52006PC0560

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 28.9.2006

COM(2006) 560 végleges

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Amerikai Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indokai és célkitűzései E javaslat tárgya a legutóbb a 2005. december 23-i 2117/2005/EK rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) alkalmazása az Amerikai Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatalával kapcsolatos eljárásban. |

120 | Általános háttér E javaslat az alaprendelet végrehajtásának összefüggésében készült, és annak a vizsgálatnak az eredménye, amelyre az alaprendeletben megállapított tartalmi és eljárási követelményekkel összhangban került sor. |

139 | A javaslat által érintett terület meglévő rendelkezései A javaslatra vonatkozóan nincsenek meglévő rendelkezések. |

141 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazható. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

219 | Az alaprendelet rendelkezéseinek megfelelően az eljárásban érintett érdekelt feleknek a vizsgálat során már lehetőségük nyílt arra, hogy érdekeik védelmében fellépjenek. |

Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

229 | Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

230 | Hatásvizsgálat A javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredményeképpen jött létre. Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, viszont tartalmazza a megvizsgálandó körülmények részletes listáját. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt intézkedés összefoglalása A Bizottság 2005. július 26-án hatályvesztési felülvizsgálatot indított az Amerikai Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatala ügyében. A mellékelt tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat ismerteti a dömping folytatódására vonatkozó végleges következtetéseket, a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetét, a káros dömping megismétlődésének valószínűségét és a közösségi érdeket. A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetéről és a káros dömping megismétlődésének valószínűségéről folytatott vizsgálat eredményéből adódóan az a javaslat született, hogy az USÁ-ból származó etanol-aminok behozatalára két évre dömpingellenes vámokat vessenek ki. Az a javaslat született, hogy a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot, hogy legkésőbb 2006. október 25-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé lehessen tenni. |

310 | Jogalap A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel módosított, az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet. |

329 | A szubszidiaritás elve A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. A szubszidiaritás elve ennélfogva nem alkalmazható. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő ok(ok) miatt. |

331 | Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, és nem hagy teret nemzeti döntéshozatalnak. |

332 | Nem alkalmazandó utalás arra vonatkozóan, hogy a Közösséget, a nemzeti kormányokat, a regionális és helyi hatóságokat, a gazdasági élet szereplőit és a polgárokat sújtó pénzügyi és adminisztratív terhet hogyan csökkentik a lehető legkisebbre, és hogy milyen mértékben arányos e teher a javaslat célkitűzésével. |

Az eszközök megválasztása |

341 | Javasolt eszköz: rendelet. |

342 | Más eszközök nem felelnének meg a következő ok(ok) miatt. A fent említett alaprendelet nem kínál fel választási lehetőséget. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

409 | A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére. |

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Amerikai Egyesült Államokból származó etanol-aminok behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre[1] (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére és 11. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

(1) 1994 februárjában a Tanács a 229/94/EK rendelettel[2] az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA) származó etanol-aminok (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. A vám formája az etanol-amin három fajtájára, azaz a monoetanol-aminra (a továbbiakban: MEA), dietanol-aminra (a továbbiakban: DEA) és trietanol-aminra (a továbbiakban: TEA) alkalmazott, a minimumár alapján meghatározott változó vám volt.

(2) A Conseil européen des fédérations de l’industrie chimique (CEFIC) kérelmét követően 1999 februárjában az alaprendelet 11. cikke (2) és (3) bekezdése értelmében hatályvesztési és időközi felülvizsgálatot indítottak. Az 1603/2000/EK rendelettel[3] a Tanács elvégezte ezeket a felülvizsgálatokat, és az USÁ-ból származó etanol-aminok behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket hozott. Az intézkedések formája megváltozott, mivel az etanol-amin valamennyi formájára tonnánként egyedi rögzített vám lépett életbe. Az egyedi dömpingellenes vám három kedvezményezett vállalata közül kettő a Dow Chemical Company és a Union Carbide Corporation volt.

(3) A Dow Chemical Company etanol-amin üzletének az INEOS LLC nevű vállalatba történő kivonása után a Dow Chemical Company-ra alkalmazandó tonnánkénti 69,40 eurós egyedi dömpingellenes vámot az INEOS LLC-re ruházták át[4]. Mivel azonban a Dow Chemical Company 2001. február 6-án felvásárolta a Union Carbide Corporation összes részesedését, amely vállalat tonnánként 59,25 eurós egyedi dömpingellenes vámban részesült, a Dow Chemical Company még mindig aktív az etanolamin-üzletben. A Union Carbide Corporation még mindig létezik, de a Dow Chemical Company csoport részévé vált, és már nem folytat független termelési tevékenységet.

2. Hatályvesztési felülvizsgálati kérelem

(4) Miután 2004 novemberében értesítést tett közzé az USÁ-ból származó etanol-aminok behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről[5], a Bizottsághoz 2005. április 25-én felülvizsgálat iránti kérelem érkezett be az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

(5) A kérelmet a CEFIC nyújtotta be, az etanol-amin teljes közösségi termeléséből jelentős részt – ebben az esetben több mint 75 %-ot – képviselő közösségi termelők nevében.

(6) A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné. Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően úgy határozott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindítására, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint eljárás megindításáról szóló értesítés megjelentetését követően[6] vizsgálatot indított.

3. A vizsgálat

(7) A felülvizsgálat megindításáról a Bizottság szolgálatai hivatalosan értesítették a közösségi termelőket, az amerikai exportáló termelőket, az importőröket/kereskedőket, az ismert érdekelt felhasználó iparágakat, valamint az USA hatóságait. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy véleményüket írásban ismertessék, illetve hogy meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(8) A Bizottság szolgálatai minden ismert érintett félnek, valamint azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérdőívet kérelmeztek, kérdőívet küldtek.

(9) A Bizottság egyben lehetőséget adott a közvetlenül érintett feleknek, hogy véleményüket írásban ismertessék, és hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(10) A kérdőívekre két amerikai exportáló termelőtől és kilenc kapcsolódó közösségi importőrétől, egy svájci kapcsolódó importőrtől, három közösségi termelőtől (a továbbiakban: kérelmező közösségi termelők) és egy közösségi ipari felhasználótól érkezett válasz. Az egyik közösségi termelő nem válaszolt teljes mértékben a kérdőívre, és csak korlátozott információt nyújtott be, illetve két közösségi ipari felhasználó is ismertette álláspontját.

(11) A Bizottság szolgálatai a dömping és a károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének meghatározásához és a közösségi érdek meghatározásához szükségesnek tűnő minden információt felkutattak és ellenőriztek. Ellenőrző látogatást tettek a következő vállalatok telephelyén:

a) Kérelmező közösségi termelők

BASF AG, Ludwigshafen, Németország

Innovene Europe Ltd., Staines, Egyesült Királyság

SASOL GmbH, Marl, Németország

b)Exportáló termelők az USÁ-ban

The Dow Chemical Company, Midland, Michigan and Houston, Texas, USA

c) Kapcsolódó importőrök a Közösségben

Dow Chemical Iberica SL, Tarragona, Spanyolország

INEOS Oxide Ltd., Antwerpen, Belgium

d) Kapcsolódó importőr Svájcban

Dow Europe GmbH, Horgen, Svájc

e) Ipari felhasználók a Közösségben

Degussa Goldschmidt Espana SA, Granollers, Spanyolország

4. A vizsgálati időszak

(12) A dömping és a károkozás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2004. július 1-je és 2005. június 30-a közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak). A károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékeléshez releváns tendenciák vizsgálata a 2002. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: érintett időszak).

B. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

1. Az érintett termék

(13) Az érintett termék azonos a korábbi vizsgálatok érintett termékével. Az etanol-aminok az etilén-oxid (a továbbiakban: EO) – amely az etilén és az oxigén reakciójának az eredménye – ammóniával történő reakciója során képződnek. Ez a szintézis háromféle reakcióhoz és három különböző típusú etanol-aminhoz vezet: a monoetanol-aminhoz (MEA), a dietanol-aminhoz (DEA) és a trietanol-aminhoz (TEA) attól függően, hogy az EO hányszoros kötésben vesz részt. A kombinációk maximális számát, azaz hármat, az ammóniában a hidrogén-elemek száma adja. A három különböző típus aránya a teljes termelésben a termelési berendezések tervezésétől függ, de bizonyos mértékben az ammónia és az EO arányának (moláris arány) megválasztásával is lehet szabályozni. A közösségi berendezések rendszerint energiahordozóként a naftán alapulnak, míg az amerikai berendezések földgázalapúak.

(14) Az érintett terméket köztes termékként és/vagy adalékanyagként használják tisztítószerekben és testápoló termékekben alkalmazott felületaktív anyagokhoz, kozmetikumokhoz, műtrágyához és növényvédőszerekhez (glifoszát), korroziógátló anyagokhoz, kenőolajakhoz, textilipari segédanyagokhoz és lágyítószerekhez (kvartener észtervegyületek), fényképészeti vegyszerekhez, papír- és fémiparban, a cementgyártáshoz aprító és kötő segédanyagként és gáztisztítás során abszorbciós segédanyagként (a savak eltávolításával a gáz tisztítása). 2004 vége/2005 eleje óta a terméket egyre inkább használják fakezelésre is. Végül a terméket maguk a termelők vagy kapcsolódó termelőik is használhatják etilén-aminok előállításához.

2. A hasonló termék

(15) A korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan kimutatták, hogy az amerikai és a Közösség számára értékesített érintett termék fizikai és műszaki tulajdonságait tekintve azonos a Közösségben a közösségi termelők által előállított és értékesített termékkel, és e termékek között felhasználásukat tekintve nincs különbség. Arra is fény derült, hogy az USÁ-ban előállított és a Közösség számára értékesített érintett termék azonos az USA hazai piacán értékesített termékkel. Ezért e termékek mindegyikét az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(16) Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, vajon történik-e dömping, és ha igen, valószínűsíthető-e, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

1. Előzetes megjegyzések

(17) A panaszban említett négy amerikai exportáló termelő közül kettő működött együtt a vizsgálat során.

(18) A két együttműködő exportáló termelő a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségbe irányuló behozatal 100 %-át képviselte, amely 41 000 tonnát tett ki. Az USÁ-ból származó érintett termék Közösségbe irányuló behozatala a felülvizsgálati időszakban a közösségi fogyasztás 16,7 %-át képviselte, amely csökkenést jelent a korábbi vizsgálati időszak (1998) 29 %-ához képest.

2. A felülvizsgálati időszak alatt a behozatal dömpingje

Rendes érték

(19) A két együttműködő amerikai exportáló termelőt illetően az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése értelmében az USA hazai piacán a nem kapcsolódó vevők által fizetett vagy fizetendő ár alapján az érintett termék minden típusára rendes értéket állapítottak meg, mivel ezek az értékesítések elegendő mennyiségűnek bizonyultak, és a rendes kereskedelmi forgalom keretén belül történtek.

Exportár

(20) Az eredeti és a korábbi felülvizsgálathoz hasonlóan ez a vizsgálat ismét arra mutatott rá, hogy a két együttműködő amerikai exportáló termelő kapcsolódó vállalatokon keresztül exportálta az érintett terméket a Közösségbe. Ebből következően az exportárakat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően azon árak alapján számították ki, amelyet az importált termék független vevőnek történő első közösségi értékesítésekor alkalmaztak. Engedményeket tettek a behozatal és a viszonteladás között minden felmerülő költségre, ideértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és a felülvizsgálati időszak alatt a Közösségben az importáló vállalatok által realizált nyereséget.

Összehasonlítás

(21) A rendes értéket összehasonlították az érintett termék minden típusa esetében az átlagos exportárakkal gyártelepi alapon és a kereskedelem azonos szintjén. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésével összhangban és az igazságos összehasonlítás céljából figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát állítólagosan és ténylegesen befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Kiigazításokat végeztek a szárazföldi és az óceáni szállításokra, a késleltetett engedményekre, a kezelési és csomagolási költségekre, a hitelköltségekre és importvámokra vonatkozóan, amelyeket mind levontak a viszonteladási árakból, hogy rekonstruálhassák a gyártelepi alapot.

A dömpingkülönbözet

(22) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítása terméktípusonként a súlyozott átlagos rendes érték és ugyanazon kereskedelmi szinten a súlyozott exportárak közötti összehasonlítás alapján történt. Ez az összehasonlítás a felülvizsgálati időszak alatt dömpinget mutatott ki, bár a korábbi felülvizsgálat által megállapítottnál alacsonyabb szinten. A CIF-érték százalékos arányában kifejezett, súlyozott átlagos dömpingkülönbözet a közösségi határon az INEOS esetében 4,8 % és a Dow Chemical esetében 20,3 % volt.

3. A behozatal alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

Előzetes megjegyzések

(23) A felülvizsgálati időszak során a dömping meglétének elemzése mellett megvizsgálták a dömping folytatódásának valószínűségét.

A dömping szintje az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

(24) Az intézkedések megszüntetése lehetővé tenné, hogy az exportőrök csökkentsék exportáraikat. Az exportárak csökkentése az amerikai terméket vonzóbbá tenné a közösségi piacon. Ha az exportárakat a vámok szintjével arányosan csökkentenék, a felülvizsgálati időszak alatt megállapított dömpingkülönbözet az INEOS esetében 13,4 %, a Dow Chemical esetében pedig 28,3 % lenne.

A kihasználatlan amerikai termelési kapacitás miatt további exportlehetőségek a közösségi piacra

(25) Becslések szerint a felülvizsgálati időszakban az USÁ-ban a kihasználatlan termelési kapacitás megközelítőleg 90 000 tonna. Mindezt a két együttműködő exportáló termelőtől és a vezető piaci lapoktól származó információk alapján számították ki. Az USÁ-ban a 650 000 tonnás becsült beépített teljes kapacitással összehasonlítva az 560 000 tonnás teljes becsült teljesített kereslettel és a saját felhasználással 86 %-os kapacitáskihasználásra enged következtetni, amely a felülvizsgálati időszak során a kedvező piaci feltételek tekintetében igen alacsony. A viszonylag alacsony kapacitáskihasználási arány egyes termelőüzemek működésbeli problémáinak a következménye volt. A 90 000 tonnás tartalékkapacitást össze kell hasonlítani a felülvizsgálati időszak alatt az USÁ-ból a Közösségbe exportált mennyiséggel (41 088 tonna) és a teljes közösségi felhasználással (246 670 tonna). Más szóval jelentős potenciál van az USÁ-ból származó export növelésére és a közösségi piac nagy részének átvételére. A Közösségbe irányuló növekedett export valószínűsége még alátámasztható a 2006. évi mexikói és brazíliai 45 000 tonnás kapacitásbővítéssel, ugyanis mindkét ország az amerikai termelők fontos exportpiaca.

(26) Van némi felhasználható tartalékkapacitás tehát, amelyet fel lehetne használni több etanol-amin termelésére, és értékesíteni lehetne a közösségi piacon, ha az intézkedéseket hatályon kívül helyeznék.

Az árak alakulása a közösségi piacon és az exportáló ország piacán

(27) Az etanolamin-piacot 2000-2001-ben a DEA-kereslet erőteljes növekedése jellemezte, amelyet az idézett elő, hogy a DEÁ-t olyan glifozát gyomirtó szerek előállításához használták fel, amelyek alkalmasak az ilyen gyomirtókkal szemben ellenálló, genetikailag módosított takarmánynövények kezelésére. A TEA-keresletet elsősorban a cementágazatban történő és a lágyítószerek termelői általi felhasználása határozza meg. 2004 óta a MEA-piac jelentősen megnőtt egy 2005. január 1-jén életbe lépett amerikai rendeletet követően, amely a fakezelésre betiltotta az alternatív fémalapú termékek használatát, és ez további kb. 80 000 tonnás MEA-keresletet eredményezett. Következésképpen az etanol-aminok globális árszintje a nagy kereslet miatt magas.

(28) A vizsgálat kimutatta, hogy az amerikai hazai árak átlagosan magasabbak, mint a közösségi piac értékesítési árai. Az ipari felhasználók látszólag hasonló körülményeket tapasztalnak mindkét piacon, mivel ezek gyakran multinacionális vállalatok, amelyek globális alapon tárgyalták meg beszerzésüket, és olyan beszállítókat választanak ki, amelyek hasonló mennyiségben képesek szállítani. Az amerikai hazai ár azonban az etanol-aminok mindegyik típusa esetében magasabbnak bizonyult a kereskedők és a szolgáltatók számára. Ez a fajta értékesítés az amerikai hazai piacon általában azonnali alapon történik, míg a közösségi piacon az értékesítés inkább határozott időtartamú szerződéses alapon történik. Ez arra utal, hogy a közösségi eladási árak hosszabb időszakra kerülnek megállapításra, és stabilabbak.

(29) A két együttműködő exportáló termelő kereskedők és szolgáltatók felé történő értékesítése az amerikai hazai piacon értékesített mennyiség csupán 13 %-át, valamint a közösségi piacon történő értékesítés 32 %-át képviseli, de az amerikai hazai árak átlagosan 35 %-kal magasabbak a közösségi áraknál ezen a kereskedelmi szinten. Ez alátámasztotta azt az eredményt, hogy a kereskedők és szolgáltatók felé történő értékesítés azonnali jellegéből adódóan az amerikai hazai árak gyorsabban alkalmazkodnak az áringadozásokhoz. Következésképpen a növekvő árak fényében az amerikai hazai árak a közösségi áraknál tendenciájukat tekintve valamivel magasabb lesznek, és ez az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén méginkább így lenne. Másfelől azonban a kereskedelem e szintje az értékesítés kisebb részét teszi ki az amerikai hazai és a közösségi piacon egyaránt.

(30) Az ipari felhasználók tekintetében, akik a vevők többségét jelentik, az intézkedések beszüntetése valószínűleg nem befolyásolná az etanol-amin közösségi piacon történő értékesítési árszintjét, mivel megállapítást nyert, hogy az intézkedések terhét az amerikai exportáló termelők viselték. Ilyen forgatókönyv esetén ez utóbbi nyereségesebb értékesítést érhet el, és arra lenne ösztönözve, hogy növelje a közösségi piacra irányuló exportot. Ezek az ipai felhasználók azonban az intézkedések beszüntetését alkudozási eszközként használhatják, hogy alacsonyabb árakat érhessenek el az amerikai exportáló termelőktől és a közösségi gazdasági ágazattól egyaránt.

A harmadik országokba és a Közösségbe irányuló amerikai export árai közötti kapcsolat

(31) Az érintett termék exportárai más nagy exportpiacokon, úgymint Kanadában és Dél-Amerikában, nem mutatnak szabályszerűséget. Az eladási árak az értékesítési körülményektől függően időnként alacsonyabbak, időnként pedig magasabbak, mint az USÁ-ban és a közösségi piacon. A kisebb mennyiségű szállítmányok rendszerint magasabb eladási árakat vonnak maguk után.

(32) Összefoglalva tehát mindkét együttműködő exportáló termelő esetében elvileg az amerikai piac marad a legfontosabb értékesítési piac. Mivel azonban a felülvizsgálati időszak alatt a termelés 17 %-át exportálták, a Közösség és a világ más tájain történő értékesítés továbbra is fontos szerepet játszik az általános felhasználásban és a beépített termelési kapacitás nyereségességében.

A behozatal lehetséges rövid távú alakulása

(33) Rövid távon a két együttműködő amerikai termelőt illetően a behozatali mennyiség várhatóan legalább stabil marad. Valójában még a hatályban maradó intézkedések mellett és az amerikai piac vonzó körülményei ellenére is folytatják a közösségi hátterű ügyfelek kiszolgálását. Az Innovene átvétele után, amelynek termelőüzemei a Közösségben találhatók, az INEOS amerikai termelőtől esetleg az exportmennyiségek csökkentése várható, ha a vállalat elhárítaná a megszerzett termelőüzemek működése előtt álló akadályokat, és kiterjesztené a Közösségben új kapacitás kiépítésével, amely 2008 előtt várhatóan még nem lesz működőképes. Ugyanakkor az amerikai exportáló termelők addigra már várhatóan helyreállítják a 2005 második felében pusztító hurrikán okozta károkat, és 2006 második felére/2007 elejére teljesen működőképes lesznek, így további mennyiségeket termelnek, amelyeket a közösségi piacon értékesíthetnek.

(34) Az együttműködést megtagadó amerikai termelőket illetően, amelyek a felülvizsgálati időszak alatt az amerikai termelési kapacitás 27 %-át tették ki, nem zárható ki, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén újra exportálnának a Közösségbe.

A globális kapacitás és kereslet lehetséges alakulása

(35) Vizsgálatot végeztek a Közösségben, az USÁ-ban és a világ többi táján a kereslet és a termelési kapacitás lehetséges középtávú (maximum öt év) alakulásáról is. Azt is megvizsgálták, hogy a kereslet és a kínálat várható helyzete hogyan befolyásolná a közösségi árszinteket. Az alábbi preambulumbekezdésekben található összes számadat a BASF, Dow és INEOS vállalattól, valamint a vegyipar vezető PCI- és Tecnon-referenciakiadványaiból származó információkon alapul.

(36) Figyelembe véve mind az amerikai, mind a közösségi termelők előrejelzéseit a jövőbeli keresletről és termelési kapacitásról, a közösségi piac növekedése előreláthatóan kisebb lesz, mint a világ többi táján. Az előrejelzett közösségi éves átlagos növekedési arány középtávon kb. 3 %-ra tehető, míg Ázsiában 7 % és világszerte 4,2 %.

(37) 2004-ben az európai piacon a kereslet kb. 40 000 tonnával meghaladta a közösségi beépített termelési kapacitást. Az USÁ-ban fordított helyzet állt elő, ugyanis a meglévő kapacitás kb. 90 000 tonnával több volt a termék tényleges felhasználásánál és értékesítésénél, ami mindenesetre nem befolyásolta kedvezőtlenül a magas árszinteket, mert a meglévő magas globális árszint és a működésbeli termelési problémák korlátozták a vevők felé irányuló ellátást. Az előrejelzett növekedési arányt a bejelentett kapacitásbővítéssel összevetve 2008-tól várhatóan a közösségi piacon a kínálathoz képest többletkapacitás jelentkezik elsősorban a Közösségben az INEOS beruházási terveinek valószínű végrehajtása miatt, ami a Közösségben negyedével-harmadával növelné a beépített kapacitást. Ez a kapacitásbővítés 2008 eleje előtt nem valószínű, hogy létrejön. Noha egy ilyen kapacitásnövelés ezzel egyidőben részben kompenzálható a Közösségbe irányuló behozatal csökkentésével és a közösségi termelők exportértékesítésének növelésével, a Közösségben valamennyi termelő teljes beépített kapacitása 2008-ban meghaladná a közösségi piac keresletét.

(38) A Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az USA jelenlegi többletkapacitása várhatóan fennmarad, legalábbis rövid távon, mert a hazai kereslet – bár növekedőfélben van – nem fogja felélni az újra felhasználhatóvá váló tartalékkapacitást. Hosszabb távon 2010-ig a többletkapacitás várhatóan megszűnik, ami csökkenti az amerikai termelők exportálási kedvét. Ezzel egyidőben Ázsiában jelentős hiányt jósolnak. Ez azzal igazolható, hogy a Dow Chemical a Petronasszal közös vállalatot alkotott Optimal néven, és Malajziában 75 000 tonnás kapacitást épített ki, amelyet az ázsiai etanolamin-piac ellátására szántak.

(39) Általánosságban 2010-re a globális termelési kapacitás valószínűleg kb. 1 300 000 tonnáról 1 785 000 tonnára emelkedik. Ideértendő a kiépített új kapacitás a Közösségben (+205 000), az USÁ-ban (+80 000), Szaúd-Arábiában (+100 000) és Ázsiában (+100 000). 4,2 %-os előre jelzett növekedési arány mellett 2010-re a globális kereslet 1 550 000–1 700 000 tonnára nőne. Tekintettel arra, hogy bizonyos mennyiségű többletkapacitás karbantartási célú leállítás miatt mindig felhasználásra kerül, így tartalékra mindig szükség van, a 2010-re szóló előrejelzés a Közösségben többletkapacitást, az USÁ-ban egyensúlyt, valamint Ázsiában és a világ többi táján hiányt mutat. Összegezve tehát a különféle kapacitásbővítések nem teszik valószínűvé azt, hogy az amerikai exportáló termelők dömpingelt exporttal árasztanák el a közösségi piacot, mivel globális szinten a kereslet és kínálat valószínűleg kiegyenlítődik. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az értékelés a középtávú tendenciákra utal, azaz a 2008–2010 közötti időszakra terjed ki. Mivel ez az elemzés igen bizonytalan, a megismétlődés vizsgálatában jelentett súlya kisebbnek tekintendő a valószínű rövid távú tendenciák elemzésének a súlyánál.

Következtetés a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségéről

(40) Emlékeztetőül a felülvizsgálati időszak alatt mindkét együttműködő exportáló termelő esetében dömpinget tapasztaltak, de kisebb mértékben, mint a korábbi felülvizsgálat során.

(41) A korábbi felülvizsgálattal összehasonlítva az amerikai behozatal piaci részesedése 29 %-ról 16,7 %-ra csökkent. Úgy tűnik, hogy az USÁ-ban 90 000 tonna tartalékkapacitás van, a vizsgálati időszak alatt az alacsony kihasználási arány ideiglenes események következménye, és az amerikai beépített kapacitás 27 %-os becsült kihasználtsága együttműködés hiányában nem vizsgálható meg. Nem zárható ki egyértelműen, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az együttműködést megtagadó termelők dömpingelt árakon ne jelennének meg újra a közösségi piacon. Bár az amerikai piacon a kereslet várhatóan nagyobb lesz, mint a Közösségben, a többletkapacitást az USA várhatóan csak középtávon képes felvenni. Ezen kívül a beépített termelési kapacitások nyereségességének fenntartása érdekében az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelenleg minden termelőnek az áll érdekében, hogy növelje a közösségi piacra irányuló értékesítését.

(42) Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén tehát valószínű a dömping folytatódása és az importált mennyiség növekedésének veszélye, amely esetlegesen árleszorító hatást eredményez a Közösségben, legalábbis rövid távon .

D. A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(43) A három kérelmező közösségi termelő teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során. A felülvizsgálati időszak során a közösségi termelés 80 %-át képviselték. Még egy további közösségi termelő nyújtott be információkat elsősorban termelésére vonatkozóan, de nem töltötte ki teljesen a kérdőívet. Ezért az együttműködést megtagadó termelőnek kellett tekinteni.

(44) Meg kell jegyezni, hogy a jelenleg hatályos intézkedéseket kihirdető, 2000. július 20-i 1603/2000/EK tanácsi rendelet óta az Union Carbide Ltd (Egyesült Királyság), amelyet a Dow Chemical Company felvásárolt, már nem termel etanol-amint a Közösségben. A BP Chemicals továbbá Innovene-re, a Condea pedig Sasolra változtatta a nevét. Végül az INEOS Oxide Ltd., az INEOS Americas LLC egyesült királyságbeli székhelyű anyavállalata 2005. december 16-án felvásárolta az Innovene-t. Az INEOS Americas LLC és az Innovene egyaránt továbbra is teljes mértékben együttműködött az eljárás során.

(45) Ezen az alapon a három közösségi termelő a BASF AG, az Innovene és a Sasol, és az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

(46) A vizsgálat kimutatta, hogy a korábbi felülvizsgálathoz hasonlóan a közösségi etanolamin-termelés egy részét belső vagy saját felhasználásra szánják. A részesedés a teljes közösségi termelés kb. egyharmadára becsülhető, mint a korábbi felülvizsgálat során. A közösségi gazdasági ágazathoz tartozó egyik termelő telephelyén saját célra történő felhasználásra bukkantak. Ez a termelő egy olyan üzemet működtet, amelyet kizárólag saját célra történő felhasználásra hoztak létre és alkalmaznak. A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező közösségi termelők független felektől, akár a Közösségen belülről vagy kívülről, nem vásárolnak az érintett termékből kereskedelmi célokra vagy saját felhasználásukra. A saját felhasználású etanol-amin ezért nem tekinthető úgy, hogy versenyben állna a közösségi piacon (a továbbiakban: szabad piac) rendelkezésre álló etanol-aminnal.

E. A KÖZÖSSÉGI PIACON FENNÁLLÓ HELYZET

1. Felhasználás a közösségi piacon

közösségi felhasználás | 2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

tonna összesen Index | 283 992 100 | 331 194 117 | 358 830 126 | 366 645 129 |

tonna saját felhasználásra Index | 97 768 100 | 107 539 110 | 118 584 121 | 119 975 123 |

tonna a szabad piacon Index | 186 224 100 | 223 655 120 | 240 246 129 | 246 670 132 |

Forrás: az Eurostat statisztikái és a kérdőívekre adott válaszok

(47) A teljes közösségi felhasználást úgy határozták meg, hogy a termelésből kivonták az összes közösségi termelő exportját és a harmadik országokból a közösségi piacra irányuló behozatalt. 2002-höz képest a felülvizsgálati időszak alatt a felhasználás 29 %-kal, azaz 83 000 tonnával nőtt. A növekedés különösen 2002 és 2003 között volt jelentős (+17 %, azaz +48 000 tonna), de 2004-ben és a felülvizsgálati időszakban is folytatódott, bár lassabb mértékben. A felhasználás növekedése az etanol-aminok nagyobb keresletének köszönhető, amely széles és egyre szélesebb körben kerül alkalmazásra. 2002 óta a legjelentősebb keresletet a glifoszát termeléshez a DEA, az kvartener észtervegyületekhez a TEA, a fakezeléshez pedig a MEA képviseli.

(48) A szabadpiaci felhasználás az érintett időszak alatt 32 %-kal (azaz 60 000 tonnával) nőtt, 2002 és 2003 között 20 %-os (azaz 37 000 tonnás) növekedéssel.

(49) A saját felhasználás piacát illetően a felhasználás 23 %-kal, azaz 22 000 tonnával nőtt egyéb vegyi anyagok termelési folyamataiban az etanol-aminok megnövekedett használatának köszönhetően.

2. Az USÁ-ból származó behozatal, mennyiség, piaci részesedés és importárak

amerikai behozatal | 2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

tonna Index | 46 075 100 | 40 576 88 | 40 512 88 | 41 088 89 |

piaci részesedés | 24,7 % | 18,1 % | 16,9 % | 16,7 % |

importár EUR/tonna Index | 979,63 100 | 915,15 93 | 975,09 100 | 995,55 102 |

Forrás: az Eurostat statisztikái és a kérdőívekre adott válaszok

(50) Az USÁ-ból a Közösségbe irányuló behozatal mennyisége 2002 és 2003 között 12 %-kal csökkent, és azóta ezen a szinten maradt. A piaci részesedést a Közösségben a szabadpiaci felhasználás alapján határozták meg, amely 24,7 %-ról 16,7 %-ra csökkent az érintett időszak alatt, ami 8 százalékpontos veszteséget jelent. 2002 és 2003 között a behozatal és a piaci részesedés csökkenése egybeesett az átlagos importárak 7 %-os általános csökkenésével. 2002 és 2003 között az amerikai exportáló termelők nem vettek részt a Közösségben a szabadpiaci felhasználás kibővítésében. Az amerikai termelők még 2003 után sem növelték piaci részesedésüket, bár az importárak újra emelkedtek. Egy értékesítési piacon ezek a vonzóbb körülmények rendszerint további értékesítést vonnának maguk után, de az amerikai termelők a várakozások ellenére nem jöttek vissza a közösségi piacra a működésbeli problémák és az amerikai hazai piac még vonzóbb körülményei miatt.

(51) Meg kell jegyezni, hogy a fenti árakat az Eurostat importstatisztikáiból vették. Nem tesznek különbséget a termékösszetételben, és olyan különféle értékesítési körülményeket tartalmaznak, amelyek nem hasonlíthatók össze a közösségi piac más szereplői által alkalmazott körülményekkel. Pontos árösszehasonlítást hajtottak végre a kereskedelem azonos szintjén a dömpingelt behozatal és a közösségi termelők árai között, amelyet az alábbi (53) preambulumbekezdés fejt ki. Az érintett időszakban az átlagos importár kis mértékben, 2 %-kal nőtt. Az USÁ-ból származó és a Közösségbe irányuló valamennyi behozatal kapcsolódó importőrökön keresztül történt, ezért az importárak a vállalat csoportján belüli transzferárak. A korábbi felülvizsgálatban ezeket az imporárakat mesterségesen határozták meg, hogy legalább részben csillapítsák az akkor hatályos dömpingellenes intézkedések hatásait. A kapcsolódó importőrökre a Közösségben jelentős veszteség hárult a korábbi felülvizsgálati időszak alatt, és a beszerzési ár (tényleges importár) és a közösségi piacon a viszonteladási ár közötti különbözet nem volt elegendő az importálás és a viszonteladás között felmerülő költségek fedezésére. Ez volt az oka annak, hogy a korábbi felülvizsgálat a dömpingellenes intézkedések formájának felülvizsgálatához vezetett, és tonnánkénti egyedi rögzített vámtételeket szabtak meg.

(52) A jelenlegi felülvizsgálat során az amerikai exportáló termelők és kapcsolódó közösségi importőreik a vizsgálat eredményei szerint egyaránt nyereségesek voltak a felülvizsgálati időszak alatt, és a kapcsolódó importőrök különbözetei igazodtak a piaci körülményekhez. Az eladási árszintek a rendes értékhez és/vagy a termelési költségekhez képest megfelelő nyereséget hoztak a magas eladási árakkal jellemezhető piacokon érintett összes érintett vállalatnak.

(53) A független vevők által fizetendő, a dömpingellenes vámot is magában foglaló, közösségi határparitáson számított CIF-importárak és a közösségi gazdasági ágazat gyártelepi árainak összehasonlítása ugyanazon terméktípusra és a kereskedelem azonos szintjén a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak 7,3–17,5 %-os alákínálásához vezetett.

3. A harmadik országokból származó behozatal, mennyiség, piaci részesedés és importárak

egyéb harmadik országokból származó behozatal | 2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

tonna Index | 17 596 100 | 18 688 106 | 12 276 70 | 8 773 50 |

piaci részesedés | 9,4 % | 8,4 % | 3,4 % | 2,4 % |

importár EUR/tonna Index | 1034,23 100 | 970,75 94 | 982,67 95 | 955,24 92 |

Forrás: az Eurostat statisztikái

(54) Az egyéb harmadik országokból származó behozatal az érintett időszak alatt a felére csökkent. A többi fő exportáló ország, főleg Oroszország és Irán piaci részesedése valójában csekély lett. A felhasználói ipar szerint ez a csökkenő tendencia annak köszönhető, hogy a két fent említett országban a pontosan kért mennyiséget egy adott szállítási napon nehéz volt beszerezni.

4. A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete

- Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

termelés tonnában Index | 206 481 100 | 242 350 117 | 279 307 135 | 290 625 141 |

kapacitás tonnában Index | 263 320 100 | 273 820 104 | 302 070 115 | 311 820 118 |

kapacitáskihasználás | 78,4 % | 88,5 % | 92,5 % | 93,2 % |

(55) Az érintett időszak alatt a termelés 41 %-kal növekedett. Ezzel egyidőben a kapacitás 18 %-kal bővült, amely következtében a kapacitáskihasználás 78,4 %-ról 93,2 %-ra javult.

(56) 2002 és 2003 között a termelési kapacitás növekedése csekély, és némi hatékonyságbeli javulásokat tükröz. 2004-től kezdődően intenzívebb akadályelhárítás és újabb kapacitásbővülés állapítható meg.

- Készletek

Készletek | 2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

tonna Index | 9 543 100 | 10 883 114 | 10 228 107 | 7 596 80 |

(57) A készletek szintjét 2002 és 2004 között minden év végén összehasonlították, és a megrendelésektől függően bizonyos mértékben változtak. A felülvizsgálati időszak végén a szint alacsonyabb, de ez a 2005. június 30-i helyzetet mutatja, így nem hasonlítható össze megfelelően az évvégi készletekkel. Ez azzal magyarázható, hogy a nyári hónapok alatt az ipari felhasználók valamivel kisebb kereslete miatt a vállalatok kisebb termeléssel és a termelőüzemek kisebb mértékű karbantartásával terveznek.

- Értékesítési mennyiség, piaci részesedés és eladási ár

2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

értékesített mennyiség tonna | 130 214 100 | 144 103 111 | 167 054 128 | 175 953 135 |

piaci részesedés a teljes felhasználásban (ideértve a saját célú felhasználást) | 45,9 % | 43,5 % | 46,6 % | 48,0 % |

piaci részesedés a szabadpiaci felhasználásban | 69,9 % | 64,4 % | 69,5 % | 71,3 % |

eladási ár EUR/tonna (szabadpiaci értékesítés) Index | 801,77 100 | 758,49 95 | 835,68 104 | 936,08 117 |

(58) Az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat nem kapcsolódó vevők felé irányuló értékesítési mennyisége 35 %-kal nőtt. A teljes közösségi felhasználás és a szabadpiaci felhasználás piaci részesedése egyaránt azt mutatja a 2002-2003. évi piaci részesedésbeli veszteség után a piaci részesedés stagnált, és a felülvizsgálati időszak alatt a teljes felhasználás tekintetében 48 %-on, a szabadpiacon pedig 71,3 %-on állt. A nem kapcsolódó vevők felé az átlagos eladási árszint hasonló tendenciát követett, és a 2002 és 2003 közötti 5 %-os csökkenés után a felülvizsgálati időszakban a szabadpiaci árszint 17 %-kal magasabb volt, mint 2002-ben.

(59) Összehasonlítva a korábbi felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatti – amely egybeesett az 1998. évvel – árszinttel, 2004-ben és a jelenlegi felülvizsgálati időszak alatt az eladási árak átlagosan 22,7 %-kal, illetve 37,5 %-kal magasabbak voltak, mint 1998-ban. A saját felhasználásra szánt termelésről, amelyet az integrált termelőüzemekben használnak fel, nem állítottak ki számlát.

- A közösségi árakat befolyásoló tényezők

(60) Az utóbbi tíz évben a felhasználás folyamatosan nőtt az 1995. évi 152 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 367 000 tonnára, ami évi 9,7 %-os növekedést jelent. Az érintett időszakban a nemrégiben, azaz 2002-től a felülvizsgálati időszakig, bekövetkezett felhasználás-növekedés éves szinten 10,7 % volt a 7 %-os éves kapacitásnövekedéshez képest. Ez a tendencia alátámasztotta a magas közösségi árszinteket, ugyanakkor a kapacitáskihasználás jelentős, 78,4 %-ról 93,2 %-ra történő javítására ösztönözve a közösségi gazdasági ágazatot, ami 14,5 %-os éves termelésnövekedéshez vezetett. Abszolút mértékben a termelés 84 000 tonnával nőtt a 83 000 tonnás felhasználásbeli növekedéshez képest, és a kapacitás csak 48 500 tonnával bővült.

2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

a termelés átlagos költsége EUR/tonna Index | 779,53 100 | 749,85 96 | 746,84 96 | 790,60 101 |

(61) A lassabb mértékű kapacitásbővítéshez és a behozatal általános csökkenéséhez képest a nagy és egyre növekvő kereslet az etanol-amin közösségi árszintjét fenntartotta. Ezen kívül az értékesítési különbözeteket alig befolyásolta az érintett időszak alatt a tonnánkénti teljes termelési költség. 2004 és a felülvizsgálati időszak között a termelési költség 5,9 %-os növekedése a nafta növekedő árának következménye volt, amely az etilén-oxid – a Közösségben az etanol-amin termelésének legfőbb nyersanyaga – termeléséhez használatos, olajalapú energiahordozó.

- Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

foglalkoztatás Index | 102 100 | 103 101 | 101 99 | 102 99 |

termelékenység tonna munkavállalónként Index | 2016 100 | 2354 117 | 2755 137 | 2861 142 |

bérek ’000 euróban Index | 6860 100 | 7526 110 | 8018 117 | 7598 111 |

átlagos bérek munkavállalónként (EUR) Index | 66 976 100 | 73 105 109 | 79 097 118 | 74 797 112 |

(62) A hasonló termék tekintetében a közösségi gazdasági ágazat szintjén a foglalkoztatás az érintett időszakban stabil maradt. A termelési folyamat jelentős mértékben automatizált, így nem igényel túl sok munkaerőt. Ugyanakkor a termelőüzemek folyamatos fejlesztéseinek és akadálymentesítéseinek köszönhetően az érintett időszak alatt a termelékenység 42 %-kal nőtt.

(63) Az érintett időszak alatt a bérek 11 %-kal nőttek, amelynek tetőpontja 2004-ben volt; mindez a szerkezetátalakítási erőfeszítéseknek és az egyik panaszos közösségi termelőnél történt elbocsátásoknak tudható be. A munkavállalónkénti átlagbérek hasonló tendenciát követtek.

- Nyereségesség

értékesítések nem kapcsolódó feleknek a Közösségben | 2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

eladási érték ’000 euróban Index | 104 402 100 | 109 301 105 | 139 603 134 | 164 705 158 |

termelési költség ’000 euróban Index | 101 506 100 | 108 056 106 | 124 763 123 | 139 100 137 |

nyereségesség | 2,8 % | 1,1 % | 10,6 % | 15,5 % |

(64) Az érintett időszak alatt a nyereségesség az érintett termék nem kapcsolódó közösségi feleknek történő szabadpiaci értékesítésén a 2002. évi 2,8 %-ról a felülvizsgálati időszak alatt 15,5 %-ra nőtt, miután 2003-ban 1,1 %-ra csökkent. 2003 óta a nyereségesség e javulását az USÁ-ból származó stabil behozatal és növekvő kereslet összefüggésében kell nézni, amelynek következtében megnőtt az értékesítési mennyiség és az eladási árszint egyaránt, ami 2004-ben és a felülvizsgálati időszakban jelentősebb volt, mint a termelési költség növekedése.

- Beruházások, a beruházások megtérülése és a tőkebevonási képesség

2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

beruházások ’000 euróban Index | 1 170 100 | 9 975 852 | 687 478 58750 | 388 476 33198 |

a beruházások megtérülése | 2,2 % | 0,9 % | 10,2 % | 17,6 % |

(65) A Közösségben elért árszintek meghatározzák, hogy a vállalatok hajlandóak-e további kapacitást kiépíteni. 2002-2003-ban a beruházások megtérülése nem volt elég magasnak tekinthető ahhoz, hogy további termelőüzemek létrehozását indokolja. Következésképpen a vállalatok akadályelhárításra és hatékonyságnövelésre korlátozták tevékenységeiket. A folyamatosan növekedő kereslet csak korlátozott kapacitásnövekedéssel párosulva alátámasztotta a magas árszinteket olyannyira, hogy 2004 óta ismét reálissá vált korábban félretett beruházási projektek végrehajtása.

(66) A tőkebevonási képesség tekintetében meg kell jegyezni, hogy az etanolamin-termelés a közösségi gazdasági ágazat teljes vegyipari termelésének csak egy kis részét képezi, és ez elsősorban olyan nagy nemzetközi vegyipari vállalatokat képvisel, amelyek általában magas szintű pénzforgalommal, önfinaszírozással és hitelképességgel rendelkeznek. A közösségi gazdasági ágazatnak ezért általában nem volt nagyobb problémája a tőkebevonással.

- Pénzforgalom

2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

pénzforgalom ’000 euróban Index | 4 842 100 | 3 301 68 | 16 863 348 | 27 596 570 |

Pénzforgalom a forgalmon | 4,6 % | 3,0 % | 12,1 % | 16,6 % |

(67) A pénzforgalom alakulása újabb mutatója az árszintek, a nyereségesség és a beruházások megtérülése közötti kapcsolatnak. 2002-ben és 2003-ben az alacsony pénzforgalmi szint után a közösségi gazdasági ágazat újra kétjegyű pénzforgalmat bonyolított le 2004-től, és a legtöbb vállalatnál a szint elég magas ahhoz, hogy az etanolamin-üzletben újabb beruházásokra finanszírozást fordítson.

- Növekedés

(68) Az érintett időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat profitált a piac növekedéséből, amit a teljes felhasználás 45,9 %-ról 48 %-ra történő piaci részesedése, valamint a szabad felhasználás piaci részesedésének 69,9 %-ról 71,3 %-ra történő növekedése jól mutat.

- A dömpingkülönbözet nagysága

(69) A felülvizsgálati időszak alatt a dömping tovább folytatódott, bár kisebb mértékben, mint ahogyan azt a korábbi felülvizsgálatban megállapították.

- A korábbi dömping hatásaiból történő helyreállás

(70) A fentiekben bemutatottak szerint a közösségi gazdasági ágazatnak valójában megvolt a lehetősége arra, hogy helyreálljon a korábbi dömping után, különösen az eladási árak és a nyereségesség tekintetében.

- A közösségi gazdasági ágazat exporttevékenysége

2002 | 2003 | 2004 | felülvizsgálati időszak |

exportmennyiség tonna Index | 15 631 100 | 15 278 98 | 16 709 107 | 17 428 111 |

(71) A közösségi gazdasági ágazat harmadik országokba irányuló exportmennyisége az érintett időszak alatt 11 %-kal nőtt, amely éves átlagban 4 %-nak felel meg, és amely nagyjából összhangban áll a globális felhasználás növekedésével. Ez azt mutatja, hogy a közösségi gazdasági ágazat a világ piacain versenyképes.

5. Következtetés a közösségi piac helyzetéről

(72) Az érintett időszakban a közösségi piacon felhasznált etanol-amin mennyisége 29 %-kal nőtt, míg az USÁ-ból származó behozatal 11 %-kal csökkent. Ugyanakkor a közösségi gazdasági ágazat növelni tudta értékesítési mennyiségét, így stabilizálni, sőt kissé növelni is tudta piaci részesedését.

(73) A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete a legtöbb gazdasági mutató tekintetében javult: termelés (+41 %), termelési kapacitás (+18 %) és kapacitáskihasználás, értékesítési mennyiség (+35 %, azaz 45 000 tonna) és érték (+58 %), termelékenység, piaci részesedés (+2 százalékpont), pénzforgalom és nyereségesség, beruházások és a beruházások megtérülése. A tonnánkénti termelési költségek alakulása az eladási árak alakulása alatt maradtak. A közösségi gazdasági ágazat továbbá profitált a közösségi piac növekedéséből, és lépést tartott a globális kereslet alakulásával, mivel exporttevékenysége mennyiségileg 11 %-kal nőtt.

(74) Következtetésként a közösségi gazdasági ágazat mutatóinak kedvező alakulásának fényében vélhetően jó helyzetben van. Nem állapítható meg, hogy a jelentős kár folytatódott. Ezért megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a károkozás megismétlődése.

F. A KÁROKOZÁS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

- Összefoglalás a dömping és a káros dömping megismétlődésének folytatódása valószínűségének elemzéséről

(75) Emlékeztetőül a felülvizsgálati időszak alatt az USA exportáló termelői még mindig dömpinget alkalmaztak, bár a korábbi vizsgálathoz képest alacsonyabb szinten. Az intézkedések megszüntetése az exportárak arányos csökkentése esetén az együttműködő exportáló termelőknél 13,4 %-os és 28,3 %-os dömpingkülönbözethez vezetett, míg az együttműködést megtagadó termelők magatartása – amelyek az eredeti vizsgálatban a behozatal 42 %-át képviselte – továbbra is ismeretlen. Mivel azonban ez utóbbiak a legmagasabb dömpingellenes vám hatálya alá tartoznak, az ő érdekükben állna leginkább a közösségi piacra történő visszatérés az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(76) Becslések szerint ugyanakkor jelenleg az USA piacán 90 000 tonna tartalékkapacitás van, miután a működési problémákat és a hurrikán hatásait orvosolták.

(77) Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén tehát valószínű a dömping folytatódása és az importált mennyiség növekedésének veszélye, amely árleszorító hatást eredményez a Közösségben, legalábbis rövid távon .

- A káros dömping megismétlődésének valószínűsége

(78) A dömpingelt behozatal rendszerint árleszorító hatással lenne az eladási árak szintjére, és kedvezőtlenül befolyásolná a közösségi gazdasági ágazat érintett időszak alatt tapasztalt nyereségességét és pénzügyi helyreállását. Ilyen összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az alákínálás mértéke jelentősen nőne az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

- Az amerikai termelés MEG-ről (monoetilén-glükol) etanol-aminra történő várható áttérése

(79) Az amerikai termelők várhatóan a fő nyersanyag, az etilén-oxid felhasználását bizonyos mértékben átirányítják a monoetilén-glükol (a továbbiakban: MEG) termeléséről az etanol-amin termelésére.

(80) Az etilén-oxid mint nyersanyag egyéb vegyipari termékek vagy származékok, főleg etilén-glükolok és elsősorban a monoetilén-glükol (MEG) termelésében használatos. Az etilénoxid-kapacitás robbanékony és mérgező jellege miatt a világon csak néhány helyre korlátozódik, ahol különleges környezetvédelmi, egészségügyi, biztonsági és védelmi szabályok vannak hatályban. Következésképpen az etilén-oxid elosztása származékai piaci árától függ.

(81) Az eddigiekben az árszintek tekintetében volt némi hierarchia: az etilén ára a MEG-nél magasabb volt, és az etanol-amin ára az etilén és a MEG áránál egyaránt magasabb volt. 2003 vége óta azonban a MEG árai a Közösségben jelentősen megnőttek, és magasabbak lettek az etilén árainál, sőt időnként az etanol-amin árainál is. Következésképpen az etilén-oxidot egyre inkább átállították a MEG termelésére, így viszonylagos etilénoxid-hiányt okozva a piacon, ugyanakkor hozzájárulva, hogy az etanol-amin árai viszonylag magas szinten maradjanak.

(82) A közel-keleti országok jelenleg azonban a nafta-alapú etilénglükol-kapacitásba ruháznak be. Új MEG termelési kapacitás jön hamarosan létre várhatóan Kuwaitban (a Dow Chemical részvételével), Szaúd-Arábiában és Iránban. Mivel a nafta olajalapú anyag, ezek az országok a költségek tekintetében egyértelműen viszonylagos előnybe kerülnek. Ezért ésszerűen az várható, hogy a MEG ára rövid távon csökken, és az amerikai termelőknek kevesebb lehetőségük lesz a MEG értékesítéséhez elsősorban Ázsiában, ahol a kínai textil- és poliésztertevékenységek már a világ MEG-felhasználásának 30 %-át teszik ki. Ez a helyzet állna fenn különösen az együttműködést megtagadó egyik exportáló termelő esetében, amely jelenleg jelentős mennyiségű MEG-et exportál Ázsiába. Következésképpen az amerikai termelők várhatóan több etanol-amint termelnek, ezáltal árleszorító hatást gyakorolnak, az USA hazai piacán kívül további ügyfelek keresését teszik szükségessé, így a közösségi piacra irányítják figyelmüket.

- Az árak alakulása és lehetőség az árak termelési költségekhez való igazítására a felülvizsgálati időszak alatt

(83) Figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi stabil helyzetét az árleszorító hatás okozta kár megismétlődésének valószínűsége az árcsökkenés mértékétől és más tényezőktől – pl. termelési költség és a költségemelkedés ügyfelekre hárításának lehetősége – is függ. E tekintetben megvizsgálták a felülvizsgálati időszak alatti helyzetet.

(84) További adatokat gyűjtöttek be annak megvizsgálására, hogy az érintett időszak és különösen a felülvizsgálati időszak elemzése alapján levont következtetések érvényesek maradtak-e a 2005 második felében és 2006 első öt hónapjában.

(85) 2005 második felében a közösségi piac árai az etanol-amin mindegyik típusa esetében 11,4 % és 14,7 % közötti mértékben tovább emelkedett. Az amerikai piacon az átlagos áremelkedés még nagyobb mértékű volt 22 %-kal. Az amerikai hazai piac időnkénti hiányaiért elsősorban a louisianai hurrikánpusztítás volt felelős.

(86) Ez a tendencia 2006 első öt hónapjában folytatódott, de sokkal lassabb mértékben: a közösségi piacon az árak 2,8–4 %-kal nőttek, míg az amerikai piacon 9,9 %-kal, amely a helyi működésbeli és pusztítás okozta problémák fokozatos orvoslását mutatta.

(87) A felülvizsgálati időszakhoz képest az olajárak jelentősen emelkedtek 2005 második felében, és átlagosan 30 %-kal magasabbak voltak, ami továbbra is kihatott a nafta költségeire, amely emelkedése a felülvizsgálati időszak második felében (2005 első fele) megkezdődött. A Közösségbe irányuló amerikai import árai láthatóan lassabban igazodnak a nyersanyagok áraihoz, részben a piaci részesedés védelme céljából a szerződéses árak lassabb kiigazítása miatt, részben pedig azért, mert az amerikai termelők termelési berendezései a nafta helyett földgázalapúak, és a földgáz áremelkedése elmarad az olajár emelkedésétől.

(88) Az olajárak átlagosan 10 %-kal tovább nőttek 2006 első öt hónapjában, ami kedvezőtlenül érintette a közösségi gazdasági ágazat nyereségességét a felfelé irányuló eladási ártendencia megállapított görbülése miatt.

(89) A vizsgálati időszak után az események vizsgálata látszólag fordulópontot jelez a közösségi etanol-amin piac alakulásában. Az eladási árak láthatóan tetőztek, sőt egyes etanolamin-típusoknál még kisebb csökkenést is mutattak. Arra utaló jelek láthatók, hogy a termelési költségek növekedése nem könnyen emeli meg az ügyfelekre háruló eladási árakat. Egyelőre azonban nem világos teljesen, hogy a termelési költségek emelkedése és a nyereségességet érő leszorító hatás középtávon milyen mértékben von magával kárt a közösségi gazdasági ágazatban.

- Következtetés a károkozás folytatódásának megismétlődéséről

(90) Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, rövid távon a Közösségbe irányuló amerikai dömpingelt behozatal jelentős mértékű emelkedése valószínű, ennek következményeként árleszorító hatással.

(91) Középtávon a helyzet súlyosabbá válhat az amerikai etanolamin-termelés növekedése miatt a kevesebb MEG eladási lehetőségekre reagálva, ami az amerikai termelők számára szükségessé teszi további értékesítési piacok keresését, így nagyobb mennyiségek átirányítását a közösségi piacra.

(92) 2006 elején az eladási árak emelkedésének látszólagos befejeződése, valamint az olajárak tendenciája miatt a termelési költségek kedvezőtlen alakulása szintén negatívan befolyásolja a közösségi gazdasági ágazat nyereségességét.

(93) Ezek a tényezők mind a károkozás megismétlődésének valószínűségére utalnak. A fenti következtetések közül néhány azonban valószínűleg középtávon bekövetkező eseményeken alapulnak.

G. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Előzetes megjegyzés

(94) Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések fenntartása sértené-e a Közösség mint egész érdekeit. A közösségi érdek meghatározása az összes különböző, érintett érdek felmérésével történt, vagyis a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök, a kereskedők, a nagykereskedők és az érintett termék ipari felhasználóinak érdekei alapján.

(95) Emlékeznünk kell arra, hogy az előző vizsgálatokban az intézkedések alkalmazásáról megállapítást nyert, hogy nem ellentétes a Közösség érdekével. Továbbá a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, ily módon olyan helyzetet elemez, amikor dömpingellenes intézkedések vannak érvényben.

(96) Ezen az alapon megvizsgálták, hogy a dömping folytatódásának valószínűségéről és a károkozás megismétlődésének valószínűségéről szóló következtetés ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy ebben az egyedi esetben nem áll a Közösség érdekében az intézkedések fenntartása.

2. A közösségi gazdasági ágazat érdeke

(97) Emlékeztetőül a felülvizsgálati időszak alatt a dömping még mindig fennállt, és valószínűsíthető az USÁ-ból származó érintett termék dömpingjének folytatódása, valamint a közösségi gazdasági ágazatban a károkozás megismétlődése.

(98) A közösségi gazdasági ágazat élet- és versenyképes gazdasági ágazatnak bizonyult, amelyet a legtöbb gazdasági mutató, különösen a nyereségesség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülésének kedvező alakulása alátámaszt. A korábban alkalmazott dömpingellenes intézkedések hozzájárultak a közösségi piac jelenlegi árszintjéhez, ami lehetővé tette a közösségi gazdasági ágazat számára olyan nyereségesség helyreállítását, amely a beruházásokat kellőképpen megtéríti olyan mértékben, hogy az új kapacitásbeli beruházások gazdaságilag megvalósíthatóvá váljanak. Különösen az INEOS amerikai exportáló termelő, amely az Innovene átvétele után valójában közösségi termelővé vált, jelentett be fontos beruházásokat a Közösségben. Az intézkedések fenntartása továbbá hozzájárulna e beruházási projekt nyereségességének fenntartásához is. Ezért a USÁ-ból érkező dömpingelt behozatal elleni intézkedések fenntartása a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll.

3. Az importőrök és kereskedők/nagykereskedők érdeke

(99) A kereskedők és nagykereskedők együttműködésének hiányában megállapítást nyert, hogy az intézkedések megszűnése vagy folytatódása ezeket a feleket nem igazán befolyásolja. Ezenkívül a vizsgálat nem fedett fel nem kapcsolódó importőröket; az USÁ-ból származó érintett termék Közösségbe irányuló valamennyi importja látszólag az amerikai exportáló termelőkhöz kapcsolódó importőrökön keresztül történik.

(100) Az intézkedések fenntartása nem változtatja meg a kapcsolódó importőrök jelenlegi helyzetét, amelyek az eredmények alapján a felülvizsgálati időszak alatt a piaci körülményeknek megfelelő szintű nyereséget realizáltak. Természetesen az intézkedések megszüntetése a kapcsolódó importőrök érdekében állna abban az esetben, ha az ügyfelekre háruló eladási árak szintje nem változna, és ha az amerikai exportáló termelők nem követelnék a kapott haszonkulcs egy részét vagy egészét, miközben meghatározzák azokat az árakat, amelyeken a kapcsolódó importőrök megvásárolhatják az etanol-amint.

4. Az ipari felhasználók érdeke

(101) Az alapján, hogy az intézkedések fenntartása a dömpingellenes intézkedések második megújulását jelentené, különleges figyelmet fordítottak az ipari felhasználók érdekére.

(102) A vizsgálat során csak a lágyítószerekhez alkalmazott kvartener észtervegyületek felhasználói jelentkeztek. Egy ipari felhasználó válaszolt a kérdőívre, amely a felülvizsgálati időszak alatt a teljes amerikai behozatal 14 %-át képviselte, és további kettő ismertette álláspontját, és tájékoztatott a végtermékek termelésének költségstruktúrájáról. A kvartener észtervegyületek TEA-ból készülnek, lágyítószerekként használatosak, és többek között a Procter & Gamble, Unilever, Henkel, Benckiser és Colgate „szappangyárak” forgalmazzák őket. Ezek az ipari felhasználók azt állítják, hogy a TEA árának emelkedése veszélyeztetik tevékenységeiket, és a közösségi piacon hiány jelentkezik a kínálatban. Mindkét tényező enyhülne, ha a dömpingellenes intézkedések hatályukat vesztenék. Ezen kívül a Közösségben a termelés folytatása állítólag veszélybe kerül, ha a kvartener észtervegyület-üzlet nyereségessége nem javul.

(103) A vizsgálat eredményei szerint a felülvizsgálati időszak alatt a TEA a kvartener észtervegyületek teljes termelési költségeinek kb. 23 %-át képviselte a 2003. évi 22 %-hoz képest, de ez általánosságban hasonló a 2002. évi helyzethez, amely az érintett időszak első éve volt. A felülvizsgálati időszak után a TEA árának megállapított alakulása miatt a TEA szerepe a végtermék teljes árában várhatóan még jelentősebb lesz. Egyértelmű, hogy a dömpingellenes intézkedések eltörlése legalábbis rövid távon enyhítené a TEA mint nyersanyag költségének a terhét. Ez a költségcsökkenés feltételezve, hogy az intézkedések megszüntetése egyértelműen alacsonyabb felvásárlási árat vonna maga után, kb. 7 %-kal csökkentené a TEA költségeit. A végtermékek teljes termelési költségére gyakorolt hatás kb. 1 %-os csökkenés lenne, amely ugyanilyen arányban javítaná a nyereségességet.

(104) A vizsgálat eredményei szerint a kvartener észtervegyület-üzlet nyereségessége valójában kb. 18 %-ról 8 %-ra romlott az érintett időszakban. Az érintett időszakban a kvartener észtervegyület eladási árának 6 %-os csökkenése azonban láthatóan jelentős hozzájárulási tényező, amelynek eredményeként a termelési költség viszonylagos jelentősége az eladási árban csaknem 10 %-kal nőtt. Úgy tűnik, hogy az ágazat a keletre, főleg Oroszország felé tolódás hatásán megy keresztül, ahol általában olcsóbb megoldásokat lehet találni, leginkább a másik fő alapanyag, a „thalo zsírsav” felvásárlásához. Ez a szarvasmarhából származó termék helyettesíthető a növényi „pálmasztirollal”, amelyből a kínálat keleten sokkal nagyobb. A szappangyártók továbbá hatékonysági okokból megkövetelik a beszállítóik helyi jelenlétét, ez lehet a fő oka a Közösségen kívülre történő esetleges kihelyezésnek.

(105) Végül a közösségi piacon a TEA-kínálat hiányáról szóló állítást megvizsgálták, de nem tudták alátámasztani egyes olyan termelők által előterjesztett ajánlatok alapján, amelyeket az érintett felhasználók nem fogadtak el.

(106) Összefoglalva tehát bár megállapítást nyert, hogy a TEA növekvő ára kedvezőtlen nyomást gyakorol a jelentkező ipari felhasználók végtermékeinek termelési költségére, ez a nyomás igen korlátozott, és a dömpingellenes intézkedések megszüntetése csak kismértékű enyhülést hozna. Más tényezőknek, mint pl. egyéb nyersanyagok költségének és a termékek felvásárlóinak követelményeinek, a vizsgálat eredményei szerint sokkal jelentősebb hatásuk van. Ezért az a döntés született, hogy az intézkedések fenntartása nem igazán befolyásolná az ipari felhasználókat.

5. Következtetés a közösségi érdekről

(107) A vizsgálat kimutatta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések hozzájárultak a közösségi gazdasági ágazat helyreállásához. A közösségi gazdasági ágazat profitálna az intézkedések fenntartásából, mivel így fennmaradnának a jelenlegi nyereséges árszintek, ami további beruházásokat tesz lehetővé. Ha az intézkedések hatályukat vesztenék, veszélybe kerülne a helyreállítási folyamat. Emiatt az intézkedések fenntartása a közösségi gazdasági ágazat érdekében áll.

(108) Úgy tűnik, nem léteznek nem kapcsolódó importőrök, és nem kapcsolódó kereskedők/nagykereskedők sem jelentkeztek. Az USÁ-ból származó valamennyi behozatal kapcsolódó kereskedőkön keresztül történik, amelyek az intézkedések alkalmazása idején a vizsgálat eredményei szerint a felülvizsgálati időszak alatt a piacnak megfelelő haszonkulcsokat értek el.

(109) Ezen kívül az eddigiek során a már meglévő intézkedések láthatóan nem gyakoroltak jelentős negatív hatást a felhasználók gazdasági helyzetére. A jelenlegi vizsgálat során összegyűjtött információk alapján a dömpingellenes intézkedések alkalmazásából származó bármilyen áremelkedés, ha egyáltalán volt, nem tűnik aránytalannak, ha összehasonlítjuk a közösségi gazdaságot ért előnnyel, amelyet a dömpingelt behozatal okozta kereskedelmi torzulás megszüntetésével ért el. .

(110) A Közösség érdeke tekintetében tehát az a következtetés vonható le, hogy nincs olyan kényszerítő ok, amely az USÁ-ból származó etanol-amin behozatala ellen jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések alkalmazásának folytatását kizárná.

(111) Ezért ennek megfelelően indokolt az USÁ-ból származó etanol-amin behozatala elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(112) Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartását ajánlani kívánták. Rendelkezésükre állt egy olyan időszak is, amely során benyújthatták észrevételeiket és követeléseiket a közzététel után.

(113) A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett országban van tartalékkapacitás, és a felülvizsgálati időszakban a dömping folytatódott. A közösségi gazdasági ágazat helyzete az érintett időszak alatt a legtöbb károkozási tényező tekintetében javult, elsősorban a kedvező globális piaci körülmények miatt. A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének kedvező alakulása alapján megállapítható, hogy a jelentős károkozás nem folytatódott. A károkozás megismétlődésének valószínűségéről szóló vizsgálat kimutatta, hogy jó néhány tényező, mint pl. az USÁ-ban lévő tartalékkapacitás, a MEG kisebb értékesítési lehetőségei, az etanol-amin helyzete mind globálisan, mind közösségi szinten középtávon a károkozás megismétlődésének valószínűségére utal.

(114) A fentiekből következően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a legutóbb az INEOS-ra alkalmazandó rögzített dömpingellenes vámtételre vonatkozó értesítéssel módosított 1603/1999/EK tanácsi rendelettel[7] az USÁ-ból származó etanol-amin behozatalára meghozott dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Az is megfontolásra kerül, hogy az intézkedéseket csak további két évre kellene fenntartani.

(115) Egyfelől fennáll a káros dömping megismétlődésének valószínűsége azok alapján, hogy (i) az amerikai exportáló termelők dömpingje a hatályos intézkedések ellenére is folytatódott, és (ii) várhatóan nagyobb mennyiségű behozatal érkezik a Közösségbe a meglévő amerikai 90 000 tonnás termelési többletkapacitás miatt, amely 2006 végére újra felhasználható lesz, és amelyre nincs hazai kereslet. Ezen kívül az együttműködést megtagadó legjelentősebb amerikai termelő, amelyre jelenleg a legmagasabb dömpingellenes vámtétel vonatkozik, és amelynek emiatt a leginkább érdekében áll az, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén visszatérjen a közösségi piacra, megfelelő elosztási hálózattal rendelkezik, mert a közösségi piacon más vegyi anyagokat is értékesít.

(116) Másfelől az amerikai többletkapacitás 2010-ig várhatóan fokozatosan megszűnik, és a Közösségben az egyik együttműködő amerikai exportáló termelő tervezett kapacitásbővítése 2008 végére, azaz két évre van előirányozva. Ez utóbbi megfontolás az olajárak alakulásának termelési költségekre és a közösségi gazdasági ágazat nyereségességére gyakorolt hatását övező folyamatos bizonytalansággal együtt indokolja az intézkedések fenntartásának két évre történő korlátozását.

(117) E kétéves időszak után a Bizottság szükség esetén hivatalból újabb felülvizsgálatot indít, amelyre az alaprendelet 11. cikke értelemszerűen alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. Az Amerikai Egyesült Államokból származó, az ex 2922 11 00 (monoetanol-amin) (TARIC-kód 2922 11 00 10), az ex 2922 12 00 (dietanol-amin) (TARIC-kód 2922 12 00 10) és a 2922 13 10 (trietanol-amin) KN-kód alá sorolt etanol-aminok behozatalára ezennel végleges dömpingellenes vámot vetnek ki.

2. Az alább felsorolt vállalatok által előállított, fent említett termékek közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó ára esetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következőképpen alakulnak:

Ország | Vállalat | Rögzített egyedi vámtétel |

Amerikai Egyesült Államok | The Dow Chemical Corporation 2030 Dow Center Midland, Michigan 48674, USA (kiegészítő TARIC-kód: A115) | 59,25 EUR/tonna |

INEOS Americas LLC 7770 Rangeline Road Theodore, Alabama 36582, USA (kiegészítő TARIC-kód: A145) | 69,40 EUR/tonna |

Huntsman Chemical Corporation 3040 Post Oak Boulevard PO Box 27707 Houston, Texas 77056 (kiegészítő TARIC-kód: A116) | 111,25 EUR/tonna |

Összes többi vállalat (kiegészítő TARIC-kód: A999) | 111,25 EUR/tonna |

3. Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. Olyan esetekben, amikor az áru a szabad forgalomba kerülés előtt megsérül, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat arányosan felosztják a vámértéknek a 2545/93/EGK bizottsági rendelet 145. cikke szerinti meghatározásához, a fent nevezett összegek alapján kiszámított dömpingellenes vámot olyan arányban kell csökkenteni, amely megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányos felosztásának.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba, és két évig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 28., 1994.2.2., 40. o.

[3] HL L 185., 2000.7.25., 1. o.

[4] HL C 306., 2002.12.10., 2. o.

[5] HL C 276., 2004.11.11., 2. o.

[6] HL C 183., 2005.7.26., 13. o.

[7] HL C 306., 2002.12.10., 2. o.