—

egészben vagy részben semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.40324 – „európai államkötvények” ügy) 2021. május 20-án hozott bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) 1. cikkének negyedik franciabekezdését, ezáltal pedig egészben vagy részben semmisítse meg azt, hogy a Bizottság megállapította a felperesek felelősségét;

—

másodlagosan, egészben vagy részben semmisítse meg a Határozat 2. cikkének második franciabekezdését, ezáltal pedig egészben vagy részen semmisítse meg a felperesekkel szemben kiszabott bírságot;

—

harmadlagosan, a Határozat 2. cikkének második franciabekezdésében a felperesekkel szemben kiszabott bírságot lényegesen csökkentse olyan összegre, amelyet a Törvényszék megfelelőnek ítélhet, és

—

a Bizottságot kötelezze a felperesek részéről felmerült költségek viselésére.

1.

Első jogalap: téves jogalkalmazás annak megállapítása tekintetében, hogy a felperesek az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének és az EGT-Megállapodás 53. cikkének „cél általi” megsértésében vettek részt.

2.

Második jogalap: ténybeli és/vagy jogi értékelési hiba azzal kapcsolatban, ahogyan a Bizottság a szóban forgó kapcsolatfelvételeket minősítette, következésképpen pedig megállapította, hogy azok versenyellenesek.

3.

Harmadik jogalap: ténybeli és/vagy jogi értékelési hiba azzal kapcsolatban, hogy a felpereseknek a jogsértésben való állítólagos részvétele mennyi ideig tartott.

4.

Negyedik jogalap: ténybeli és/vagy jogi értékelési hiba annak megállapításával kapcsolatban, hogy 2011. január 18. és 2011. november 28. között egységes és folyamatos jogsértésre került sor.

5.

Ötödik jogalap: lényeges eljárási szabályok és a Szerződések megsértései a felelősséggel kapcsolatban, ideértve azt, ahogyan a Bizottság a megállapításait ismertette, valamint ahogyan a releváns kapcsolatfelvételeket minősítette, továbbá az egyenlő bánásmód elvének megsértése azzal kapcsolatban, hogy a felperesek részvétele mennyi ideig tartott.

6.

Hatodik jogalap: azáltal elkövetett ténybeli értékelési hiba, hogy a Bizottság az eladások értéke tekintetében olyan közelítő értéket alkalmazott, amely a tények vonatkozásában tárgyi tévedéseket tartalmazó feltételezéseken alapul, és amelynek használatát a Bizottság nem indokolta meg; ezenkívül a javasolt módszertan még akkor is hibás, ha azt a saját feltételei szerint értékeljük.

7.

Hetedik jogalap: azzal összefüggésben, hogy a felperesek bírságát a Bizottság által az eladások értéke tekintetében alkalmazott közelítő érték alapján számították ki, az arányosság elvének, az egyenlő bánásmód elvének, valamint azon elvnek a megsértése, hogy a bírságnak egyedileg igazodnia kellene a jogsértőhöz.

8.

Nyolcadik jogalap: a védelemhez való jog és az indokolási kötelezettség megsértése azzal kapcsolatban, ahogyan a Bizottság az eladások értéke tekintetében alkalmazott közelítő értéket levezette.

9.

Kilencedik jogalap: ténybeli értékelési hibák és az egyenlő bánásmód elvének a megsértése azzal összefüggésben, ahogyan a Bizottság a felperesek állítólagos jogsértésben való részvételének súlyát minősítette.

10.

Tizedik jogalap: a Bizottság a felperesek bírságának számítása során elmulasztotta enyhítő körülményként elismerni a felperesek korlátozott szerepét.