—

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/908 európai bizottsági végrehajtási határozatot (1) annyiban, amennyiben Svédország esetében e határozat a Svédország részére a 2017-es, 2018-as és 2019-es igénylési évek vonatkozásában kifizetett támogatás tekintetében 13 856 996,64 EUR összegnek megfelelő 5 %-os átalánykorrekciót von maga után, és

—

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a felperes szerint nem tett eleget indokolási kötelezettségének, mivel a Bizottságnak a határozat meghozatalakor kifejtett érvelése, illetve a Svédországnak felrótt hiányosságok nem egyértelműek. Következésképpen nem áll rendelkezésre elegendő információ a megtámadott határozat megalapozottságának megállapításához.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az 1306/2013 rendelet (2) 52. cikkét, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) 28–29. cikkét, mivel a Bizottság az értékelése során tévesen állapított meg a keresztellenőrzések végrehajtását érintő olyan rendszerszintű hiányosságokat, amelyek hatással vannak a MePaR frissítéseinek minőségére, ami a kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságának minősül. Ez azért van így, mert 1) a MePaR frissítésének minőségét csak a parcellaadatbázis egésze tekintetében lehet értékelni, 2) a Bizottság által a vizsgálat alá vont mezőgazdasági parcellák kiválasztása túl korlátozott volt ahhoz, hogy rendszerszintű hiányosságot lehessen kimutatni, és 3) nem helytálló a Bizottságnak a hiányos mezőgazdasági parcellák számára és a hibaarányra vonatkozó megállapítása, amely nyilvánvalóan a MePaR aktualizálásában rendszerszintű hiányosság fennállására vonatkozó bizottsági értékelés alapjául szolgált.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az 1306/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdését, valamint a pénzügyi korrekcióknak a megfelelőségvizsgálati eljárás és a számviteli vizsgálati eljárás keretében történő kiszámításáról szóló iránymutatást (2015. június 8-i C(2015) 3675). Ezen iránymutatásból, valamint az 1306/2013 rendelet 52. cikkének (2) bekezdésében is kifejezésre juttatott arányosság elvéből kitűnik, hogy a kiszabott átalánykorrekció nem indokolt és nem arányos. Sem az állítólagos jogsértés terjedelme – tekintettel a jogsértés jellegére és hatókörére –, sem a jogsértés által az Európai Unió számára esetlegesen okozott pénzügyi kár nem igazolhatja a 2016–2018-as időszakban képfrissítés tárgyát képező összes legelő alapján kiszámított, 13 856 996,64 EUR összeget kitevő 5 %-os átalánykorrekciót. A megtámadott határozatban szóban forgó átalánykorrekció tehát nem egyeztethető össze sem a fent említett rendelkezésekkel, sem az arányosság elvével.