1)

Ellentétes-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) rendelkezéseivel, különösen az irányelv (12), (21) és (23) preambulumbekezdésével, valamint az irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével, 7. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkével a nemzeti bíróságok által követett olyan értelmezés, amely szerint azt követően, hogy a kifogást előterjesztővel szemben végrehajtás indul, a fogyasztó a nemzeti jog alapján bizonyos korlátozott határidőben és feltételek mellett igénybe vehető különleges eljárásnak minősülő végrehajtási kifogás keretében — mivel az e jogorvoslati eszköz alkalmazása esetében elfogadhatatlan lenne — nem hivatkozhat arra, hogy tisztességtelen feltételeket tartalmaz a szolgáltatóval kötött hitelszerződés — amely a jog szerint végrehajtható okiratnak minősül, és amely alapján a fogyasztóval szemben elrendelték a végrehajtást — az olyan elévülhetetlen polgári jogi eljárást előíró nemzeti jogi szabályozásra hivatkozva, amely eljárás révén a fogyasztó bármikor kérheti a tisztességtelen feltételek fennállásának, valamint az ilyen feltételek joghatásoktól való megfosztásának a megállapítását azzal, hogy az ilyen polgári jogi eljárás keretében meghozott határozat a végrehajtási eljárásra közvetlenül nem hat ki, mivel fennáll annak a kockázata, hogy a végrehajtás azt megelőzően fejeződik be, hogy a polgári jogi eljárás keretében határozat születne?

2)

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén ellentétes-e az irányelv azonos rendelkezéseivel a nemzeti jog azon előírása, amely szerint a kifogást előterjesztő fogyasztó (végrehajtás alá vont személy) (egy kógens közrendi rendelkezés révén, amely tiszteletben tartásának hiányában a kérelmet elkésettség okán el kell utasítani) az első végrehajtási intézkedések közlésétől számított 15 napos határidőn belül hivatkozhat a szolgáltatóval kötött hitelszerződésben szereplő szerződési feltételek tisztességtelen jellegére — figyelembe véve, hogy a nemzeti jogban ugyanez a szabályozás vonatkozik az ügy érdemét érintő hasonló kifogásokként értékelt kifogások előterjesztéséhez való jogra is —, tekintettel arra is, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróság a szerződési feltételek tisztességtelen jellegét hivatalból köteles vizsgálni, amint rendelkezésére állnak az e vizsgálathoz szükséges jogi és ténybeli elemek?