Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62020TN0269

    T-269/20. sz. ügy: 2020. május 5-én benyújtott kereset – Pšonka kontra Tanács

    HL C 222., 2020.7.6, p. 33–34 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    6.7.2020   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 222/33


    2020. május 5-én benyújtott kereset – Pšonka kontra Tanács

    (T-269/20. sz. ügy)

    (2020/C 222/36)

    Az eljárás nyelve: cseh

    Felek

    Felperes: Viktor Pavlovyč Pšonka (Kijev, Ukrajna) (képviselő: M. Mleziva ügyvéd)

    Alperes: az Európai Unió Tanácsa

    Kérelmek

    A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2020. március 5-i (KKBP) 2020/373 tanácsi határozatot, (1) valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2020. március 5-i (EU) 2020/370 tanácsi végrehajtási rendeletet (2) annyiban, amennyiben ezek a jogi aktusok a felperest érintik;

    az Európai Unió Tanácsát kötelezze a saját költségeinek és a felperes költségeinek a viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

    1.

    Az első, a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésére alapított jogalap

    Keresetének alátámasztása érdekében a felperes többek között azzal érvel, hogy a megtámadott határozat elfogadásakor a Tanács nem a megfelelő gondossággal járt el, mivel a megtámadott határozat elfogadása előtt nem vizsgálta a felperes állításait és az általa előterjesztett, mellette szóló bizonyítékokat, továbbá mivel kizárólag az Ukrajna főügyésze által előadott rövid ismertetőre támaszkodott és semmiféle kiegészítő információt nem kért az ukrajnai vizsgálat lefolytatására vonatkozóan.

    2.

    A második, a felperes tulajdonhoz való jogának megsértésére alapított jogalap

    E tekintetben a felperes előadja, hogy a vele szemben elfogadott korlátozó intézkedések aránytalanok, szükségtelenek és sértik a tulajdonhoz való jogának védelmével kapcsolatos nemzetközi garanciákat.

    3.

    A harmadik, a felperes emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított alapvető jogainak megsértésére alapított jogalap

    E tekintetben a felperes előadja, hogy a korlátozó intézkedések vele szembeni elfogadásával megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát, az ártatlanság vélelmét, a védelemhez való jogot és a magántulajdon védelmét.


    (1)  HL 2020. L 71., 10. o.

    (2)  HL 2020. L 71., 1. o.


    Top