16.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 115/65

1)

Az Európai Uniót létrehozó szerződés 13. cikke alapvető célkitűzésként jelöli meg a nem, a faji vagy etnikai származás, a vallás vagy hitbéli meggyőződés, a fogyatékosság, a kor, illetve a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetéssel szembeni fellépést.

2)

Az Unió Alapjogi Chartája, amelyet 2000 decemberében, Nizzában fogadtak el és az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésbe is bekerült (II-81. cikk), széles körű tilalmat fogalmaz meg a megkülönböztetés kapcsán: „Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.”

3)

A faji egyenlőségről szóló irányelvet (2000/43/EK) és a foglalkoztatási keretirányelvet (2000/78/EK) valamennyi tagország köteles volt 2003 végéig nemzeti jogába átültetni.

4)

A 2005–2010 közötti időszak szociális menetrendje, mely kiegészíti és támogatja a lisszaboni stratégiát, kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedés szociális dimenziójának előmozdításában, és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség a szociális menetrend prioritásai közé tartozik,

1.1

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy tekintetbe vegye a több, mint 1 500 szervezet által megfogalmazott észrevételeket és reakciókat, melyek az Európai Bizottság 2004 májusában elfogadott, „Egyenlőség és megkülönböztetés-mentesség a kibővült EU-ban” című zöld könyvére vonatkoztak;

1.2

megjegyzi, hogy a Régiók Bizottságán kívül számos helyi és regionális önkormányzat, illetve önkormányzati szövetség is részt vett a konzultációs folyamatban;

1.3

kiemeli, hogy a zöld könyv iránt helyi és regionális szinten megnyilvánuló érdeklődés azt tükrözi, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra komoly szerep hárul a megkülönböztetés-mentességre és mindenki esélyegyenlőségére irányuló stratégiák végrehajtásában. Ezt a szerepet az önkormányzatok elsősorban sokakat foglalkoztató munkáltatóként, illetve áruk előállításáért és szolgáltatások nyújtásáért felelős mivoltukban töltik be;

1.4

megelégedését fejezi ki, amiért az Európai Bizottság nagymértékben figyelembe vette számos, a zöld könyvről alkotott véleményében megfogalmazott aggályát, különös tekintettel a megkülönböztetés-mentességi jogszabályok végrehajtására, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra és tudatosításra, az érintettek bevonására, valamint a nyomon követés és a jelentéskészítés mechanizmusai javításának igényére;

1.5

üdvözli a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelv rendelkezésit átültető nemzeti végrehajtási intézkedésekről szóló átfogó éves jelentés elkészítésére vonatkozó javaslatot;

1.6

üdvözli az Európai Bizottság által a Tanács és a Parlament számára készítendő, a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelv átültetésének állapotát elemző jelentések 2006 elejére tervezett közzétételét;

1.7

kiemeli azonban, hogy az antidiszkriminációs politikákat a tagállamok elégtelen mértékben valósították meg;

1.8

emlékezteti az Európai Bizottságot arra az általa sérelmezett fejleményre, hogy a 13. cikkben megjelölt különböző csoportok között védelmi hierarchia kezd kialakulni, illetve hogy még hátravan egy átfogóbb uniós politikai keret kidolgozása a kor, nem, etnikai hovatartozás, fogyatékosság, vallás, hitbéli meggyőződés és a szexuális irányultság tekintetében;

1.9

jelzi, hogy – noha előrelépés történt a nők foglalkoztatása terén – magas képzettségi szintjük, valamint feladatköreik és szerepük egyenlősége ellenére a nők javadalmazása továbbra is alacsonyabb, mint a férfiaké. Továbbá – ami a terhességet és az anyaságot illeti – a munkaadók még nem veszik kedvező módon figyelembe a nem által meghatározott különbséget;

1.10

jelzi a migráns nőkkel kapcsolatosan szakmai és foglalkoztatási téren, valamint a személyes és családi kapcsolatokban felmerülő specifikus problémát, és 2008-ra kívánatosnak tartja egy részletes tanulmány elkészítését;

1.11

érdeklődéssel veszi tudomásul az Európai Bizottság javaslatát a jelenlegi jogi keret lehetséges új kezdeményezésekkel való kiegészítéséről szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére;

1.12

egyetért azzal, hogy a jogi szabályozás egymaga csak nehezen tudja leküzdeni az egyenlőtlenségnek az egyes csoportok által tapasztalt, mélyen gyökerező formáit, valamint hogy szükség van olyan eszközök kialakítására, amelyek segíthetik a megkülönböztetés-mentesség más szakpolitikákba való integrálását. Ez segíthet felhívni a figyelmet a többszörös megkülönböztetés eseteire is;

1.13

megismétli megjegyzését, hogy az egyenlőség általános érvényesítése olyan mechanizmusokat tesz szükségessé, amelyek biztosítják, hogy az egyenlőség kérdése és elve megfelelő figyelmet kapjon valamennyi szakpolitika, illetve intézkedés megfogalmazásában, lebonyolításában és kiértékelésében;

1.14

megjegyzi, hogy az Alkotmányszerződés tovább erősíti az Európai Unió megkülönböztetés elleni eszköztárát azzal, hogy szélesíti a megkülönböztetés tilalmát (II-81. cikk), bevezeti a horizontális megkülönböztetésmentességi záradékot (III-118. cikk), és megerősíti az Európai Parlament szerepét az antidiszkriminációs jogalkotás során (III-125. cikk). Az Alkotmányszerződés ratifikációjától függetlenül az EK-Szerződés 13. cikke már jogi alapot szolgáltat valamennyi megkülönböztetési ok horizontális megközelítésének kialakítására;

1.15

úgy ítéli meg, hogy az oktatás fontos eszköze a megkülönböztetés elleni fellépésnek, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatok létfontosságú szerepet játszanak ezen a téren;

1.16

üdvözli az Európai Bizottság szándékát, hogy támogatni kívánja a tapasztalatcserét és a bevált gyakorlatok megosztását az érdekeltek széles körében, és úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak meghatározó szerepet kell biztosítani ezekben a tevékenységekben;

1.17

üdvözli, hogy a 2006 utáni strukturális alapokra vonatkozó javaslatokban fokozott hangsúly került a nemek közötti egyenlőségre, de egyben elismeri a megkülönböztetés elleni harc horizontális megközelítésének fontosságát;

1.18

mély meggyőződése, hogy a bevált gyakorlatok megosztását támogató programoknak nem szabad túlzottan bürokratikus szemléletűnek lenniük, mivel az adminisztratív követelmények gátolhatják a támogatások felvételét;

1.19

elismeri a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja által végzett értékes munkát, egyetértve azzal a szándékkal, hogy a megfigyelőközpont helyébe az Alapjogi Ügynökség lépjen, és elengedhetetlennek tartja, hogy az új ügynökség megfelelő forrásokkal rendelkezzen annak érdekében, hogy eleget tehessen a megkülönböztetés elleni harcban rá váró feladatnak;

1.20

megítélése szerint a tudatosításra irányuló kezdeményezések kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a közvélemény jobban tisztában legyen uniós szintű jogaival, és elismeri annak jelentőségét, hogy gyermekek és fiatalok e kezdeményezések fontos célcsoportját képezzék;

1.21

véleménye szerint kulcsfontosságú a kisebbségi és közösségi csoportokkal való élő kapcsolat kialakítása, különösen a vidéki területeken és azokon a területeken, ahol például kis lélekszámú etnikai kisebbség él;

1.22

támogatja az arra irányuló kezdeményezést, hogy 2007 a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Éve legyen, és különösen szerencsésnek tartja az időpont kiválasztását, mivel ekkor lesz a Rasszizmus Elleni Európai Év és az egyenlőség terén hozott új jogszabályok szempontjából jelentős Amszterdami Szerződés aláírásának tizedik évfordulója;

1.23

rámutat, hogy ha túl nagy hangsúlyt helyezünk a nagyhatású, nagyléptékű tevékenységekre, fennáll annak veszélye, hogy – akár a helyi és közösségi szintű rendezvények rovására is – minden figyelem a fő eseményekre irányul;

1.24

egyetért az Európai Évre kiválasztott témákkal: jogok, elismerés, képviselet, tisztelet;

1.25

úgy véli, közvetlen kapcsolatot kell teremteni a 2008-ra javasolt Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évével, és a 2007-es és a 2008-as rendezvényeknek kölcsönösen támogatniuk kell egymást;

1.26

hangsúlyozza, hogy a média kritikus szerepet játszik majd az Európai Év sikerében. Megfelelő figyelmet kell szentelni a helyi média szerepének. A helyi és regionális önkormányzatok helyi médiával ápolt kapcsolatai segítik majd az egész éves tudatosítási kampányt;

1.27

kiemeli a helyi és regionális önkormányzati intézményekkel való konzultáció igényét, hiszen számos uniós szakpolitika ezen a szinten kerül végrehajtásra, ami gyakran nem elhanyagolható adminisztratív és pénzügyi szerepvállalást tesz szükségessé. A politikák kialakításában és a jogalkotásban a siker előfeltétele a fő érintettek megfelelő hozzájárulása;

1.28

támogatja, hogy az Európai Bizottság külön problémaként emeli ki a romák helyzetét, és egyetért a hátrányos helyzetű etnikai kisebbségek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjával foglalkozó magas szintű tanácsadó csoport felállításával;

2.1

emlékezteti az RB főtitkárát a bizottság azon kérésére, hogy értékelje ki a főtitkárság személyzeti politikáját és munkavállalói profilját az új jogszabályoknak való megfelelés szempontjából, és az elkövetkező hat hónapban tegyen erről jelentést az Elnökségnek és az ECOS szakbizottságnak;

2.2

arra ösztönzi az RB nemzeti delegációit, hogy biztosítsák a 2006-ra benyújtott jelölések nemi és etnikai kiegyensúlyozottságát, és kéri, hogy a kinevezések során a Tanács vegye ezt a szempontot figyelembe;

2.3

megismétli arra irányuló felhívását, hogy az RB készíttessen és tegyen közzé egy útmutatót a megkülönböztetés elleni fellépés bevált gyakorlatairól a helyi önkormányzatok mint munkáltatók számára, és felhívását kiegészíti azzal, hogy ez az útmutató térjen ki az önkormányzatok áruk előállításában és szolgáltatások nyújtásában, valamint a közösségi összetartás és a megkülönböztetés elleni fellépés kulcsszereplőiként játszott szerepére, valamennyi tagállamból példákat hozva fel a megkülönböztetés 13. cikkben felsorolt hat indokának mindegyikét felölelő kezdeményezésekre. Ahol a helyi és regionális önkormányzatok partnerek bevonásával nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, különösen üdvözlendő a partnerségben folytatott munkát példázó bevált gyakorlatok bemutatása. E kiadvány megjelenését a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Éve (2007) beharangozására kell időzíteni. Az RB ügyel majd arra, hogy ez ne az Európai Bizottság kezdeményezéseinek megismétlését jelentse;

2.4

az uniós támogatások tekintetében kéri, hogy az Európai Bizottság – az adminisztratív és jelentéstételi mechanizmusok tiszteletben tartásával – keressen kreatív megoldásokat annak lehetővé tételére, hogy a kis civil szervezetek is hozzáférjenek kisebb támogatásokhoz;

2.5

a jobb adatgyűjtés, nyomon követés és elemzés fontos adalékokat szolgáltathat az egyenlőséget előmozdító, illetve a megkülönböztetéssel szembeni hathatós szakpolitikai intézkedések kialakításához. Az RB hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni az Európai Bizottsággal a meglévő egyenlőtlenségek beazonosítását és kiemelését lehetővé tevő, összevethető mennyiségi adatok kialakításáról folytatott megbeszélésekbe. Az adatok nyomon követésekor a megkülönböztetés lehető legtöbb válfajára kell tekintettel lenni, nem csak a nemi vagy etnikai alapú diszkriminációra. Fontos a különböző intézkedéstípusok hatásának mérése is, illetve annak megállapítása, hogy szükség van-e változtatásra;

2.6

az RB megismétli a korábban már a zöld könyvről szóló véleményében hangoztatott kérését, hogy az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat terjesszék ki a 13. cikkben felsorolt valamennyi területre;

2.7

az Európai Bizottság hatástanulmányának, mely a jelenlegi jogi keret lehetséges új intézkedésekkel való kiegészítését vizsgálja majd, merítenie kell a megkülönböztetéssel szembeni fellépés bevált gyakorlatairól szóló RB-útmutató összeállítása során gyűjtött anyagból;

2.8

kéri, hogy az Európai Bizottság kifejezetten hivatkozzon a helyi és regionális önkormányzatokra, amikor a fő érintettekről beszél, és tegye ezt következetesen, úgy a keretstratégiáról szóló közlemény, mint a Mindenki Számára Biztosítandó Esélyegyenlőség Európai Évéről szóló dokumentum teljes szövegében mindvégig;

2.9

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális szintet, illetve a Régiók Bizottságát a keretstratégiában kiemelt valamennyi kísérő intézkedésbe be kell vonni;

2.10

így például a Régiók Bizottsága részt kíván venni a keretstratégia tervezetében felvázolt éves magas szintű „Egyenlőségi Csúcstalálkozón”;

2.11

valamint az Európai Bizottság által tervezett, a hátrányos helyzetű etnikai csoportok társadalmi és munkaerő-piaci integrációjával foglalkozó magas szintű tanácsadó csoportból nem hiányozhat a helyi/regionális szint;

2.12

felhívja a brit elnökséget, biztosítsa az ügyirat gyors tanácsi átfutását annak érdekében, hogy a rendezvénysorozat időben megfelelő jogalappal bírjon;

2.13

támogatja az alábbi konkrét célkitűzéseket:

2.14

üdvözli az Európai Bizottság elképzelését, mely szerint a részt vevő országoknak nemzeti koordinációs szervet kellene kineveznie, bevonva a nemzeti kormány, a szociális partnerek, a célcsoportot képező közösségek és a civil társadalom más szegmenseinek képviselőit, azonban minden ilyen koordinációs szervet felhív arra, hogy tegye lehetővé a helyi és regionális önkormányzatok képviseletét;

2.15

arra ösztönzi a regionális és helyi önkormányzatokat, használják az Európai Év logóját az általuk 2007-ben végzett esélyegyenlőségi tevékenységek népszerűsítésére;

2.16

javasolja, hogy az RB tartson konferenciát 2007 elején, ahogy más Európai Évek beharangozásakor is.