52005PC0222

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 25.5.2005

COM(2005) 222 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórum tagjai közötti, nukleáris kutatásra vonatkozó keretmegállapodáshoz történő csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásról

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórum tagjai közötti, nukleáris kutatásra vonatkozó keretmegállapodáshoz történő csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásról

(előterjesztő: a Bizottság)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórum tagjai közötti, nukleáris kutatásra vonatkozó keretmegállapodáshoz történő csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásról

A „IV. generációs” technológiákkal kapcsolatos kezdeményezést az USA-DOE (az USA Energiaügyi Minisztériuma) indította el 2000 elején. A kezdeményezés az egy vagy több olyan atomenergia-rendszerre vonatkozó elképzelésekkel foglalkozik, amely úgy működtethető, hogy versenyképes és megbízható energiaellátást biztosítson, miközben kellő figyelmet fordít a nukleáris biztonság, a nukleáris hulladék, a nukleáris fegyverek elterjedésének kérdésére és a közvéleményben megfogalmazódott aggályokra. Néhány európai ország (Egyesült Királyság, Franciaország és Svájc), valamint Japán, Korea, Dél-Afrika, Argentína, Brazília és Kanada csatlakozott a kezdeményezéshez. E célból az említett országok aláírták a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórum (GIF) chartáját. A Bizottság 2002. november 4-én úgy határozott (a bizottsági határozat száma: C(2002)4287), hogy az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) csatlakoznia kell a chartához. Ezt követően az Euratom nevében 2003. július 30-án aláírták a chartát. Több tagállam határozottan támogatta ezt a csatlakozást, mert ők is érdekeltek voltak a kutatásban való részvételben. Részvételük így az Euratom-tagság révén immár lehetővé vált. Ez lehetőséget fog biztosítani minden érdekelt tagállam, valamint az Euratom keretprogramjaihoz csatlakozott országok számára, hogy szakértelmet, tudást és információkat szerezzenek az atomreaktor-rendszerek következő generációjával kapcsolatos műszaki és biztonsági kérdésekről.

A „Technológiai menetrend”, az elvégzendő kutatás műszaki tartalmát meghatározó legfőbb dokumentum, hat különböző atomenergia-rendszert jelölt ki továbbfejlesztésre. A tényleges kutatómunkára kutatóintézetek, ipari partnerek stb. által végrehajtott önálló projektek keretében kerül sor, a projektek eredményeinek egyik atomenergia-rendszerbe történő beépítését pedig a megfelelő szinten kell ellenőrizni és irányítani.

A kutatómunka jogi keret létrehozását teszi szükségessé. A IV. generációs technológiákra vonatkozó kezdeményezés elindításától kezdve nem hivatalos tárgyalásokat folytattak arról, hogy milyennek kellene lennie ennek a keretnek. A kutatási projektek irányításával, a meglévő know-how és szellemi tulajdonjogok felhasználásával, új szellemi tulajdonjogok létrehozásával, vitarendezéssel, új tagok csatlakozásával stb. kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. A felek most arra a következtetésre jutottak, hogy jogilag kötelező erejű keretmegállapodásra van szükség, amelynek alapján hat – mindegyik rendszerre vonatkozóan egy-egy – megállapodást, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban is megállapodásokat kötnek.

Az előirányzott keretmegállapodás szövegtervezeteit és a rendszerekre vonatkozó hat megállapodás mintáját közzétették és véleményezték, anélkül, hogy egyértelmű végleges eredményre jutottak volna.

2004 novemberének végén a GIF Szakpolitikai Csoport, a legfelsőbb irányítóbizottság amerikai elnöke bejelentette, hogy az említett megbeszélések alapján közzé tudtak tenni egy keretmegállapodás-tervezetet, és hogy az amerikai intézményközi belső eljárás keretében jóváhagyták ezt a tervezetet. A Szakpolitikai Csoport elnöke továbbra is tervezetként terjesztette elő a keretmegállapodást, legfőbb elemeit azonban már nem tekintették vita tárgyának. A szöveggel kapcsolatos eszmecsere még folytatódott egy ideig, de kizárólag néhány cikk egyértelmű megfogalmazására irányult.

Miután kétszer elhalasztották, a Szakpolitikai Csoport téli ülésére 2005 januárjának közepén került sor, és a keretmegállapodás végleges változatát az ülést követően viszonylag hamar, 2005. február 11-én terjesztették elő aláírásra. Mivel e keretmegállapodás egyedüli célja, hogy jogilag kötelező erejű keretet hozzon létre ahhoz, hogy projektek szintjén lehessen végezni a K+F tevékenységet, egyetlen fél sem emelt kifogást az aláírásra való beterjesztés ellen.

E folyamat során azonban a Bizottság az USA Külügyminisztériumának azzal a következetes kérésével szembesült, hogy a több kormányzatot tömörítő szervezetek, többek között a Közösség, ne vehessenek részt olyan tanácskozásokon, amelyeken egy vagy több tagállamuk is részt vesz. Végül a Bizottság tájékoztatta az USA hatóságait, hogy ha nem törlik ezt a megfogalmazást, sem a Közösség, sem az Egyesült Királyság, sem pedig Franciaország nem írhatja alá a megállapodást. Emiatt két hétre elhalasztották az aláírást. Mivel kompromisszumra volt szükség ahhoz, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország aláírhassa a megállapodást, a Bizottság beleegyezett, hogy amennyiben csatlakozik a megállapodáshoz, annak időpontjában a következő nyilatkozatot teszi:

„Azt követően, hogy e keretmegállapodás Szerződő Felévé válik, az Euratom teljes mértékben részt vesz a keretmegállapodás szerinti valamennyi együttműködésben és tanácskozáson, valamint minden olyan, rendszerre vonatkozó megállapodásban, amelyet aláírt, de nem akadályozza a keretmegállapodás többi Szerződő Fele vagy az egyes rendszerekre vonatkozó megállapodások – amelyeket ő és egy vagy több tagállama is aláírt – többi aláírója által elért konszenzust.”

E nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Közösség a megállapodás teljes jogú Szerződő Fele, de következetesen a tagállamainak lépéseivel összhangban fog eljárni. E szolidaritás biztosítása érdekében a Bizottság és azok a tagállamok, amelyek a keretmegállapodás Szerződő Felei, az alábbi nyilatkozatot teszik, amelyet a Tanács jegyzőkönyvéhez csatolnak:

„A Bizottság és azok a tagállamok, amelyek a keretmegállapodás Szerződő Felei – jelenleg Franciaország és az Egyesült Királyság –, teljesen koordinálják és összehangolják álláspontjaikat, mielőtt bármilyen lényeges határozatot hoznak a keretmegállapodás és az adott, egyes rendszerekre vonatkozó megállapodások végrehajtása tekintetében.“

A Bizottság törekszik rendszeres ülések megszervezésére, amelyekre évente legalább kétszer sor kerül, és amelyeken bármely tagállam vagy kutatással foglalkozó szervezet részt vehet, amely szívesen hozzájárul a GIF keretében végzett K+F-hez. Ebben a koordinációs folyamatban az Euratom-keretprogram társult országai is részt vesznek, így Svájc is, amely szintén tagja a GIF-nek.

A Bizottság úgy véli, hogy a tervezett keretmegállapodás elfogadható a Közösség számára, ezért úgy határozott, hogy az Euratom-Szerződés 101. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanács elé terjeszti azt.

A keretmegállapodás előrelépést jelent a IV. generációs rendszerekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés meghatározásában, és a GIF charta rendelkezéseit, amely tartalmában egy pénzügyi vonzat nélküli politikai megállapodás, és amelyet ennélfogva közvetlenül a Bizottság írt alá, jogilag kötelező erejű dokumentumba ülteti át. A keretmegállapodáshoz való csatlakozáshoz a Tanács jóváhagyása szükséges, mivel az a konkrét kutatási együttműködés kiinduló pontját alkotja, amely az együttműködésre irányadó feltételek egyértelmű meghatározása hiányában még nem kezdődhetett el. Ezenkívül a keretmegállapodás időtartama több mint két keretprogramot ölel fel, és legalább két tanácsi határozatra lesz szükség a Közösség GIF-hez való hozzájárulásának irányításához, amely összhangban van a meglévő és leendő keretprogramokra vonatkozó tanácsi határozatokkal.

Végül meg kell jegyezni, hogy nincs kötelező rendelkezés a felek közötti pénzmozgásokra vagy külön költségvetési kiutalásokra. Az ezzel kapcsolatos jelenlegi rendelkezések a felek egyedi szabályaitól, gyakorlatától és szándékától függnek. Az egyedüliként felmerülő költség nem közvetlen kutatási költség, hanem az OECD Atomenergia-ügynökségének rendkívüli szakmai szolgáltatásaihoz kapcsolódik, amelyek biztosítják majd a tudáshasznosítást a GIF tekintetében. A költségek nagy része fedezhető azzal, hogy az egyes GIF-projektekben való részvétel iránt érdeklődő K+F szervezetektől önkéntes alapon megfelelő szakembereket küldenek ki a Szakmai Titkársághoz. Csak egy kisebb összegre lesz szükség az OECD Atomenergia-ügynökségének titkársági szolgáltatásaiból származó költségek fennmaradó részének fedezéséhez. Ezért a Közösség GIF-hez való közvetlen hozzájárulását a K+F keretprogramok jelölik ki, és az a programokat elfogadó tanácsi határozatban felajánlott lehetőségekre korlátozódik. Ez biztosítja az Euratomnak a GIF projektek szerinti K+F tevékenységekhez való hozzájárulása és a keretprogramokban meghatározott prioritások közötti összhangot. Mindez azonban nem akadályozza azt, hogy azok a tagállamok vagy nemzeti K+F szervezetek, amelyek a saját eszközeikkel szeretnének hozzájárulni a GIF-hez – akár olyan területen is, amelyre nem terjed ki az Euratom hozzájárulása –, a Közösségen keresztül juttassák el hozzájárulásukat.

Az utolsó pont, amelyre a Bizottság szeretné felhívni a Tanács figyelmét, az a nyelvek használatának rendje. Valamennyi fél kész volt egyedüli hiteles változatként elfogadni az USA-DOE által kiadott angol változatot. Mivel azonban Kanada Kormánya is alá fogja írni a keretmegállapodást, a francia változatot is el kellett készíteni. Ezt a kanadai hatóságok adták ki, és az OECD Atomenergia-ügynöksége vizsgálta felül.

A fentiekre tekintettel a Tanácsot felkérték a csatolt határozattervezet elfogadására.

INDOKLÁS

A „IV. generációs” technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórummal (GIF) kapcsolatos kezdeményezés, amelyet az USA-DOE (az USA Energiaügyi Minisztériuma) indított el 2000 elején, az egy vagy több olyan atomenergia-rendszerre vonatkozó elképzelésekkel foglalkozik, amely úgy működtethető, hogy versenyképes és megbízható energiaellátást fog biztosítani, miközben kellő figyelmet fordít a nukleáris biztonság, a nukleáris hulladék, a nukleáris fegyverek elterjedésének kérdésére és a közvéleményben megfogalmazódott aggályokra. Jelenleg a GIF-nek tizenegy tagja van, amelyek aláírói a GIF chartának: Argentína, Brazília, Kanada, Euratom, Franciaország, Japán, Korea, Dél-Afrika, Svájc, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok.

A GIF chartát az Euratom nevében 2003. július 30-án írták alá a C(2002)4287. számú bizottsági határozat alapján. Több tagállam határozottan támogatta ezt a csatlakozást, mert ők is érdekeltek voltak a GIF keretében folytatott kutatásban való részvételben. Az Euratom-tagság lehetőséget biztosít minden érdekelt tagállam, valamint az Euratom keretprogramjaihoz társult országok számára, hogy részt vegyenek a GIF K+F tevékenységeiben, szakértelmet, tudást és információkat szerezzenek az atomreaktor-rendszerek következő generációjával kapcsolatos műszaki és biztonsági kérdésekről.

A GIF technológiai vonatkozásaival a 2002 végén véglegesített „Technológiai menetrend” foglalkozik, amely hat atomenergia-rendszert jelölt ki, hogy azokkal kapcsolatban kutatásokat folytassanak.

A kutatómunka jogi keret létrehozását teszi szükségessé. A GIF tervezett jogi szerkezete a megállapodások három szintjét foglalja magában (egy keretmegállapodás, az egyes rendszerekre vonatkozó megállapodások, illetve az egyes rendszereken belüli, projektekre vonatkozó megállapodások) a kutatás elvégzésének és az eredmények átadásának biztosítása céljából.

A 2005 elején véglegesített keretmegállapodás előrelépést jelent a IV. generációs rendszerekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködés meghatározásában, és a GIF charta rendelkezéseit jogilag kötelező erejű dokumentumba ülteti át. (Az utóbbit, amely tartalmában pénzügyi vonzat nélküli politikai megállapodás, közvetlenül a Bizottság írta alá.)

A keretmegállapodáshoz való csatlakozáshoz a Tanács jóváhagyása szükséges, mivel az biztosítja a GIF-en belüli konkrét kutatási együttműködésre irányadó feltételek egyértelmű meghatározását. Ezenkívül a keretmegállapodás időtartama több mint két keretprogramot ölel fel, és legalább két tanácsi határozatra lesz szükség a Közösség GIF-hez való hozzájárulásának irányításához, amelynek összhangban kell lennie a meglévő és leendő keretprogramokra vonatkozó tanácsi határozatokkal.

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórum tagjai közötti, nukleáris kutatásra vonatkozó keretmegállapodáshoz történő csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget (a továbbiakban: Euratom) létrehozó szerződésre, és különösen annak 101. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1) Az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Svájc, Japán, Dél-Korea, Dél-Afrika, Argentína és Kanada létrehozták a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórumot (GIF) azzal a céllal, hogy egy vagy több olyan atomenergia-rendszerre vonatkozó elképzeléseket dolgozzanak ki, amely úgy működtethető, hogy versenyképes és megbízható energiaellátást fog biztosítani, miközben kellő figyelmet fordít a nukleáris biztonság, a nukleáris hulladék, a nukleáris fegyverek elterjedésének kérdésére és a közvéleményben megfogalmazódott aggályokra.

(2) Az Euratom 2003. július 30-án csatlakozott a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórumhoz.

(3) a GIF keretében a nukleáris technológiával kapcsolatos K+F terén előirányzott nemzetközi együttműködés és csere jogi keret létrehozását teszi szükségessé a kutatómunka olyan módon történő irányítása céljából, amely jogbiztonságot biztosít a résztvevők számára, és különösen a kutatómunka során keletkezett jogok, például a szellemi tulajdonjogok, védelme érdekében.

(4) E célból a GIF-ben Szerződő Felei keretmegállapodás megkötéséről állapodtak meg, amely meghatározza az együttműködés és az azt követő, egyes rendszerekre és projektekre vonatkozó megállapodások keretfeltételeit.

(5) A Közösségnek a GIF K+F projektekhez való hozzájárulása továbbra is az Euratom-keretprogramra vonatkozó tanácsi határozatok körébe tartozik.

(6) A Közösségnek a keretmegállapodáshoz történő csatlakozása révén bármely tagállam, annak állami vagy magánszektorbeli kutatási szervezete, illetve iparága továbbíthatja az említett K+F tevékenységekhez való közvetlen hozzájárulását,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Bizottság felhatalmazást kap az Európai Atomenergia-közösségnek (Euratom) a csatolt, a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórum keretmegállapodásához történő csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások lefolytatására annak érdekében, hogy lehetővé váljon a Közösség közvetlen hozzájárulása a GIF K+F tevékenységeihez, és biztosított legyen a tagállamok, állami vagy magánszektorbeli kutatási szervezetek, illetve az iparág számára, hogy eljuttathassák hozzájárulásaikat a GIF K+F tevékenységeihez.

2. cikk

Amennyiben a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórum Szerződő Felei további észrevételek nélkül elfogadják ezt a csatlakozást, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy a Közösség nevében aláírja a csatolt keretmegállapodást.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

KERETMEGÁLLAPODÁS

A IV. GENERÁCIÓS ATOMENERGIA-RENDSZEREKKEL KAPCSOLATOS KUTATÁSRA ÉS FEJLESZTÉSRE VONATKOZÓ NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL

E keretmegállapodás Szerződő Felei,

FIGYELEMBE VÉVE a világ energiaszükségletének várható növekedését, valamint azt a hozzájárulást, ami az innovatív technológiák és üzemanyagok fejlesztésével és bevezetésével érhető el a jövőbeni globális energiaszükséglet fenntartható módon történő kielégítéséhez,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy több ország fejlett, következő generációs atomenergia-rendszerek kialakításával kapcsolatos kutatási és fejlesztési együttműködése elő fogja segíteni az ilyen rendszerek megvalósításának folyamatát,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a felek vagy minisztériumaik, igazgatási részlegeik, hatóságaik, illetve más szervezeteik aláírták a IV. generációs technológiákkal foglalkozó nemzetközi fórum (a továbbiakban: GIF) chartáját, amely a következő generációs atomenergia-rendszerekkel (a továbbiakban: IV. generációs rendszerek) kapcsolatos nemzetközi együttműködés alapja,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a GIF tagjai a charta végrehajtása céljából állandó irányítási struktúrát hoztak létre, amely a Szakpolitikai Csoportból, Szakértői Csoportból és a Titkárságból áll,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a GIF elkészítette „A IV. generációs atomenergia-rendszerekre vonatkozó technológiai menetrend: technológiai menetrenddel kapcsolatos jelentés” című dokumentumot (2002) (a továbbiakban: technológiai menetrend), amely kijelöli a hat legígéretesebb IV. generációs rendszert, valamint a rendszerek teljes műszaki kifejlesztésének elősegítéséhez szükséges kutatást és fejlesztést,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a IV. generációs rendszerek a következők: gázhűtésű gyorsreaktor, ólomhűtésű gyorsreaktor, sóolvadékos reaktor, nátriumhűtésű gyorsreaktor, vízhűtésű szuperkritikus reaktor és nagyon magas hőmérsékletű reaktor,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a felek és minisztériumaik, igazgatási részlegeik, hatóságaik és más szervezeteik, valamint a nemzetközi kutatóközösség ipari, tudományos, állami és nem állami ágazatai együttműködésen alapuló, IV. generációs rendszerekkel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységet a technológiai menetrendben kijelölt IV. generációs rendszerek fejlesztése céljából, és

TUDOMÁSUL VÉVE az átdolgozott és módosított, az ipari tulajdon oltalmáról szóló 1983. március 20-i párizsi egyezményt,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CIKK

Cél

1. A keretmegállapodás célja, hogy nemzetközi együttműködési keretet hozzon létre a GIF céljának és elképzeléseinek megvalósítása támogatásához és elősegítéséhez: egy vagy több IV. generációs rendszerre vonatkozó elképzelések kidolgozása, amely olyan módon engedélyezhető, építhető ki és működtethető, hogy versenyképes árakat és megbízható energiaellátást biztosítson azon országok számára, ahol ilyen rendszerek kiépíthetők, ugyanakkor kellő figyelmet fordít a nukleáris biztonság, a nukleáris hulladék, a nukleáris fegyverek elterjedésének kérdésére és a közvéleményben megfogalmazódott aggályokra.

2. A keretmegállapodás szerinti együttműködés csak békés célok elérése érdekében és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló célkitűzésekkel, valamint a felek ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, az egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a viszonosság elve alapján folytatható.

II. CIKK

Az együttműködés formái

Az e keretmegállapodás szerinti együttműködés formái többek között a következőket foglalhatják magukban:

a) közös kutatás és technológiafejlesztés;

b) a tudományos és szakmai tevékenységekkel, valamint a kutatás és fejlesztés módszereivel és eredményeivel kapcsolatos szakmai információk és adatok cseréje;

c) technológiai demonstrációk szervezésének támogatása;

d) közös vizsgálatok/kísérletek elvégzése;

e) a munkatársak (többek között tudósok, mérnökök és más szakemberek) részvétele a kutatóközpontokban, tudományos intézetekben, laboratóriumokban és más létesítményekben végzett kísérletekben, elemzésben, tervezésben és más kutatási és fejlesztési tevékenységekben;

f) minták, anyagok és felszerelések cseréje vagy kölcsönzése kísérletek, vizsgálat és értékelés céljából;

g) szemináriumok, tudományos konferenciák és más találkozók szervezése és azokon való részvétel;

h) pénzügyi hozzájárulás a szükséges kísérleti létesítmények létrehozásához; és

i) képzés és a tudósok és műszaki szakemberek szakismereteinek növelése.

III. CIKK

Végrehajtás

1. A felek ösztönzik és adott esetben elősegítik a kormányzati szervek, tudományos akadémiák, egyetemek, tudományos és kutatóközpontok, intézetek és intézmények, magánszektorbeli gazdasági társaságok és kormányközi szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok és együttműködés kialakítását.

2. Az aláírást vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezését követően mindegyik fél saját magát vagy minisztériumai, igazgatási részlegei, hatóságai és más szervezetei közül egyet vagy többet végrehajtó szervnek jelöl ki a keretmegállapodás I. cikkében kifejtett cél megvalósítása érdekében. A végrehajtó szerveket az I. melléklet határozza meg, amely a keretmegállapodás szerves részét alkotja.

3. A felek a letéteményeshez (akit a XI. cikk nevez meg) eljuttatott írásos értesítéssel további végrehajtó szerve(ke)t jelölhetnek ki, vagy megváltoztathatják a végrehajtó szerve(ke)t. A további vagy az új végrehajtó szerv kinevezése a XII. cikk 4. bekezdése szerint lép érvénybe.

IV. CIKK

Rendszermegállapodások

1. Két vagy több fél végrehajtó szervei a technológiai menetrendben kijelölt hat IV. generációs rendszer mindegyikére vonatkozóan rendszermegállapodást köthetnek, feltéve azonban, hogy:

a) mindegyik IV. generációs rendszerre vonatkozóan csak egy rendszermegállapodás lehet; és

b) amennyiben valamely fél egynél több végrehajtó szervet jelöl ki, közülük csak egy lehet rendszermegállapodás aláírója.

2. Mindegyik rendszermegállapodás, amely összhangban van e keretmegállapodás rendelkezéseivel, és amelyre a keretmegállapodás rendelkezései irányadóak, létrehozza az együttműködés keretét az érintett IV. generációs rendszer megvalósíthatóságának és működésének biztosításához szükséges kutatási és fejlesztési tevékenység elvégzésének megtervezése érdekében.

3. Mindegyik rendszermegállapodás többek között a következőkre vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket tartalmazza:

a) a megvalósítandó együttműködés;

b) a GIF céljának megvalósítása érdekében vállalt kutatási és fejlesztési tevékenységek irányítása;

c) pénzügyi rendelkezések;

d) a védett háttér-információk védelme, felhasználása és felfedése; és

e) a keretmegállapodás szerinti együttműködés során létrehozott vagy biztosított szellemi tulajdon megfelelő és hatékony védelme és elosztása, többek között a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos viták megoldására vonatkozó rendelkezések.

4. A rendszermegállapodás és e keretmegállapodás összeegyeztethetetlensége esetén a keretmegállapodás rendelkezései az irányadóak.

V. CIKK

Projektmegállapodások

1. Az egyes rendszermegállapodásokat egy vagy több, kutatási és fejlesztési (K+F) projektre vonatkozó projektmegállapodáson keresztül hajtják végre, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a projektben érintett IV. generációs rendszer megvalósíthatóságának és működésének biztosításához.

2. A projektmegállapodásokat a végrehajtó szervek írhatják alá. Más, állami vagy magánszervezetek az egyes rendszermegállapodások aláírói által mindegyik IV. generációs rendszerrel kapcsolatos K+F együttműködés irányítására létrehozott Rendszerirányító Bizottság egyhangú jóváhagyása esetén írhatnak alá projektmegállapodásokat.

3. Mindegyik projektmegállapodásnak többek között a következő témákkal kell foglalkoznia: tevékenységi kör, becsült költségek, tervezett ütemezés, projektirányítási feladatok, szellemi tulajdonjogok, beszámolási kötelezettség és az aláíró felek elállására vonatkozó rendelkezések.

4. Mindegyik projektmegállapodásnak összhangban kell lennie annak a rendszermegállapodásnak a rendelkezéseivel, amelyhez az adott projekt tartozik, valamint a keretmegállapodás rendelkezéseivel, és ezen rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni.

5. A rendszermegállapodás és a projektmegállapodás összeegyeztethetetlensége esetén a rendszermegállapodás rendelkezései az irányadóak. Egyrészt a rendszermegállapodás, illetve projektmegállapodás, másrészt e keretmegállapodás összeegyeztethetetlensége esetén a keretmegállapodás rendelkezései az irányadóak.

VI. CIKK

A személyek, a felszerelés és az anyagok mozgásának és az adatok felhasználásának megkönnyítése

A keretmegállapodás szerinti együttműködés vonatkozásában a felek a nemzetközi kötelezettségeik, nemzeti törvényeik és rendeleteik által engedélyezett mértékig:

a) megkönnyítik a többi aláíró fél által a keretmegállapodás szerinti együttműködés során alkalmazott személyzetnek, felszereléseknek és anyagoknak a területükre történő belépését és területükről történő távozását; és

b) megkönnyítik a keretmegállapodás alapján végzett K+F tevékenységekből származó tudományos és műszaki adatok cseréjét és felhasználását.

VII. CIKK

Források rendelkezésre állása

A feleknek az e keretmegállapodás szerinti tevékenységei az előirányzott pénzösszegek, a személyzet és más források rendelkezésre állásától függnek.

VIII. CIKK

Alkalmazandó jog

A felek a rájuk vonatkozó, alkalmazandó törvényekkel és rendeletekkel összhangban folytatják a keretmegállapodás szerinti együttműködést.

IX. CIKK

Az információk felfedése

A keretmegállapodás szerinti együttműködésből származó, azon információktól eltérő tudományos és technológiai információkat, amelyeket nemzetbiztonsági, üzleti vagy ipari okokból nem hoznak nyilvánosságra, a megszokott csatornákon keresztül és a felek, illetve az együttműködésben részt vevő minisztériumaik, igazgatási részlegeik, hatóságaik és más szervezeteik szokásos eljárásainak megfelelően kell a nemzetközi tudományos közösség rendelkezésére bocsátani.

X. CIKK

Vitarendezés

1. A keretmegállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat az érintett feleknek konzultációval kell rendezni.

2. Projektmegállapodás két vagy több aláírója közötti viták bármely olyan, a projektmegállapodásban meghatározott módszerrel összhangban rendezhetők, amelyhez a projektmegállapodás érintett aláírói írásban kölcsönösen hozzájárulnak.

XI. CIKK

Letéteményes

1. A keretmegállapodás eredeti példányát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkáránál helyezik letétbe, akit a felek letéteményesnek jelölnek ki. A letéteményes a szerződések jogáról szóló 1969. május 23-i bécsi egyezmény 77. cikkével összhangban teljesíti feladatait.

2. A keretmegállapodás hatálybalépését követően a letéteményes a XII. cikk 2. bekezdésének megfelelően eljuttatja a keretmegállapodás egy hiteles másolatát az Egyesült Nemzetek főtitkárának az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerinti iktatás és közzététel céljából; a keretmegállapodás hatályba lépő módosításainak hiteles másolatait is ugyanígy továbbítja.

XII. CIKK

Hatálybalépés, módosítás, kiterjesztés és megszüntetés

1. A keretmegállapodást csak 2005. február 28-án terjesztik be aláírásra. Bármely állam, amelynek egy vagy több minisztériuma, igazgatási részlege, hatósága és más szervezete tagja a GIF-nek, vagy bármely GIF-tag, amelyet egynél több állam alkot, a keretmegállapodás szerződő felévé válhat:

a) aláírás által, amelyet nem kell megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni; vagy

b) aláírás által, amelyet meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni, majd ezt követően a megerősítő okiratot, elfogadó okiratot vagy jóváhagyó okiratot kell letétbe helyezni; vagy

c) csatlakozási okirat letétbe helyezésével, a XIV. cikk 1. bekezdésével összhangban.

2. A keretmegállapodás akkor lép hatályba, amikor három aláíró fél kinyilvánította beleegyezését, hogy a keretmegállapodást magára nézve kötelezőnek tekinti: aláírás által, amelyet nem kell megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni, vagy pedig megerősítő okirat, elfogadó okirat vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésével. Ezt követően a keretmegállapodás az aláírók vonatkozásában megerősítő okiratuk, elfogadó okiratuk vagy jóváhagyó okiratuk letétbe helyezésének napján lép hatályba; a később csatlakozó felek esetében pedig a XIV. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban lép hatályba.

3. E cikk 5. bekezdésére is figyelemmel a keretmegállapodás 10 éven keresztül marad hatályban, és a felek egyetértésével további időszakokra is meghosszabbítható a felek által kidolgozandó eljárásoknak megfelelően.

4. A keretmegállapodás valamennyi fél egyetértésével bármikor módosítható. A XIV. cikk 2. bekezdésében előírtak kivételével a módosítások valamennyi fél vonatkozásában az adott módosítás elfogadására vonatkozó utolsó írásos értesítésnek a letéteményes általi kézhezvétele napjától számított 30 nap elteltével lépnek hatályba.

5. A keretmegállapodás valamennyi fél egyetértésével bármikor megszüntethető. A megszüntetés a megszüntetés elfogadására vonatkozó utolsó írásos értesítésnek a letéteményes általi kézhezvétele napjától számított 30 nap elteltével lép hatályba.

XIII. CIKK

Elállás

1. A felek a letéteményeshez hat hónappal korábban eljuttatott írásos értesítés alapján elállhatnak a keretmegállapodástól. Ezt követően az érintett fél és végrehajtó szerve nevének törlése céljából a felek által kidolgozandó eljárásoknak megfelelően módosítani kell a mellékletet.

2. Valamely fél keretmegállapodástól való elállása egyben végrehajtó szervének elállását jelenti minden olyan rendszermegállapodástól, amelynek aláírója.

XIV. CIKK

Később csatlakozó felek

1. A keretmegállapodás hatálybalépését követően bármely állam, amelynek egy vagy több minisztériuma, igazgatási részlege, hatósága és más szervezete tagja a GIF-nek, és bármely GIF-tag, amelyet egynél több állam alkot, a keretmegállapodás szerződő felévé válhat a csatlakozási okiratnak és a III. cikk 2. bekezdése szerint kijelölendő végrehajtó szerv(ek)re vonatkozó írásos értesítésnek a letéteményesnél történő letétbe helyezésével.

2. Amikor egy később csatlakozó fél az e cikk 1. bekezdésével összhangban letétbe helyezi a csatlakozási okiratot és értesítést, a letéteményes az adott fél által bejelentett végrehajtó szerv(ek) megnevezése céljából közreadja a melléklet tervezett módosítását. Ez a módosítás az adott fél értesítésének a letéteményes általi kézhezvételétől számított 90 nap elteltével hatályba lép, feltéve, hogy egyik szerződő fél sem értesítette a letéteményest arról, hogy kifogásolja a tervezett módosítást. Ha a letéteményeshez kifogás érkezik, akkor a tervezett módosítás nem lép hatályba, és a később csatlakozó fél a végrehajtó szervére/szerveire vonatkozóan módosított írásos értesítést nyújt be a letéteményesnek, amire ugyanez az eljárás vonatkozik.

3. A keretmegállapodás mindegyik később csatlakozó fél vonatkozásában az attól a naptól számított 90 nap elteltével lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez vette az adott állam, amelynek egy vagy több minisztériuma, igazgatási részlege, hatósága és más szervezete tagja a GIF-nek, vagy az adott GIF-tag, amelyet egynél több állam alkot, csatlakozási okiratát.

4. Azok a felek, akik valamely módosítás hatálybalépését követően csatlakoznak a keretmegállapodáshoz, a módosított keretmegállapodás szerződő felévé válnak.

XV. CIKK

Záró rendelkezés

Az e keretmegállapodás alapján elkezdett, de a keretmegállapodás lejártáig vagy megszűnéséig be nem fejezett együttműködés e keretmegállapodás rendelkezései szerint a befejezéséig folytatható.

FENTIEK HITELÉÜL az erre kellően felhatalmazott alulírottak aláírták a keretmegállapodást.

KÉSZÜLT Washingtonban, 2005. február huszonnyolcadik napján egy-egy eredeti példányban angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

[pic]

[pic]