1)

Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 49. cikket, hogy az olyan külföldi illetőségű adóalany, aki valamely tagállamban munkavállalóként végez (vagy végzett) munkát, a jövedelemadónak a foglalkoztatás helye szerinti állam tekintetében történő megállapítása során csak akkor van a belföldi illetőségű személlyel összehasonlítható helyzetben, ha a teljes vagy csaknem teljes adóköteles jövedelmét a foglalkoztatás helye szerinti államban szerezte?

2)

Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén: köteles-e ezután a foglalkoztatás helye szerinti állam a jövedelemadó megállapítása során figyelembe venni az érintett személy személyes és családi körülményeit abban az esetben, ha a lakóhelye szerinti államban olyan jelentős jövedelemmel rendelkezik, amely a kettős adóztatás elkerüléséről szóló alkalmazandó egyezmény figyelembevételével ezen államban adóztatható, azonban e jövedelem abszolút értelemben nem elegendő ahhoz, hogy a lakóhely szerinti államban alkalmazandó adókedvezményeket teljes mértékben igénybe lehessen venni, és ha igen, milyen mértékben?

3)

Az első kérdés megválaszolása során a lakóhely szerinti állam vagy a foglalkoztatás helye szerinti állam joga alapján kell-e meghatározni, hogy a külföldi illetőségű személy teljes jövedelmének (összjövedelmének) mely részét szerezte a foglalkoztatás helye szerinti államban?

4)

Az első kérdés megválaszolása során csak a foglalkoztatásból származó jövedelemről van-e szó, vagy a vonatkozó értékelés során más típusú jövedelmeket is, például a megtakarításból és befektetésekből származó jövedelmet is figyelembe kell-e venni?