–

az Obshtina Balchik képviseletében A. Atanasov advokat,

–

a cseh kormány képviseletében L. Halajová, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

–

az észt kormány képviseletében, M. Kriisa, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében G. Gattinara, C. Georgieva és G. Wils, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a 2017. december 18‑i (EU) 2017/2365 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2017. L 337., 19. o.) módosított, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.; a továbbiakban: 2014/24 irányelv) 72. cikke (1) bekezdése e) pontjának és (4) bekezdése a) és b) pontjának értelmezésére vonatkoznak.

2

E kérelmeket az első ügyben (C‑441/22) a Zamestnik–ministar na regionalnoto razvitie i blagoustroystvoto rakovoditel na Upravlyavashtia organ na Operativna programa „Regioni v rastezh” 2014–2020 (regionális fejlesztési és közmunkaügyi miniszterhelyettes, valamint a „Fejlődő régiók” 2014–2020 operatív program irányító hatóságának vezetője, Bulgária), a második ügyben (C‑443/22) pedig a Zamestnik‑ministar na regionalnoto razvitie i blаgoustroystvoto i rakovoditel na Natsionalnia organ po Programa INTERREG V‑A Rumania‑Bulgaria 2014–2020 (regionális fejlesztési és közmunkaügyi miniszterhelyettes, valamint az „INTERREG V A Románia – Bulgária 2014–2020” program nemzeti hatóságának vezetője, Bulgária) (a továbbiakban megkülönböztetés nélkül mindkét ügyben: az irányító hatóság vezetője) és az Obshtina Razgrad (Razgrad önkormányzata, Bulgária), illetve az Obshtina Balchik (Balcsik önkormányzata, Bulgária) között, az irányító hatóság vezetője által hozott határozatok tárgyában folyamatban lévő két jogvita keretében terjesztették elő, amelyekben az irányító hatóság vezetője e két településre az általuk szervezett építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések keretében az európai strukturális és beruházási alapokból (a továbbiakban: ESB‑alapok) támogatható költségekre vonatkozóan 25%‑os pénzügyi korrekciót alkalmazott.

3

A 2014/24 irányelv (58), (107) és (109) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

[…]

[…]

4

Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

„Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

[…]

[…]

[…]”

5

Az említett irányelvnek „Az értékhatárok összege” című 4. cikke az a) pontjában előírja, hogy az irányelvet olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték‑adó (héa) nélküli becsült értéke eléri az 5548000 eurót.

6

Ugyanezen irányelvnek „A szerződések módosítása azok időtartama alatt” című 72. cikkének szövege a következő:

„(1)   A szerződések vagy keretmegállapodások ezen irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az alábbiak közül bármely esetben:

[…]

[…]

[…]

(4)   Egy szerződés vagy keretmegállapodás módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontjának értelmében, ha a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő akkor, ha az alábbi feltételek közül valamelyik vagy több teljesül:

[…]

(5)   Ezen irányelv értelmében új közbeszerzési eljárásra van szükség a közbeszerzési szerződés vagy keretmegállapodás rendelkezéseinek – a szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt történő – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében.”

7

A zakon za obshtestvenite porachki (a közbeszerzésekről szóló törvény, a DV 2016. február 16‑i 13. száma) alapjogvitákra alkalmazandó változatának (a továbbiakban: közbeszerzésekről szóló törvény) – amely a 2014/24 irányelvet átültette a bolgár jogrendbe – 107. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Az 54. és 55. cikkben említett okokon kívül az ajánlatkérő kizárja:

[…]”

8

A közbeszerzésekről szóló törvény 116. cikke értelmében:

„(1)   A közbeszerzési szerződések és keretmegállapodások akkor módosíthatók, ha:

[…]

[…]

[…]

(5)   A közbeszerzési szerződés módosítása akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés 7. pontja értelmében, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

9

A közbeszerzésekről szóló törvény kiegészítő rendelkezései 2. §‑ának 27. pontja előírja, hogy az „előreláthatatlan körülmények” olyan körülmények, amelyek a szerződés megkötését követően merültek fel, amelyeket nem lehetett volna kellő gondossággal előre látni, és amelyek nem a felek cselekményéből vagy mulasztásából erednek, de amelyek a megállapodás szerinti feltételek mellett lehetetlenné teszik a teljesítést. E rendelkezések 3. pontjának 1. alpontja előírja, hogy az említett törvény a 2014/24 irányelv követelményeit ülteti át.

10

A zakon za zadalzheniyata i dogovorite (a kötelmekről és a szerződésekről szóló törvény; a DV 1950. november 22‑i 275. száma) 20a. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A szerződések jogilag kötelező erővel bírnak a szerződő felekre nézve.

A szerződések csak a felek közös megegyezésével vagy törvényben meghatározott indokok alapján módosíthatók, szüntethetők meg, semmisíthetők meg vagy vonhatók vissza.”

11

A zakon za upravlenie na sredstvata ot Evropeyskite strukturni i investitsionni fondove (az [ESB‑alapok] kezeléséről szóló törvény, a DV 2015. december 22‑i 101. száma; a továbbiakban: az ESB‑alapok kezeléséről szóló törvény) 1. cikkének (2) bekezdése határozza meg a nemzeti jogban az ESB‑alapokból támogatható kiadásokat.

12

A pénzügyi korrekciót megalapozó szabálytalanságok megállapításáról, valamint a pénzügyi korrekció mértékének [az ESB‑alapok kezeléséről szóló törvény] szerinti eljárásban történő meghatározására szolgáló százalékos mutatókról szóló rendelet (a DV 2017. március 31‑i 27. száma) 2. cikke (1) bekezdése 1. mellékletének 23. pontja előírja:

„Közbeszerzési szerződés jogellenes módosításai.

[…]”

13

A Fekete‑tenger partvidékének területrendezéséről szóló, 2008. január 1‑jétől hatályos törvény (a DV 2007. június 15‑i 48. száma) 15. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A Fekete‑tenger partján található nemzeti fürdőhelyeken május 15. és október 1. között tilos építési és telepítési munkálatokat végezni.”

14

2018. július 3‑án Razgrad önkormányzata az ESB‑alapok által finanszírozott tevékenységek végrehajtása érdekében ajánlatkérő hatóságként nyílt közbeszerzési eljárást indított egy sportcsarnok ezen önkormányzat szakmai gimnáziumában történő megépítésére irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése céljából. Csak egy ajánlatot nyújtottak be, nevezetesen a „SAV – Razgrad” OOD részéről.

15

A 2018. szeptember 13‑i szerződéssel Razgrad önkormányzata a közbeszerzési szerződést e társaságnak ítélte oda. E szerződés 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében az építési munkák teljesítésének időtartama 235 nap volt, és nem terjedhetett 2019. november 30‑án túlra.

16

A szerződés teljesítése során a felek 2019. november 29‑én megállapodtak a szerződés 1. sz. módosításáról, amely a munkák befejezésének 2019. november 30‑i eredeti időpontját 2020. január 30‑i időponttal váltotta fel. A felek által e módosításra vonatkozóan előterjesztett indokolás olyan előreláthatatlan körülmények felmerülése volt, amelyek szükségessé tették a beruházási projekt kiigazítását.

17

A teljesítési időtartam alatt megállapodással hatszor függesztették fel az építési munkákat, amelyek közül ötöt a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal, egyet pedig a beruházási projekt átalakításának szükségességével indokoltak.

18

Az építkezés megfelelőségét 2020. február 24‑én állapították meg.

19

Az 525 napos tényleges teljesítési időtartamból az építési munkák megállapodással történő felfüggesztése azon időtartamainak levonását követően, amelyeket az irányító hatóság nem vitatott, 264 napos teljesítési határidőt állapítottak meg.

20

A 2020. január 30. és február 24. közötti késedelem időtartamára vonatkozóan nem nyújtottak be indokolást, és az ajánlatkérő szerv nem számított késedelmi kötbért.

21

Az irányító hatóság vezetője többek között a jelen ítélet 14–20. pontjában kifejtett megfontolásokra hivatkozva úgy határozott, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény megsértése miatt 25%‑os pénzügyi korrekciót alkalmaz Razgrad önkormányzatával szemben az ESB‑alapok kezeléséről szóló törvény 1. cikkének (2) bekezdése értelmében az ESB‑alapokból támogatható kiadások tekintetében. Az irányító hatóság vezetője szerint a szerződés teljesítésének időtartama a szerződés lényeges eleme. Az ajánlatkérő ugyanis a közbeszerzési dokumentumokban a szerződés teljesítése tekintetében előírt egy maximális időtartamot és határidőt, amelyek egyébként az ajánlatok értékelése szempontjából odaítélési szempontnak minősülnek. Ennélfogva e határidők objektív módon nem igazolt és az ajánlatkérő szerv által észrevételek és késedelmi kötbér nélkül elfogadott túllépése a szóban forgó közbeszerzési szerződés feltételeinek jogellenes módosítását valósítja meg.

22

Razgrad város önkormányzata fellebbezést nyújtott be e határozat ellen az Administrativen sad – Razgradhoz (razgradi közigazgatási bíróság, Bulgária). Ez utóbbi úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó szerződés módosítása csak írásbeli megállapodás útján lehetséges, ami a jelen ügyben a késedelem utolsó időszakát illetően nem állt fenn. Ennélfogva az ilyen helyzet nem a közbeszerzési szerződés feltételeinek a közbeszerzésekről szóló törvény 116. cikke (1) bekezdésének megsértésével történő módosítását, hanem a közbeszerzési szerződés nem megfelelő teljesítését valósítja meg. Még ha ez utóbbi tartalmazott is késedelmi kötbért előíró kikötést, nem releváns az a kérdés, hogy az ajánlatkérő szerv azt követelte‑e a nyertes ajánlattevőtől. Az Administrativen sad – Razgrad (razgradi közigazgatási bíróság) következésképpen úgy ítélte meg, hogy az irányító hatóság vezetője tévesen állapította meg, hogy az alapügyben szóban forgó helyzet a piaci feltételek jogellenes módosításának minősül, és ezért az erre vonatkozó határozatát meg kell semmisíteni.

23

Az irányító hatóság vezetője ezen ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Varhoven administrativen sadhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Bulgária), a kérdést előterjesztő bírósághoz.

24

A kérdést előterjesztő bíróság szerint az a kérdés, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzet a piaci feltételek jogellenes megváltoztatásának minősül‑e, vita tárgyát képezi a nemzeti bíróságok előtt. Az első megközelítés szerint ezt a kérdést az összes releváns körülmény fényében kell megvizsgálni, amelyek az írásbeli megállapodáson kívül magukban foglalják a feleknek a szerződés teljesítése során tett nyilatkozatait és magatartását is. A második megközelítés szerint a szerződés módosításához a feleknek írásbeli megállapodást kell kötniük. Ilyen megállapodás hiányában, abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés késedelmes teljesítése a nyertes ajánlattevőnek tudható be, inkább a szerződés nem megfelelő teljesítésének a helyzetéről van szó.

25

A kérdést előterjesztő bíróság következésképpen arra keresi a választ, hogy hogyan kell értelmezni a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének a (4) bekezdés a) és b) pontjával összefüggésben értelmezett e) pontját, amelyet különösen annak meghatározása érdekében kell figyelembe venni, hogy a közbeszerzési szerződésnek az e rendelkezések értelmében vett lényeges módosítása csak akkor állapítható‑e meg, ha a felek között ilyen értelmű írásbeli megállapodás áll fenn, vagy az a felek cselekményeiből is levezethető.

26

E körülmények között a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

27

2019. január 2‑án Balchik önkormányzata nyílt közbeszerzési eljárást indított az ESB‑alapok által finanszírozott projektek keretében, amelynek tárgya ezen önkormányzat sétányának kiépítése volt. Két ajánlatot nyújtottak be, az egyiket az Infra Expert AD.

28

Mivel a szerződést ez utóbbinak ítélték oda, a felek 2019. április 19‑én szerződést írtak alá, amely többek között a nyertes ajánlattevő műszaki ajánlatának megfelelően meghatározta a teljesítési határidőt, azaz 45 naptári napot.

29

A szerződés teljesítése során a teljesítési határidőt felfüggesztő aktusokra került sor egyrészt a kedvezőtlen időjárási viszonyok, másrészt pedig a Fekete‑tenger partvidékének területrendezéséről szóló törvény 15. cikkének (1) bekezdése alapján a május 15. és október 1. közötti idegenforgalmi szezonban a Fekete‑tenger partvidékén található nemzeti fürdőhelyeken építési és telepítési munkák végzésének tilalma miatt.

30

A szerződés teljesítésének tényleges időtartamát ennélfogva 250 napra emelték. Az ajánlatkérő nem követelt kártérítést a határidőben történő teljesítés elmulasztása miatt.

31

Az irányító hatóság vezetője – többek között a C‑441/22. sz. ügyben szóban forgókhoz hasonló indokokra támaszkodva – 2020. október 26‑i határozatával 25%‑os pénzügyi korrekciót alkalmazott Balchik önkormányzatával szemben a közbeszerzésekről szóló törvény megsértése miatt az ESB‑alapok kezeléséről szóló törvény 1. cikkének (2) bekezdése értelmében az ESB‑alapokból támogatható kiadások tekintetében. Az irányító hatóság vezetője szerint a közbeszerzésekről szóló törvény 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az építési beruházások kivitelezésének határidejét a közbeszerzési dokumentumokban olyan módon és korlátok között kell meghatározni, amelyek – amennyiben azokat nem tartják be – az ajánlattevő kizárását vonják maguk után. A munkáknak a szokásos kedvezőtlen időjárási viszonyok és az e törvény 116. cikke (1) bekezdésének 3. pontja szerinti, észszerűen előrelátható szabályozási tilalom ellenére történő ismételt felfüggesztésére tekintettel az irányító hatóság vezetője úgy ítélte meg, hogy az eredetileg megállapított teljesítési határidő túllépése ténylegesen a közbeszerzési szerződés lényeges, az említett törvényt sértő módosításának minősül.

32

Balchik önkormányzata keresetet indított az irányító hatóság vezetőjének e határozatával szemben az Administrativen sad Dobrich (dobrichi közigazgatási bíróság, Bulgária) előtt. Ez utóbbi lényegében úgy ítélte meg, hogy a kötelmekről és a szerződésekről szóló törvény 20a. cikke értelmében a felek közötti szerződések a felek közös megegyezésével vagy törvényben meghatározott okokból módosíthatók. Ezenkívül a közbeszerzési szerződés módosításai érvényességéhez szükséges, hogy az írásbeli megállapodás formájában történjen. A jelen esetben a szerződést hallgatólagos megállapodás módosította, ami nem a szerződés módosításának, hanem a szerződés nem megfelelő teljesítésének minősül, amely kizárólag az ajánlatkérő számára teszi lehetővé a kifejezetten és előzetesen a szerződésben megállapított kötbér kiszabását. Jogilag nem releváns az a kérdés, hogy melyek voltak a munkálatok felfüggesztésének okai, és hogy azok a felek számára előreláthatóak voltak‑e.

33

Az irányító hatóság vezetője a Varhoven administrativen sad legfelsőbb közigazgatási bíróság), a kérdést előterjesztő bíróság előtt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Administrativen sad Dobrich (dobrichi közigazgatási bíróság) ítéletével szemben.

34

A jelen ítélet 24. pontjában már kifejtetteken kívül a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a C‑443/22. sz. ügy alapeljárásának megoldásához a 2014/24 irányelv értelmében vett, „az eredeti odaítélés észszerűen gondos előkészítése”, az „előreláthatatlan körülmények” és az „körülmények […], amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre” fogalmak terjedelmének pontosítása szükséges.

35

Kívánatos lenne tehát értelmezni a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének c) és e) pontját, valamint a (109) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (4) bekezdésének a) és b) pontját, különösen annak meghatározása érdekében, hogy egyrészt a közbeszerzési szerződés lényeges módosításához írásbeli megállapodás szükséges‑e, vagy az a felek együttes cselekményeiből is levezethető‑e, másrészt pedig, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény 116. cikke (1) bekezdésének 2. és 3. pontjában szereplő „előreláthatatlan körülmények” fogalmának meghatározása a 2014/24 irányelv releváns rendelkezéseinek a bolgár jogba való helyes átültetésének minősül‑e.

36

E körülmények között a Varhoven administrativen sad (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

37

A Bíróság elnöke 2022. augusztus 10‑i határozatával az eljárás írásbeli és szóbeli szakaszának lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából egyesítette a C‑441/22. és a C‑443/22. sz. ügyet.

38

Amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekből kitűnik, az alapügyben szóban forgó egyes szerződések becsült értéke alacsonyabb a 2014/24 irányelv alkalmazhatóságának azon értékhatáránál, amelyet az irányelv 4. cikkének a) pontja az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében 5548000 euróban határoz meg, így e szerződések nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

39

Mindazonáltal, amint a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, ha valamely nemzeti jogszabály az uniós jogi aktus hatálya alá nem tartozó helyzetekre adott megoldásaiban közvetlenül és feltétel nélkül összhangban van az e jogi aktussal elfogadott megoldásokkal, határozott uniós érdek fűződik ahhoz, hogy egységesen értelmezzék az említett jogi aktusból átvett rendelkezéseket. Ez ugyanis lehetővé teszi a jövőbeli eltérő értelmezések elkerülését és az e helyzetek és az említett rendelkezések hatálya alá tartozó helyzetek azonos módon történő kezelésének biztosítását (2022. március 31‑iSmetna palata na Republika Bulgaria ítélet, C‑195/21, EU:C:2022:239, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40

E tekintetben a Bíróságnak már volt alkalma megállapítani a 2022. március 31‑iSmetna palata na Republika Bulgaria ítélet (C‑195/21, EU:C:2022:239) 44. pontjában, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény, amely a 2014/24 irányelvet átültette a bolgár jogrendbe, általánosabban valamennyi, az európai alapok által támogatott közbeszerzési eljárásra alkalmazandó, az érintett szerződések értékétől függetlenül.

41

Márpedig a Bíróság rendelkezésére álló iratokból nem tűnik ki, hogy ezen ítélet kihirdetése óta módosult volna a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya. Éppen ellenkezőleg, az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekből kitűnik, hogy az említett törvény a 2014/24 irányelv 72. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjával összefüggésben értelmezett 72. cikke (1) bekezdésének e) pontját ülteti át a belső jogba, így az e rendelkezésekben foglalt szabályokat alkalmazandóvá tették az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződésekre, amelyek általában nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

42

E körülmények között az alapügyben szóban forgó egyes szerződések becsült értéke nem képezi akadályát annak, hogy a Bíróság válaszoljon az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre.

43

Írásbeli észrevételeiben Balchik önkormányzata azt állítja, hogy a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett harmadik–ötödik kérdés az alapeljárás szempontjából irreleváns. E fél szerint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított tények pontatlanok, mivel az irányító hatóság tévesen határozta meg a szerződés határidejét. A munkálatok időtartamát a szerződés rögzíti, de arra nem vonatkozik a folytonosság követelménye. Nem állt fenn végrehajtási követelmény egy adott időszakra vagy konkrét éves idényre.

44

E tekintetben emlékeztetni kell az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek a helytállóság szempontjából történő vizsgálata nem a Bíróság feladata – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság általi elutasítása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben nyilvánvaló, hogy az uniós jog értelmezése, amelyet a nemzeti bíróság kért, nem függ össze az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, ha a szóban forgó probléma hipotetikus jellegű, vagy a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli és jogi elemek ismeretével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a feltett kérdéseket hatékonyan megválaszolja (2023. január 12‑iNemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ítélet, C‑132/21, EU:C:2023:2, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

45

Márpedig a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az alapeljárás az építési munkák kivitelezésére mind a közbeszerzési dokumentumokban, mind pedig az alapügyben szóban forgó közbeszerzési szerződésben meghatározott határidő túllépéséből ered, és hogy ez a határidő meghatározó szempont volt az ajánlatok értékelése során, mivel azon ajánlattevőket, amelyek ajánlatai meghaladták a maximális határidőt, kizárták ezen eljárásból. Ennélfogva nem lehet úgy tekinteni, hogy az azon esetleges körülményekre vonatkozó kérdéseket, amelyek között az ilyen határidő anélkül haladható meg, hogy új közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni, úgy lehetne tekinteni, hogy azok semmilyen kapcsolatban nem állnak e jogvita tényállásával vagy tárgyával, illetve hogy a Balchik városa által előadott indokok alapján hipotetikusnak tekinthetők.

46

Következésképpen a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett harmadik–ötödik kérdés elfogadható.

47

Balchik önkormányzata azt állítja, hogy a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdés, ahogyan azt a kérdést előterjesztő bíróság megfogalmazta, lényegében azt jelenti, hogy a Bíróság elé nem az uniós jog értelmezésére vonatkozó kérdést terjesztettek elő, hanem az alapügy közvetlen rendezését kérik tőle.

48

Kétségtelen, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 267. cikk keretében a Bíróság csak arra jogosult, hogy a Szerződések és az uniós intézmények által hozott aktusok értelmezéséről döntsön, arra viszont nem, hogy az uniós jog szabályait egy meghatározott ügyre alkalmazza (2017. július 13‑iIngsteel és Metrostav ítélet, C‑76/16, EU:C:2017:549, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

49

Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdésével – az ezen ügyben előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem indokainak fényében értelmezve – a kérdést előterjesztő bíróság a C‑441/22. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdéshez hasonlóan nem arra törekszik, hogy a Bíróság maga alkalmazza a 2014/24 irányelv 72. cikkének rendelkezéseit az alapügy körülményeire, hanem arra, hogy a Bírósághoz forduljon azzal a kérdéssel, hogy e cikket úgy kell‑e értelmezni, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését követően megkötött szerződésben megállapított építési munkák teljesítési határidejének módosítása amelyre ezen odaítélést követően, a közbeszerzési dokumentumokban nem szereplő okokból került sor, az érintett közbeszerzési szerződés nem megfelelő teljesítése olyan formájának tekinthető, amelyre az e cikkben előírt szabályok nem alkalmazandók, míg az ilyen módosítás az említett cikk (4) bekezdése értelmében vett „lényeges módosítás” fogalmába tartozik.

50

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdés megválaszolására.

51

Emlékeztetni kell arra, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikkének (1) és (2) bekezdése felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben a szerződések és a keretmegállapodások módosíthatók anélkül, hogy ezen irányelvnek megfelelően új közbeszerzési eljárást kellene indítani. E cikk (5) bekezdésének rendelkezései szerint az említett cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő módosítások esetében új eljárást kell indítani.

52

Így a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően nincs szükség új eljárásra, ha az elvégzett módosítások nem „lényegesek” ezen irányelv 72. cikkének (4) bekezdése értelmében. Maga ez utóbbi rendelkezés szövege szerint, e cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül, a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő akkor, ha az ezen (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek közül valamelyik vagy több teljesül.

53

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekből kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó módosítások megfelelnek mind a 2014/24 irányelv 72. cikke (4) bekezdésének a) pontjában előírt feltételnek – mivel amennyiben az érintett ajánlatkérő szerv a végül felrótt túllépéssel meghosszabbított eredeti határidőnek megfelelő hosszabb teljesítési határidőt állapított volna meg a szerződés odaítélésének szakaszában, több résztvevőt vonzott volna –, mind pedig az ezen irányelv 72. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt feltételnek, mivel e határidő‑túllépés oly módon módosította volna a szerződő fél javára a szerződés gazdasági egyensúlyát, amelyről az eredeti szerződés nem rendelkezett.

54

Következésképpen az előterjesztett kérdések megválaszolása érdekében a Bíróságnak abból az előfeltevésből kell kiindulnia, amelynek vizsgálata végső soron a kérdést előterjesztő bíróság feladata, és amely szerint a 2014/24 irányelv 72. cikkének (4) bekezdésében előírt feltételek közül legalább az egyik teljesül valamennyi alapügyben.

55

A C‑441/22. sz. és a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett első és második kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének e) pontját és (4) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy annak érdekében, hogy valamely közbeszerzési szerződés módosítását az e rendelkezés értelmében „lényegesnek” lehessen minősíteni, a szerződő feleknek e módosításra irányuló írásbeli megállapodást kell aláírniuk, vagy elegendő, ha léteznek más, e felektől származó és az említett módosításra irányuló közös szándékot megállapító írásbeli elemek.

56

Meg kell jegyezni, hogy az alapeljárások alapjául szolgáló valamennyi helyzetben a munkák befejezésének tényleges időpontja nem képezte a közbeszerzési szerződés felei által aláírt írásbeli megállapodás tárgyát.

57

A kérdést előterjesztő bíróság tehát arra keresi a választ, hogy az építési beruházások kivitelezésére vonatkozó, az eredeti közbeszerzési szerződésben meghatározott határidő módosítására vonatkozó írásbeli megállapodás hiánya akadályát képezi‑e annak, hogy e határidőnek az ezen építési munkák késedelmes teljesítése miatti tényleges meghosszabbítását az érintett szerződés 2014/24 irányelv 72. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „lényeges” módosításának lehessen tekinteni.

58

E tekintetben igaz, hogy a 2014/24 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése egyrészt az 5. pontjában úgy határozza meg a „közbeszerzési szerződést”, mint egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által írásban megkötött visszterhes szerződést, másrészt pedig a 18. pontjában az „írásbeli” vagy „írásban” kifejezést úgy határozza meg, mint bármely olyan, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is. Egyébiránt a 2014/24 irányelv (58) preambulumbekezdése előírja különösen, hogy bár a közbeszerzési eljárás alapvető elemeinek – így például a közbeszerzési dokumentumoknak, a részvételi jelentkezésnek, a szándék megerősítésének és az ajánlatnak – mindig írásban kell készülniük, a gazdasági szereplőkkel való szóbeli kommunikációnak mindig lehetségesnek kell lennie, feltéve, hogy annak tartalmát a szükséges mértékben dokumentálják.

59

Ezzel szemben a 2014/24 irányelv 72. cikke nem írja elő a közbeszerzési szerződés teljesítésének ideje alatt történő módosítását illetően, hogy az ilyen módosítás az e cikk (1) bekezdésének e) pontja és (4) bekezdése értelmében csak akkor minősíthető „lényegesnek”, ha azt a szerződés módosítására vonatkozó írásbeli megállapodás rögzíti, és az ehhez hasonló megállapítás ennélfogva nem vonható le a felek közötti megbeszélések során megállapított írásbeli elemekből.

60

A 2014/24 irányelv 72. cikkének ezen értelmezését megerősítik az e rendelkezés által követett célok, és az a szövegkörnyezet, amelybe e rendelkezés illeszkedik.

61

A 2014/24 irányelv 72. cikke különösen a folyamatban lévő közbeszerzési szerződések módosítása feltételeinek szabályozásával az eljárások átláthatósága és az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve tiszteletben tartásának biztosítására irányul. Ezen elvek ugyanis megakadályozzák azt, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését követően az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő módosítsa e szerződés rendelkezéseit, amennyiben e rendelkezések lényegesen eltérnek az eredeti szerződés rendelkezéseitől (lásd ebben az értelemben: 2010. április 13‑iWall ítélet, C‑91/08, EU:C:2010:182, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. február 3‑iAdvania Sverige és Kammarkollegiet ítélet, C‑461/20, EU:C:2022:72, 19. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ezen elvek tiszteletben tartása pedig a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok általánosabb célkitűzésébe illeszkedik, amely arra irányul, hogy valamennyi tagállamban biztosítsa a szolgáltatások szabad mozgását és a tisztességes verseny megnyitását (lásd ebben az értelemben: 2008. június 19‑iressetext Nachrichtenagentur ítélet, C‑454/06, EU:C:2008:351, 31. és 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2010. április 13‑iWall ítélet, C‑91/08, EU:C:2010:182, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2022. május 12‑iComune di Lerici ítélet, C‑719/20, EU:C:2022:372, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

62

Márpedig, amint arra lényegében a cseh és az észt kormány, valamint az Európai Bizottság az írásbeli észrevételeiben hivatkozott, a 2014/24 irányelv 72. cikkében előírt szabályok hatékony érvényesülésének, és ennélfogva az e rendelkezés által biztosítani kívánt elvek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében valamely közbeszerzési szerződés módosításának e szerződés „lényeges módosításának” történő minősítése nem függhet a közbeszerzési szerződés felei által aláírt és ilyen módosításra irányuló írásbeli megállapodás fennállásától. Az olyan értelmezés ugyanis, amely szerint a lényeges módosítás megállapításának feltétele ilyen írásbeli megállapodás fennállása, megkönnyítené a szerződések folyamatban lévő módosítására vonatkozó, az említett rendelkezésben előírt szabályok megkerülését azáltal, hogy lehetővé teszi a közbeszerzési szerződés felei számára, hogy tetszésük szerint módosítsák e szerződés teljesítésének feltételeit, holott e feltételeket a közbeszerzési dokumentumokban átlátható módon határozták meg, és azokat minden potenciális ajánlattevőre egyformán kell alkalmazni a tisztességes és torzításmentes piaci verseny biztosítása érdekében.

63

Azon szövegkörnyezetet illetően, amelybe a 2014/24 irányelv 72. cikke illeszkedik, ezen irányelv (107) preambulumbekezdése kimondja, hogy a szerződésmódosítások akkor minősülnek lényegesnek, ha „a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés lényeges feltételeit”. Ebből következik, hogy – amint azt a Bíróságnak már volt alkalma tisztázni – a 2014/24 irányelv 72. cikke értelmében vett lényeges módosítás alapvetően konszenzusos jellegű (lásd ebben az értelemben: 2021. június 17‑iSimonsen & Weel ítélet, C‑23/20, EU:C:2021:490, 70. pont).

64

Márpedig a piaci feltételek újratárgyalására irányuló szándék más formában is megnyilvánulhat, mint a kifejezetten az érintett módosításra vonatkozó írásbeli megállapodás, mivel az ilyen szándék levezethető többek között a közbeszerzési szerződés felei közötti kommunikáció során keletkezett írásbeli információkból.

65

Következésképpen a C‑441/22. és a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett első és második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének e) pontját és (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak érdekében, hogy valamely közbeszerzési szerződés módosítását az e rendelkezés értelmében „lényegesnek” lehessen minősíteni, a szerződő feleknek nem kell az e módosításra irányuló írásbeli megállapodást aláírniuk, mivel a szóban forgó módosításra irányuló közös szándék többek között az e felektől származó egyéb írásbeli információkból is levezethető.

66

A C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett harmadik–ötödik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdése c) pontjának az ezen irányelv (109) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett i. alpontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv által annak érdekében tanúsítandó gondosság, hogy e rendelkezésre hivatkozhasson, többek között megköveteli, hogy az ajánlatkérő szerv az érintett közbeszerzési szerződés előkészítése során figyelembe vegye azon kockázatokat, amelyeket az e szerződés teljesítésére nyitva álló határidő betartásával kapcsolatban a szokásos időjárási viszonyok, valamint az építési beruházások kivitelezésére vonatkozóan előzetesen közzétett és az említett szerződés teljesítésének időszakába tartozó időszakban alkalmazandó, jogszabályban előírt tilalmak jelentenek. E bíróság ezenkívül egyrészt azt kérdezi, hogy az említett rendelkezés értelmében vett, „körülmények […], amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre”, kizárólag azokat a körülményeket foglalják‑e magukban, amelyek a szóban forgó szerződés odaítélését követően következtek be, másrészt pedig azt, hogy még abban az esetben is, ha az ilyen időjárási viszonyokat és szabályozási tilalmakat előreláthatónak kell tekinteni, azok akkor is a szerződés teljesítésének objektív igazolását képezik‑e az odaítélési eljárást szabályozó dokumentumokban és az eredeti közbeszerzési szerződésben meghatározott határidőn túl.

67

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja értelmében a szerződés új közbeszerzési eljárás nélkül módosítható, ha „a módosítást olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket egy gondos ajánlatkérő szerv nem láthatott előre”, és ha az ezen (1) bekezdésben előírt bizonyos egyéb feltételek is teljesülnek, amelyek nem képezik a jelen ügyekben előterjesztett kérdések tárgyát.

68

Amint az magából a 2014/24 irányelv (109) preambulumbekezdésének szövegéből következik, az előreláthatatlan körülmények olyan külső körülmények, amelyeket az ajánlatkérő szerv – figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület jó gyakorlatát, valamint az eredeti odaítélés előkészítése során elköltött források és a várható érték közötti megfelelő viszony biztosításának az igényét – az eredeti odaítélés észszerűen gondos előkészítése ellenére sem láthatott előre.

69

Így a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdése c) pontjának az ezen irányelv (109) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett i. alpontjából az következik, hogy – amint arra lényegében mind a cseh és az észt kormány, mind pedig a Bizottság írásbeli észrevételeiben hivatkozott – a szokásos időjárási viszonyok, valamint az előzetesen közzétett, az építési munkák végrehajtásának a szerződés teljesítési időszakába tartozó időszakra alkalmazandó jogszabályi tilalmai nem tekinthetők olyan körülményeknek, amelyeket a gondos ajánlatkérő szerv e rendelkezések értelmében nem láthatott előre.

70

Ebből szükségszerűen az következik, hogy az ilyen időjárási viszonyok és szabályozási tilalmak más jogcímen sem igazolhatják az építési munkák kivitelezésére vonatkozóan az odaítélési eljárást szabályozó dokumentumokban és az e szerződés eredeti szerződésében meghatározott egyértelmű határidő túllépését.

71

Ezenkívül, amennyiben a gondos ajánlatkérő szerv számára előrelátható körülmények állnak fenn, a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján hivatkozhat arra a lehetőségre, hogy az odaítélési eljárást szabályozó dokumentumokban és az eredeti közbeszerzési szerződésben kifejezetten előírhat olyan felülvizsgálati záradékokat, amelyek értelmében e szerződés végrehajtási feltételei valamely konkrét körülmények felmerülése esetén kiigazíthatók, ami olyan módosításokat tesz lehetővé, amelyek egyébként e 72. cikk szerinti új közbeszerzési eljárást tennének szükségessé. A feltételek módosítása lehetőségének kifejezett előírásával és a részletszabályainak az említett dokumentumokban történő meghatározásával az ajánlatkérő biztosítja ugyanis, hogy minden, az említett közbeszerzési eljárásban részt venni kívánó gazdasági szereplőnek kezdettől fogva tudomása legyen arról, és így ajánlataik kialakításánál egyenlő helyzetben legyenek (lásd ebben az értelemben: 2004. április 29‑iBizottság kontra CAS Succhi di Frutta ítélet, C‑496/99 P, EU:C:2004:236, 118. pont; 2016. szeptember 7‑iFinn Frogne ítélet, C‑549/14, EU:C:2016:634, 30., 36. és 37. pont).

72

Tekintettel arra, hogy a Balchik városa által a C‑443/22. sz. ügyben a nyertes ajánlattevővel eredetileg megállapított teljesítési határidő túllépésének igazolása érdekében előadottakhoz hasonló körülmények nem tekinthetők olyanoknak, mint amelyeket a gondos ajánlatkérő szerv az érintett közbeszerzési szerződés előkészítésekor észszerűen nem láthatott előre, nem szükséges válaszolni arra a kérdésre, hogy a 72. cikk (1) bekezdése c) pontjának a (109) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett i. alpontja értelmében vett „olyan körülmények, amelyeket a gondos ajánlatkérő szerv nem láthatott előre”, kizárólag a szerződéskötést követően felmerült körülményekre vonatkoznak‑e.

73

A fenti megfontolások összességére tekintettel a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett harmadik–ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv által annak érdekében tanúsított gondosság, hogy e rendelkezésre hivatkozhasson, többek között megköveteli, hogy az ajánlatkérő az érintett közbeszerzési szerződés előkészítése során figyelembe vegye az e szerződés teljesítésére nyitva álló határidő túllépésének olyan előrelátható felfüggesztési okokból eredő kockázatait, mint a szokásos időjárási viszonyok, valamint az építési munkák megvalósítására vonatkozóan előzetesen közzétett és az említett szerződés teljesítésének időszakába tartozó időszakban alkalmazandó jogszabályi tilalmak, mivel az ilyen időjárási viszonyok és szabályozási tilalmak nem igazolhatják az építési munkáknak az e dokumentumokban, valamint az eredeti közbeszerzési szerződésben meghatározott határidőn túli teljesítését, amennyiben azokat a közbeszerzési szerződés odaítélési eljárását szabályozó dokumentumok nem írják elő.

74

A C‑441/22. sz. ügyben előterjesztett első és második kérdésre, valamint a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett első–ötödik kérdésre adott válaszokra tekintettel nem szükséges válaszolni a C‑441/22. sz. ügyben előterjesztett harmadik kérdésre és a C‑443/22. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdésre.

75

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott: