2025. augusztus 1-jén benyújtott kereset – Görög Köztársaság kontra Bizottság

(T-534/25. sz. ügy)

(C/2025/5717)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: K. Georgiadis, E. Leftheriotou, A. E. Vasilopoulou és E-E. Kromba)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.

Az első három jogalap az ΑΑ/2016/013/GR vizsgálatra vonatkozik. A felperes különösen arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozata a számlaelszámolási eljárás és a T-46/19. sz. ügyben 2020. szeptember 9-én hozott határozatból eredő ítélt dolog hatálya megsértésével került elfogadásra (első jogalap), és a pénzügyi korrekció kiszabása az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének a) pontját megsértve történt (második jogalap). A felperes továbbá azt állítja, hogy a megtámadott határozat az indokolás hiánya miatt hibás, és az a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePAR) minőségi értékelésére vonatkozó „Executable Test Suite (ETS) LPIS data quality measures, version 6.0”, illetve az arányosság elvének megsértésével került elfogadásra. (harmadik jogalap).

A következő hét jogalap az ΑΑ/2019/006/GR vizsgálatra vonatkozik. A negyedik jogalap a Bizottságnak a környezetbarátabbá válást ösztönző támogatások gyakorlatával kapcsolatos kifogásaira vonatkozik, mind az említett ΑΑ/2019/006/GR vizsgálat, mind pedig az azt követő AA/2022/004/GR vizsgálat keretében, és az 1307/2013 rendelet 44–46. cikke vonatkozó rendelkezéseinek helytelen értelmezésén és alkalmazásán alapul. A harmadik jogalapnak megfelelő ötödik jogalap az uniós jog téves értelmezésén, valamint a MePAR minőségi értékelésére vonatkozó „Executable Test Suite (ETS) LPIS data quality measures, version 6.0” és az arányosság elvének megsértésén alapul. A hatodik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Bizottságnak a referenciaparcellák MePAR-ban való helyes azonosítására vonatkozó értékelése mind az ΑΑ/2019/006/GR, mind pedig az ΑΑ/2022/004/GR vizsgálatban, jogalap nélküli, és sérti a bizalomvédelem elvét. A felperes továbbá azt állítja, hogy a vonatkozó uniós rendelkezéseket tévesen értelmezték és alkalmazták a termeléstől függő önkéntes támogatás helyszíni ellenőrzéseinek számára vonatkozó megállapítások (hetedik jogalap), illetve e támogatások adminisztratív ellenőrzései (nyolcadik jogalap) tekintetében. A kilencedik jogalap, amely a MePAR minőségi értékelésének eredményei alapján hozott megfelelő intézkedésekre vonatkozik, a 908/2014 rendelet 34. cikkének megsértésén, ténybeli tévedésen és az indokolási kötelezettség megsértésén alapul. Végül a tizedik jogalap azon a tényen alapul, hogy az alkalmazott átalánykorrekció, különösen az 5,94 %-os és a 6,52 %-os százalékos korrekció jogellenes és igazolatlan.

Nyolc jogalap, a negyedik és hatodik jogalapon kívül az ΑΑ/2022/004/GR vizsgálatra vonatkozik. A felperes elsősorban arra hivatkoznak, hogy a támogatási feltételek mesterséges megteremtése ellenőrzésének hiányára vonatkozó kifogás megalapozatlan (tizenegyedik jogalap), a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló területekre vonatkozó panasz megalapozatlan, önkényes és nincs jogi alapja (tizenkettedik jogalap), a termeléstől függő önkéntes támogatások adminisztratív ellenőrzésének hiányára vonatkozó megállapítás jogellenes és azt meg kell semmisíteni (tizenharmadik jogalap), az állandó gyepterületekkel kapcsolatos bizottsági megállapítás az uniós jog téves értelmezésén alapul (tizennegyedik jogalap), míg a mezőgazdasági földterületeknek a felhagyással szembeni fenntartását illetően téves ténybeli alapon nyugszik, és ezért ténybeli tévedést tartalmaz (tizenötödik jogalap). Tovább,á a támogatás helyes kiszámítása tekintetében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság határozata megalapozatlan, nem indokolt és ténybeli tévedést tartalmaz (tizenhatodik jogalap), míg a kiegészítő ellenőrzésre vonatkozó kifogása ugyancsak megalapozatlan és nem indokolt (tizenhetedik jogalap). Végül a tizennyolcadik jogalap szerint az előírt korrekció az aránytalansága okán jogellenes.

Végül az XC/2022/005/GR kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos vizsgálatot illetően a felperes azt állítja, hogy a Bizottság, amely 5 %-os átalánykorrekciót alkalmazott annak megállapítása miatt, hogy az év során nem végeztek ellenőrzéseket, tévesen értelmezte és alkalmazta az uniós jog szabályait (tizenkilencedik jogalap), és aránytalan pénzügyi korrekciót alkalmazott (huszadik jogalap).