–

a Taxi Horn Tours BV képviseletében L. C. van den Berg advocaat,

–

a gemeente Weert és a gemeente Nederweert képviseletében N. A. D. Groot advocaat,

–

a holland kormány képviseletében M. K. Bulterman és M. H. S. Gijzen, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében P. Ondrůšek és G. Wils, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o. HL 2020. L 211., 22. o.) 2., 19., 59. és 63. cikkének, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról szóló, 2016. január 5‑i (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2016. L 3., 16. o.) értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Taxi Horn Tours BV és a gemeenten Weert és a gemeenten Nederweert (Weert önkormányzat és Nederweert önkormányzat, Hollandia) (a továbbiakban együtt: önkormányzatok), valamint a Touringcars VOF között, autóbusszal végzett szállításra irányuló közbeszerzési szerződésnek az önkormányzatok által az utóbbi javára történő odaítélése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A 2014/24 irányelv (14), (15) és (21) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

4

Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

[…]

10.   »gazdasági szereplő«: bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, beleértve vállalkozások ideiglenes szövetségeit is, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

[…]”

5

Az említett irányelvnek „A közbeszerzés alapelvei” című 18. cikke az (1) bekezdésének első albekezdésében a következőket írja elő:

„Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes [helyesen: hátrányos megkülönböztetés nélküli] bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.”

6

Ugyanezen irányelv „Gazdasági szereplők” című 19. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő:

„A közbeszerzési eljárásokban részt vehetnek gazdasági szereplők csoportjai, többek között ideiglenes szövetségek is. Az ajánlatkérő szervek nem követelhetik meg, hogy ezek valamely konkrét jogi formával rendelkezzenek ahhoz, hogy ajánlatot tehessenek, illetve részvételre jelentkezhessenek.

Ha szükséges, az ajánlatkérő szervek egyértelművé tehetik a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak a gazdasági‑pénzügyi helyzet, illetve az 58. cikkben említett technikai‑szakmai alkalmasság tekintetében hogyan kell teljesíteniük a követelményeket, amennyiben ez objektív okokból indokolt és arányos. A tagállamok megállapíthatják az arra vonatkozó általános feltételeket, hogy a gazdasági szereplők csoportjai mely esetekben teljesítik az említett feltételeket.

[…]”

7

A 2014/24 irányelv „Egységes európai közbeszerzési dokumentum” című 59. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az ajánlatkérő szervnek a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtásakor a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolások helyett előzetes bizonyítékként a gazdasági szereplő naprakész nyilatkozatából álló egységes európai közbeszerzési dokumentumot is el kell fogadnia előzetes bizonyítékként annak megerősítésére, hogy az érintett gazdasági szereplő megfelel a következő feltételek mindegyikének:

Ha a gazdasági szereplő a 63. cikknek megfelelően más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, az egységes európai közbeszerzési dokumentumnak e szervezetek vonatkozásában is tartalmaznia kell az e cikk első albekezdésében említett információkat.

Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt hivatalosan kinyilvánítja, hogy az adott kizárási ok nem áll fenn, és/vagy az adott kiválasztási kritérium teljesül, másrészt megadja az ajánlatkérő szerv által kért releváns információkat. A nyilatkozatnak emellett tartalmaznia kell, hogy a kiegészítő iratok kiállításáért melyik hatóság vagy harmadik fél a felelős, továbbá tartalmaznia kell a gazdasági szereplő arra vonatkozó hivatalos nyilatkozatát, hogy kérésre haladéktalanul be tudja mutatni az említett kiegészítő iratokat.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv az (5) bekezdésnek megfelelően egy adatbázisba való belépéssel közvetlenül beszerezheti a kiegészítő iratokat, úgy az egységes európai közbeszerzési dokumentumnak tartalmaznia kell az ehhez szükséges információkat is, mint például az adatbázis internetcímét, az esetleges azonosító adatokat, valamint adott esetben a szükséges hozzájáruló nyilatkozatot.

A gazdasági szereplők később is felhasználhatják azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet egy korábbi közbeszerzési eljárásban már használtak, amennyiben megerősítik, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak.”

8

Az említett irányelv 63. cikke, amelynek címe „Más szervezetek kapacitásainak igénybevétele”, az (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Az 58. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott, a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok, valamint az 58. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott, a technikai és szakmai alkalmasságra vonatkozó kritériumok tekintetében, a gazdasági szereplő adott esetben és egy adott szerződés vonatkozásában egyéb szervezetek kapacitásait is igénybe veheti, a velük fennálló kapcsolatának jogi természetétől függetlenül. Mindazonáltal a XII. melléklet II. részének f) pontjában foglalt iskolai végzettségekkel és szakképzettségekkel, valamint a releváns szakmai tapasztalattal kapcsolatos kritériumokat illetően a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van. Amennyiben a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv felé, hogy a szükséges erőforrások a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Az ajánlatkérő szervnek az 59., 60. és 61. cikknek megfelelően ellenőriznie kell, hogy azok az egyéb szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, megfelelnek‑e a vonatkozó kiválasztási kritériumoknak, és hogy fennállnak‑e esetükben az 57. cikk szerinti kizárási okok. Az ajánlatkérő szervnek elő kell írnia, hogy a gazdasági szereplő cserélje le azt a szervezetet, amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak, illetve amelynek esetében fennáll valamelyik kötelező kizárási ok. Az ajánlatkérő szerv előírhatja, vagy a tagállam rendelkezése miatt köteles lehet előírni, hogy a gazdasági szereplő lépjen azon szervezet helyébe, amelynek esetében fennáll valamelyik nem kötelező kizárási ok.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplőknek a 19. cikk (2) bekezdése szerinti csoportja is igénybe veheti a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitásait.”

9

A 2014/25 irányelv „Közlekedési szolgáltatások” című 11. cikke értelmében:

„Ezt az irányelvet alkalmazni kell a vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre.

Közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat meglétéről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.”

10

A 2016/7 végrehajtási rendelet (1) preambulumbekezdése kimondja:

„A [2014/24] és [2014/25] irányelvek egyik fő célja az ajánlatkérő szervek, a közszolgáltató ajánlatkérők és gazdasági szereplők – és nem utolsósorban a kis‑ és középvállalkozások – adminisztratív terheinek csökkentése. E cél elérésének egyik meghatározó eszköze az egységes európai közbeszerzési dokumentum. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványát ezért úgy kell kialakítani, hogy el lehessen tekinteni a kizárási és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos számos igazolás és egyéb dokumentum benyújtásának szükségességétől. Ugyanezen cél érdekében a formanyomtatványnak tartalmaznia kell az azon szervezetekre vonatkozó releváns információkat, amelyek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe veszi, lehetővé téve ezáltal, hogy ezek az információk a gazdasági szereplőre vonatkozó információkkal együtt és azokkal azonos feltételek mellett kerüljenek ellenőrzésre.”

11

E rendelet „Kitöltési útmutató” című 1. melléklete a következőképpen rendelkezik:

„Az egységes európai közbeszerzési dokumentum a gazdasági szereplő olyan nyilatkozata, amely a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolásokat helyettesíti előzetes bizonyítékként. A [2014/24] irányelv 59. cikkében foglaltak szerint ebben a gazdasági szereplő hivatalosan kinyilvánítja, hogy nincs azon helyzetek egyikében sem, amelyek miatt a gazdasági szereplőket ki kell, illetve ki lehet zárni; hogy megfelel a vonatkozó kiválasztási szempontoknak, és adott esetben megfelel az objektív szabályoknak és kritériumoknak, amelyeket a részvételre felhívandó, alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők számának korlátozása céljából határoztak meg. Célja a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódó jelentős számú igazolás, illetve egyéb dokumentum benyújtásának kötelezettségéből eredő adminisztratív terhek csökkentése.

[…]

A gazdasági szereplő kizárható a közbeszerzési eljárásból, vagy ellene a nemzeti jognak megfelelően eljárás indítható, ha az egységes európai közbeszerzési dokumentumban vagy – általánosabban – a kizárási okok fenn nem állásának és a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges információk szolgáltatása során hamis nyilatkozatot tett, információkat tartott vissza, vagy nem tudja bemutatni a megkívánt kiegészítő dokumentumokat.

A gazdasági szereplők később is felhasználhatják azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumban megadott információt, amelyet egy korábbi közbeszerzési eljárásban már megadtak, amennyiben az információ továbbra is helytálló és releváns. Ennek a legkönnyebb módja, az információ beillesztése az új egységes európai közbeszerzési dokumentumba a megfelelő funkciókkal, amelyek e célra rendelkezésre állnak a fent említett elektronikus ESPD‑szolgáltatásban. Természetesen lehetőség lesz az információ ismételt felhasználására a másolás és beillesztés más formáinak segítségével is, például a gazdasági szereplő informatikai berendezésein (PC‑n, táblagépen, szerveren …) tárolt információ felhasználásával.

[…]

Az előzőkben említetteknek megfelelően az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a gazdasági szereplő hivatalosan kinyilvánítja, hogy a vonatkozó kizárási okok nem állnak fenn, hogy az adott kiválasztási szempontoknak megfelel, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy megadja az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által kért releváns információkat.

[…]

Azon gazdasági szereplőnek, amely egyedül vesz részt és a kiválasztási szempontok teljesítéséhez nem veszi igénybe más szervezetek kapacitásait, egy egységes európai közbeszerzési dokumentumot kell kitöltenie.

Azon gazdasági szereplőnek, amely egyedül vesz részt, de a kiválasztási szempontok teljesítéséhez más szervezet vagy szervezetek kapacitásait veszi igénybe, biztosítania kell, hogy az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a gazdasági szereplő egységes európai közbeszerzési dokumentuma mellett kézhez kapjon egy külön egységes európai közbeszerzési dokumentumot is, amely minden egyes igénybe vett szervezet vonatkozásában tartalmazza a releváns információkat […].

Végül, amennyiben a közbeszerzési eljárásban gazdasági szereplők egy csoportja – adott esetben ideiglenes társulás keretében – együttesen vesz részt, a II–V. részben foglalt információk tekintetében minden egyes részt vevő gazdasági szereplőnek külön egységes európai közbeszerzési dokumentumot kell benyújtania.

Minden olyan esetben, amikor a gazdasági szereplő igazgató, vezető vagy felügyelő testületének egynél több tagja van, illetve e testületek képviseletére, az azokban való döntéshozatalra, vagy annak kontrolljára vonatkozó jogkörrel egynél több személy rendelkezik, lehetséges, hogy mindegyiküknek alá kell írnia ugyanazon egységes európai közbeszerzési dokumentumot a nemzeti szabályoktól függően, beleértve az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.

[…]”

12

A 2012. november 1‑jei Aanbestedingswet (közbeszerzési törvény; Stb. 2012., 542. sz.) alapügyre alkalmazandó változata (a továbbiakban: közbeszerzési törvény) átülteti át a holland jogba a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról [helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról] szóló, 2004. március 31‑i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL 2004. L 134., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 19. o.) és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.). E törvény bizonyos kérdéseit a 2013. február 11‑i Besluit van 11 februari 2013, houdende de regeling van enkele onderwerpen van de Aanbestedingswet 2012 (Aanbestedingsbesluit) (a közbeszerzésről szóló 2012. évi törvény egyes kérdésinek szabályozásáról szóló 2013. február 11‑i rendelet) szabályozza, amely a 2. cikkében a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A [közbeszerzésről szóló] törvény 2.84. cikke szerinti nyilatkozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

[…]

3.   A nyilatkozat mintáját vagy mintáit miniszteri rendeletben kell meghatározni.”

13

E törvény 2.52. cikkéből kitűnik:

„[…]

3.   Gazdasági szereplők társulása felléphet ajánlattevőként vagy részvételre jelentkezőként.

4.   Az ajánlatkérő szerv nem követeli meg, hogy a gazdasági szereplők társulása valamely konkrét jogi formával rendelkezzen ahhoz, hogy ajánlatot tehessen, illetve részvételre jelentkezhessen.”

14

A közbeszerzésről szóló törvény 2.84. cikke előírja:

„1.   A gazdasági szereplő nyilatkozatot tesz arról, hogy

2.   A nyilatkozatban megkövetelhető adatokat és információkat, valamint e nyilatkozat mintáját, illetve mintáit rendeletben vagy rendelet alapján kell meghatározni.”

15

E törvény 2.85. cikke értelmében:

„1.   Az ajánlatkérő szerv megköveteli a gazdasági szereplőtől, hogy részvételi jelentkezéséhez vagy ajánlatához az e célra előírt minta használatával csatoljon egy nyilatkozatot, és ennek keretében felsorolja a nyilatkozatban közlendő adatokat és információkat.

2.   Az ajánlatkérő szerv nem követeli meg a gazdasági szereplőtől, hogy a részvételi jelentkezése vagy az ajánlata alátámasztására az eskü alatt tett nyilatkozattól eltérő módon szolgáltasson adatokat és információkat, amennyiben azok abban kérhetők.

3.   Az ajánlatkérő szerv kizárólag arra kérheti a gazdasági szereplőt, hogy az eskü alatt tett nyilatkozatához csatoljon olyan igazoló dokumentumokat, amelyek nem az eskü alatt tett nyilatkozatban kérhető adatokra és információkra vonatkoznak, kivéve ha a 2.93. cikk 1. bekezdésének a) pontjában vagy a 2.93. cikk 1. bekezdésének b) pontjában említett igazoló okmányokról van szó.

4.   Az e cikk 1. bekezdésében említett gazdasági szereplő benyújthat már felhasznált eskü alatt tett nyilatkozatot, feltéve hogy megerősíti, hogy az abban szereplő információk továbbra is érvényesek.”

16

A Burgerlijk Wetboek (polgári törvénykönyv) 7A:1655. cikke szerint:

„A polgári jogi társaság olyan szerződés, amellyel két vagy több személy arra vállal kötelezettséget, hogy valamit a társaság rendelkezésére bocsát azzal a céllal, hogy az abból származó hasznot megosszák egymással.”

17

A Wetboek van Koophandel (kereskedelmi törvénykönyv) 16. cikke a következőképpen rendelkezik:

„A közkereseti társaság üzleti tevékenység közös név alatt történő folytatása céljából létrehozott polgári jogi társaság.”

18

E törvénykönyv 17. cikkének (1) bekezdése értelmében:

„Amennyiben nincs kizárva ebből, a társaság minden tagja jogosult a társaság nevében eljárni, pénzeszközöket kiadni és átvenni, valamint a társaság terhére harmadik személyekkel szemben, illetve harmadik személyek terhére a társasággal szemben kötelezettséget keletkeztetni.”

19

Az említett törvénykönyv 18. cikkéből következik:

„A közkereseti társaság minden tagja egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért.”

20

A Taxi Horn Tours 2019. augusztus 1‑jéig a helyi önkormányzatok által odaítélt közbeszerzési szerződés teljesítése keretében biztosította általános iskolai tanulók testnevelés keretében történő szállítását (a továbbiakban: testneveléssel kapcsolatos személyszállítás).

21

Az önkormányzatok, miután úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítják meg ezt a szerződést, európai jelentőségű nyilvános közbeszerzési eljárást indítottak a 2020. január 1‑jétől a 2027/2028‑as tanév végéig tartó testneveléssel kapcsolatos személyszállítás vonatkozásában. A szerződés odaítélésének szempontja a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat volt.

22

Az e közbeszerzéshez az önkormányzatok által kidolgozott közbeszerzési iránymutatások többek között előírták, hogy az ajánlat pontosságának és érvényességének biztosítása érdekében a vállalkozás képviseletére és terhére kötelezettségvállalásra jogosult közvetítőnek alá kell írnia az ESPD‑t, az ajánlatot és annak mellékleteit. Ezenkívül az ajánlatot tévő szállítási vállalkozások társulásainak kapcsolattartó személyt kellett kijelölniük. Az ilyen csoport minden tagjának egyetemleges felelősséggel kell tartoznia a szállítási szerződés teljesítéséért. Végül ezen iránymutatások megjelölték, hogy az ajánlatnak teljesnek kell lennie, és többek között tartalmaznia kell a kellően kitöltött és érvényesen aláírt ESPD‑t.

23

Az önkormányzatok, amelyek két ajánlatot kaptak, az egyiket a Touringcarstól, a másikat pedig a Taxi Horn Tourstól arról a szándékukról tájékoztatták ez utóbbit, hogy a szerződést a Touringcarsnak kívánják odaítélni.

24

A Taxi Horn Tours ezt követően ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel fordult a Rechtbank Limburghoz (limburgi elsőfokú bíróság, Hollandia), egyrészt a Touringcars ajánlatának elutasítása, másrészt a szerződés javára történő odaítélése iránt.

25

Miután e kérelem a 2020. február 12‑i határozattal elutasításra került, az önkormányzatok 2020. március 1‑jétől kezdődően szerződéseket kötöttek a Touringcarsszal a testneveléssel kapcsolatos személyszállítás vonatkozásában.

26

A Taxi Horn Tours e határozattal szemben fellebbezést nyújtott be a Gerechtshof’s‑Hertogenboschhoz (’s‑hertogenboschi fellebbviteli bíróság, Hollandia), amely a kérdést előterjesztő bíróság. E bíróság megállapítja, hogy a Touringcars ajánlatát F adta át, amely ESPD‑t is benyújtott e társaság nevében. Felmerül tehát a kérdés, hogy a Touringcars jogosult volt‑e arra, hogy e közkereseti társaság számára egyetlen ESPD‑t nyújtson be, vagy minden egyes tag köteles lett‑e volna egy‑egy saját ESPD‑t benyújtani.

27

E tekintetben a Taxi Horn Tours arra hivatkozik, hogy a Touringcars a két társasági tagjának vállalkozásai között létrejött állandó társulás, következésképpen pedig vállalkozások társulása. A két tag magatartását és nyilatkozatait a saját ESPD‑jükre tekintettel kell értékelni.

28

Ezzel szemben az önkormányzatok javasolják az ideiglenes társulások és az állandó társulások közötti különbségtételt. A „gazdasági szereplők csoportjának” az uniós közbeszerzési jog értelmében vett fogalma egy ideiglenes társulásra utal. Márpedig a közkereseti társaság a 2014/24 irányelv (14) preambulumbekezdésében említett partnerség, és így összességében nem gazdasági szereplők csoportjának, hanem egyetlen gazdasági szereplőnek minősül. Ezenkívül az önkormányzatok szerint a tagok értékelésére az ESPD kizárási okokra vonatkozó III. részének A. szakasza alapján kerülhet sor, amely arra kötelezi a gazdasági szereplőket, hogy tüntessék fel a büntetőeljárásban hozott ítéletekkel kapcsolatos okokat.

29

A kérdést előterjesztő bíróság jelzi, hogy a Touringcars a cégjegyzékbe bejegyzett közkereseti társaság, amelyet 2011. január 1‑jén határozatlan időre alapítottak. 82 személyt foglalkoztat, és tevékenysége „nem menetrend szerinti közúti személyszállítás, taxikkal történő személyszállítás, valamint személygépjárművek és könnyű haszongépjárművek kereskedelme és javítása”. A Touringcars tagjai a 39 főt foglalkoztató K BV, és az F Touringcars BV, amely a maga részéről nem alkalmaz személyzetet. A Touringcars ügyvezetője F, aki teljes körű meghatalmazással rendelkezik. A társaság mindkét tagja saját személyszállítási vállalkozást működtet. A K BV társasági tag ügyvezetője K, míg értékesítési vezetőként F a K BV meghatalmazottja. Végül, az F Touringcars BV társasági tag egyedüli ügyvezetője és társasági tagja az F Beheer BV, amelynek egyedüli ügyvezetője és társasági tagja F.

30

2020. január 27‑i levelében K kijelentette, hogy 2011 januárjában K BV egyedüli és kizárólagos képviseleti joggal rendelkező ügyvezetőjeként teljes körű meghatalmazást adott F‑nek a K BV képviseletére. Azóta F biztosította e társaság irányítását. Ugyanebben az időszakban a K BV a Touringcars BV‑vel együtt „Touringcars VOF” néven közkereseti társaságot alapított. Ez utóbbi társaságon belül F és K rendszeresen egyeztetett egymással, de ténylegesen F vezette a vállalkozást.

31

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a közkereseti társaság a kereskedelmi törvénykönyvnek a polgári törvénykönyv 7A:1655. cikkével összefüggésben értelmezett 16. cikkére tekintettel olyan szerződés, amelynek tárgya két vagy több olyan személy közötti együttműködés, akik vállalják, hogy közös név alatt kereskedelmi tevékenység folytatása és közös nyereség elérése érdekében együttműködnek egymással.

32

Az említett bíróság ezenkívül említést tesz egy 2019. április 19‑i ítéletről, amelyben a Hoge Raad der Nederlanden (holland legfelsőbb bíróság) először is megállapította, hogy egy közkereseti társaság olyan szerződéses jogviszony, amelyet üzleti tevékenység közös név alatt, állandó társulás keretében történő folytatása céljából kötnek meg. Jóllehet a közkereseti társaság nem rendelkezik jogi személyiséggel, a holland jogszabályok és ítélkezési gyakorlat bizonyos mértékben elismeri a jogviszonyokban az egyes tagjaival szemben fennálló önállóságát. Így a közkereseti társaság saját nevében járhat el bíróság előtt, és saját neve alatt nyilvánítható fizetésképtelenné. Másodszor a jogi személyiség hiánya azzal a következménnyel járna, hogy a közkereseti társaság saját maga nem rendelkezik szubjektív jogokkal és kötelezettségekkel. Ha a társaság egyik tagja a közkereseti társaság nevében jár el, akkor az utóbbi az összes társasági tagja (a továbbiakban: társasági tagok) nevében jár el, és azok terhére vállal kötelezettséget. A közkereseti társasággal kötött szerződést tehát a társasági tagi minőségükben eljáró társasági tagokkal kötött szerződésnek kell tekinteni. Harmadszor, mivel a kereskedelmi törvénykönyv 18. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagok mindegyike egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért, valamennyi tag felel a társasági tagok összes kötelezettségéért. Negyedszer, a társasági tagok hitelezője mind a társasági tagok közösségével, mind pedig külön‑külön az egyes tagokkal szemben is eljárhat. A társaság hitelezőjét tehát két párhuzamos követelés illeti meg a társaság minden tagjával szemben: egy követelés a társasági tagokkal szemben, amely a közkereseti társaság külön vagyonából elégíthető ki, és egy követelés személyesen minden társasági taggal szemben, amely e tagok magánvagyonából elégíthető ki.

33

A Taxi Horn Tours azt állítja, hogy a Touringcars a társasági tagok saját vállalkozásai által rendelkezésére bocsátott eszközöket használ.

34

A kérdést előterjesztő bíróság következésképpen arra keresi a választ, hogy a valamely különálló közös vállalkozásban tartósan együttműködő jogalanyok közbeszerzési eljárásra benyújtott részvételi jelentkezésének értékelése korlátozódhat‑e kizárólag a közös vállalkozásra, vagy annak minden egyes együttműködő személyére is ki kell‑e terjednie. Következésképpen meg kell határozni, hogy valamely gazdasági szereplő szorítkozhat‑e egyetlen ESPD nyújtására, amennyiben együttműködő természetes és/vagy jogi személyekből áll.

35

E körülmények között a Gerechtshof’s‑Hertogenbosch (’s‑hertogenboschi fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a 2014/24 irányelv 2., 19., 59. és 63. cikkének és a 2016/7 végrehajtási rendelet értelmezése érdekében előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

36

Amint az a 2014/24 irányelv (21) preambulumbekezdéséből kitűnik, azon közbeszerzési szerződések, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérő szervek ítélnek oda, és amelyek e területekhez tartozó tevékenységekre vonatkoznak, a 2014/25 irányelv hatálya alá tartoznak.

37

Így a 2014/25 irányelv a 11. cikke értelmében többek között „a[z] […] autóbusszal […] történő közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatok létesítésével vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre” alkalmazandó.

38

E tekintetben meg kell állapítani, hogy sem az előzetes döntéshozatalra utaló határozat, sem pedig a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételek nem teszik lehetővé annak meghatározását, hogy teljesülnek‑e az e rendelkezésben ily módon előírt feltételek, és hogy ennélfogva alkalmazandó‑e ez az irányelv az alapeljárásra.

39

Elfogadhatónak kell azonban nyilvánítani az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, mivel az előterjesztett kérdésekre adott válasz a 2014/24 vagy 2014/25 irányelv alapján azonos módon fogalmazható meg (lásd ebben az értelemben: 2018. szeptember 20‑iRudigier ítélet, C‑518/17, EU:C:2018:757, 44. pont). A 2014/25 irányelv (17) és (18) preambulumbekezdése, valamint 2. cikkének 6. pontja, 37. cikkének (2) bekezdése, 79. cikke és 80. cikkének (3) bekezdése ugyanis lényegében megfelel a 2014/24 irányelv (14) és (15) preambulumbekezdésének, valamint 2. cikke (1) bekezdése 10. pontjának, 19. cikke (2) bekezdésének, 56. cikke (3) bekezdésének, 59. cikke (1) bekezdésének és 63. cikkének.

40

E feltételek mellett az a körülmény, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság elé terjesztését megelőzően nem határozta meg, hogy a 2014/24 vagy a 2014/25 irányelv alkalmazandó‑e az alapeljárásra, nem kérdőjelezheti meg, hogy a nemzeti bíróság által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések ügyre tartozásának vélelmét csak kivételesen lehet megdönteni, többek között ha nyilvánvaló, hogy az e kérdésekkel érintett uniós jogi rendelkezések kért értelmezése semmilyen kapcsolatban sem áll az alapügy tényállásával vagy tárgyával (lásd ebben az értelemben: 1995. december 15‑iBosman ítélet, C‑415/93, EU:C:1995:463, 61. pont; 2018. november 28‑iAmt Azienda Trasporti e Mobilità és társai ítélet, C‑328/17, EU:C:2018:958, 33. pont).

41

Kérdéseivel, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjával és 63. cikkével, valamint a 2016/7 végrehajtási rendelet I. mellékletével összefüggésben értelmezett 59. cikkének (1) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az olyan közös vállalkozás, amely – anélkül, hogy jogi személy lenne – valamely tagállam nemzeti joga által szabályozott társaság formáját ölti, és be van jegyezve annak cégnyilvántartásában, és ideiglenesen vagy állandó jelleggel is alapítható, továbbá amelynek társasági tagjai ugyanazon a piacon tevékenykednek, és egyetemlegesen felelnek az általuk szerződésben vállalt kötelezettségek megfelelő teljesítéséért, saját ESDP‑jét köteles‑e az ajánlatkérő szerv rendelkezésére bocsátani és/vagy minden egyes társasági tag ESDP‑jét.

42

Először is meg kell állapítani, hogy a 2016/7 végrehajtási rendelet 1. mellékletének tizenhetedik, tizennyolcadik és tizenkilencedik bekezdése értelmében:

„Azon gazdasági szereplőnek, amely egyedül vesz részt és a kiválasztási szempontok teljesítéséhez nem veszi igénybe más szervezetek kapacitásait, egy egységes európai közbeszerzési dokumentumot kell kitöltenie.

Azon gazdasági szereplőnek, amely egyedül vesz részt, de a kiválasztási szempontok teljesítéséhez más szervezet vagy szervezetek kapacitásait veszi igénybe, biztosítania kell, hogy az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a gazdasági szereplő egységes európai közbeszerzési dokumentuma mellett kézhez kapjon egy külön egységes európai közbeszerzési dokumentumot is, amely minden egyes igénybe vett szervezet vonatkozásában tartalmazza a releváns információkat.

Végül, amennyiben a közbeszerzési eljárásban gazdasági szereplők egy csoportja – adott esetben ideiglenes társulás keretében – együttesen vesz részt, a II–V. részben foglalt információk tekintetében minden egyes részt vevő gazdasági szereplőnek külön egységes európai közbeszerzési dokumentumot kell benyújtania.”

43

E tekintetben a 2014/24 irányelv (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjából az következik, hogy a „gazdasági szereplő” fogalmát tágan kell értelmezni, hogy abba minden olyan személy és/vagy szervezet beletartozzon, aki vagy amely a piacon kínál szolgáltatást, függetlenül attól, hogy milyen társasági formában működik, és nem bír jelentőséggel az, hogy jogi személyekről van‑e szó.

44

Ebből következik, hogy a holland jog értelmében vett közkereseti társaság az ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontja értelmében vett „gazdasági szereplőnek” tekinthető.

45

Ugyanakkor az említett irányelv a „gazdasági szereplők csoportjának” fogalmát is tágan értelmezi. Ugyanezen irányelv 19. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében ugyanis a közbeszerzési eljárásokban részt vehetnek gazdasági szereplők csoportjai, többek között ideiglenes szövetségek is és az ajánlatkérő szervek nem követelhetik meg, hogy ezek valamely konkrét jogi formával rendelkezzenek ahhoz, hogy ajánlatot tehessenek, illetve részvételre jelentkezhessenek.

46

Meg kell tehát határozni, hogy a holland jog értelmében vett közkereseti társaságot a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontja, illetve 19. cikkének (2) bekezdése értelmében vett gazdasági szereplőnek vagy gazdasági szereplők csoportjának kell‑e tekinteni.

47

E tekintetben, ellentétben azzal, amit az önkormányzatok, a holland kormány és az Európai Bizottság az írásbeli észrevételeiben állított, a „gazdasági szereplők csoportjának” az ezen irányelv 19. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalma nem korlátozható kizárólag az ideiglenes társulásokra, az állandó jellegű csoportok vagy vállalkozások társulásai kivételével. E rendelkezés ugyanis a „gazdasági szereplők csoportjai[ra], többek között ideiglenes szövetségek[re] is” vonatkozik. E megfogalmazásból egyértelműen kitűnik, hogy az ideiglenes szövetségeket csak szemléltető jelleggel említik. Ennélfogva a „gazdasági szereplők csoportjának” fogalmát nem lehet úgy értelmezni, hogy az csak az ideiglenes szövetségekre alkalmazandó. Nem kell tehát különbséget tenni a gazdasági szereplők csoportjai között aszerint, hogy azok ideiglenes vagy állandó jellegűek‑e.

48

Ezenkívül a 2014/24 irányelv 59. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy az ESPD három célt követ. Ez a dokumentum ugyanis olyan, a hatóságok vagy harmadik személyek által kibocsátott igazolások helyett előzetes bizonyítékként tett naprakész nyilatkozat, amely megerősíti először is, hogy az érintett gazdasági szereplő nincsen az ezen irányelv 57. cikkében felsorolt helyzetek egyikében sem, amelyek miatt a gazdasági szereplőket ki kell, illetve ki lehet zárni; másodszor, hogy megfelel az említett irányelv 58. cikke alapján meghatározott vonatkozó kiválasztási szempontoknak, harmadszor pedig, hogy megfelel az ugyanezen irányelv 65. cikke alapján meghatározott objektív szabályoknak és kritériumoknak.

49

Az ESPD célja tehát az, hogy az ajánlatkérőnek pontos és megbízható képet adjon minden olyan gazdasági szereplő helyzetéről, amely közbeszerzési eljárásban való részvételre kíván jelentkezni vagy ajánlatot kíván benyújtani. Így eljárva az ESDP konkretizálja a 2014/24 irányelv 57. és 63. cikkének a célját, amely arra irányul, hogy az ajánlatkérő szerv képes legyen minden egyes ajánlattevő feddhetetlenségéről és megbízhatóságáról, és ennélfogva az érintett gazdasági szereplővel fennálló bizalmi viszony megromlásának hiányáról meggyőződni (lásd ebben az értelemben: 2019. június 19‑iMeca ítélet, C‑41/18, EU:C:2019:507, 29. pont; 2021. június 3‑iRad Service és társai ítélet, C‑210/20, EU:C:2021:445, 35. pont).

50

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy azon információk között, amelyeket a gazdasági szereplőnek az ESPD‑ben fel kell tüntetnie, nem szerepelnek a közös vállalkozás társasági tagjainak forrásai. Szintén nincs jelentősége annak, hogy a holland jog értelmében vett közkereseti társaság társasági tagjai ugyanazon tevékenységi területen vagy ugyanazon a piacon működnek, mint a társaság, mivel ezt az információt nem lehet a közös vállalkozás ESPD‑je révén az ajánlatkérő tudomására hozni.

51

Ezenkívül a közkereseti társaság és a társasági tagok egyetemleges felelősségének fennállása nem elegendő ahhoz, hogy az ajánlatkérő szerv megbizonyosodhasson arról, hogy tiszteletben tartják a minőségi kiválasztási szempontokat. A pályázatok elfogadhatósága vizsgálatának szakaszában ugyanis az ajánlatkérő utólagos értékelést végez, amelynek célja annak értékelése, hogy valamely ajánlattevő rendelkezik‑e olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján a szóban forgó szerződés ténylegesen teljesíthető. E körülmények között e tulajdonságok hiányát nem egyenlítheti ki a jövőre vonatkozó azon jogi kapcsolat, amelynek értelmében a közkereseti társaság tagjai jogilag egyetemlegesen felelnek az ilyen társaság kötelezettségeiért (2022. szeptember 30‑iĒDIENS & KM.LV végzés, C‑592/21, nem tették közzé, EU:C:2022:746; 33. pont).

52

Ennélfogva, a holland jog értelmében vett közkereseti társasághoz hasonló közös vállalkozásnak meg kell említenie minden olyan társasági tagját vagy az egyik társasági tagja által alkalmazott személyt érintő kizáró okot, amely a közös vállalkozás közigazgatási, irányító vagy felügyeleti szervének tagja, vagy amely a közös vállalkozáson belül képviseleti, döntési vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkezik annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv megbizonyosodhasson az integritásáról.

53

Egyébiránt megbízhatóságának igazolása érdekében a holland jog értelmében vett közkereseti társasághoz hasonló közös vállalkozást úgy kell tekinteni, mint amely egyedül kíván részt venni valamely közbeszerzési eljárásban, vagy ajánlatot kíván benyújtani, ha bizonyítja, hogy a szóban forgó szerződést úgy tudja teljesíteni, hogy csak a saját személyi és tárgyi eszközeit használja, másként fogalmazva, azokat a forrásokat, amelyeket a társasági tagjai a társasági szerződésnek megfelelően ruháztak át rá, és amelyekről szabadon rendelkezhet. Ilyen esetben elegendő, ha e társaság egy saját ESPD‑t nyújt be az ajánlatkérő részére.

54

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az ilyen társaság – tekintettel a személyegyesítő társaság társasági struktúrájához, valamint a közte és a társasági tagok közötti kapcsolatokra – mennyiben tartozhat ezen eset hatálya alá.

55

Ezzel szemben, ha egy ilyen társaság a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében úgy véli, hogy a társasági tagoktól kell forrásokat kérnie, úgy kell tekinteni, hogy a 2014/24 irányelv 63. cikke értelmében vett más szervezetek kapacitásait veszi igénybe. Ilyen esetben az említett társaságnak nemcsak a saját ESPD‑jét kell benyújtania, hanem azon egyes társasági tagokét is, akik kapacitásait igénybe kívánja venni.

56

Kétségtelen, hogy amint arra a helyi önkormányzatok, a holland kormány és a Bizottság hivatkozott, a 2016/7 végrehajtási rendelet (1) preambulumbekezdése kimondja, hogy „[a] [2014/24] és a [2014/25] irányelv egyik fő célja az ajánlatkérő szervek, a közszolgáltató ajánlatkérők és gazdasági szereplők – és nem utolsósorban a kis‑ és középvállalkozások – adminisztratív terheinek csökkentése. E cél elérésének egyik meghatározó eszköze az [ESPD]. […]”.

57

Az adminisztratív terhek csökkentésének e célja azonban csak ezen irányelvek egyik célkitűzése. Mint ilyet, össze kell egyeztetni különösen a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők közötti egészséges és hatékony verseny kialakulása elősegítésének célkitűzésével, amely elv a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós szabályok lényegéhez tartozik, és amelyet különösen az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve véd (lásd ebben az értelemben: 2017. május 11‑iArchus és Gama ítélet, C‑131/16, EU:C:2017:358, 25. pont; 2021. június 3‑iRad Service és társai ítélet, C‑210/20, EU:C:2021:445, 43. pont).

58

Az olyan közös vállalkozás, mint a holland jog értelmében vett közkereseti társaság számára azon kötelezettség, hogy az ajánlatkérő szervnek egy ESPD‑t saját maga, valamint egy ESPD‑t minden egyes társasági tagja számára nyújtson be abban az esetben, ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében úgy véli, hogy az említett társasági tagok forrásait kell igénybe vennie, szintén nem sértheti az arányosság elvét, amelyet a 2014/24 irányelv 18. cikkének (1) bekezdése biztosít, annál is inkább, mivel amint az mind a 2014/24 irányelv 59. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdéséből, mind a 2016/7 végrehajtási rendelet 1. mellékletéből kitűnik, a gazdasági szereplők benyújthatnak egy korábbi közbeszerzési eljárásban már használt ESPD‑t, amennyiben megerősítik, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak és relevánsak.

59

Végül az olyan közös vállalkozás, mint a holland jog értelmében vett közkereseti társaság számára előírt azon kötelezettség, hogy egy saját ESPD‑t, valamint minden olyan tag tekintetében egy ESPD‑t nyújtson be, amelynek forrásait igénybe kívánja venni, kétségkívül adminisztratív tehernek minősül, de semmiképpen sem hasonlítható a jogi szabályozásának módosítására irányuló kötelezettséggel.

60

A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy amennyiben a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjával és 63. cikkével, valamint a 2016/7 végrehajtási rendelet 1. mellékletével összefüggésben értelmezett 59. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan közös vállalkozás, amely – anélkül, hogy jogi személy lenne – valamely tagállam nemzeti jogszabályai által szabályozott társaság formáját ölti, és be van jegyezve annak cégnyilvántartásában, továbbá amely ideiglenesen vagy állandó jelleggel is alapítható, és amely társasági tagjainak összessége ugyanazon a piacon tevékenykedik, mint a társaság, valamint egyetemlegesen felel a társaság által szerződésben vállalt kötelezettségek megfelelő teljesítéséért, az ajánlatkérő szerv számára kizárólag a saját ESDP‑jét köteles benyújtani, amennyiben egyedül kíván részt venni közbeszerzési eljárásban vagy ajánlatot kíván benyújtani, ha bizonyítja, hogy a szóban forgó szerződést úgy tudja teljesíteni, hogy csak a saját személyi és tárgyi eszközeit használja. Ezzel szemben, ha e közös vállalkozás úgy véli, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez bizonyos tagok saját forrásait kell igénybe vennie, úgy kell tekinteni, hogy a 2014/24 irányelv 63. cikke értelmében vett más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, és így nemcsak saját ESPD‑jét, hanem minden egyes olyan tag ESDP‑jét is be kell nyújtania, amely kapacitását igénybe kívánja venni.

61

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjával és 63. cikkével, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról szóló, 2016. január 5‑i (EU) 2016/7 bizottsági végrehajtási rendelet 1. mellékletével összefüggésben értelmezett 59. cikkének (1) bekezdését

a következőképpen kell értelmezni:

az olyan közös vállalkozás, amely – anélkül, hogy jogi személy lenne – valamely tagállam nemzeti jogszabályai által szabályozott társaság formáját ölti, és be van jegyezve annak cégnyilvántartásában, továbbá amely ideiglenesen vagy állandó jelleggel is alapítható, és amely társasági tagjainak összessége ugyanazon a piacon tevékenykedik, mint a társaság, valamint egyetemlegesen felel a társaság által szerződésben vállalt kötelezettségek megfelelő teljesítéséért, az ajánlatkérő szerv számára kizárólag a saját egységes európai közbeszerzési dokumentumát (ESDP) köteles benyújtani, amennyiben egyedül kíván részt venni közbeszerzési eljárásban, vagy ajánlatot kíván benyújtani, ha bizonyítja, hogy a szóban forgó szerződést úgy tudja teljesíteni, hogy csak a saját személyi és tárgyi eszközeit használja. Ezzel szemben, ha e közös vállalkozás úgy véli, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez bizonyos tagok saját forrásait kell igénybe vennie, úgy kell tekinteni, hogy a 2014/24 irányelv 63. cikke értelmében vett más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, és így nemcsak saját ESPD‑jét, hanem minden egyes olyan tag ESDP‑jét is be kell nyújtania, amely kapacitását igénybe kívánja venni.