25.11.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 294/4

1.1

A beszámolókról szóló irányelv módosítására irányuló javaslat az Európai Bizottság által 2003. május 21-én elfogadott, a vállalati jog és a vállalatirányítás korszerűsítését célzó cselekvési terv folyománya.

1.2

A cél az európai vállalatok által közzétett pénzügyi kimutatások és éves jelentések iránti bizalom további erősítése a részvényeseknek és más érdekelteknek (pl. alkalmazottaknak és beszállítóknak) nyújtott megbízható, teljes körű és könnyen hozzáférhető tájékoztatás révén.

1.3

Az EGSZB e dokumentum bizonyos részletkérdéseihez megjegyzéseket fűzött, amellett, hogy általánosságban támogatja a kitűzött célt, és úgy véli, szükséges lépésről van szó a valamennyi érintett védelméhez vezető úton.

2.1

A javaslat a számviteli irányelvek (78/660/EGK és 83/349/EGK) alábbi szempontok szerinti módosítását irányozza elő:

2.2

Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy megközelítése elvi alapokon nyugszik, ami szándékai szerint biztosítja az arányosságot és a rugalmasságot.

2.3

Az Európai Bizottság elismeri, hogy a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos illetékességi körébe, de hangsúlyozza, hogy a pénzügyi kimutatások EU-szintű összehasonlíthatóvá tétele szükséges a nyilvánosság ezekbe vetett bizalmának növeléséhez.

3.1

A közelmúltban Európában és azon kívül bekövetkezett botrányok fényében az EGSZB elismeri a pénzügyi kimutatásokba vetett bizalom erősítésének szükségességét, ezért határozottan támogatja ezt a kezdeményezést.

3.2

Az EGSZB támogatja a javaslat elvi alapú megközelítését, mivel egyetért azzal, hogy az egyes szabályokat meg lehet kerülni, illetve azok elavulhatnak.

3.3

Tekintettel a vállalkozó kedv és a foglalkoztatás EU-n belüli ösztönzésének szükségességére, fontos, hogy a jelentéskészítési kötelezettségek ne rójanak túl nagy terhet az érintettekre. Az elburjánzó jelentéskészítés ráadásul azzal a hátránnyal járhat, hogy kevesebb figyelem jut a valóban fontos dolgokra. Ezért az EGSZB üdvözli a „lényegbevágóság” kritériumának rögzítését a javaslatokban, és felveti, nem ezt a követelményt kellene-e a számviteli irányelvek meghatározó elemévé tenni.

3.4

Az EGSZB azt is fontosnak tartja, hogy a tőzsdén nem jegyzett KKV-k jelentéskészítési kötelezettségei ne rójanak aránytalan terheket ezekre a vállalkozásokra, amelyek a fejlődés motorját képezik az EU-ban. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a tagállamok saját hatáskörükben megengedhetik a kis- és középvállalkozásoknak, hogy ne teljes mértékben teljesítsék a jelentéskészítési kötelezettségeket. Az EGSZB véleménye szerint érdemes lenne alapvetően felülvizsgálni a KKV-kra megállapított küszöböket, különös súlyt helyezve a legkisebbek terheinek csökkentésére (1).

3.5

Az EGSZB-nek tudomása van arról, hogy a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) jelenleg külön szabványcsomag kialakításán dolgozik a KKV-k számára. Az EGSZB támogatja ezt a kezdeményezést.

4.1.1

Az EGSZB támogatja a vezető testületek tagjainak az éves jelentések és beszámolók iránti, az EU-ban már általánosan elismert kollektív felelősségét megállapító javaslatokat. Kétlépcsős struktúra esetén azonban fontos, hogy minden testületre (it, vállalatvezetés, fb) csak saját feladatköre erejéig háruljon felelősség, mely nem léphet túl az adott testület nemzeti jogban rögzített illetékességén.

4.1.2

Az EGSZB azt javasolja, a vezető testületek tagjai legyenek kötelesek legjobb tudásuk szerint, külön felszólítás nélkül minden olyan információt megadni a könyvvizsgálónak, amit a vállalat pénzügyi jelentése és beszámolója szempontjából relevánsnak ítélnek.

4.2.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy fokozni kell a tőzsdén nem jegyzett vállalatok esetén a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók átláthatóságát annak érdekében, hogy sikerüljön visszaállítani a közvélemény vállalati pénzügyi kimutatásokba vetett bizalmát. A kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók gyakran különös jelentőséggel bírnak a magántulajdonú vállalatok, így a KKV-k esetében.

4.2.2

A negyedik irányelv 43. cikke (1) bekezdésének 7b) pontját módosító 1. cikk rendelkezése szerint közzétételre kell, hogy kerüljön az olyan kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók „jellege, üzleti célja és összege”, amelyeket „nem a szokásos üzleti feltételek szerint” hajtottak végre. Ez a közzététel különösen azáltal lép túl az IAS 24 követelményein, hogy előírja az ilyen tranzakciók „üzleti céljának” megjelölését.

4.2.3

Az EGSZB megkérdőjelezi a javaslat azon szándékát, hogy túllépjen az IAS 24-en, ami valószínűleg olyan jelentős többletköltségeket eredményezne a nem jegyzett társaságok számára, ami többet nyomna a latban, mint a pénzügyi kimutatások felhasználóit érintő előnyök.

4.3.1

Az Európai Bizottság a közzétételt kívánja javítani annak a konkrét követelménynek a meghatározásával, hogy a lényeges, SPE-ket is érintő mérlegen kívüli „megállapodásokról” a szöveges beszámolóban szólni kell. Az EGSZB támogatja ezt a követelményt, de aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a „megállapodás” fogalma nem kerül meghatározásra, és így homályos marad. Ezért az EGSZB véleménye szerint további tisztázásra és iránymutatásra van szükség, esetleg megfelelő példákon keresztül.

4.3.2

A KKV-kre tett hatás csökkentése érdekében az EGSZB azt javasolja, hogy a tagállamok kapjanak lehetőséget arra, hogy szigorúan csak a vállalatok pénzügyi helyzetének elbírálásához szükséges adatokra korlátozzák a közzétételi kötelezettséget.

4.4.1

Az EGSZB üdvözli azt a tőzsdén jegyzett társaságokkal szemben támasztott követelményt, hogy tájékoztatást kell adniuk a befektetők számára nagy jelentőséggel bíró vállalatirányítási struktúráikról. A nyilatkozat megjelentetése az éves jelentésben arra kötelezi majd a könyvvizsgálókat, hogy kifejtsék véleményüket arról, az éves jelentés összhangban van-e az adott pénzügyi évről szóló beszámolójával, ami már érvényes magára az éves jelentésre a negyedik irányelv 51. cikkének (1) bekezdése alapján.

4.4.2

Probléma adódhat azonban abból, hogy néhány tagállam már túlment a negyedik és a hetedik irányelv követelményein, és az éves jelentést – mely a jövőben magában foglalná a vállalatirányítási nyilatkozatot – teljes körű könyvvizsgálathoz köti. Az EGSZB úgy véli, a vállalatirányítási nyilatkozatnak nem minden eleme alkalmas arra, hogy teljes körű könyvvizsgálat tárgyát képezze. Megoldást jelenthetne, ha arra köteleznék a jegyzett társaságokat, csatolják a vállalatirányítási nyilatkozatot az éves jelentéshez és beszámolóhoz, miközben a nyilatkozat továbbra is abban – a fenti, 4.4.1. pontban kifejtett – értelemben képezné ellenőrzés tárgyát, hogy összhangban van-e az éves beszámolóval.

4.4.3

Az EGSZB véleménye szerint a 46a. cikk (3) bekezdésének hatóköre túl tág. Ezért a következő megfogalmazást javasoljuk: „leírás a társaság belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek fő sajátosságairól”.

4.5.1

A hetedik irányelvet módosító 2. cikkben használt terminológia, azaz a „közvetlen jelentőséggel bír és segítséget jelent” kitétel különbözik a negyedik irányelv módosításakor használt „lényeges, és segítséget nyújt” kifejezéstől. Semmi látható ok nincs erre a következetlenségre. Az EGSZB azt javasolja, hogy az utóbbi, általa fontosnak ítélt „lényeges” szót tartalmazó megfogalmazás forduljon elő mindkét esetben.

4.5.2

A negyedik irányelv 43. cikke (1) bekezdésének 7b) pontját módosító 1. cikk használja a „nem a szokásos üzleti feltételek szerint” kitételt. Hasonló megfogalmazást találunk a hetedik irányelv 34. cikkének 7b) pontja vonatkozásában. A magyarázó feljegyzés a „nem a szokásos üzleti feltételek szerint” kifejezést a következőképpen definiálja: „vagyis nem független felekként”. Mivel az utóbbi általánosan elfogadott számviteli műszó, véleményünk szerint használata helyénvalóbb a módosított irányelvek szövegében.