This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62022CN0044
Case C-44/22 P: Appeal brought on 19 January 2022 by European Commission against the order of the General Court (Ninth Chamber) delivered on 10 November 2021 in Case T-771/20, KS and KD v Council and Others
C-44/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-771/20. sz., KS és KD kontra Tanács és társai ügyben 2021. november 10-én hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2022. január 19-én benyújtott fellebbezés
C-44/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (kilencedik tanács) T-771/20. sz., KS és KD kontra Tanács és társai ügyben 2021. november 10-én hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2022. január 19-én benyújtott fellebbezés
HL C 109., 2022.3.7, p. 19–20
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
HL C 109., 2022.3.7, p. 8–9
(GA)
|
2022.3.7. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 109/19 |
A Törvényszék (kilencedik tanács) T-771/20. sz., KS és KD kontra Tanács és társai ügyben 2021. november 10-én hozott végzése ellen az Európai Bizottság által 2022. január 19-én benyújtott fellebbezés
(C-44/22. P. sz. ügy)
(2022/C 109/27)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: Y. Marinova és J. Roberti di Sarsina meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: KS, KD, az Európai Unió Tanácsa, Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
helyezze hatályon kívül a fellebbezéssel megtámadott végzés egészét; |
|
— |
állapítsa meg, hogy az uniós bíróságok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek az ügy elbírálására; |
|
— |
utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé az elfogadhatóságról való, illetve érdemi határozathozatalra; |
|
— |
a jelen eljárással és a korábbi kapcsolódó eljárásokkal összefüggésben felmerült költségekről jelenleg ne határozzon. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.
Első jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor i. az Európai Unió Bírósága hatáskörének az EUSZ 24. cikkben és az EUMSZ 275. cikkben meghatározott korlátozását nem az Európai Unió Bírósága általános hatáskörétől való eltérésként értelmezte, ii. ezt az eltérést az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatával ellentétben nem megszorítóan értelmezte, és iii. ebben az összefüggésben tévesen értelmezte a H ítéletet, (1) a SatCen ítéletet (2) és az Elitaliana ítéletet (3) akként, hogy azok amellett szólnak, hogy az Európai Unió Bírósága a szóban forgó ügyben nem rendelkezik hatáskörrel.
Második jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a keresetet nem az alapvető emberi jogok állítólagos megsértése miatti kártérítés iránti keresetnek minősítette, és amikor az Európai Unió Bírósága hatáskörének korlátozását nem az elsődleges uniós jog szerinti, azon emberi jogi és jogállamisági követelmények fényében értelmezte, amelyek a jelen ügyben megalapozzák az Európai Unió Bíróságának hatáskörét.
Első rész: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a felperesek által megtámadott aktusokat, fellépéseket és mulasztásokat akként minősítette, mint amelyek a misszióval kapcsolatos politikai és stratégiai kérdések közé tartoznak, és a KKBP (az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája) meghatározására, illetve végrehajtására vonatkoznak, nem pedig a KKBP kontextusában felmerülő állítólagos emberi jogi jogsértések miatt kárt okozó aktusokként, fellépésekként vagy mulasztásokként.
Második rész: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az EUSZ 24. cikket és az EUMSZ 275. cikket nem a Chartából és az EJEE-ből eredő uniós alapvető jogok és szabadságok, illetve a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban a Szerződésekben meghatározott alapvető uniós értékek fényében értelmezte (EUSZ 2. cikk, az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdése, az EUSZ 6. cikkének (1) és (3) bekezdése, az EUSZ 21. cikk (2) bekezdésének b) pontja, EUSZ 23. cikk, EUSZ 19. cikk, és a Charta 47. cikke).
Harmadik jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor helytelenül értelmezte a Bank Refah ítéletet, (4) és amikor a kártérítési keresetet nem olyan önálló jogorvoslatnak tekintette, amely alapján az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 340. cikk második bekezdése értelmében nincs helye az Európai Unió Bíróságának hatásköre alóli kivételnek.
Negyedik jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem biztosította az uniós jogrend autonómiáját, és megfosztotta a felpereseket a hatékony jogorvoslat lehetőségétől.
Első rész: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem állapította meg az uniós bíróságok kizárólagos hatáskörét a szóban forgó ügy elbírálására.
Második rész: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a szóban fogó ügyben a felpereseket megfosztotta a hatékony jogorvoslat lehetőségétől, valójában reális lehetőség nélkül hagyva őket alapvető jogaik védelmének biztosítására.
(1) A Bíróság 2016. július 19-i H kontra Tanács és társai ítélete, C-455/14 P, EU:C:2016:569.
(2) A Törvényszék 2018. október 25-i KF kontra SatCen ítélete, T-286/15, EU:T:2018:718; a Bíróság 2020. június 25-i SatCen kontra KF ítélete, C-14/19 P, ECLI:EU:C:2020:492; a Törvényszék 2020. július 10-i KF kontra SatCen végzése, T-619/19, nem tették közzé, EU:T:2020:337; a Bíróság 2021. október 14-i KF kontra SatCen ítélete, C-464/20 P, nem tették közzé, ECLI:EU:C:2021:848.
(3) A Bíróság 2015. November 12-i Elitaliana kontra Eulex Kosovo ítélete, C-439/13 P, EU:C:2015:753.
(4) A Bíróság 2020. október 6-i Bank Refah Kargaran kontra Tanács ítélete, C-134/19 P, EU:C:2020:793.