52004DC0813

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.12.2005

COM(2004) 813 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

Németország és Franciaország helyzete a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti kötelezettségeikre vonatkozóan a Bíróság ítéletének megfelelően

1. ELőZMÉNYEK

Azt követően, hogy 2002-ben bizonyítékok álltak rendelkezésre a GDP 3 %-át meghaladó általános költségvetési hiányokról, a Bizottság ajánlására a Tanács 2003 első felében úgy határozott, hogy a költségvetési hiány Németországban és Franciaországban túlzott, és ajánlásokat fogadott el azért, hogy 2004 végére ezt a helyzetet megszüntesse. A Bizottság 2003 őszén javasolta, hogy a Tanács állapítsa meg a Németország és Franciaország által végrehajtott intézkedésekről, hogy azok nem megfelelőek a hiányok kiigazítására, és hogy írjon elő számukra határidőt, amelyen belül intézkedéseket kell hozniuk a helyzet orvoslására. A vártnál gyengébb gazdasági helyzet fényében a Bizottság azt javasolta, hogy a hiány kiigazításának határidejét hosszabbítsák meg 2005-ig. 2003. november 25-én a Tanács szavazott a javasolt határozatokról, de nem érte el az előírt többséget. Ehelyett a Tanács következtetéseket fogadott el, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg Németországnak és Franciaországnak a túlzott hiány 2005-re való kiigazítására, és megállapítják, hogy a két tagállam kötelezettségvállalásainak fényében a túlzott hiány esetén követendő eljárás felfüggesztésre kerül. A Bizottság keresettel fordult a Bírósághoz, amelyben megtámadta a 2003. november 25-i tanácsi következtetések egyes részeit. A Bíróság 2004. július 13-án hirdette ki ítéletét[1]. A Bíróság ítéletében semmissé nyilvánította a Tanács következtetéseit, amennyiben azok formálisan az eljárás felfüggesztését és a meglévő ajánlások módosítását célozzák.

A bírósági döntés nyomán a Bizottság kijelentette, hogy „a Bizottság a Tanáccsal együttműködésben megfontolja, hogyan biztosítható a Stabilitási és Növekedési Paktum keretén belül e két tagállam költségvetési problémáinak megfelelő megoldása”[2]. E közlemény ezt a célt szolgálja.

2. A NÉMETORSZÁGOT ÉS FRANCIAORSZÁGOT ÉRINTő TÚLZOTT HIÁNY ESETÉN KÖVETENDő ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ BÍRÓSÁGI ÍTÉLET HATÁSAI

A Bíróság részleteiben nem vizsgálta a november 25-i tanácsi következtetések megsemmisítésének a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozó hatásait.

Németországnak és Franciaországnak a Szerződéssel, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó kötelezettségeivel kapcsolatos jelenlegi helyzetének értékelésekor figyelembe kell venni a tanácsi következtetések következményeit azok bírósági megsemmisítéséig bezárólag. Ezek a következtetések az érvényesség vélelmét élvezték, amely alapvetően valamennyi közösségi eszközhöz kapcsolódik. Más szavakkal kifejezve az érintett két tagállam joggal feltételezte, hogy a közösségi intézmények által elfogadott intézkedések hatályosak, így a tanácsi következtetések alapján jártak el. A tanácsi következtetések tartalmilag a helyzet orvoslására vonatkozó bizottsági ajánlások irányát követték, és különösképp azt állapították meg, hogy a túlzott hiány kiigazításának határidejét 2005-ig kell meghosszabbítani. A következtetések elfogadását követően a Németország és Franciaország által hozott intézkedések arra irányultak, hogy betartsák a Tanács következtetéseiben a túlzott hiány kiigazítására meghatározott 2005-ös határidőt. Ezek az intézkedések tényleges hatással bírtak a kiigazítási pályára, amelyet nem lehet elhanyagolni.

Más szavakkal élve, noha a Bizottság fenntartja azon nézetét, hogy a Németország és Franciaország által – a 2003 első felében elfogadott tanácsi ajánlásoknak megfelelően – hozott intézkedések elégtelenek a túlzott hiány 2004-re történő kiigazítására, ugyanakkor elismeri, hogy az érintett két tagállam intézkedései, amelyeket a 2003. november 25-i tanácsi következtetéseket követően egészen azok 2004. július 13-i bírósági megsemmisítéséig hoztak, azon a feltételezésen alapultak, hogy a hiány kiigazításának határidejét valójában 2005-ig meghosszabbították.

A különleges körülmények fényében, amelyeket a Németországra és Franciaországra vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatos bírósági ítélet, és különösen a tanácsi következtetések (egészen azok bírósági megsemmisítéséig) következményei teremtettek, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e két tagállam költségvetési problémáinak a Stabilitási és Növekedési Paktum keretén belüli megfelelő megoldása azt követeli meg, hogy 2005-öt vegyék alapul megfelelő határidőként a túlzott hiány kiigazítására hozott intézkedések értékelésekor.

Ennek megfelelően a Bizottságnak azt kell értékelnie, hogy a két tagállam által hozott intézkedések összhangban vannak-e a túlzott hiány 2005-re történő kiigazításával.

Amennyiben igen, úgy a Bizottságnak arra a következtetésre kellene jutnia, hogy a Tanácsnak jelenleg nem kell további lépéseket tennie a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében a célból, hogy az érintett tagállamokat további intézkedésekre sarkallja.

Amennyiben nem, úgy a Bizottságnak arra a következtetésre kellene jutnia, hogy a Tanácsnak folytatnia kell a túlzott hiány esetén követendő eljárást, és meg kell erősítenie az érintett tagállam költségvetési felügyeletét a szükséges kiigazító intézkedés előmozdítására.

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a Tanács 2003. november 25-i következtetéseiben maga is kifejezésre juttatta azon készségét, hogy amennyiben a helyzetértékelés a 2005-ös határidő megszegésére utal, úgy a 104. cikk (9) bekezdésével összhangban a Bizottság javaslatára határozatot hoz.

A két tagállam helyzetértékelését e közlemény 3. illetőleg 4. szakasza mutatja be. Az 5. szakasz következtetéseket von le a Franciaország és Németország által hozott intézkedések alapján, és megfogalmazza, szükséges-e, hogy a Tanács további lépéseket tegyen a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében.

3. A NÉMETORSZÁGI HELYZET ÉRTÉKELÉSE

A német hatóságok becslései szerint az általános költségvetési hiány 2003-ról 2004-re a GDP 3,8 %-áról a GDP 3,7 %-ára fog csökkenni. A Bizottság őszi előrejelzése a 2004. évi hiányt 3,9 %-ra becsüli, míg a német stabilitási program 2003. évi aktualizálása a GDP 3,3 %-ban becsülte meg a 2004. évi hányt. Ezzel szemben a 2004. évi reál GDP növekedés valószínűleg magasabb a vártnál. Őszi előrejelzésében a Bizottság a reál GDP növekedést 1,9 %-ra becsüli, szemben a német kormány 1,8 %-os becslésével. A stabilitási program 2003. évi aktualizálásában (valamint a 2004. évi költségvetés felállításakor), a német hatóságok a GDP 1,7 %-os növekedésére számítottak. A GDP növekedést azonban a külső kereslet vezérelte, míg a belföldi kereslet kifejezetten alulmúlta a várakozásokat.

A 2004. évi költségvetési egyenleg tervekhez képesti javulásának hiánya – noha a növekedés a vártnál magasabb volt – a GDP növekedés „adóellenes” összetételének tudható be. A hozzáadottérték-adók és jövedéki adók (pl. ásványolajok és dohány) esetében jelentős volt a tervekhez képesti elmaradás. A várt fokozatos munkaerőpiaci fellendülés nem következett be, így magasabbak voltak a munkanélküliséggel kapcsolatos kiadások. Meg kell azonban állapítani, hogy a 2004. évi összes kiadás nominálértéken változatlan maradt a megelőző évhez képest.

1,5 %-os reál GDP növekedés feltételezése mellett a Bizottság őszi előrejelzése a 2005. évi általános költségvetési hiányt a GDP 3,4 %-ára becsüli. Ez az előrejelzés a politikák változatlanságán (2004. október 18-i állapot) alapul. A szövetségi kormány november 4-én pótlólagos megtakarítási csomaggal állt elő. A költségvetés-tervezési tanács ( Finanzplanungsrat ) november 18-i ülésén a szövetségi, tartományi és helyi szintű kormányzatok megállapodtak a 2005. évi általános költségvetési hiánynak a GDP 2,9 %-ára való csökkentéséről. Ez azon a kormányzati becslésen alapul, ami szerint a reál GDP növekedés 2005-ben 1,7 % lesz.

A szövetségi kormány által előterjesztett pótlólagos megtakarítási csomag a következő három elemből áll. (i) A szövetségi szint 2005-ben nem számít kiadások felmerülésére a készpénzfizetési hivatal hiányának fedezésére, amely a korábbi állami posta köztisztviselőinek a nyugdíjfizetéseit teljesíti a posta jogutód vállalatainak nevében ( Postbeamtenversorgungskasse ). (ii) A szövetségi költségvetés pótlólagos, átfogó csökkentésen esett át. (iii) A szövetségi kormány 2005-ben nem sürget béremelést a közszektorban. A 2005. évi általános költségvetési hiányt ezen kívül csökkenti a (iv) támogatások szövetségi tartományi bankok (Landesbanken) által a megfelelő tartományi költségvetéseknek – a 2004. október 20-i bizottsági határozatokkal összhangban – történő visszafizetése.

A Bizottság őszi előrejelzésében a 2005. évi általános költségvetési hiány kiindulási becsléseként megadott 76,6 milliárd euróhoz (ez a GDP 3,4 %-a) képest a szövetségi kormány által javasolt három intézkedés, valamint a támogatás tartományi bankok ( Landesbanken ) általi visszafizetése révén várhatóan a GDP 2,9 %-ára csökken a 2005. évi hiány, a Bizottság őszi előrejelzéséhez képest változatlan GDP növekedési forgatókönyvet feltételezve. Nevezetesen:

(i) A készpénzfizetési hivatal (amely az ESA95 alapján a magánszektorhoz tartozik) jelzáloggal terheli meg a posta jogutódvállalataitól várható, jogszabályban megállapított nyugdíjjárulék-fizetéseket. Az alap 2003-ban mintegy 6,5 milliárd euró értékben fizetett ki nyugdíjakat, a szövetségi költségvetéstől 5,3 milliárd euró befizetés érkezett hozzá. A készpénzfizetési hivatalnak a jogutódvállalatok által teljesített hozzájárulások jelenértéke a becslések szerint mintegy 13-14 milliárd euró (a német gazdasági tanácsadó tanács 2005-ös éves jelentése). A készpénzfizetési hivatal által végzett jelzáloggal való megterhelés bevételei a becslések szerint elegendőek ahhoz, hogy 2005-ben és 2006-ban teljes mértékben fedezzék a nyugdíjfizetéseket A szövetségi állam így mentesülne ezekben az években a készpénzfizetési hivatal hiányának fedezése alól, ami az ESA95 szabályokkal összhangban a kormányzati kiadások csökkenését jelenti. Ez az intézkedés a becslések szerint 2005-ben 5,45 milliárd euróval csökkenti a kormányzati kiadásokat a Bizottság őszi előrejelzéséhez képest. A német hatóságok a művelet jellegéről részletes adatokat bocsátottak az Eurostat rendelkezésére.

(ii) A szövetségi minisztériumok 2005-ben 1 milliárd euró pótlólagos, átfogó kiadáscsökkentésre („ Globale Minderausgabe ”) kötelesek. A költségvetés általában tartalmazza az ilyen átfogó megtakarításokat (ezek tehát csökkentik a tervezett hiányt), de nincsenek hozzárendelve az egyes költségvetési tételekhez (mivel az egyes alköltségvetéseket már megtárgyalták a minisztériumok között). A júniusban a 2005. évre előterjesztett szövetségi költségvetési terv már tartalmazott egy 1,4 milliárd eurónyi átfogó megtakarítási tételt. Ezzel a pótlólagos megtakarítással együtt a költségvetésben „átfogó megtakarításként” tervezett összeg most már 2,4 milliárd eurót adna. Összehasonlításképpen: a 2004. évi szövetségi költségvetés 3,3 milliárd eurónyi átfogó megtakarítást tartalmazott, amelyet be is tartottak. Ez az intézkedés a becslések szerint 2005-ben 1 milliárd euróval csökkenti a kormányzati kiadásokat a Bizottság őszi előrejelzéséhez képest.

(iii) A szövetségi kormány 2005-ben nem tervezi fizetésemelések megadását a közszolgáltatásban („ Nullrunde ”). A szövetségi állam a bérmegállapodásokat általában valamennyi alkalmazottjára nézve a szakszervezetekkel tárgyalja valamennyi közszolgáltatási munkaadó, tehát a tartományok nevében is. E megállapodásokat azután a köztisztviselőkre is alkalmazzák. A legutóbbi rendezés a következő szerződéses béremeléseket biztosította: 1 % 2004.1.1-én, majd újabb 1 % 2004.5.1-én; a jelenlegi szerződés 2005.1.31-én jár le. Mivel az alkalmazottaknak 2003-ban és 2004-ben a prémiumfizetések csökkentését, a szövetségi köztisztviselőknek pedig 2004 októberétől kezdve a heti munkaidő 38,5 óráról 40 órára való emelését kellett elviselniük, valószínűtlen, hogy nem fog történni fizetésemelés. Ezen intézkedés bizonytalan kimenetelére tekintettel a Bizottság fenntartja az őszi előrejelzésben a bérek mérsékelt emelésére tett feltételezését.

(iv) 2004. október 20-án a Bizottság úgy határozott, hogy az 1990-es évek elején a tartományok által az (akkor) hét tartományi bankkal végzett ügyletek illegális támogatásnak minősülnek. A tartományoknak a költségvetés-tervezési tanácsban tett kötelezettségvállalásaira figyelemmel feltételezhető, hogy 2005-ben sor kerül a támogatások visszatérítésének könyvelésére a tartományi számlákon, és hogy nem kerül sor ezt ellentételező támogatásokra. Ez 2005-ben az általános kormányzati kiadások 4,3 milliárd eurós csökkentését eredményezné.

A Bizottság összességében úgy becsüli, hogy az általános kormányzati kiadások 2005-ben 10,75 milliárd euróval (ez a GDP 0,5 %-a) csökkennek az őszi előrejelzéshez képest. Ceteris paribus az általános költségvetési hiány előreláthatólag 65,9 milliárd euróra csökken, ez a GDP 2,9 %-ával egyenlő. Az őszi előrejelzés becslése szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított hiány 0,5 százalékponttal csökken 2005-ben. Figyelembe véve a pótlólagos kiadáscsökkentést, a ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg 2005-ben 1 százalékponttal javulna. Meg kell említeni, hogy a nyugdíjalappal kapcsolatos ügylet a szövetségi költségvetést 2006-ban is a GDP 0,25 %-ának megfelelő kiadásoktól tehermentesíti. Ceteris paribus ez a 2006-ra becsült hiányt a GDP 2,9 %-áról a GDP 2,6 %-ára csökkentené az őszi előrejelzéshez képest. A fentiek közül azonban egyik sem hosszú távú előnyökkel rendelkező strukturális reform. A készpénzfizetési hivatallal kapcsolatos kiadások csökkentése későbbre halaszt egy hallgatólagos kötelezettséget, az átfogó megtakarítások ad hoc intézkedést jelentenek, a támogatás visszafizetése pedig egyszeri váratlan nyereség. A makrogazdasági vagy költségvetési oldalon bekövetkező bármely kedvezőtlen fejlemény 3 % fölé emelheti a hiányt 2005-ben. Amennyiben ilyen kedvezőtlen fejlemények jelentkeznének, további kiegészítő intézkedések végrehajtása válna szükségessé a túlzott hiány legkésőbb 2005-ben történő kiigazításának biztosítására.

A makrogazdasági és költségvetési helyzet javulása 2005-ben azonban nem lenne elegendő ahhoz, hogy az adóssághányadot csökkenő pályára állítsák. A Bizottság becslése szerint az adóssághányad 2006-ban a GDP 67,1 %-ára fog nőni. Mivel a későbbiekben az ezen intézkedésekből származó hallgatólagos kötelezettségek nőnek, a Bizottság nem számít 2006-ot követően az adóssághányad csökkenésére. Németország költségvetési helyzete továbbra is ingatag, a strukturális költségvetési kiigazítások szüksége így egyre sürgetőbb.

A pótlólagos intézkedésekkel módosított, Németországra vonatkozó 2004. őszi bizottsági előrejelzés

2003 | 2004 | 2005 | 2006 |

Reál GDP növekedés (%-os változás) | -0,1 | 1,9 | 1,5 | 1,7 |

Általános költségvetési egyenleg (a GDP %-ában) | -3,8 | -3,9 | -2,9 | -2,6 |

Ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg (a GDP %-ában) | -3.0 | -3.4 | -2.4 | -2,1 |

Általános költségvetési bevételek (a GDP %-ában) | 45,0 | 43,5 | 43,2 | 43,0 |

Általános költségvetési kiadások (a GDP %-ában) | 48,8 | 47,5 | 46,1 | 45,6 |

GDP-arányos bruttó államadósság | 64,2 | 65,9 | 66,7 | 67,1 |

A becslések változatlan politikát tételeznek fel. A kerekítések miatt eltérések adódhatnak.

4. A FRANCIAORSZÁGI HELYZET ÉRTÉKELÉSE

A francia hatóságok becslései szerint az általános költségvetési hiány 2003-ról 2004-re a GDP 4,1%-áról a GDP 3,6%-ára fog csökkenni. Ez összhangban áll a 2004. évi költségvetési tervezetben megállapított kiinduló célkitűzéssel. A hiány 2004. évi célkitűzésének elérését elősegítette a makrogazdasági helyzet költségvetési előrejelzésekhez képesti egyértelmű javulása: a francia hatóságok jelenleg a reál GDP 2,5 %-os növekedésére számítanak, szemben a 2004-es költségvetési tervezetben szereplő 1,7 %-kal. A 2004. őszi előrejelzésében a Bizottság a 2004. évi hiányt a GDP 3,7 %-ára becsülte azon feltételezés mellett, hogy a reál GDP 2,4 %-kal nő.

A 2004. évi hiány javulásának elmaradása a vártnál magasabb növekedés ellenére néhány káros fejleménynek köszönhető. Nevezetesen áprilisban a 2003. évi hiányra tett becslést felfelé módosították, és ez negatív bázishatást okozott (a GDP 0,1 %-a). Májusban az államtanács ( Conseil d’Etat ) részben visszavonta a munkanélküli-biztosítási rendszer reformját, amely a jogosultsági feltételek jelentős szigorítását tervezte (a GDP 0,1 %-a). Végezetül az egészségügyi és kommunális kiadások magasabbak voltak a tervezettnél (GDP 0,1 %-a).

2,5 %-os reál GDP növekedést feltételezve a 2005. évi költségvetési tervezet azzal számol, hogy a hiány a GDP 3,6 %-áról (2004-ben) a GDP 2,9 %-ára csökken. A hiány csökkenése előreláthatólag a kiadások visszafogásából és a bevételek jelentős emelkedéséből származik. A kiadások visszafogása a tervek szerint elsősorban a következőkből ered: (i) a reál értéken vett állami kiadások harmadik egymást követő évben történő stabilizációja, (ii) az egészségügyi kiadások egyértelmű mérséklődése az egészségbiztosítási rendszer 2004 nyarán elfogadott átfogó reformjának első eredményei miatt. A bevétel/GDP arány növekedését a következők indokolnák: (i) a fiskális oldal diszkrecionális intézkedéseinek hatása[3] (a GDP 0,1 %-a) és (ii) egy egyszeri fizetés, amely az állami áram- és gázszolgáltató vállalatok alkalmazottai nyugdíjainak fizetésére vonatkozó kötelezettségeknek a szociális biztonsági szektorra történő átruházásához kapcsolódik. A költségvetési tervezet szeptemberben történt előterjesztése óta ezt az egyszeri fizetést kis mértékben felfelé módosították (a GDP 0,1 %-ával a GDP 0,5 %-ára).

A költségvetési helyzet javulása 2005-ben nem lenne elegendő ahhoz, hogy az adóssághányadot csökkenő pályára állítsák. A költségvetéshez mellékelt többéves becsléssel összhangban az adóssághányad csökkenése 2006-ban indulna meg. Abban az évben, noha a 2005. évi egyszeri bevételek kimaradnak, az általános költségvetési hiányt a GDP 2,2 %-ára csökkentenék.

A Bizottság szolgálatainak 2004. őszi előrejelzéseiben az általános költségvetési hiány 2004-ben a GDP 3,7 %-a, 2005-ben a GDP 3,0 %-a. A 2005. évi hiányra a Bizottság és a francia hatóságok által tett előrejelzések közötti csekély eltérés két tényezőből adódik: (i) a Bizottság makrogazdasági előrejelzése óvatosabb a francia hatóságokétól: a Bizottság a 2005. évi reál GDP növekedést 2,2 %-ra becsüli, szemben a francia hatóságok 2,5 %-ával; (ii) noha az egészségbiztosítási rendszer reformja középtávon valószínűleg jelentős megtakarításokat eredményez, a Bizottság óvatosabb a reform rövid távú hatását illetően. E két tényező kumulált negatív hatását (a GDP 0,2 %-a) csak részben ellensúlyozza az a tény, hogy az őszi bizottsági előrejelzésben feltüntetett egyszeri bevételek – a francia hatóságok által szolgáltatott információk alapján – kissé meghaladják a költségvetési tervezet előrejelzésében szereplőket (a GDP 0,1 %-ával). Az őszi előrejelzésen alapuló bizottsági számítások szerint a ciklikus hatásoktól megtisztított hiány 2005-ben a GDP 0,7 százalékpontjával csökken, ebből 0,5 százalékpont az egyszeri intézkedések hatását tükrözi.

Franciaország költségvetési helyzete azonban továbbra is sebezhető. Tekintettel arra, hogy a hiány a francia hatóságok becslése szerint csak kis mértékben csökken a GDP 3 %-a alá, illetve az a Bizottság becslése szerint éppen a GDP 3 %-ára csökken, a makrogazdasági vagy költségvetési oldalon bekövetkező bármely kedvezőtlen fejlemény elég lehet ahhoz, hogy a hiányt 3 % fölé emelje, így veszélyeztetné azon célkitűzés elérését, hogy legkésőbb 2005-ben kiigazítsák a túlzott hiányt. A 2005. évi hiánycsökkenés nagyban támaszkodik egy a 2005-ös költségvetési statisztikákra kedvező hatással bíró intézkedésre, amely nagyjából semleges a francia kormányzati pénzügyeket meghatározó helyzet szempontjából. Sőt mi több, noha az állami áram- és gázszolgáltató vállalatok alkalmazottai nyugdíjainak fizetésére vonatkozó kötelezettségnek a szociális biztonságra történő átruházása 2005-ben nagy átalányösszeg befizetését jelenti az államháztartásba, ez a következő években hasonló mértékű pótlólagos kumulált kiadásokkal jár együtt, mivel a szociális biztonságnak ki kell majd fizetnie a jövőbeli nyugdíjjuttatásokat az áram és gáz ágazatok alkalmazottainak. A 2006. évre tett bizottsági hiánybecslés figyelembe veszi ezen intézkedés átmeneti jellegét: ez változatlan gazdaságpolitika feltételezése mellett a hiánynak a GDP 3,3 %-ára való emelkedésével számol. Ez azt jelenti, hogy további konszolidációs intézkedéseket kell hozni a GDP 3 %-ában megadott felső határ 2006. évi újbóli túllépésének elkerülésére.

A Franciaországra vonatkozó 2004. őszi bizottsági előrejelzés

2003 | 2004 | 2005 | 2006 |

Reál GDP növekedés (%-os változás) | 0,5 | 2,4 | 2,2 | 2,2 |

Általános költségvetési egyenleg (a GDP %-ában) | -4,1 | -3,7 | -3,0 | -3,3 |

Ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg (a GDP %-ában) | -3,8 | -3,5 | -2,8 | -3,1 |

Általános költségvetési bevételek (a GDP %-ában) | 50,5 | 50,5 | 50,9 | 50,4 |

Általános költségvetési kiadások (a GDP %-ában) | 54,7 | 54,2 | 53,9 | 53,8 |

Bruttó államadósság (a GDP %-ában) | 63,7 | 64,9 | 65,5 | 66,3 |

A becslések változatlan politikát tételeznek fel. A kerekítések miatt eltérések adódhatnak.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

A különleges körülmények fényében, amelyeket a Németországra és Franciaországra vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatos bírósági ítélet, és különösen a 2003. november 25-i tanácsi következtetések (egészen azok 2004. július 13-i bírósági megsemmisítéséig) következményei teremtettek, a Bizottság a következő következtetésekre jut a két érintett tagállam helyzetére vonatkozóan.

Németország vonatkozásában a jelenlegi információk, a 2005. évi költségvetési tervekben részletezett intézkedések, valamint a kormány által 2004. november 4-én bejelentett pótlólagos megtakarítási csomag alapján úgy tűnik, hogy a német hatóságok által hozott intézkedések nagyjából illeszkednek a túlzott hiány 2005-re történő kiigazításához. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében jelenleg nem szükségesek további lépések.

Franciaország vonatkozásában a jelenlegi információk, valamint a 2005. évi költségvetésben részletezett intézkedések alapján úgy tűnik, hogy a francia hatóságok által hozott intézkedések nagyjából illeszkednek a túlzott hiány 2005-re történő kiigazításához. Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében jelenleg nem szükségesek további lépések.

A Bizottság megállapítja, hogy a költségvetési helyzet mindkét tagállamban továbbra is sebezhető. A túlzott hiány kiigazítása megköveteli valamennyi tervezett intézkedés eredményes végrehajtását. Amennyiben a későbbiekben mulasztások merülnek fel a tervezett kiigazítás végrehajtása során, úgy a Bizottságnak javasolnia kellene a Tanácsnak a költségvetési felügyelet megerősítését és a szükséges intézkedések meghozatalát a Szerződés rendelkezéseinek, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum keretein belül.

[1] Az Európai Közösségek Bizottságának C-27/04 keresete az Európai Unió Tanácsa ellen.

[2] „A Bizottság nyilatkozata a túlzott hiány esetén követendő eljárással kapcsolatos bírósági döntésről”, IP/04/897., 2004. július 13.

[3] Az egészségbiztosítási rendszer reformjával összefüggésben elhatározott adóemelések meghaladják a 2005. évi költségvetési tervezettel összefüggésben bejelentett adócsökkentéseket, valamint a 2004 májusában bejelentett adómentességeket a fogyasztói hitelek kamatfizetései és a generációk közötti pénzügyi transzferek alól.