A tapasztalatok fényében szükséges megváltoztatni a gyümölcs- és zöldségfélék közös piacszervezési rendszerét a következő célkitűzések elérése érdekében: az ágazat versenyképességének és piacorientáltságának javítása a fenntartható termelés elérése érdekében, amely a belső és a külső piacokon is versenyképes, a termelők jövedelmében a piaci válságok hatására jelentkező ingadozások csökkentése, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás megnövelése a Közösségben és a környezet megőrzésére és védelmére tett ágazati erőfeszítések folytatása.

3. A mezőgazdasági piacok közös szervezését létrehozó tanácsi rendeletről szóló javaslat kezdetben magában foglalhatná a gyümölcs- és zöldségágazat egyes, horizontális jellegű rendelkezéseit, melyek számos más mezőgazdasági termékre is vonatkoznak, nevezetesen az állami támogatásokról, a Bizottság és a tagállamok közti információcseréről és az irányítóbizottságról szóló rendelkezéseket. Helyénvaló ezeket a rendelkezéseket a 2200/96/EK és a 2201/96/EK rendeletben meghagyni. Mindazonáltal ezeket a rendelkezéseket korszerűsíteni, egyszerűsíteni és szűkíteni kell, hogy könnyen beilleszthetők legyenek a javaslatba.

4. A szabályozás változtatásainak kiterjedése miatt, az egyértelműség érdekében szükséges a gyümölcs- és zöldségágazat egyéb rendelkezéseit egy különálló rendeletbe foglalni. Ha az ilyen rendelkezések bizonyos mértékig horizontális jellegűek is és egy sor egyéb mezőgazdasági termékre vonatkoznak - ilyenek például a forgalmazási vagy a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó előírások -, azokat is korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, hogy később könnyen beépíthetőek legyenek a mezőgazdasági piacok közös szervezését létrehozó tanácsi rendeletbe. Ennek megfelelően ez a rendelet nem irányul horizontális jellegű fennálló jogforrások hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, kivéve ha azok elavulttá, feleslegessé váltak, vagy olyan jellegűek, hogy indokolatlan a Tanács szintjén foglalkozni velük.

5. E rendelet hatálya a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék piacainak közös szervezéséhez tartozó termékekre terjed ki. A termelői szervezetekre és szakmaközi szervezetekre és megállapodásokra vonatkozó rendelkezések azonban csak a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséhez tartozó termékekre érvényesek, és ezt a megkülönböztetést fenn kell tartani. A gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének hatályát egyes fűszernövényekre is ki kell terjeszteni, hogy részesülhessenek a rendszer nyújtotta előnyökből.

6. A forgalmazási előírások, különösen a meghatározásra, a minőségre, az osztályozásra, a súlyra, a méretre, a csomagolásra, a burkolatra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, az értékesítésre és a címkézésre vonatkozóan bizonyos termékek tekintetében alkalmazandók, lehetővé téve a piac egységes és kielégítő minőségű termékekkel való ellátását. Ezenkívül a fogyasztóknak kínált termékek minősége és eredetisége vonatkozásában a visszaélések és a hozzájuk esetleg kapcsolódó súlyos piaci zavarok elkerülése érdekében szükség lehet különleges intézkedések, különösen naprakész elemzési módszerek és az érintett előírások jellemzőinek meghatározását szolgáló egyéb intézkedések elfogadására. Jelenleg a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelv[13] határozza meg az e termékekre vonatkozó forgalmazási előírásokat. Ezek a szabályok azonban nem teljesen naprakészek. Az egyszerűsítés érdekében ezért indokolt hatályon kívül helyezni az említett irányelvet és így lehetővé tenni, hogy a gyümölcslevek esetében a korszerűsített forgalmazási előírásokat ugyanolyan módon fogadják el, mint az egyéb gyümölcs- és zöldségtermékek esetében.

7. A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és kereskedelme során teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi érdekeket, beleértve a művelési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre.

8. A termelői szervezetek alapvető elemei a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének, amelynek decentralizált működését saját szintjükön biztosítják. A kereslet egyre nagyobb koncentrációjával szemben a kínálat csoportosítása ezeken a szervezeteken keresztül továbbra is gazdasági szükségszerűség, a termelők piaci helyzetének megerősítése érdekében. A csoportosítást önkéntes alapon kell végrehajtani, és annak hasznosságát a termelői szervezetek által a tagjaik részére felajánlott szolgáltatások köre és hatékonysága révén kell bizonyítani.

9. A tapasztalatok alapján a termelői szervezetek jelentik a kínálat csoportosításának megfelelő eszközét. A termelői szervezetek elterjedése a különböző tagállamokban azonban egyenetlen. A termelői szervezetek vonzerejének további növelése érdekében rendelkezni kell működésük rugalmasabbá tételéről, ahol lehetséges. Ez a rugalmasság különösen a termelői szervezet termékskáláját, az engedélyezett közvetlen értékesítés mértékét, a szabályok nem tagokra való kiterjesztését, valamint a termelői szervezetek által gyakorolt hatáskörök és funkciók termelői szervezetek társulásaira való átruházásának bizonyos feltételek mellett való engedélyezését, és a funkciók leányvállalatokra való átruházásának engedélyezését érinti.

10. Egy termelői szervezetet a saját tagállama csak akkor ismerhet el olyan szervezetként, mint amely képes hozzájárulni a közös piacszervezés céljainak megvalósításához, ha társulási szabályai előírnak bizonyos követelményeket a szervezetre és annak tagjaira vonatkozóan. A működési alapok létrehozása és megfelelő működtetése megkívánja, hogy a termelői szervezetek általánosságban tagjaik teljes gyümölcs- és zöldségtermelését átvegyék.

11. A Közösséghez 2004-ben vagy azután csatlakozott tagállamok termelői csoportjainak, amelyek szeretnék elnyerni az e rendelet szerinti termelői szervezeti státuszt, engedélyezni kell egy átmeneti időszakot, amely alatt számukra nemzeti és közösségi pénzügyi támogatás adható a csoport bizonyos kötelezettségvállalása esetén.

12. Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek részére különösképpen a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősséget lehessen biztosítani, valamint, hogy a nekik adott közösségi források a jövőbeni követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. A termelői szervezetek által felállított működési alapok közös finanszírozása a megfelelő megoldás. Különleges esetekben engedélyezni kell a finanszírozás kiegészítő lehetőségeit. A közösségi kiadások korlátok között tartása érdekében a termelői szervezetek számára a működési alapok létrehozásához nyújtott segítség esetén egy felső összeghatárt kell megállapítani.

13. Azokban a régiókban, ahol a termelés szervezettsége gyenge, kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulásokat kell lehetővé tenni. A strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében ezeket a hozzájárulásokat a Közösség által visszatéríthetővé kell tenni.

14. A rendszer egyszerűsítése és költségeinek csökkentése érdekében lehetőség szerint hasznos lenne összehangolni a működési alapok keretében felmerülő kiadások támogathatóságára vonatkozó eljárásokat és szabályokat a vidékfejlesztési programok eljárásaival és szabályaival azáltal, hogy a tagállamok számára lehetővé teszik nemzeti stratégia kidolgozását a működési programokra vonatkozóan.

15. A termelői szervezetek és ezek társulásai befolyásának további növelése és a piac szükséges legnagyobb stabilitásának biztosítása érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett kiterjesszék egy adott régió nem tag termelőire is az érintett régióban a szervezet vagy társulás által a tagokra alkalmazott szabályokat, különösen a termelés, értékesítés és a környezetvédelem terén. Ahol indokolt, a szabályok kiterjesztése révén jelentkező egyes költségek az érintett termelőkre háríthatók, mivel a szabályok kiterjesztéséből ők is profitálnak. Az ökológiai termelőkre azonban nem terjeszthetők ki a szabályok a beleegyezésük nélkül.

16. Számos heterogén támogatási programot határozott meg a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendelet egyes gyümölcs- és zöldségfélék vonatkozásában. E támogatási rendszerek száma és változatossága bonyolulttá tette adminisztrációjukat. Miközben egyes adott gyümölcsöket és zöldségeket céloztak meg, a rendszerek nem tudták teljes mértékben figyelembe venni a termelés regionális körülményeit, és nem terjedtek ki minden gyümölcs- és zöldségfélére. Helyénvaló ezért más eszközt keresni a gyümölcs- és zöldségtermesztők támogatására.

17. Ezenkívül a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó támogatási rendszereket nem foglalták bele teljes mértékben a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletbe[14]. Ez a rendszer adminisztrációjának bonyolultságához és merevségéhez vezetett.

18. A gyümölcs- és zöldségágazat támogatásának célzottabb, de rugalmasabb rendszere érdekében és az egyszerűsítés érdekében helyénvaló a meglévő támogatási rendszerek eltörlése és a gyümölcs- és zöldségfélék teljes körű belefoglalása az 1782/2003/EK rendelet által létrehozott rendszerbe. E célból rendelkezni kell arról, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik a referenciaidőszakban termeltek gyümölcs- és zöldségféléket, jogosultak az egységes támogatási rendszer igénybevételére. Rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok határozzanak meg referenciaösszegeket és állapítsák meg az egységes támogatási rendszer értelmében támogatásra jogosult hektárszámot egy, az összes gyümölcs- és zöldségtermék piacának megfelelő reprezentatív időszak, valamint objektív és megkülönböztetésmentes szempontok alapján. A gyümölcs- és zöldségfélékkel – beleértve az állandó gyümölcs- és zöldségkultúrákat is – beültetett területek jogosultak az egységes támogatási rendszerben való részvételre. A nemzeti felső határokat ennek megfelelően módosítani kell. Rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság részletes szabályokat és szükség szerint átmeneti intézkedéseket fogadjon el.

19. A gyümölcs- és zöldségfélék romlandó termékek és a termelés nem előrejelezhető. A piacon megjelenő többlet, még ha nem is túl nagy, erősen megzavarhatja a piacot. Működött néhány rendszer az áruk piacról való kivonására, de ezek kezelése meglehetősen bonyolultnak bizonyult. További, a lehető legkönnyebben alkalmazható válságkezelési intézkedéseket kell bevezetni. A jelen körülmények között a legjobb megközelítésnek az tűnik, ha az összes ilyen intézkedés beépül a termelői szervezetek működési programjaiba és így a termelői szervezeteket még vonzóbbá teszi a termelők számára.

20. A burgonya bevonása az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott rendszerbe maga után vonja, hogy a közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működésének megóvása érdekében a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezései a burgonyára is alkalmazandók.

21. A mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2000. december 19-i 2826/2000/EK tanácsi rendelet[15] egyes promóciós intézkedésekhez legfeljebb 50%-os mértékben nyújtható közösségi hozzájárulásról rendelkezik. A gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztásának a fiatalok körében történő ösztönzése érdekében az említett százalékot fel kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék 18 év alatti gyermekek számára történő promóciója esetében.

22. Az egyéni vagy már csoportosult piaci szereplők kezdeményezésére alapított szakmaközi szervezetek, amennyiben a gyümölcs- és zöldségágazat különböző foglalkozási kategóriájú tagjainak jelentős arányát képviselik, hozzájárulhatnak a piaci realitások iránti nagyobb figyelmet tanúsító magatartáshoz, és elősegíthetik a kereskedelmi megközelítést, ami növeli a termelési teljesítményjelentési aktivitást, azaz a termelés megszervezését, a termékek megjelenítését és értékesítését. Mivel ezeknek a szervezeteknek a munkája általában képes hozzájárulni a Szerződés 33. cikkében foglalt célok megvalósításához, és különösképpen e rendelet céljainak megvalósításához, lehetővé kell tenni – mihelyt az erre vonatkozó cselekvési formák meghatározásra kerülnek – azon szervezetek sajátos elismerését, amelyek megfelelő reprezentativitásról képesek tanúbizonyságot tenni, és gyakorlati tevékenységet folytatnak az említett célok elérésével kapcsolatban. A termelői szervezetek és társulásaik által elfogadott szabályok kiterjesztésére és a kiterjesztés révén fellépő költségek megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a célok hasonlóságából következően, szükséges a szakmaközi szervezetekre is alkalmazni.

23. A Közösség egységes piacának létrehozása magában foglalja a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszer bevezetését. Ennek a kereskedelmi rendszernek tartalmaznia kell behozatali vámokat és – elvben – stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay-i Fordulója keretében elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

24. A belépési árrendszer gyümölcs- és zöldségfélékre történő alkalmazása különleges rendelkezések elfogadását követeli meg.

25. Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a mezőgazdasági termékek harmadik országokkal folytatott kereskedelmének mennyiségét, szükség lehet egyes termékek tekintetében a behozatalra és a kivitelre vonatkozó engedélyezési rendszer bevezetésére, beleértve biztosíték letétbe helyezését annak biztosítására, hogy ténylegesen elvégzik az ügyleteket, amelyekre engedélyt bocsátottak ki. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni az említett termékek tekintetében engedélyezési rendszerek bevezetésére.

26. Azoknak a káros hatásoknak a megelőzése, illetve ellensúlyozása végett, amelyek a közösségi piacot bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt érhetik, az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vám megfizetéséhez kell kötni.

27. Indokolt a Bizottságot bizonyos feltételek mellett felhatalmazni arra, hogy a Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusából fakadó vámkontingenseket megnyissa és kezelje.

28. A vámrendszer lehetővé teszi az összes egyéb védintézkedés felszámolását a Közösség külső határain. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetben, hogy a közösségi piac ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben, a Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtegyen. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel.

29. Ahhoz, hogy az említett kereskedelmi szabályok megfelelően működjenek, rendelkezni kell az aktív vagy passzív feldolgozási eljárás alkalmazásának szabályozásáról, illetve – ha a piaci helyzet úgy kívánja – tilalmáról.

30. Mivel a mezőgazdasági termékek közös piacai folyamatosan fejlődnek, a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást a vonatkozó fejleményekről.

31. A gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó rendszer előír bizonyos teljesítendő kötelezettségeket. E kötelezettségek teljesítésének garantálása érdekében ellenőrzésekre, a kötelezettségek nem teljesítése esetén pedig szankciók alkalmazására van szükség. Ezért a Bizottságra kell ruházni a megfelelő szabályok – beleértve a jogosulatlan kifizetések visszatérítését és a tagállamok jelentéstételi kötelezettségét érintő szabályokat is – meghatározásának hatáskörét. A gyümölcs- és zöldségágazat ellenőrökből álló különleges szervére nem lesz szükség az új rendszerben, ezért eltörölhető.

32. A 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK és az 1782/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

33. A 2202/96/EK rendelet által létrehozott támogatási rendszert el kell törölni. Az említett rendelet így tárgytalanná válik és ezért hatályon kívül kell helyezni.

34. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[16] összhangban kell elfogadni. Az egyszerűsítés érdekében a friss gyümölcs- és zöldségfélék és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék különálló bizottságait meg kell szüntetni és egyetlen gyümölcs- és zöldségfélékkel foglalkozó bizottsággal kell helyettesíteni, amelyet a 2200/96/EK tanácsi rendelet határoz meg.

35. A jelenlegi szabályozásról az e rendeletben előírt szabályozásra való átállás nehézségeket okozhat, amelyekkel nem foglalkozik ez a rendelet. E nehézségek kezelése végett a Bizottságnak módot kell adni átmeneti intézkedések meghozatalára.

36. Ez a rendelet általánosságban 2008. január 1-jétől alkalmazandó. A feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekre valamint a citrusfélékre vonatkozó támogatási programoknak a gazdasági év közepén történő félbeszakítását elkerülendő, engedélyezni kell e támogatási programok 2007/2008-as gazdasági év végéig való működését.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍMBevezető rendelkezések

1. cikk Hatály

Ez a rendelet a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékekre alkalmazandó különös szabályokat állapít meg.

E rendelet III. és IV. címe azonban csak a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek tekintetében alkalmazandó.

A 39. cikk a 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonyára alkalmazandó.

II. CÍMA termékek osztályozása

2. cikk Forgalmazási előírások

1 . A Bizottság forgalmazási előírásokról szóló rendelkezéseket hozhat a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több termék vonatkozásában.

2. Az (1) bekezdésben említett előírásokat az alábbi szempontokra tekintettel kell meghatározni:

a) figyelembe kell venni különösen az érintett termékek sajátosságait, a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségességét, valamint a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igényt;

b) az előírások vonatkozhatnak a minőségre, az osztályozásra, a súlyra, a méretre, a csomagolásra, a burkolatra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, az értékesítésre és a címkézésre.

3. Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdés a) pontjában említett kritériumokkal összhangban másképpen nem rendelkezik, a forgalmazási előírások hatálya alá eső termékeket a Közösségben kizárólag a szóban forgó előírásokat betartva lehet forgalmazni.

A Bizottság által a 38. cikkben foglaltaknak megfelelően esetlegesen elfogadott bármely különös rendelkezés sérelme nélkül a tagállamok ellenőrzik, hogy a termékek megfelelnek-e az említett előírásoknak, és indokolt esetben szankciókat alkalmaznak.

III. CÍMTermelői szervezetek

I. fejezetFogalommeghatározás és elismerés

3. cikk Fogalommeghatározás

1. E rendelet alkalmazásában a termelői szervezet bármely jogi személy, vagy egy jogi személy egyértelműen meghatározott része, amely teljesíti az alábbi követelményeket:

a) az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében jött létre olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több terméket termesztik;

b) célja különösen:

i. biztosítani a termelés megtervezését és hozzáigazítását a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;

ii. ösztönözni a kínálati oldal koncentrációját és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalát;

iii. csökkenteni a termelési költségeket és stabilizálni a termelői árakat;

iv. elősegíteni megfelelő művelési mód, termesztéstechnológia és környezetbarát hulladékkezelési módszerek használatát, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre és a biodiverzitás megőrzésére vagy növelésére;

c) társulási szabályzata rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott különös követelményekről;

d) az érintett tagállam elismerte a 4. cikknek megfelelően.

2. A termelői szervezet társulási szabályzata megköveteli a termelő tagoktól különösen a következőket:

a) a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, az értékesítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

b) a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt bármely adott terméket termelő adott mezőgazdasági üzem termelése tekintetében csak egyetlen termelő szervezethez való tartozás;

c) a teljes ide vonatkozó termésüknek a termelői szervezeten keresztül történő értékesítése,

d) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően;

e) a társulási szabályzata által kikötött pénzügyi hozzájárulások befizetése a 7. cikkben előírt működési alap létrehozására és feltöltésére.

Az első albekezdés c) pontja ellenére, a termelői szervezet által meghatározott feltételekkel összhangban a termelő tagok:

a) termésük rögzített százalékánál – mely százalékot a tagállamok rögzítik legalább 10%-os szinten – többet nem adhatnak el közvetlenül a gazdaságukban vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére;

b) a termelői szervezet engedélyével értékesíthetnek akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt valamely másik termelői szervezeten keresztül olyan termékmennyiségeket, amelyek csekély jelentőségűek a szervezetük által értékesíthető mennyiséghez képest;

c) a termelői szervezet engedélyével értékesíthetnek a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén rendesen nem tartoznak az érintett szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

A termelői szervezet társulási szabályzata rendelkezik az alábbiakról:

a) az első albekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására vonatkozó eljárásokról;

b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabásáról;

c) olyan szabályról, amely a tagok számára demokratikus módon lehetővé teszi a termelői szervezet tevékenységének, illetve döntéseinek részletekbe menő vizsgálatát;

d) a társulási szabályzatban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások meg nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért járó szankciókról;

e) az új tagok belépésére vonatkozó szabályokról, különösen a minimális tagsági időtartam tekintetében;

f) a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályokról.

4. cikk Elismerés

1. A tagállamok elismerik az e rendelet céljai szerinti termelői szervezetként az összes ilyen elismerést kérő termelői csoportot, azzal a feltétellel, hogy e csoportok:

a) megfelelnek a 3. cikkben meghatározott követelményeknek, és ezt megfelelőképpen bizonyítani is tudják, többek között annak igazolásával, hogy tagjaik száma, valamint értékesíthető termékeik mennyisége elér egy, a tagállamok által meghatározandó alsó határt;

b) elegendő bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzik tevékenységüket, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében;

c) hatékonyan lehetővé teszik tagjaik számára a technikai segítségnyújtás elérését a környezetbarát termesztési eljárások használatában;

d) szükség esetén hatékonyan biztosítják tagjaik terméséhez a tárolás, csomagolás és értékesítés technikai eszközeit, és biztosítják tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét.

2. A tagállamok e rendelet alkalmazásában olyan termelői szervezeteket is elismerhetnek, amelyek nem felelnek meg a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelménynek, feltéve, hogy:

a) 1996. november 21. előtt léteztek;

b) az 1035/72/EGK tanácsi rendelet[17] keretében 1997. január 1. előtt elismerték őket.

A 3. cikkben – az (1) bekezdés c) pontja kivételével – és e cikk (1) bekezdésében meghatározott egyéb követelmények alkalmazandók az e bekezdés első albekezdésének megfelelően elismert termelői szervezetekre.

3. A tagállamok:

a) a kérelem és az összes igazoló irat beadásától számított három hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az e címben foglaltakat; azok be nem tartása vagy az e rendelet előírásait érintő szabálytalanságok esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról;

c) évente egyszer értesítik a Bizottságot minden döntésről, ami elismerés megadásáról, megtagadásáról vagy visszavonásáról szól.

5. cikk Hatáskörök átruházása

1. A tagállam engedélyezheti a termelői szervezetek számára, hogy átruházzák bármely hatáskörüket a termelői szervezetek társulására, amelyben tagok, feltéve, hogy a tagállam úgy véli, a társulás képes a szóban forgó hatáskörök tényleges gyakorlására.

2. A termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai, amelyekre hatásköröket ruháztak az (1) bekezdésnek megfelelően, nem lehetnek uralkodó helyzetben egy adott piacon, kivéve, ha a Szerződés 33. cikkében foglalt célok követése ezt szükségessé teszi.

6. cikk Az új tagállamok

1. A Közösséghez 2004-ben vagy azután csatlakozott tagállamok termelői szervezetei számára legfeljebb ötéves átmeneti időszak engedélyezhető, amely alatt a 4. cikkben előírt elismerési kritériumokat teljesítik.

Az elismerés megszerzése céljából ezek a szervezetek benyújtanak egy ütemezett elismerési tervet az érintett tagállam részére, amely terv elfogadásakor megkezdődik az első albekezdésben megadott ötéves időtartam és megtörténik az előzetes elismerés.

2. Az előzetes elismerés időpontját követő öt év alatt a termelői szervezetek részére a tagállamok az (1) bekezdés alapján biztosíthatnak:

a) támogatást létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;

b) támogatást, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, különleges kölcsönök formájában azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek és az (1) bekezdés második albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

3. Az előzetes elismerést megelőzően a tagállamok értesítik a Bizottságot szándékaikról és azok pénzügyi vonzatairól.

II. fejezetMűködési alapok és működési programok

7. cikk Működési alapok

.1. A termelői szervezetek működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következők tartják fenn:

a) a tagok vagy a termelői szervezet pénzügyi hozzájárulása;

b) közösségi pénzügyi támogatás, amely működési alapot létrehozó termelői szervezeteknek nyújtható.

2. A működési alapokat a tagállamok által a 12. cikkel összhangban jóváhagyott működési programok finanszírozására kell felhasználni.

3. A Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e címnek a termelői szervezetek, a működési alapok és a működési programok tekintetében történő végrehajtásáról.

8. cikk A működési programok célkitűzései

1. A működési programok a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, illetve az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül egynek vagy többnek a megvalósítására irányulnak:

a) a termékek minőségének javítása;

b) a termékek kereskedelmi értékének emelése;

c) a termékek fogyasztóknak szóló promóciója;

d) ökológiai termékcsaládok létrehozása;

e) az integrált termelés vagy egyéb, a környezetet kímélő termelési módszerek elősegítése;

f) válságkezelés.

A válságkezelés a gyümölcs- és zöldségpiacok válságainak elkerülésével és kezelésével kapcsolatos, és ebben az összefüggésben az következőkre terjed ki:

a) piacról való árukivonás;

b) zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

c) promóció és kommunikáció;

d) képzési intézkedések;

e) betakarítási biztosítás;

f) a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása.

A válságkezelési intézkedések a működési program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

2. A működési programoknak tartalmazniuk kell környezetbarát eljárások termelői tagok általi kifejlesztésére vonatkozó cselekvést a termesztési módszerek és a hulladékkezelés terén egyaránt.

Az első albekezdés alkalmazásában a környezetbarát eljárások különösen olyan eljárások, amelyek elősegítik az alábbi célok elérését:

a) a mezőgazdaság szennyező hatását csökkentő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása;

b) a növénytermesztés környezetet kímélő extenzifikációja;

c) a mezőgazdasági terület olyan módon történő hasznosítása, amely összeegyeztethető a környezet, a vidék, a táj, a természeti erőforrások, a talaj, valamint a genetikai sokféleség védelmével és fejlesztésével.

3. A környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben engedélyezhetők, amikor a környezetet az ilyen terheléssel szemben óvó tényleges védintézkedések léteznek.

4. A működési programoknak tartalmazniuk kell a gyümölcs- és zöldségfogyasztást ösztönző, fiatalokat célzó fellépéseket, helyi, regionális vagy nemzeti szinten.

9. cikk Közösségi pénzügyi támogatás

1. A közösségi pénzügyi támogatás megegyezik a tag termelők pénzügyi hozzájárulásának ténylegesen befizetett összegével, de legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

A közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által forgalomba hozott termés értékének 4,1 %-a.

2. Az (1) bekezdés első albekezdésében előírt százalékarány 60%, amennyiben egy működési program, vagy a működési program egy része esetében az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:

a) különböző tagállamokban több államot érintő rendszerekben együttműködő több közösségi termelői szervezet nyújtja be;

b) akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be;

c) kizárólag a 2029/91/EK tanácsi rendelet[18] hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d) a Közösséghez 2004-ben vagy azután csatlakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be legkésőbb 2013 végéig működő intézkedésekre;

e) egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtandó programja, amely egy másik elismert termelői szervezettel vagy elismert termelői szervezetek társulásával egyesült, feltéve, hogy az érintett tag termelők egyike sem volt korábban olyan termelői szervezet tagja, amely ezen albekezdés kedvezményezettje volt;

f) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20%-át forgalmazzák;

g) a Közösség egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be.

3. Az (1) bekezdés első albekezdésében előírt százalékszám 100 % a gyümölcs- és zöldségfélék piacról való kivonása esetében, amely nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek forgalmazott termésmennyiségének 5%-át, és amelyet az alábbiak szerint helyeznek el:

a) ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezeteknek és alapítványoknak, a tevékenységük során történő felhasználásra olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogukat a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert hiányt szenvednek a létszükségletek terén;

b) ingyenes szétosztás a büntetésvégrehajtási intézményeknek, iskoláknak, közoktatási intézményeknek, és gyermeküdültetési táboroknak, valamint kórházak és öregotthonok részére, amelyeket a tagállamok jelöltek ki, amelyek megtesznek minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

10. cikk Nemzeti pénzügyi támogatás

1. A Közösség olyan régióiban, ahol a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a tagállamok számára, kellően indokolt kérésre, engedélyezhető, hogy a termelői szervezetek számára legfeljebb a termelők által fizetett hozzájárulás mértékének a felét kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 15%-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15%, az első albekezdésben említett támogatás egy részét a Közösség az érintett tagállam kérésére megtérítheti.

2. A Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a Bizottság által az (1) bekezdés szerint jóváhagyott nemzeti pénzügyi támogatásra.

11. cikk A működési programok megtervezése

1. A tagállamok nemzeti keretet állítanak fel a 8. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy a valamely működési program keretében felmerült összes kiadás legalább 20 %-ának az említett intézkedésekhez kell kapcsolódnia.

A tagállamok benyújtják a keret tervezetét a Bizottságnak, amely három hónapon belül módosításokat kérhet, amennyiben úgy látja, hogy a tervezet nem felel meg a Szerződés 174. cikkében, valamint a Közösségnek a környezettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos politikai- és cselekvési programjában rögzített célkitűzéseknek. A működési programok által támogatott egyéni befektetéseknek is tiszteletben kell tartaniuk a szóban forgó célkitűzéseket.

2. A tagállamok létrehozzák a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiájukat. Egy ilyen stratégiának a következőkről kell rendelkeznie:

a) előzetes elemzés;

b) a működési programok célkitűzései és az eszközök, teljesítménymutatók;

c) a működési programok értékelése;

d) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A stratégiának magában kell foglalnia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet.

12. cikk A működési programok jóváhagyása

1. A működési programok tervezetét az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani, akik vagy jóváhagyják, vagy elutasítják, vagy módosítást kérnek e fejezet rendelkezéseivel összhangban.

2. A termelői szervezetek minden év végéig közlik a tagállammal a jövő évi működési alap becsült összegét, és megfelelő indoklást nyújtanak be a működési program becslései, a tárgyév és lehetőség szerint a korábbi évek kiadásai, és amennyiben szükséges, a következő év becsült termésmennyiségei alapján. A tagállam a következő év január 1. előtt értesíti a termelői szervezetet a közösségi pénzügyi támogatás becsült összegéről, a 9. cikkben meghatározott korlátok figyelembevételével.

A közösségi pénzügyi támogatások kifizetése a működési program által megadott tervekhez kapcsolódó kiadások alapján történik. Előlegfizetés ugyanezeknek a terveknek a figyelembevételével történhet, kaució vagy biztosíték letétbe helyezése esetén.

Minden év elején legkésőbb január 31-ig a termelői szervezet értesíti a tagállamot az előző évi kiadásainak összegéről, a szükséges alátámasztó dokumentumokkal együtt, hogy megkaphassa a közösségi pénzügyi támogatás fennmaradó összegét.

3. A működési programok végrehajtása és egyrészről a termelők és termelői szervezetek, másrészről a közösségi alapok általi finanszírozása legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamban történik.

III. fejezet A szabályok kiterjesztése egy adott gazdasági térség termelőire

13. cikk A szabályok kiterjesztése

1. Olyan esetekben, amikor valamely adott gazdasági térségben működő termelői szervezetet egy adott termék tekintetében, az adott terület termelése és termelői vonatkozásában reprezentatívnak tekintenek, az érintett tagállam a termelői szervezet kérésére kötelezővé teheti az alábbi szabályokat az adott területen letelepedett de a termelői szervezethez nem tartozó termelők számára:

a) a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett szabályok,

b) a termelői szervezet által a piacról való árukivonással kapcsolatban elfogadott szabályok.

Az első bekezdés alkalmazandó, feltéve, hogy a szabályok:

a) legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak,

b) az I. melléklet teljes listájában szerepelnek,

c) nem több, mint három gazdasági évre kerülnek kötelező jelleggel bevezetésre.

2. E fejezet alkalmazásában a „gazdasági térség” olyan földrajzi zónát jelent, amely csatlakozó vagy szomszédos termelési régiókból áll, amelyekben a termelési és értékesítési körülmények azonosak.

A tagállamok elküldik a Bizottságnak a gazdasági térségek listáját.

A közléstől számított egy hónapon belül a Bizottság jóváhagyja a listát, vagy az érintett tagállammal folytatott konzultáció után meghatározza az utóbbi által a listán elvégzendő módosításokat. A Bizottság a jóváhagyott listát az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

3. Egy termelői szervezet reprezentatívnak minősül az (1) bekezdés értelmében, amennyiben a működési területéül szolgáló gazdasági térség termelőinek legalább 50 %-a a tagjai közé tartozik és a terület termésének legalább 60 %-át lefedi.

4. Az adott gazdasági térség összes termelőjére kötelező szabályok:

a) nem okozhatnak kárt más termelőknek a tagállamban vagy a Közösségben;

b) nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve ha a szóban forgó szabályok kifejezetten vonatkoznak az ilyen termékekre, a 3. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a termelési jelentéssel kapcsolatos szabályok kivételével;

c) nem ütközhetnek a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokba.

5. A szabályok nem tehetők kötelezővé a 2092/91/EK rendelet hatálya alá tartozó biotermékeket termelők számára, kivéve, ha a gazdasági térségben, amelyben a termelői szervezet működik, az érintett termelők legalább 50 %-a beleegyezett az intézkedésbe és a termelői szervezet a szóban forgó terület ilyen jellegű termelésének legalább 60 %-át lefedi.

14. cikk Értesítés és hatályon kívül helyezés

1. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően az egyes gazdasági térségekben az összes termelő részére kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

2. A Bizottság dönt arról, hogy adott tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie a szabályok kiterjesztéséről hozott döntését:

a) amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, vagy a Szerződés 33. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;

b) amennyiben úgy találja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése vonatkozik a megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra, amelyet a döntés az egyéb termelőkre kiterjesztett. A Bizottság döntését annak a megállapodásnak, döntésnek vagy összehangolt magatartásnak az alkalmazására vonatkozóan csak ennek a megállapításnak az időpontjától kell alkalmazni;

c) amennyiben ellenőrzések után úgy találja, hogy az e fejezetben foglaltakat nem tartották be.

15. cikk Nem tag termelők pénzügyi hozzájárulásai

Ahol a 13. cikk (1) bekezdését alkalmazzák, az érintett tagállam úgy dönthet a bemutatott bizonyíték alapos vizsgálatát követően, hogy a tagsági viszonnyal nem rendelkező termelők kötelesek befizetni a szervezetnek a tagok által fizetett pénzügyi hozzájárulás egy részét, amennyiben az alábbi költségek fedezésére szolgál:

a) a 13. cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek;

b) a szervezet vagy társulás által vállalt és a terület összes termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladásösztönzési tevékenység költségei.

IV. CÍMSzakmaközi szervezetek és megállapodások

I. fejezetFogalommeghatározás és elismerés

16. cikk Fogalommeghatározás

E rendelet alkalmazásában a „szakmaközi szervezetek” olyan jogi személyek,

a) amelyek a 2200/96/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékek előállításával vagy kereskedelmével vagy feldolgozásával összefüggő gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b) amelyeket az ezeket alkotó szervezetek, illetve társulások összességének, illetve egy részének kezdeményezésére hoztak létre;

c) amelyek a Közösség egy vagy több térségében végrehajtanak néhányat az alább felsorolt intézkedésekből, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése,

ii. segítség a gyümölcs és zöldség piacra bocsátási módjának jobb koordinálásában, különösen kutatás és piaci tanulmányok révén,

iii. a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződési formák elkészítése,

iv. a termesztett gyümölcs és zöldség lehetőségeinek teljesebb kiaknázása,

v. azoknak az információknak biztosítása és kutatásoknak a végrehajtása, amelyek szükségesek a piaci igényeknek és a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállításához, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre,

vi. a növényvédő szerek használatát és egyéb eszközök csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének biztosítása és a talaj- és vízminőség megőrzése,

vii. a termékminőség javítását segítő eljárások és eszközök fejlesztése,

viii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelme és lehetőségeinek hasznosítása,

ix. az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek elősegítése,

x. az I. melléklet 2. és 3. pontjában említett termelési és értékesítési szabályok vonatkozásában olyan szabályok meghatározása, amelyek szigorúbbak, mint a közösségi vagy nemzeti szabályok;

d) amelyeket az érintett tagállam a 17. cikkben meghatározott feltételek alapján elismert.

17. cikk Elismerés

1. Amennyiben a tagállam struktúrái lehetővé teszik, a tagállamok ennek a rendeletnek az értelmében elismerhetnek szakmaközi szervezetként bármely olyan, a területükön alapított szervezetet, amely megfelelő kérelmet ad be, azzal a feltétellel, hogy:

a) területük egy vagy több régiójában fejtik ki a tevékenységüket;

b) a gyümölcs- és zöldségtermékek és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből előállított termékek termelésének vagy kereskedelmének vagy feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban, és amennyiben egynél több régió érintett, igazolni tudják, hogy rendelkeznek a reprezentativitás minimális szintjével mindegyik régióban az általuk egyesített ágazatok mindegyikében;

c) az 16. cikk c) pontjában említett intézkedések közül többet végrehajtanak;

d) saját maguk nem foglalkoznak gyümölcs és zöldség, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből előállított termékek termelésével vagy feldolgozásával, illetve értékesítésével;

e) nem végeznek a 18. cikk (3) bekezdésében említett tevékenységet.

2. Az elismerést megelőzően a tagállamok kötelesek a Bizottságot az elismerésüket kérelmező ágazati szervezetekről tájékoztatni, egyidejűleg megadva a reprezentativitásuk mértékére és tevékenységi köreikre vonatkozó minden lényeges információt, illetve az elbíráláshoz szükséges minden további adatot.

A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül kifogást emelhet az elismerést illetően.

3. A tagállamok:

a) a kérelemnek az összes vonatkozó kiegészítő dokumentummal együtt történő beadásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést;

b) rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a szakmaközi szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; azok be nem tartása vagy e rendelet előírásait érintő szabálytalanságok esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerésük visszavonásáról;

c) visszavonják az elismerést, amennyiben:

i. az elismerés tekintetében ebben a fejezetben meghatározott feltételek már nem állnak fenn;

ii. a szakmaközi szervezet megsérti a 18. cikk (3) bekezdésében előírt tiltások egyikét, bármely egyéb szankció sérelme nélkül, amelyet a nemzeti törvény által az magára von;

iii. a szakmaközi szervezet elmulaszt eleget tenni a 18. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;

d) két hónapon belül értesítik a Bizottságot a valamely szervezetnek megítélt, attól megtagadott vagy visszavont elismerés tényéről.

4. A tagállamoknak a szakmaközi szervezetek tevékenységét illető, a Bizottság felé történő jelentési kötelezettségének feltételeire és gyakoriságára vonatkozó szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell meghatározni.

A Bizottság az ellenőrzések eredményei alapján felkérheti a tagállamot az elismerés visszavonására.

5. E rendelet feltételeinek megfelelően az elismerés a 16.cikk c) pontjában felsorolt intézkedések foganatosításának engedélyezését jelenti.

6. A Bizottság az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi az elismert szakmaközi szervezetek listáját, feltüntetve tevékenységeik gazdasági szféráját vagy területét, és a 19. cikk értelmében végzett tevékenységeket. Az elismerés visszavonását szintén nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

II. fejezetVersenyszabályok

18. cikk Versenyszabályok alkalmazása

1. Az 1184/2006/EK tanácsi rendelet[19] 1. cikke ellenére a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az elismert szakmaközi szervezetek azon megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek az e rendelet 16. cikkének c) pontjában említett intézkedések végrehajtására szolgálnak.

2. Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha:

a) a szóban forgó megállapodásról, döntésről illetve összehangolt magatartásról értesítették a Bizottságot;

b) az összes kért információ kézhezvétele után két hónapon belül a Bizottság nem találta úgy, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek a közösségi szabályokkal.

A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások nem hajthatók végre, amíg az első albekezdés b) pontjában jelzett időtartam el nem telik.

3. A következő megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat kell minden esetben a közösségi szabályokkal összeegyeztethetetlennek nyilvánítani:

a) megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a Közösségen belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezetnek;

b) megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c) megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem tekinthetők elkerülhetetlennek a közös agrárpolitika azon céljainak megvalósítása során, amelyekre a szakmaközi fellépés irányul;

d) megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek maguk után vonják az árak rögzítését, a szakmaközi szervezeteknek a közösségi szabályok különös rendelkezéseinek alkalmazása érdekében tett intézkedéseinek sérelme nélkül;

e) megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megkülönböztetést teremthetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

4. Amennyiben a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett két hónapos időtartam lejárta után a Bizottság úgy véli, hogy az (1) bekezdés alkalmazására vonatkozó feltételek nem teljesültek, határozatot hoz, amelyben kijelenti, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra.

Ez a bizottsági határozat nem alkalmazható az adott szakmaközi szervezet értesítésének időpontja előtt, kivéve ha a szakmaközi szervezet helytelen információt adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

5. Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett előzetes értesítés érvényes a megállapodás következő éveire. Mindamellett ez esetben a Bizottság a saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenségi nyilatkozatot bocsáthat ki.

III. fejezet A szabályok kiterjesztése

19. cikk A szabályok kiterjesztése

1. Ha egy tagállam adott régiójában vagy régióiban működő valamely szakmaközi szervezet egy adott termék termelésének vagy kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak tekinthető, az érintett tagállam a szervezet kérelmére korlátozott időszakra kötelezővé teheti a szóban forgó régióban vagy régiókban működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők – egyének vagy csoportok – számára a szervezeten belüli megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egy részét.

2. Az (1) bekezdés értelmében azok a szakmaközi szervezetek minősülnek reprezentatívnak, amelyek a tagállam adott régiójában vagy régióiban a kérdéses termék vagy termékek előállításának vagy kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább kétharmad részében érintettek. Amennyiben a szakmaközi szervezet szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre való kiterjesztése iránti kérelem egynél több régiót érint, a szakmaközi szervezetnek fel kell mutatnia a reprezentativitás egy minimális szintjét az összes egyesített ágazatban az érintett régiók mindegyikében.

3. A szabályok, amelyekre az egyéb gazdasági szereplőkre vonatkozó kiterjesztés kérhető:

a) az alábbi célok egyikére vonatkoznak:

i. termelési és piaci jelentéstétel;

ii. a közösségi vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb termelési szabályok;

iii. szabványos szerződések készítése, amelyek összeegyeztethetők a közösségi szabályokkal;

iv. forgalmazási szabályok;

v. környezetvédelmi szabályok;

vi. a termékek lehetőségeinek javítását és hasznosítását szolgáló intézkedések;

vii. a biogazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi jelzések védelmére szolgáló intézkedések;

b) már legalább egy gazdasági éve hatályban vannak;

c) legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé;

d) nem okozhatnak semmilyen kárt más gazdasági szereplőnek a tagállamban vagy a Közösségben.

Az első albekezdés a) pontjának ii., iv. és v. alpontjában említett szabályok nem térhetnek el az I. mellékletben meghatározott szabályoktól. Az a) pont ii. alpontjában említett szabályok nem alkalmazandók az (1) bekezdésben említett adott régión vagy régiókon kívül előállított termékekre.

20. cikk Értesítés és hatályon kívül helyezés

1 . A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot azokról a szabályokról, amelyeket a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően egy vagy több meghatározott régióban az összes gazdasági szereplő számára kötelezővé tettek. A Bizottság ezeket a szabályokat az általa megfelelőnek ítélt módon közzéteszi.

2. A szabályok közzététele előtt a Bizottság tájékoztatja a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében felállított bizottságot a szakmaközi megállapodások kiterjesztéséről szóló bármely értesítésről.

A 14. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a Bizottság határoz arról, hogy valamely tagállamnak hatályon kívül kell helyeznie egy szabály kiterjesztéséről szóló, általa hozott döntést.

21. cikk Tagsággal nem rendelkező termelők pénzügyi hozzájárulásai

Azokban az esetekben, amikor az egy vagy több termékre vonatkozó szabályokat kiterjesztik, és amikor a 19. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett egy vagy több tevékenységet egy elismert szakmaközi szervezet hajt végre, és e tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége kapcsolatban van egy vagy több érintett termékkel, az elismerést biztosító tagállam dönthet úgy, hogy azok az egyének vagy csoportok, amelyek nem tagjai a szakmaközi szervezetnek, de amelyek hasznát látják ennek a tevékenységnek, megfizessék a szervezet tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás teljes összegét vagy annak egy részét, amennyiben ezt a hozzájárulást a szóban forgó tevékenység végzésével kapcsolatos költségek közvetlen fedezésére szándékoznak fordítani.

V. CÍMHarmadik országokkal folytatott kereskedelem

I. fejezetÁltalános rendelkezések

22. cikk Általános elvek

Az e rendeletben előírt vagy annak valamely rendelkezése alapján elfogadott eltérő rendelkezés hiányában a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a) a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b) bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

23. cikk Kombinált Nómenklatúra

Az e cím hatálya alá tartozó termékek vámtarifa-besorolására a Kombinált Nómenklatúra értelmezésének általános szabályait és alkalmazásának különös szabályait kell alkalmazni. Az e rendelet alkalmazásából származó vámnómenklatúrát bele kell foglalni a közös vámtarifába.

II. fejezetBehozatal

I. szakaszBehozatali engedélyek

24. CIKK A behozatali engedélyekre vonatkozó fakultatív rendszer

A Bizottság dönthet úgy, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több termék Közösségbe történő behozatala behozatali engedélyhez kötött.

25. cikk Az engedélyek kiadása

Amennyiben valamely tanácsi rendelet vagy a Szerződés 133. vagy 300. cikkével összhangban megkötött megállapodás másképpen nem rendelkezik, továbbá a III. szakasz alkalmazása érdekében hozott intézkedések sérelme nélkül a tagállamok bármely kérelmezőnek – annak Közösségen belüli székhelyétől függetlenül – kiadják a behozatali engedélyeket.

26. cikk Érvényesség

A behozatali engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

27. cikk Biztosíték

1. Az engedélyek kiadása biztosíték letétbe helyezéséhez kötött, amely garantálja, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt importálják.

2. Vis maior esetétől eltekintve a biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha az engedély érvényességi ideje alatt a behozatalra nem, illetve csak részben kerül sor.

28. cikk Végrehajtási szabályok

Az e szakasz alkalmazására – az engedélyek érvényességi idejét is beleértve - vonatkozó részletes szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. SZAKASZ BEHOZATALI VÁMOK ÉS BELÉPÉSI ÁRRENDSZER

29. CIKK Behozatali vámok

Ha e szakasz másként nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre a közös vámtarifa behozatali vámtételeit kell alkalmazni.

30. cikk Belépési árrendszer

1 . Ha a közös vámtarifa vámtételének alkalmazása az importált szállítmány belépési árától függ, ennek az árnak a valós voltát ellenőrzik, termékenként és eredet szerint, a termékre vonatkozóan a tagállamok reprezentatív behozatali piacain vagy – adott esetben – az egyéb piacokon megállapított árak súlyozott átlagai alapján a Bizottság által kiszámított átalány behozatali érték használatával.

Különleges rendelkezéseket lehet azonban elfogadni az elsősorban feldolgozás céljából importált termékek belépési árának igazolására a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

2. Amennyiben a szóban forgó szállítmány bevallott belépési ára magasabb, mint a 2200/96/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott tűréshatárral megnövelt átalány importérték, az átalány importérték alapján meghatározott importvámmal megegyező összegű biztosíték nyújtása szükséges; az említett tűréshatár nem haladhatja meg az átalányérték 10 %-át.

3. Amennyiben a szóban forgó szállítmány belépési árát a vámkezelés időpontjában nem közlik, az alkalmazandó vámtétel az átalány importértéktől függ, vagy a 2200/96/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott feltételek mellett, a vonatkozó vámjogszabályok rendelkezéseinek alapján kerül meghatározásra.

4. Az (1), a (2) és a (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

31. cikk Kiegészítő behozatali vámok

1. Azoknak a káros hatásoknak a megelőzése, illetve ellensúlyozása végett, amelyek a közösségi piacot egy vagy több, e rendelet hatálya alá tartozó terméknek a 29. és a 30. cikkben meghatározott vámtétellel történő behozatala miatt érhetik, az ilyen behozatalokra kiegészítő behozatali vám alkalmazandó, ha:

a) a behozatal a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy

b) a behozatal mennyisége egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”).

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki.

2. Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fog zavart kelteni a közösségi piacon, illetve ha az intézkedés hatásai nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

3. Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat ellenőrizni kell a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy a közösségi importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal való összevetésben.

4. Az (1), a (2) és a (3) bekezdés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. E részletes szabályok meghatározzák különösen:

a) azokat a termékeket, amelyekre kiegészítő behozatali vám alkalmazandó;

b) az e cikk (1) bekezdésének alkalmazását biztosító egyéb szükséges kritériumokat.

III. szakaszA behozatali kontingensek kezelése

32. CIKK Vámkontingensek

1. A Szerződés 300. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusából eredő, az e rendelet hatálya alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenseket a Bizottság nyitja meg és kezeli a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályok szerint.

2. A vámkontingensek kezelésének az érintett piaci szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező importőrök” módszer alkalmazása).

3. A kezelés alkalmazott módszerének szükség szerint kellő súlyt kell fektetnie a közösségi piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

33. cikk A vámkontingensek megnyitása

A 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság rendelkezik az éves vámkontingensekről, szükség esetén megfelelően elosztva az év során, és meghatározza az alkalmazandó adminisztratív módszert.

E szakasz végrehajtásának részletes szabályait ugyanannak az eljárásnak megfelelően kell elfogadni, különösen a következők vonatkozásában:

a) a termék jellegére, származási helyére és származására kiterjedő garanciák;

b) az a) pontban említett garanciák igazolására szolgáló okirat elismerése;

c) a behozatali engedélyek kiadásának feltételei és az engedélyek érvényességi ideje.

IV. szakaszvédintézkedések és az aktív feldolgozás felfüggesztése

34. CIKK Védintézkedések

Ha ez a rendelet, a Tanács egyéb jogi aktusai vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodások előírásai másképp nem rendelkeznek, a Közösségbe történő behozatal elleni védintézkedéseket hozhat a Bizottság az 519/94/EK[20] és a 3285/94/EK[21] tanácsi rendelettel összhangban.

35. cikk Az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

A piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékig, a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban teljesen vagy részlegesen megtiltható az aktív feldolgozási szabályoknak az e rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében történő alkalmazása.

III. fejezetKivitel

I. szakaszKiviteli engedélyek

36. CIKK A kiviteli engedélyekre vonatkozó fakultatív rendszer

1 . A Bizottság dönthet úgy, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek Közösségből történő kivitele kiviteli engedély bemutatásához kötött.

2. A 25., 26. és 27. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

3. Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazására – az engedélyek érvényességi idejét is beleértve - vonatkozó részletes szabályokat a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. szakaszA passzív feldolgozás felfüggesztése

37. CIKK A passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó közös piacszervezés megfelelő működéséhez szükséges mértékig, a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban teljesen vagy részlegesen megtiltható a passzív feldolgozási szabályoknak a szóban forgó termékek esetében történő alkalmazása.

VI. CÍMVégrehajtási, módosító és záró rendelkezések

I. fejezetVégrehajtási rendelkezések

38. cikk Részletes szabályok

E rendelet alkalmazásának részletes szabályait a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

E szabályok közé tartozhatnak különösen:

a) a II. cím alkalmazására vonatkozó részletes szabályok, amelyek különösen a következőket foglalhatják magukban:

i. a 2. cikkben említett forgalmazási előírásokra vonatkozó rendelkezések;

ii. szabályok arra vonatkozóan, hogy az előírások hatálya alá tartozó termékeket a Közösségben csak az adott előírásokkal összhangban lehet-e forgalmazni;

iii. az előírásoktól való eltérésre vonatkozó szabályok;

iv. az előírásokban megkövetelt adatok feltüntetésére vonatkozó szabályok;

v. az előírásoknak a Közösségbe behozott, illetve az onnan kivitt termékekre történő alkalmazásával kapcsolatos szabályok;

b) a III. cím végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve:

i. a feltételeket, amelyek alapján a termelői szervezetek átruházhatják hatásköreiket leányvállalatokra;

ii. a 6. cikkben és a 10. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések finanszírozásának mértékét és részletes szabályait;

c) a IV. cím végrehajtására vonatkozó szabályok;

d) az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítését illetően a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

e) a szankciók alkalmazására vonatkozó rendszer arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy nem teljesítették az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek valamelyikét. A szankciók nagysága a megállapított szabálytalanság súlyosságától, mértékétől, valamint tartós, illetve ismétlődő jellegétől függ;

f) a jogosulatlan kifizetések behajtására vonatkozó szabályok;

g) az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről szóló jelentésekkel kapcsolatos szabályok;

h) az V. cím végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve a címben kifejezetten említett intézkedéseket;

i) a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletben előírt szabályozásról az ebben a rendeletben meghatározott szabályozásra való áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedések.

II. fejezetMódosítások, hatályon kívül helyezés és záró rendelkezések

39. cikk Állami támogatások

A Szerződés 87., 88. és 89. cikke alkalmazandó a 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya termelésére és kereskedelmére.

40. cikk Az 2200/96/EK rendelet módosításai

Az 2200/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében a táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„KN-kód | Leírás |

0702 00 00 | Paradicsom, frissen vagy hűtve |

0703 | Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle frissen vagy hűtve |

0704 | Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle frissen vagy hűtve |

0705 | Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.), frissen vagy hűtve |

0706 | Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér frissen vagy hűtve |

0707 00 | Uborka és apró uborka, frissen vagy hűtve |

0708 | Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve |

ex 0709 | Más zöldségek, frissen vagy hűtve a 0709 60 91, 0709 60 95, 0709 60 99, 0709 90 31, 0709 90 39 és 0709 90 60 alszámok kivételével |

ex 0802 | Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is, kivéve a 0802 90 20 alszám alá tartozó arékát (vagy bétel) és kóladiót |

0803 00 11 | Friss főzőbanán (plantain) |

ex 08030090 | Szárított főzőbanán (plantain) |

0804 20 10 | Friss füge |

0804 30 00 | Ananász |

0804 40 00 | Avokádó |

0804 50 00 | Guajava, mangó és mangosztán |

0805 | Citrusfélék frissen vagy szárítva |

0806 10 10 | Friss csemegeszőlő |

0807 | Dinnye (beleértve a görögdinnyét is) és papaya frissen |

0808 | Alma, körte és birs frissen |

0809 | Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény frissen |

0810 | Más gyümölcs, frissen |

0813 50 31 0813 50 39 | Kizárólag a 0801 és 0802 KN-kód alá tartozó szárított diófélék keveréke |

ex 0910 99 | Kakukkfű, frissen vagy hűtve |

ex 12 11 90 85 | Bazsalikom, citromfű, menta, szurokfű (oregano / vad majoránna), rozmaring, zsálya, frissen vagy hűtve |

1212 99 30 | Szentjánoskenyér” |

(2) Az I., a II., a III., a IV., az V. és a VI. címet el kell hagyni.

(3) A 44. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„44. cikk

A tagállamok és a Bizottság minden tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet és a(z) […]/EK tanácsi rendelet* alkalmazásához, a piacmegfigyeléshez és –elemzéshez, valamint az ezen rendeletek hatálya alá tartozó termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

* HL L [ez a rendelet, a számát az OPOCE illeszti be a kihirdetésekor].”

(4) A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

1. A Bizottság munkáját a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

2. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időtartam egy hónapban határozandó meg.

3. A bizottság megállapítja saját eljárási szabályzatát.”

(5) A 47. cikket el kell hagyni.

(6) A 48. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„48. cikk

E rendelet alkalmazásának részletes szabályait a 46. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezek magukban foglalhatnak szabályokat a 44. cikk alkalmazása céljából szükséges információk természetére, formájára, tartalmára, benyújtásának időzítésére és határidejére vonatkozóan, továbbá az információk és dokumentumok továbbítását és rendelkezésre bocsátását érintő rendelkezések tekintetében.”

(7) A 49., az 50. és az 51. cikket el kell hagyni.

(8) Az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„52. cikk

Az e rendelet és a(z) […]/EK rendelet keretében felmerülő kiadások az 1290/2005/EK rendelet* 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervencióknak tekintendők.

* HL L 209., 2005.8.11., 1. o.”

(9) Az 55., az 56. és az 57. cikket el kell hagyni.

(10) Az I-V. mellékletet törölni kell.

41. cikk A 2201/96/EK rendelet módosításai

A 2201/96/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) Az I. és a II. címet el kell hagyni.

(2) A 24. és a 25. cikket el kell hagyni.

(3) A 26. és a 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

E rendelet alkalmazásának részletes szabályait a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezek magukban foglalhatnak szabályokat a 27. cikk alkalmazása céljából szükséges információk természetére, formájára, tartalmára, benyújtásának időzítésére és határidejére vonatkozóan, továbbá az információk és dokumentumok továbbítását és rendelkezésre bocsátását érintő rendelkezések tekintetében.

27. cikk

A tagállamok és a Bizottság minden tájékoztatást megadnak egymásnak, amely e rendelet és a(z) […]/EK tanácsi rendelet* alkalmazásához, a piacmegfigyeléshez és –elemzéshez, valamint az ezen rendeletek hatálya alá tartozó termékeket érintő nemzetközi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges.

* HL L [ez a rendelet, a számát az OPOCE illeszti be a kihirdetésekor].”

(4) Az 29–32. cikket el kell hagyni.

(5) Az I., a II. és a III. mellékletet el kell hagyni.

42. cikk A 2826/2000/EK rendelet módosításai

A 2826/2000/EK tanácsi rendelet a következőképpen módosul:

(1) Az 5. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A friss gyümölcs- és zöldségfélék promóciója tekintetében a fő célcsoportot a 18 év alatti gyermekek képezik.”

(2) A 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A gyümölcs- és zöldségfélék kizárólag 18 év alatti gyermekek számára történő promóciója esetében az első albekezdésben említett százalékarány 60 %.”

43. cikk Az 1782/2003/EK rendelet módosításai

Az 1782/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) A 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„(a) a 38. cikkben említett referenciaidőszakban a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek legalább egyike alapján támogatásban részesült, vagy az olívaolaj esetében a 37. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett gazdasági években, vagy a cukorrépa, cukornád és cikória esetében, amennyiben a VII. melléklet K. pontjában említett reprezentatív időszakban piactámogatásban részesült, vagy a banán esetében, amennyiben a VII. melléklet L. pontjában említett reprezentatív időszakban jövedelemkiesési kompenzációs támogatásban részesült, vagy gyümölcs- és zöldségfélék esetében, amennyiben a szóban forgó termékekre a tagállamok által a VII. melléklet M. pontjának megfelelően alkalmazott reprezentatív időszakban gyümölcs- és zöldségtermesztő volt;”

(2) A 37. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Gyümölcs- és zöldségfélék esetében a referenciaösszeg kiszámítása és kiigazítása a VII. melléklet M. pontjának megfelelően történik.”

(3) A 40. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Amennyiben a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása a teljes referenciaidőszakot érintette, az adott tagállam az 1997 és 1999 közötti időszak alapján számítja ki a referenciaösszeget.

A cukorrépa, cukornád és cikória esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet K. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. A banán esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet L. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. A gyümölcs- és zöldségfélék esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet M. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. Ezekben az esetekben az (1) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.”

(4) A 43. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a VII. mellékletben a burgonyakeményítőre, szárított takarmányra, vetőmagra, olajfaligetekre és dohányra vonatkozóan felsorolt támogatások esetén az a hektárszám, amelynek termelése a referenciaidőszak folyamán támogatásban részesült, a VII. melléklet B., D., F., H. és I. pontja szerint kiszámítva;

a a ) a cukorrépa, cukornád és cikória esetén a VII. melléklet K. pontjának 4. alpontja szerint számított hektárszám;

a b ) banán esetén a VII. melléklet L. pontja szerint kiszámított hektárszám;

a c ) gyümölcs- és zöldségfélék esetén a VII. melléklet M. pontja szerint kiszámított hektárszám;”.

(5) A 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A támogatható hektárszám az alábbiak egyikét is jelenti:

a) komlóval bevetett területek, vagy átmeneti területpihentetési kötelezettség alatt álló területek;

b) olajfákkal beültetett területek;

c) banánnal beültetett területek;

d) állandó gyümölcs- és zöldségnövény-kultúrákkal beültetett területek.”.

(6) Az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„51. cikk Mezőgazdasági célú földhasználat

A 44. cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentett parcellákat a mezőgazdasági termelő az állandó növénykultúrákon kívül bármely mezőgazdasági tevékenység céljára használhatja. Használhatják azonban a mezőgazdasági termelők a parcellákat a következő állandó növénykultúrák céljára:

a) komló,

d) olajfák,

c) banán,

d) állandó gyümölcs- és zöldségnövény-kultúrák.”

(7) A 60. cikket el kell hagyni.

(8) A 63. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A gyümölcsre és zöldségre vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében a tagállamok 2008. április 1-ig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.”

(9) A 71g. cikket el kell hagyni.

(10) A 71k. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A gyümölcsre és zöldségre vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében azonban az új tagállamok 2008. április 1-ig, vagy az egységes támogatási rendszer első alkalmazási évét megelőző év augusztus 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.”

(11) A 145. cikk a d)c) pont után a következő ponttal egészül ki:

„d)d) a gyümölcs- és zöldségtámogatásnak az egységes támogatási rendszerbe történő beillesztésére vonatkozó részletes szabályok.”

(12) A 155. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„155. cikk Egyéb átmeneti szabályok

A 152. és a 153. cikkben említett rendeletekben, valamint a 404/93/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2202/96/EK és az 1260/2001/EK rendeletben előírt szabályozásról az e rendeletben meghatározott – nevezetesen az 1259/1999/EK rendelet 4. és 5. cikkének és mellékletének és az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének alkalmazásával összefüggő – szabályozásra való átállás, valamint az 1035/72/EGK rendeletben meghatározott fejlesztési tervekre vonatkozó rendelkezésekről az e rendelet 83–87. cikkében említett rendelkezésekre való átállás megkönnyítéséhez szükséges további intézkedéseket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. A 152. és a 153.cikkben említett rendeletek és cikkek a VII. mellékletben említett referenciaösszegek megállapítása céljából továbbra is alkalmazandók.”

(13) A mellékletek e rendelet II. mellékletének megfelelően módosulnak.

44. cikk Hatályon kívül helyezés

A 2202/96/EK rendelet és a 2001/112/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

45. cikk Jelenlegi támogatási rendszerek

A 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletben meghatározott és e rendelet által törölt támogatási rendszerek alkalmazhatóak maradnak minden egyes érintett termék tekintetében az adott termékre vonatkozó, 2008-ban végződő gazdasági évben.

46. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

A termelői szervezetek által alkalmazott olyan szabályok teljes listája, amelyek kiterjeszthetők a nem tag termelőkre a 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően

(1) A termelési információk szolgáltatásának szabályai

a) a termesztési szándékok közlése termékenként és ahol alkalmazható, fajtánként;

b) a vetések és palántázások közlése;

c) a teljes termesztési területek közlése termékenként, és ahol lehetséges, fajtánként;

d) a termésmennyiségre vonatkozó előzetes becslés és a várható betakarítási időpontok közlése termékenként, és ahol lehetséges, fajtánként;

e) a betakarított termés és a rendelkezésre álló készletek mennyiségének rendszeres közlése fajtánként;

f) a tárolási kapacitások közlése.

(2) Termelési szabályok

a) a szándékolt célnak (friss piaci értékesítés/ipari feldolgozás) megfelelően használandó vetőmag kiválasztása;

b) ritkítás a gyümölcsösökben.

(3) Forgalmazási szabályok

a) a betakarítás megkezdésének, a értékesítés lépcsőzetes beindításának meghatározott dátumai;

b) minimális méret- és minőségi követelmények;

c) előkészítés, kiszerelés, csomagolás és jelölés az első értékesítési szakaszban;

d) a termék eredetének feltüntetése.

(4) Környezetvédelmi szabályok

a) műtrágya és szerves trágya felhasználása;

b) növényvédő szerek és egyéb növényvédelmi eljárások használata;

c) maximális növényvédőszer- és műtrágyamaradvány-tartalom a gyümölcs- és zöldségfélékben;

d) a melléktermékek és a használt anyagok elhelyezésének szabályai;

e) a piacról kivont termékekre vonatkozó szabályok.

II. MELLÉKLET

Az 1782/2003/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:

(1) Az I. mellékletben a szárított szőlőre vonatkozó sort el kell hagyni.

(2) A II. melléklet helyébe a következő lép:

„ II. MELLÉKLET A 12. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felső határok

( millió EUR )

Tagállam | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 |

Belgium | 4,7 | 6,4 | 8,0 | 8,0 | 8,1 | 8,1 | 8,1 | 8,1 |

Dánia | 7,7 | 10,3 | 12,9 | 12,9 | 12,9 | 12,9 | 12,9 | 12,9 |

Németország | 40,4 | 54,6 | 68,3 | 68,3 | 68,3 | 68,3 | 68,3 | 68,3 |

Görögország | 45,4 | 61,1 | 76,4 | 79,7 | 79,7 | 79,7 | 79,7 | 79,7 |

Spanyolország | 56,9 | 77,3 | 97,0 | 103,8 | 103,9 | 103,9 | 103,9 | 103,9 |

Franciaország | 51,4 | 68,7 | 85,9 | 87,0 | 87,0 | 87,0 | 87,0 | 87,0 |

Írország | 15,3 | 20,5 | 25,6 | 25,6 | 25,6 | 25,6 | 25,6 | 25,6 |

Olaszország | 62,3 | 84,5 | 106,4 | 116,5 | 116,6 | 116,6 | 116,6 | 116,6 |

Luxemburg | 0,2 | 0,3 | 0,4 | 0,4 | 0,4 | 0,4 | 0,4 | 0,4 |

Hollandia | 6,8 | 9,5 | 12,0 | 12,0 | 12,0 | 12,0 | 12,0 | 12,0 |

Ausztria | 12,4 | 17,1 | 21,3 | 21,4 | 21,4 | 21,4 | 21,4 | 21,4 |

Portugália | 10,8 | 14,6 | 18,2 | 19,6 | 19,6 | 19,6 | 19,6 | 19,6 |

Finnország | 8,0 | 10,9 | 13,7 | 13,8 | 13,8 | 13,8 | 13,8 | 13,8 |

Svédország | 6,6 | 8,8 | 11,0 | 11,0 | 11,0 | 11,0 | 11,0 | 11,0 |

Egyesült Királyság | 17,7 | 23,6 | 29,5 | 29,5 | 29,5 | 29,5 | 29,5 | 29,5 |

”

(3) Az V. mellékletben a szárított szőlőre, a feldolgozásra szánt citrusfélékre és a feldolgozásra szánt paradicsomra vonatkozó sorokat el kell hagyni.

(4) A VII. melléklet a következő ponttal egészül ki:

„M. Gyümölcs- és zöldségfélék

A mezőgazdasági termelők referenciaösszegébe beszámítandó összegeket a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetésmentes szempontok alapján határozzák meg, mint például:

- a piactámogatás összege, amelyet a mezőgazdasági termelő a gyümölcs- és zöldségfélék vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve kapott,

- a gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt terület,

- a termelt gyümölcs és zöldség mennyisége,

egy reprezentatív időszak tekintetében, amely minden egyes terméknél eltérő lehet, és amely egy vagy több gazdasági évből áll, a 2001-ben végződő gazdasági évtől, illetve a Közösséghez 2004-ben vagy azután csatlakozott tagállamok esetében a 2004-ben végződő gazdasági évtől kezdődik és legfeljebb a 2007-ben végződő gazdasági évig tart.

Az e rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett támogatható hektárszámot a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetésmentes szempontok alapján számolják ki, mint például az első bekezdés második francia bekezdésében említett területek kiterjedése.

Az ebben a pontban szereplő kritériumok alkalmazása a különböző gyümölcs- és zöldségtermékeknél eltérő lehet, ha ez objektív alapon megfelelően indokolt.

E rendelet alkalmazásában a gyümölcs- és zöldségfélék a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek.”

(5) A VIII. és a VIIIa. melléklet helyébe a következők lépnek:

„ VIII. MELLÉKLET A 41. cikkben említett nemzeti felső határok

(‘000 EUR) |

Tagállam | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010-ben és azt követően |

Belgium | 411 053 | 580 376 | 593 395 | 606 935 | 614 179 | 611 805 |

Dánia | 943 369 | 1 015 479 | 1 021 296 | 1 027 278 | 1 030 478 | 1 030 478 |

Németország | 5 148 003 | 5 647 175 | 5 695 607 | 5 744 240 | 5 770 254 | 5 774 254 |

Görögország | 838 289 | 2 143 603 | 2 170 117 | 2 361 098 | 2 363 513 | 2 174 182 |

Spanyolország | 3 266 092 | 4 635 365 | 4 649 913 | 4 830 954 | 4 838 536 | 4 840 413 |

Franciaország | 7 199 000 | 8 236 045 | 8 282 938 | 8 382 272 | 8 407 555 | 8 415 555 |

Írország | 1 260 142 | 1 335 311 | 1 337 919 | 1 340 752 | 1 342 268 | 1 340 521 |

Olaszország | 2 539 000 | 3 791 893 | 3 813 520 | 4 151 330 | 4 163 175 | 4 184 720 |

Luxemburg | 33 414 | 36 602 | 37 051 | 37 051 | 37 051 | 37 051 |

Hollandia | 386 586 | 428 329 | 833 858 | 846 389 | 853 090 | 853 090 |

Ausztria | 613 000 | 633 577 | 737 093 | 742 610 | 745 561 | 744 955 |

Portugália | 452 000 | 504 287 | 571 277 | 608 001 | 608 531 | 608 227 |

Finnország | 467 000 | 561 956 | 563 613 | 565 690 | 566 801 | 565 520 |

Svédország | 637 388 | 670 917 | 755 045 | 760 281 | 763 082 | 763 082 |

Egyesült Királyság | 3 697 528 | 3 944 745 | 3 960 986 | 3 977 175 | 3 985 834 | 3 975 849 |

„VIIIa. MELLÉKLET A 71c. cikkben említett nemzeti felső határok

( ‘000 EUR )

1. | KÖLTSÉGVETÉSI MEGNEVEZÉS 05 02 08 - 05 03 02 29 - 05 02 10 01 - 05 03 01 | ELŐIRÁNYZATOK 1 319,758 M€, 115 M€, 38 M€ és 30 196 M€ |

2. | CÍM: A Tanács rendelete a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról valamint egyes rendeletek módosításáról |

3. | JOGALAP: A Szerződés 36. és 37. cikke |

4. | CÉLKITŰZÉSEK: A gyümölcs- és zöldségfélék szabályozásának reformja |

5. | PÉNZÜGYI KIHATÁSOK | 12 HÓNAPOS IDŐSZAK (millió EUR) | FOLYÓ PÉNZÜGYI ÉV 2007 (millió EUR) | KÖVETKEZŐ PÉNZÜGYI ÉV 2008 (millió EUR) |

5.0 | KIADÁSOK – AZ EK-KÖLTSÉGVETÉS TERHÉRE (VISSZATÉRÍTÉSEK / BEAVATKOZÁSOK) – A NEMZETI HATÓSÁGOK TERHÉRE – EGYÉB | – | –40,6 |

5.1 | BEVÉTELEK – AZ EK SAJÁT FORRÁSAI (LEFÖLÖZÉSEK/VÁMOK) – NEMZETI SZINTŰ BEVÉTELEK | – | – | – |

6.0 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS VONATKOZÓ ALCÍMÉBEN SZEREPLŐ ELŐIRÁNYZATOKBÓL? | IGEN NEM |

6.1 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS ALCÍMEI KÖZÖTTI ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL? | IGEN NEM |

6.2 | SZÜKSÉG LESZ-E PÓTKÖLTSÉGVETÉSRE? | IGEN NEM |

6.3 | SZÜKSÉG LESZ-E ELŐIRÁNYZATOK BEVEZETÉSÉRE A JÖVŐBENI KÖLTSÉGVETÉSEKBE? | IGEN NEM |

ÉSZREVÉTELEK: |

MELLÉKLET

A gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó rendszer reformjának becsült hatása a status quo-hoz képest ( .k. = évi költségvetés )

Gyümölcs- és zöldségfélék – status quo – millió euróban

Intézkedések | 2008. é.k. | 2009. é.k. | 2010. é.k. | 2011. é.k. | 2012. é.k. | 2013. é.k. |

Export-visszatérítések | 30 | 30 | 30 | 30 | 30 | 30 |

Bulgária, Románia | 0,7 | 0,7 | 0,7 | 0,7 | 0,7 | 0,7 |

Piacról való árukivonások | 32 | 32 | 32 | 32 | 32 | 32 |

Működési alapok (1) | 693 | 744 | 799 | 858 | 922 | 990 |

Bulgária, Románia | 3 | 5 | 7 | 8,5 | 10,2 | 12,2 |

Paradicsom | 329 | 329 | 329 | 329 | 329 | 329 |

Bulgária, Románia | 7,2 | 7,2 | 7,2 | 7,2 | 7,2 | 7,2 |

Őszibarack – körte – szilva – füge | 76 | 76 | 76 | 76 | 76 | 76 |

Bulgária, Románia | 0,9 | 0,9 | 0,9 | 0,9 | 0,9 | 0,9 |

Citrusfélék | 241 | 241 | 241 | 241 | 241 | 241 |

Ingyenes szétosztás | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 |

Termelői szervezetek előzetes elismerése | 15 | 15 | 15 | 15 | 15 | 15 |

Szárított szőlő | 115 | 115 | 115 | 115 | 115 | 115 |

Összesen | 1 548,8 | 1 601,8 | 1 658,8 | 1 719,3 | 1 785 | 1 855 |

Gyümölcs- és zöldségfélék – reformjavaslat – millió euróban

Intézkedések | 2008. é.k. | 2009. é.k. | 2010. é.k. | 2011. é.k. | 2012. é.k. | 2013. é.k. |

Működési alapok (1) | 695,08 | 752,6 | 815,51 | 884,44 | 960,09 | 1 043,28 |

Ingyenes szétosztás | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 |

Termelői szervezetek előzetes elismerése | 30 | 40 | 40 | 40 | 40 | 30 |

Egységes támogatási rendszer (2) (3) (4) (5) | 769,1 | 831,865 | 783,465 | 783,465 | 783,465 | 783,465 |

Összesen | 1 502,2 | 1 632,5 | 1 647,0 | 1 715,9 | 1 791,6 | 1 864,7 |

Promóció (a 2826/2000/EK rendelet módosítása) | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 | 6 |

A javaslat hatása | –40,6 | 36,7 | –5,8 | 2,6 | 12,6 | 15,7 |

(1) A kiadások éves növekedésének feltételezése:

- alaphelyzetben (status quo): + 7,5% minden tagállam vonatkozásában

- a megreformált KPSZ esetében: + 7,5% a megfelelő szintű kínálatcsoportosítással rendelkező tagállamok esetében és + 20% az alacsony kínálatcsoportosítással rendelkező tagállamok esetében.

(2) régi szabályozás a 2008. évi költségvetés vonatkozásában (2007/08-as gazdasági év, feldolgozott termékek).

(3) a 2007/08-as gazdasági év előrejelzett maradék mennyiségei egyes feldolgozott termékek esetében (48,4 millió EUR) + egységes támogatási rendszer a 2009. évi költségvetés esetében.

(4) moduláció előtt.

(5) a 15 „régi” tagállamnál a 2003-as, 2004-es és 2005-ös kiadásokra, az új tagállamok esetében pedig a maximális garantált mennyiségek x támogatásra alapozva.

[1] HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 6/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 2., 2005.1.5., 3. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 2004. évi csatlakozási okmánnyal (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.) módosított rendelet.

[3] COM(2004) 549., 2004. augusztus 10.

[4] COM(2005) 531., 2005. október 25.

[5] P6-A(2005)0121

[6] HL C …., …, …. o.

[7] HL C …., …, …. o.

[8] HL C …., …, …. o.

[9] HL C …., …, …. o.

[10] HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 6/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 2., 2005.1.5., 3. o.) módosított rendelet.

[11] HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[12] HL L 297., 1996.11.21., 49. o. A legutóbb a 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[13] HL L 10., 2002.1.12., 58. o.

[14] HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 1405/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 265., 2006.9.26., 1. o.) módosított rendelet.

[15] HL L 328., 2000.12.23., 2. o. A legutóbb a 2060/2004/EK rendelettel (HL L 357., 2004.12.2., 3. o.) módosított rendelet.

[16] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22. 11. o.) módosított határozat.

[17] HL L 118., 1972.5.20., 1. o. Hatályon kívül helyezte a 2200/96/EK rendelet.

[18] HL L 198., 1991.7.22., 1. o.

[19] HL L 214., 2006.8.4., 7. o.

[20] HL L 67., 1994.3.10., 89. o.

[21] HL L 349., 1994.12.31., 53. o.