EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document C2006/165/22
Case C-188/06 P: Appeal brought on 12 April 2006 by Schneider Electric SA against the order of the Court of First Instance (Fourth Chamber) made on 31 January 2006 in Case T-48/03, Schneider Electric SA v Commission of the European Communities
C-188/06. P. sz. ügy: Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (negyedik tanács) a T-48/03. sz., Schneider Electric SA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2006. január 31-én hozott végzése ellen a Schneider Electric SA által 2006. április 12-én benyújtott fellebbezés
C-188/06. P. sz. ügy: Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (negyedik tanács) a T-48/03. sz., Schneider Electric SA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2006. január 31-én hozott végzése ellen a Schneider Electric SA által 2006. április 12-én benyújtott fellebbezés
HL C 165., 2006.7.15, p. 13–13
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
15.7.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 165/13 |
Az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának (negyedik tanács) a T-48/03. sz., Schneider Electric SA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2006. január 31-én hozott végzése ellen a Schneider Electric SA által 2006. április 12-én benyújtott fellebbezés
(C-188/06. P. sz. ügy)
(2006/C 165/22)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Schneider Electric SA (képviselők: A. Winckler, I. Girgenson, M. Pittie ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága
A fellebbező kérelmei
— |
a Bíróság az EK 225. cikk (1) bekezdése és az Európai Közösségek Bírósága alapokmányának 61. cikke alapján helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság T-48/03. sz., Schneider Electric SA kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2006. január 31-én hozott végzését; |
— |
érdemi határozathozatalra utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bírósághoz; |
— |
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes úgy véli, hogy a végzés elferdíti a releváns tényeket, és jogi hibákat tartalmaz.
Először is, ellentétben azzal, amit az Elsőfokú Bíróság állít, a Legrand átruházása a Wendel/KKR konzorciumra „nem spontán módon” történt, és nem „vált visszavonhatatlanná” a 2002. december 4-i bizottsági határozat (1) meghozatala előtt. A folyamat abbamaradása mindenesetre nem fosztotta meg a Schneidert a határozattal szembeni eljáráshoz fűződő érdekétől.
Másodszor, a 2002. december 4-i határozat valójában tiltó határozatnak minősül, figyelembe véve többek között az Elsőfokú Bíróság által a Bizottságnak küldött utasításokat. Az Elsőfokú Bíróság ugyanis a Schneider kontra Bizottság ügyben 2002. október 22-én hozott ítéletében világosan megjelölte, hogy a Bizottságnak meg kellene ismételnie az ellenőrzési eljárást a kifogások közlésének szakaszától kezdődően.
Harmadszor, feltételezve, hogy a 2002. december 4-i határozat valójában egy második fázisú vizsgálati eljárást megnyitó határozatnak minősül, továbbra is képezheti megsemmisítés iránti kereset tárgyát. Ugyanis, annyiban, amennyiben sérelmet okoz, a 4064/89 rendelet (2) 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján hozott határozat megsemmisítés iránti keresettel megtámadható. A jelen eset nagyon sajátságos körülményei között, a 2002. december 4-i határozat mindenképpen olyan természetű volt, amellyel szemben keresetnek van helye. Minden egyéb értelmezés az igazságszolgáltatás valódi megtagadására vezetne.
Végül, a záróhatározat szintén képezheti megsemmisítés iránti kereset tárgyát, ugyanazon az alapon, mint minden olyan határozat, amellyel a Bizottság egyértelműen módosítja az érintett fél jogi helyzetét.
(1) A Schneider és Legrand közötti összefonódás második fázisú vizsgálati eljárásának megnyitására vonatkozó 2002. december 4-i bizottsági határozat (COMP/M.2283.sz. ügy – Schneider/Legrand II)
(2) A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989. december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet (HL L 395., 1. o; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 31. o.)