Az Audencia Provincial de Barcelona (Spanyolország) által 2007. május 31-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Pedro IV Servicios S.L. kontra Total España SA

(C-260/07. sz. ügy)

(2007/C 183/40)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Audencia Provincial de Barcelona

Az alapeljárás felei

Felperes: Pedro IV Servicios S.L.

Alperes: Total Espana SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az 1984/83/EGK bizottsági rendelet 12. cikkének (2) bekezdését, amely előírja, hogy „az (1) bekezdés c) pontjában előírtak ellenére, ha a szerződés olyan üzemanyagtöltő állomásra vonatkozik, amelyet a szállító bérelt a viszonteladótól, vagy amelynek használatát ténylegesen vagy jogilag átengedték, a viszonteladó kizárólagos beszerzésre kötelezhető, és a jelen címben előírt, versenyt érintő tilalmak alá esik a töltőállomás üzemeltetésének teljes időszaka folyamán” úgy kell-e értelmezni, hogy a rendelkezés azon tényállásra vonatkozik, miszerint a bérbe adó szállító kezdettől fogva a földterület és a berendezések tulajdonosa, vagy éppen ellenkezőleg, az üzemanyagtöltő-állomás bérletére történő hivatkozás magában foglal minden olyan jogcímet, amelyek jogilag a szállító tulajdonjogát kizárólag a töltőállomás tekintetében biztosítják, amely így a földterület tulajdonosának bérbe adható anélkül, hogy figyelembe kellene venni a jogszabályok által a kizárólagos beszerzési szerződések vonatkozásában előírt időbeli korlátozásokat?

Ha a jelen ügyben alkalmazható az 1999. december 22-i 2790/99/EK rendelet, amelynek 5. cikke előírja, hogy ezt a mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerződés időtartama az öt évet meghaladja, jóllehet „az ötéves időbeli korlátozást […] nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat a vevő a szállító tulajdonában lévő vagy a szállító által a vevővel kapcsolatban nem álló harmadik személytől bérelt telephelyről és területről értékesíti, feltéve hogy a versenytilalmi kötelezettség időtartama nem haladja meg a telephelynek és területnek a vevő által történő birtoklása időtartamát,” ezt úgy kell-e értelmezni, hogy a rendelkezés a bérlet említésével azon tényállásra vonatkozik, miszerint a bérbe adó szállító kezdettől fogva a földterület és a berendezések tulajdonosa is, vagy éppen ellenkezőleg, az üzemanyagtöltő-állomás bérletére történő hivatkozás magában foglal minden olyan jogcímet, amelyek jogilag a szállító tulajdonjogát kizárólag a töltőállomás tekintetében biztosítják, amely így a földterület tulajdonosának bérbe adható anélkül, hogy figyelembe kellene venni a jogszabályok által a kizárólagos beszerzési szerződések vonatkozásában előírt időbeli korlátozásokat?

Amennyiben az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének a beszerzési vagy eladási árak közvetlen rögzítésének tilalmát előíró a) pontját, illetve az 1984/83/EGK bizottsági rendelet (8) preambulumbekezdését, amely előírja, hogy „a versenyt korlátozó egyéb rendelkezések, különösen azok, amelyek a viszonteladónak az árak megállapítására vagy a viszonteladás feltételeire, illetve ügyfelei kiválasztására vonatkozó szabadságát korlátozzák, ellentétesek e rendelettel”, és a viszonteladói ár rögzítése nem szerepel a rendelet 11. cikkében megengedett egyéb, versenykorlátozások között, úgy kell-e értelmezni, hogy e rendelkezések magukba foglalnak-e bármilyen olyan rendelkezést, amely korlátozza a viszonteladónak a fogyasztói ár megállapítására vonatkozó szabadságát, például az üzemanyagtöltő-állomás üzemeltetője kereskedelmi árrésének a szállító általi oly módon történő rögzítését, hogy a viszonteladónak szállított üzemanyag árát az egyéb, Barcelonában létrehozható egyéb töltőállomásokkal kialkudottaknál kedvezőbb feltételekkel állapítja meg, ám ez az ár nem lehet magasabb az egyéb, a piacon jelentős szerepet betöltő egyéb szállítók által megállapított azon átlagárnál, amelyhez hozzáadódik a megfelelőnek ítélt minimális árrés, ily módon kialakítva a fogyasztói ár ezen formáját, amelynek alkalmazására a szállító nem kifejezetten kötelezi a viszonteladót, hanem azt csak ajánlja számára?

Az EK-Szerződés 81. cikke (1) bekezdésének a beszerzési vagy eladási árak közvetlen rögzítésének tilalmát előíró a) pontját, illetve az 1999. december 22-i 2790/99/EK bizottsági rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját, amely előírja, hogy viszonteladói ár rögzítése a verseny különösen súlyos korlátozásának minősül, úgy kell-e értelmezni, hogy e rendelkezések magukba foglalnak-e bármilyen olyan rendelkezést, amely korlátozza a viszonteladónak a fogyasztói ár megállapítására vonatkozó szabadságát, például az üzemanyagtöltő-állomás üzemeltetője kereskedelmi árrésének a szállító általi oly módon történő rögzítését, hogy a viszonteladónak szállított üzemanyag árát az egyéb, Barcelonában létrehozható egyéb töltőállomásokkal kialkudottaknál kedvezőbb feltételekkel állapítja meg, ám ez az ár nem lehet magasabb az egyéb, a piacon jelentős szerepet betöltő egyéb szállítók által megállapított azon átlagárnál, amelyhez hozzáadódik a megfelelőnek ítélt minimális árrés, ily módon kialakítva a fogyasztói ár ezen formáját, amelynek alkalmazására a szállító nem kifejezetten kötelezi a viszonteladót, hanem azt csak ajánlja számára?