EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02007R0708-20220402
Council Regulation (EC) No 708/2007 of 11 June 2007 concerning use of alien and locally absent species in aquaculture
Consolidated text: A Tanács 708/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról
A Tanács 708/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról
02007R0708 — HU — 02.04.2022 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A TANÁCS 708/2007/EK RENDELETE (2007. június 11.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról (HL L 168, 2007.6.28., 1. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
L 149 |
36 |
7.6.2008 |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 304/2011/EU RENDELETE (2011. március 9.) |
L 88 |
1 |
4.4.2011 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/516 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. október 26.) |
L 104 |
51 |
1.4.2022 |
A TANÁCS 708/2007/EK RENDELETE
(2007. június 11.)
az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról
I. FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet megállapítja az idegen vagy nem honos fajokkal kapcsolatos akvakultúra-gyakorlatok szabályozására vonatkozó keretrendszert, annak érdekében, hogy értékelje és a lehető legkisebbre csökkentse ezeknek és bármely társult nem célfajnak a vízi élőhelyekre gyakorolt lehetséges hatását, és ily módon járuljon hozzá az ágazat fenntartható fejlődéséhez.
2. cikk
Hatály
A tagállamok összeállítják a területükön található, a 3. cikk (3) bekezdésében szereplő meghatározásnak megfelelő zárt akvakultúra-létesítmények listáját, és ezt rendszeresen naprakésszé teszik. A listát 2011. október 25-ig közzé kell tenni az e rendelet végrehajtása tekintetében részletes szabályokat megállapító 535/2008/EK bizottsági rendelet ( 2 ) 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott honlapon.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
„akvakultúra”: az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 3. cikkének d) pontjában meghatározott tevékenység;
„nyitott akvakultúra-létesítmény”: az a létesítmény, amelyben az akvakultúra-tevékenységet olyan vízi közegben folytatják, amely nincs elkülönítve a vadvízi közegtől olyan akadállyal, amely meggátolja az esetlegesen túlélő és később szaporodni képes tenyésztett példányok vagy biológiai anyag kiszabadulását;
„zárt akvakultúra-létesítmény”: az a szárazföldi létesítmény,
ahol:
az akvakultúra-tevékenységet olyan vízi közegben folytatják, amely víz-visszaforgatási (recirkulációs) rendszerrel van ellátva; és
az elfolyó víz a víz mechanikai és biológiai szűrése vagy perkolációja és kezelése előtt semmilyen módon nem érintkezik a nyílt vizekkel, így megakadályozható a szilárd hulladéknak a vízi környezetbe való kibocsátása, valamint a tenyésztett fajok és a nem célfajok a létesítményből való kiszabadulása, a szabadban való esetleges túlélése és szaporodása;
és
amely meggátolja, hogy a tenyésztett példányok, nem célfajok egyedei, illetve egyéb biológiai anyagok – beleértve a kórokozókat – kijussanak a létesítményből olyan tényezők következtében, mint a ragadozók (például madarak) és az áradás (például a létesítménynek az illetékes hatóságok megfelelő értékelése nyomán biztonságosnak minősülő távolságra kell lennie a nyílt vizektől);
ésszerű módon meggátolja, hogy a tenyésztett példányok, nem célfajok egyedei, illetve egyéb biológiai anyagok – beleértve a kórokozókat – lopás vagy vandalizmus folytán kijussanak a létesítményből; valamint
biztosítja az elpusztult szervezetek megfelelő ártalmatlanítását;
„vízi szervezet”: bármely olyan vízi faj, amely az állatok, a növények vagy egysejtűek közé tartozik, beleértve ezek egyedeinek részeit, ivarsejtjeit, spermáját, ikráit, szaporítóképleteit, amelyek képesek a túlélésre és az azt követő szaporodásra;
„poliploid szervezetek”: mesterségesen előidézet tetraploid szervezetek (4N). Ezek vízi szervezetek, amelyek sejtjeinek kromoszómaszámát sejtmanipulációs technikákkal megkettőzték;
„idegen faj”:
egy vízi szervezet olyan faja vagy alfaja, amely ismert természetes területén és természetes elterjedési képességének területén kívül jelenik meg;
poliploid szervezetek és nemzőképes mesterséges hibrid fajok, természetes területüktől vagy elterjedési képességüktől függetlenül;
„nem honos faj”: egy vízi szervezet olyan faja vagy alfaja, amely természetes elterjedési területének adott zónájában biogeográfiai okok miatt nincs jelen;
„nem célfaj”: egy a vízi környezetre valószínűleg káros vízi szervezet bármely faja vagy alfaja, amelyet – a 2006/88/EK irányelvben szereplő betegségokozó szervezetekre ki nem terjedően – egy betelepített vagy áttelepített vízi szervezettel együtt véletlenül hurcolnak be;
„szállítás”: betelepítés és/vagy áttelepítés;
„betelepítés”: az az eljárás, amelynek során az idegen fajt szándékosan szállítják egy a természetes elterjedési területén kívüli környezetbe, az akvakultúrában történő alkalmazása céljából;
„áttelepítés”: az az eljárás, amelynek során egy nem honos fajt az akvakultúrában történő alkalmazása céljából szándékosan szállítanak természetes elterjedési területén belül egy olyan területre, ahol biogeográfiai okokból korábban nem volt jelen;
„kísérleti kibocsátás”: idegen fajok korlátozott mértékű betelepítése vagy nem honos fajok korlátozott mértékű áttelepítése az őshonos fajokkal és élőhelyekkel való ökológiai kölcsönhatás felmérése céljából, a kockázatértékelési feltételezések vizsgálata érdekében;
„kérelmező”: az a természetes vagy jogi személy vagy jogalany, aki a vízi szervezet betelepítésének vagy áttelepítésének lefolytatását tervezi;
„karantén”: az az eljárás, amelynek során vízi szervezeteket, és az azokhoz társult bármely szervezetet az őket körülvevő környezettől teljesen elszigetelten lehet tartani;
„karanténlétesítmény”: az a létesítmény, amelyben a vízi szervezeteket és az azokhoz társult bármely szervezetet az őket körülvevő környezettől teljesen elszigetelten lehet tartani;
„rutinszállítás”: a vízi szervezetek olyan forrásból történő szállítása, ahol a nem célfajok átadásának kockázata csekély, és amely a vízi szervezetek és/vagy a használt akvakultúra-módszerek jellemzői következtében nem okozhat káros ökológiai hatást;
„nem rutin jellegű szállítás”: a vízi szervezetek bármely olyan szállítása, amely nem felel meg a rutin szállításra előírt követelményeknek;
„fogadó tagállam”: az a tagállam, amelynek területére az idegen fajt betelepítik, vagy a nem honos fajt áttelepítik;
„küldő tagállam”: az a tagállam, amelynek területéről a betelepítendő idegen faj, vagy az áttelepítendő nem honos faj származik.
II. FEJEZET
A TAGÁLLAMOK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI
4. cikk
A káros hatások elkerülését szolgáló intézkedések
A tagállamok illetékes hatóságai nyomon követik és felügyelik az akvakultúra-tevékenységeket annak biztosítása érdekében, hogy
a zárt akvakultúra-létesítmények megfeleljenek a 3. cikk 3. pontjában előírt követelményeknek; és
a zárt akvakultúra-létesítményekbe, illetve onnan történő szállítás olyan körülmények között történjék, hogy ne szabadulhassanak ki idegen fajok és nem célfajok egyedei.
5. cikk
Döntéshozó és tanácsadó szervek
A tagállamok kijelölik az e rendelet követelményeinek való megfelelés biztosításáért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat („az illetékes hatóság/hatóságok”). Valamennyi illetékes hatóság kijelölhet egy őt segítő tanácsadó bizottságot, amely magában foglalja a megfelelő tudományos szakértelmet („a tanácsadó bizottság”). Amennyiben egy tagállam nem jelöl ki tanácsadó bizottságot, az e rendelet értelmében a tanácsadó bizottságra háruló feladatokat az „illetékes hatóság” vagy „illetékes hatóságok” látják el.
III. FEJEZET
ENGEDÉLYEK
6. cikk
Engedély kérelmezése
7. cikk
A javasolt szállítás típusa
A tanácsadó bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a tervezett szállítás rutin vagy nem rutin jellegű-e, és hogy a kibocsátást meg kell-e előznie karanténnak, vagy kísérleti kibocsátásnak, és véleményéről tájékoztatja az illetékes hatóságot.
8. cikk
Rutin szállítás
Rutin szállítás esetén az illetékes hatóság megadhatja az engedélyt, adott esetben megjelölve, hogy szükség van-e a IV. és V. fejezetben megállapított karanténra vagy kísérleti kibocsátásra.
9. cikk
Nem rutin jellegű szállítás
10. cikk
A határozathozatalhoz rendelkezésre álló idő
11. cikk
Szomszédos tagállamokat érintő szállítások
12. cikk
Az engedély visszavonása
Az illetékes hatóság bármikor visszavonhatja az engedélyt, átmeneti vagy állandó jelleggel, ha előre nem látható, a környezetre vagy az őshonos populációkra negatív hatással bíró események következnek be. Az engedélyek visszavonását tudományos tényekre alapozva – amennyiben tudományos információ még nem áll rendelkezésre, az elővigyázatosság elve alapján – és a nemzeti közigazgatási előírásokra kellő tekintettel kell megindokolni.
IV. FEJEZET
A BETELEPÍTÉSEKRE AZ ENGEDÉLY KIADÁSÁT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ FELTÉTELEK
13. cikk
Megfelelés más ►M2 uniós ◄ rendelkezéseknek
Engedély csak az e rendelet szerinti betelepítésekre adható ki, amennyiben nyilvánvaló a megfelelés más jogszabályok, különösen a következők szerinti kötelezettségeknek:
a 2006/88/EK irányelvben megállapított állat-egészségügyi feltételek;
a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanács irányelvben ( 4 ) megállapított feltételek.
14. cikk
Akvakultúra-létesítményekbe történő kibocsátás rutinbetelepítés esetén
Rutinbetelepítés esetén megengedett a vízi szervezetek karantén vagy kísérleti kibocsátás nélküli betelepítése az akvakultúra-létesítményekbe, kivéve, ha kivételes esetekben az illetékes hatóság a tanácsadó bizottság kifejezett tanácsa alapján ettől eltérően határoz. A zárt akvakultúra-létesítményből nyílt akvakultúra-létesítménybe történő szállítás a 6. és a 7. cikknek megfelelően rutinszállításnak, illetve nem rutin jellegű szállításnak minősül.
15. cikk
Nyitott akvakultúra-létesítményekbe történő kibocsátás nem rutin jellegű betelepítés esetén
16. cikk
Kísérleti kibocsátás nyitott akvakultúra-létesítményekbe
Az illetékes hatóság megkövetelheti, hogy a vízi szervezetek nyitott akvakultúra-rendszerekbe történő kibocsátását egy kezdeti kísérleti kibocsátás előzze meg, amelyre különleges elszigetelési, és a tanácsadó bizottság tanácsán és ajánlásain alapuló védintézkedések vonatkoznak.
17. cikk
Vészhelyzeti intézkedési tervek
Az illetékes hatóság engedélyezéséhez a kérelmező kidolgoz egy vészhelyzeti intézkedési tervet valamennyi nem rutin jellegű betelepítésre és kísérleti kibocsátásra vonatkozóan, amely terv tartalmazza többek között a betelepített faj eltávolítását a környezetből, vagy sűrűségének csökkentését, azokra az előre nem látható eseményekre, amelyek a környezetre vagy az őshonos populációkra negatív hatással bírnak. Amennyiben ilyen esemény következik be, a vészhelyzeti intézkedési tervet azonnal végre kell hajtani, és az engedélyt vissza lehet vonni átmeneti vagy állandó jelleggel a 12. cikk szerint.
18. cikk
Megfigyelés
V. FEJEZET
AZ ÁTTELEPÍTÉSEKRE AZ ENGEDÉLY KIADÁSÁT KÖVETŐEN ALKALMAZANDÓ FELTÉTELEK
19. cikk
Megfelelés más ►M2 uniós ◄ rendelkezéseknek
Engedély csak az e rendelet szerinti áttelepítésekre adható ki, amennyiben nyilvánvaló a megfelelés más jogszabályok, különösen a következők szerinti kötelezettségeknek:
a 2006/88/EK irányelvben megállapított állat-egészségügyi feltételek;
a 2000/29/EK irányelvben megállapított feltételek.
20. cikk
Nyitott akvakultúra-létesítményekbe történő nem rutin jellegű áttelepítés
Nyitott akvakultúra-létesítményekbe történő nem rutin jellegű áttelepítések esetén az illetékes hatóság megkövetelheti, hogy a vízi szervezetek kibocsátását egy kezdeti kísérleti kibocsátás előzze meg, amelyre a tanácsadó bizottság tanácsán és ajánlásain alapuló különleges elszigetelési és védintézkedések vonatkoznak.
21. cikk
Karantén
A fogadó tagállam kivételes esetekben, és a Bizottság jóváhagyására is figyelemmel, karantént írhat elő a 15. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének megfelelően a nem rutin jellegű áttelepítéssel érintett fajok nyitott akvakultúra-létesítménybe történő kibocsátása előtt. A Bizottság jóváhagyása iránti kérelem megjelöli a karantén szükségességének indokait. A Bizottság 30 napon belül válaszol e kérelemre.
22. cikk
Az áttelepítést követő megfigyelés
Nem rutin jellegű áttelepítést követően a fajokat a 18. cikknek megfelelően tartják megfigyelés alatt.
VI. FEJEZET
NYILVÁNTARTÁS
23. cikk
Nyilvántartás
A tagállamok nyilvántartást vezetnek a betelepítésekről és áttelepítésekről, amely tartalmazza valamennyi kérelem, és az engedély kiadása előtt, valamint a megfigyelési időszakban összegyűjtött kapcsolódó dokumentumok nyilvántartását.
A nyilvántartást a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 5 ) megfelelően szabadon hozzáférhetővé teszik a tagállamok és a nyilvánosság számára.
A 2371/2000/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott információs rendszer fejleszthető ki annak érdekében, hogy a tagállamok megoszthassák a nyilvántartásaikban szereplő információkat.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
24. cikk
A mellékletek módosítása és részletes szabályok elfogadása
A Bizottság a 24a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és a 24b. és 24c. cikkekben meghatározott feltételek mellett:
a műszaki és a tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás céljából módosíthatja e rendelet I., II. és III. mellékletét;
szabályokat fogadhat el a fajok IV. mellékletbe való felvételére vonatkozó, a (3) bekezdésben előírt feltételekkel kapcsolatban; és
fajokat vehet fel a IV. mellékletbe, ha teljesülnek a (3) bekezdésben előírt feltételek és az azokkal kapcsolatos további szabályok.
24a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
24b. cikk
A felhatalmazás visszavonása
24c. cikk
Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen
Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az időtartam letelte előtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az időtartam letelte előtt hatályba léphet.
25. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
E rendeletet a 24. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási szabályokra vonatkozó bizottsági rendelet hatálybalépését követő 6 hónappal, de legkésőbb 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
KÉRELEM
(Indikatív iránymutatások a kérelmező által kitöltendő, a 6. cikkben előírt dokumentációhoz)
Amikor csak lehetséges, az információt a tudományos irodalmi hivatkozással, valamint a tudományos hatóságokkal és halászati szakértőkkel folytatott személyes kommunikáció megjelölésével kell alátámasztani.
E melléklet alkalmazásában, ha a kérelem betelepítés helyett a tervezett áttelepítésre hivatkozik, a betelepítés/betelepített fogalmak helyébe az áttelepítés/áttelepített fogalmak lépnek.
A. Rövid összefoglalás
Adja meg a dokumentum rövid összefoglalását, beleértve a terv ismertetését, az őshonos fajokra és élőhelyükre gyakorolt lehetséges hatásokat, valamint az őshonos fajokra gyakorolt lehetséges hatások lehető legkisebbre történő csökkentésére irányuló kockázatcsökkentő lépéseket.
B. Betelepítés
1. A betelepíteni vagy áttelepíteni tervezett faj (közönséges és tudományos) neve, megjelölve a nemet, fajt, alfajt vagy adott esetben az alacsonyabb taxonómiai besorolást.
2. Mutassa be a szervezet jellemzőit, beleértve a megkülönböztető jegyeket. Csatoljon tudományos rajzot vagy fényképet!
3. Mutassa be az előzményeket az akvakultúrában, a fejlesztéseket és egyéb betelepítéseket (adott esetben)!
4. Mutassa be a tervezett betelepítés célkitűzéseit és alapvető okait, beleértve annak magyarázatát, hogy e célkitűzést miért nem lehet őshonos faj alkalmazásával megvalósítani!
5. Milyen alternatív stratégiákat mérlegeltek, hogy a terv célkitűzéseit megvalósítsák?
6. Milyen földrajzi területet érint a tervezett betelepítés? Írja le a fogadó környezet élőhelyeit, ökológiai rendszerét és védelmi állapotát! Csatoljon térképet!
7. Adja meg a betelepíteni tervezett szervezetek számát (kezdetben, végül)! Tagolható a projekt különböző alrészekre? Amennyiben igen, az egyes alrészek hány szervezetet érintenének?
8. Mutassa be az állomány forrását/forrásait (létesítmény), valamint a genetikai állományt (amennyiben ismert)!
C. A betelepíteni tervezett faj élettörténetére vonatkozó információ minden életszakaszra
1. Mutassa be a természetes elterjedési területet, és a betelepítésnek köszönhetően az abban bekövetkező változásokat!
2. Rendelkezik-e az állomány, amelyből a betelepítés/áttelepítés származik bármely ismert nem célfajjal való kapcsolattal?
3. Milyen az említett nem célfaj elterjedése a betelepítendő/áttelepítendő állomány származási területén?
4. Jegyezze fel, hogy az adott fajt hol telepítették be korábban, és írja le a befogadó terület környezetére gyakorolt ökológiai hatásokat (ragadozó, zsákmány, vetélytárs, és/vagy az élőhely strukturális és funkcionális elemei)!
5. Milyen tényezők korlátozzák a fajt természetes elterjedési területén?
6. Mutassa be a fiziológiai tűréseket (vízminőség, hőmérséklet, oxigén és sótartalom) valamennyi életszakaszban (korai életszakaszok, felnőtt és reproduktív életszakaszok)!
7. Mutassa be az élőhely-preferenciákat és tűréseket valamennyi életszakaszban!
8. Mutassa be a reproduktív biológiát!
9. Mutassa be a vándorlási magatartást!
10. Mutassa be a táplálékpreferenciákat valamennyi életszakaszban!
11. Mutassa be a növekedési arányt és az élettartamot (a tervezett betelepítés területén is, ha ismert)!
12. Mi az érintett fajok életkora vagy életkortartománya?
13. Mutassa be a viselkedési jellemzőket (társas, territoriális, agresszív)!
D. Kölcsönhatás őshonos fajokkal
1. Amennyiben kiszabadul, mekkora a betelepített szervezet túlélésének és megtelepedésének esélye?
2. A betelepített fajok várhatóan melyik élőhelyet/élőhelyeket foglalják majd el a betelepítés tervezett területén, egybeesik-e ez bármely érzékeny, fenyegetett vagy veszélyeztetett fajjal? (Jelölje meg, ha a betelepítés tervezett területe összefüggő vízfelületet is magában foglal!)
3. Mely őshonos fajokkal következik be átfedés a niche (ökológiai fülke) tekintetében? Van-e bármely nem használt ökológiai forrás, amelynek a faj hasznát veheti?
4. Mivel táplálkozik a betelepített szervezet a befogadó környezetben?
5. Ez a zsákmányolás okoz-e bármilyen káros hatást a befogadó ökológiai rendszerben?
6. A betelepített szervezetek fennmaradnak-e és sikeresen szaporodnak-e a betelepítés tervezett területén, vagy évenkénti telepítésre van szükség?
7. A betelepített szervezetek kereszteződnek-e őshonos fajokkal? A tervezett betelepítés eredményezheti-e bármely őshonos faj vagy állomány helyi szintű kihalását? A betelepített szervezetek gyakorolnak-e bármilyen hatást a helyi fajok ívási magatartására és ívási területére?
8. A tervezett betelepítés gyakorol-e bármilyen lehetséges hatást az élőhelyre vagy a vízminőségre?
E. A befogadó környezet és az összefüggő vizek
1. Szolgáltasson a befogadó környezetről és az összefüggő víztestekről fizikai információt, mint például időszakos vízhőmérsékletek, sótartalom, zavarosság, oldott oxigén, pH-érték, tápanyag és fémek! Megfelelnek-e e paraméterek a betelepítendő fajok tűrésének/preferenciáinak, beleértve a szaporodáshoz szükséges feltételeket?
2. Sorolja fel a befogadó vizek faji összetételét (főbb vízi gerincesek, gerinctelenek és növények)!
3. Szolgáltasson információt a betelepítés területén, beleértve az összefüggő vizeket, található élőhelyről, és határozza meg a kritikus élőhelyet! E paraméterek közül melyik felel meg a betelepítendő fajok tűrésének/preferenciáinak? A betelepített szervezetek megzavarhatják-e bármelyik bemutatott élőhelyet?
4. Mutassa be azokat a természetes vagy mesterséges akadályokat, amelyek meggátolhatják a betelepített szervezetek szomszédos vizekbe történő vándorlását.
F. Megfigyelés
Mutassa be a betelepíteni tervezett fajok sikerének nyomon követési értékelésére szolgáló terveket és, hogy hogyan értékelik az őshonos fajokra és élőhelyeikre gyakorolt negatív hatásokat!
G. Igazgatási terv
1. Mutassa be a tervezett betelepítés igazgatási tervét! Ennek tartalmaznia kell a következő információkat, de nem szorítkozhat csak azokra:
annak biztosítására hozott intézkedések, hogy más fajok (nem célfajok) ne kísérjék a szállítást;
ki rendelkezik engedéllyel, és milyen feltételek szerint a javasolt fajok alkalmazására;
a tervezett betelepítést megelőzi-e kereskedelmi fázis;
a faj eltávolítására vonatkozó készenléti terv leírása;
a javaslat minőségbiztosítási tervének bemutatása; és
egyéb betartandó jogszabályi követelmények.
2. Mutassa be azokat a kémiai, biofizikai és igazgatási intézkedéseket, amelyeket a szervezet és a nem célfajok nem célzott befogadó ökológiai rendszerekbe történő véletlen kiszabadulásának, és ottani megtelepedésének megelőzése érdekében hoznak! Részletesen mutassa be a vízforrást, a szennyvíz rendeltetési helyét, a szennyvízkezelést, a csapadékcsatornák közelségét, a ragadozó állatok ellenőrzését, a hely biztonságát és a kiszabadulást megakadályozó intézkedéseket, amennyiben szükséges!
3. Mutassa be a szervezetek nevelő vagy keltető létesítményekből való nem szándékos, véletlen vagy nem engedélyezett kiszabadulása esetén, vagy a kibocsátást követően a kolonizáció területének véletlen vagy váratlan kiterjedése esetén követendő vészhelyzeti intézkedési tervet!
4. Amennyiben e terv halászterület létesítésére irányul, részletezze a halászat célját! Ki termel hasznot a halászterületből? Részletezze az igazgatási tervet, és adott esetben vegyen fel változtatásokat az igazgatási tervekbe a későbbiekben érintett fajok tekintetében!
H. Üzleti adatok
1. Adja meg a tulajdonos és/vagy a társaság nevét, az akvakultúra-engedély számát, és a működési engedély számát (adott esetben) vagy a kormányzati hivatal vagy osztály nevét a kapcsolattartó nevével, a telefon-, és faxszámot és az e-mailre vonatkozó információt!
2. Adjon meg a tervezett projekt gazdasági életképességére vonatkozó utalásokat!
I. Belső és külső hivatkozások
1. Adja meg a kérelem készítése során idézett valamennyi hivatkozás részletes bibliográfiáját!
2. Adja meg a megkérdezett tudományos hatóságok és halászati szakértők nevének jegyzékét, a címeket is beleértve!
II. MELLÉKLET
A 9. cikkben előírt környezeti kockázatértékelés eljárásai és a kockázatértékelésbe felveendő minimumelemek
A vízi szervezetek betelepítéséhez vagy áttelepítéséhez társuló kockázatok értékeléséhez szükség van e szervezetek megtelepedése valószínűségének és e megtelepedés következményeinek az értékelésére.
Az eljárás magában foglalja a főbb környezeti összetevőket. Szabványosított megközelítést nyújt a genetikai és ökológiai hatással járó kockázatok, valamint a befogadásra szánt vizek őshonos fajaira esetlegesen hatást gyakorló nem célfajok behurcolása lehetőségének értékelésére.
A felülvizsgálati eljárás során a hangsúly nem a minősítésre, hanem az azt alátámasztó részletes biológiai és egyéb vonatkozó információn alapuló megállapításokra helyeződik. Tudományos bizonytalanság esetén az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.
E melléklet alkalmazásában, ha a kérelem tervezett áttelepítésre vonatkozik, a „betelepítés, betelepített” fogalmak helyébe az „áttelepítés, áttelepített” szavak lépnek.
1. RÉSZ
ÖKOLÓGIAI ÉS GENETIKAI KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK ELJÁRÁSA
1. lépés
A betelepítés szándékolt területén túl történő megtelepedés és terjedés valószínűsége
Esemény |
Valószínűség (N, K, Cs) (1) |
Bizonyosság (NB, MB, MK, NK) (2) |
Az értékelést alátámasztó megjegyzések (3) |
A betelepített vagy áttelepített, kiszabadult vagy elszóródott faj sikeresen kolonizálódik, és populációt tart fenn a betelepítés szándékolt területén, az akvakultúra-létesítmény ellenőrzésén túl. |
|
|
|
A betelepített vagy áttelepített, kiszabadult vagy elszóródott faj túlterjed a betelepítés szándékolt területén. |
|
|
|
Végső minősítés (4) |
|
|
|
(1)
N = Nagy, K = Közepes, Cs = Csekély.
(2)
NB = Nagyon biztos, MB = Meglehetősen biztos, MK = Meglehetősen kétséges, NK = Nagyon kétséges.
(3)
Az értékelő az ICES gyakorlati szabályzatának A. és B. függelékéből merít iránymutatást.
(4)
A megtelepedés és elterjedés valószínűségének végső minősítése a legalacsonyabb minősítésű elem értékét kapja (például, a fenti elemek Nagy és Csekély minősítése Csekély végső minősítést eredményez). Másfelől, mindkét eseménynek – a szervezet sikeres kolonizációjának és populációja fenntartásának a betelepítés szándékolt területén (legyen az elszigetelt környezet, mint például egy létesítmény, vagy természetes élőhely), és a betelepítés szándékolt területén túlra terjedés valószínűségének (a fenti magyarázat szerint becsülve) – be kell következnie a betelepítés szándékolt területén túli megtelepedéshez. A bizonyosság szintjének végső minősítése a legalacsonyabb bizonyossági szintű elem értékét kapja (pl. a Nagyon biztos és a Meglehetősen biztos minősítés egy Meglehetősen biztos végső minősítést eredményez). A végső minősítés kialakításakor a megtelepedés és elterjedés „ártalmasságát” a kockázat/nyereség aránnyal együtt figyelembe kell venni. |
2. lépés
A megtelepedés és elterjedés következményei
Esemény |
Valószínűség (N, K, Cs) |
Bizonyosság (NB, MB, MK, NK) |
Az értékelést alátámasztó megjegyzések (1) |
A helyi populációkkal való genetikai keveredés a genetikai sokféleség csökkenéséhez vezet |
|
|
|
Az őshonos populációkkal fennálló versengés (élelem, tér), vagy azok kizsákmányolása a kipusztulásukhoz vezet |
|
|
|
Egyéb ökológiai jellegű nemkívánatos események |
|
|
|
A fenti események egy része azután is fennáll, hogy a betelepített fajt eltávolították |
|
|
|
Végső minősítés (2) |
|
|
|
(1)
Az értékelő az ICES gyakorlati szabályzatának A. és B. függelékéből merít iránymutatást.
(2)
A letelepedés és elterjedés következményeinek végső minősítése a legmagasabb minősítésű elem (egyedi valószínűség) értékét kapja, és a bizonyosság szintjének végső minősítése a legalacsonyabb bizonyossági szintű elem értékét kapja. |
3. lépés
Az idegen és nem honos fajokhoz társított kockázati potenciál
Az 1. és 2. lépésben elvégzett értékelés alapján egyetlen értéket kell megadni:
Összetevő |
Kockázati potenciál (N, K, Cs) |
Bizonyosság (NB, MB, MK, NK) |
Az értékelést alátámasztó megjegyzések (1) |
Megtelepedés és elterjedés (1. lépés) |
|
|
|
Ökológiai következmények (2. lépés) |
|
|
|
Az átfogó kockázati potenciál végső minősítése (2) |
|
|
|
(1)
Az értékelő az ICES gyakorlati szabályzatának A. és B. függelékéből merít iránymutatást.
(2)
A kockázati potenciál végső besorolása a két lehetőség közül a magasabb értékét kapja, ha a két becslés között nincs valószínűségi növekedés (azaz, ha a megtelepedés és elterjedés kockázata nagy, és az ökológiai kockázat közepes, a végső minősítés a két valószínűség közül a magasabb, azaz a nagy. Ha valószínűségi növekedés van a két becslés között (azaz a nagy és a csekély keveréke) a végső minősítés közepes. |
Ezen értékelés eredményét a következő kockázati szintekben megadva kell kifejezni:
Magas kockázatú szállítás:
a biodiverzitás terjedése károsodásának és más ökológiai következményeknek magas kockázatával jár;
olyan tenyésztési feltételek mellett működik, amelyek növelnék az említett károsodás kockázatát;
olyan akvakultúra-létesítmény szerepel benne, amely élő vízi állatokat értékesít további tenyésztési vagy újratelepítési céllal;
következésképpen a szállítás nagyobb aggodalomra ad okot (jelentős kockázatcsökkentési intézkedésekre van szükség). Tanácsos a terv elutasítása, kivéve ha a kockázatcsökkentési eljárásokkal a kockázatot csekélyre lehet csökkenteni.
Közepes kockázatú szállítás:
a biodiverzitás terjedése károsodásának és más ökológiai következményeknek közepes kockázatával jár;
olyan tenyésztési feltételek mellett működik, amelyek szükségszerűen megnövelnék az említett károsodás kockázatát, a fajt és az elszigetelési feltételeket figyelembe véve;
olyan akvakultúra-létesítmény szerepel benne, amely főként emberi fogyasztásra szánt termékeket értékesít;
következésképpen a szállítás mérsékelt aggodalomra ad okot. Tanácsos a terv elutasítása, kivéve ha a kockázatcsökkentési eljárásokkal a kockázatot csekélyre lehet csökkenteni.
Csekély kockázatú szállítás:
a biodiverzitás terjedése károsodásának és más ökológiai következményeknek csekély kockázatával jár;
olyan tenyésztési feltételek mellett működik, amelyek nem növelnék az említett károsodás kockázatát;
olyan akvakultúra-létesítmény szerepel benne, amely csak emberi fogyasztásra szánt termékeket értékesít;
következésképpen a szállítás elhanyagolható aggodalomra ad okot. Tanácsos a terv elfogadása. Kockázatcsökkentésre nincs szükség.
A tervet a bemutatottak szerint csak akkor lehet jóváhagyni (nincs szükség kockázatcsökkentési intézkedésekre), ha a becsült átfogó kockázati potenciál csekély, és ha az átfogó bizonyosság, amely tekintetében a kockázat becslését elvégezték, nagyon biztos, vagy meglehetősen biztos.
Ha az első elemzések eredményeként az átfogó kockázatot a nagy vagy a közepes kategóriába sorolják, elszigetelési vagy kockázatcsökkentési javaslatokat kell a kérelembe belefoglalni, amelyet addig vetnek alá sorozatos kockázatelemzésnek, amíg az átfogó kockázat végső minősítése csekélyre nem változik, nagyon biztos vagy meglehetősen biztos értékeléssel. E kiegészítő lépések bemutatása, valamint az elszigetelési és kockázatcsökkentési intézkedések részletes leírása a kockázatértékelés szerves részét képezi.
2. RÉSZ
NEM CÉLFAJOKRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS
1. lépés
Nem célfajok megtelepedésének és elterjedésének valószínűsége a betelepítés szándékolt területén kívül
Esemény |
Valószínűség (N, K, Cs) |
Bizonyosság (NB, MB, MK, NK) |
Az értékelést alátámasztó megjegyzések (1) |
A vízi szervezetek betelepítésének vagy áttelepítésének következményeként nem célfajokat hurcolnak be |
|
|
|
A behurcolt nem célfaj alkalmas élőhelyet vagy gazdaszervezetet talál |
|
|
|
Végső minősítés (2) |
|
|
|
(1)
Az értékelő az ICES gyakorlati szabályzatának A. és B. függelékéből merít iránymutatást.
(2)
A valószínűség végső minősítése a legalacsonyabb kockázati minősítés értékét kapja, és a bizonyosság szintjének végső minősítése szintén a legalacsonyabb szintű bizonyossággal rendelkező elem értékét kapja. |
2. lépés
A nem célfajok megtelepedésének és elterjedésének következményei
Esemény |
Valószínűség (N, K, Cs) |
Bizonyosság (NB, MB, MK, NK) |
Az értékelést alátámasztó megjegyzések (1) |
A nem célfaj verseng az őshonos populációkkal, vagy kizsákmányolja azokat, ami e populációk kipusztulásához vezet |
|
|
|
A nem célfajok helyi populációkkal való genetikai keveredése a genetikai sokféleség csökkenéséhez vezet |
|
|
|
Egyéb ökológiai vagy patológiai jellegű nemkívánatos események |
|
|
|
A fenti események egy része azután is fennáll, hogy a nem célfajt eltávolították |
|
|
|
Végső minősítés (2) |
|
|
|
(1)
Az értékelő az ICES gyakorlati szabályzatának A. és B. függelékéből merít iránymutatást.
(2)
A következmények végső minősítése a legmagasabb kockázati minősítés értékét kapja, és a bizonyosság szintjének végső minősítése szintén a legalacsonyabb szintű bizonyossággal rendelkező elem értékét kapja. |
3. lépés
A nem célfajokhoz társított kockázati potenciál
Az 1. és 2. lépésben elvégzett értékelés alapján egyetlen értéket kell megadni:
Összetevő |
Kockázati potenciál (N, K, Cs) |
Bizonyosság (NB, MB, MK, NK) |
Az értékelést alátámasztó megjegyzések (1) |
Megtelepedés és elterjedés (1. lépés) |
|
|
|
Ökológiai következmények (2. lépés) |
|
|
|
Végső minősítés (2) |
|
|
|
(1)
Az értékelő az ICES gyakorlati szabályzatának A. és B. függelékéből merít iránymutatást.
(2)
A kockázati potenciál végső minősítése a legalacsonyabb kockázati minősítésű elem értékét kapja, és a bizonyosság szintjének végső minősítése szintén a legalacsonyabb szintű bizonyossággal rendelkező elem értékét kapja. |
Az idegen fajokhoz társított kockázati potenciál értékelésére alkalmazandó feltételeket (1. rész) megfelelően alkalmazni kell a nem célfajokhoz társított kockázati potenciálra is (2. rész), beleértve az elszigetelési és kockázatcsökkentési intézkedések bevezetésének kötelezettségét.
3. RÉSZ
ÁTFOGÓ KÖRNYEZETI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS – ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS
III. MELLÉKLET
Karantén
A karantén az az eszköz, amelynek segítségével élő állatokat vagy növényeket és az azokhoz társuló bármely szervezetet teljesen elszigetelten tartják az őket körülvevő környezettől, hogy meggátolják a vadon élő és tenyésztett fajokra gyakorolt hatást, és a természetes ökológiai rendszerek nemkívánatos változását.
Az idegen vagy nem honos fajokat elég hosszú ideig szükséges karanténban tartani ahhoz, hogy fel lehessen deríteni valamennyi nem célfajt, és meg lehessen győződni a kórokozók vagy betegségek hiányáról. Az egységet az elhelyezkedése szerinti tagállam azon illetékes hatóságának előírásaival összhangban kell megépíteni, amely hatóság a jóváhagyásáért felelős. A karantén időtartamát az engedélyben fel kell tüntetni. Ha a létesítmény nem a fogadó tagállamban található, a létesítményért felelős tanácsadó bizottságnak és a fogadó tagállam tanácsadó bizottságának kell megállapodnia az időtartamról.
Az üzemeltetőknek a karanténlétesítményeket a következő feltételeknek megfelelően kell működtetniük. Az üzemeltetőnek továbbá minőségbiztosítási programmal és kezelési utasítással kell rendelkezniük.
E melléklet alkalmazásában, ha a kérelem tervezett áttelepítésre vonatkozik, a „betelepítés, betelepített” fogalmak helyébe az „áttelepítés, áttelepített” szavak lépnek.
Szennyvíz- és hulladékártalmatlanítás
A létesítményen belül keletkezett szennyvizet és hulladékot úgy kell kezelni, hogy hatékonyan elpusztítsák valamennyi célfajt és a járulékos szervezetet. A folyamatos üzemelés és teljes elszigetelés biztosítása érdekében a karantén szennyvízkezelő berendezéseit vészhelyzetek esetére biztonsági mechanizmusokkal kell felszerelni.
A kezelt szennyvíz és hulladék tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek a környezetre ártalmasak (pl. korhadásgátló anyagok), és azt úgy kell ártalmatlanítani, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a környezetre gyakorolt hatás.
A szennyvíz és a szilárd hulladék kezelésének részleteit a kezelésért és ütemezésért felelős személyzet felsorolásával kell elkészíteni. A rendszert ellenőrizni kell a hatékony üzemelés és a lehetséges meghibásodások korai feltárásának biztosítása érdekében.
Fizikai elkülönítés
Az átszállított szervezeteket elkülönítve kell tartani más szervezetektől az elszigetelés biztosítása érdekében. Ez nem vonatkozik azokra a jelzőfajokra, amelyeket kifejezetten a betelepített fajok hatásainak vizsgálata érdekében vetettek be. Meg kell akadályozni a madarak, más állatok, kórokozók vagy szennyező anyagok bejutását.
Személyzet
A bejutást a képzett, felhatalmazott személyzetre kell korlátozni. A lábbeliket, kezeket és a létesítményben használt bármilyen anyagot fertőtleníteni kell (lásd alább) a létesítmény elhagyása előtt.
Felszerelés
Átvételkor valamennyi életteret, tartályt, vizet, szállítótartályt és a betelepített fajjal érintkező felszerelést, beleértve a szállítójárműveket annak biztosításával kell kezelni, hogy a fajok vagy a társult nem célfajok ne szabaduljanak ki a létesítményből. Valamennyi szállító vagy csomagolóanyagot fertőtleníteni kell, vagy el kell égetni, ha az anyag elégetése engedélyezett.
Elhullás és ártalmatlanítás
Napi nyilvántartást kell vezetni az elhullásokról, és az illetékes hatóság általi ellenőrzéshez rendelkezésre kell bocsátani. Valamennyi elhullott egyedet a helyszínen kell tartani. Egyetlen elhullott egyedet, szövetet, vagy héjat sem lehet kidobni a teljes fertőtlenítést biztosító jóváhagyott kezelés nélkül. Alkalmazható a hőkezelés, mint például az autoklávozás, vagy a kémiai sterilizáció.
Az elhullásokat jelenteni kell az illetékes hatóságoknak, és a tagállamoknak kellő időben ki kell vizsgálniuk azok okát. Az elhullott egyedeket a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 6 ) megfelelően kell tárolni, szállítani és ártalmatlanítani.
Ellenőrzés és vizsgálat
Rendszeres ellenőrzéseket kell tartani a nem célfajokra vonatkozóan. Ha ezeket a fajokat, vagy egy korábban fel nem derített megbetegedést vagy élősködőt azonosítanak egy szervezetben, intézkedéseket kell hozni a helyzet uralására. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a szervezet megsemmisítését és a létesítmény fertőtlenítését.
Tartam
A karantén előírt időtartama a kérdéses szervezetnek, az érintett nem célfajok szezonalitásának és a tartási feltételeknek megfelelően változik.
Nyilvántartás
A karanténlétesítményeknek pontos nyilvántartást kell vezetniük a következőkről:
Fertőtlenítés
A fertőtlenítés fertőtlenítőszereknek az ártalmas szervezetek elpusztításához megfelelő koncentrációban és megfelelő ideig történő alkalmazását foglalja magában. A karantén-fertőtlenítésre szolgáló fertőtlenítőszereknek és koncentrációknak teljes tengervíz és édesvíz-fertőtlenítésen kell alapulniuk. Hasonló koncentrációkat kell alkalmazni a létesítmény rutinszerű fertőtlenítéséhez. Javasolt valamennyi fertőtlenítőszer semlegesítése a közvetlen környezetbe történő kibocsátást megelőzően, valamint a tengervizet használó létesítményeknek kezelniük kell a vegyi fertőtlenítés során termelődő maradvány oxidánsokat. Veszélyhelyzet, mint például behurcolt élősködő vagy kórokozó felfedezése esetén elegendő fertőtlenítőszernek kell rendelkezésre állnia a teljes létesítmény kezelésének lehetővé tételére.
IV. MELLÉKLET
A 2. cikk (5) bekezdésében előírt fajok jegyzéke ( 7 )
A. RÉSZ – Általános hatály
B. RÉSZ – Franciaország tengerentúli megyéi
( 1 ) HL L 271., 2006.9.30., 71. o.
( 2 ) HL L 156., 2008.6.14., 6. o.
( 3 ) HL L 223., 2006.8.15., 1. o.
( 4 ) HL L 169., 2000.7.10., 1. o.
( 5 ) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
( 6 ) HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 2007/2006/Ek rendelettel (HL L 379., 2006.12.28., 98. o.) módosított rendelet.
( 7 ) ►M3 Az e mellékletben szereplő fajok hibridjei nem tekinthetők e jegyzék részének. ◄
( 8 ) A tokfajok hibridjei.