—

A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének (nyolcadik tanács) a T-571/17. sz., UG kontra Bizottság ügyben 2020. április 2-án hozott ítéletét;

—

az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé;

—

az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg ne határozzon.

1.

Első jogalap: a tények elferdítése (a megtámadott ítélet 64–71. pontja)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint akkor áll fenn a Bíróság felülvizsgálatának hatálya alá tartozó elferdítés esete, ha a fennálló bizonyítékok értékelése nyilvánvalóan hibás. Az ilyen elferdítések az ügyiratokból nyilvánvalóan ki kell tűnnie.

A jogalap első részében a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék azon megállapításának, amely szerint a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság túlságosan rövid határidőt szabott UG-nek arra, hogy orvosolja szakmai hiányosságait, ellentmondanak az ügy irataiban szereplő okirati bizonyítékok. A munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság nem várta el, hogy UG három hónapon belül a 2015. évi értékelő jelentésben rögzített összes célkitűzést teljesítse, és állítsa vissza a munkatársaival való bizalmi viszonyt.

A jogalap második része szerint a Törvényszék tévesen összpontosította vizsgálatát az indokolatlan távollétek kérdésére, és elmulasztotta figyelembe venni a 2016. október 17-i határozatban és a 2016. szeptember 8-i levélben megállapított szakmai hiányosságok több elemének ismétlődő jellegét.

2.

Második jogalap: téves jogalkalmazás (a megtámadott ítélet 72–77. pontja)

A Törvényszék ténybeli hiba miatt semmisítette meg a megtámadott határozatot, azonban nem bizonyította, hogy e tévedés „nyilvánvaló” lett volna. Márpedig a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az elbocsátások terén és a Törvényszék vizsgálata a nyilvánvaló hiba, illetve a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára korlátozódik. A Törvényszék olyan hibát fedezett fel a megtámadott határozatban, amely a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság által UG-nek felrótt szakmai hiányosságoknak csupán az egyikéhez kapcsolódik, és amely hiba nem volt „nyilvánvaló”, így nem vezethetett a megtámadott határozat megsemmisítéséhez.