—

semmisítse meg az Európai Parlament Elnöksége 2025. március 10-i ülésének jegyzőkönyvében foglalt – a felperessel nem közölt – határozatot, amellyel az Elnökség „tudomásul veszi a főtitkár 2025. március 4-i, »Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok 2023. pénzügyi évre vonatkozó végleges jelentése« című feljegyzésében (PE 766.112/BUR és mellékletei) foglalt információkat; tudomásul veszi a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő elemzését és következtetéseit egyes kiadások vissza nem téríthető kiadássá vagy nem támogatható költséggé történő átminősítésével kapcsolatban; jóváhagyja a húsz kedvezményezett végleges jelentéseit és pénzügyi kimutatásait, figyelemmel a javasolt módosításokra; a tíz európai politikai párt mindegyike tekintetében megállapítja a 2022. pénzügyi évre szóló finanszírozás végleges összegeit a főtitkár feljegyzésének 1. mellékletében foglaltak szerint, és felhatalmazza a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt a megfelelő összegek visszafizettetésére az említett feljegyzésben foglalt részletes szabályok szerint; a tíz európai politikai párt mindegyike tekintetében megállapítja a 2023. pénzügyi évre szólóan a visszatéríthető kiadásokat és a végleges finanszírozási összeg első részletét, valamint a 2023-ra nyújtott, el nem költött hozzájárulás 2024-re átvitt összegét a főtitkár feljegyzésének 1. mellékletében foglaltak szerint, és felhatalmazza a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőt a megfelelő összegek visszafizettetésére az említett feljegyzésben foglalt részletes szabályok szerint”;

—

kötelezze az Európai Unió Parlamentjét, hogy fizessen meg a Patriotes.eu részére 9 600 eurót az utóbbi részéről a jogainak érvényesítése során felmerülő ügyvédi megbízási díj címén.

1.

Az első, az 1141/2014/EU, Euratom rendelet (1) végrehajtására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2019. július 1-jei határozat 8. cikkének megsértésére alapított jogalap, amely rendelkezés alapján a politikai párt költségvetésére vonatkozó határozatot legkésőbb a következő év szeptember 30-áig meg kell hozni, és e formai kötelezettség figyelmen kívül hagyása a sérelmezett aktus érvénytelenségét vonja maga után. Márpedig a felperes 2023. évi költségvetésére vonatkozó határozatot 2025. március 10-én hozták meg, anélkül, hogy a határidő e meghosszabbodását a felpereshez intézett információkérés feldolgozása indokolta volna.

2.

A második, a sérelmezett aktusok indokolására vonatkozó kötelezettség megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott határozat egyáltalán nem tartalmaz indokolást.

3.

A harmadik, az egyenlő bánásmód elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére alapított jogalap, mivel a Parlament Elnöksége más pártok hasonló kampányait visszatéríthetőnek tekintette.

4.

A negyedik, a védelemhez való jog megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott határozat meghozatalára azt követően került sor, hogy a Parlament főtitkára a Parlament Elnökségéhez benyújtott iratokban cenzúrázta a felperes érvelésének egy részét.

5.

Az ötödik, a pártatlanság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a Parlament Elnöksége úgy döntött, hogy határozatot hoz annak ellenére, hogy az érintett észrevételeit a főtitkár a közöttük történt levélváltás Parlamentnek benyújtott változatában nyilvánvalóan hiányosan közölte.

6.

A hatodik, a pártatlanság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott határozatot olyan szerv bocsátotta ki, amely kizárólag olyan tagokból áll, akik nyíltan vállaltan a felperes ellenfelei, aki – ellentétben a Parlament összes többi pártjával – a szervben nem képviselteti magát.

7.

A hetedik, a pártatlanság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a Parlament Elnökségének megtámadott határozata más politikai pártok azonos jellegű más kampányait visszatéríthetőnek minősítette.

8.

A nyolcadik, a pártatlanság elvének megsértésére alapított jogalap a fent hivatkozott körülmények összességére tekintettel.

9.

A kilencedik, minősítési hibára alapított jogalap, mivel a vitatott plakát valójában nem valamely nemzeti politikai vezető vagy nemzeti párt népszerűsítését célozta.

10.

A tizedik, nyilvánvaló értékelési hibára és a tények elferdítésére alapított jogalap, mivel a vitatott plakát valójában nem valamely nemzeti politikai vezető vagy nemzeti párt népszerűsítését célozta.