A Francia Köztársaság által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2004. október 13-án benyújtott kereset

(T-425/04. sz. ügy)

(2005/C 19/64)

Az eljárás nyelve: francia

A Francia Köztársaság, meghatalmazottak: Ronny Abraham, Géraud de Bergues és Stéphanie Ramet, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. október 13-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek:

Keresetének alátámasztásául a felperes mindenek előtt a lényeges eljárási szabályok és a védelmi jogok megsértésére hivatkozik. A felperes szerint a Bizottság olyan elemekre – konkrétan 2002. július 12-i miniszteri nyilatkozatokra – alapozta a határozatát, amelyek kívül esnek az eljárásnak az azt megindító határozat által kijelölt hatókörén. A felperes azt állítja, hogy a Bizottságnak ki kellett volna terjesztenie az eljárást egy új eljárásindító határozattal.

A felperes szerint továbbá a Bizottság jogban való tévedést követett el az EK 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmával kapcsolatban. A Bizottság rosszul alkalmazta a körültekintő piacgazdasági magánbefektető elvét. A felperes véleménye az, hogy mivel a miniszteri nyilatkozatok nem minősülnek állami kötelezettségvállalásnak, és nem tekinthetőek állami támogatásnak, a körültekintő magánbefektető elvét nem lehet alkalmazni. Úgy véli továbbá, hogy a Bizottság helytelenül következtetett állami támogatás meglétére két olyan elkülönülő esemény alapján, amelyekről elismeri, hogy külön-külön szemlélve őket egyik esemény sem hordozza a szükséges elemeket az állami támogatásnak minősítéshez. Ezek az események a 2002. júliusi nyilatkozatok és a 2002. decemberi tervek részvényesi előlegről.

Harmadrészről a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azzal, hogy úgy tekintette, hogy a 2002. július 12-i interjú elemzése alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az állam mint részvényes kötelezettségvállalásáról van szó, és hogy az interjú decemberben hatott a piacok helyzetére.

Végül pedig a felperes azzal érvel, hogy az alkalmazott érvelés olyan ellentmondásokat és hiányosságokat rejt magában, amelyek miatt a határozat sérti az indokolási kötelezettséget.