—

a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a megtámadott határozatokat és – amennyiben szükséges –emlékeztesse az alperest azon kötelezettségére, hogy az EUMSZ 266. cikk alapján, többek között díjazás és előmenetel szempontjából alkalmazza az összes következményt;

—

az alperest kötelezze az összes költség viselésére.

1.

Az első jogalap a meghallgatáshoz való jog megsértésén alapul, mivel az illetékes hatóság nem hallgatta meg a felpereseket.

2.

A második jogalap a védelemhez való jog és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésén alapul.

3.

A harmadik jogalap a megtámadott határozatokat előkészítő aktusok szabálytalanságán alapul. A felperesek e tekintetben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentésének és a fegyelmi tanács véleményének szabálytalanságára hivatkoznak.

4.

A negyedik jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) IX. melléklete 4. és 16. cikkének és a hatáskör-átruházás, valamint a tagállamok eljárási autonómiája elvének megsértésén alapul. A felperesek azt állítják, hogy a fegyelmi tanácsnak és a kinevezésre jogosult hatóságnak kellett ellenőrizni a 2018. február 20-i tárgyaláson az ügyvédi meghatalmazást a portugál jog alapján. Hozzáfűzik, hogy a meghatalmazás semmisségének megállapítása esetén a fegyelmi tanácsnak és a kinevezésre jogosult hatóságnak mindenképpen le kellett volna vonnia az ebből a fegyelmi eljárásra, különösen az ellenük felhozott tények felperesek általi elismerésének hiányára és az OLAF és a vizsgálók megállapításaira nézve adódó következtetéseket.

5.

Az ötödik jogalap a személyzeti szabályzat melléklete 10. cikkének megsértésén alapul, mivel a szankciók nem állnak arányban az elkövetett hibák súlyosságával.