1

A Törvényszék Hivatalához 2019. március 1‑jén benyújtott keresetlevelükkel a felperesek, a Bulgarian Energy Holding EAD, a Bulgartransgaz EAD és a Bulgargaz EAD, keresetet indítottak elsődlegesen az EUMSZ 102. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.39849 – BEH gáz ügy) 2018. december 17‑én hozott C(2018) 8806 final bizottsági határozat megsemmisítése, másodlagosan pedig annak megváltoztatása iránt, amely határozat több piacon erőfölénnyel való visszaélést állapított meg, és ezáltal bírságot szabott ki velük szemben (a továbbiakban: megtámadott határozat).

2

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hét jogalapra hivatkoznak. Első jogalapjukkal arra hivatkoznak, hogy a megtámadott határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárás keretében az Európai Bizottság több szempontból is megsértette a megfelelő ügyintézés elvét és a védelemhez való jogukat. Lényegében azt állítják, hogy nem, vagy nem elégséges mértékben fértek hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyek szerintük felmentő bizonyítékokat tartalmaznak.

3

2021. május 26‑i végzésével a Törvényszék (negyedik tanács) a keresetlevélben szereplő kérelemre válaszul az eljárási szabályzata 91. cikke b) pontjának megfelelően és figyelembe véve az említett szabályzat 103. cikkének (1) bekezdésében előírt garanciákat, felhívta a Bizottságot, hogy nyújtsa be a Bizottság és az Overgas Inc. között lezajlott nyolc találkozóról készült részletes jegyzőkönyveket (a továbbiakban: részletes jegyzőkönyvek), az Overgas által ezek vonatkozásában benyújtott bizalmas kezelés iránti kérelmeket, az Overgas által az említett nyolc találkozót követően benyújtott észrevételek bizalmas változatait (a továbbiakban: utólagos észrevételek), valamint a felperesek képviselői által a 2018. június 28‑i adatszoba‑eljárás keretében készített jelentés bizalmas változatát (a továbbiakban: tájékoztató jelentés). A Bizottság e felhívásnak 2021. június 17‑én eleget tett, és benyújtotta az iratanyaghoz az X1–X16 hivatkozási számú mellékleteket.

4

Az eljárási szabályzat 103. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően, ha a Törvényszéknek az eljárásban részt vevő egyik fél által hivatkozott jogi és ténybeli körülmények alapján meg kell vizsgálnia, hogy az eljárási szabályzat 91. cikke b) pontja szerint elrendelt bizonyításfelvétel alapján hozzá benyújtott bizonyos tájékoztatások vagy mellékletek az eljárásban részt vevő másik féllel szemben bizalmas jellegűek‑e, meg kell vizsgálnia, hogy e tájékoztatások vagy mellékletek a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek lehetnek‑e.

5

Ezt követően az eljárási szabályzat 103. cikke (2) bekezdésének megfelelően, ha a Törvényszék az eljárási szabályzat 103. cikkének (1) bekezdése szerinti vizsgálat során arra a következtetésre jut, hogy a hozzá benyújtott bizonyos tájékoztatások vagy mellékletek a jogvita elbírálása szempontjából jelentősek, és az eljárásban részt vevő másik féllel szemben bizalmas jellegűek, a Törvényszék mérlegelést folytat le e bizalmas jelleg és a hatékony bírói jogvédelemhez való joggal, különösen pedig a kontradiktórius eljárás elvével összefüggő követelmények között.

6

A jelen esetben az EUMSZ 102. cikk szerinti eljárás során a felperesekkel szemben hivatkoztak az Overgas által a Bizottsághoz benyújtott tájékoztatások vagy mellékletek bizalmas jellegére. Ezen az alapon hozzák fel a védelemhez való joguk megsértését, amint az a fenti 2. pontból kitűnik. Márpedig a szóban forgó mellékletek ismertek mind a Bizottság mint a jelen eljárásban részt vevő fél számára, mind pedig az Overgas mint a Bizottságot támogató beavatkozó fél számára. Ezzel szemben a felpereseknek, akik számára a megtámadott határozat sérelmet okoz, védeniük kell az érdekeiket ez utóbbiakkal szemben, anélkül, hogy ismernék a közigazgatási iratanyag említett elemeit, a Törvényszék előtti eljárásban részt vevő fél minőségük ellenére.

7

Ilyen körülmények között a kontradiktórius eljárás elve és a fegyveregyenlőség elve, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke biztosít, és amelynek tiszteletben tartását az uniós bíróság felülvizsgálja, azt jelenti, hogy a megtámadott jogi aktus bírósági felülvizsgálata során a lehető legszélesebb körű hozzáférést kell biztosítani az iratanyaghoz a felperesek számára annak érdekében, hogy a keresetük alátámasztása érdekében minden rendelkezésre álló és releváns érvet fel tudjanak hozni.

8

Ilyen körülmények között ebből az is következik, hogy az eljárási szabályzat 103. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján előírt vizsgálat során először is a bizonyításfelvétel elrendelését követően a Törvényszék elé terjesztett tájékoztatások vagy mellékletek esetleges bizalmas jellegét kell megvizsgálni, és amennyiben nem rendelkeznek ilyen jelleggel, azokat közölni kell a felperesekkel. Ezzel szemben abban az esetben, ha az említett tájékoztatások vagy mellékletek bizalmas jellegűek, a Törvényszéknek ezt követően kettős vizsgálatot kell lefolytatnia, amely magában foglalja azt a kérdést is, hogy a kérdéses elemek jelentősek‑e a jogvita elbírálása szempontjából.

9

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az iratanyag valamely elemének bizalmas jellege nem igazolható például olyan információk esetében, amelyek már nyilvánosak, vagy amelyekhez a közvélemény vagy egyes szakmai körök hozzáférhetnek, az iratanyag más szövegrészeiben vagy irataiban is szereplő információk esetében, amelyekre vonatkozóan a szóban forgó információt bizalmasan kezelni kívánó fél elmulasztotta benyújtani az erre irányuló kérelmet, az olyan információk esetében, amelyek nem eléggé konkrétak vagy pontosak ahhoz, hogy bizalmas adatokat fedjenek fel, vagy az olyan információk esetében, amelyek nagyrészt nyilvánvalóak vagy az érintettek számára jogszerűen elérhető más információkból levezethetők (lásd: 2019. április 11‑iGoogle és Alphabet kontra Bizottság végzés, T‑612/17, nem tették közzé, EU:T:2019:250, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

10

Hasonlóképpen emlékeztetni kell ebben a szakaszban arra az állandó ítélkezési gyakorlatra, amely szerint az olyan információkat, amelyek bizalmasak voltak, de amelyek ötévesek vagy annál régebbiek, ennélfogva elavultnak tekintendők, közölni kell a többi féllel, kivéve azon kivételes körülményeket, amelyekből az következik, hogy hiába régi keletűek, ezek az információk még mindig olyan alapvető – például ipari vagy kereskedelmi – titkoknak minősülnek, amelyek hozzáférhetővé tétele sérelmes lenne valamelyik fél vagy harmadik fél számára (lásd ebben az értelemben: 2019. április 11‑iGoogle és Alphabet kontra Bizottság végzés, T‑612/17, nem tették közzé, EU:T:2019:250, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

11

Végül emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 103. cikke (3) bekezdésének megfelelően, miután a Törvényszék mérlegelte az e szabályzat 103. cikkének (2) bekezdésében említett elemeket, amint az a fenti 5. pontban kifejtésre került, a Törvényszék határozhat akként, hogy a bizalmas információkat vagy mellékleteket az eljárásban részt vevő másik fél tudomására hozza, a hozzáférhetővé tételüket adott esetben meghatározott kötelezettségvállalásoktól függővé téve, vagy határozhat úgy, hogy azokat nem közli, indokolt végzésben megjelölve azokat a módokat, amelyek a lehető legszélesebb körben lehetővé teszik az eljárásban részt vevő másik fél számára, hogy előadja észrevételeit, többek között elrendelve ezen elemek nem bizalmas változatának vagy nem bizalmas összefoglalásának benyújtását.

12

2018. január 18‑án az Overgas levélben tájékoztatta a Bizottságot, hogy álláspontja szerint a részletes jegyzőkönyveket bizalmasan kell kezelni. Az Overgas ezt a kérelmet február 20‑án megismételte és kiegészítette.

13

Az Overgasnak a Bizottság részére címzett 2018. február 20‑i leveléből kitűnik, hogy az Overgas lényegében attól tartott, hogy a részletes jegyzőkönyvekben szereplő bizonyos elemek hozzáférhetővé tétele jelentős hátrányos gazdasági, közigazgatási vagy bírósági következményekkel járhat.

14

Ennélfogva az ügy sajátos körülményei között az Overgasnak a részletes jegyzőkönyvek bizalmas kezelését igazoló indokai önmagukban is érzékeny jellegűek, ezért azokat bizalmasnak kell tekinteni.

15

Mindazonáltal az Overgas által a Bizottsághoz benyújtott bizalmas kezelés iránti kérelmének alátámasztására felhozott indokok jelentősek a jogvita elbírálása szempontjából. Az első jogalap azon részében ugyanis, amely szerint a Bizottság nem biztosított számukra hozzáférést a részletes jegyzőkönyvekhez, a felperesek többek között arra hivatkoznak, hogy nem ismerték az Overgas által az említett jegyzőkönyvek bizalmas jellegének alátámasztására felhozott igazolásokat, így ez a kifogás azt a kérdést veti fel, hogy a Bizottság jogszerűen adhatott‑e helyt az Overgas bizalmas kezelés iránti kérelmeinek, anélkül, hogy megsértette a felperesek védelemhez való jogát.

16

Így a Törvényszék köteles az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdésében említett mérlegelést lefolytatni a szóban forgó kérelmek bizalmas jellege és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, különösen pedig a kontradiktórius eljárás elvének követelményei között.

17

E tekintetben, figyelembe véve egyrészt az ügy jelentőségét, másrészt azt a tényt, hogy nem zárható ki, hogy a részletes jegyzőkönyvek bizalmas kezelését igazoló okok hozzáférhető tétele a részletes elszámolásokban szereplő egyes elemek hozzáférhetővé tételével együtt jelentős gazdasági, közigazgatási vagy bírósági következményekkel járhat, az eljárási szabályzat 103. cikkének (3) bekezdése alapján, amely lehetővé teszi a felek ellentétes érdekeinek összeegyeztetését, különösen a tájékoztatások vagy mellékletek olyan nem bizalmas változatának benyújtásával, amelyben szerepel azok lényegi tartalma, a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy nyújtsa be a 2018. január 18‑i, X.9(1) hivatkozási számmal ellátott kérelmet kitakarva az „egyéb következmények” fordulat és az „abban az esetben, ha a nem bizalmas tartalom” fordulat közötti szövegrészt.

18

Előzetesen meg kell jegyezni, hogy a közigazgatási eljárás során a Bizottság összesen nyolc találkozót szervezett az Overgasszal. E találkozókra 2010. október 13‑án, 2011. január 13‑án, március 17‑én és december 15‑én, 2013. június 17‑én, 2015. október 13‑án, 2016. március 17‑én és október 20‑án került sor.

19

Egyébiránt az iratokból kitűnik, hogy az Overgasszal tartott minden egyes találkozó esetében a Bizottság egyrészt részletes jegyzőkönyveket, másrészt pedig összefoglaló feljegyzéseket készített.

20

Azt is meg kell jegyezni, hogy a felperesek megkapták a nyolc találkozóra vonatkozó összefoglaló feljegyzéseket, valamint hogy 2018. június 28‑án a felperesek külső képviselői betekinthettek az adatszoba‑eljárás keretében a részletes jegyzőkönyvekbe. Ezen eljárás szerint, amelyet az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatokról szóló bizottsági közlemény (HL 2011. C 308., 6. o.) 98. pontja ír elő, a fél külső képviselői a Bizottság valamely alkalmazottjának felügyelete mellett és a Bizottság helyiségeiben található szobában hozzáférhetnek a bizalmas dokumentumokhoz. A képviselők felhasználhatják az adatszobában rendelkezésükre bocsátott információkat ügyfelük védelme érdekében, aki számára azonban nem tehetnek hozzáférhetővé semmilyen bizalmas információt.

21

Az adatszoba‑eljárás keretében a felperesek külső képviselői összeállították a tájékoztató jelentés bizalmas változatát, amelyben többek között kifejtették a részletes jegyzőkönyvekben szereplő információkkal kapcsolatos álláspontjukat. Ez a jelentés alkotja az X.16 hivatkozási számú mellékletet.

22

A felperesek külső képviselői a Bizottság jóváhagyásával elkészítették az említett jelentés nem bizalmas változatát is, és azt közölték a felperesekkel.

23

A felperesek azonban úgy vélik, hogy e nem bizalmas változat érdektelen a védekezésük szempontjából, míg az adatszobában megvizsgált részletes jegyzőkönyvek nem csupán nem bizalmas információkat, hanem mentő bizonyítékokat is tartalmaztak.

24

Következésképpen a felperesek első jogalapjukban úgy vélik, hogy a Bizottság az adatszoba‑eljárás révén nem akadályozhatta meg őket abban, hogy személyesen megismerhessék a részletes jegyzőkönyveket, és ebből következően sérült a védelemhez való joguk.

25

A fenti 8. pontnak megfelelően meg kell vizsgálni, hogy a tájékoztató jelentés tartalmaz‑e olyan elemeket, amelyeket ténylegesen bizalmasan kell kezelni.

26

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a felperesek külső képviselői által a folyamatos számozású iratok 396–398. és 400–403. oldalán azon elemekre vonatkozóan adott tájékoztatás, amelyeket mentő bizonyítékoknak tekintettek, nem tartalmaz olyan konkrét bizalmas információkat, amelyek kizárnák a hozzáférhetővé tételüket.

27

Továbbá a következő elemek egyáltalán nem vagy már nem bizalmas jellegűek, és ezért semmi nem akadályozza a hozzáférhetővé tételüket:

28

Ezzel szemben a következő elemek bizalmas jellegűek, és ezért – amint az a fenti 8. pontból kitűnik – vizsgálni kell a jogvita elbírálása szempontjából fennálló jelentőségüket is:

29

A fentiek összességére tekintettel annak érdekében, hogy a felperesek a lehető legteljesebb mértékben ismertethessék álláspontjukat, kötelezni kell a Bizottságot a X.16 hivatkozási számú mellékletet képező, tájékoztató jelentés új változatának benyújtására, azzal a kikötéssel, hogy kitakarja:

30

Amint az a fenti 23. és 24. pontban már kifejtésre került, a felperesek az első jogalapjukban úgy vélik, hogy a részletes jegyzőkönyvek nem csupán nem bizalmas információkat, hanem mentő bizonyítékokat is tartalmaznak.

31

A fenti 13–17. pontból azonban az következik, hogy az Overgas joggal hivatkozott arra, hogy a részletes jegyzőkönyvekben szereplő bizonyos adatok hozzáférhetővé tétele súlyos következményekkel járhat. Következésképpen e jegyzőkönyveket összességükben véve főszabály szerint bizalmas jellegűnek kell tekinteni.

32

Egyébiránt a fenti 29. pontban megállapítást nyert, hogy a felperesek számára hozzáférést kell biztosítani a tájékoztató jelentéshez két rövid, a jogvita elbírálása szempontjából nem jelentős elem kivételével. Következésképpen emlékeztetni kell arra, hogy e jelentésben a felperesek külső képviselői ismertették a részletes jegyzőkönyvek tartalmát, és megjelölték azokat az elemeket, amelyek véleményük szerint mentő jellegűek.

33

Következésképpen, figyelemmel arra, hogy az eljárási szabályzat 103. cikkének (3) bekezdése kifejezetten előírja a szóban forgó mellékletek nem bizalmas összefoglalásának benyújtását, valamint azt a körülményt, hogy a tájékoztató jelentés hasonlít egy ilyen összefoglalóhoz, ideértve a fenti 29. pontban felsorolt kitakarásokat is, a Törvényszék a fennálló érdekek igazságos mérlegelése alapján megállapítja, hogy magukat a részletes jegyzőkönyveket, amelyek a X.1–X.8. mellékletnek felelnek meg, nem kell közölni a felperesekkel.

34

Az Overgas utólagos észrevételeket fogalmazott meg és nyújtott be, amelyekben kifejtette azokat az érveket, amelyeket a Bizottsággal tartott megbeszélései során felhozott.

35

A felperesek az utólagos észrevételek többségéhez csak a nem bizalmas változatában fértek hozzá.

36

Következésképpen a fenti 8. pontnak megfelelően meg kell vizsgálni, hogy az utólagos észrevételek valóban tartalmaznak‑e bizalmas elemeket, majd adott esetben ellenőrizni kell, hogy jelentősek‑e a jogvita elbírálása szempontjából, végül pedig mérlegelést kell lefolytatni a bizalmas jelleg indokai és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, különösen pedig a kontradiktórius eljárás elvének követelményei között, a fenti 11. pontnak megfelelően.

37

A 2010. október 13‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételekkel kapcsolatban, amelyek az X.10 hivatkozási számú mellékletet képezik, meg kell állapítani, hogy az alábbi elemek nem, vagy legalábbis már nem bizalmas jellegűek:

38

Ezzel szemben a fenti 8. pontban említett vizsgálatot követően kitűnik, hogy bár az X.10 hivatkozási számú melléklet alábbi elemei továbbra is bizalmas jellegűek, nem jelentősek a jogvita elbírálása szempontjából:

39

A fentiek összességére tekintettel annak érdekében, hogy a felperesek a lehető legteljesebb mértékben ismertethessék álláspontjukat, kötelezni kell a Bizottságot az X.10 hivatkozási számú mellékletet képező, a 2010. október 13‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételek új változatának benyújtására, azzal a kikötéssel, hogy megtartja a kitakarást:

40

Ami a 2011. január 13‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételeket illeti, amelyek az X.11 hivatkozási számú mellékletet képezik, az alábbi elemek nem, vagy legalábbis már nem bizalmas jellegűek:

41

Ezzel szemben a fenti 8. pontban említett vizsgálatra tekintettel úgy tűnik, hogy a folyamatos számozású iratok 171. oldalán az „Overgas nemrégiben levelet küldött” fordulattal kezdődő franciabekezdésben kitakart szövegrészek és az említett iratok 172. oldalán a „már a 2011. január 13‑i találkozónk során” fordulattal kezdődő bekezdésben kitakart szövegrész bizalmas jellegű, mivel összefüggésbe hozhatók az Overgas által aggályosnak tartott, arra az esetre szóló súlyos következményekkel, ha hozzáférhetővé tennék a részletes jegyzőkönyveket, amelyeket az utólagos észrevételek kiegészítenek. E szövegrészek tartalma azonban nem jelentős a jogvita elbírálása szempontjából, mivel nem tartalmaz értékelést a felperesek magatartására vonatkozóan.

42

A fentiekre tekintettel tehát a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy nyújtsa be az X.11 hivatkozási számú, a 2011. január 13‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételek új változatát, azzal a kikötéssel, hogy továbbra is bizalmasan kezeli a folyamatos számozású iratok 171. oldalán az „Overgas nemrégiben levelet küldött” fordulattal kezdődő franciabekezdésben kitakart szövegrészeket, és az említett iratok 172. oldalán a „már a 2011. január 13‑i találkozónk során” fordulattal kezdődő bekezdésben kitakart szövegrészt.

43

A 2011. március 17‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételekkel kapcsolatban, amelyek az X.12 hivatkozási számú mellékletet képezik, meg kell állapítani, hogy a következő elemek nem bizalmas jellegűek:

44

Ezzel szemben bizalmas kezelést igényelnek a következők:

45

A fentiekre tekintettel tehát a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy nyújtsa be az X.12 hivatkozási számú, 2011. március 17‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételek új változatát, azzal a kikötéssel, hogy továbbra is kitakarja a folyamatos számozású iratok 193. oldalán hivatkozott harmadik fél társaságok nevét, valamint az említett irat 201. és 202. oldalán szereplő táblázatokat.

46

A 2011. december 15‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételekkel kapcsolatban, amelyek az X.12 hivatkozási számú mellékletet képezik, meg kell állapítani, hogy a következő elemek nem bizalmas jellegűek:

47

Ezzel szemben bizalmasan kell kezelni a következőket:

Ezek az adatok azonban nem jelentősek a jogvita elbírálása szempontjából, mivel elegendő, ha a felperesek annyit tudnak, hogy a gázágazatban tevékenykedő vállalkozásokról vagy egy végfelhasználóról van szó, ami kitűnik a kontextusból.

48

Következésképpen a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy nyújtsa be a X.13 hivatkozási számú, 2011. december 15‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételek új változatát, azzal a kikötéssel, hogy továbbra is kitakarja a folyamatos számozású iratok 205. és 206. oldalán hivatkozott harmadik fél társaságok neveit, valamint az említett irat 205. oldalának második franciabekezdésében szereplő szövegrészt, amely e társaságok közül az egyiket jellemzi.

49

A 2013. június 17‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételekkel kapcsolatban, amelyek az X.14 hivatkozási számú mellékletet képezik, meg kell állapítani, hogy a közigazgatási eljárás során a felperesekkel közölt állítólagos nem bizalmas változat semmilyen kitakarást nem tartalmazott.

50

Következésképpen, mivel a felperesek már betekinthettek ebbe a mellékletbe, az utólagos észrevételek közlésére irányuló kérelmük e melléklet tekintetében okafogyott, és annak közlését nem szükséges újból elrendelni.

51

A 2016. október 20‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételekkel kapcsolatban, amelyek az X.15 hivatkozási számú mellékletet képezik, meg kell állapítani, hogy azokat egyáltalán nem, még nem bizalmas formában sem közölték a felperesekkel.

52

Mindazonáltal elegendő megállapítani, hogy ezek az észrevételek a bulgáriai gázpiac alakulására, valamint a Bulgargaz és a Bulgartransgaz állítólagos hozzáállására vonatkoznak abban az időpontban, amikor azokat 2016. november 16‑án, vagyis a jogsértés időszakának 2015. január 1‑jén történt lejártát követően megszövegezték. Pontosabban, az Overgas említett észrevételei olyan gyakorlatokra vonatkoztak, amelyek többek között az árakhoz és azon infrastruktúrák fejlesztésének elmaradásához kapcsolódnak, amelyeket az Overgas szükségesnek ítélt a verseny fejlődéséhez Bulgáriában.

53

Tekintettel az Overgas és a felperesek közötti kereskedelmi kapcsolatokra, a 2016. október 20‑i találkozóra vonatkozó utólagos észrevételek, amelyek a bolgár piac állítólagosan még szükséges fejlődésére vonatkoznak, és amelyek csak a 2016‑os évre nyúlnak vissza, továbbra is érzékenyek, és ezért bizalmas jellegűnek tekinthetők.

54

Mindemellett a Bizottság a bizonyításfelvétel elrendelésére 2021. június 17‑én adott válaszában helyesen jegyzi meg, hogy az Overgas által a 2016. november 16‑i utólagos észrevételekben előadott kifogásokat a megtámadott határozatban nem vették figyelembe.

55

Kétségtelen ugyanis, hogy a Bizottság 2016‑ban bekövetkezett eseményekre hivatkozott, és azt emelte ki a megtámadott határozatban, hogy a román 1. gázvezeték volt az egyetlen járható útja annak, hogy legalább 2016 áprilisáig gázt lehessen szállítani Bulgáriába, és hogy a 2005. évi kereskedelmi megállapodás, amely a Bulgargaz számára e gázvezeték kizárólagos használatát biztosította, 2016. szeptember 30‑án lejárt. Ugyanakkor rá kell mutatni, hogy e két elem azon piaci helyzetre való hivatkozásra korlátozódik, amely a 2016. október 20‑i találkozót megelőzte, amelyre a november 16‑i utólagos észrevételek vonatkoznak, nem pedig a még szükséges fejlődésre. Ezenfelül a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Overgas már hozzáférést kapott ezen infrastruktúrához 2015. január 1‑jén, amikor is a Bizottság meghatározta a jogsértés befejezésének időpontját, a bolgár szállítási hálózattal kapcsolatos magatartások tekintetében is.

56

Ami a chireni tároló állomást illeti, a Bizottság 2014. szeptember 23‑át jelölte meg az összes jogellenes magatartás befejezésének időpontjaként azt követően, hogy hozzáférést biztosítottak egy harmadik fél gazdasági szereplő számára.

57

Ezen indokok alapján a X.15. melléklet a jogvita elbírálása szempontjából nem jelentős.

58

A fenti 17., 29., 33., 39., 42., 45., 48., 50. és 57. pontban tett megállapításokra tekintettel:

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített negyedik tanács)

a következőképpen határozott: